818/B/1998. AB végzés

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény egésze és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt is visszautasítja.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó beadványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság "alkotmányellenesség miatt semmisítse meg az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvényt" (a továbbiakban: Etv.).

Indítványozta továbbá, hogy "értelemszerűen azonos hatállyal semmisítse meg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 35. § (1) bekezdését".

Kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság a "60/1994. (XII. 24.) AB határozatának (a továbbiakban: 1. Abh) megfelelően állapítsa meg, hogy az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztást követett el azzal, hogy az államtitokról szóló törvényben nem tett különbséget a jogállamiságnak megfelelő és azzal ellentétes tevékenységet dokumentáló adatok között, nem mondta ki, hogy az utóbbiak az Alkotmány 61. §-a szerint közérdekű adatok".

2. Az indítványozó a beadvány a)-h) pontjaiban részletesen kifejti azt, hogy az állított alkotmányellenesség megállapítását milyen okokból kéri.

Az indítványozó szerint az Etv.-nek az Ltv.-től eltérő "különszabályozása csak akkor lehet alkotmányos, ha az általános szabályozáshoz képest az államélet át-tetszhetősége, az információs önrendelkezési jog, a tudományos kutatás szabadságának biztosítása érdekében az általános szabályozáshoz képest kibővíti e jogok gyakorlásának lehetőségét".

Véleménye szerint "az alkotmányos jogegyenlőséget sérti, hogy az Etv. 1. §-ában megfogalmazott szempontok önkényesek, nem a jogállamisággal ellentétes tevékenységet, hanem bizonyos szervezeti hovatartozásukat teszik tárgyukká".

Azzal is érvel, hogy "az Etv. adatok megismerhetőségét nem azok tartalmától, hanem az iratok Őrzési helyétől teszi függővé, ... ez azt jelenti, hogy ha ... a periratokhoz csatolták a vizsgálati iratokat, azok megismerhetősége az Ltv. hatálya alá esik, ha ezt - jogellenesen - elmulasztották, akkor ... már a jogokat szűkítő Etv. hatálya alá tartozik".

Kifejti, hogy "az Ltv. lehetővé teszi a közérdekű adat keletkeztetőjének és beosztásának a megismerését. ... Az Etv. ezzel szemben ... módot ad ezek titkosítására. ... Az állambiztonsági szolgálat - miközben közfeladatot látott el, s jogellenességétől függetlenül is közérdekű adatokat keletkeztetett - az Etv. szerint különleges védelem alá esik. ... Az Etv. abból indul ki, hogy az érintettnek nincs joga megtudni, a róla keletkezett információk forrását. Ez alapvetően ellentmond az információs önrendelkezési jognak. ... A különszabályozás szűkíti az alkotmányos alapjogok gyakorlásának lehetőségét, lehetetlenné teszi a konkrét (bűncselekmények megismerését, érdemi jogi szankcionálását. ... Az Etv. egyaránt érintettként definiálja a jogállamisággal ellentétes cselekmény tettesét és áldozatát, ami a jogegyenlőséget annyiban sérti súlyosan, hogy az áldozattal szemben egyértelműen tettesvédelmet jelent, hiszen ez utóbbi eleve ismerte az általa keletkeztetett információkat."

3. A beadvány tartalma alapján megállapítható, hogy az egyrészt az Etv. eredeti alapkoncepcióját támadja. Eszerint az Etv. - az alkotmányellenesen létrejött titkosszolgálati adattárak sorsának részleges rendezéseként - "kötelezővé tette meghatározott állami tisztségviselők és más fontos tisztségek betöltőinek ellenőrzését, abból a szempontból, hogy bizonyos személyek a jogállam kialakulása előtt végeztek-e (belső reakció elhárító) állambiztonsági tevékenységet, kaptak-e döntéseikhez az állambiztonsági szervektől adatokat, illetve tagjai voltak-e a karhatalmi alakulatnak, a Nyilaskeresztes Pártnak. Ha a vizsgálat során valakiről ezeket megállapítják, akkor az ellenőrzés eredményét nyilvánosságra hozzák, kivéve, ha az ellenőrzött személy tisztségéről lemondott. Mindez azt jelentette, hogy az Etv. attól függően minősítette az ellenőrzött személy bizonyos adatait közérdekűvé, hogy a személy a politikai közéletben részt vesz-e, a közvéleményt alakítja-e." [23/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABK 1999. június-július, 254.]

Az 1. Abh, noha számos ponton alkotmányellenességet állapított meg, ezekben a kérdésekben az indítványokat lényegében elutasította.

Az indítványozó másrészt a beadvány tartalma szerint kifogásolja az ellenőrzés alá eső személyi kör és az ellenőrzendő tevékenység meghatározását is, ezzel kapcsolatban ennek szűkítését a BM III/III. Csoportfőnökségre. Támadja a lezárt állambiztonsági nyilvántartások kezelésére vonatkozó új szabályok némelyikét; kifogásolja, hogy ezekre nem az Ltv. általános, hanem az Etv. különös szabályai vonatkoznak - anélkül azonban, hogy az Etv.-nek az indítvány alkotmány-ellenességi érveihez kapcsolódó egyes konkrét rendelkezéseit kifejezetten megjelölné.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését is, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (440/B/1993. AB végzés, ABH 1993, 910.).

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a beadvány az Etv. tekintetében nem tartalmaz olyan határozott kérelmet, mint amilyet az Abtv. 22. § (2) bekezdése kötelezően előír, ezért nem felel meg az indítványokkal szemben támasztott követelményeknek (32/B/1995. AB végzés, ABH 1995, 1075.).

Az indítványozó nem jelöli meg azt sem, hogy milyen okból és az Alkotmány mely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tartja az Ltv. 35. § (1) bekezdését, és azt sem, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség a 60/1994. (XII. 24.) AB határozat alapján milyen okból lenne megállapítható.

Az indítvány nem kellően határozott voltára figyelemmel az Alkotmánybíróság 1999 . június 30-án felhívta az indítványozót beadványának a fenti szempontok szerinti megfelelő kiegészítésére. Tájékoztatta arról is, hogy a 23/1999. (VI. 30.) AB határozatában (ABK 1999. június-július, 254.) a módosított Etv. jelen beadványban érintett egyes részeit illetően már érdemi döntést hozott, részben elutasító, részben alkotmányellenességet megállapító tartalommal. Az Alkotmánybíróság vizsgálta a diszkriminációtilalom (Alkotmány 70/A. §), a személyes adatok védelme (Alkotmány 59. §) és a közérdekű adatok nyilvánossága (Alkotmány 61. §) szempontjából azokat a szabályokat, amelyek az átvilágítás mélységére (a személyi kör, az átvilágítás tartalma, tárgya meghatározása), a Történeti Hivatal adatkezelésére (a megfigyeltek adatainak fokozott védelme, a megfigyeltek iratmegismerési joga, a kutatók kutatási jogának korlátozása) továbbá az "élő" és a "holt" nyilvántartások eltérő kezelésére vonatkoznak.

Az indítványozó beadványát a felhívás ellenére nem egészítette ki, s minthogy az Alkotmánybíróság az eredeti indítványt elbírálásra alkalmatlannak ítélte, azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Budapest, 2000. február 8.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Németh János s. k.,

az aláírásban akadályozott dr. Czúcz Ottó alkotmánybíró helyett

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Németh János s. k.,

az aláírásban akadályozott dr. Harmathy Attila alkotmánybíró helyett

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,

előadó alkotmánybíró