A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.88221/2006/23. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §, 301. §, 305. §, 311. §, 360. §, 1993. évi X. törvény (Termékfelelősségi tv.) 2. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Tjr.) 2. §] Bíró: Blázsi Melinda Edit
Pesti Központi Kerületi Bíróság
36.P. 88.221/2006/23.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Pesti Központi Kerületi Bíróság
A dr. Birkás Miklós ügyvéd (felperesi képviselő címe ) által képviselt
felperes neve felperes címe.) felperesnek
a dr. Kovács Kázmér ügyvéd (I.r. alperesi képviselő címe.) által képviselt
I.rendű alperes neve ( I.r. alperes címe) I. r. és
a dr. Csémy István ügyvéd ( II.r. alperesi képviselő címe ) által képviselt
II.r. alperes neve ( II.r. alperes címe. ) II. r. alperesek ellen
kártérítés iránt indított perében meghozta a következő
Í T É L E T E T :
A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.899.623 (hárommillió-nyolcszázkilencvenkilencezer-hatszázhuszonhárom) Ft tőkét és annak 2004. október 8. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11%, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát valamint 277.966 (kettőszázhetvenhétezer-kilencszázhatvanhat) Ft perköltséget.
A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 258.300 (kettőszázötvennyolcezer-háromszáz) Ft perköltséget.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra az államnak fizessen meg 24.300 (huszonnégyezer-háromszáz) Ft illetéket.
A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy külön felhívásra az államnak fizessen meg 234.000 (kettőszázharmincnégyezer ) Ft illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de jelen bíróságnál 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.
Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer Ft-ot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.
I N D O K O L Á S
A bíróság a peres felek előadásai, az általuk csatolt okirati bizonyítékok, a K-i Városi Bíróság Pk. 50.627/2004. számú előzetes bizonyítás iránti nemperes eljárás ügyiratai, A A, B B, C C és D D tanúk vallomásai valamint Sz 1 és Sz 2 igazságügyi szakértők szakvéleményei alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A felperes 2004. szeptember 22. napján adásvételi szerződést kötött a II. r. alperessel, akitől az ... frsz-ú ... típusú használt személygépjárművet 3.100.000 Ft vételárért megvásárolta. A felperes számára a gépjármű átadása során problémák jelentkeztek, a jármű nem indult, ezért az akkumulátora feltöltésre szorult, melyet a II. r. alperes alkalmazottja D D eszközölt. Ezt követően a felperes a járművet átvette, majd azzal otthonába távozott.
2004. október 8. napján este 21 óra és 21 óra 30 perc körüli időben a családi ház udvarán lévő garázsba a felperes beállt, az indítókulcsot a járműből kivette, és a kulcs távkapcsolójának segítségével az autó ajtajait bezárta. Ezt követően kb. 23 óra körül a felperes és házastársa észlelte, hogy a jármű kigyulladt és a tűz keletkezéséről értesítették a Tűzoltóságot. A tűz következtében a gépkocsi teljesen kiégett, a féltetős garázsépület teteje leégett, a szomszéd ingatlan oldal fele és a tetőszerkezet széle, valamint a kéménye is károsodott.
A felperes keresetében kérte, kötelezze a bíróság az I-II. r. alpereseket elsődlegesen egyetemlegesen, másodlagosan és harmadlagosan vagylagosan 4.327.000 Ft kártérítés és annak 2004. október 8. napjától a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti törvényes mértékű késedelmi kamata valamint perköltség megfizetésére. A felperes a keresetét az I.-II r. alperessel szemben az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási kötelezettségre és a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezéseire alapozta, mely alapján az I.r. alperes mint importőr felel, és állította, hogy kb. háromnegyed év alatt 18 ilyen típusú jármű égett ki, amely vélelmezhetővé teszi, hogy a jármű típushibás. A felperes keresetében hivatkozott tovább a Ptk. 248. §, a 151/2003 (IX.22) Korm. rendelet 2. §-ára és a Ptk. 305-311. § rendelkezéseire. A felperes követelésének összegszerűen 3.162.000 Ft járműben bekövetkezett kárt, 1.000.000 Ft a garázs leégésével kapcsolatban jogfenntartással megjelölt és fenntartott kártérítést, továbbá 30.000 Ft szállítási költséget és 30 nap/4.500 Ft-tal számolva 135.000 Ft bérgépjármű igénybevételének költségét követelte.
Az I. r. alperes a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy szerződéses jogviszonyban nem áll a felperessel, a társaságuknak pedig sem szerződéses, sem törvényes jótállási kötelezettsége nem volt és nincs a perbeli gépkocsira, a forgalmazó ugyanis a 151/2003. (X.22.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdése alapján a gépkocsi eladója a II.r. alperes. Az I. r. alperes álláspontja szerint a termékfelelősségi törvény alapján a kereset jogalapja vele szemben nem állapítható meg, a termékfelelősségi törvény alapján is egyébként csak a más dologban bekövetkezett kárt lenne köteles az I. r. alperes megtéríteni, amely legfeljebb a garázsban keletkezett kárt tartalmazhatná. Az I. r. alperes rámutatott arra, hogy a szomszéd állítólagos kárát a felperes nem érvényesítheti a saját nevében, egyebekben az I. r. alperes vitatta annak a tényét, hogy a garázsban bizonyos tárgyak elhelyezést nyertek volna, amely vonatkozásában a felperesnek kára merült fel. Az I.r. alpes véleménye szerint a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény sem támasztja alá azt, hogy az I. r. alperes a gépjármű kigyulladásáért felelősséget lenne köteles vállalni, így a kereset elutasítását kérte.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!