BH 2001.6.273 A szerződéskötés meghiúsulása következtében elmaradt haszon érvényesíthetősége gépjármű-felelősségbiztosítás alapján [Ptk. 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 355. § (4) bek., 346. § (1) bek., 58/1991. (IV. 13.) Korm. rend. mell. 1. §, 1988. évi VI. tv. 1. § (2) bek.].
A felperesi betéti társaság - amelynek beltagja és egyben egyedüli képviselője Ú. Z. - 1995. június 1. napján megbízási szerződést kötött a H. F. Kft.-vel 100-150 t almasűrítmény beszerzésére irányuló piackutatási tevékenység folytatására. Ennek eredményeként szóban megállapodott a nagybányai székhelyű S. céggel, az adásvételi szerződés aláírására pedig 1995. június 16. napján került volna sor. Ez azonban azért nem valósulhatott meg, mert Ú. Z. - aki az aláírásnál a felperes képviseletét ellátta volna - a szerződéskötésre utazása közben, a felperes tulajdonában álló személygépkocsival idegen hibás közúti balesetet szenvedett. A kárért kizárólagosan felelős személy felelősségbiztosítója az alperes, aki peren kívül megtérítette a felperesnek a gépjárműkárt, valamint vezetőjének ruházati, ápolási, élelemfeljavítási és utazási költséget térített. Ú. Z. sérüléseit a mátészalkai kórházban ambuláns módon ellátták, majd ezzel összefüggésben 1996. október 7-11. napjai között karműtétet hajtottak rajta végre. A városi bíróság ítéletével elbírálta Ú. Z.-nak a balesettel összefüggésben, az alperessel szemben fennálló vagyoni és nem vagyoni kárigényét, amelyben úgy foglalt állást, hogy a megkötni kívánt szerződés elmaradása miatt neki mint a Ny. Bt.-t képviselő magánszemélynek elmaradt jövedelme nem keletkezett.
Ezért a felperes a jelen peres eljárás során a baleset miatt meghiúsult üzletből származó 1 631 000 Ft elmaradt haszonnak és kamatainak a megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 815 500 Ft tőkét, valamint ennek 1995. október 14. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Úgy foglalt állást, hogy az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján az alperest kártérítési felelősség terheli. Igazoltnak fogadta el, hogy Ú. Z. az alperes biztosítottja által okozott baleset miatt nem tudott szerződést kötni a felperes képviseletében, és ezzel oki összefüggésben a felperes 1 631 000 Ft adózás előtti nyereségtől esett el. Megállapította azonban azt is, hogy Ú. Z. a felperes képviseletében eljárva kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, mert elvárható lett volna tőle, hogy sérülésének ambuláns ellátását követően értesítse a román partnert a történtekről, és vele az üzlet megkötésére egy másik közeli időpontban egyezzen meg. Ezért 50%-os kármegosztást alkalmazott.
A másodfokú bíróság a peres felek fellebbezései folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint "a felpereses mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a beltagját ért személyi sérüléssel is járó balesettel összefüggően a károkozó gépjármű vezetőjével, illetve a károkozó gépjárművezetővel felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban lévő biztosítótársasággal (az alperessel) szemben alappal igényt nem érvényesíthet". Rámutatott, hogy a felperes a káreseményen kívül álló harmadik személy.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és a kereset teljes terjedelmében történő teljesítése iránt. Ebben támadta saját perlési joga hiányának megállapítását és az alkalmazott kármegosztást is.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!