32011D1080[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2011/EU határozata ( 2011. október 25. ) az Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2011/EU HATÁROZATA

(2011. október 25.)

az Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. és 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 1 ),

(1)

Az Európai Beruházási Bank (EBB), vagyis az Európai Unión belüli beruházások finanszírozására irányuló alapvető feladata mellett 1963 óta hajt végre az Unión kívüli, az Unió külső politikáit támogató finanszírozási műveleteket. Ez lehetővé teszi, hogy az Unió költségvetéséből az Unión kívüli régiók számára hozzáférhető eszközöket az EBB pénzügyi ereje révén a kedvezményezett országok számára előnyös módon egészítse ki. E finanszírozási műveletek végrehajtásával az EBB hozzájárul az Unió általános vezérelveinek és politikai célkitűzéseinek megvalósításához, és ezzel együtt a harmadik országok fejlődéséhez és az Unió jólétéhez is a megváltozott gazdasági világrendben. Az EBB-nek az Unió külső politikáit támogató finanszírozási műveleteit továbbra is a rendezett banki működés elveivel összhangban kell végrehajtani.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével együtt értelmezett 209. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EBB az alapokmányában megállapított feltételek szerint hozzájárul azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásához, amelyek az Unió fejlesztési együttműködési politikája tekintetében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükségesek.

(3)

Az EBB alapokmányának 19. cikkével összhangban az EBB-nek közvetlenül benyújtott kérelmet az e határozat alapján végzett EBB finanszírozási műveleteire vonatkozóan véleményezés céljából a Bizottsághoz be kell nyújtani (a továbbiakban: EBB általi finanszírozás iránti kérelem).

(4)

Az Unió külső fellépéseinek támogatása, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az EBB úgy tudjon Unión kívüli beruházásokat finanszírozni, hogy az ne befolyásolja hitelbesorolását, az EBB külső területeken végrehajtott műveleteinek többségére a Bizottság által kezelt európai uniós költségvetési garancia ("uniós garancia") vonatkozott.

(5)

A 2007 és 2011 közötti időszakra a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2009. július 13-i 633/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 2 ) állapította meg az uniós garanciát.

(6)

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló, 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel ( 3 ) létrehozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap ("garanciaalap") biztosítja az uniós költségvetés számára az EBB finanszírozási műveletei és az Unió más külső fellépései során keletkező veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot.

(7)

A 633/2009/EK határozattal összhangban a Bizottság és az EBB elkészítette az EBB külső hitelnyújtásának félidős felülvizsgálatát, amely egy, a "bölcsek" irányítóbizottsága által felügyelt független külső értékelésen, egy külső tanácsadó szolgálat által végzett felülvizsgálaton, valamint az EBB által készített egyedi értékeléseken alapult. Az irányítóbizottság 2010. február 12-én a következtetéseit és ajánlásait tartalmazó jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EBB-nek.

(8)

Az irányítóbizottság jelentésében megállapította, hogy az uniós garancia hatékony és erőteljes szakpolitikai eszköz, amely jelentős pénzügyi és politikai hatással jár, és ezért a politikai vagy országjellegű kockázatok fedezése céljából fenn kell tartani. Az irányítóbizottság emellett javaslatot tett a 633/2009/EK határozat bizonyos módosításaira vonatkozóan annak érdekében, hogy az EBB külső műveletei a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosíthassák, illetve maximális hatékonysággal működhessenek.

(9)

Alapvető fontosságú megállapítani azoknak az országoknak a jegyzékét, amelyek potenciálisan jogosultak az EBB által az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozásra. Ezen felül ki kell bővíteni az EBB által az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozásra jogosult országoknak a jelenleg a 633/2009/EK határozat I. mellékletében szereplő jegyzékét.

(10)

A jelentős szakpolitikai változások tükrözése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e határozat III. mellékletének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(11)

Az egyes régiókban az uniós garancia által fedezett összegeknek továbbra is az EBB által az uniós garancia mellett végzett finanszírozás felső határait kell jelenteniük, és nem olyan célösszegeket, amelyeket az EBB-nek teljesítenie kell.

(12)

A harmadik országoknak a globális gazdasági és pénzügyi válság hatásainak kezelésére nyújtott uniós támogatás keretében az EBB jelenlegi megbízása keretein belül 2009-ben és 2010-ben külső hitelezési tevékenységét elsősorban a csatlakozás előtt álló, valamint a szomszédságpolitikai és partnerségi kapcsolatban álló országokra összpontosította. A földközi-tengeri térség déli részének 2011 eleji felbolydulása továbbá az érintett országoknak a gazdaságuk újjáépítéséhez és modernizálásához szükséges eszközökkel való ellátására irányuló uniós támogatást tesz szükségessé. A megbízás hátralévő időtartama tekintetében ezért felül kell vizsgálni az általános megbízás felső összeghatárát, és azt 1 684 000 000 EUR-val meg kell emelni annak érdekében, hogy lehetővé váljon az említett ideiglenes és rendkívüli körülmények kezelése, anélkül azonban, hogy ez érintené a következő többéves pénzügyi keret felső összeghatárait.

(13)

Az általános megbízás felső összeghatára említett összeggel történő megemelését követően az EBB által végzett finanszírozási műveleteknek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy kövessék az egyes partnerországok által vállalt politikai reformokat a Bizottság által az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) bevonásával, továbbá az Európai Parlament állásfoglalásainak, valamint a Tanács határozatainak és következtetéseinek figyelembevételével kialakított erről szóló értékelése szerint. Az említett értékelésnek tükröznie kell az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatát és a differenciáltság ismételt hangsúlyosságát is. A csatlakozás előtt álló országokban az EBB általi finanszírozás továbbra is az uniós segítségnyújtást fogja kiegészíteni.

(14)

A regionális felső összeghatárok mellett a 2 000 000 000 EUR összegű opcionális megbízást is aktiválni kell, és keretösszegként kell rendelkezésre bocsátani az EBB által a megbízás által érintett régiókban az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás terén végzett finanszírozási műveletek támogatása céljából. Az EBB - a Bizottsággal szorosan együttműködve - szakértelmével és erőforrásaival segítheti a hatóságokat és a magánszektort az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésében és a rendelkezésre álló források lehető legjobb hasznosításában. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó projektek esetében az EBB eszközeit - amennyiben ez lehetséges és helyénvaló - ki kell egészíteni az uniós költségvetésben rendelkezésre álló kedvezményes alapokkal, az Unió külső segítségnyújtása keretébe tartozó, éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozáshoz nyújtott támogatások és hitelek hatékony és következetes ötvözése révén. E tekintetben helyénvaló, hogy a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak benyújtott éves jelentése részletes beszámolót tartalmazzon az e projektek finanszírozására igénybe vett pénzügyi eszközökről, feltüntetve azokat az összegeket, amelyeket az EBB opcionális megbízása alapján fordít finanszírozásra, valamint a támogatások megfelelő összegeit.

(15)

Azon országok esetében, amelyeket úgy tekintenek, hogy nem kötelezték el magukat a megfelelő, éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése iránt, az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás keretében korlátozható az EBB által az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozás. A finanszírozásra való jogosultság e korlátozásának összetett és átfogó politikai értékeléseken kell alapulnia. Ezért a Tanácsnak döntenie kell tudnia arról, hogy bizonyos országok esetében - a Bizottság javaslata alapján és az Európai Külügyi Szolgálat bevonásával- korlátozza az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozásra való jogosultságot. Ilyen korlátozás az EBB-nek csak azon finanszírozási műveletei esetében hozható, amelyekre vonatkozóan az EBB általi finanszírozás iránti kérelmet e határozat hatálybalépését követően nyújtják be, és amelyek aláírására 2012. január 1-je után kerül sor.

(16)

Az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás keretében bizonyos fokú rugalmassággal kell kezelni a rendelkezésre álló eszközök régiók közötti elosztását annak érdekében, hogy azokat a 2011 és 2013 közötti hároméves időszakban a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban lehessen igénybe venni, törekedve egyúttal a régiók közötti kiegyensúlyozott elosztás biztosítására ezen időszak alatt, az általános megbízás keretében a külső támogatásra vonatkozóan megállapított prioritások alapján.

(17)

Az EBB külső megbízatása végrehajtásának félidős felülvizsgálata megállapította, hogy bár az EBB által az értékelt időszakban (2000-2009) végrehajtott finanszírozási műveletek általában összhangban voltak az Unió külső politikáival, erősebbé, kifejezettebbé és strukturáltabbá kell tenni az Unió szakpolitikai célkitűzései és azoknak az EBB általi operatív végrehajtása közötti kapcsolatot.

(18)

A megbízás koherenciájának erősítése, az EBB külső finanszírozási tevékenységének fokozottabban az uniós szakpolitikák támogatására való összpontosítása, valamint a kedvezményezettek számára a lehető legtöbb előny biztosítása érdekében e határozatnak az EBB hitelnyújtási műveleteire vonatkozó megbízás keretében valamennyi jogosult régióra és országra kiterjedő magas szintű horizontális célokat kell megállapítania, alapul véve az EBB komparatív előnyeit azokon a területeken, amelyeken eddig is jó eredményeket ért el. Az EBB-nek így a határozat hatálya alá tartozó valamennyi régióban a következőket kell finanszíroznia: projektek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás területén (ideértve ennek megvalósítását az új energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák átadása, a szociális és gazdasági infrastruktúra, így különösen a közlekedés, az energia és azon belül a megújuló energia, az energiabiztonság, az energetikai infrastruktúra, a környezetvédelmi infrastruktúra - beleértve a vízellátást és szennyvízkezelést -, valamint az információs és kommunikációs technológiák révén), továbbá a helyi magánszektor fejlesztését célzó - különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogató - projektek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kkv-k tőkéhez jutásának elősegítése alapvető szerepet tölthet be a gazdasági fejlődés élénkítésében és a munkanélküliség elleni küzdelemben. Ezeken a területeken az EBB hitelnyújtási műveleteit alátámasztó egyik célkitűzésnek a partnerországok közötti regionális integrációnak, így többek között a csatlakozás előtt álló országok, a szomszédos országok és az Unió közötti gazdasági integrációnak kell lennie. Az EBB-nek képesnek kell lennie arra, hogy a partnerországokban a technológia- és ismeretátadás elősegítéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi befektetések formájában is támogathassa az uniós jelenlétet, akár - a fent említett területekre irányuló befektetések esetében - az uniós garancia mellett, akár saját kockázatára.

(19)

A kkv-k hatékony megszólítása céljából az EBB-nek együtt kell működnie a támogatásra jogosult régiókban és országokban működő helyi pénzügyi közvetítő intézményekkel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatás egy része továbbkerüljön ezek ügyfeleihez, és hozzáadott értéket teremtsen az egyéb finanszírozási forrásokhoz képest. E hozzáadott érték előteremtése érdekében az EBB-nek adott esetben az ezen közvetítő intézményekkel kötött együttműködési megállapodásai révén kérnie kell annak ellenőrzését, hogy az ezen intézmények ügyfeleinek projektjei megfelelnek az uniós fejlesztési célokkal összhangban közösen elfogadott kritériumoknak. A kkv-k támogatásához kapcsolódó pénzügyi közvetítői tevékenységeknek teljes mértékben átláthatóaknak kell lenniük, és azokról rendszeresen jelentést kell tenni az EBB-nek.

(20)

Ezenfelül az EBB finanszírozási műveleteinek hozzá kell járulniuk az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében megfogalmazott, az Unió külső tevékenységét vezérlő alapelvek eléréséhez, így a demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és megszilárdításához, továbbá az olyan nemzetközi környezetvédelmi egyezmények végrehajtásához, amelyekben az Unió részes fél. Különösen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által meghatározott, a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzék szerinti fejlődő országokkal kapcsolatban az EBB finanszírozási műveleteinek a következőket kell előmozdítaniuk: ezen országok - különösen a leghátrányosabb helyzetben lévők - fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését; gazdaságuk zökkenőmentes és fokozatos integrációját a világgazdaságba; a szegénység elleni küzdelmet; valamint az ENSZ-szel és egyéb érintett nemzetközi szervezetekkel összefüggésben az Unió által jóváhagyott célkitűzések teljesítését.

(21)

Jóllehet az EBB ereje továbbra is beruházási bank voltában nyilvánul meg, az EBB-nek e határozat alapján - a Bizottsággal folytatott szoros együttműködésben és az Európai Parlament demokratikus ellenőrzése alatt - értékelnie kell a külső műveletei fejlesztésre gyakorolt hatását, figyelembe véve a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus elveit, az EUMSZ 208. cikkében szereplő elveket, a 2005-ös párizsi nyilatkozatban felvázolt, a támogatások hatékonyságára vonatkozó elveket, valamint a 2008-as accrai cselekvési programot. Ezt konkrét intézkedések révén kell megvalósítani, köztük különösen a projektek környezeti, szociális és fejlesztési vonatkozásainak értékelésére, és ennek keretében az emberi jogi és a konfliktusokkal kapcsolatos kockázatoknak a felmérésére szolgáló kapacitásai megerősítésével, valamint a hatóságokkal és a civil társadalommal folytatott helyi konzultáció előmozdításával. A projekt átvilágítása keretében az EBB-nek adott esetben - az Unió szociális és környezetvédelmi alapelveivel összhangban - elő kell írnia a projektgazda számára a helyi konzultációk megtartását és ezek eredményének közzétételét. Emellett az EBB-nek fokozottabban kell az olyan ágazatokra összpontosítania, amelyek terén az Unión belüli finanszírozási műveletek kapcsán komoly szakértelemre tett szert, és amelyek előmozdítják a szóban forgó ország fejlődését, így a következők terén: a kkv-k és a mikrovállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzájutása; az ország környezetvédelmi infrastruktúrája és azon belül a vízellátás és a szennyvízkezelés; a fenntartható közlekedés; és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, különösen a megújuló energiaforrások révén. A finanszírozott projektek közé fel lehet venni az egészségügyi és oktatási infrastruktúra támogatását célzó projekteket is, amennyiben ez egyértelműen hozzáadott értéket jelent.

(22)

Az EBB-nek fokozatosan meg kell erősítenie az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást támogató tevékenységeit is, adott esetben más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel együttműködve. Az e határozat által bevezetett további követelmények szükségessé tennék a kedvezményes forrásokhoz való hozzájutást és az emberi erőforrások fokozatos kiigazítását, és egyúttal hatékonyságot, eredményességet, valamint a szinergiák kihasználását igényelnék. Az EBB-nek arról is gondoskodnia kell, hogy tevékenységei az intézménykiépítéshez és az ágazati reformokhoz kapcsolódó uniós célkitűzéseket és prioritásokat kiegészítő jelleggel működjenek. Végül pedig, az EBB-nek olyan teljesítménymutatókat kell meghatároznia, amelyek kapcsolódnak a projektek és eredményeik fejlesztési és környezetvédelmi aspektusaihoz.

(23)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével létrejött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) tisztsége az Unió külkapcsolatai nyomatékának és koherenciájának erősítése céljával.

(24)

Az utóbbi években az Unió külkapcsolatai is kiszélesedtek és megerősödtek. Ez érvényesült különösen az előcsatlakozási stratégia, az európai szomszédságpolitika, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia, a Latin-Amerikával és Délkelet-Ázsiával megújított partnerségek, valamint az Uniónak Oroszországgal, Kínával és Indiával fennálló stratégiai partnerségei esetében. Ez a helyzet az Unió fejlesztési szakpolitikái tekintetében is, amelyek ma már valamennyi fejlődő országra kiterjednek. Az Unió külkapcsolatait 2007 óta új pénzügyi eszközök is támogatják, nevezetesen az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI), a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI), az európai finanszírozási eszköz a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR), valamint a Stabilitási Eszköz.

(25)

Az EKSZ létrejöttére tekintettel és e határozat hatálybalépését követően a Bizottságnak és az EBB-nek módosítania kell a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozatban ( 4 ) megnevezett régiók közötti együttműködésről és koordinációról szóló egyetértési megállapodást, és szükség szerint, a főképviselő egyetértésével ki kell terjesztenie az új egyetértési megállapodást az EKSZ-re, különösen a Bizottság és az EBB közötti, rendszeres időközönkénti és szisztematikus stratégiai szintű párbeszéd tekintetében, amelynek ki kell terjednie az EKSZ-re és az EKSZ hatáskörébe tartozó egyéb kérdésekre.

(26)

Az EUMSZ 209. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EBB-nek - az uniós fejlesztési együttműködési politika végrehajtásához szükséges intézkedésként - törekednie kell a 2015-ös millenniumi fejlesztési célok megvalósításának közvetett támogatására mindazon régiókban, ahol tevékenységét folytatja.

(27)

Az érintett régiókban megvalósuló uniós támogatások átfogó összehangolásának elősegítése céljából törekedni kell arra, hogy az EBB finanszírozási tevékenységét, amikor és amennyiben szükséges - a projektek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos technikai segítségnyújtás mellett például garancia, kockázatitőke- és kamattámogatás vagy beruházások társfinanszírozása formájában - össze lehessen kapcsolni az uniós költségvetési forrásokkal az IPA, az ENPI, a DCI, az EIDHR és a stabilitási eszköz révén. Az EBB általi finanszírozás és más uniós költségvetési források összekapcsolásakor a finanszírozási döntésben minden esetben világosan meg kell határozni a bevonandó erőforrásokat. A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, az EBB által e határozat alapján végrehajtott finanszírozási műveleteiről szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell az EBB általi finanszírozással együtt felhasznált költségvetési források és pénzügyi eszközök részletes lebontását.

(28)

Valamennyi szinten - így a felső szinteken megvalósuló stratégiai tervezés és a későbbi tényleges projektkidolgozás terén egyaránt - biztosítani kell, hogy az EBB külső finanszírozási műveletei megfeleljenek az Unió külső politikáinak és az ebben a határozatban megállapított magas szintű célkitűzéseknek, és támogassa azokat. Az Unió külső tevékenységének nagyobb fokú összehangoltsága érdekében, tovább kell erősíteni a Bizottság, az EKSZ és az EBB közötti szakpolitikai és stratégiai párbeszédet. Ugyanezért szükség van arra is, hogy a Bizottság, az EKSZ, és az EBB között operatív szinten szorosabb együttműködés és korai kölcsönös információcsere valósuljon meg. Az EBB Unión kívüli irodáinak elsősorban az Unió küldöttségein belül kellene elhelyezkedniük az említett együttműködés elősegítése és a működési költségek megosztása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság, az EKSZ és az EBB szükség esetén idejekorán megvitassa nézeteit a tervezési dokumentumok előkészítése során annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a szinergiákat e három uniós szerv tevékenységei között.

(29)

Az általános megbízás célkitűzéseit és azok végrehajtását összekapcsoló gyakorlati intézkedéseket a regionális operatív technikai iránymutatás határozza meg. Ezen iránymutatásnak összhangban kell lennie az e határozat egyik mellékletében meghatározott tágabb uniós regionális politikai kerettel. Az iránymutatásnak tükröznie kell továbbá az uniós országstratégiákat, és biztosítania kell, hogy az EBB általi finanszírozás kiegészítse a különböző régiókra vonatkozó megfelelő uniós segítségnyújtási szakpolitikákat, programokat és eszközöket.

(30)

Az EBB-nek a Bizottsággal konzultálva el kell készítenie a finanszírozási műveletei tervezett aláírásának indikatív többéves programját annak érdekében, hogy biztosítható legyen a garanciaalap feltöltésének megfelelő költségvetési tervezése, valamint az EBB finanszírozási előrejelzései és az e határozatban kijelölt felső összeghatárok közötti megfelelés. A Bizottságnak figyelembe kell vennie e költségvetési előrejelzést a költségvetési hatóság részére benyújtott rendes költségvetési tervében.

(31)

Meg kell vizsgálni egy "uniós együttműködési és fejlesztési platform" kialakításának lehetőségét a külső régióknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök ötvözését célzó mechanizmusok működésének optimalizálása érdekében. E célból a Bizottságnak létre kell hoznia egy, a tagállamok, az EKSZ és az EBB szakértőiből álló csoportot a platform költségeinek és hasznának felmérésére. Ezzel kapcsolatos vizsgálatai során a csoportnak célszerű lenne konzultálnia más érintett szereplőkkel, így például két- és többoldalú európai pénzügyi intézményekkel is. Egy ilyen platform hozzájárulna a különböző intézmények közötti szinergiák és a komparatív előnyeiken alapuló kölcsönös bizalmi megállapodások előmozdításához, tiszteletben tartva ugyanakkor a Bizottság és az EBB szerepét és jogköreit az uniós költségvetés és az EBB által nyújtott kölcsönök végrehajtása kapcsán. A Bizottságnak az említett szakértői csoport megállapításai alapján 2012 közepéig be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben javaslatot kell előterjesztenie a platform számára.

(32)

Az EBB-t ösztönözni kell az Unión kívüli, az uniós garancia igénybevétele nélküli pénzügyi műveletei növelésére és az azok céljára szolgáló pénzügyi eszközei változatosabbá tételére, hogy ezáltal - az adósságfenntarthatósági megfontolások figyelembevételével - a garanciának az olyan, a piachoz csak kedvezőtlen feltételek mellett hozzáférő országok és projektek számára történő igénybevételére lehessen ösztönözni, amelyek esetében a garancia magas hozzáadott értéket képvisel. Következésképpen az EBB-t - minden esetben az Unió külső politikai célkitűzéseinek támogatása céljából - saját kockázatviselési kapacitását is figyelembe véve arra kell ösztönözni, hogy növelje a saját kockázatra nyújtott hitelek összegét, egyebek mellett az uniós gazdasági érdekeltségek támogatása révén is, különösen a csatlakozás előtt álló és a szomszédságpolitikai kapcsolatban álló országokban, valamint más régiók befektetési minősítésű országaiban, de a befektetési minősítésűnél alacsonyabb hitelminősítésű országokban is, ha az EBB megfelelő, harmadik fél által nyújtott garanciákkal rendelkezik. Az EBB-nek a Bizottsággal konzultálva megfelelő politikát kell kidolgoznia annak eldöntéséhez, hogy a projekteket az uniós garanciával biztosított megbízáshoz vagy az EBB saját kockázatú finanszírozásához sorolja-e. Ez a politika különösen az érintett országok és projektek hitelképességét venné figyelembe.

(33)

Az EBB-nek célszerű megfontolnia a központi közigazgatási szintnél alacsonyabb szintű közintézményekre irányuló, e határozat szerinti finanszírozási műveleteinek az élénkítésével kapcsolatos lehetőségeket azokban az esetekben, amikor az adott műveletre vonatkozóan az EBB általi megfelelő hitelkockázati értékelés áll rendelkezésre.

(34)

Az EBB-nek célszerű kibővítenie az általa kínált új és innovatív finanszírozási eszközök körét, többek között - a lehetséges mértékig és az EBB kockázati politikáját is figyelembe véve - nagyobb figyelmet fordítva a garanciák kidolgozására. Emellett az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy helyi pénznemben nyújtson kölcsönt, valamint bocsásson ki kötvényeket a helyi piacokon, feltéve, hogy a partnerországok végrehajtják a szükséges strukturális reformokat - mindenekelőtt a pénzügyi ágazatban -, valamint az EBB tevékenységeit megkönnyítő egyéb intézkedéseket.

(35)

Annak biztosítása érdekében, hogy az EBB a régiókban és alrégiókban egyaránt megfeleljen a megbízás követelményeinek, a külső tevékenységeihez tartozó személyzeti és pénzügyi erőforrásoknak elegendő mértékben kell rendelkezésre állnia, és azokat fokozatosan növelni kell. Ennek magában kell foglalnia különösen az Unió fejlesztési együttműködési célkitűzéseinek támogatásához szükséges megfelelő kapacitásokat, az EBB tevékenységeivel kapcsolatos környezeti, szociális és fejlesztési szempontok előzetes értékelésére való összpontosítás fokozását és a projekteknek a végrehajtás során való hatékony nyomon követését. A hatékonyság és eredményesség további növelésére szolgáló lehetőségeket ki kell használni, és aktívan törekedni kell a szinergiák kialakítására.

(36)

Az e határozat hatálya alá tartozó, Unión kívüli finanszírozási műveletei során az EBB-nek törekednie kell arra, hogy tovább erősítse a koordinációt és az együttműködést a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel, beleértve adott esetben az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést és az eljárások kölcsönös igénybevételét, a közös társfinanszírozás felhasználását és a globális kezdeményezésekben való részvételt, így például a segélyek összehangolásának és hatékonyságának előmozdítását. Az említett koordináció és együttműködés keretében törekedni kell arra, hogy minimálisra csökkenjen a költségek megkettőzésének és a szükségtelen átfedéseknek a lehetősége. Az ilyen irányú erőfeszítéseket a viszonosságra kell alapozni. Az e határozatban meghatározott elveket azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor az EBB általi finanszírozás végrehajtására egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel, illetve európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel kötött együttműködési megállapodások révén kerül sor.

(37)

Az Unión kívüli, közösen támogatott országokban az EBB-nek javítania kell az egyéb európai pénzügyi intézményekkel való együttműködését az olyan megállapodások révén, mint például a Bizottság, az EBB-csoport és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közötti háromoldalú egyetértési megállapodás, valamint annak lehetővé tétele révén, hogy az EBB-csoport és az EBRD egymás tevékenységeit kiegészítve és egyéni komparatív előnyeiket kihasználva működjön.

(38)

Az EBB-nek a Bizottság felé irányuló jelentéstételi és információátadási gyakorlatát meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a Bizottság szilárdabb alapokra építhesse az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az EBB e határozat keretében végrehajtott finanszírozási műveleteiről szóló éves jelentését. Az e preambulumbekezdésben említett további jelentéstételi követelményeket az EBB azon finanszírozási műveleteire kell alkalmazni, amelyek esetében az EBB általi finanszírozás iránti kérelmet e határozat hatálybalépését követően nyújtották be, és amelyeket 2012. január 1. után írtak alá. A jelentésnek mindenekelőtt értékelnie kell azt, hogy az EBB finanszírozási műveletei az operatív iránymutatás figyelembevételével megfelelnek-e ennek a határozatnak, és a következőkre vonatkozó szakaszokat kell tartalmaznia: az EBB által biztosított hozzáadott érték, így az Unió külső politikáinak támogatása; a megbízással kapcsolatos követelmények; a finanszírozott műveletek minősége; a pénzügyi támogatások ügyfeleknek való továbbadása; a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú adományozókkal folytatott együttműködésről, többek között társfinanszírozásról szóló szakaszok. A jelentésnek értékelnie kell továbbá, hogy az EBB milyen mértékben veszi figyelembe a finanszírozott projektek kidolgozása és nyomon követése során a gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot. A jelentésben külön szakaszban kell részletesen értékelni, hogy milyen intézkedéseket tesz az EBB a 633/2009/EK határozat szerinti jelenlegi megbízás betartása érdekében, különös figyelmet fordítva az EBB azon finanszírozási műveleteire, amelyekben az EBB általi finanszírozáshoz nem együttműködő országban vagy területen vesznek igénybe pénzügyi eszközt. Az EBB-nek finanszírozási műveletei során megfelelően végre kell hajtania a gyengén szabályozott vagy nem együttműködő országokkal vagy területekkel szembeni politikáit, hogy ezzel hozzájáruljon az adócsalás és az adókijátszás elleni nemzetközi küzdelemhez. Ezenfelül a jelentésnek értékelést kell tartalmaznia a projektek társadalmi és fejlesztési szempontjairól. A jelentést nyilvánosságra kell hozni, ezzel lehetővé téve a civil társadalom, valamint a kedvezményezett országok számára a véleménynyilvánítást. A jelentésnek szükség esetén hivatkoznia kell a körülményekben bekövetkezett olyan jelentős változásokra, amelyek az időszak vége előtt indokolttá teszik a megbízás további módosítását. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá különösen az e határozat alapján, valamennyi uniós pénzügyi forrással és más adományozóval együttesen felhasznált EBB általi finanszírozás lebontását, és ezáltal áttekintést kell nyújtania a finanszírozási műveletek pénzügyi kitettségéről.

(39)

Az EBB finanszírozási műveleteit továbbra is az EBB saját szabályainak és eljárásainak - beleértve a megfelelő ellenőrzési intézkedéseket és az adókijátszás megakadályozását célzó intézkedéseket -, valamint a Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell irányítani.

(40)

Amikor a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos uniós garanciára vonatkozó javaslat benyújtásra kerül, a Bizottságot fel kell kérni különösen arra, hogy - az EBB-vel szorosan együttműködve és a garanciaalap feltöltésével kapcsolatos szempontokat figyelembe véve - vizsgálja meg az uniós garanciával biztosított felső összeghatárokat, a potenciálisan jogosult országok listáját, és azt, hogy az EBB nyújthat-e mikrohitel-alapú finanszírozást, illetve egyéb típusú eszközöket. A Bizottságnak és az EBB-nek emellett meg kell vizsgálnia, hogyan lehet megerősíteni az IPA, az ENPI, a DCI, az EIDHR és a stabilitási eszköz révén történő finanszírozás és az EBB jövőbeni külső megbízása közötti szinergiát.

(41)

Ez a határozat nem érintheti a következő többéves finanszírozási kerettel kapcsolatos tárgyalásokat és döntéseket.

(42)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 633/2009/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az uniós garancia

(1) Az Európai Unió uniós költségvetési garanciát ("uniós garancia") nyújt az Európai Beruházási Banknak (EBB) az Unión kívül végrehajtott finanszírozási műveletekre vonatkozóan. Az uniós garancia az EBB-nek nyújtott globális garancia a (2) bekezdésnek megfelelően ilyen garanciával biztosítható beruházási projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal kapcsolatban esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összegek tekintetében. Az EBB hitelnyújtási tevékenységeinek meg kell felelniük az Unió külső fellépéseire vonatkozó általános irányelveknek, és hozzá kell járulniuk e külső fellépések céljainak eléréséhez és szakpolitikáinak megvalósulásához. Az EBB által az OECD által összeállított, a hivatalos fejlesztési támogatás kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzék szerinti fejlődő országok számára nyújtott finanszírozás egyik célja az, hogy közvetve hozzájáruljon a fejlesztési célok, így például a szegénységnek az inkluzív növekedés, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés révén történő csökkentése megvalósításához.

(2) Az uniós garanciával az EBB azon hitelei és hitelgaranciái biztosíthatók, amelyeket az EBB garanciák a III. mellékletben felsorolt országokban végrehajtott beruházási projektekhez az EBB saját szabályainak és eljárásainak - többek között az EBB szociális és környezetvédelmi normákra vonatkozó nyilatkozatának - megfelelően és az Unió vonatkozó külső politikai célkitűzéseinek támogatása érdekében nyújt, le nem járt és meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján ("EBB finanszírozási műveletei").

(3) Az uniós garancia az EBB finanszírozási műveletei keretében megnyitott hitelek és nyújtott hitelgaranciák teljes összegének 65 %-ára korlátozódik, valamennyi kapcsolódó összeg hozzáadásával és a visszafizetett összegek levonásával.

(4) Az uniós garancia az EBB által a 2007. február 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszak során aláírt finanszírozási műveletekre vonatkozik. Az EBB-nek a 2006/1016/EK tanácsi határozat, a 2008/847/EK tanácsi határozat ( 5 ) alapján és a 633/2009/EK határozat alapján aláírt finanszírozási műveletei e határozat alapján továbbra is uniós garanciában részesülnek.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben említett időtartam lejártáig az Európai Parlament és a Tanács a 16. cikknek megfelelően nem fogad el az EBB Unión kívüli finanszírozási műveleteihez kapcsolódó új uniós garancia nyújtásáról szóló határozatot, az említett időtartam automatikusan hat hónappal meghosszabbodik.

2. cikk

A megbízás felső összeghatárai

(1) A 2007 és 2013 közötti időszak egészére vonatkozóan az EBB uniós garancia mellett végrehajtott finanszírozási műveleteinek maximális felső összeghatára a törölt összegek levonásával legfeljebb 29 484 000 000 EUR, amely két részből áll:

a) a 27 484 000 000 EUR összegű általános megbízás;

b) a 2 000 000 000 EUR összegű, éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás.

(2) Az általános megbízás regionális felső összeghatárokra és további részösszeghatárokra oszlik, az I. mellékletben meghatározottaknak megfelelően. A regionális felső összeghatárokon belül az általános megbízás keretébe tartozó régiók tekintetében az EBB fokozatosan biztosítja az országok közötti kiegyensúlyozott elosztást.

(3) Az általános megbízás keretébe csak az EBB-nek a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó finanszírozási műveletei tartoznak.

