Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

31996L0025[1]

A Tanács 96/25/EK irányelve (1996. április 29.) a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 96/25/EK IRÁNYELVE

(1996. április 29.)

a takarmány-alapanyagok forgalmáról és felhasználásáról, a 70/524/EGK, 74/63/EGK, 82/471/EGK és 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1)

mivel a mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának és felhasználásának keretein belül a takarmány-alapanyagok jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban;

(2)

mivel a minőség, a hatékonyság és a környezet iránti növekvő érdeklődés jegyében a takarmány-alapanyagok szerepe egyre fontosabb lesz a mezőgazdaságban;

(3)

mivel ilyen körülmények között a takarmány-alapanyagok forgalmára vonatkozó szabályok különösen hasznosak a tápláléklánc teljes átláthatóságának biztosításában, miközben javítják a mezőgazdasági termelés, azon belül is az állattenyésztés minőségét;

(4)

mivel az egynemű takarmány forgalmazásáról szóló, 1976. november 23-i 77/101/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) szabályozza az egynemű takarmányok forgalmazását; mivel a tagállamokban még mindig különféle hagyományok érvényesülnek a nyers-, illetve alapanyagok forgalmazásának szabályozását illetően; mivel a 77/101//EGK irányelv ezen oknál fogva lehetővé teszi, hogy a tagállamok bizonyos esetekben eltéréseket állapítsanak meg;

(5)

mivel az ilyen megengedett eltérések eredményeként egyes tagállamokban a 77/101/EGK irányelv mind az egynemű takarmányok, mind pedig a takarmány-alapanyagok forgalmazását szabályozza, más tagállamokban viszont csak az egynemű takarmányokét, lehetővé téve, hogy az egynemű takarmányokat a szabályok megkerülésével takarmány-alapanyagként adják el;

(6)

mivel a belső piac zavartalan működésének érdekében a tagállamok között még mindig fennálló eltéréseket meg kell szüntetni; mivel a vizsgált ágazat nagy kiterjedésére tekintettel a 77/101/EGK irányelv helyébe új szabályokat kell léptetni;

(7)

mivel az egynemű takarmányok és a takarmány-alapanyagok egymáshoz annyira hasonlóak és közelállók, hogy az irányelv hatályának következetes integrációja érdekében azonos osztályba kell sorolni azokat "takarmány-alapanyagok" néven;

(8)

mivel a "takarmány-alapanyagok" új meghatározása magában foglalja az ilyen termékek rendeltetését is, vagyis az állatok szájon át való táplálását, a "takarmány" és az "összetett takarmány" fogalmának jelenleg érvényes meghatározása szerint; mivel így biztosítható a "takarmány" fogalmának immár valamennyi takarmány-alapanyagra és összetett takarmányra kiterjedő gyűjtőfogalomként való használata;

(9)

mivel a "takarmány" ezen összetett meghatározása különösen fontos a takarmány-adalékanyagokról szóló, 1970. november 23-i 70/524/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), valamint a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról és termékekről szóló, 1973. december 17-i 74/63/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) szempontjából; mivel bizonyos esetekben a "takarmány" és a "takarmány-alapanyag" fogalmának használatára egyaránt sor kerül a rendelkezések pontos megállapítása céljából; mivel az 74/63/EGK irányelv bizonyos rendelkezései csak a takarmány-alapanyagokra, míg más rendelkezések valamennyi takarmányra vonatkoznak, a takarmány-alapanyagokat is beleértve;

(10)

mivel a tápláléklánc egészének átláthatósága érdekében ez az irányelv a takarmány-alapanyagok teljes "forgalmát" szabályozza;

(11)

mivel az állattenyésztésben elért kielégítő eredmények nagy mértékben függenek a megfelelő, jó minőségű takarmány-alapanyagok helyes felhasználásától; mivel a takarmány-alapanyagoknak ezért mindenkor megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűnek kell lenniük; mivel nem jelenthetnek veszélyt sem az állati, sem pedig az emberi egészségre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba;

(12)

mivel számos termék szolgálhat takarmányozási és azon kívüli célra egyaránt, a takarmányozási célú forgalomba hozatalt kötelező alkalmi címkével jelezni, amikor a kérdéses termék ilyen célból kerül forgalomba;

(13)

mivel a takarmány-alapanyagok forgalmazása gyakran nagy mennyiségű, egységekre osztott, illetve ömlesztett anyagok szállítását jelenti; mivel az ilyen anyagokat rendszerint különféle okmányok kísérik, például számla vagy fuvarlevél; mivel ezek a papírok az irányelv 5. cikke értelmében "kísérőokmány"-ként szolgálhatnak; mivel ez csak akkor engedhető meg, ha a szállítmány (egységeinek) egyértelmű azonosító jelölése, egy közös hivatkozási szám feltüntetése és egy kísérőokmány jelenléte megfelelőképpen biztosított a forgalmazás minden egyes szakaszában, például hivatkozási számok vagy más jelölések használatával;

(14)

mivel a takarmány-alapanyagok nagymértékben különbözhetnek egészségesség és táplálóérték szempontjából, világosan meg kell különböztetni egymástól a különféle takarmány-alapanyagokat úgy, hogy forgalomba hozataluk alkalmával egyedi megnevezésüket feltüntető megfelelő címkével látják el azokat;

(15)

mivel a takarmány-alapanyagok vásárlóit, illetve felhasználóit a teljes tápláléklánc során pontos és hiteles kiegészítő információkkal kell ellátni, beleértve a takarmány-alapanyag minőségét közvetlenül befolyásoló analitikai összetételt; mivel meg kell akadályozni, hogy az eladó elmulassza feltüntetni az analitikai összetételt, annak érdekében, hogy a kisebb vásárlóknak ne kelljen hiába kérniük ezt az információt, és a kényszerű többszöri analízis ne okozzon felesleges többletköltségeket közvetlenül a tápláléklánc vége előtt; mivel bizonyos tagállamok számára nehézséget jelent a gazdaságokban végzett helyszíni ellenőrzés; mivel ilyen körülmények között olyan rendelkezések elfogadására van szükség, amelyeknek megfelelően már a tápláléklánc elején világosan fel kell tüntetni az analitikai összetételt;

(16)

mivel nem kötelező feltüntetni a takarmány-alapanyagok analitikai összetételére vonatkozó jellemzőket, amennyiben az értékesítés előtt a vevő kijelenti, hogy nincs szüksége ilyen információkra; mivel az ilyen címkézés alóli mentesség különösen az újabb értékesítésükig raktári készleten tartott termékekre vonatkozik;

(17)

mivel a gazdálkodók közötti takarmányalapanyag-forgalom nagyrészt olyan természetes állapotban lévő, friss vagy tartósított növényi, illetve állati eredetű termékekből áll, amelyeket vagy alávetettek bizonyos egyszerű fizikai kezelésnek, mint például darabolás vagy darálás, vagy nem, és amelyeket tartósítószertől eltekintve nem kezeltek semmiféle adalékanyaggal; mivel az ilyen termékek jellemzői általánosan ismertek és praktikus okokból nem kell megkövetelni az ebben az irányelvben említett adatok feltüntetését a megfelelő kísérőokmányon, például a számlán; mivel azonban ez a felmentés nem érvényes azokra a termékekre, amelyeket valamilyen adalékanyaggal kezeltek, tekintettel arra, hogy az ilyen kezelés megváltoztathatja a termék analitikai összetételét és tápértékét;

(18)

mivel számos kiskereskedő általában kis mennyiségenként adja el az állati, illetve növényi eredetű takarmány-alapanyagokat, elsősorban a kedvtelésből tartott állatok etetésére; mivel az ilyen termékek esetében - ismerve általános jellemzőiket - praktikus okokból nem kell megkövetelni az összetétel részletes leírását;

(19)

mivel egyes harmadik országokban nem állnak mindig rendelkezésre azok az analitikai eszközök, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelv alapján megkövetelt információk feltüntetését a takarmány-alapanyagok analitikai összetételét illetően; mivel ezért a tagállamoknak meg kell engedni, hogy bizonyos körülmények között fogalomba hozhassanak a Közösségen belül ilyen anyagokat, amennyiben ellátják azokat az összetételre vonatkozó ideiglenes adatokkal;

(20)

mivel amennyiben nem állnak rendelkezésre az analitikai összetételre vonatkozó eredeti, végleges adatok, különösen azon harmadik országból származó takarmány-alapanyagok esetében, amelyek először kerülnek forgalomba a Közösségen belül, a kikötők és a közúti, illetve vasúti csomópontok felesleges túlterhelésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni az ideiglenesen feltüntetett adatok tíz munkanapon belüli végleges jóváhagyását;

(21)

mivel a Közösség számos alapvető szabálya rendelkezik a takarmány-összetevők és az egynemű takarmányok listáiról;

(22)

mivel gyakorlati okokból és azért, hogy biztosítani lehessen a szükséges jogi konzisztenciát és hatékonyságot, a kapcsolódó területeken már létrehozott listákhoz hasonlóan össze kell állítani a főbb takarmány-alapanyagok listáját;

(23)

mivel egy ilyen lista sohasem lehet teljes a forgalmazható és felhasználható termékek és melléktermékek nagyfokú változatosságának, az élelmiszer-ipari technológia állandó fejlődésének, és annak szükségessége következtében, hogy a gyártók és a gazdálkodók élhessenek a szabad választás lehetőségével; mivel lehetőség van olyan takarmány-alapanyagok forgalmazásának engedélyezésére is, amelyek nem szerepelnek a fent említett listában, feltéve hogy egyedi megnevezésük következtében nem téveszthetők össze a Közösség által megállapított név viselésére jogosult anyagokkal;

(24)

mivel azon takarmány-alapanyagok, amelyek a 74/63/EGK irányelv I. mellékletében az egynemű takarmányokra megengedett legmagasabb szintnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat és termékeket, csak olyan összetett takarmány-előállítóknak szállíthatók, amelyeket a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról szóló, 1995. december 22-i 95/69/EK tanácsi irányelv ( 7 ) rendelkezéseivel összhangban engedélyeztek; mivel ezt fel kell tüntetni a kötelező egyedi címkén megjelölve a termék rendeltetését is; mivel a nemkívánatos anyagokat és termékeket fel kell sorolni a 74/63/EGK irányelv II. mellékletének B. részében, kivételt téve az aflatoxinnal, a kadmiummal, az arzénnel, valamint az említett anyagokat tartalmazó takarmány-alapanyagokkal kapcsolatban, amelyek már szerepelnek a 74/63/EGK irányelv II. mellékletének A. részében;

(25)

mivel a fő takarmány-alapanyagok listájának módosítása tudományos eljárást igényel;

(26)

mivel az ezen irányelv mellékletének B. részében foglalt listát kell használni a takarmány-alapanyagok forgalmazásánál, függetlenül azok rendeltetésétől, valamint a összetett takarmány előállításához használt takarmány-alapanyagok címkézése során;

(27)

mivel az általában a kedvtelésből tartott állatokon kívüli állatok számára szánt összetett takarmány elkészítéséhez használt és forgalmazott főbb összetevők nem kizárólagos listájának létrehozásáról szóló, 1992. október 26-i 92/87/EGK bizottsági irányelv ( 8 ) címkézés céljából összeállítja az összetett takarmányok összetevőinek listáját; mivel az említett irányelv ezen irányelv A. és B. részének alkalmazásával egyidejűleg hatályát veszti;

(28)

mivel a takarmány-alapanyagokra vonatkozó adatok azonosítására és cseréjére szolgáló rendszerek egyértelműségének és nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának javítása érdekében utasítani kell a Bizottságot, hogy adott esetben fogadjon el végrehajtási intézkedéseket a takarmány-alapanyagokra vonatkozó gyakorlati nemzetközi kódrendszer bevezetésével kapcsolatosan, amelynek alapjául a takarmány-alapanyagok különféle vonatkozásainak, úgymint eredet, rendeltetés, feldolgozás, eltarthatóság, minőség stb. összegzése szolgál;

(29)

mivel a végrehajtási intézkedések elfogadásának elősegítése céljából a tagállamok és a Bizottság között a Takarmányok Állandó Bizottságán belüli együttműködést létrehozó eljárást kell követni;

(30)

mivel biztosítani kell, hogy ezzel az irányelvvel összhangban hivatalosan és egységes módon ellenőrizhető legyen a feltüntetett adatok pontos és hiteles volta a Közösség egészén belül, a takarmány-alapanyagok forgalmazásának valamennyi szintjén;

(31)

mivel az irányelv bevezetésével egyidejűleg törölni kell az "egynemű takarmány", "alap- és nyersanyagok (összetevők)", "alap- és nyersanyagok" és "összetevők" fogalmakat; mivel a hatályos közösségi jogszabályokban és különösen a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK ( 9 ) és a 93/74/EGK ( 10 ) tanácsi irányelvben a "takarmány-alapanyag" kifejezés lép ezen fogalmak helyébe és adott esetben a "takarmány-alapanyag" meghatározása helyébe az ezen irányelvben közölt meghatározás lép; mivel ez a összetett takarmány meghatározását is érinti; mivel ugyanezen okból a Bizottság jogi aktusával módosítani kell a 80/511/EGK ( 11 ), a 82/475/EGK ( 12 ) és a 91/357/EGK ( 13 ) bizottsági irányelvet, valamint a 91/516/EGK bizottsági határozatot ( 14 );

(32)

mivel biztosítani kell, hogy a mellékletek rendelkezései folyamatosan igazodjanak a tudományos és műszaki ismeretek legújabb vívmányaihoz; mivel az ilyen módosításokat az irányelvben megállapított eljárás gyors alkalmazásával kell végrehajtani a tagállamok és a Bizottság között a Takarmányok Állandó Bizottságán belüli szoros együttműködés létrehozása érdekében;

(33)

mivel az állati és az emberi egészség hatékony védelme és a belső piac zavartalan működése érdekében közösségi szintű intézkedésekre van szükség,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv a Közösségen belül a takarmány-alapanyagok forgalmazására és felhasználására alkalmazandó.

(2) Ez az irányelv a takarmányozás területén hozott egyéb közösségi rendelkezés sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "takarmány-alapanyagok": természetes állapotú, friss vagy tartósított, különféle növényi vagy állati eredetű termékek, ezek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket állatok etetésére szándékoznak akár közvetlenül, akár feldolgozás után, vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként felhasználni;

b) "forgalomba hozatal" vagy "forgalmazás": takarmányozásra szánt bármilyen termék eladás céljából - beleértve az eladásra felkínálást -, vagy bármely más, harmadik személy részére, ingyenes vagy visszterhes átruházási forma céljából történő készletezése, valamint maga az eladás és az átruházás más formái.

3. cikk

A tagállamok, az egyéb közösségi rendelkezések értelmében fennálló kötelezettségek sérelme nélkül előírják, hogy a takarmány-alapanyagok csak akkor hozhatók forgalomba a Közösségen belül, ha teljes értékűek, hamisítatlanok és forgalomképes minőségűek. A tagállamok előírják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalombahozatalukkor vagy felhasználásukkor semmiféle veszélyt nem jelenthetnek az állati vagy emberi egészségre, illetve a környezetre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba.

4. cikk

A tagállamok előírják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalomba hozatalára a melléklet A. részében megállapított általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy takarmány-alapanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a kísérőokmányban, illetve adott esetben a csomagoláson, a tartályon vagy az azokhoz rögzített címkén jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetik az alábbi jellemzőket, amelyek valódiságáért a Közösségben székhellyel rendelkező előállító, csomagoló, importőr, eladó, illetve forgalmazó felel:

a) a "takarmány-alapanyag" megjelölés;

b) a takarmány-alapanyag megnevezése és adott esetben a 7. cikkben említett egyéb jellemzők;

c) a melléklet B. részében felsorolt takarmány-alapanyagoknál a melléklet B. részében foglalt táblázat negyedik oszlopában előírt jellemzők;

d) a melléklet B. részében fel nem sorolt takarmány-alapanyagoknál a melléklet C. részében foglalt táblázat második oszlopában előírt jellemzők;

e) adott esetben a melléklet A. részében előírt jellemzők;

f) szilárd termékek esetében súlyegységben, folyékony termékek esetében pedig súly- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség;

g) az előállító létesítmény neve vagy cégneve, valamint címe vagy bejegyzett székhelye, engedélyezési szám, a tétel referenciaszáma és minden egyéb adat, amely lehetővé teszi a takarmány-alapanyag nyomonkövetését, ahol a létesítményt az alábbiakkal összhangban kell engedélyezni:

- 90/667/EGK irányelv ( 15 ),

- a Bizottság által összeállított listán szereplő közösségi rendelkezések. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

h) annak a személynek a neve vagy cégneve, valamint címe vagy bejegyzett székhelye, aki az e bekezdésben említett adatokért felelős, ha az nem azonos a g) pontban szereplő előállítóval.

(2) Egyéb információk is feltüntethetők a csomagoláson, a tartályon, a címkén és a kísérőokmányokban, feltéve hogy ezek az információk olyan objektív vagy számszerű paraméterekre vonatkoznak, amelyek igazolhatók, és nem tévesztik meg a vásárlót. Az ilyen információt el kell különíteni az (1) bekezdésben említett információktól.

(3) A végső felhasználóknak szánt, 10 kg-nál nem nagyobb tömegű takarmány-alapanyagok esetében az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jellemzőket az értékesítés helyén megfelelő formában is lehet közölni a vásárlóval.

(4) Amennyiben a forgalmazás során valamely tételt megosztanak, az (1) bekezdésben említett jellemzőket az eredeti tételre tett utalással együtt újra fel kell tüntetni az adott tétel minden egyes újabb egységének csomagolásán, tartályán vagy kísérőokmányán.

(5) Amennyiben a forgalomban lévő takarmány-alapanyag összetétele megváltozik, az (1) bekezdésben említett jellemzőket megfelelően módosítani kell az új jellemzőket közlő személy felelősségére.

6. cikk

(1) Az 5. cikktől eltérve nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a melléklet A. része V. pontjának 2. és 3. alpontjában említett jellemzők feltüntetését az alábbi esetekben:

a) amennyiben az ügylet előtt a vásárló írásban kijelenti, hogy nem tart igényt ezekre az információkra;

b) a 90/667/EGK irányelv ( 16 ) sérelme nélkül, azon állati vagy növényi eredetű, friss vagy tartósított, esetleg egyszerű fizikai kezelésnek alávetett takarmány-alapanyagok forgalmazása esetében, amelyeket 10 kg-ot nem meghaladó tömegenként, kedvtelésből tartott állatok számára közvetlenül a végső felhasználó részére értékesít az ugyanabban a tagállamban bejegyzett eladó.

