32015D1826[1]

A Bizottság (EU) 2015/1826 határozata (2014. október 15.) a Szlovákia által az NCHZ-nek nyújtott SA.33797 - (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2011/CP) állami támogatásról (az értesítés a C(2014) 7359. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1826 HATÁROZATA

(2014. október 15.)

a Szlovákia által az NCHZ-nek nyújtott SA.33797 - (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2011/CP) állami támogatásról

(az értesítés a C(2014) 7359. számú dokumentummal történt)

(Csak a szlovák nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást megindító bizottsági határozatra (1),

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1) A Bizottsághoz 2011. október 13-án e-mailben panasz (2) érkezett, amely szerint Szlovákia jogellenes támogatást nyújtott a Novácké chemické závody, a.s. v konkurze (a továbbiakban: NCHZ) társaság részére.

(2) A Bizottság 2011. október 17-én továbbította a panaszt Szlovákia részére, és további tájékoztatást kért. A szlovák hatóságok igényelték a dokumentumok szlovák nyelvű változatát, amely 2012. január 16-án e-mailben került részükre megküldésre.

(3) A szlovák hatóságok a kért információkat 2012. február 17-én kelt levelükben küldték meg. A Bizottság 2012. március 22-én és 2012. június 21-én további tájékoztatást kért. Szlovákia válaszát 2012. április 23-án és 2012. szeptember 11-én küldte meg.

(4) A panaszos 2012. június 14-én további információkat nyújtott be a panasszal kapcsolatban. A panaszos kérésére 2013. január 24-én személyes találkozóra került sok a Bizottság és a panaszos között. A panaszos 2013. március 8-án és 22-én e-mailben kiegészítő információkat nyújtott be.

(5) 2013. július 2-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Szlovákiát arról, hogy az említett támogatás tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(6) Az eljárást megindító bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az állítólagos támogatási intézkedéssel kapcsolatban nyújtsák be észrevételeiket.

(7) Szlovákia az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeit 2013. szeptember 3-án, valamint 2013. december 2-án és 30-án nyújtotta be észrevételeit. A szlovák hatóságok kérésére 2013. október 7-én és 2014. február 17-én személyes találkozóra került sor Szlovákia és a Bizottság között.

(8) A Bizottság két észrevételt kapott az érdekelt felektől (mindkettőt 2013. november 12-én kapta). 2014. december 2-án a Bizottság ezeket az észrevételeket néhány kiegészítő kérdéssel együtt továbbította Szlovákiának. Szlovákia lehetőséget kapott a válaszadásra; észrevételei a 2014. január 14-én kelt levelében érkeztek meg.

(9) A Bizottság 2014. május 2-án további kérdéseket intézett Szlovákiához, amelyekre Szlovákia 2014. május 14-én és 30-án válaszolt. A Bizottság 2014. március 20-án e-mailben további pontosítást kért az egyik érintett harmadik féltől, amelyre a szóban forgó harmadik fél végül 2014. május 6-án válaszolt.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK HÁTTERE ÉS ISMERTETÉSE

2.1. Kedvezményezett

(10) Az NCHZ (amelynek tevékenységét azóta a Fortischem, a.s. társaság vette át) három részlegből álló vegyianyaggyártó vállalat volt. A cég fő tevékenysége a kalcium-karbid és műszaki gázok gyártása, poli(vinil-klorid) (PVC) és feldolgozási termékeinek, valamint egyre nagyobb mértékben az alap- és speciális kis tonnatartalmú vegyi anyagoknak a gyártása.

(11) Az NCHZ a nyugat-szlovákiai Trencsén (Trenčín) régióban működtetett egy (1940-ben alapított) vegyi üzemet, amely régió az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatásra jogosult. A cég magántulajdonban volt (4).

2.2. Az NCHZ-ra vonatkozó csődeljárás

(12) Az NCHZ 2009. október 8-án csődeljárást kezdeményezett azt állítva, hogy a Bizottság által a kalcium-karbid kartellben való részvétele miatt kiszabott, 19,6 millió EUR összegű bírság következtében nem tudja fenntartani működését (5). A Bizottság azonban megjegyzi, hogy nem ez a bírság volt az NCHZ egyetlen jelentős tartozása, és hogy az NCHZ már a kartellezésért kiszabott pénzbírság esedékessége előtt csődöt jelentett.

2.2.1. A stratégiai jelentőségű vállalkozásokról szóló törvény

(13) Az NCHZ elleni csődeljárás megkezdése után egy hónappal Szlovákia elfogadta a stratégiai jelentőségű vállalkozásokra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló, 2009. november 5-i 493. számú törvényt, amely elővásárlási jogot biztosít az állam számára a csődeljárás alatt álló stratégiai jelentőségű vállalkozások felvásárlásához, továbbá előírja a csődgondnok számára, hogy az eljárás során biztosítsa a stratégiai jelentőségű vállalkozás folyamatos működését. A kormány 2009. december 2-án, azaz a szóban forgó törvény hatálybalépése után egy nappal az NCHZ-t a törvény értelmében stratégiai jelentőségű vállalkozássá nyilvánította. A törvény 2010. december 31-én hatályát vesztette. A törvényt egyedül az NCHZ-re alkalmazták.

2.2.2. A csődeljárás során a működés folytatására irányuló döntés

(14) 2011 januárjában a hitelezői választmány és a biztosított hitelezők döntése alapján a társaság csődgondnokát utasították, hogy a törvény hatályának lejárta után is biztosítsa a csődeljárás alatt álló NCHZ folyamatos működését. Ez a döntés a társaság helyzetét elemző gazdasági beszámolón alapult, amely megállapította, hogy a csődeljárás kimenetele sokkal kedvezőbb lesz a hitelezők számára, ha a társaság folytatja működését. A működés folytatására irányuló döntést 2011 februárjában a trencséni bíróság is jóváhagyta.

(15) Az NCHZ működésének fenntartására irányuló döntés meghozatalában két fontos hitelezői szervezet vett részt: az 5 szervezetből (6) álló hitelezői választmány, amely szervezetek közül négy magántulajdonban volt. Egyetlen állami szervezet volt tagja a hitelezői választmánynak: a szlovák Nemzeti Vagyonkezelő Alap (Fond národného majetku Slovenskej Republiky). Ezen túlmenően az NCHZ-nek hat biztosított hitelezője volt. E hat biztosított hitelező közül négy állami szervezet volt - a Nemzeti Vagyonkezelő Alap, a Környezetvédelmi Alap (Environmentálny fond), a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank (Slovenská záručná egy rozvojová banka, a. s.) és Nyitranovák (Nováky) város.

2.2.3. Az NCHZ tevékenységének értékesítése

(16) A csődeljárás során a csődgondnok az NCHZ tevékenységének értékesítése céljából két nyílt ajánlattételi eljárást kezdeményezett. Az első sikertelen volt, mivel csak egyetlen ajánlattevő vett részt a végső szakaszban, amely 2 millió EUR összegre tett ajánlatot. A csődgondnok ezt az ajánlatot elutasította, a trencséni bíróság pedig határozatával megszüntette az ajánlattételi eljárást. A vállalatot a 2011-ben kiírt második ajánlattételi eljárás keretében eladták. Az eljárás során két jogosult ajánlattevő vett részt a végső szakaszban, az egyik 2 046 000 EUR, a másik 2 200 000 EUR összegre tett ajánlatot. A legmagasabb összegű ajánlatot választott ák. A nyertes ajánlattevő a Via Chem Slovakia nevű cseh társaság volt. A Via Chem Slovakiával 2012. január 16-án kötötték meg az adásvételi szerződést, maga az adásvétel pedig 2012. július 31-én zárult le. Az NCHZ [...] (7) összeget kapott, amelyet az adásvételből származó bevételekbe is beleszámítottak. Ezenkívül a Via Chem Slovakia vállalta, hogy átveszi az NCHZ vállalattal szemben a csődeljárás során keletkezett magánjogi kötelezettségeket, összesen [10-13] millió EUR összegben.

(17) A második ajánlattételi eljárás feltételei szerint a lehetséges ajánlattevőknek két lehetőségük volt: vagy a kedvezményezettre vonatkozó, az ajánlattételi feltételek 1.7. cikkében foglalt kötelezettségek elfogadásával tehették meg ajánlatukat, vagy e kötelezettségek vállalása nélkül. A kötelezettségvállalások között szerepeltek az alábbi feltételek:

- a NCHZ vállalat felvásárlását követő ötéves időszakban a termelésnek el kell érnie a 2010-es termelési szint legalább 75 %-át;

- legalább 11 millió EUR összegű beruházást kell megvalósítani a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelést biztosító intézkedések végrehajtásához, amelyekre a vegyianyaggyártás folytatása miatt van szükség; továbbá

- a vevő öt éven át nem adhatja el és nem ruházhatja át az NCHZ vállalatot, ha azzal veszélyezteti a működés fenntartását.

(18) A kiírás szabályai szerint, ha a legnagyobb összegű ajánlat a kötelezettségeket nem vállaló ajánlattevőtől érkezik, a kötelezettségeket vállaló ajánlattevők közül a legnagyobb összeget kínáló teheti meg a legmagasabb ajánlatot. A Szlovák Köztársaság által nyújtott információk szerint a második ajánlattételi eljárásban részt vevő felek egyike sem vállalta a kötelezettségeket az ajánlattétel során. Ezért az NCHZ vállalatot a kötelezettségeket nem vállaló ajánlattevőnek adták el.

(19) 2012. augusztus 1-jén, azaz a csődeljárás alatt álló NCHZ és a Via Chem Slovakia közötti ügylet lezárása után egy nappal a Via Chem Slovakia eladta a Fortischem részére az NCHZ fő üzletágát, a vegyianyaggyártást [...] EUR-ért. A Fortischem a vegyianyagrészleg összes kötelezettségét és szerződését is átvette. Az NCHZ 1 412 alkalmazottjának nagy részét is átcsoportosították a Fortischemhez. Szlovákia azt állítja, hogy az NCHZ eredeti tulajdonának kevesebb mint 60 %-a került átadásra, mivel a tranzakció nem terjedt ki az ingatlaneszközökre. Az adásvételi szerződés értelmében azonban a Fortischem használhatja az eredetileg az átadott üzleti tevékenységhez tartozó, de a Via Chem Slovakia tulajdonában maradt ingatlant.

(20) Bár a csődeljárás során az NCHZ összes eszközét értékesítették, az eljárás még nem zárult le (ennek egyik oka, hogy egyes követelésekkel kapcsolatban még folyik a bírósági eljárás). 2012-ben az állami hitelezők követeléseinek egy részét, mintegy 4,0 millió EUR összegben, sikerült az NCHZ tevékenységének értékesítéséből származó bevételből visszafizetni. Az eszközök értékesítéséből származó bevételeket azonban még csak részben osztották szét.

2.3. Az intézkedések ismertetése

(21) A vizsgálat tárgyát képező intézkedés az állami szervezetekkel szemben fennálló hiteltartozás megfizetésének elmaradása az NCHZ csődeljárása során.

(22) Az NCHZ állami szervezetekkel vagy állami tulajdonú vállalatokkal szemben fennálló, a csődeljárás során keletkezett tartozásai 2012. augusztus 1-jén, az NCHZ tevékenységének értékesítése napján 13 353 877,46 EUR összeget tettek ki. Ezek a tartozások csupán a csődeljárás során keletkezett tartozások (azaz nem az állammal szemben fennálló összes tartozást jelentik). E tartozásokat a szlovák csődtörvény (8) 87. cikke "csődvagyonnal szemben fennálló követelésként" határozza meg. A csődvagyonnal szemben fennálló követelések közé tartoznak a csőd bejelentését követően, a csődeljárás keretében az eszközök kezelésének és felszámolásának tekintetében keletkező követelések, valamint a csőd bejelentését követően az adók, illetékek, vámok, egészségbiztosítási járulékok, társadalombiztosítási járulékok, valamint a csődbe ment társaság alkalmazottainak bére és fizetése tekintetében felmerülő követelések. A társaságnak a csődeljárás során fenntartott folyamatos működéséből keletkező, e folyamatos működésből származó bevételekből nem megtéríthető tartozásait is vagyontárggyal szembeni követelésnek kell tekinteni.

(23) Az NCHZ csődeljárás során keletkezett köztartozásait az alábbi 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Az NCHZ-nak az állam vagy állami tulajdonú vállalatokkal szemben a csődeljárás során keletkezett tartozásai (2012. augusztus 1-jei állapot)

(24) A szlovák csődtörvény 88. cikkének (5) bekezdése értelmében az üzletmenetből adódó tartozásokat a csődgondnok az üzletmenetből származó bevételekből, esedékességi sorrendben rendezi.

(25) A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján úgy véli, hogy egyes állami intézmények (pl. a társadalombiztosító társaság) a csődeljárás során megpróbálták érvényesíteni követeléseiket. Az NCHZ folyamatos működése azonban nem hozott elegendő bevételt az összes működési költség fedezésére, ideértve a társadalombiztosítási járulékokat és a csődeljárás során keletkezett egyéb állami követeléseket. Az NCHZ bevételeit elsősorban az üzletmenethez közvetlenül kapcsolódó, a kereskedelmi tevékenység fenntartásához szükséges költségek (nyersanyag- és energiaellátás stb.) fedezésére használták, az állam felé fennálló tartozásokat azonban nem törlesztették, amelyek összege így a csődben lévő NCHZ folyamatos működése során tovább nőtt.

(26) Az NCHZ folyamatos működése, amely a felhalmozódott tartozások fő okának tekinthető, a csődeljárás során foganatosított két eltérő intézkedésen, azaz 2009 decembere és 2010 decembere között a törvényen, majd 2011 januárjától a hitelezők döntésén alapult.

2.3.1. Az említett törvény értelmében történő működés

(27) A törvény 2009. december 1-jei és a 2009. december 2-i kormányhatározat hatálybalépésétől a törvény hatályának 2010. december 31-én történő megszűnéséig az NCHZ-t megillette a "stratégiai jelentőségű vállalkozás" megnevezés. A törvény értelmében csődgondnok köteles volt: (i) biztosítani a stratégiai jelentőségű vállalkozás folyamatos működését akkor is, ha annak bevétele nem fedezte teljes mértékben a működési költségeit, az adókat és a társadalombiztosítási járulékokat is beleértve; és (ii) megakadályozni az alkalmazottak jogosulatlan kollektív elbocsátását.

(28) A törvény a csődeljárás alatt álló stratégiai jelentőségű gazdasági társaságokra vonatkozott. A törvény célja azon vállalatok működésének fenntartása volt, amelyek ellen csődeljárás folyt, és amelyeket a szlovák kormány stratégiai jelentőségűnek minősített. Ezen kívül a törvény értelmében a szlovák kormány elővásárlási jogot szerzett a csődbe ment stratégiai jelentőségű vállalkozásokra.

(29) Ahhoz, hogy egy adott társaság a törvény hatálya alá tartozzon, az összes alábbi követelménynek teljesülnie kellett:

- a társaság olyan gazdasági társaság, amelynek eszközei a bejelentett csődeljárás tárgyát képezik;

- a társaság az egészségvédelem, a nemzetbiztonság vagy a gazdaság megfelelő működésének szempontjából jelentős;

- a társaság legalább 500 alkalmazottal rendelkezik vagy jelentős mértékben szolgáltat a lakosság, egyéb iparágak és a nemzeti közlekedés részére energiát, gázt, fűtést vagy finomítóipari termékeket, illetve vízműveket, lakossági szennyvíztisztító telepet, csatornarendszert üzemeltet vagy a lakossági vízellátást biztosítja;

- a társaságot a szlovák kormány stratégiai jelentőségűnek minősíti.

(30) Az NCHZ volt az egyetlen társaság, amelynek a törvényből előnye származott. A törvényt 2009. november 5-én fogadták el, és 2009. december 1-jén lépett hatályba. 2009. december 2-án a szlovák kormány az 534/2009. számú határozatában az NCHZ-t stratégiai jelentőségű vállalkozássá nyilvánította.

(31) Az NCHZ stratégiai jelentőségének megállapításakor a szlovák kormány utalt arra, hogy a társaság csődje közvetlenül több mint 1 700 munkahely megszűnését eredményezheti, az NCHZ beszállítóinál pedig további 5 000 szlovákiai munkahelyet veszélyeztethet. A kormány azt is kijelentette, hogy az NCHZ gyártótevékenységének leállítása negatív hatást gyakorolna a szlovákiai vegyipar teljesítményére és versenyképességére, és így jelentősen rontaná a teljes szlovák gazdaság helyzetét (9).

2.3.2. A hitelezői választmány döntése szerinti működés

(32) Miután a törvény 2010. december 31-én hatályát vesztette, a csődgondnok, akit kötöttek a hitelezői választmány utasításai, a szlovák csődtörvény rendelkezéseinek megfelelően az NCHZ működésének folytatása mellett döntött.

(33) A szlovák csődtörvény értelmében a csődeljárás során jegyzékbe vett összes nem biztosított követelés hitelezői kötelesek hitelezői választmányt választani, hogy a csődeljárás során érvényesíthessék jogaikat. A hitelezői választmánynak jogában áll utasítani a csődgondnokot a szlovák csődtörvényben egyértelműen meghatározott esetekben, például ha a csődbe ment vállalkozás működésének költségei meghaladják a működésből származó bevételeket, és annak folyamatos működése így további tartozások felhalmozódásához vezet. Ilyen helyzetben a csődgondnokot utasítani kell arra vonatkozóan, hogy a társaság folyamatos működését meddig kell fenntartani (a szlovák csődtörvény 88. cikke). Az ilyen utasításokról a hitelezői választmány a biztosított hitelezőkkel együtt szavaz, majd ezeket az utasításokat a csődbíróságnak kell jóváhagynia és kötelezővé tennie.

(34) Az NCHZ csődeljárása esetében a választmány öt szervezetből állt, ebből négy magántulajdonban volt (10). A hitelezői választmány egyetlen állami tagja a szlovák Nemzeti Vagyonkezelő Alap volt (Fond národného majetku Slovenskej Republiky). Ezen kívül a Bizottság rendelkezésére bocsátott információk szerint az NCHZ-nek hat biztosított hitelezője volt. E biztosított hitelezők közül négy állami tulajdonú/állami vállalat volt: a Nemzeti Vagyonkezelő Alap, a Környezetvédelmi Alap (Environmentálny fond), a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank (Slovenská záručná egy rozvojová banka, a. s.) és Nyitranovák (Nováky) város.

(35) A szlovák csődtörvény rendelkezéseinek megfelelően a csődgondnok tájékoztatta mind a biztosított, mind pedig a nem biztosított hitelezőket (a 2011. január 26-án tartott közös gyűlésen), hogy az NCHZ működésének költségei meghaladták a működésből származó bevételeket. A csődgondnok a hitelezők rendelkezésére bocsátott egy 2010. december 23-án kelt gazdasági elemzést is, amely az NCHZ hitelezői számára több lehetséges forgatókönyvet is felvázolt, és összevetette a költségeket a bevételekkel. Az elemzés megállapította, hogy a hitelezők érdekét szolgálja, ha az NCHZ folytatja tevékenységét, és azt működő vállalatként értékesítik. A csődgondnok elemzését az NCHZ "NCHZ Nyitranovák - Szerkezetátalakítási megvalósíthatósági tanulmány" című vezetőségi prezentációja egészítette ki, amely szintén úgy érvelt, hogy a hitelezők számára az lenne a legjobb megoldás, ha az NCHZ-t működő vállalatként értékesítenék. E tanulmányokat figyelembe véve 2011. január 26-án a hitelezői választmány összes tagja és az összes biztosított hitelező megállapodott abban, hogy a vállalat folytatja működését. E határozatot a trencséni bíróság 2011. február 23-i határozatával jóváhagyta és a csődgondnok számára kötelezővé tette.

(36) A hitelezők és a trencséni bíróság jóváhagyását követően a NCHZ megszakítás nélkül folytatta tevékenységét egészen addig, amíg 2012 júliusában működő vállalatként megvásárolta a Via Chem Slovakia.

2.3.3. A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozat

(37) Az eljárás megindításáról szóló, 2013. július 2-i határozat megállapította, hogy a csődeljárás során az NCHZ nem fizette meg az alkalmazottak után esedékes összes társadalombiztosítási járulékot és a különféle állami szervezetekkel szemben fennálló egyéb tartozásait. A 2009-2011 közötti időszakra vonatkozó köztartozások összege elérte a 12,1 millió EUR-t. Tekintettel az NCHZ-nak a csőd bejelentése előtti időszakban felmerült pénzügyi nehézségeire, az NCHZ folyamatos működésének engedélyezésével az állam tényleges kockázatot vállalt, hogy az NCHZ további köztartozásokat halmoz fel, amelyeket majd nem tud teljesíteni. A meg nem fizetett adósság így elkerülhető lett volna, vagy legalábbis is jelentősen csökkent volna, ha az NCHZ működését a csődeljárás során felfüggesztik.

(38) Határozott jelek utaltak arra is, hogy az államnak volt tulajdonítható a hitelezők azon döntése, amely szerint az NCHZ a törvény lejártát követően is folytatta működését, és amely a társaságot indokolatlan, szelektív gazdasági versenyelőnybe hozta.

(39) A Bizottság ezért előzetes jelleggel azt állapította meg, hogy az NCHZ normál piaci körülmények között nem jutott volna olyan versenyelőnyhöz, amelyben azáltal részesült, hogy folytathatta működését és piaci tevékenységét úgy, hogy hosszú ideig nem kellett társadalombiztosítási járulékokat és egyéb köztartozásokat fizetnie.

(40) A Bizottság azt is kétségbe vonta, hogy feltételek nélküli volt az az ajánlattételi eljárás, amelyen az NCHZ-t értékesítették, hiszen az ajánlattevők némelyike a későbbi szakaszban, amikor már az összes ajánlatot benyújtották, lehetőséget kapott magasabb összegű ajánlat megtételére. A Bizottság tehát kétségbe vonta, hogy a sikeres ajánlattevő által a társaság eszközeiért fizetett ár olyan piaci árnak felel meg, amely biztosíthatta a hitelezőkkel, többek között az állammal szemben fennálló tartozás megfizetéséhez szükséges bevétel maximalizálását. Sőt voltak arra utaló határozott jelek, hogy az NCHZ és az új szervezet közötti gazdasági folytonosság nem szakadt meg. Ez azt jelentené, hogy az NCHZ részére nyújtott, a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást a társaság tevékenységének új tulajdonosával vissza lehet fizettetni.

(41) A Bizottság ezért úgy határozott, hogy megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

3. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(42) Két harmadik fél nyújtott be észrevételeket az eljárás megindításáról szóló határozatról: a panaszos és egy másik érdekelt harmadik fél, aki személyazonosságának titokban tartását kérte. Mindkét érdekelt fél megerősítette a Bizottság által a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban felvázolt tényállást és érvelést.

(43) A harmadik felek kiemelték az NCHZ gazdasági nehézségei és a stratégiai jelentőségű vállalkozásokról szóló, gyorsított jogalkotási eljárásban elfogadott törvény bevezetése közötti nyilvánvaló időbeli összefüggést. Ezen kívül a törvény hatálybalépését követően mindössze egy nappal a szlovák kormány határozatot fogadott el, amelyben a törvény értelmében stratégiai jelentőségű vállalkozássá nyilvánította az NCHZ-t. Mindkét érdekelt fél azt állította, hogy az állam elkerülhette volna a köztartozások felhalmozásának előre látható kockázatát, ha nem adja meg az NCHZ-nek a stratégiai jelentőségű vállalkozás minősítést.

(44) Ezen kívül az NCHZ számára valószínűleg előnyt jelentett, hogy törvény értelmében nem hagyhatta el a piacot, így megbízható üzleti partner maradhatott, míg az NCHZ-hez hasonló helyzetben lévő, azaz csődeljárás alatt álló más társaságoknak vélhetően, a piacról való kilépés lehetősége következtében romlott volna a beszállítókkal és ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatuk.

(45) Ami pedig az NCHZ-nak a hitelezői választmány döntése alapján történő működését illeti, az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a hitelezői választmány állami tulajdonban lévő tagjának lehetősége és kötelessége lett volna más eredményre törekedni, például azáltal, hogy meggyőzi a többi bizottsági tagot, vagy legalább azzal, hogy az NCHZ folyamatos működése ellen szavaz. Ugyanez az érvelés vonatkozik az államra, mint a biztosított hitelezők egyikére, amelynek az érdekelt felek szerint jogában állt megvétózni az NCHZ folyamatos működését jóváhagyó döntést. Az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy ennek elmulasztása azt jelentette, hogy a hitelezői választmány és a biztosított hitelezők döntése valójában az államnak tulajdonítható.

(46) Mindenesetre az érdekelt felek azt is állították, hogy a trencséni bíróságnak az NCHZ működésének fenntartását engedélyező döntése szintén az államnak tulajdonítható.

(47) Mindkét érdekelt fél azt állította, hogy az NCHZ folyamatos működése torzította a versenyt, különösen a kalcium-karbid piacán, és hogy az NCHZ a szóban forgó időszak során nagyon agresszív árpolitikát folytatott.

(48) Ami az NCHZ eladását illeti, az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a pályázati kötelezettségek miatt bizonytalan volt az eljárás kimenetele, és ő maga ezért nem vett részt az ajánlattételi eljárásban, jóllehet érdekelt volt az NCHZ üzleti tevékenységének megvételében.

(49) Az érdekelt felek végül kijelentették, hogy a Fortischem általános működése és piaci jelenléte gyakorlatilag megegyezik a korábbi NCHZ-val. Az egyetlen észlelhető változás a név és a tulajdonos cseréje.

4. SZLOVÁKIA ÉSZREVÉTELEI

Az NCHZ gazdasági előnyének fennállása

(50) Szlovákia azt állította, hogy az NCHZ csődeljárásáért felelős csődgondnok a törvény értelmében köteles volt a társaság működését 2010. december 31-ig fenntartani. Ami a szóban forgó törvény jellegét illeti, Szlovákia azt állította, hogy az a feltételeknek megfelelő valamennyi társaságra alkalmazandó általános intézkedést testesített meg.

(51) Szlovákia úgy érvelt, hogy bár az első időszakban sem a hitelezők, sem a bíróság nem hozott döntést, valószínűsíthető, hogy a hitelezők a törvény hiányában is az NCHZ működésének fenntartása mellett döntöttek volna. Szlovákia utalt a csődgondnok 2009. októberi (azaz a törvény hatálybalépése előtti) előzetes elemzésére és nyilatkozataira, amelyekben jelezte az NCHZ folyamatos működésének előnyösségét. A törvény tehát semmilyen tényleges hatással nem járt, hiszen az NCHZ még a törvény elfogadása nélkül, csupán a szokásos csődszabályok alapján is folytatta volna a működését.

(52) Ezt követően, miután a törvény 2010 decemberében hatályát vesztette, a csődgondnok a társaság folyamatos működését illetően utasítást kért a hitelezői választmánytól. A választmány ezt elfogadta, és a döntést a trencséni bíróság is megerősítette (11). Szlovákia benyújtotta a hitelezői választmány döntésének alapjául szolgáló gazdasági elemzést. A társaság a 2012. évi eladásáig folytatta működését.

(53) Szlovákia továbbá benyújtotta a csődgondnok hipotetikus elemzését, amely a második időszakban (a hitelezők és a bíróság határozata alapján történő folyamatos működés) végzett elemzés módszertanán alapult, amely azt mutatja, hogy ha az első időszak elején (a törvény alapján történő folyamatos működés) figyelembe vették volna a végelszámolás lehetőségét, az elemzés ugyanarra az eredményre jutott volna. Annak ellenére, hogy a tartozások kisebb, összesen 8,5 millió EUR összeget tettek volna ki, a végelszámolásból származó bevétel nem haladta volna meg a költségeket és a fennálló tartozásokat.

(54) A fentiekre való tekintettel Szlovákia azzal érvelt, hogy az államnak a csődeljárás során tanúsított magatartása összhangban állt a piacgazdasági hitelezői elvvel. Eszerint az eljárás nem biztosított gazdasági előnyt az NCHZ számára, és nem minősül állami támogatásnak.

Szlovákia követeléseinek behajtása a csődben lévő NCHZ-től

(55) Szlovákia azt állította, hogy az NCHZ-val szemben fennálló követelések kezelése és behajtása során a fő hitelező, a társadalombiztosító társaság (Sociálna poisťovňa) a 461/2003. számú módosított társadalombiztosítási törvénnyel és a szlovák csődtörvénnyel összhangban járt el. A Sociálna poisťovňa kimerítette a törvény alapján rendelkezésre álló összes jogorvoslati lehetőséget. A díjfizetés elmaradását nem fogadta el, és a követeléseit a megfelelő módon nyújtotta be a csődgondnokhoz.

(56) A társadalombiztosítási társaságnak a csőd bejelentése előtt nem voltak nyilvántartásba vett követelései az NCHZ-vel szemben, amelyeket a szlovák csődtörvény 28. cikkének megfelelően a csődeljárásban be kellett volna jelentenie (12). A társadalombiztosító tehát nem lehetett tagja a hitelezői választmánynak, amely az NCHZ folyamatos működéséről döntött.

(57) Ezért a követeléseinek kifizetését biztosító egyetlen rendelkezésre álló eszköz az volt, hogy a követeléseket a folyamatban lévő csődeljárásban csődvagyonnal szemben fennálló követelésként jelenti be. Ehhez folyamodott tehát a társadalombiztosító társaság (privigyei [Prievidza] fiókján keresztül) a szlovák csődtörvény 87. és 88. cikkével összhangban (a részletekért lásd a 2. táblázatot).

(58) A szlovák csődtörvény 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a csődvagyonnal szemben felmerülő követeléseket a csődgondnok a szóban forgó csődvagyon eszközeinek felszámolásából származó bevételekből teljesíti, esedékességi sorrendben. A csődgondnok felel a csődvagyonnal szemben fennálló követelést benyújtó hitelezők veszteségeiért, amelyeket akkor szenvednek el, ha e rendelkezéssel összhangban a csődvagyonnal szemben fennálló követelésüket a vagyonfelügyelő nem rendezi megfelelően és haladéktalanul, kivéve, ha a csődgondnok bizonyítani tudja, hogy kellő szakmai körültekintéssel járt el. 2011. augusztus 24-én a társadalombiztosító társaság és az NCHZ képviselői a privigyei fiókban megbeszélést tartottak. A megbeszélésen a csődgondnok arról tájékoztatta a társadalombiztosító társaság képviselőit, hogy nem tudja a csődvagyonnal szemben fennálló követeléseket teljesíteni, mivel az üzleti tevékenység folyamatos működését kellett előnyben részesítenie, hogy a társaságot a lehető legjobb áron tudják értékesíteni.

(59) A szlovák csődtörvény 47. cikkének (1) bekezdése értelmében a csőd bejelentése felfüggeszt minden bírósági és egyéb eljárást, amely a csődeljárás tárgyát képező és a csődbe ment félhez tartozó eszközökre vonatkozik. A felfüggesztés időtartama alatt az ezen eljárásokban megállapított vagy elrendelt határidők nem járnak le.

(60) A szlovák csődtörvény 47. cikke értelmében a társadalombiztosító társaság a társadalombiztosítási törvény szerinti határozattal nem érvényesítheti követelését, és végrehajtási eljárás kezdeményezésével később sem hajthatja be követelését (lásd a szlovák csődtörvény 48. cikkét). A 2. táblázat tartalmazza a társadalombiztosító társaság 2009 szeptembere és 2012 januárja közötti időszakban jegyzett követeléseit.

(61) 2011. november 15-én azonban a társadalombiztosító társaság privigyei fiókja panaszt tett a privigyei kerületi ügyésznél az NCHZ nevében eljáró személyek ellen, azt állítva, hogy a 2011 júniusa és 2011 szeptembere közötti időszakban a módosított 300/2005. számú törvény (Büntetőtörvénykönyv) 277. és 278. cikke értelmében bűncselekmény követtek el, mivel nem vonták le és nem fizették be a biztosítási járulékokat. 2012. február 7-én a privigyei kerületi rendőrkapitányság nyomozója felfüggesztette a bűnvádi eljárást, mivel nem volt megállapítható az érintett személyekkel szembeni büntetőeljáráshoz szükséges tényállás. 2. táblázat A csődeljárás során a társadalombiztosító társaság által 2009 szeptembere és 2012 januárja között jegyzett követelések (ezer EUR-ban) (13)

Az NCHZ eladása

(62) Az NCHZ eladását illetően Szlovákia azzal érvelt, hogy az adásvétel nyílt, átlátható és feltétel nélküli eljárásban történt, és az ajánlattételi eljárás során a legnagyobb összegű ajánlatot tevő szervezetet választott ák ki. Az értékesítés fajtáját illetően Szlovákia azzal érvelt, hogy ezt az esetet különleges eszközügyletnek kell tekinteni, amelynek során az eszközök átadására az azokhoz kapcsolódó jogokkal és bizonyos kötelezettségekkel együtt került sor.

(63) Szlovákia továbbá azzal is érvelt, hogy ebben a különleges esetben a második ajánlattételi eljárásra vonatkozó feltételek nem befolyásolhatták a lehető legmagasabb ár elérésének lehetőségét, mivel a második eljárásban résztvevő két ajánlattevő egyike sem kívánta vállalni a kötelezettségeket. Továbbá a végleges vételár (2,2 millió EUR) nagyon közel állt az első, érvénytelenített ajánlattételi eljárásban megállapított árhoz (2 millió EUR). Az első pályázati eljárás semmilyen kötelezettségvállalást nem tartalmazott.

(64) Tekintettel arra, hogy Szlovákia véleménye szerint az NCHZ-t kellő mértékben nyílt, átlátható és feltételek nélküli ajánlattételi eljárásban értékesítették, a vevő az NCHZ eszközeiért piaci árat fizetett. Szlovákia véleménye szerint nincs gazdasági folytonossági kapcsolat az NCHZ, a Via Chem Slovakia és a Fortischem között. Szlovákia azt állította, hogy a Via Chem Slovakia és a Fortischem közötti ügylet során az üzleti tevékenység kevesebb mint 60 %-ának átadására került sor, különösen azért, mert az adásvétel nem vonatkozott ingatlanvagyonra. Végül Szlovákia azt állította, hogy a Bizottság nem rendelkezik semmilyen bizonyítékkal arról, hogy az NCHZ-t az állami támogatás behajtásának elkerülése céljából működő vállalatként adták el.

(65) Szlovákia megerősítette, hogy a munkaszerződésekkel kapcsolatos összes nem pénzbeli kötelezettség szintén átkerült az új vevőhöz, a Via Chem Slovakiához. Szlovákia azt is egyértelművé tette, hogy sem az összes eszköz, sem pedig a működő vállalat értékeléséhez nem készült értékbecslés. Szlovákia továbbá azt is megerősítette, hogy a csődeljárás során az állammal szemben keletkezett összes tartozás az NCHZ-nál maradt, és azt az adásvételből származó bevételből fogják rendezni.

5. AZ INTÉZKEDÉS VIZSGÁLATA

5.1. Az állami támogatás fennállása

(66) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(67) Az állami támogatás esetleges jelenlétének megállapítása érdekében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó esetben teljesülnek-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt halmozott feltételek (azaz az állami forrásokból történő kifizetés, az államnak való betudhatóság, a szelektív előny, a verseny potenciális torzulása és az EU-n belüli kereskedelemre gyakorolt hatás). Ezt különösen a társadalombiztosítási járulékoknak és az állammal szemben fennálló egyéb tartozásoknak a csődeljárás tárgyát képező NCHZ folyamatos működése során történő megfizetésének elmaradása tekintetében kell megvizsgálni: (i) a törvénynek az NCHZ-t a szóban forgó törvény értelmében stratégiai jelentőségű vállalkozássá nyilvánító kormányhatározatot követő alkalmazása alapján (lásd 5.2. pont), és (ii) a hitelezői választmánynak az állami hitelezők beleegyezésével meghozott, folyamatos működésre vonatkozó döntése alapján (lásd 5.3. pont).

(68) A vizsgálatot annak figyelembevételével kell elvégezni, hogy tekintettel az NCHZ-nak a csőd bejelentése előtti időszakban felmerült pénzügyi nehézségeire, az NCHZ stratégiai jelentőségű vállalkozássá nyilvánításával a kormány tényleges kockázatot vállalt, hogy az NCHZ további köztartozásokat halmoz fel, amelyeket majd nem tud teljesíteni. Felmerült annak tényleges kockázata, hogy az NCHZ-nak a csődeljárás során történő folyamatos működése nem termel elegendő bevételt az összes működési költség fedezésére, ideértve a társadalombiztosítási járulékokat és egyéb állami követeléseket, valamint hogy az állammal szemben fennálló tartozásokat nem törlesztik időben. Mivel ez a forgatókönyv 2010 folyamán ténylegesen is megvalósult, 2011 elejére még egyértelműbbé vált az állammal szemben fennálló, nem teljesített tartozások összegének növekedése, amikor a törvény hatályvesztését követően a hitelezői választmány az NCHZ folyamatos működése mellett döntött. A csődgondnok valójában külön figyelmeztette az NCHZ hitelezőit erre a problémára.

(69) A csődbe ment társaság folyamatos működése az állammal szembeni adósságok növekedését eredményezte. A csődeljárás során (2009-2012) felhalmozott ki nem fizetett adósság összege több mint 13,3 millió EUR.

(70) Azt is meg kell jegyezni, hogy a felhalmozott köztartozásokat valószínűleg nem fedezik teljes mértékben az NCHZ tevékenységének értékesítéséből származó bevételek (2,2 millió vételár és [...] [...] megtérülés). Sőt az adásvételből származó bevételekből csupán mintegy 4,0 millió EUR összegű köztartozás került törlesztésre.

5.2. A törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazása

(71) 13 hónapig (a törvény 2009. december 1-jei hatálybalépésétől 2010. december 31-i hatályon kívül helyezéséig) a törvénynek az NCHZ-ra történő alkalmazása biztosította az NCHZ folyamatos működésének alapját annak ellenére, hogy a működési költségek jelentősen meghaladták a működésből eredő bevételeket, ennek eredményeként az adósság egyre nőtt.

(72) A törvény 5. cikkének (a) bekezdésével összhangban a csődgondnok köteles volt biztosítani a kormány által stratégiai jelentőségűnek minősített társaság működését. Az információkérésre adott válaszában a csődgondnok elmondta, hogy a csődbe ment vállalat működésének folytatása a közvetlenül a törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítéséből adódó szükséges következmény. Így az NCHZ annak ellenére tudta folytatni működését és fenntartani üzleti kapcsolatait, hogy olyan helyzetben volt, amelyben a csődgondnoknak figyelembe kellett volna vennie a működés leállításának és a tevékenység megszüntetésének lehetőségét (mivel a társaság nem tudta kifizetni az összes adósságát).

5.2.1. Állami források kifizetése és az államnak való betudhatóság

(73) A korábban említettek szerint Szlovákia elfogadta a törvényt, amelynek értelmében az NCHZ-t stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítette. A csődgondnok ezért a törvény alkalmazásával köteles volt a csődeljárás során folytatni az NCHZ működését.

(74) E minősítés értelmében a társaság működését annak ellenére tartották fenn, hogy egyértelmű kockázat merült fel arra vonatkozóan (ami később be is következett), hogy a bevételből nem lehet majd fedezni a csődeljárás során a működés költségeit, a társadalombiztosítási járulékokat és az állam felé fennálló egyéb tartozásokat is beleértve.

(75) Következésképpen az állam felé fennálló teljesítetlen tartozások felhalmozásának várható kockázatát az állam elkerülhette volna, ha érvényesíti a törvény értelmében fennálló mérlegelési jogkörét, és nem minősíti az NCHZ-t stratégiai jelentőségű vállalkozássá, amivel viszont arra kötelezte a csődgondnokot, hogy a csődeljárás során folytassa az NCHZ működését.

(76) A törvény következtében a működés folytatása és a további tartozások felhalmozása az NCHZ meglévő állami hitelezői számára még jobban megnehezítette a fennálló tartozások behajtását.

(77) A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az NCHZ stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítése az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami források kifizetésének minősül. Ez a kifizetés az NCHZ által a törvény alkalmazásának ideje alatt nem teljesített társadalombiztosítási járulékokból és egyéb állami követelésekből adódó bevételkiesés formájában valósult meg. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy az NCHZ stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítésére vonatkozó döntést a kormány hozta meg, így az egyértelműen a szlovák államnak tulajdonítható.

5.2.2. Gazdasági előny

(78) A törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazása a társaság számára gazdasági előnyt nyújtott, hiszen megvédte a szokásos csődtörvény szerinti csődeljárás rendes folyamatától. Csaknem 13 hónapig az NCHZ kizárólag a törvény alkalmazásának köszönhetően folytatta működését. A csődgondnoknak annak ellenére kellett biztosítania a vállalat működését, hogy a bevételek nem fedezték teljes mértékben a működési költségeket, az adókat és a társadalombiztosítási járulékokat is beleértve. A törvény alkalmazása ily módon megfosztotta a csődgondnokot és a hitelezőket annak lehetőségétől, hogy szabadon döntsenek arról, hogy a társaság folyamatos működése gazdaságilag előnyös-e.

(79) A folyamatos működés veszteséges jellege miatt a csődeljárás során az NCHZ nem tudta teljes mértékben teljesíteni tartozásait, beleértve az alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékokat, valamint az állami szervezetekkel szemben fennálló egyéb tartozásait.

(80) A törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazása következtében a csődgondnok köteles volt: (i) biztosítani az NCHZ működését, és (ii) megakadályozni az alkalmazottak indokolatlan kollektív elbocsátását. Ennek alapján maga a csődgondnok jelentette ki, hogy a törvény alkalmazása következtében kénytelen volt biztosítani az NCHZ teljes működésének folytatását, és nem volt lehetősége megvizsgálni az alternatívákat, hogy kiválaszthassa a csődbe ment társaság hitelezői számára legelőnyösebbet.

(81) Amíg a törvény hatályban volt, nem lehetett sort keríteni az NCHZ gazdasági jövőjéről döntő hitelezői megbeszélésekre, és nem végeztek arra irányuló elemzéseket, hogy az NCHZ működésének folytatása az adott szakaszban a hitelezők érdekeit szolgálta-e. A csődgondnok csak akkor adott ki megbízást egy átfogó gazdasági elemzés elkészítésére, amikor a törvény a hatályvesztéshez közeledett, és csak ekkor hívta össze a társaság hitelezőit, hogy döntsenek az NCHZ működésének esetleges folytatásáról.

(82) Ezen túlmenően a törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazása nem a társaság hitelezőinek szempontjain, hanem egyéb közpolitikai megfontolásokon alapult. A 2009. december 2-i, az NCHZ-t a törvény értelmében stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítő kormányhatározathoz mellékelt indokolás a társaság megszűnése esetén az NCHZ-nél fennálló 1 700 közvetlen munkahely, valamint az NCHZ-nél fennálló további 5 000 munkahely elvesztésének veszélyét említi. Az indokolás azt is kijelenti, hogy az NCHZ gyártótevékenységének leállítása negatív hatást gyakorolna a teljes szlovákiai vegyipar teljesítményére és versenyképességére, és így jelentősen rontaná a teljes szlovák gazdaság helyzetét. A törvénynek a kormány által az NCHZ-re történő alkalmazása a piacgazdasági hitelezői elv alapján tehát nyilvánvalóan nem volt indokolt. Szlovákia fenntartja, hogy bár az első időszakban sem a hitelezők, sem a bíróság nem hozott döntést, valószínűsíthető, hogy a hitelezők a törvény hiányában is az NCHZ működésének fenntartása mellett döntöttek volna. Szlovákia a csődgondnok 2009. október 26-i előzetes elemzésére és 2009. októberi (azaz a törvény hatálybalépése előtti) nyilatkozataira hivatkozik, amelyekben a csődgondnok jelezte, hogy az NCHZ folyamatos működését tartja előnyösebbnek.

(83) A csődgondnok előzetes elemzése azonban meglehetősen vázlatos, nem tartalmazza az alternatív lehetőségek (eszközök értékesítése vagy végelszámolás) elemzését, így nem tekinthető olyan szilárd alapnak, amelyet a hitelezők az NCHZ működésének folytatására irányuló döntés meghozatalára használtak volna. Ezenkívül 2009 decemberében a bíróság az eredeti csődgondnok helyett egy másikat nevezett ki, aki részletesebb vizsgálat alapján talán más következtetésre jutott volna. Azonban a kérdés minden további vizsgálatát felfüggesztette a törvény hatálybalépése, és így sem a hitelezők, sem a bíróság nem kapott lehetőséget arra, hogy a helyzetet a hitelezők gazdasági érdekeinek szempontjából megvitassa, és arról döntést hozzon.

(84) Bár a hitelezők és a bíróság úgy döntött, hogy az NCHZ a törvény hatályvesztése után is folytatja működését, ezt a döntést eltérő gazdasági helyzetben hozták, és annak alapjául egy lényegesen összetettebb és megalapozott gazdasági értékelés szolgált, amely 2010 decemberében, a törvény hatályvesztésének figyelembevételével készült. Ebben az elemzésben elsősorban azt kellett figyelembe venni, hogy az első időszakot követően az NCHZ-nak a korábbi folyamatos működéséből adódóan 16 millió EUR összegű fennálló tartozása volt (köz- és magántartozás egyaránt), és e tartozások a csőd előtti tartozásokkal szemben elsőbbséget élveztek. Ezért a hitelezők helyzete eltért a csődeljárás elején fennálló helyzettől, amikor ezen tartozások nagy része még fel sem merült.

(85) Ezen túlmenően a törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazása megszüntette a szokásos csődszabályok szerinti döntéshozatallal automatikusan összeköthető bizonytalanságot, és ily módon garantálta, hogy az NCHZ legalább a törvény 2010 végén bekövetkező hatályvesztéséig teljes mértékben működőképes lesz. Ez pedig erős jelzés volt a társaság beszállítói és ügyfelei felé, akik így megnyugodhattak afelől, hogy folytathatják az NCHZ-val való kereskedést, hiszen a társaság a törvény szerinti stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítése alapján teljes mértékben működőképes marad. Mivel az ellátás biztonsága a vegyipari ágazatban fontos tényező a megrendelők számára, szemben a szokásos csődeljárással a törvény alkalmazása az NCHZ-t jelentős előnyhöz juttatta. Ez pedig jelentős biztosítékot nyújtott az NCHZ megrendelői számára, hogy a további veszteségek ellenére, valamint a hitelezők véleményétől és érdekeitől függetlenül az NCHZ legalább a törvény hatályvesztéséig folytatja működését. Az NCHZ így a hasonló helyzetben lévő versenytársaihoz képest kiváltságos elbánásban részesült.

(86) Nem csupán elméleti annak kockázata, hogy a csőd következtében a megrendelők más beszállítókhoz fordulnak. Valójában az NCHZ még a törvény alkalmazása által biztosított védelem ellenére is veszített megrendelőket 2009-ben és 2010-ben, ahogyan azt a csődgondnoknak a törvény hatályvesztése után készített gazdasági elemzése is tartalmazta. A törvény alkalmazása nélkül lényegesen nagyobb lett volna annak kockázata, hogy a csődeljárás által támasztott bizonytalanságok következtében még több üzlet hiúsul meg. Ez annak a kockázatát is növelte volna, hogy a hitelezők az NCHZ folyamatos működését gazdasági szempontból értelmetlennek minősítsék.

(87) Szlovákia benyújtotta a csődgondnok hipotetikus elemzését, amely a második időszakban végzett elemzés módszertanán alapult, és amely azt mutatja, hogy ha az első időszak elején figyelembe vették volna a végelszámolás lehetőségét, az elemzés ugyanarra az eredményre jutott volna, mint a második időszakban végzett elemzés. Annak ellenére, hogy a tartozások kisebb, összesen 8,5 millió EUR összeget tettek volna ki, a végelszámolásból származó bevétel nem haladta volna meg a költségeket és a fennálló tartozásokat. Azonban ez az elemzés nagyon rövid és hipotetikus jellegű, amelyet a csődgondnok csupán az eseményt követően készített el (14), hiszen az 2014 márciusáig nem készült el és nem került benyújtásra.

(88) Szlovákia nem tudta bizonyítani, hogy az NCHZ folyamatos működését a csődeljárás időszaka elején megfelelő részletes elemzés alapján és az összes érdekelt fél bevonásával akkor is jóváhagyták volna, ha a törvényt nem alkalmazták volna az NCHZ-re. Sőt, ha a törvény nem alkalmazták volna az NCHZ-re, a társaságnak további negatív következményekkel kellett volna megküzdenie (például hogy a megrendelői biztonságosabb beszállítót választanak), amely az említett szakaszban jelentősen megnövelte volna annak veszélyét, hogy a hitelezők a működés megszakítása mellett döntenek.

(89) A törvény alkalmazása tehát az NCHZ számára szelektív gazdasági előnyt nyújtott, hiszen megvédte a vállalatot a szokásos csődtörvény szerinti csődeljárás rendes folyamatától. Ez megfosztotta a csődgondnokot, a hitelezőket és a bíróságot az NCHZ működése felfüggesztésének vagy a személyzeti létszám jelentős csökkentésének (lásd a (27) preambulumbekezdést) lehetőségétől, amelyet akár a csődeljárás elején vagy az NCHZ gazdasági helyzete alakulásának ismeretében egy későbbi szakaszban (azaz 2010 során) is alkalmazhattak volna. A rendelkezés továbbá biztosította az NCHZ és harmadik felek (azaz megrendelők és beszállítók) számára a folyamatos működés bizonyosságát, amelyet a szokásos csődszabályok sosem garantálnak.

(90) A fentiek ismeretében a Bizottság úgy véli, hogy a törvény alkalmazása az NCHZ számára indokolatlan gazdasági előnyt nyújtott.

5.2.3. Az intézkedés szelektív jellege

(91) A törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazására irányuló döntés, amellyel garantálták a társaság folyamatos működését, a kormány által kifejezetten az NCHZ vonatkozásában hozott intézkedés, tehát lényegénél fogva szelektív jellegű.

(92) A szlovák hatóságok azt állítják, hogy a törvény az abban megfogalmazott feltételeknek megfelelő valamennyi társaságra alkalmazandó általános intézkedés volt. Eltekintve attól a ténytől, hogy a szóban forgó intézkedés nem maga a törvény, hanem annak a kormányhatározat következtében az NCHZ-ra történő alkalmazása, a Bizottság megjegyzi, hogy az EU-bíróságok kialakult ítélkezési gyakorlatával összhangban az a tény, hogy a törvény általános intézkedés volt, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy adott szervezet számára szelektív előnyt biztosítson.

(93) Először is, még ha a törvény általános jogalkotási intézkedés is volt, az ügy körülményei arra utalnak, hogy valójában egyértelműen az NCHZ-re vonatkozott (egyes sajtócikkek "lex NCHZ" néven emlegették). A törvényt egy hónappal az után fogadták el, hogy a társaság csődöt jelentett, és az NCHZ volt az egyetlen olyan társaság, amelyre a törvényt alkalmazták.