(4) Az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás keretébe az EBB-nek az e határozat hatálya alá tartozó valamennyi országban végrehajtott finanszírozási műveletei tartoznak, amennyiben ezen műveletek hozzájárulnak ahhoz az alapvető uniós politikai célkitűzéshez, amely az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének általános céljához kapcsolódó - mindenekelőtt a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés terén az üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez, vagy az éghajlatváltozás által az érzékeny országokra, ágazatokra és közösségekre gyakorolt hátrányos hatásokkal szembeni ellenálló képesség növeléséhez hozzájáruló - projektek támogatásával az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére irányul. Az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízást a Bizottsággal szorosan együttműködve, és - ahol lehetséges és szükséges - az EBB általi finanszírozás és az Unió költségvetéséből származó források ötvözésével kell végrehajtani.

A Tanács adott esetben és a Bizottság javaslata alapján határozhat úgy, hogy korlátozza valamely országnak az uniós garancia alapján az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez nyújtott finanszírozásra való jogosultságát. Az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás keretén belüli jogosultság korlátozása az EBB-nek csak azon finanszírozási műveletei esetében történhet, amelyekre vonatkozóan 2011. október 30-át követően nyújtották be az EBB általi finanszírozás iránti kérelmet, és amelyeket 2012. január 1. után írtak alá.

(5) Az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás esetében az EBB arra törekszik, hogy az 1. cikk (4) bekezdésében említett időszak végéig az aláírt hitelnyújtási műveletek megoszlása kiegyensúlyozott legyen a III. mellékletben meghatározott régiók között. Az EBB mindenekelőtt biztosítja, hogy a III. melléklet A. pontjában említett régió az e megbízásra fordított összeg legfeljebb 40 %-át, a B. pontban meghatározott régió az összeg legfeljebb 50 %-át, a C. pontban meghatározott régió az összeg legfeljebb 30 %-át, a D. pontban meghatározott régió pedig az összeg legfeljebb 10 %-át kapják. Az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízást általánosságban olyan projektek finanszírozására kell felhasználni, amelyek szorosan kapcsolódnak az EBB alapfeladataihoz, hozzáadott értéket jelentenek, valamint a lehető legnagyobb hatást biztosítják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése szempontjából.

(6) Az általános megbízást és az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízást egyaránt a megbízható banki működés elveivel összhangban kell kezelni.

3. cikk

Az általános megbízás célkitűzései

(1) Az uniós garancia az EBB-nek az alábbi általános célkitűzések bármelyikét támogató finanszírozási műveletére vonatkozóan nyújtható:

a) a helyi magánszektor, különösen a kkv-k támogatása;

b) a társadalmi és gazdasági infrastruktúra - többek között a közlekedési, az energia- és a környezeti infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia - fejlesztése;

c) a 2. cikk (4) bekezdésének megfelelően az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás.

(2) Az EBB alapfeladatainak keretében az e határozat alapján végzett finanszírozási műveleteknek hozzá kell járulniuk az EUSZ 21. cikkében meghatározott, az Unió külső fellépéseire vonatkozó alapelvekhez, valamint hozzá kell járulniuk az olyan nemzetközi környezetvédelmi egyezmények végrehajtásához, amelyekben az Unió részes fél.

(3) A partnerországok közötti regionális integráció, ideértve a csatlakozás előtt álló országok, a szomszédos országok és az Unió közötti gazdasági integrációt is, az EBB által az (1) bekezdésben említett általános célkitűzés által érintett területeken végrehajtott finanszírozási műveleteket alátámasztó célkitűzések közé tartozik.

(4) Az EBB mérlegeli az egészségügyi és oktatási infrastruktúrát támogató tevékenységének a fokozását, amennyiben ez egyértelműen hozzáadott értéket jelent.

4. cikk

Jogosult országok

(1) Az uniós garancia melletti, EBB általi finanszírozásra potenciálisan jogosult országok jegyzékét a II. melléklet tartalmazza. Az uniós garancia melletti, EBB általi finanszírozásra jogosult országok ("jogosult országok") jegyzékét a III. melléklet tartalmazza, és e jegyzék kizárólag a II. mellékletben szereplő országokat foglalhatja magában. A II. mellékletben nem szereplő régióknak és országoknak az uniós garancia melletti, EBB általi finanszírozásra való jogosultságáról eseti alapon, rendes jogalkotási eljárás keretében kell határozni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan. A Bizottság határozatai átfogó, a demokráciával, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos vonatkozásokra egyaránt kiterjedő gazdasági és politikai értékelésen, valamint a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokon, tanácsi határozatokon és következtetéseken alapulnak. A III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem érinti az EBB azon finanszírozási műveleteinek az uniós garancia általi fedezetét, amelyeket az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépése előtt írtak alá.

(3) Az uniós garancia kizárólag az EBB azon finanszírozási műveleteire terjed ki, amelyeket olyan jogosult régiókban és országokban hajtanak végre, amelyek az ilyen műveletek végrehajtására vonatkozó jogszabályi feltételeket meghatározó keretmegállapodást kötöttek az EBB-vel.

(4) Az uniós garancia nem nyújt fedezetet az EBB finanszírozási műveleteire abban az országban, ahol az ilyen műveletekről szóló megállapodást az adott országnak az Unióhoz történő csatlakozása után írták alá.

5. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 4. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2011. október 30-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 4. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

6. cikk

Az EBB finanszírozási műveleteinek hozzájárulása az Unió politikáihoz

(1) A Bizottság az EBB együttműködésével regionális operatív technikai iránymutatást dolgoz ki az e határozat hatálya alá tartozó, EBB általi finanszírozásra vonatkozóan.

A regionális operatív technikai iránymutatás - amely azt hivatott biztosítani, hogy az EBB finanszírozási műveletei támogassák az uniós szakpolitikákat - összhangban lesz a IV. mellékletben meghatározott tágabb uniós regionális politikai kerettel is. Így különösen a regionális operatív technikai iránymutatás biztosítja, hogy az e határozat hatálya alá tartozó, EBB általi finanszírozás kiegészítse a különböző régiókra vonatkozó kapcsolódó uniós segítségnyújtási politikákat, programokat és eszközöket.

Az iránymutatás kidolgozása során a Bizottság és az EBB a szakpolitikai kérdésekről szükség szerint konzultál az EKSZ-szel, és figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait, valamint a Tanács kapcsolódó határozatait és következtetéseit.

Az iránymutatást, illetve adott esetben annak naprakésszé tételét a Bizottság azok elkészültével továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az EBB a regionális operatív technikai iránymutatás által meghatározott kereteken belül meghatározza a megfelelő finanszírozási stratégiákat, és biztosítja azok végrehajtását.

(2) A 11. cikknek megfelelően nyomon kell követni, hogy az EBB finanszírozási műveletei összhangban vannak-e az Unió külső politikáinak célkitűzéseivel. A nyomon követés megkönnyítése érdekében az EBB teljesítménymutatókat dolgoz ki a finanszírozott projektek fejlesztési, környezeti és emberi jogi vonatkozásai tekintetében, figyelembe véve a támogatások hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozat szerinti mérvadó mutatókat. A projektek környezetvédelmi vonatkozásaira utaló mutatók közé kell tartozniuk a "tiszta technológia" kritériumainak, amelyek alapvetően az energiahatékonyságra és a kibocsátáscsökkentésre irányulnak.

(3) Az EBB finanszírozási műveletei nem tartozhatnak az uniós garancia hatálya alá abban az esetben, ha a Bizottság az EBB alapokmányának 19. cikkében meghatározott eljárás keretei között kedvezőtlen véleményt fogalmaz meg egy ilyen művelettel kapcsolatban.

(4) Az uniós és nemzetközi éghajlat-változási célkitűzésekkel összhangban az EBB a Bizottsággal együttműködve 2012. december 31-ig stratégiát nyújt be arról, hogy az EBB külső megbízásának keretében hogyan lehet fokozatosan és tartósan növelni a CO2-kibocsátás csökkentését előmozdító projektek százalékos arányát, illetve megszüntetni az olyan finanszírozási projekteket, amelyek akadályozzák az Unió éghajlattal kapcsolatos céljainak elérését.

(5) Az e határozattal bevezetett további előírásokra tekintettel az EBB irányító szervei biztosítják az EBB erőforrásainak - azon belül személyi állományának - a fokozatos kiigazítását az e határozatban megállapított követelmények megfelelő teljesítése érdekében. A hatékonyság és eredményesség további növelésére szolgáló lehetőségeket ki kell használni, és aktívan törekedni kell a szinergiák kialakítására.

7. cikk

A projektek fejlesztéssel kapcsolatos szempontjainak az EBB általi értékelése

(1) Az EBB a projektek fejlesztési szempontjait alapos átvilágításnak veti alá, és adott esetben az Unió szociális és környezetvédelmi elveivel összhangban megfelelő helyi nyilvános konzultációt ír elő.

Az EBB saját szabályai és eljárásai tartalmazzák a projektek környezeti és társadalmi hatásának és az emberi jogokkal összefüggő szempontoknak az értékeléséhez szükséges rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy e határozat keretében csak olyan projektek részesüljenek támogatásban, amelyek gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók.

A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló éves jelentésében az uniós garanciával biztosított projektek tekintetében elvégzett átvilágítás alapján összevont értékelést ad az EBB tevékenységeinek fejlesztési dimenziójáról.

Az értékelésnek adott esetben tartalmaznia kell annak vizsgálatát, hogy az EBB általi finanszírozás kedvezményezettjeinek kapacitásait hogyan lehet a projektciklus során technikai segítségnyújtással megerősíteni.

(2) A fejlesztési szempontok előzetes értékelése mellett az EBB előírja a projektgazdák számára, hogy szorosan kövessék nyomon a projekt végrehajtását annak lezárásáig, többek között a projekt fejlesztési, környezeti és emberi jogi hatásai tekintetében. Az EBB értékeli a projektgazdák által szolgáltatott információkat. A EBB által végzett nyomon követésnek lehetőség szerint ki kell terjednie a kkv-kat támogató pénzügyi közvetítők teljesítményének nyomon követésére is. A nyomon követés eredményeit lehetőség szerint nyilvánosságra kell hozni.

(3) Az EBB a Bizottságnak éves jelentéseket nyújt be, amelyekben értékeli az adott évben finanszírozott műveletek becsült fejlesztési hatásait.

A jelentések az EBB 6. cikk (2) bekezdésében említett teljesítménymutatóin alapulnak. A Bizottság a 11. cikkben meghatározott éves jelentéstétel keretében az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti, valamint a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi az EBB fejlesztési jelentéseit annak érdekében, hogy az érdekelt szereplők, közöttük a civil társadalom és a kedvezményezett országok is kifejthessék a kérdéskörre vonatkozó nézeteiket.

Az Európai Parlament az éves jelentéseket valamennyi érdekelt fél nézeteit figyelembe véve megvitatja.

(4) Az ezen cikkben megállapított követelmények az EBB-nek kizárólag azon finanszírozási műveleteire alkalmazandók, amelyek esetében az EBB általi finanszírozás iránti kérelmet 2011. október 30-át követően nyújtották be, és amelyeket 2012. január 1. után írtak alá.

8. cikk

Együttműködés a Bizottsággal és az EKSZ-szel

(1) Az EBB finanszírozási tevékenysége és az Unió költségvetési forrásai közötti szinergiák maximalizálása érdekében meg kell erősíteni az EBB külső fellépéseinek az Unió külső politikai célkitűzéseivel való összhangját, különösen a 6. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatás kidolgozásán, valamint az alábbiakra vonatkozó rendszeres és szisztematikus párbeszéden és korai információcserén keresztül:

a) adott esetben a Bizottság és/vagy az EKSZ által készített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b) az EBB stratégiai tervezési dokumentumai és projektcsatornái;

c) egyéb szakpolitikai és műveleti szempontok.

(2) Az együttműködést régiónként differenciált módon kell megvalósítani, figyelembe véve az EBB szerepét és az Uniónak az egyes régiókban folytatott szakpolitikáit.

9. cikk

Más közfinanszírozási intézményekkel való együttműködés

(1) Az EBB a finanszírozási műveleteit adott esetben, illetve egyre nagyobb mértékben az EBB és más nemzetközi pénzügyi intézmények vagy európai kétoldalú pénzügyi intézmények közötti együttműködés keretében hajtja végre a szinergiák, az együttműködés és a hatékonyság maximalizálása, a kockázatok elővigyázatos és ésszerű megosztása, valamint a projekt és ágazat szerinti koherens feltételrendszer biztosítása érdekében, abból a célból, hogy minimálisra csökkenjen a költségek megkettőzésének és az indokolatlan átfedéseknek a lehetősége.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködést a különösen egyetértési megállapodások vagy adott esetben más uniós regionális együttműködés keretében megvalósuló, a Bizottság, az EBB és a különböző régiókban működő főbb nemzetközi pénzügyi intézmények és európai kétoldalú pénzügyi intézmények közötti, az EKSZ hatáskörének figyelembevétele mellett folytatott koordináció segíti.

10. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1) Az EBB-nek valamely állammal megkötött vagy valamely állam által garantált finanszírozási művelete, valamint egyéb, az EBB-nek regionális vagy helyi hatósággal, kormányzati tulajdonú, és/vagy kormányzati ellenőrzés alatt álló közjogi vállalattal vagy intézménnyel megkötött finanszírozási művelete esetében, amennyiben az EBB ezen egyéb finanszírozási műveletei megfelelő, az érintett ország hitelkockázati helyzetét figyelembe vevő EBB hitelkockázati értékeléssel rendelkeznek, az uniós garancia fedezi az EBB-nek fizetendő, de hozzá be nem folyt összegeket ("átfogó garancia").

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában Ciszjordániát és a Gázai övezetet a Palesztin Hatóság, Koszovót ( 6 ) pedig az Egyesült Nemzetek Koszovói Missziója vagy a 6. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatásban kijelölt közigazgatási szerv képviseli.

(3) Az EBB-nek az (1) bekezdésben megjelölteken kívüli finanszírozási műveletei esetében az uniós garancia fedez valamennyi, az EBB-nek fizetendő, de hozzá be nem folyt összeget, amennyiben a fizetés elmaradásának oka a következők valamelyike ("politikai kockázati garancia"):

a) elmaradt devizaátutalás;

b) kisajátítás;

c) háború vagy zavargások;

d) szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.

(4) Az EBB a Bizottsággal konzultálva világos és átlátható elosztási politikát alakít ki a mind az uniós garancia általi fedezetre, mind az EBB saját kockázatú hitelnyújtására alkalmas műveletek finanszírozási forrásaira vonatkozó döntéshez.

(5) Az uniós garancia lehívása esetén az EBB a 13. cikk (2) bekezdésében említett megállapodásnak megfelelően a vonatkozó jogokat az Unióra ruházza.

11. cikk

Éves jelentéstétel és számvitel

(1) A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e határozat értelmében végrehajtott finanszírozási műveleteiről. A jelentés tartalmazza az EBB finanszírozási műveleteinek értékelését projekt-, ágazati, országos és regionális szinten, valamint a finanszírozási műveleteknek az Unió külső politikai és stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásának az értékelését. A jelentés összevont áttekintést ad a folyamatban levő projektekről.

A jelentés mindenekelőtt értékeli, hogy az EBB finanszírozási műveletei megfelelnek-e ennek a határozatnak, figyelembe véve a 6. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatást, továbbá a következőkre vonatkozó szakaszokat tartalmazza: az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek teljesítését elősegítő hozzáadott érték, a becslések szerinti összevont fejlesztési hatás értékelése, a finanszírozott projektek tervezése és nyomon követése során a környezeti és szociális fenntarthatóságnak az EBB általi figyelembevétele, valamint a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködés, beleértve a társfinanszírozást is.

A jelentés különösen tartalmazza az EBB általi finanszírozással és más adományozókkal együttesen felhasznált valamennyi uniós pénzügyi erőforrás részletes bontását, és ezáltal áttekintést nyújt az ezen határozat alapján végrehajtott finanszírozási műveletek pénzügyi kockázatairól. A jelentés továbbá külön részben részletesen értékeli, hogy az EBB milyen intézkedéseket tett az 1. cikk (2) bekezdésének való megfelelés érdekében.