(2) Amennyiben a Közösség területén először forgalomba hozott, harmadik országból származó takarmány-alapanyag esetében nem lehetséges az 5. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett, valamint a melléklet A. része V. pontjának 2., 3. alpontjában előírt garanciák megadása az összetételt illetően annak következtében, hogy az érintett országban nem állnak rendelkezésre a megfelelő analitikai eszközök, a tagállamok megengedhetik, hogy az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett felelős személy ideiglenes adatokat közöljön, feltéve hogy:

a) az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságokat előre tájékoztatják a takarmány-alapanyag érkezéséről;

b) az összetétel meghatározó jellemzőit közlik a vásárlóval és az illetékes hatósággal, a szállítmány Közösségbe érkezésétől számított tíz munkanapon belül;

c) a kísérőokmányokban szereplő összetételi jellemzőket a következő, vastagon szedett megjegyzések kísérik:

"ideiglenes adat, amelynek igazolását a ... (a vizsgálattal megbízott laboratórium neve és címe) a ... (a vizsgálandó minta referenciaszáma) alapján legkésőbb ...-ig (dátum) köteles elvégezni"

d) a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ebben a bekezdésben említett eltérések alkalmazásának körülményeiről.

(3) Az 5. cikktől eltérve:

a) a 90/667/EGK irányelv sérelme nélkül nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésében említett jellemzők feltüntetését olyan növényi vagy állati eredetű, természetes állapotú, friss vagy tartósított, fizikai kezelésnek alávetett vagy nem alávetett termékek esetében, amelyeket nem kezeltek adalékanyaggal a tartósítószerek kivételével, és amelyeket egy adott tagállamban székhellyel rendelkező mezőgazdasági gazdálkodó, illetve termelő kínál eladásra egy ugyanabban a tagállamban működő állattenyésztőnek, illetve végső felhasználónak;

b) nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésének c), d), e) és (f) pontjában, valamint a melléklet A. részében említett jellemzők feltüntetését olyan növényi vagy állati eredetű melléktermékek forgalmazása esetén, amelyek agráripari feldolgozásból származnak, és nedvességtartalmuk meghaladja az 50 %-ot.

(4) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve:

- a német nyelvű szövegben a "Futtermittel-Ausgangserzeugnis" helyébe az "Einzelfuttermittel" megnevezés lép,

- az olasz nyelvű szövegben a "materie prime per alimenti degli animali" helyébe a "mangime semplice" megnevezés lép,

- a görög nyelvű szövegben a "πρώτη ύλη ζωοτροφών" helyébe a "απλή ζωοτροφή" megnevezés lép.

7. cikk

(1) A tagállamok megállapítják, hogy a melléklet B. részében felsorolt takarmány-alapanyagok csak az ott meghatározott egyedi néven és azzal a feltétellel forgalmazhatók, ha megfelelnek a mellékletben megállapított leírásoknak.

(2) A tagállamok megengedik az (1) bekezdésben említett listán kívüli takarmány-alapanyagok forgalmazását, feltéve hogy az ilyen anyagok más néven és/vagy más feltételekkel kerülnek forgalomba, mint a mellékletben felsorolt anyagok úgy, hogy ne legyenek alkalmasak a vásárló megtévesztésére a számára kínált termék valódi azonosságát illetően.

8. cikk

A tagállamok előírják, hogy:

a) azok a takarmány-alapanyagok, amelyek a 74/63/EGK irányelv által a takarmányok tekintetében megengedett legmagasabb szintet meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot vagy terméket tartalmaznak, csak akkor hozhatók forgalomba, ha a 95/69/EK irányelvvel összhangban összeállított nemzeti listában szereplő összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítménynek szállítják azokat;

b) az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, e cikk a) pontja értelmében takarmány-alapanyagnak minősülő anyagokat a következő feliratot tartalmazó címkével kell ellátni: "összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítménynek szánt takarmány-alapanyag". A 6. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

A Közösségen belüli forgalmazás céljából a kísérőokmányon, a csomagoláson, a tartályon vagy az azokhoz rögzített címkén olvasható szöveget legalább a rendeltetési ország által meghatározott nemzeti nyelven vagy a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén fel kell tüntetni.

10. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalomba hozatalára az ezen irányelvben megállapított rendelkezésekkel összefüggő okokból nem alkalmaznak az irányelvben előírtakon kívül egyéb korlátozást.

11. cikk

(1) A felsorolt takarmány-alapanyagok tekintetében a 13. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően numerikus kódrendszer fogadható el, amelynek alapjául a takarmány-alapanyag eredetére, a felhasznált termékre/melléktermékre, illetve annak feldolgozására és érettségére/minőségére vonatkozó magyarázó jegyzetek szolgálnak, és amelyek lehetővé teszik a takarmány nemzetközi szintű azonosítását, különösen a megnevezés és a leírás alapján.

(2) A Bizottság annak érdekében, hogy a 3. cikknek megfeleljenek, összeállítja azon anyagok listáját, amelyek forgalmazása, illetve felhasználása takarmányozás céljára korlátozott vagy tiltott. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A (2) bekezdésben említett listát a Bizottság a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel módosítja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság ezen intézkedések elfogadásához a 13. cikk (5) bekezdésében előírt sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.

(4) A melléklet módosításait a Bizottság a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák az ezen irányelv követelményeinek a forgalmazás során való megfelelésük hatósági ellenőrzését, legalább mintavétel útján.

13. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 17 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 18 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

14. cikk

(1) A 70/524/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) az "egynemű takarmány" kifejezés helyébe minden esetben a "takarmány-alapanyag" kifejezés lép;

b) a 2. cikk f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"f) "takarmány-alapanyagok": természetes állapotú, friss vagy tartósított, különféle növényi vagy állati eredetű termékek, ezek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket állatok etetésére szándékoznak akár közvetlenül, akár feldolgozás után, vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként felhasználni;"

c) a 2. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"g) "összetett takarmányok": teljes értékű vagy kiegészítő takarmányok formájában, állatok etetésére szolgáló takarmány-alapanyagok keverékei, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;"

(3) A 82/471/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a d) pontból az "egynemű és" szavakat el kell hagyni;

b) a következő ponttal egészül ki:

"g) takarmány-alapanyagok forgalmazása."

(4) A 93/74/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) Az 5. cikk 8. pontjában az "összetevők" kifejezés helyébe minden esetben a "takarmány-alapanyagok" kifejezés lép;

b) A 2. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) "összetett takarmány": teljes értékű vagy kiegészítő takarmányok formájában, állatok etetésére szolgáló takarmány-alapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;"

15. cikk

A 77/101/EGK irányelv 1998. július 1-jétől hatályát veszti.

16. cikk

A tagállamok által közölt információk alapján a Bizottság 2001. július 1-je előtt jelentést tesz a Tanácsnak a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során nyert tapasztalatokról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt.

17. cikk

A tagállamok legkésőbb 1998. június 30-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

18. cikk

Az elfogadott rendelkezéseket 1998. július 1-jétől kell alkalmazni. A tagállamok ugyanakkor megállapítják, hogy azok az 1998. július 1. előtt forgalomba hozott takarmány-alapanyagok, amelyek nem felelnek meg ennek az irányelvnek, 1999. június 30-ig maradhatnak forgalomban.

19. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

20. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

A. RÉSZ

Általános rendelkezések

I. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

1. A takarmány-alapanyagok felsorolását és megnevezését a B. rész tartalmazza, a következő kritériumoknak megfelelően:

- a termék/melléktermék eredete, például állati, növényi, ásványi,

- a termék/melléktermék felhasznált része, például egész termék, mag, gumó, csont,

- a feldolgozási folyamat, amelynek a terméket/mellékterméket alávetették, például hántolás, extrahálás, hevítés és/vagy az ennek során keletkező termék/melléktermék, például pehely, korpa, pép, zsír,

- a termék/melléktermék érettsége és/vagy a termék/melléktermék minősége, például "alacsony glükozinolát-tartalmú", "magas zsírtartalmú", "alacsony cukortartalmú".

2. A B. részben összeállított lista 12 fejezetből áll.

1. Gabonamagvak, azokból nyert termékek és melléktermékek

2. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek

3. Hüvelyesek magjai, azokból nyert termékek és melléktermékek

4. Gumók, gyökerek, azokból nyert termékek és melléktermékek

5. Egyéb magvak és gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek

6. Zöldtakarmányok és szálastakarmányok

7. Egyéb növények, azokból nyert termékek és melléktermékek

8. Tejipari eredetű termékek

9. Szárazföldi állatokból nyert termékek

10. Halak, egyéb tengeri állatok, azokból nyert termékek és melléktermékek

11. Ásványi anyagok

12. Vegyes takarmány-alapanyagok.

II. A BOTANIKAI ÉS VEGYI TISZTASÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A 3. cikktől eltérve a helyes gyártási gyakorlat nyújtotta lehetőségeken belül a takarmány-alapanyagoknak mentesnek kell lenniük az előállítási eljárásból származó vegyi szennyeződésektől és a 70/524/EGK irányelvben említett technikai segédanyagoktól, kivéve ha a melléklet B. részében az adott takarmány-alapanyagra egyedi legnagyobb tartalom került rögzítésre.

2. A B. és C. részben felsorolt termékek és melléktermékek botanikai tisztasága nem lehet kevesebb, mint 95 %, kivéve ha a B. vagy C. részben ettől eltérő szintet határoztak meg.

Botanikai szennyeződésnek minősülnek:

a) természetes, de nem káros szennyeződések (például szalma és szálmaradvány, más kultúrfajok vagy gyomok magjai);

b) egyéb olajos magvak vagy olajtartalmú termések veszélytelen maradványai, amelyek egy korábbi előállítási folyamatból maradtak, és amelyek szintje nem haladja meg a 0,5 %-ot.

3. A megjelölt botanikai tisztasági szintek az adott állapotban lévő termék és melléktermék tömegére vonatkoznak.

III. AZ ELNEVEZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amennyiben a B. részben lévő takarmány-alapanyag neve zárójelbe tett szót vagy szavakat tartalmaz, a zárójeles szó (szavak) tetszés szerint elhagyható(k), például a szója(bab)olaj szójababolajnak vagy szójaolajnak egyaránt nevezhető.

IV. A MAGYARÁZÓ JEGYZETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az alábbi magyarázó jegyzet az e melléklet B. és C. részében említett takarmány-alapanyagok előállítása során alkalmazott főbb eljárásokra vonatkozik. Amennyiben az egyes takarmány-alapanyagok elnevezése a magyarázó jegyzetben foglalt általánosan használt elnevezést vagy minősítést tartalmaz, az alkalmazandó eljárásnak összhangban kell lennie a megadott meghatározással.

EljárásMeghatározásÁltalánosan használt elnevezés/minősítés
(1)(2)(3)(4)
1.Sűrítés (1)Bizonyos összetevők koncentrációjának növelése víz vagy egyéb alkotórészek eltávolításávalSűrítmény
2.Hántolás (2)Gabonaszemek, magvak, termések, diófélék és egyebek külső rétegének teljes vagy részleges eltávolításaHántolt, részlegesen hántolt
3.SzárításMesterséges vagy természetes eljárásokkal történő vízelvonásSzárított (napon vagy mesterségesen)
4.ExtrahálásBizonyos anyagokból a zsír vagy olaj kivonása szerves oldószerrel, vagy a cukor vagy egyéb vízben oldható alkotórészek kivonása vizes oldószerrel. Szerves oldószer használata esetén a létrejövő terméknek technikailag mentesnek kell lennie az ilyen oldószertőlExtrahált (olajtartalmú anyagok esetében),
melasz, pép (cukrot vagy egyéb vízben oldható alkotórészeket tartalmazó termékek esetében)
5.ExtrudálásEgy anyagnak nyomás alatt történő átpréselése egy nyíláson. (Lásd még: puffasztás)Extrudált
6.PelyhesítésNedves hőkezelt anyag hengerlésePehely
7.LisztőrlésGabonaszemek fizikai feldolgozása a részecskeméret csökkentése és az alkotórészekre történő szétválasztás elősegítése érdekében (főleg liszt, korpa és derce)Liszt, korpa, derce (3), takarmány
8.HőkezelésA speciális körülmények között, az anyag táplálóértékének vagy szerkezetének befolyásolása céljából végrehajtott számos hőkezelésre vonatkozó általános szakkifejezésTószterezett, főzött, hőkezelt
9.HidrogénezésA telítetlen glicerideknek telített gliceridekké való átalakítása (olajoknál és zsíroknál)Keményített, részlegesen keményített
10.HidrolízisEgyszerűbb kémiai összetevőkre történő lebontás vízzel és esetleg enzimekkel vagy savval/lúggal történő megfelelő kezelésselHidrolizált
11.Préselés (4)Mechanikai extrakcióval (csigaprés vagy egyéb préstípus), némi hő alkalmazásával vagy a nélkül, zsír/olaj kivonása olajban dús anyagokból, illetve lé kivonása gyümölcsökből vagy más növényi termékekbőlPogácsa (5) (olajtartalmú anyagok esetében)
Pép, velő (gyümölcsök stb. esetében)
Préselt szelet (cukorrépa esetében)
12.Granulálás (pelletálás)Csőprésen való átnyomással történő speciális formázásGranulált (pellet, pelletált)
13.PuffasztásA keményítő módosítása hideg vízben való duzzadóképességének jelentős javítása érdekébenElőkocsonyásított (6), puffasztott
14.FinomításSzennyeződések teljes vagy részleges eltávolítása cukrokból, olajokból, zsírokból és egyéb természetes anyagokból kémiai/fizikai kezelésselFinomított, részlegesen finomított
15.Nedves őrlésMagbél/gabonaszem alkotórészeinek mechanikai úton történő különválasztása a keményítő kivonása céljából, egyes esetekben vízben való áztatás után, kén-dioxiddal vagy anélkülCsíra, sikér, keményítő
16.ZúzásA gabonafélék és egyéb takarmány-alapanyagok mechanikai feldolgozása méretük csökkentése céljábólZúzott
17.CukormentesítésA mono- és diszacharidok teljes vagy részleges eltávolítása melaszból vagy egyéb cukrot tartalmazó anyagból, kémiai vagy fizikai eszközökkelCukormentes, részlegesen cukormentes
(1) A német szövegben a „Konzentrieren” helyébe adott esetben az „Eindicken” lép, ebben az esetben az általánosan használt minősítés az „eingedickt”.
(2) A „hántolás” helyébe adott esetben a „hámozás” vagy „fosztás” szó lép, ebben az esetben az általánosan használt minősítés a „hámozott” vagy „fosztott”.
(3) A francia szövegben az „issues” megnevezés használható.
(4) A francia szövegben a „Pressage” helyébe adott esetben az „Extraction mécanique” lép.
(5) Adott esetben a „dara” szó helyébe a „pogácsa” lép.
(6) A német szövegben az „aufgeschlossen” minősítés és a „Quellwasser” elnevezés alkalmazható (keményítőre vonatkozóan).

V. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS A C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Eltérő rendelkezés hiányában a megjelölt vagy feltüntetendő értékek a takarmány-alapanyag tömegére vonatkoznak.

2. Az irányelv 3. cikkére és 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, és feltéve hogy e melléklet B. vagy C. részében más értéket nem határoznak meg, a takarmány-alapanyag nedvességtartalmát fel kell tüntetni, amennyiben az meghaladja a takarmány-alapanyag tömegének 14 %-át. Olyan takarmány-alapanyagok esetében, amelyek nedvességtartalma nem haladja meg a fent említett értéket, a tartalmat a vevő kérésére kell feltüntetni.

3. Az irányelv 3. cikkére is figyelemmel, és feltéve hogy e melléklet B. és C. részében más értéket nem határoznak meg, a takarmány-alapanyagok sósavban oldhatatlan hamutartalmának szintjét fel kell tüntetni, ha az meghaladja a szárazanyag 2,2 %-át.

VI. A DENATURÁLÓ ÉS KÖTŐANYAGOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amennyiben az e melléklet B. részének 2. oszlopában vagy C. részének 1. oszlopában említett termékeket takarmány-alapanyagok denaturálására vagy kötőanyagaként használják, az alábbi adatokat kell megadni:

- denaturálószerek: a felhasznált termékek jellege és mennyisége,

- kötőanyagok: a felhasznált termékek jellege.

Kötőanyagok esetében a felhasznált termékek mennyisége nem haladhatja meg az össztömeg 3 %-át.

VII. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ MEGENGEDETT ELTÉRÉSI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amennyiben az irányelv 12. cikke szerinti hatósági vizsgálat során azt észlelik, hogy valamely takarmány-alapanyag összetétele oly módon eltér a feltüntetett összetételtől, hogy csökkenti annak értékét, a megengedett legnagyobb eltérés a következő:

a) nyersfehérje esetében:

- 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,

- 20 %-nál kevesebb, de legalább 10 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;

b) az összes cukor, redukáló cukor, szacharóz, laktóz és glükóz (dextróz) esetében:

- 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,

- 20 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;

c) keményítő és inulin esetében:

- 30 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 3 egység,

- 30 %-nál kevesebb, de legalább 10 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;

d) nyersolajok és zsírok esetében:

- 15 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1,8 egység,

- 15 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 12 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,6 egység;

e) nyersrost esetében:

- 14 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2,1 egység,

- 14 %-nál kevesebb, de legalább 6 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 15 %-a,

- 6 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,9 egység;

f) nedvesség és nyershamu esetében:

- 10 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1 egység,

- 10 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;

g) az összes foszfor, nátrium, kalcium-karbonát, kalcium, magnézium, sav-szám és petroléterben oldhatatlan anyag esetében:

- 15 % (15) vagy több feltüntetett tartalom (érték) esetén 1,5 egység, értelemszerűen,

- 15 %-nál (15) kevesebb, de legalább 2 % (2) feltüntetett tartalom (érték) esetén a feltüntetett tartalom (érték) 10 %-a, értelemszerűen,

- 2 %-nál (2) kevesebb feltüntetett tartalom (érték) esetén 0,2 egység, értelemszerűen;

h) sósavban oldhatatlan hamu és NaCl-ban kifejezett kloridok esetében:

- 3 % vagy több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 3 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,3 egység;

i) karotin, A-vitamin és xantofil esetében:

- a feltüntetett tartalom 30 %-a;

j) metionin, lizin és illó nitrogénbázisok esetében:

- a feltüntetett tartalom 20 %-a.

VIII. AZ EMLŐSSZÖVETBŐL NYERT FEHÉRJÉT TARTALMAZÓ TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK CÍMKÉZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Az emlősszövetből nyert fehérjét tartalmazó takarmány-alapanyagok címkézésének a következő kijelentést kell tartalmaznia: "Ez a takarmány-alapanyag emlősszövetből nyert fehérjét tartalmaz, amelyet kérődzők takarmányozására használni tilos".

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni az alábbiakra:

- tej és tejtermékek,

- zselatin,

- a 10 000 daltonnál kisebb molekulatömegű hidrolizált fehérjék, amelyeket:

i. olyan állatok irhájából és bőréből nyertek, amelyeket vágóhídon vágtak le, és amelyek átestek a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VI. fejezetének megfelelően hatósági állatorvos által végzett ante mortem vizsgálaton, és ennek a vizsgálatnak az eredményeképpen vágásra alkalmasnak minősültek azon irányelv értelmében;

és

ii. olyan előállítási eljárással állítottak elő, amelyben megteszik a szükséges intézkedéseket az irha és a bőr kórokozóval történő fertőződése veszélyének minimális szintre csökkentésére, továbbá az irha és a bőr előkészítése során pácolást, meszes kezelést és intenzív mosást alkalmaznak, majd több mint három órán át, 80 °C-ot meghaladó hőmérsékleten 11 feletti pH érték mellett kezelik azokat, amelyet 30 percen át 140 °C-t meghaladó hőmérsékleten és 3,6 bar feletti nyomáson történő hőkezelés illetve a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultáció után a Bizottság által jóváhagyott egyéb, egyenértékű eljárás követ;

és

iii. olyan létesítményekből kerülnek ki, amelyek önellenőrzési programot (HACCP) hajtanak végre,

- zsírtalanított csontból nyert dikalcium-foszfát, és

- szárított vérplazma és egyéb vérből készült termékek.

2. Amennyiben egy tagállam az emlősszövetből nyert, az 1. pont első mondatában említett, fehérjetartalmú termékek takarmányokban történő felhasználását megtiltja a kérődzőkön kívül más állatoknál is, amint ezt a 90/667/EGK irányelv 1 cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, akkor az 1. pontban előírt kijelentésnek meg kell említenie azokat az egyéb állatfajokat vagy állatkategóriákat is, amelyekre a kérdéses termékek felhasználásának tilalmát kiterjesztették.

B. RÉSZ

A főbb takarmány-alapanyagok nem kizárólagos listája

1. GABONAMAGVAK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
1.01ZabAz Avena sativa L. és egyéb termesztett zabfajták szemtermése
1.02ZabpehelyHántolt zab gőzölése és hengerlése útján nyert termék. Kis mennyiségben zabhéjat tartalmazhatKeményítő
1.03Zab-takarmánylisztRostált, hántolt zab zabdarává és zablisztté történő feldolgozása során nyert melléktermék. Főleg zabkorpából és némi endospermiumból állNyersrost
1.04Zabhéj és -korpaHántolt zab zabdarává történő feldolgozása során nyert melléktermék. Főleg zabhéjból és korpából állNyersrost
1.05ÁrpaA Hordeum vulgare L. szemtermése
1.06Árpa-takarmánylisztRostált, hántolt árpa árpagyönggyé, darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert melléktermékNyersrost
1.07Árpa fehérjeAz árpából történő keményítő-előállítás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő szétválasztásából nyert fehérjéből állNyersfehérje
Keményítő
1.08RizstörmelékFényezett rizs (Oryza sativa L.) készítésének mellékterméke. Főleg méreten aluli és/vagy tört szemekből állKeményítő
1.09Rizskorpa (barna)A hántolt rizs első fényezésének mellékterméke. Főleg az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból állNyersrost
1.10Rizskorpa (fehér)A hántolt rizs fényezésének mellékterméke. Főleg az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból állNyersrost
1.11Rizskorpa kalcium- karbonáttalA hántolt rizs fényezésének mellékterméke. Főleg ezüsthártyából, az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll; a fényezési eljárásból származó változó mennyiségű kalcium-karbonátot tartalmazNyersrost
Kalcium-karbonát
1.12Előfőzött rizsből készült takarmánylisztA hántolt, előfőzött rizs fényezésének mellékterméke. Főleg ezüsthártyából, az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll; a fényezési eljárásból származó változó mennyiségű kalcium-karbonátot tartalmazNyersrost
Kalcium-karbonát
1.13Őrölt takarmányrizsA hántolt rizs őrlése során kirostált zöld, fakó vagy éretlen szemeket, illetve a sárga vagy foltos normál hántolt szemeket tartalmazó takarmányrizs őrlésével nyert termékKeményítő
1.14RizscsírapogácsaAz olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan rizscsíra sajtolásával nyernek, amelyhez még endospermium és maghéjrészek tapadnakNyersfehérje
Nyerszsír
Nyersrost
1.15Rizscsíradara, extraháltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan rizscsíra extrahálásával nyernek, amelyhez még endospermium és maghéjrészek tapadnakNyersfehérje
1.16RizskeményítőTechnikailag tiszta rizskeményítőKeményítő
1.17KölesA Panicum miliaceum L. szemtermése
1.18RozsA Secale cereale L. szemtermése
1.19Rozsderce (1)Rostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg endospermium-részekből áll, a külső maghéjak finom törmelékével és némi maghulladékkalKeményítő
1.20Rozs takarmánylisztRostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből, valamint olyan magdarabokból áll, amelyből a rozskorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak elKeményítő
1.21RozskorpaRostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből áll, valamint olyan magdarabokból, amelyekből az endospermium túlnyomó részét eltávolítottákNyersrost
1.22CirokA Sorghum bicolor (L.) Moench s. l. szemtermése
1.23BúzaTriticum aestivum (L.), Triticum durum Desf. és egyéb termesztett búzafajták szemtermése
1.24Búzaderce (2)Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg endospermium-részekből áll, a külső héjak finom törmelékével és némi szemhulladékkalKeményítő
1.25Búza takarmánylisztRostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyből a búzakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak elNyersrost
1.26Búzakorpa (3)Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből az endospermium legnagyobb részét eltávolítottákNyersrost
1.27BúzacsíraLisztgyártási melléktermék, amely főleg olyan hengerelt vagy egyéb csírákból áll, amelyekhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a külső maghéj törmelékeiNyersfehérje
Nyerszsír
1.28BúzagluténA búzakeményítő-gyártás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő elválasztása során nyert sikérből állNyersfehérje
1.29Búzaglutén-takarmányA búzakeményítő- és sikérgyártás mellékterméke. Korpából (amelyből a csírát vagy részben eltávolították vagy nem) és sikérből áll, amelyhez nagyon kis mennyiségben szemrostálási összetevők, valamint nagyon kis mennyiségben a keményítő hidrolízis-eljárás maradványai adhatók hozzáNyersfehérje Keményítő
1.30BúzakeményítőBúzából kinyert, technikailag tiszta keményítőKeményítő
1.31Előzselatinizált búzakeményítőHőkezelés hatására jelentősen megduzzadt búzakeményítőt tartalmazó termékKeményítő
1.32TönkölybúzaA tönkölybúza Triticum spelta L., Triticum dioccum Schrank, Triticum monococcum szemtermése
1.33TritikáléA Triticum X Secale hibrid szemtermése
1.34KukoricaZea mays L. szemtermése
1.35Kukoricaderce (4)A kukoricából történő liszt- vagy daragyártás mellékterméke. Főleg a külső maghéjak törmelékéből, valamint olyan magdarabokból áll, amelyből a korpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak elNyersrost
1.36KukoricakorpaA kukoricából történő liszt- vagy daragyártás mellékterméke. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és némi kukoricacsíra-törmelékből áll, némi endospermium-részecskévelNyersrost
1.37Kukoricacsíra-pogácsaAz olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan szárazon vagy nedvesen feldolgozott kukoricacsíra sajtolása útján nyernek, amelyhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a maghéjak részeiNyersfehérje
Nyerszsír
1.38Extrahált kukoricacsíra daraAz olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan szárazon vagy nedvesen feldolgozott kukoricacsíra extrahálása útján nyernek, amelyhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a maghéjak részeiNyersfehérje
1.39Kukoricaglutén takarmány (5)A kukoricakeményítő nedves gyártásának mellékterméke. Korpából és sikérből áll, amelyekhez a rostálás során kapott törött szemek a termék mennyiségének legfeljebb 15 %-áig és/vagy az alkohol vagy egyéb keményítőszármazék termékek előállítására használt áztató folyadék maradékanyagai adhatók hozzá. A termék a kukoricacsírákból történő olaj extrahálása során nedves eljárással nyert maradékokat is tartalmazhatNyersfehérje
Keményítő
Nyerszsír, ha > 4,5 %
1.40KukoricagluténA kukoricakeményítő-gyártás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő elválasztása során nyert sikérből állNyersfehérje
1.41KukoricakeményítőKukoricából kinyert, technikailag tiszta keményítőKeményítő
1.42Előzselatinizált kukorica keményítő (6)Hőkezelés hatására jelentősen megduzzadt kukoricakeményítőt tartalmazó termékKeményítő
1.43MalátacsíraA malátázás mellékterméke, amely főleg csíráztatott gabonaszemek szárított gyököcskéiből állNyersfehérje
1.44SörtörkölyA sörfőzés mellékterméke, amelyet malátázott és nem malátázott gabonák és egyéb keményítőtartalmú termékek maradványainak szárítása útján nyernekNyersfehérje
1.45Szeszfőzdei törköly (7)Szeszipari melléktermék, amelyet az erjesztett gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernekNyersfehérje
1.46Sötét szeszfőzdei törköly (8)Szeszipari melléktermék, amelyet olyan erjesztett gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernek, amelyekhez világos sörszirupot vagy bepárolt mosófolyadékot adtak hozzáNyersfehérje
(1) A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó termékeket „keményítőben gazdagnak” lehet minősíteni. Német nyelven „Roggennachmehl”-nek nevezhetők.
(2) A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó „termékeket keményítőben gazdagnak” lehet minősíteni. Német nyelven „Weizennachmehl”-nek nevezhetők.
(3) Amennyiben finomabb őrlésnek vetik alá, neve kiegészíthető a „finom” jelzővel, vagy egyéb megfelelő megnevezés léphet a helyébe.
(4) A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó termékeket „keményítőben gazdagnak” lehet minősíteni. Német nyelven „Maisnachmehl”-nek nevezhetők.
(5) E megnevezés helyébe a „kukoricatáp-glutén” megnevezés léphet.
(6) E megnevezés helyébe az „extrudált kukoricakeményítő” megnevezés léphet.
(7) Ezt az elnevezést kiegészíthetik a gabonafajok.
(8) E megnevezés helyébe a „szárított szesztörköly és oldható szeszipari melléktermékek” megnevezés léphet. Az elnevezést kiegészíthetik a gabonafajok.

2. OLAJOS MAGVAK, OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
2.01Földimogyoró-pogácsa, részben hántoltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt földimogyoró Arachis hypogaea L. és egyéb Arachis-fajok kipréselésével nyertek. (Legnagyobb nyersrosttartalom: a szárazanyag 16 %-a.)Nyersfehérje
Nyerszsír
Nyersrost
2.02Földimogyoró-dara, részben hántoltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt földimogyoró extrahálásával nyertek. (Legnagyobb nyersrost-tartalom: a szárazanyag 16 %-a.)Nyersfehérje
Nyersrost
2.03Földimogyoró-pogácsa, hántoltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt földimogyoró kipréselésével nyertekNyersfehérje
Nyerszsír
Nyersrost
2.04Földimogyoró dara, hántolt, extraháltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt földimogyoró extrahálásával nyertekNyersfehérje
Nyersrost
2.05Repcemag (1)A Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk., az indiai sarson Brassica napus L. var Glauca (Roxb.) O. E. Schulz, és a Brassica napa ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk. repcefajok magja. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.)
2.06Repcemagpogácsa (1)Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a repcemag préselésével nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.)Nyersfehérje
Nyerszsír
Nyersrost
2.07Repcemagdara, extrahált (1)Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a repcemag extrahálásával nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.)Nyersfehérje
2.08RepcemaghéjRepcemagok hajalása során nyert melléktermékNyersrost
2.09Pórsáfránymag, részlegesen hántolt, extraháltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt pórsáfrány Carthamus tinctorius L. mag extrahálásával nyertekNyersfehérje
Nyersrost
2.10KoprapogácsaA kókuszpálma Cocos nucifera L. mag szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) kipréselése útján nyert olajgyártási melléktermékNyersfehérje
Nyerszsír
Nyersrost
2.11Kopradara, extraháltA kókuszpálmamag szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) extrahálása útján nyert olajgyártási melléktermékNyersfehérje
2.12PálmamagpogácsaOlajgyártási melléktermék, amelyet a pálma Elaeis guineensis Jacq., Corozo oleifera (HBK) L. H. Bailey, (Elaeis melanococca auct.) kemény burkától a lehető legnagyobb mértékben megtisztított magbelének kipréselésével nyertekNyersfehérje
Nyersrost
Nyerszsír
2.13Pálmamagdara, extraháltOlajgyártási melléktermék, amelyet a pálma kemény burkától a lehető legnagyobb mértékben megtisztított magbelének extrahálásával nyertekNyersfehérje
Nyersrost
2.14Szója(bab), pirítottMegfelelő hőkezelésnek alávetett szójabab (Glycine max. L. Merr.). (Ureáz aktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.)
2.15Szója(bab), extrahált, pirítottAz olajgyártás mellékterméke, amelyet szójababból nyertek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureáz aktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.)Nyersfehérje
Nyersrost, ha > 8 %
2.16Szója(bab), hántolt, extrahált, pirítottAz olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt szójababból nyertek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Maximum nyersrosttartalom: a szárazanyag 8 %-a.) (Ureáz aktivitás: maximum 0,5 mg N/g × min.)Nyersfehérje
2.17Szója(bab) fehérje-koncentrátumHántolt, zsírkivont szójababból nyert termék, amelyet egy második extrahálásnak is alávetettek a nitrogénmentes kivonat szintjének csökkentése érdekébenNyersfehérje
2.18Növényi olaj (2)Növényekből nyert olajNedvesség, ha > 1 %
2.19Szója(bab)héjSzójabab hántolásával nyert melléktermékNyersrost
2.20GyapotmagGyapotmagok Gossypium ssp., amelyekből a rostokat eltávolítottákNyersfehérje
Nyersrost
Nyerszsír
2.21Gyapotmagdara, részben hántolt, extraháltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a rosttalanított és részben hántolt gyapotmag extrahálásával nyertek. (Maximum nyersrosttartalom: a szárazanyag 22,5 %-a.)Nyersfehérje
Nyersrost
2.22GyapotmagpogácsaAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a rosttalanított gyapotmag préselésével nyertekNyersfehérje
Nyersrost
Nyerszsír
2.23NigermagpogácsaAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a nigernövény Guizotia abyssinica (Lf) Cass. magjának préselésével nyertek. (Sósavban oldhatatlan hamu: maximum 3,4 %)Nyersfehérje
Nyerszsír
Nyersrost
2.24NapraforgómagA napraforgó Helianthus annuus L. magja
2.25Napraforgómag, extraháltNapraforgómag extrahálásával nyert olajgyártási melléktermékNyersfehérje
2.26Napraforgómag, részben hántolt, extraháltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a részlegesen hántolt napraforgómag extrahálásával nyertek. (Legnagyobb nyersrosttartalom: a szárazanyag 27,5 %-a.)Nyersfehérje
Nyersrost
2.27LenmagA len Linum usitatissimum L. magjai. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %)
2.28LenmagpogácsaAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a lenmag kipréselésével nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %.)Nyersfehérje
Nyerszsír
Nyersrost
2.29Lenmagdara, extraháltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a lenmag extrahálásával nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %).Nyersfehérje
2.30OlajbogyópépAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben megfosztott sajtolt olíva Olea europea L. extrahálásával nyertekNyersfehérje
Nyersrost
2.31SzezámmagpogácsaAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a szezámnövény Sesamum indicum L. magjainak kipréselésével nyertek. (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 5 %)Nyersfehérje
Nyersrost
Nyerszsír
2.32Kakaóbab, részben hántolt, extraháltAz olajgyártás mellékterméke, amelyet a részben hántolt, szárított és pörkölt kakaóbab Theobroma cacao L. extrahálásával nyertekNyersfehérje
Nyersrost
2.33KakaóhéjA szárított és pörkölt kakaóbab Theobroma cacao L. tegumentjeiNyersrost
(1) Adott esetben a megnevezés kiegészíthető az „alacsony glükozinolát-tartalmú” kifejezéssel. Az „alacsony glükozinolát-tartalmú” kifejezés alatt a közösségi joganyag szerinti meghatározást kell érteni.
(2) A megnevezést ki kell egészíteni a növényfajokkal.

3. HÜVELYESEK MAGJAI, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
3.01CsicseriborsóA Cicer arietinum L. magja
3.02Guar-dara, extraháltA Cyanopsis tetragonoloba (L.) Taub. magjaiból a nyálka extrahálása után nyert melléktermékNyersfehérje
3.03ErvilAz Ervum ervilia L. magja
3.04Szegletes lednek (1)Megfelelő hőkezelésnek alávetett Lathyrus sativus L. magja
3.05LencseA Lens culinaris a.o. Medik magja
3.06Édes csillagfürtAlacsony keserűmag-tartalmú Lupinus spp. magok
3.07Bab, pirítottAPhaseolus vagy Vigna spp. magjai, amelyeket a toxikus lektinek lebontása érdekében megfelelő hőkezelésnek vetettek alá
3.08BorsóA Pisum spp. magja
3.09BorsóderceBorsóliszt gyártása során nyert melléktermék. Főleg sziklevél- és kisebb mértékben héjdarabokból állNyersfehérje
Nyersrost
3.10BorsókorpaBorsódara gyártása során nyert melléktermék. Főleg a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjakból állNyersrost
3.11LóbabA Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef.) Mansf. magjai
3.12Monantha (egyvirágú) bükkönyA Vicia monanthos Desf. magjai
3.13BükkönyökA Vicia sativa L. var. sativa és egyéb fajták magjai
(1) Ezt a megnevezést ki kell egészíteni a hőkezelés jellegének megjelölésével.

4. GUMÓK, GYÖKEREK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
4.01(Cukor)répaszeletA cukorgyártás mellékterméke, amely extrahált és szárított cukorrépa Beta vulgaris L. ssp. vulgaris var. altissima Doell. darabokból áll. (Sósavban oldhatatlan legnagyobb hamutartalom: a szárazanyag 4,5 %-a)Sósavban oldhatatlan hamutartalom,
4.02(Cukor)répamelaszA répacukor gyártása vagy finomítása során összegyűjtött szirupos maradékból álló melléktermékÖsszes cukor szacharózban kifejezve
Nedvesség,
4.03(Cukor)répaszelet, melaszosA cukorgyártás mellékterméke, amely olyan szárított cukorrépaszeletet tartalmaz, amelyhez melaszt adtak. (Sósavban oldhatatlan hamu legnagyobb tartalma: a szárazanyag 4,5 %-a.)Összes cukor szacharózban kifejezve
Sósavban oldhatatlan hamutartalom,
4.04(Cukor)répa vinaszMelléktermék, amelyet a répamelasz erjesztése után nyertek az alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása soránNyersfehérje
Nedvesség, ha > 35 %
4.05(Répa)cukor (1)Cukorrépából kivont cukorSzacharóz
4.06ÉdesburgonyaAz Ipomoea batatas (L.) Poir gumói, megjelenési formájuktól függetlenülKeményítő
4.07Manióka (2)A Manihot esculenta Crantz gyökerei, megjelenési formájuktól függetlenül. (Sósavban oldhatatlan hamu legnagyobb tartalma: a szárazanyag 4,5 %-a)Keményítő
Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a
4.08Maniókakeményítő (3), puffasztottManiókagyökerekből nyert keményítő, amelyet megfelelő hőkezeléssel nagymértékben megnöveltekKeményítő
4.09BurgonyapépA burgonyakeményítő előállításának mellékterméke (Solanum tuberosum L.)
4.10BurgonyakeményítőTechnikailag tiszta burgonyakeményítőKeményítő
4.11BurgonyafehérjeA keményítőgyártás szárított mellékterméke, amely főleg a keményítő kiválasztása után nyert fehérjeanyagokból állNyersfehérje
4.12BurgonyapehelyHéjazott, vagy héjas, gőzölt, mosott burgonya forgó szárításával nyert termékKeményítő
Nyersrost
4.13Sűrített burgonyaléA burgonyakeményítő gyártásának mellékterméke, amelyből a fehérjéket és a vizet részben eltávolítottákNyersfehérje
Nyershamu
4.14Előzselatinizált burgonyakeményítőHőkezeléssel nagymértékben oldhatóvá tett burgonyakeményítőt tartalmazó termékKeményítő
(1) E megnevezés helyébe a „szacharóz” léphet.
(2) E megnevezés helyébe a „tápióka” léphet.
(3) E megnevezés helyébe a „tápióka-keményítő” léphet.

5. EGYÉB MAGOK ÉS GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
5.01Szentjánoskenyér-hüvelyA Ceratonia seliqua L. szentjánoskenyérfa szárított terméseinek (hüvelyeinek) – amelyekből a magokat eltávolították – összezúzásával nyert termékNyersrost
5.02CitruspépCitruslé készítése során a Citrus spp. citrusfélék gyümölcseinek kipréselésével nyert melléktermékNyersrost
5.03Gyümölcstörköly (1)Gyümölcslé készítése során az almafélék vagy csonthéjasok gyümölcseinek kipréselésével nyert melléktermékNyersrost
5.04ParadicsomtörkölyParadicsomlé készítése során a Solanum lycopersicum Karst. paradicsom kipréselésével nyert melléktermékNyersrost
5.05Szőlőmag, extraháltA szőlőmagból történő olajextrakció során nyert melléktermékNyersrost, ha > 45 %
5.06SzőlőtörkölyAz alkohol extrakciója után gyorsan megszárított szőlőtörköly, amelyből a lehető legtöbb csutkát és magot eltávolítottákNyersrost, ha > 25 %
5.07SzőlőmagA szőlőtörkölyből kivont szőlőmag, amelyből az olajat nem távolították elNyerszsír
Nyersrost, ha > 45 %
(1) A megnevezést ki lehet egészíteni a gyümölcsfajokkal.

6. ZÖLDTAKARMÁNYOK ÉS SZÁLASTAKARMÁNYOK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
6.01Lucernaliszt (1)A zsenge Medicago sativa L. és Medicagovar. Martyn lucerna szárításával és őrlésével nyert termék. 20 %-ig tartalmazhat a lucernával egy időben szárított és őrölt fiatal herét vagy más takarmánynövényeketNyersfehérje
Nyersrost
Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a
6.02LucernadaraA lucernából a lé kipréselésével nyert szárított melléktermékNyersfehérje
6.03Lucernafehérje-koncentrátumFehérje-kicsapatás céljából centrifugált és hőkezelt lucernapréslé frakcióinak mesterséges szárításával nyert termékKarotin
Nyersfehérje
6.04Lóhereliszt (1)Fiatal Trifolium spp. lóherefélék szárításával és őrlésével nyert termék. 20 %-ig tartalmazhat a herével egy időben szárított és őrölt fiatal lucernát vagy más takarmánynövényeketNyersfehérje
Nyersrost
Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a
6.05Fűliszt (1) (2)Fiatal takarmánynövények szárításával és őrlésével nyert termék.Nyersfehérje
Nyersrost
Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a
6.06Gabonaszalma (3)Gabonafélék szalmája
6.07Gabonaszalma, kezelt (4)Gabonafélék szalmájának megfelelő kezelésével nyert termékNátrium, ha NaOH-val kezelték
(1) A „ liszt” kifejezés helyébe a „pellet” léphet. A szárítás módszerével ki lehet egészíteni a megnevezést.
(2) A takarmánynövények fajaival ki lehet egészíteni a megnevezést.
(3) A gabonafajokat fel kell tüntetni a megnevezésben.
(4) A megnevezést ki kell egészíteni az elvégzett kémiai kezelés jellegének feltüntetésével.

7. EGYÉB NÖVÉNYEK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
7.01(Cukor)nádmelaszA Saccharum officinarum L. cukornádból készülő cukor gyártása vagy finomítása során összegyűjtött szirupos maradékból álló melléktermékÖsszes cukor szacharózban kifejezve
Nedvesség, ha > 45 %
7.02(Cukor)nádvinaszAz alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása során a cukornádmelasz fermentálása után nyert melléktermékNyersfehérje
Nedvesség, ha > 35 %
7.03(Nád)cukor (1)Cukornádból kivont cukorSzacharóz
7.04TengerimoszatlisztTengerimoszat, különösen barnamoszatok szárításával és őrlésével nyert termék. A jódtartalom csökkentése céljából a termék mosáson is keresztülmehetettNyershamu
(1) E megnevezés helyébe a „szacharóz” megnevezés léphet.

8. TEJIPARI EREDETŰ TERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
8.01Sovány tejporOlyan tej szárításával nyert termék, amelyből a zsír nagy részét eltávolítottákNyersfehérje
Nedvesség, ha > 5 %
8.02ÍróporA vajköpülés után visszamaradó folyadék szárításával nyert termékNyersfehérje
Nyerszsír
Laktóz
Nedvesség, ha > 6 %
8.03SavóporA sajt, túró és kazein készítése vagy más hasonló folyamatok után visszamaradó folyadék szárításával nyert termékNyersfehérje
Laktóz
Nedvesség, ha > 8 %
Nyershamu
8.04Savópor, alacsony cukortartalmúOlyan savó szárításával nyert termék, amelyből a laktózt részben eltávolítottákNyersfehérje
Laktóz
Nedvesség, ha > 8 %
Nyershamu
8.05Savófehérje-por (1)A savóból vagy tejből kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont fehérje alkotórészek szárításával nyert termékNyersfehérje
Nedvesség, ha > 8 %
8.06KazeinporFölözött tejből vagy íróból savakkal vagy oltóval kicsapatott kazein szárításával nyert termékNyersfehérje
Nedvesség, ha > 10 %
8.07LaktózporA tejből vagy savóból tisztítással és szárítással kivont cukorLaktóz
Nedvesség, ha > 5 %
(1) E megnevezés helyébe a „tejalbuminpor” megnevezés léphet.

9. SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKBÓL NYERT TERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
9.01Húsliszt (1)Melegvérű szárazföldi állatok egészének vagy részeinek hőkezelése, szárítása és őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír egy részét esetlegesen extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmától (legkisebb nyersfehérjetartalom: a szárazanyag 50 %-a.). (Legnagyobb összfoszfortartalom: 8 %)Nyersfehérje
Nyerszsír
Nyershamu
Nedvesség, ha > 8 %
9.02Hús- és csontliszt (1)Melegvérű szárazföldi állatok egészének vagy részeinek hőkezelése, szárítása és őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír egy részét esetlegesen extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmátólNyersfehérje
Nyerszsír
Nyershamu
Nedvesség, ha > 8 %
9.03CsontlisztMelegvérű szárazföldi állatok csontjainak hőkezelése, szárítása és végül őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír nagy részét extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmátólNyersfehérje
Nyershamu
Nedvesség, ha > 8 %
9.04TöpörtyűFaggyú, zsír és egyéb extrahált vagy fizikai úton eltávolított állati eredetű zsiradék gyártásának maradványtermékeNyersfehérje
Nyerszsír
Nedvesség, ha > 8 %
9.05Baromfihulladék-liszt (1)Vágott baromfi melléktermékek hőkezelésével, szárításával és őrlésével nyert termék. A terméknek tollmentesnek kell lennieNyersfehérje
Nyerszsír
Nyershamu Sósavban oldhatatlan hamu
> 3,3 %
Nedvesség, ha > 8 %
9.06Toll-liszt, hidrolizáltBaromfitoll hidrolizálásával, szárításával és őrlésével nyert termékNyersfehérje
Sósavban oldhatatlan hamu > 3,4 %
Nedvesség, ha > 8 %
9.07VérlisztLevágott melegvérű állatok vérének szárítása útján nyert termék. A terméknek idegen anyagtól mentesnek kell lennieNyersfehérje
Nedvesség, ha > 8 %
9.08Állati zsír (2)Melegvérű szárazföldi állatok zsírjából álló termékNedvesség, ha > 1 %
(1) A szárazanyag 13 %-ánál több zsírt tartalmazó termékek „magas zsírtartalmúnak” minősíthetők.
(2) E megnevezés kiegészíthető az állati zsír pontosabb leírásával, annak eredetétől és előállítási eljárásától függően (faggyú, zsír, csontzsír stb.).

10. HALAK, EGYÉB TENGERI ÁLLATOK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
10.01Halliszt (1)Halak egészének vagy részeinek feldolgozása útján nyert termék, amelyből esetleg eltávolították az olaj egy részét, és amelyhez esetleg újra hozzáadtak oldható halrészeketNyersfehérje Nyerszsír
Nyershamu,
ha > 20 %
Nedvesség, ha > 8 %
10.02Halpréslé, sűrítettA halliszt gyártása során nyert termék, amelyet különválasztottak és savasítással vagy szárítással stabilizáltakNyersfehérje
Nyerszsír
Nedvesség, ha > 5 %
10.03HalolajHalakból vagy halrészekből nyert olajNedvesség, ha > 1 %
10.04Halolaj, finomított, keményítettHalakból vagy halrészekből nyert olaj, amelyet finomítottak és hidrogéneztekJódszám
Nedvesség, ha > 1 %
(1) A szárazanyag 75 %-ánál több nyersfehérjét tartalmazó termékek „magas fehérjetartalmúnak” minősíthetők.

11. ÁSVÁNYI ANYAGOK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
11.01Kalcium-karbonát (1)Kalcium-karbonát-források – mint pl. mészkő, osztriga- vagy kagylóhéj – őrlésével, vagy savas oldatból való kicsapatással nyert termékKalcium
Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %
11.02Kalcium- és magnézium-karbonátKalcium-karbonát és magnézium-karbonát természetes elegyeKalcium
Magnézium
11.03Mésztartalmú tengeri moszatok (Maerl)Mésztartalmú moszatokból nyert természetes eredetű termék őrölve vagy granulálvaKalcium
Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %
11.04Magnézium-oxidTechnikailag tiszta magnézium-oxid (MgO)Magnézium
11.05Magnézium-szulfátTechnikailag tiszta magnézium-szulfát (MgSO4. 7H2O)Magnézium
Kén
11.06Dikalcium-foszfát (2)Csontokból vagy szervetlen forrásokból származó, kicsapatott kalcium-monohidrogén-foszfát (CaHPO4. xH2O)Kalcium
Összes foszfor
11.07Mono-dikalcium-foszfátKémiai úton nyert, egyenlő rész dikalcium-foszfátból és monokalcium-foszfátból álló termék (CaHPO4 – Ca(H2PO4)2.H2O)Összes foszfor
Kalcium
11.08Fluortalanított nyers foszfátTisztított és megfelelően fluortalanított természetes foszfátok őrlésével nyert termékÖsszes foszfor
Kalcium
11.09Enyvtelenített csontlisztEnyvtelenített, sterilizált és őrölt csontok, amelyekből a zsírt eltávolítottákÖsszes foszfor
Kalcium
11.10Monokalcium-foszfátTechnikailag tiszta kalcium-bis (dihidrogén-foszfát) (Ca(H2PO4)2. xH2O)Összes foszfor
Kalcium
11.11Kalcium-magnézium-foszfátTechnikailag tiszta kalcium-magnézium-foszfátKalcium
Magnézium
Összes foszfor
11.12Monoammónium-foszfátTechnikailag tiszta monoammónium-foszfát (NH4H2PO4)Összes nitrogén
Összes foszfor
11.13Nátrium-klorid (1)Technikailag tiszta nátrium-klorid, vagy természetes nátrium-klorid-források, mint pl. (kő)só és (tengeri) só őrlésével nyert termékNátrium
11.14Magnézium-propionátTechnikailag tiszta magnézium-propionátMagnézium
11.15Magnézium-foszfátTechnikailag tiszta (kétbázisú) magnézium-foszfátból álló termék (MgHPO4. xH2O)Összes foszfor
Magnézium
11.16Nátrium-kalcium-magnézium-foszfátNátrium-kalcium-magnézium-foszfátból álló termékÖsszes foszfor
Magnézium
Kalcium
Nátrium
11.17Mononátrium-foszfátTechnikailag tiszta mononátrium-foszfát (NaH2PO.H2O)Összes foszfor
Nátrium
11.18Nátrium-bikarbonátTechnikailag tiszta nátrium-bikarbonát (NaHCO2)Nátrium
(1) A forrás jellege feltüntethető kiegészítésképpen a megnevezésben, vagy felválthatja azt.
(2) A gyártási eljárást magában foglalhatja a megnevezés.

12. VEGYES TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

SorszámMegnevezésLeírásKötelezően feltüntetendő adatok
1234
12.01Sütő- és tésztaipari termékek és melléktermékek (1)Kenyér, beleértve a finom pékárukat, keksz vagy tésztagyártás során keletkezett termék vagy melléktermékKeményítő
Összes cukor szacharózban kifejezve
12.02Édesipari termékek és melléktermékek (1)Az édességek, beleértve a csokoládét is, gyártása során keletkezett termék vagy melléktermékÖsszes cukor szacharózban kifejezve
12.03A sütemény- és fagylaltkészítés termékei és melléktermékei (1)A cukrásztermékek, sütemények vagy fagylalt készítése során keletkezett termék vagy melléktermékKeményítő
Összes cukor szacharózban kifejezve
Nyerszsír
12.04ZsírsavakNem meghatározott növényi vagy állati eredetű olajok és zsírok lúggal vagy desztillálással való savtalanítása során nyert melléktermékNyerszsír
Nedvesség, ha > 1 %
12.05Zsírsavak sói (2)Zsírsavak kalcium-, nátrium- vagy kálium-hidroxiddal való elszappanosításával nyert termékNyerszsír
Ca (vagy Na, vagy K)
(1) A megnevezés módosulhat vagy kiegészülhet annak a mezőgazdasági-élelmiszeripari eljárásnak a pontosítása céljából, amelyből a takarmány-alapanyagot nyerték.
(2) A megnevezés kiegészülhet a kapott só megjelölésével.

C. RÉSZ

A listában nem szereplő takarmány-alapanyagok bizonyos összetevőinek megnevezésére és feltüntetésére vonatkozó rendelkezések

Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban, az e melléklet B. részében foglalt listában nem szereplő takarmány-alapanyagok forgalmazása során fel kell tüntetni az alábbi táblázat 2. oszlopában megjelölt összetevőket.

A B. részben fel nem sorolt takarmány-alapanyagokat az e melléklet A. részének I.1 pontjában említett kritériumoknak megfelelően kell elnevezni.

A takarmány-alapanyag csoportjaKötelezően feltüntetendő adatok:
12
1.Gabonamagvak
2.A gabonamagvak termékei és melléktermékeiKeményítő, ha > 20 %
Nyersfehérje, ha > 10 %
Nyerszsír, ha > 5 %
Nyersrost
3.Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök
4.Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök termékei és melléktermékeiNyersfehérje, ha > 10 %
Nyerszsír, ha > 5 %
Nyersrost
5.Hüvelyesek magjai
6.Hüvelyesek magjainak termékei és melléktermékeiNyersfehérje, ha > 10 %
Nyersrost
7.Gumók, gyökerek
8.Gumók és gyökerek termékei és melléktermékeiKeményítő
Nyersrost
Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 %
9.A cukorrépa-feldolgozóipar termékei és melléktermékeiNyersrost, ha > 15 %
Összes cukor szacharózban kifejezve
Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 %
10.Egyéb magvak és gyümölcsök, azok termékei és melléktermékeiNyersfehérje
Nyersrost
Nyerszsír, ha > 10 %
11.Zöldtakarmányok és szálastakarmányokNyersfehérje, ha > 10 %
Nyersrost
12.Egyéb növények, azok termékei és melléktermékeiNyersfehérje, ha > 10 %
Nyersrost
13.A cukornád-feldolgozóipar termékei és melléktermékeiNyersrost, ha > 15 %
Összes cukor szacharózban kifejezve
14.Tejipari eredetű termékek és melléktermékekNyersfehérje
Nedvesség, ha > 5 %
Laktóz, ha > 10 %
15.Szárazföldi állatok termékeiNyersfehérje, ha > 10 %
Nyerszsír, ha > 5 %
Nedvesség, ha > 8 %
16.Halak, egyéb tengeri állatok, azok termékei és melléktermékeiNyersfehérje, ha > 10 %
Nyerszsír, ha > 5 %
Nedvesség, ha > 8 %
17.Ásványi anyagokA releváns ásványi anyagok
18.VegyesNyersfehérje, ha > 10 %
Nyersrost
Nyerszsír, ha > 10 %
Keményítő, ha > 30 %
Összes cukor szacharózban kifejezve, ha > 10 %

( 1 ) HL C 236., 1994.8.24., 7. o.

( 2 ) HL C 305., 1994.10.31., 147. o.

( 3 ) HL C 102., 1995.4.24., 10. o.

( 4 ) HL L 32., 1977.2.3., 1. o. A legutóbb a 90/654/EGK irányelvvel (HL L 353., 1990.12.17., 48. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 270., 1970.12.14., 1. o. A legutóbb a 95/55/EK bizottsági irányelvvel (HL L 263., 1995.11.4., 18. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 38., 1974.2.11., 31. o. A legutóbb a 93/74/EGK irányelvvel (HL L 237., 1993.9.22., 23. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 332., 1995.12.30., 15. o.

( 8 ) HL L 319., 1992.11.4., 19. o.

( 9 ) HL L 213., 1982.7.21., 8. o.

( 10 ) HL L 237., 1993.9.22., 23. o.

( 11 ) HL L 126., 1980.5.21., 14. o.

( 12 ) HL L 213., 1982.7.21., 27. o.

( 13 ) HL L 193., 1982.7.17., 34. o.

( 14 ) HL L 281., 1991.10.9., 23. o.

( 15 ) HL L 363., 1990.12.27., 51. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 16 ) HL L 363., 1990.12.27., 51. o.

( 17 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

( 18 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31996L0025 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31996L0025&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01996L0025-20090420 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01996L0025-20090420&locale=hu

Tartalomjegyzék