1049/1996. (V. 22.) Korm. határozat

a felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI. 4.) OGY határozat végrehajtását szolgáló feladattervről és jogalkotási programról

A Kormány a felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI. 4.) OGY határozat végrehajtását szolgáló feladattervről és jogalkotási programról a következő határozatot hozza:

1. Egyetért a felsőoktatás fejlesztése érdekében kidolgozott és e határozat mellékletében foglalt feladattervben és jogalkotási programban meghatározott feladatokkal.

2. Felhívja az érintett minisztereket, hogy a feladatterv és a jogalkotási program végrehajtása érdekében - az előírt határidőkig - tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

3. Felhívja az érintett minisztereket, hogy a feladattervben és a jogalkotási programban meghatározott feladatok időarányos végrehajtásáról évente számoljanak be.

Melléklet az 1049/1996. (V. 22.) Korm. határozathoz

Feladatterv és jogalkotási program

I. FELADATTERV

1. A hallgatói létszám növelése

a) A Kormány az Országgyűlésnek beterjeszti a hallgatói létszám - évente meghatározott nagyságú - növelésének és központi költségvetési finanszírozásának koncepcióját.

b) Ki kell dolgozni a tanévenként meghatározott hallgatói létszámnövekedés szakterületenkénti és képzési szintenkénti - a munkaerő-piaci elemzésen és prognózison alapuló - differenciált lebontásra vonatkozó javaslatot. Ennek során állást kell foglalni a kiemelten, az átlagosan fejlesztendő és az átalakítandó területekről, illetve az adott szakterületeken végrehajtandó változás módjáról, üteméről, valamint személyi, dologi és infrastrukturális vonzatairól.

c) Állást kell foglalni a felsőoktatási intézmények által folytatható önköltséges képzés elveiről és a költségvetési forrásból - normákon alapuló finanszírozással - megvalósuló felsőfokú képzéshez való viszonyáról. Ki kell dolgozni az önköltséges képzés feltételeit az alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a felsőoktatásba integrált felsőfokú szakképzésben.

d) Ki kell dolgozni a felsőoktatás képzési szerkezetének módosításával megvalósítandó hallgatói létszámnövelés feltételeit a rövidebb képzési idejű felsőfokú szakképzés meghatározott részének a felsőoktatás rendszerébe történő integrálásával. Ennek során tisztázni kell a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) és a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) szerepét az akkreditált felsőfokú szakképzésben.

e) Meg kell vizsgálni az érettségi szerepének változását a felsőoktatási intézményekbe történő felvételnél, és ennek hatását a felsőoktatásba bekapcsolódó hallgatói létszámra (szakterületenként, képzési szintenként).

f) Ki kell dolgozni a felsőoktatás szakterületenkénti fejlesztési stratégiáját, és meg kell határozni a költségvetés és más oktatásfinanszírozási formák szerepét és arányát a hallgatói létszám korosztályonkénti 30%-os arányának elérése érdekében.

2. A felsőoktatás képzési szerkezetének továbbfejlesztése

a) Az alapképzés szakosodási rendszerének felülvizsgálata során ki kell dolgozni a túlszakosodás meglévő problémáinak megszüntetése, illetve a túlszakosodás jövőbeni lehetőségének kizárása érdekében szükséges feladatok végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket. Ennek részeként meg kell vizsgálni a többszintű egyetemi képzési rendszer kialakításának feltételeit és módját.

b) Meg kell vizsgálni a posztgraduális képzés szakterületi rendszere kiépítésének feltételeit, illetve az ennek ösztönzésére szolgáló eszközöket. Felül kell vizsgálni a szakirányú továbbképzés területén a szak alapításának, akkreditációjának és képesítési követelményei meghatározásának szabályait.

c) Ki kell dolgozni a rövidebb képzési idejű akkreditált felsőfokú szakképzés meghatározott körének a felsőoktatás képzési szerkezetébe történő beillesztésének szabályait.

d) Felül kell vizsgálni és a képzési szerkezet változtatásának megfelelően kell szabályozni az FTT és a MAB feladat- és hatáskörét.

3. Az esti, a levelező képzés és a távoktatás szerepének növelése a felsőoktatásban

a) Felül kell vizsgálni szakterületenként az esti, a levelező képzés és a távoktatás szerepét. Állást kell foglalni szakterületenként e képzési formák fejlesztésének elveiről, illetve a finanszírozás módjáról és feltételeiről.

b) Ki kell dolgozni e képzési formák - szakterületenkénti - módszertani egységesítésének és minőségbiztosításának akkreditációs rendjét, illetve ebben a folyamatban az FTT és a MAB szerepét.

c) A jogi, akkreditációs és finanszírozási szempontok figyelembevételével ki kell dolgozni az oktatási programok kihelyezésének lehetőségét (más felsőoktatási intézmény bázisán, nem felsőoktatási intézmény szervezői közreműködésével, valamint a felsőoktatási intézmények együttműködésében).

4. Az önálló hallgatói munka szerepének fejlesztése

a) Felül kell vizsgálni szakterületenként a heti kötött óraszámokat a szakterület képesítési követelményeinek meghatározása, illetve módosítása során. A heti kötött óraszámok csökkentése érdekében ki kell dolgozni az önálló hallgatói munka feltételrendszerét.

b) Fel kell mérni az önálló hallgatói munka intézményenkénti feltételeit (könyvtár, laboratórium stb.), illetve meg kell vizsgálni az intézmények közötti közös felhasználás lehetőségeit. Ez alapján ki kell dolgozni a megvalósítás ütemtervét, és meg kell határozni a fejlesztés feltételeit.

c) Meg kell vizsgálni az új oktatási módok kialakításának és bevezetésének lehetőségét a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával. Ezek bevezetése (kísérleti bevezetése) esetén meg kell határozni a személyi (oktató- és segédszemélyzet) és infrastrukturális fejlesztés feltételeit.

d) Meg kell vizsgálni a nem szakjellegű nyelvoktatás és testnevelés helyzetét, illetve összefüggését a hallgatói terheléssel.

5. A kreditrendszer általánosan egységes országos standardjainak kialakítása

a) Ki kell dolgozni - az európai harmonizációt is elősegítendő - a kreditrendszer bevezetésének elvi és gyakorlati kérdéseit az ECTS (European Credit Transfer System) ajánlásai alapján.

b) Ki kell dolgozni a szakterületi kreditrendszer bevezetéséhez szükséges, országosan egységes számítási és működési elveket, meg kell határozni a szakterületi sajátságokat - az EU követelményrendszerét is figyelembe véve.

c) Meg kell vizsgálni a kreditrendszer bevezetésének lehetőségeit szakterületenkénti bontásban. Ki kell dolgozni a szakterületen belüli átjárhatóság és a tanulmányok folytatásának konkrét feltételeit a kreditrendszer bevezetése után.

d) Meg kell vizsgálni a kreditrendszer alkalmazhatóságát a szakterületek és a szintek közötti átjárhatóság és a tanulmányok folytatása érdekében.

e) Meg kell vizsgálni az állami támogatási és a kreditrendszer közötti kapcsolatteremtés lehetséges módját és feltételeit.

f) A kreditrendszer országos bevezetéséről kormányrendeletet kell alkotni.

6. Az akkreditációs eljárás, a MAB feladat- és hatáskörének továbfejlesztése

a) Ki kell dolgozni az intézményi és programakkreditáció elvi kérdéseit, egymáshoz való viszonyát. Ennek megfelelően felül kell vizsgálni a MAB státuszát, feladat- és hatáskörét.

b) Ki kell dolgozni a szakmai testületek és a munkaadói szféra képviselői bevonásának módját és formáit az akkreditációs eljárásba.