(94) Másodszor ahhoz, hogy a törvényt egy adott társaságra alkalmazzák, szükség volt a kormány határozatára, amelyben a társaságot stratégiai jelentőségűnek minősítette, hiszen a törvény nem vonatkozott automatikusan minden, a törvény 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő társaságra. Ezen túlmenő e feltételek általános megszövegezésének ismeretében a kormánynak jelentős mérlegelési jogköre volt azt illetően, hogy mely társaságot minősítette stratégiai jelentőségűnek (15).

(95) A Bizottság ezért úgy véli, hogy az intézkedés, amely lehetővé teszi az NCHZ számára az állammal szemben fennálló tartozások felhalmozását, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében szelektív intézkedésnek minősül.

5.2.4. A verseny torzítása és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(96) Az NCHZ-nek a törvény alkalmazása értelmében történő folyamatos működése eredményeként csökkentek azok a költségek, amelyeket az NCHZ-nek egyéb esetben viselnie kellett volna. Az NCHZ folyamatos működése nem hozott elegendő bevételt a csődeljárás során keletkezett összes működési költség fedezésére, ideértve a társadalombiztosítási járulékokat és egyéb állami követeléseket. Annak ellenére, hogy az NCHZ nem tudta teljesíteni az összes tartozását, különösen az állammal szemben fennálló tartozásait (amelyek az alatt a 13 hónap alatt, amíg a törvény hatályban volt, kifizetetlenek maradtak), a társaság tevékeny maradt a piacon, és a termékeit más európai vegyianyaggyártókkal versengve kínálta.

(97) Továbbá a fent említettek alapján a törvény alkalmazása az NCHZ számára olyan gazdasági előnyöket biztosított, amelyeket más, hasonló helyzetben lévő társaságok nem élvezhettek. Különösen annak kockázata csökkent így jelentős mértékben, hogy a csődeljárás során a társaság elveszíti megrendelőit és beszállítóit. A tény, hogy a társaság a törvény értelmében továbbra is köteles volt folytatni működését, az NCHZ-vel való kapcsolat fenntartására ösztönözte a társaság üzleti partnereit. Az ellátásnak a vegyiparban rendkívül fontos biztonságát az NCHZ ügyfelei számára a működésnek a törvényben elrendelt folytatása biztosította. A törvény alkalmazása nélkül az NCHZ megrendelői vélhetően alternatív beszállítói forrásokat kerestek volna attól tartva, hogy a csődbe ment vállalat romló pénzügyi és gazdasági helyzete következtében hirtelen leállítja működését.

(98) Egyetlen vállalat költségeinek csökkentése működési támogatásnak minősül, így torzítja a versenyt, hiszen az NCHZ versenytársainak viselniük kellett volna a költségeket vagy a fizetésképtelenség következményeit. Továbbá az intézkedések azáltal is versenytorzító hatásúak lehettek, hogy mesterségesen tartották bent az NCHZ-t a kalcium-karbid piacán, valamint más piacokon, amelyeken szintén tevékenységet folytatott.

(99) Mivel az EU-ban csak korlátozott számú kalcium-karbid-gyártó működik, és a termékekkel egész Európában kereskednek, a szóban forgó intézkedés egyértelműen hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.

5.2.5. Az állami támogatás fennállásával kapcsolatos következtetés

(100) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az NCHZ-nek a törvény alapján stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítése a társaság számára szelektív előnyt biztosított, az államnak volt betudható, és állami források kifizetésével járt, általa torzult a verseny a tagállamok közötti kereskedelem előtt nyitott piacon. Ezért az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(101) A támogatás összege egyenlő az állammal és az állami szervezetekkel szemben fennálló, a törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazásának időszakában felhalmozott kifizetetlen tartozásokkal. A Szlovákia által benyújtott információk alapján a ki nem fizetett tartozás az időszak kezdetén 735 817,44 EUR volt (16). Amikor a törvény hatályát vesztette, a fennálló tartozások összege 5 519 241,54 EUR volt (17). A támogatás összege tehát 4 783 424,10 EUR.

5.3. A hitelezői választmány döntése szerinti folyamatos működés

(102) A törvény hatályvesztése után a csődgondnok nem volt többé köteles fenntartani a társaság folyamatos működését. Tájékoztatta (mind a biztosított, mind pedig a nem biztosított) hitelezőket, hogy a csőd bejelentése óta az NCHZ veszteségei folyamatosan növekedtek, és hogy a társaság működésének költségei meghaladták a működésből származó bevételeket. Annak ellenére, hogy a hitelezői választmány tagjai és a biztosított hitelezők tisztában voltak a társaság rossz állapotával, 2011 januárjában abban állapodtak meg, hogy az NCHZ-nek folytatnia kell a működését. A szlovák csődtörvénnyel összhangban e döntést később a csődbíróság is megerősítette, így az a csődgondnok számára kötelező érvényű lett.

5.3.1. Betudhatóság és gazdasági előny

(103) Az NCHZ működésének a törvény hatályvesztését követő folytatása a hitelezői választmány (a nem biztosított hitelezőket képviselő testület) döntésén alapult, amelynek tagjai elsősorban magáncégek voltak. A hivatalos vizsgálati eljárás feltárta, hogy a szlovák csődtörvény értelmében sem a hitelezői választmány tagjainak, sem a biztosított hitelezőknek nincs vétójoguk. Valójában a szavazás e testületekben egyszerű többséggel történt. Ezért egyik állami szervezet sem érvényesíthette volna az adósság további felhalmozásának megállítására irányuló érdekeit.

(104) Következésképpen megállapítható, hogy az NCHZ működésének folytatása a magánhitelezők által meghatározott döntésen alapult, mivel az állami hitelezők nem voltak abban a helyzetben, hogy megvétózzák az NCHZ folyamatos működését. Ennek következtében az NCHZ működésének a törvény hatályvesztését követő folytatására irányuló döntés nem az államnak tudható be.

(105) Ez is azt mutatja, hogy a különböző állami hitelezők döntése, amellyel aktívan támogatták az NCHZ működésének folytatását a második szakaszban, ugyanakkor és ugyanolyan körülmények között (pari passu) született, mint a hasonló magánhitelezők döntése, ami azt jelenti, hogy az állami hitelezők a piacgazdasági hitelező elvével összhangban jártak el.

(106) Ezen túlmenően a teljesség kedvéért a Bizottság ellenőrizte a csődgondnok által készített gazdasági elemzést, amely a megfelelő időpontban a hitelezők és a bíróság rendelkezésére állt. Az elemzés az NCHZ hitelezői számára több lehetséges forgatókönyvet is felvázolt, és összevetette a költségeket és a bevételeket. Az elemzés különösen azt emeli ki, hogy az NCHZ működésének beszüntetése jelentős, több mint 48 millió EUR-nak megfelelő költségekkel járna. A költségek nagy része a vegyianyaggyártó üzemek bezárására és környezetvédelmi ártalmatlanítására (körülbelül 37,3 millió EUR), valamint a személyzeti költségekre (az összes jogi kötelezettség teljesítése esetén 10,5 millió EUR) vonatkozott. Ugyanakkor az egyes eszközök értékesítéséből várható bevétel 47-52 millió EUR között mozgott (a berendezések szétszerelésével és elszállításával kapcsolatos egyéb költségek figyelembevétele nélkül).

(107) Mivel a csődeljárás alatt történő működéskor keletkezett (köz- és magánpiaci) fennálló tartozások (amelyek akkor 16 millió EUR-t tettek ki) előnyben részesültek, egyetlen csőd előtt keletkezett követelés sem teljesült volna. Az elemzés azonban úgy tartja, hogy a vállalat folyamatos működés mellett történő értékesítése vélhetően magasabb bevételt eredményezhet, hiszen a működés beszüntetésével egyes technológiai berendezések helyrehozhatatlanul károsodnának. Az elemzés azt is megállapítja, hogy az első ajánlattételi eljárás eredménytelensége ellenére több érdeklődő vevő is volt. Általánosságban az elemzés azt állapítja meg, hogy a hitelezők érdekét az szolgálja, ha az NCHZ folytatja tevékenységét, és azt működő vállalatként értékesítik.

(108) A csődgondnok gazdasági elemzését az NCHZ vezetősége által készített elemzés egészítette ki. Ezen elemzés szerint a működés beszüntetése esetén a társaság eszközeinek várható reálértéke csupán 15,5 millió EUR-t tesz ki, így a hitelezők számára az NCHZ működésének beszüntetése még kevésbé vonzó. Ezen túlmenően a tanulmány amellett érvelt, hogy a társaságot bizonyos szerkezetátalakítási intézkedések elfogadását követően sikeresen lehetne értékesíteni; mivel a törvény jelentősen megnehezítette a személyzet elbocsátását, a személyzet létszámának csökkentését az NCHZ csak a második időszak elején, a törvény hatályvesztése után valósította meg. Összességében a tanulmány azt is megállapította, hogy a hitelezők úgy járnának a legjobban, ha az NCHZ-t működő vállalatként értékesítenék.

(109) A fenti dokumentumok alapján a működés folytatására irányuló javaslatot mind az állami, mind a magánhitelezők elfogadták. A Bizottság megállapítja, hogy bizonyos magánhitelezőkkel szemben fennálló adósság egy része is nőtt a csődeljárás során, és végül 11,5 millió EUR-t tett ki.

(110) Emellett a mélyreható vizsgálat kimutatta, hogy a hitelező szervezetekben képviselettel rendelkező négy állami hitelező (a Nemzeti Vagyonkezelő Alap, a Környezetvédelmi Alap, a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank, valamint Nyitranovák (Nováky) városa) közül csupán kettőt érintett közvetlenül az a veszély, hogy az NCHZ velük szemben fennálló tartozása a társaság folyamatos működése során történő további halmozódik. Az egyik a Környezetvédelmi Alap volt, amelynek a második időszakban keletkezett további követelései csak [100-500] ezer EUR-t tettek ki, a másik pedig Nyitranovák [Nováky] városa, amelynek a második időszakban keletkezett további követelései elérték a [300-800] ezer EUR-t. A fő állami hitelezők, amelyekkel szemben fennálló tartozások összege a csődeljárás során halmozódott fel, főként az egészség- és társadalombiztosító társaságok, az NCHZ működésének folytatásáról döntő hitelezői szervezetek egyikében sem rendelkeztek képviselettel. Ezért nem volt lehetőségük arra, hogy közvetlenül befolyásolják a döntéshozatalt, így nem tudták megakadályozni az NCHZ működésének folytatását. Az állami hitelezők megtettek minden tőlük telhetőt az adósság behajtása érdekében, amikor követeléseiket bejelentették a csődgondnoknál, és a csődtörvény értelmében rendelkezésre álló valamennyi végrehajtási mechanizmust felhasználták.

(111) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a különböző állami szervezetek magatartása megfelelt a magánhitelezői tesztnek.

(112) A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az NCHZ nem részesült olyan versenyelőnyből, amelyhez rendes piaci körülmények között nem juthatott volna a második időszakban, amikor a törvény már nem volt hatályban, és az NCHZ működését a hitelezői választmány döntése alapján folytatta.

5.3.2. Az állami támogatás fennállásával kapcsolatos következtetés

(113) Mivel az állami támogatás meghatározásához szükséges halmozott feltételek közül legalább kettő (az államnak való betudhatóság és a gazdasági előny megléte) nem teljesül, a Bizottság megállapítja, hogy az NCHZ működésének a hitelezői választmány döntése alapján történő folytatása az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

5.4. Jogellenes támogatás

(114) A Bizottság megállapítja, hogy mivel a törvénynek az NCHZ-re történő alkalmazása állami támogatásnak minősül, azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési és felfüggesztési kötelezettség megszegésével nyújtották. A Bizottság következésképpen megállapítja, hogy a NCHZ-nek nyújtott támogatás jogellenes állami támogatásnak minősül.

5.5. Az intézkedések összeegyeztethetősége a belső piaccal

(115) Minthogy az előbbiekben leírt intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, az összeegyeztethetőségét az említett cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivételek figyelembevételével kell értékelni.

(116) A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamnak kell megjelölnie azokat a lehetséges okokat, amelyek alátámasztják a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, és a tagállamnak kell igazolnia, hogy az összeegyeztethetőség előfeltételei fennállnak (18). A szlovák hatóságok úgy vélik, hogy az intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak, és nem jelöltek meg a belső piaccal való összeegyeztethetőséget alátámasztó lehetséges okokat.

(117) A Bizottság mindazonáltal megvizsgálta, hogy lehet-e az EUMSZ-ben meghatározott okok bármelyikét prima facie alkalmazni a vizsgált intézkedésekre.

(118) Mivel az NCHZ a támogatások nyújtásának időpontjában csődeljárás tárgyát képezte, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás) (19) értelmében egyértelműen nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült.

(119) Ezért az állami támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelését elvileg ezen iránymutatásban meghatározott kritériumok alapján kell elvégezni.

(120) A Bizottság megjegyzi, hogy nem teljesülnek a megmentési célú támogatásra vonatkozó, a megmentéshez és szerkezetátalakításhoz nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.1. pontjában megállapított feltételek, különösen a következők: az intézkedések nem állnak hitelgarancia, illetve kölcsön formájában nyújtott likviditási támogatásból, és azokat nem kísérte Szlovákia részéről olyan kötelezettségvállalás, amely szerint a Bizottság elé terjeszt egy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet, és így tovább.

(121) Az iránymutatás 3.2. pontjának meghatározása szerinti szerkezetátalakítási támogatással kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy Szlovákia a fenti intézkedéseket nem jelentette be szerkezetátalakítási támogatásként, és elmulasztotta bizonyítani, hogy fennállnak a szerkezetátalakítási támogatássá minősítésükhöz szükséges elemek (szerkezetátalakítási terv, saját hozzájárulás, kompenzációs intézkedések, és így tovább).

(122) A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 34. pontja értelmében a támogatás nyújtásának feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet valamennyi egyedi támogatás esetén jóvá kell hagyatni a Bizottsággal. Ebben az esetben a támogatást a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatásban foglalt feltételeknek megfelelő, hiteles szerkezetátalakítási terv nélkül nyújtották. Ez a körülmény önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy kizárjuk az intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségét.

(123) Ezenkívül a Bizottság megállapítja, hogy Szlovákia nem hívta fel a Bizottság figyelmét olyan tényekre, amelyek biztosítanák a szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetővé minősítéséhez szükséges követelményeknek való megfelelést: az NCHZ hosszú távú életképességének helyreállítása, elfogadható szintű saját hozzájárulás, megfelelő kompenzációs intézkedések stb.

(124) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fentiekben ismertetett intézkedés a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás alapján nem összeegyeztethető, így a belső piac összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül.

5.6. A támogatás visszafizetése

(125) A Szerződés és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint általában a Bizottságnak kell eldöntenie, hogy az érintett államnak meg kell-e szüntetnie azt a támogatást, amelyről megállapították, hogy nem egyeztethető össze a belső piaccal (20). A Bíróság következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a támogatás eltörlése vonatkozásában az államra kirótt kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (21).

(126) A Bíróság e tekintetben kimondta, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti állapot (22).

(127) Az említett ítélkezési gyakorlat értelmében a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdése kimondja: "Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére [...]" (23).

(128) Mivel a Szerződés 108. cikkét megsértő szóban forgó intézkedések egyike sem került bejelentésre a Bizottságnál, de azok jogellenes és a belső piaccal nem összeegyeztethető támogatásnak minősülnek, a támogatások engedélyezését megelőző piaci helyzet helyreállítása érdekében azokat vissza kell fizettetni. A visszafizettetés ezért arra az időszakra vonatkozik, amikor a kedvezményezett előnyben részesült, azaz arra az időtartamra, amely a támogatásnak a kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátásával veszi kezdetét és a támogatás tényleges visszafizetésével fejeződik be; a visszafizettetendő összegek tartalmazzák a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat is. A támogatás visszafizetése során figyelembe kell venni az állami támogatásnak minősülő fennálló adósság azon összegét, amelyet az NCHZ eszközeinek értékesítéséből származó bevételből már igazolhatóan visszafizettek.

(129) Tekintetbe véve az NCHZ tevékenységének a Via Chem Slovakia és a Fortischem részére történő értékesítését, a Bizottság megvizsgálja az e társaságok közötti lehetséges gazdasági folytonosságot, hogy mérlegelje, rájuk is vonatkozik-e a támogatás visszafizetésének kötelessége vagy sem.

5.7. Az NCHZ tevékenységének értékesítésével megvalósuló gazdasági folytonosság

(130) Amint korábban már említésre került, amennyiben a Bizottság az EUMSZ 107. és 108. cikkével összefüggésben a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetésére vonatkozó negatív határozatot hoz egy vállalattal kapcsolatban, a szóban forgó tagállam köteles visszatéríttetni az összeegyeztethetetlen támogatást. A támogatás visszatéríttetésére irányuló kötelezettség kiterjeszthető az olyan új társaságra, amelyre a kedvezményezett társaság átruházta vagy amelynek részére értékesítette eszközei egy részét, amennyiben az átruházás vagy értékesítés alapján megállapítható, hogy gazdasági folytonosság áll fenn a két társaság között (24).

(131) Ami az ügylet célját illeti, a Bizottság megállapítja, hogy bár nincs közvetlen bizonyítéka arra, hogy az ügylet célja a lehetséges visszafizetési határozat joghatásainak elkerülése volt, a szlovák hatóságok számára egyértelmű volt, hogy a Bizottság 2011. október 17. óta előzetesen már vizsgált már egy, az NCHZ-vel kapcsolatos panaszt (lásd a (2) preambulumbekezdést), és ott volt még az NCHZ-val szemben egy 2009. július 22-i határozatban kartellezésért kivetett 19,6 millió EUR pénzbüntetésre vonatkozó meglévő követelés (lásd a (12) preambulumbekezdést).

(132) A Bíróságnak az Olaszország és SIM 2 kontra Bizottság ügyben hozott ítélete (25) szerint - amelyre a Bizottság az Olympic Airlines, az Alitalia és a SERNAM társaságokat érintő határozatait (26) alapozta - a támogatás kedvezményezettje és azon vállalat közötti gazdasági folytonosság megállapítása, amely vállalathoz a kedvezményezett eszközei átkerültek, egy sor mutató alapján történik. Az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: összhangban van-e az eladási ár a piaci árral, az eladott eszközök köre (aktívák és passzívák, a munkaerő folytonossága, az eszközök összessége), a vevő(k) személyazonossága, az adásvétel időzítése (az előzetes értékelés, hivatalos vizsgálati eljárás megindítását vagy a végső döntést követően) és végül az ügylet gazdasági logikája. Ezeket a mutatókat a Bíróság a Ryanair kontra Bizottság ügyben hozott 2012. március 28-i ítéletében (27) is megerősítette, amely megerősítette az Alitaliával kapcsolatos határozatot.

(133) Az NCHZ tevékenységének a Via Chem Slovakia, majd a Fortischem részére történő értékesítésére való tekintettel a Bizottság a fentiekben felsorolt kritériumok alapján elemzi, hogy van-e gazdasági folytonosság az NCHZ és végül a Fortischem által megvásárolt és jelenleg is működtetett vállalat között.

(134) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem indokolt külön elemezni az NCHZ üzleti tevékenységének a Fortischem általi megvételét eredményező két ügylet, azaz a Via Chem Slovakia, majd a Fortischem részére történő értékesítés gazdasági folytonosságát. A Via Chem Slovakia a vállalatot a Fortischem részére a második ügylet során, 2012. augusztus 1-jén, azaz az első ügylet lezárását követően csupán egy nappal adta el. A Via Chem Slovakia így ténylegesen soha nem irányította és üzemeltette az NCHZ megvásárolt üzleti tevékenységeit.

(135) A Bizottság elismeri, hogy a két ügylet hatálya nem pontosan ugyanaz, hiszen a Via Chem Slovakia egyes ingatlaneszközök (épületek és földterület) tekintetében fenntartotta tulajdonjogát. Ugyanakkor a benyújtott információkból nyilvánvaló, hogy az NCHZ Via Chem Slovakia által felvásárolt összes gazdasági tevékenysége azonnal továbbadásra került a Fortischemnek. Az ingatlaneszközök kivételével a Fortischem megszerezte a Via Chem Slovakiától a vegyianyaggyártással kapcsolatos összes eszközt és jogot (gyártási gépek és berendezések, szerződések stb.), valamint a vegyianyaggyártáshoz kapcsolódó összes kötelezettségvállalást (az összes munkaszerződést is beleértve). A Fortischem részére nem értékesített, azonban az NCHZ gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges ingatlaneszközöket bérleti szerződés alapján bocsátották a Fortischem rendelkezésére. Ezért a Bizottság közvetlenül azt fogja vizsgálni, hogy van-e az NCHZ és annak a Fortischem által felvásárolt üzleti tevékenységei között gazdasági folytonosság. A két ügylet egyedi sajátosságait olyan mértékben veszik figyelembe, amennyire azok ezen értékelés elvégzéséhez szükségesek.