(2) Az EBB továbbra is eljuttatja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az EBB külső megbízásának keretébe tartozó konkrét tevékenységek során elért gyakorlati eredményeket.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az EBB éves jelentéseket nyújt be a Bizottságnak az e határozat keretében projekt-, ágazati, országos és regionális szinten végrehajtott finanszírozási műveleteiről, valamint az Unió külső politikai és stratégiai célkitűzéseinek a megvalósításáról, beleértve a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel való együttműködést is, továbbá benyújtja a 7. cikkben említett, fejlesztési hatásokat értékelő jelentését. Az EBB és más nemzetközi pénzügyi intézmények vagy európai kétoldalú pénzügyi intézmények közötti, az ezen határozat keretében végrehajtandó finanszírozási műveletekre vonatkozó egyetértési megállapodásokat nyilvánosságra kell hozni, illetve, amennyiben a nyilvánosságra hozatal nem lehetséges, azokról az e cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság által készített éves jelentés részeként értesíteni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) Az EBB benyújtja a Bizottságnak az EBB minden egyes finanszírozási műveletére vonatkozó statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat, valamint minden olyan további adatot, amely a Bizottság jelentési kötelezettségeinek vagy a Számvevőszék kérelmeinek a teljesítéséhez szükséges, továbbá benyújtja az EBB finanszírozási műveleteinek kintlévő összegéről szóló könyvvizsgálói igazolást.

(5) Az átfogó garancia által fedezett kockázatokra vonatkozó, a Bizottság általi számvitel és jelentés céljából az EBB benyújtja a Bizottságnak kockázatértékelését és a besorolási információkat az EBB-nek az olyan hitelfelvevőkkel vagy garanciával fedezett adósokkal kapcsolatos finanszírozási műveleteire vonatkozóan, amelyek nem államok.

(6) Az EBB a (3), (4) és (5) bekezdésben említett információkat saját költségén bocsátja rendelkezésre.

(7) Az EBB a (3) és a (4) cikkben említett információkat általánosságban - a bizalmas információk kivételével - a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi.

(8) A jóváhagyási szakaszt követően az EBB honlapján nyilvánosságra hozott "projektösszefoglalóban" tájékoztatást kell adni arról, hogy az adott projektre vonatkozik-e uniós garancia.

(9) Az EBB éves jelentésében kitér az európai ombudsmannal létrehozott egyetértési megállapodás működésének utólagos értékelésére, amennyiben az egyetértési megállapodás az e határozat hatálya alá tartozó finanszírozási műveletekre vonatkozik.

(10) Adott esetben az (1) és (3) bekezdésben megállapított követelmények az EBB-nek kizárólag azon finanszírozási műveleteire alkalmazandók, amelyek esetében az EBB általi finanszírozás iránti kérelmet 2011. október 30-át követően nyújtották be, és amelyeket 2012. január 1. után írtak alá.

12. cikk

Nem együttműködő országok és területek

Az EBB finanszírozási műveletei során nem tűri el a jogellenes célból - például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az adócsalás vagy adókijátszás céljából - végzett tevékenységeket. Az EBB különösen nem vesz részt a valamely jogosult országban végrehajtott, de a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Pénzügyi Akció Munkacsoport vagy más mérvadó nemzetközi szervezetek által "nem együttműködőnek" minősített joghatóságon keresztül végzett finanszírozási műveletekben.

13. cikk

A Bizottság általi kifizetések behajtása

(1) Amennyiben a Bizottság az uniós garancia alapján kifizetést teljesít, az EBB a Bizottság nevében és képviseletében gondoskodik a kifizetett összegek behajtásáról.

(2) A Bizottság és az EBB legkésőbb a 14. cikkben említett garanciamegállapodás megkötésének időpontjáig a követelések behajtásával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó megállapodást köt.

(3) Az átláthatóság érdekében a Bizottság a 14. cikkben említett garanciamegállapodásból eredő minden behajtásra vonatkozóan konkrét tájékoztatást tesz közzé a honlapján, kivéve, ha az információk bizalmas kezelésére van szükség.

14. cikk

Garanciamegállapodás

A Bizottság és az EBB az uniós garanciával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó garanciamegállapodást köt, és erről megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet.

15. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzés

Az uniós garanciát, valamint az annak keretében teljesítendő, az Európai Unió általános költségvetését érintő kifizetéseket és behajtásokat a Számvevőszék ellenőrzi.

16. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság szükség szerint javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következő pénzügyi kerethez kapcsolódó uniós garancia létrehozásáról.

17. cikk

Végleges jelentés

A Bizottság 2014. október 31-ig végleges jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e határozat alkalmazásáról.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 633/2009/EK határozat hatályát veszti.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

AZ ÁLTALÁNOS MEGBÍZÁS REGIONÁLIS FELSŐ ÖSSZEGHATÁRAI

A.

Csatlakozás előtt álló országok : 9 048 000 000 EUR

B. Szomszédságpolitikai és partnerségi kapcsolatban álló országok :

13 548 000 000 EUR; amely az alábbi indikatív részösszeghatárokra bomlik:

i. mediterrán országok: 9 700 000 000 EUR;

ii. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország: 3 848 000 000 EUR;

C. Ázsia és Latin-Amerika :

3 952 000 000 EUR; amely az alábbi indikatív részösszeghatárokra bomlik:

i. Latin-Amerika: 2 912 000 000 EUR;

ii. Ázsia (Közép-Ázsiával együtt): 1 040 000 000 EUR;

D.

Dél-Afrikai Köztársaság : 936 000 000 EUR.

Az általános megbízás összesített felső összeghatárán belül az EBB irányító szervei határozhatnak úgy, hogy a régiók szerinti felső összeghatárok 10 %-át meg nem haladó összeget átcsoportosítanak a régiókon belül, illetve azok között.

II. MELLÉKLET

POTENCIÁLISAN JOGOSULT RÉGIÓK ÉS ORSZÁGOK

A. Csatlakozás előtt álló országok

1. Tagjelöltek

Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország

2. Lehetséges tagjelöltek

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó ( 7 ), Szerbia

B. Szomszédságpolitikai és partnerségi kapcsolatban álló országok

1. Mediterrán országok

Algéria, Ciszjordánia és a Gázai övezet, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria, Tunézia

2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország

Kelet-Európa: Belarusz, Moldovai Köztársaság, Ukrajna

Dél-Kaukázus: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország

Oroszország

C. Ázsia és Latin-Amerika

1. Latin-Amerika

Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela

2. Ázsia

Ázsia (Közép-Ázsia kivételével): Afganisztán, Banglades, Bhután, Brunei, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Jemen, Kambodzsa, Kína (beleértve Hongkongot és Makaó Különleges Közigazgatási Területet), Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Tajvan, Thaiföld, Vietnam

Közép-Ázsia: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

D. Dél-Afrika

Dél-Afrikai Köztársaság

III. MELLÉKLET

JOGOSULT RÉGIÓK ÉS ORSZÁGOK

A. Csatlakozás előtt álló országok

1. Tagjelöltek

Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország

2. Lehetséges tagjelöltek

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó ( 8 ), Szerbia

B. Szomszédságpolitikai és partnerségi kapcsolatban álló országok

1. Mediterrán országok

Algéria, Ciszjordánia és a Gázai övezet, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, ----- Tunézia

2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország

Kelet-Európa: Moldovai Köztársaság, Ukrajna

Dél-Kaukázus: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország

Oroszország

C. Ázsia és Latin-Amerika

1. Latin-Amerika

Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela

2. Ázsia

Ázsia (Közép-Ázsia kivételével): Banglades, Brunei, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Jemen, Kambodzsa, Kína (beleértve Hongkongot és Makaó Különleges Közigazgatási Területet), Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnam

Közép-Ázsia: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

D. Dél-Afrika

Dél-Afrikai Köztársaság

IV. MELLÉKLET

REGIONÁLIS POLITIKAI KERET

Az előcsatlakozási folyamatban részt vevő partnerországokban az EBB tevékenysége a csatlakozási és európai partnerségek keretében zajlik, amelyek megállapítják a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országokkal kapcsolatos prioritásokat annak érdekében, hogy ezek az országok előbbre tudjanak lépni az Unióhoz való közeledés folyamatában, illetve keretet biztosítanak az uniós segítségnyújtás számára. A Nyugat-Balkánon a stabilizációs és társulási folyamat jelenti az uniós politika keretét. E folyamat progresszív partnerségen alapul, amelynek keretében az Unió kereskedelmi kedvezményeket, gazdasági és pénzügyi támogatást, valamint a stabilizációs és társulási megállapodások révén szerződéses kapcsolatokat biztosít. Az előcsatlakozási támogatási eszköz révén nyújtott pénzügyi támogatás segíti a jelölteket és lehetséges jelölteket abban, hogy felkészüljenek az uniós tagságból eredő kötelezettségekre és kihívásokra. Ez a segítségnyújtás támogatja a reformfolyamatot, és ennek keretében az esetleges tagságra való felkészülést is. Az intézmények kialakítására, az Unió vívmányaihoz való igazodásra és az uniós politikák és eszközök alkalmazására való felkészülésre, valamint a gazdasági konvergencia megvalósítását szolgáló intézkedésekre való ösztönzésre összpontosít.