7. A felsőoktatás normákon alapuló finanszírozási rendszerének kialakítása

a) Ki kell dolgozni és be kell vezetni a normákon alapuló finanszírozás rendszerét. Ennek során az érdekeltek bevonásával meg kell határozni a szakterületenkénti normatívákat.

b) Meg kell vizsgálni a tandíj lehetséges szerepét a felsőoktatás fejlesztésében, így:

- az állami támogatással működő szakemberképzésben képzési módozatonként (nappali, esti, levelező képzés, távoktatás);

- az állam által nem finanszírozott szakemberképzés területén (tandíj vagy képzési költségtérítés stb.).

c) Az intézményfinanszírozás rendszerében meg kell határozni a tandíjbevétel helyét, és ki kell dolgozni a felhasználási lehetőségeket.

d) A felsőoktatási intézmények gazdasági önállóságának növelése érdekében felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni a gazdálkodás indokolatlan kötöttségeit.

8. Versenysemlegesség biztosítása a felsőoktatásban

Meg kell vizsgálni a versenysemlegesség érvényesülésének lehetőségeit és feltételeit. Ki kell dolgozni a szükséges és indokolt módosításra vonatkozó javaslatokat.

9. A felsőoktatás intézményirányítási és működtetési rendszerének továbbfejlesztése

a) Ki kell dolgozni az intézményirányítás rendszere és az intézményi autonómia fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

b) Meg kell vizsgálni a központi költségvetési támogatás és az egyéb források viszonyát az intézmények működtetésében. Ki kell dolgozni az egyéb források felhasználási rendszerének szabályait.

c) Meg kell vizsgálni és hosszabb távon ki kell dolgozni a közalapítványi tulajdonba adás feltételeit.

10. A felsőoktatási intézményhálózat átalakítása

a) Ki kell dolgozni a felsőoktatási intézményeknek az oktatási programok lebonyolítását szolgáló együttműködése különböző integrációs fokozatot jelentő formáit.

b) Ki kell dolgozni a felsőoktatási intézmények együttműködésének lehetséges formáit a közös gazdálkodási rendszer és pénzügyi menedzsment hatékony kialakítása és működtetése érdekében, különös figyelemmel az oktatást szolgáló infrastruktúra közös hasznosítása, fejlesztése és ennek tulajdonjogi (kezelői jogi) kialakításaira.

c) Ki kell dolgozni a felsőoktatás intézményrendszere átalakítására vonatkozó hosszú távú kormányzati koncepciót.

11. Az egységes tanárképzés kialakítása

a) Az egységes tanárképzés képesítési követelményeiről kormányrendeletet kell alkotni.

b) Meg kell vizsgálni a tanító- és tanárképzés kialakult szerkezete korszerűsítésének lehetőségeit és feltételeit a Nemzeti alaptantervre figyelemmel.

c) Ki kell dolgozni az egyetemeken és főiskolákon folyó tanárképzés egységes tartalmú moduljait. Állást kell foglalni a tanári képesítés megszerzésének egységes modulja alapján folyó képzés (intézményi és program-) akkreditációs kérdéseiben. Ennek során érvényesíteni kell a közoktatás állami feladatával kapcsolatos megrendelői elvárásokat.

d) Meg kell vizsgálni, illetve ki kell alakítani az egységes tanárképzés megvalósítása érdekében figyelembe vehető együttműködési (integrációs) és egyéb szervezeti megoldási formákat.

e) Ki kell dolgozni a pedagógusok általános és kötelező továbbképzésének, valamint minősítésének rendszerét.

12. A felsőoktatás keretében folyó akkreditált felsőfokú szakképzés kialakítása

a) Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésről, akkreditációjáról és külön szintű szakmai követelményeinek meghatározásáról kormányrendeletet kell alkotni.

b) Ki kell dolgozni az akkreditált felsőfokú szakképzés akkreditációs rendszerét az egyetemi-főiskolai képzésbe való integrálhatóság szempontjából.

c) Meg kell vizsgálni az a) pont szerinti képzésben résztvevők felsőoktatási hallgatói státuszának feltételeit, összefüggését az akkreditációval.

d) Ki kell dolgozni az a) pont szerinti képzés finanszírozásának rendszerét, összefüggését a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvénnyel. Meg kell teremteni a képzés nyilvántartási rendszerének és finanszírozásának feltételeit.

e) Meg kell vizsgálni a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és az Országos Képzési Jegyzék szerepét a felsőoktatási intézményekben folyó akkreditált felsőfokú szakképzés tekintetében.

13. A tudományos kutatómunka fejlesztése

a) Meg kell vizsgálni a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, valamint az egyéb önálló kutatási potenciállal rendelkező intézmények (pl. közgyűjtemények, gazdasági szféra) együttműködésének lehetséges formáit.

b) Ki kell dolgozni a kutatási támogatási (bázisjellegű és teljesítményalapú) minimumot, amely lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára a kutatómunka folyamatos végzését.

c) Át kell tekinteni - a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a szakmailag illetékes minisztériumok bevonásával - a felsőoktatási intézményekben folyó kutatások helyzetét, finanszírozási forrásait, és javaslatot kell kidolgozni a rövid, közép- és hosszú távú prioritásokhoz, valamint az EU közösségi programokhoz.

14. A tudományos doktori fokozat (PhD) értékelemzésének vizsgálata

a) Meg kell vizsgálni az 1993. évi LXXX. törvény 118. §-ának (4) bekezdésében foglalt szabályok fenntartásának indokoltságát.

b) A Magyar Rektori Konferencia, a Művészeti Egyetemek Rektori Széke és az Országos Doktori és Habilitációs Tanács bevonásával fel kell mérni, hogy milyen feltételekkel és milyen mértékig biztosítható a doktorjelöltek oktatási kötelezettségének törvényben vagy kormányrendeletben történő szabályozása.

15. A minőségi követelmények érvényesítése a felsőoktatásban

a) Ki kell dolgozni az oktatói követelményrendszer elemeit, meghatározásának módját és feltételeit, különös tekintettel a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerének tervezett módosítására.

b) El kell érni, hogy az egyetemeken a habilitációs eljárásban a nemzetközi normákhoz igazodó gyakorlat alakuljon ki.

c) Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az egyetemek a habilitációs eljárásba a nemzetközi tudományos élet képviselőit is bevonhassák.

d) Ki kell dolgozni a posztdoktori ösztöndíjrendszer kiépítésének feltételeit a pénzügyi fedezet egyidejű biztosításával.

II. JOGALKOTÁSI PROGRAM

1. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény felülvizsgálata és módosításának előkészítése, tekintettel a feladattervben foglalt pontokra.

2. A felsőoktatás normákon alapuló finanszírozási rendszeréről szóló jogszabály megalkotása, tekintettel a feladatterv 1. d) és 7. pontjaiban foglaltakra.

3. A felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet felülvizsgálata és módosítása, tekintettel a feladatterv 1. c) és 7. pontjaiban foglaltakra.

4. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács, továbbá a Magyar Akkreditációs Bizottság szervezetéről és működésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet megalkotása, tekintettel a feladatterv 1. e) , 2., 3. és 6. pontjaiban foglaltakra.

5. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény felülvizsgálata és módosításának előkészítése összhangban a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításával, tekintettel a feladatterv 11. pontjában foglaltakra.

6. A felsőoktatásba integrálódó akkreditált felsőfokú szakképzés tartalmi, szervezeti és finanszírozási kérdéseinek szabályozása, tekintettel a feladatterv 12. pontjában foglaltakra.

7. A felsőoktatási intézmények oktatási és gazdasági együttműködési formáinak szabályozása, tekintettel a feladatterv 10. pontjában foglaltakra.

8. A posztdoktori ösztöndíjrendszerről szóló kormányrendelet megalkotása, tekintettel a feladatterv 15. pontjában foglaltakra.

9. A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb kedvezményekről szóló kormányrendelet megalkotása, tekintettel a feladatterv 1. pontjában foglaltakra.

10. Az oktatási ágazatba tartozó képesítési követelményekről szóló kormányrendeletek felülvizsgálata és módosítása, tekintettel a feladatterv 2. és 4. pontjaiban foglaltakra.

11. A szakirányú továbbképzés jogszabályi rendezése, tekintettel a feladatterv 2. pontjában foglaltakra.

12. A felsőoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló 96/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása.