50/1994. (X. 26.) AB határozat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a köztisztaság fenntartásáról szóló 39/1993. (IX. 16.) rendelete törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a köztisztaság fenntartásáról szóló 39/1993. (IX. 16.) rendelete 18. § (2) bekezdése, valamint 28. §-a törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti, ezt meghaladóan pedig az indítványt elutasítja. A megsemmisített előírások 1994. december 31-én vesztik hatályukat.

Az Alkotmánybíróság az annak megállapítására irányuló kérelmet, hogy a Békéscsabai Városi Bíróság előtt az 5.P. 21.333 szám alatt folyamatban lévő ügyben Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a köztisztaság fenntartásáról szóló 39/1993. (IX. 16.) rendelete nem alkalmazható, visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Békéscsabai Városi Bíróság bírája - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte és indítványozta Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a köztisztaság fenntartásáról szóló 39/1993. (IX. 16.) rendelete (a továbbiakban: Kr) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint a Kr törvényellenes módon írja elő a Városgazdálkodási Vállalat mint szolgáltató igénybevételének kötelezettségét a települési szilárd hulladék elszállítására. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a Kr rendelkezéseket tartalmaz a szolgáltatás díjára vonatkozóan. Sérelmezte, hogy "a rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területen a szemétszállítási és használati díjat meg kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonos (használó) a szolgáltatást igénybe veszi-e, vagy sem".

A bíró annak megállapítását is kezdeményezte, hogy a Békéscsabai Városi Bíróság előtt az 5.P. 21.333/1993. szám alatt folyamatban lévő perben a Kr nem alkalmazható.

II.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott.

1. A rendelkező részben foglalt döntését az Alkotmánybíróság az Alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény, az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 1.) ÉVM-EüM együttes rendelet vonatkozó előírásai alapján, és a pannonhalmi önkormányzatnak a Kr-hez hasonló tartalmú rendelkezései törvényellenességét vizsgáló 25/1994. (V. 10.) AB határozat (ABK 1994. május, 217, 220) és a péri önkormányzat ugyancsak a Kr támadott rendelkezéseivel tartalmilag egybeeső szabályozásának törvényellenességét vizsgáló, 39/1994. (VI. 30.) AB határozat (ABK 1994. június, 298, 302) megállapításai figyelembevételével alakította ki.

A köztisztaság fenntartásának helyi feladatairól a Kr 18. § (1) bekezdése a következőket állapítja meg:

"E rendelet hatálya alá eső területeken a szemétszállítási szolgáltatás ellátásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Városgazdálkodási Vállalat (illetve jogutódja, a továbbiakban: szolgáltató) útján gondoskodik."

E § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik:

"A szolgáltatás igénybevétele kötelező a város teljes belterületén egész éven át, külterületen az illetékes képviselők által igényelt volt zártkerti területeken, március 1-jétől október 31-ig."

A 28. § a díjfizetési kötelezettségre vonatkozó előírásokat tartalmaz.

"(1) A kommunális szemét elszállításáért, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő szemétgyűjtő edényzet használatáért az érintettek szemétszállítási és edényhasználati díjat kötelesek fizetni. E díj magába foglalja a szeméttelepi ártalmatlanítási díjat és a konténerek mellett lévő szemét elszállításának költségét is.

...

(5) A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területen a szemétszállítási és használati díjat meg kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonos (használó) a szolgáltatást igénybe veszi-e, vagy sem."

2. Az előbbiekben említett 39/1994. (VI. 30.) AB határozat indokolásában foglaltak szerint, az abban az eljárásban vizsgált önkormányzati rendelet törvényellenes módon állapította meg közszolgáltatás igénybevételének kötelezettségét, mivel a szemétszállításhoz a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. igénybevételét kötelezővé tette. Ez az AB határozat a Polgári Törvénykönyv 198. § (3) bekezdése, a 387. és 388. §-a, valamint a 685. § a) pontja összevetése alapján arra is utalt, hogy ilyen kötelezést kizárólag törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Mivel a Kr is azonos tartalmú rendelkezést foglal magában, ezért az Alkotmánybíróság ezt az előírást is törvényellenesnek tekintette, és megsemmisítette.

3. Az indítványozó a Kr vonatkozásában a díjfizetést előíró rendelkezéseket is sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a már említett, a péri önkormányzat hasonló tárgyú rendelkezését vizsgáló határozatában megállapította, hogy sem az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, sem más törvényi rendelkezés nem ad felhatalmazást a helyi önkormányzatoknak arra, hogy a települési szilárd hulladék elszállításáért a szolgáltató részére fizetendő díjat meghatározzák. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a békéscsabai önkormányzat törvényellenes módon állapította meg a szemétszállítási díjat. A vizsgált ügy kapcsán az Alkotmánybíróság megjegyzi a következőket: a hatályos jogi szabályozás szerint az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy az általa létesített közüzemi vállalatot kötelezze a települési szilárd hulladék elszállítására, valamint a lakosok számára előírhatja a szemét elszállíttatásának kötelezettségét.

4. A már többször említett 39/1994. (VI. 30.) AB határozatban az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a települési szilárd hulladék elszállítása mint közszolgáltatás díja önkormányzati megállapításához törvényi felhatalmazás szükséges, amelynek szabályozása a jogalkotó feladata. Mindezekre a körülményekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kr rendelkező részben említett előírásait, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (4) bekezdésére figyelemmel, a jövőre nézve semmisítette meg, hogy elegendő időt biztosítson a békéscsabai önkormányzat számára az új, törvényes tartalmú szabályozás elfogadására. Mivel az Alkotmánybíróság kizárólag a Kr 18. § (2) bekezdése és 28. §-a törvényellenességét állapította meg, ezért az indítványt ezt meghaladóan elutasította.

5. Az indítvány annak megállapítására vonatkozó kérelmet is tartalmazott, hogy a Kr a Békéscsabai Városi Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság - az e határozat indokolásában vázoltak szerint - a Kr-t a jövőre nézve, 1994. december 31-vel semmisítette meg. E határidő leteltéig - amennyiben a békéscsabai közgyűlés másként nem rendelkezik - a Kr hatályos jogszabálynak tekinthető. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványozó előbbiekben jelzett kérelmét visszautasította.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére