BH 2012.5.122 Meghatározott szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat, illetve a közérdekből nyilvános adat fogalma alá nem eső valamennyi adat közérdekű adatnak minősül. A közérdekű adatnak nem fogalmi eleme az, hogy az adat a közérdeklődésre számot tart-e. A megismerni kívánt közérdekű adat létezésére (kezelésére) vonatkozó kérdésfeltevés nem minősíthető kellően meg nem határozott, ezért nem teljesíthető adatigénynek. A közérdekű adat kiadásának kötelezettsége nem terjed ki az adott tevékenység motivációjára vagy a határozat jogi indokolására vonatkozó magyarázat adására [1992. évi LXIII. tv. 2. és 4. pont, 19. § (1), (2) és (3) bek., 20. § (2) bek.].

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes 2010. február 23-án kelt levelével az alpereshez fordult, melyben előadta: tudomására jutott, hogy az alperes elnöke a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. elnök-vezérigazgatójához címzett levelében tájékoztatást kért azon faxkészülék használatával kapcsolatban, amelyről a felperes az alpereshez intézett jogorvoslati kérelmeit továbbította. A felperes kérte az alperes tájékoztatását arról, hogy az alperes mely ülésén, mely napirend keretében és milyen számú határozatával döntött a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. megkereséséről, továbbá kérte a testületi ülésről készült jegyzőkönyv, a vonatkozó határozat, valamint az alperes elnökének a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. elnök-vezérigazgatójához írt levele másolatának megküldését. Az alperes a 2010. február 25-i ülésén tárgyalta a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. alperes levelére írt válaszát. Erre tekintettel a felperes a 2010. március 3-án kelt levelében arról kért tájékoztatást az alperestől, hogy a szóban forgó testületi ülésen hozott-e a "Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. tájékoztatója" napirend tárgyalásakor határozatot, amennyiben igen, azt milyen jogszabályban foglalt hatásköre alapján, milyen szavazati aránnyal hozta meg és az hol került közzétételre. Kérte a napirend kapcsán hozott határozat, valamint a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosának az alperes által megküldött levél másolatának kiadását. Az alperes a felperes adatigényére nem válaszolt.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 2010. február 23-i és március 3-i leveleiben foglalt adatoknak és iratoknak, mint közérdekű adatoknak a kiadására. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak.

A felperes keresetét elutasító jogerős ítélet indokolása szerint a felperes által kért információk nem tartoznak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. (Avtv.) 2. § 4. pontban, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésekben meghatározott közérdekű adatok körébe. A közérdekű adatok elhatárolásának alapja az adatkezelő személye mellett az, hogy az adat kapcsolódik-e az adatkezelő tevékenységéhez, működéséhez, gazdálkodásához vagy a közpénzek felhasználásához. Önmagában az a tény, hogy egy szervezet jogszabályban meghatározott közfeladatot lát el, még nem alapozza meg azt, hogy minden birtokába jutott ismeret, információ közérdekű adatnak minősül. Az adott esetben az alperes - nem vitásan - egyéb közfeladatot ellátó szerv és a választási eljárás, a választási bizottságok működése, tevékenysége, valamint a rendelkezésükre álló adatok nyilvánosak. A per adataiból egyértelműen megállapítható ugyanakkor, hogy a felperes nem az alperes feladatkörével kapcsolatos tevékenységére vonatkozóan keletkezett adatok kiadását kérte, hanem az alperesnek a felperes által, a jogorvoslati kérelmeinek az elküldéséhez használt faxkészülék üzemeltetőjéhez intézett tájékozódása kapcsán kért információt. A kiadni kért adatok tárgyuknál fogva az alperes működését nem érintik, gazdálkodásával nincsenek összefüggésben, ezért nem sorolhatók az általa kezelt közérdekű adatok körébe. Közérdekű adatnak az olyan ismerethalmaz tekinthető, amely közérdeklődésre tart számot. A felperes által kért adatok ilyennek nem tekinthetők. Az pedig, hogy az alperes a törvény által meghatározott hatáskörében jogszerűen kereste-e meg a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-t a faxhasználattal kapcsolatban, a közérdekű adat kiadása iránti per kereteit meghaladja. Emellett a felperes nem határozta meg konkrétan valamennyi általa igényelt adatot. A felperes kérelmeinek egy része kérdésfeltevés, illetve tájékoztatás kérése volt az alperes hatásköréről, a határozat meghozatalának tényéről, a közzététel helyéről és a szavazati arányokról. Az alperes hatásköre a jogszabályokból ismert, a további kérdésekkel pedig a felperes arról tudakozódott, hogy az alperes rendelkezik-e adattal, holott csak létező adatok megismerése és kiadása kérhető.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a kiadni kért adatokat nem határozta meg kellő konkrétsággal. Mivel az alperes jegyzőkönyveiből az adatokhoz nem férhetett hozzá, nyilvánvaló, hogy az adatkiadáshoz meg kellett fogalmaznia azokat a kérdéseket, amelyekre az adatigénye vonatkozik. Így a kérelmében foglaltak is a közérdekű adat keletkezésének tényéhez kapcsolódnak. A jogszabály téves értelmezésével állapította meg a jogerős ítélet, hogy a kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak. Az alperesnek a külső szervekkel folytatott levelezése az alperes tevékenységének és működésének körébe tartozik, így közérdekű adatnak minősül, függetlenül attól, hogy arra van-e az alperesnek hatásköre. A közérdekű adatot kezelő szerv tevékenységét a közérdekű adat kiadása tekintetében kizárólag aszerint kell megítélni, hogy az adat ott keletkezett-e. A kiadni kért adatok nem vitásan az alperes kezelésében álltak, működése és tevékenysége pedig a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (Ve.) 6. § (1) bekezdése alapján nyilvános. Alapvetően téves a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy közérdekű adatnak a közérdeklődésre számot tartó ismeret tekinthető, miután a közérdekű adat ebbéli minőségét nem az adat iránt érdeklődők száma határozza meg.

Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes olyan az Avtv. 19. § (1) bekezdésben meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, amely a kezelésében lévő közérdekű adat kiadására köteles. Tévesen jutott azonban arra az álláspontra, hogy a felperes által kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak.