BH 2021.10.278 Amennyiben a terhelt saját valós szándék nélkül, jövőbeli, tisztázatlan eredetű és kifejezetten eltitkolandó pénzeszközök fogadására nyit számlát azzal, hogy az érkező összegeket készpénzben kell felvennie és az ismeretlen megbízó részére átadnia, akkor ilyen ismérvek mellett maga a számlanyitás alkalmas az arra érkező pénz eredetének leplezésére, a megbízó személy névtelenségének megőrzésére; a cselekmény célja éppen ez volt. Ezért ilyen esetben a terhelt a pénzmosás szándékos alakzatát valósítja meg [Btk. 399. § (2) bek. a) pont].

[1] A törvényszék a 2019. január 25. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki pénzmosás vétségében [Btk. 400. § (1) bek. b) pont II. ford.], ezért őt 1 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt tárgyakról és a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] Az ítélet ellen az ügyész által eltérő minősítés és a büntetés súlyosítása végett, valamint az I. r. terhelt és védője által elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2019. október 18. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az I. r. terhelt cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [Btk. 399. § (2) bek. a) pont] minősítette és a büntetését - melyet többszörös visszaesővel szemben kiszabottnak tekintett - 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra súlyosította, valamint 50 000 forint erejéig vele szemben vagyonelkobzást rendelt el. Megállapította, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható és megszüntette a kerületi bíróság ítéletével kiszabott 10 hónap szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot. Egyebekben az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta a törvényszék ítéletét.

[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt törvénysértőnek tartva bűnösségének megállapítását.

[4] Indokai szerint az elsőfokú bíróságnak bűncselekmény hiányában fel kellett volna mentenie őt az ellene emelt vád alól. Vitatta a másodfokú bíróság indokolásában foglaltakat, miszerint tudnia kellett a körülmények alapján a pénz bűnös eredetéről. Ez csupán feltételezés, a jogerős ítélet szerinti bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el és akkor állapítható meg, ha mindez kétséget kizáróan bizonyított. A törvényszék következtetéseit tévesnek tartotta és indítványozta az ítéletek hatályon kívül helyezését, illetve felmentését.

[5] A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a felülvizsgálati indítvány, amely tartalma alapján a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti felülvizsgálati okra hivatkozik, nem alapos.

[6] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható, azt a bizonyítékok téves értékelésére hivatkozva sem lehet kifogásolni.

[7] A terhelt büntetőjogi felelősségét illetően az eljárt bíróságok helytálló következtetést vontak le. A másodfokú bíróság pedig helyesen indokolta, hogy az I. r. terheltben fel kellett merülnie, hogy a folyószámlára utalt pénz bűncselekményből származik és arra is helyesen következtetett, hogy az I. r. terhelt legalábbis ebbe belenyugodva cselekedett. A gondatlan alakzat akkor állapítható meg, ha a körülményekből nem lehetett volna ilyen következtetést levonni.

[8] Kiemelte, hogy már önmagában az, hogy egy ismeretlen személy vállalkozói bevételét - folyószámláira bejegyzett inkasszóra hivatkozva - a terhelt és társai által megnyitott bankszámlára utaltatja, felveti, hogy a pénzösszegek büntetendő cselekménnyel (például költségvetési csalással) állnak összefüggésben. Ennél nagyobb jelentőségű az ismeretlen személy által megszervezett konspiráció jellege: a terhelt és társai a saját nevükre regisztrált mobiltelefonokon tudtak a megbízójukkal kapcsolatba lépni. Erre kizárólag akkor lehetett szükség, ha a pénzösszegeket annak átutalói nem az ismeretlen személynek szánták, tehát azok nem az ismeretlen személyt illették meg és az ismeretlen személy el akarta kerülni, hogy az átutalást kezdeményezők előtt személye ismertté váljon. Ez pedig egyértelművé teszi, hogy a bankszámlára utalt pénzösszegek büntetendő cselekményből származnak.

[9] Nem értett egyet a Legfőbb Ügyészség a másodfokú bíróságnak a Btk. 402. § (2) bekezdésével összefüggésben kifejtettekkel, álláspontja szerint a lakossági folyószámláról történő pénzfelvétel is pénzügyi szolgáltatás igénybevétele.

[10] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (1) bekezdése alapján, a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a törvényszék és az ítélőtábla ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

[11] Az indítványra tett észrevételében az I. r. terhelt vitatta a tudattartalommal kapcsolatos érvelés helyességét. Az indítványában foglaltakat megismételve kifejtette, hogy egyenes szándék nem vezette, legfeljebb gondatlansága állapítható meg. Álláspontja szerint a lakossági folyószámláról történő pénzfelvétel nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.

[12] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi - nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[14] A felülvizsgálati indítványban azonban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.].

[15] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[16] Kétségtelen, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségét az anyagi jogi szabályok megsértésével állapították meg.

[17] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság az I. r. terhelt bűnösségének megállapításával.

[18] Az irányadó tényállás lényege a következő:

- Az állandó bejelentett munkahellyel, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, ténylegesen hajléktalan életmódot folytató I. r. terhelt 2017 júliusában B.-n a pályaudvar környékén találkozott egy számára ismeretlen, magát J. néven azonosító személlyel, aki építési vállalkozóként mutatkozott be, és bankszámlái inkasszálására hivatkozva a terhelt segítségét kívánta igénybe venni.

- Az eljárás során ismeretlenül maradt férfi és az