A Pécsi Törvényszék P.20964/2011/17. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 59. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 298. §, 300. §, 301. §, 339. §, 355. §, 360. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 2. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2003. évi III. törvény (ÁBTL tv.) 1. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §, 13. §, 14. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Gelencsér Zoltán

A Baranya Megyei Bíróság a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe) felperesnek - a I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I.r., a Lakatos -Köves és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lakatos Péter ügyvéd, cím) által képviselt II.rendű alperes neve (II. r. alperes címe) II. r. és III.rendű alperes neve (III. r. alperes címe) III. r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és egyéb iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Pécsi Törvényszék megállapítja, hogy az I. r. alperes által üzemeltetett (weboldal neve) weboldalon (1. újság neve) hetilapnak "A rendszerváltás és az államadósság" című tanulmány 4. oldalán az alábbi közlésekkel megsértette a felperes jóhírnévhez kapcsolódó személyhez fűződő jogát: "(1. név) és (felperes neve) alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése"; "Mikor (felperes)al szétverették a mezőgazdaságot, megengedték (1. név)nak, hogy eltávolítsa"; "(1. név) megzsarolta (felperes)t - akár csak (2.név) - az ügynök múltjával, (felperes) le is mondott".

Kötelezi az I.r. alperest, hogy a (weboldal neve) weboldalról a fenti tanulmánynak jelen ítélet rendelkező részével érintett részeit az ítélet jogerőre emelkedését követő napon távolítsa el, azt a továbbiakban ne terjessze.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy saját költségén a fenti tanulmányt megjelenítő weboldalon 15 napon belül közzétett nyilatkozattal kérjen bocsánatot a felperestől.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül 400.000,- (négyszázezer) forint nem vagyoni kártérítést, ennek 2010. augusztus 20-tól járó mindenkori törvényben meghatározott késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a kereset e l u t a s í t j a.

Kötelezi az I.r. alperest és a felperest, hogy fizessenek meg egyenként a Magyar Államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 24.000,- (huszonnégyezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 31.160,- (harmincegyezer- egyszázhatvan) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az II. és III. r. alpereseknek személyenként 207.500,- (kettőszázhétezer-ötszáz) forint + ÁFA, továbbá 57.810,- (ötvenhétezer-nyolcszáztíz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Pécsi Törvényszéknél írásban, négy példányban - jogi képviselő közreműködésével - előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1955-ben végezte el az (név) Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát, majd ügyvédi szakvizsgát tett, 1958-ban kizárták az Ügyvédi Kamarából, ahova még abban az esztendőben visszavették. 1956-ban lépett be a ("A" párt) (a továbbiakban: "A" párt rövidítése), majd az újjászerveződött fenti párt munkájába 1988-ban kapcsolódott be ismét. Az 1990. évi országgyűlési választások során került be az akkori Magyar Köztársaság Parlamentjébe, ahol az ("A" párt) frakcióvezetője lett, majd az ("A" párt) elnökévé is megválasztották. Az 1998-2002. közötti Magyar Kormányban 2001-ig mint (név) Miniszter tevékenykedett. Ezután hosszabb szünetet követően tért vissza ismét a politikai életbe, majd a 2010. évi országgyűlési választásokon is részt vett.

A felperesről felreppentek hírek közéleti szereplésének tartama alatt, hogy korábban a Magyar Népköztársaság által működtetett titkosszolgálat (szám/szám)-as ügynöke volt, azonban ez alól tisztázta magát.

Az I.r. alperes üzemeltette 2010. illetve 2011. években a (weboldal neve) weboldalt az interneten. Itt jelentette meg az I.r. alperes a (1. újság neve) megnevezésű gazdaságpolitikai hetilapot.

A fenti sajtótermékben az I.r. alperes 2010. évben - közelebbről meg nem határozható időben - megjelentetett egy nagy lélegzetvételű, terjedelmes iratot a "Rendszerváltás és az államadósság" címmel. Ebben sajátos, egyedi szemszögből elemezte a rendszerváltás óta keletkezett magyar államadósság okait, a rendszerváltás óta működött és működő magyar kormányok ezzel kapcsolatos tevékenységét, sőt néhány, több száz évre visszatekintő történelmi párhuzamot is vont.

Ezen tanulmány 4. és 5. oldalán többek között az alábbiakat tette közre az I.r. alperes:

"Miután (3. név)ék elvégezték a piszkos munkát a nyugati bankárvilág a ("B" párt)t helyezte hatalomba, mert a mezőgazdaságra és a termőföldre is rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták (1.név)t, hogy (felperes)nak adjon szabad kezet és pénzt a mezőgazdaságban. Ha nem veszi be a kormányba a ("A"párt)t, akkor a választást megnyerő és legtöbb mandátummal rendelkező ("C" párt)-re sózták volna (felperes)t, és jött volna az ("C""D"párt)-("A"párt) kormány! Így (1.név) engedett.

(1.név) és (felperes) alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése.

A (2. újság) újságnál nekünk meggyőződésünk, hogy ennek az volt a célja, hogy az addig még úgy, ahogy működő magyar mezőgazdaság a padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor születtek a zsebszerződések. Mikor (felperes)nal szétverették a mezőgazdaságot (emlékszünk, működésképtelen családi gazdaságokba döntötték a pénzt) megengedték (1.név)nak, hogy eltávolítsa. (1.név) megzsarolta (felperes)t - akárcsak (2.név) - az ügynökmúltjával, (felperes) le is mondott Jött a 2 éves költségvetés és (4.név) futópórázon."