A szomszédos országokban az EBB tevékenysége az európai szomszédságpolitika keretében zajlik, amelynek célja, hogy az Unió a teljesítmény alapján történő differenciálás elvével összhangban különleges kapcsolatot alakítson ki a szomszédos országokkal, az Unió értékein - így a demokrácián, a jogállamiságon, a jó kormányzáson és az emberi jogok tiszteletben tartásán - alapuló, valamint az együttműködésre épülő szoros és békés kapcsolatok által jellemzett, jólétben és jó szomszédságban élő térség létrehozása érdekében. Ezen együttműködés keretében az e határozat alapján végrehajtott EBB általi finanszírozás egyúttal a társadalmi stabilitást támogató inkluzív növekedés és munkahelyteremtés elősegítésére is irányulni fog, egy olyan, ösztönzőkön alapuló megközelítés alapján, amely - többek között a migrációval kapcsolatos kérdésekben is - támogatja az Unió külső politikai céljait.

E célok elérése érdekében az Unió és partnerei kétoldalú cselekvési tervekről állapodtak meg, amelyekben többek között politikai és biztonsági kérdéseket, kereskedelmi és gazdasági témákat, környezetvédelmi és szociális problémákat, valamint a közlekedési és energiahálózatok integrációját magukban foglaló prioritásokat állapítottak meg.

Az Unió a Mediterrán Térségért, a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia, az uniós balti-tengeri stratégia, a keleti partnerség és a fekete-tengeri szinergia az európai szomszédságpolitikát kiegészítő multilaterális és regionális kezdeményezések, amelyek célja az Európai Unió és a közös kihívásokkal küzdő és/vagy közös földrajzi környezeten osztozó szomszédos partnerországok adott csoportja közötti együttműködés előmozdítása. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés célja az euromediterrán integráció folyamatának újraindítása azáltal, hogy a Földközi-tenger mindkét partján támogatja a közös és szolidáris gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, és hozzájárul a társadalmi-gazdasági fejlődés fokozásához, a szolidaritás érvényesüléséhez, a regionális integrációhoz, a fenntartható fejlődéshez és a tudásépítéshez, hangsúlyozva a regionális és transznacionális projekteket támogató pénzügyi együttműködés erősítésének a szükségességét. Az Unió a Mediterrán Térségért kiemelten támogatja a tengeri és szárazföldi gyorsforgalmi útvonalak létrehozását, a Földközi-tenger szennyezésmentesítését, a földközi-tengeri napenergia-tervet, a kezdeményezést a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért, a polgári védelmi kezdeményezéseket és az euromediterrán egyetemet. Az uniós balti-tengeri stratégia a balti-tengeri régió fenntartható környezetgazdálkodását és optimális gazdasági és társadalmi fejlődését támogatja. A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia különösen a közlekedési és energiaügyi kapcsolatoknak, illetve az energiaellátás biztonságának a fejlesztését, a fenntartható környezetgazdálkodást, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődést támogatja a Duna régióban. A keleti partnerség célja, hogy megteremtse az Európai Unió és a keleti partnerországok közötti politikai társuláshoz és mélyebb gazdasági integrációhoz szükséges feltételeket. Az Orosz Föderáció és az Unió széles körű stratégiai partnerségi kapcsolatot folytat, amely eltér az európai szomszédságpolitikától, és amely a "közös területek" és menetrendek révén ölt formát. Ezt multilaterális szinten az Északi Dimenzió egészíti ki, amely az Unió, Oroszország, Norvégia és Izland közötti együttműködés keretét adja.

Az EBB Latin-Amerikában folytatott tevékenységének keretét az Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti stratégiai partnerség jelenti. Amint azt "Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége" című 2009. szeptemberi bizottsági közlemény is hangsúlyozta, a Latin-Amerikával folytatott együttműködés terén az Unió számára kiemelt terület a regionális integráció erősítése, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség felszámolása a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés előmozdítása céljából. Ezeket a politikai célkitűzéseket az EBB tevékenysége a latin-amerikai országok eltérő fejlettségi szintjét figyelembe véve fogja erősíteni. Az Unió és Latin-Amerika számára közös érdeket képviselő területeken a párbeszéd folytatása lesz a cél többek között a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázatok csökkentése, valamint az energiaügy, a tudomány, a kutatás, a felsőoktatás, a technológia és az innováció területén.

Ajánlott és célszerű, hogy az EBB aktív tevékenységet folytasson Ázsiában a dinamikus, feltörekvő gazdaságokban és a kevésbé virágzó országokban egyaránt. Ebben a változatos régióban az Unió törekszik a Kínával és Indiával fennálló stratégiai partnerségének elmélyítésére, és tárgyalásokat folytat a délkelet-ázsiai országokkal létrehozandó új partnerségekről és szabad kereskedelmi megállapodásokról. Ugyanakkor az Unió számára továbbra is kiemelt terület marad az Ázsiával folytatott fejlesztési együttműködés is; az ázsiai régióval kapcsolatos uniós fejlesztési stratégia célja az átfogó és fenntartható gazdasági növekedés támogatása révén a szegénység felszámolása, a kereskedelem és a régión belüli integráció szempontjából kedvező környezet, illetve feltételek előmozdítása, a kormányzás erősítése, a politikai és társadalmi stabilitás fokozása és a 2015-ös millenniumi fejlesztési célok megvalósításának támogatása. A felek együttesen dolgoznak a közös kihívások kezeléséhez szükséges politikák kialakításán, például az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a biztonság és a stabilitás, a kormányzás és az emberi jogok, valamint a természeti és emberi katasztrófák megelőzése és az azokra való reagálás területén. Az Európai Tanács által 2007 júniusában a Közép-Ázsiával folytatott új partnerségre vonatkozóan elfogadott uniós stratégia megerősítette a regionális és kétoldalú párbeszédet, valamint az uniós együttműködést a közép-ázsiai országokkal a régió legfontosabb kérdései, mint például a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés és a stabilitás tekintetében. A stratégia megvalósítása keretében jelentős haladást értek el az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás és a demokrácia, az oktatás, a gazdasági fejlődés, a kereskedelem és a beruházások, az energiaügy, a közlekedés és környezetvédelmi politikák terén.

Az EBB Dél-Afrikában folytatott tevékenységeinek keretét az Unió Dél-Afrikára vonatkozó országstratégiai dokumentuma jelenti. A stratégiai dokumentumban meghatározott fő területek a munkahelyteremtés és a szolgáltatásnyújtással, valamint a társadalmi kohézióval kapcsolatos kapacitások fejlesztése. Az EBB dél-afrikai tevékenysége nagymértékben kiegészíti a Bizottság fejlesztési együttműködési programját, konkrétan azáltal, hogy az EBB a magánszektor támogatására, valamint az infrastruktúra és a szociális szolgáltatások (lakhatás, energiaellátás, ivóvíztisztítás, települési infrastruktúra) bővítését célzó beruházásokra összpontosít. Az Unió Dél-Afrikára vonatkozó országstratégiai dokumentumának félidős felülvizsgálata az éghajlatváltozás terén végrehajtott fellépések erősítését javasolta, a környezetbarát munkahelyek teremtését támogató tevékenységeken keresztül.

( 1 ) Az Európai Parlament 2011. február 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. szeptember 20-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2011. október 13-i álláspontja.

( 2 ) HL L 190., 2009.7.22., 1. o.

( 3 ) HL L 145., 2009.6.10., 10. o.

( 4 ) HL L 414., 2006.12.30., 95. o.

( 5 ) A Tanács 2008/847/EK határozata (2008. november 4.) a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006/1016/EK határozat értelmében a közép-ázsiai országok jogosultságáról (HL L 301., 2008.11.12., 13. o.).

( 6 ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata értelmében.

( 7 ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata értelmében.

( 8 ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata értelmében.