5.7.1. Eladási ár

(136) A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a nyertes ajánlattevő, a Via Chem Slovakia által a társaság eszközeiért fizetett 2,2 millió EUR összegű ár valóban megfelelt a piaci árnak.

(137) Az ajánlattételi eljárás olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek vélhetően csökkentették az eszközök értékét. Az ajánlattételi feltételek szerint a potenciális ajánlattevők választhattak, hogy ajánlatukat "a kedvezményezettre vonatkozó kötelezettségek" elfogadásával vagy anélkül teszik meg (a részleteket lásd a (17) és (18) preambulumbekezdésben).

(138) A kiírás szabályai szerint, ha a legnagyobb összegű ajánlat a kötelezettségeket nem vállaló ajánlattevőtől érkezik, a kötelezettségeket vállaló ajánlattevők közül a legnagyobb összeget kínáló teheti meg a legmagasabb ajánlatot. A Bizottság úgy véli, hogy annak lehetősége, hogy egyetlen ajánlattevő emelhesse ajánlatának összegét, miután az összes ajánlatot benyújtották, vélhetően elbátortalanította a lehetséges résztvevőket és/vagy negatív hatással lehet a benyújtott ajánlatokra.

(139) Sőt, az ajánlattételi eljárásokban a legmagasabb ár elérésének egyik biztosítéka éppen a többi ajánlattevő által kínált árral kapcsolatos bizonytalanság. Ha a kötelezettségeket is vállaló ajánlattevő tudja, hogy az ő ajánlatának csak a kötelezettségek vállalásával tett ajánlatok között kell a legmagasabbnak lennie, és hogy később a legmagasabb, kötelezettségvállalásokat nem tartalmazó ajánlatnak megfelelő ajánlatot is tehet, ajánlata lehet alacsonyabb annál, mint ha az ajánlattételi eljárás feltételei nem nyújtanak lehetőséget a legmagasabb ajánlatnak megfelelő ajánlat benyújtására.

(140) Ez a feltétel továbbá elriaszthatja azokat az ajánlattevőket, akik nem akarnak kötelezettségvállalásokkal járó ajánlatot tenni, mivel tudják, hogy még ha az ajánlatuk a legmagasabb összegű is, előfordulhat, hogy elutasítják azt, mivel az a vevő, aki a kötelezettségeket is hajlandó vállalni, az övénél magasabb összegű ajánlatot is tehet. Ha ez bekövetkezik, a kötelezettségeket nem vállaló ajánlattevőnek nincs lehetősége arra, hogy újra megtegye ajánlatát, és magasabb vételárat kínáljon.

(141) A fentiek ismeretében úgy tűnik, hogy az ajánlattételi kiírás feltételei előnyben részesítik a kötelezettségeket is vállaló ajánlattevőket, hiszen ha két ajánlattevő - amelyek közül az egyik vállalja a kötelezettségeket, a másik pedig nem - azonos árat kínál, a kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlatot részesítik előnyben. Ez pedig lehet annak a jele, hogy a kötelezettségvállalások hiányában elérhető ár akár magasabb is lehetett volna, mint amelyet a nyertes ajánlattevő kínált. Joggal feltételezhető, hogy a kötelezettségek átvállalásának anyagi vonzata is lesz a vevő számára, amelyet ajánlatának benyújtásakor figyelembe vesz. A kötelezettségvállalások hiányában tehát a szóban forgó vevő által kínált ár valószínűleg magasabb lesz.

(142) Szlovákia azt állítja, hogy még a kötelezettségek átvállalását tartalmazó ajánlat benyújtója sem lehetett biztos abban, hogy nincs más olyan ajánlattevő, aki szintén vállalja a kötelezettségeket, és az övénél magasabb összegű ajánlatot nyújtott be. Azonban ez nem ássa alá azt a tényt, hogy a kötelezettségek átvállalása nélküli ajánlatokat benyújtókat kevésbé kedvező elbánásban részesítik, mint a kötelezettségeket vállalókat, és hogy a kötelezettségeket nem vállaló lehetséges ajánlattevők ezért elállnak a részvételtől.

(143) Szlovákia azzal is érvelt, hogy a kötelezettségvállalások teljes, 11 millió EUR-t meghaladó összege ismeretében rendkívül valószínűtlen volt, hogy bárki az e kötelezettségek vállalását tartalmazó ajánlatot tegyen. Szlovákia azt állítja, hogy különösen az első ajánlattételi eljárásban kínált, mindössze 2 millió EUR összegű árat tekintetbe véve, egyetlen ésszerűen gondolkodó résztvevő sem vállalta volna az ilyen anyagi vonzattal járó kötelezettségeket. A kötelezettségvállalások ténylegesen legalább 11 millió EUR összegű beruházást jelentenek. E beruházás azonban olyan intézkedések finanszírozására korlátozódik, amelyek az érvényes környezetvédelmi szabályoknak a vegyianyaggyártás folytatásához szükséges betartását biztosítják. A vegyianyaggyártást folytatni kívánó bármely ajánlattevőnek meg kell valósítania ezt a beruházást, így ezt az összeget a kötelezettségeket nem vállaló ajánlattevőknek is figyelembe kell venniük. Míg (a (17) preambulumbekezdésben említett) másik két kötelezettségvállalás potenciálisan befolyásolta az árat, az NCHZ tevékenységét fenntartani vagy akár bővíteni kívánó vevő e kötelezettségvállalásokat nem tartaná túlzottnak, figyelembe véve az ajánlattételi kiírásban a kötelezettségeket átvállaló ajánlattevőknek nyújtott előnyöket. A kötelezettségvállalásokat is tartalmazó ajánlat benyújtásának lehetősége tehát nem tekinthető "rendkívül valószínűtlennek", így e lehetőség vélhetően befolyásolta az ajánlatban kínált árat.

(144) Bár végső soron nem érkeztek kötelezettségvállalásokat is tartalmazó ajánlatok, a feltételek nem tették lehetővé a lehető legtöbb, egymás ellen legmagasabb összegű ajánlataikkal versengő ajánlattevő bevonását, ami pedig a lehető legmagasabb piaci áron történő értékesítés előfeltétele.

(145) Ezenkívül az eladást a teljes vállalatnak működő vállalatként történő eladásaként szervezték, azaz az összes eszközre kiterjedően, így egyetlen eszközt sem lehetett külön megvenni. Ez kizárta annak lehetőségét, hogy a végső árat az NCHZ tevékenységeinek egyes részeire történő ajánlattétellel maximalizálják (miközben elkerülik vagy korlátozzák a működés lehetséges felfüggesztésével járó esetleges nehézségeket). A Bizottság megállapítja, hogy a szlovák hatóságok által benyújtott dokumentumok azt mutatják, hogy voltak olyan potenciális ajánlattevők, amelyek csupán az NCHZ tevékenysége egyes részeinek felvásárlásában voltak érdekeltek (a bluO Epsilon Limited például csak a karbidgyártó létesítmények felvásárlásában volt érdekelt). Ezért nem lehet kizárni, hogy az NCHZ tevékenységeinek részterületenként történő eladásával összességében magasabb eladási árat lehetett volna elérni.

(146) Ami pedig a Via Chem Slovakiától a Fortischem részére történő eladást illet, ez két magánfél közötti ügylet volt, ajánlattételi kiírás nélkül. Az árban a két magánfél tárgyalás útján állapodott meg, harmadik feleknek nem volt lehetősége magasabb árat kínálni. Ezért az azzal kapcsolatos kételyek, hogy a Via Chem Slovakia által fizetett ár valóban a piaci árnak felelt-e meg, a Fortischem által fizetett árra ugyanúgy vonatkoznak.

(147) A fentiek alapján valószínűnek tűnik, hogy az NCHZ eszközeit nem oly módon értékesítették, amely biztosította volna az átadott üzleti tevékenység bevételének maximalizálását.

(148) A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Via Chem Slovakia által az NCHZ tevékenységéért fizetett ár valószínűleg nem a valós piaci ár, mivel az ajánlattételi eljárás feltételei, valamint az a tény, hogy az ajánlatok az összes összekapcsolt eszközre vonatkoztak, befolyásolták az árat.

5.7.2. Az ügylet hatálya

(149) A gazdasági folytonosság elkerülése érdekében az eszközök és az átadott üzleti tevékenység egyéb elemei az előző társaságnak vagy tevékenységeinek csupán egy részét képviselheti. Minél nagyobb az eredeti vállalkozásnak az új szervezethez átkerülő része, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az ezen eszközökhöz kapcsolódó gazdasági tevékenység továbbra is részesül a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásból.

(150) Bár Szlovákia azt állítja, hogy az eladás "eszközügylet" volt, az adásvétel feltételei gyakorlatilag azt jelzik, hogy a társaságot működő vállalatként értékesítették. A (19) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az összes eszközt és az átruházható kötelezettségvállalásoknak legalább egy részét eladták az új tulajdonosnak.

(151) Az NCHZ-nek a Via Chem Slovakia részére történő értékesítését a szlovák versenyhatóság 2012. július 19-én jóváhagyta. E határozatból egyértelműnek tűnik, hogy a bejelentett fúzió és így az adásvétel tárgyát az NCHZ mint működő vállalat teljes tevékenysége képezte (28).

(152) A Fortischem által felvásárolt vállalat tevékenységi köre megegyezik az NCHZ korábbi tevékenységi körével. Ezt bizonyítja az NCHZ-nak a csődeljárás kezdetekor megadott gyártási programja (29) és a Fortischem weboldala szerinti jelenlegi gyártási program (30) közötti összehasonlítás. Mindkét esetben az NCHZ, illetve a Fortischem fő tevékenységi területeit a szervetlen (elektrolitikus) vegyi anyagok, például kalcium-karbid, a szerves vegyi anyagok, polimerek és PVC feldolgozási termékek alkotják. E gyártási területek mind a 14 kiemelt termékét, amely termékek 2008-ban az NCHZ bevételeinek 99 %-át tették ki (31), a Fortischem is gyártja. A Fortischem által értékesített fenti termékekből származó bevétel 2013-ban 161,3 millió EUR-t tett ki (32). Ez a bevétel nagyjából megfelel az NCHZ csődeljárás alatti, 150-160 millió EUR összegű bevételének (33). Ezért az átadott üzleti tevékenységnek mind a gyártási programja, mind pedig a bevételei megegyeznek az NCHZ-éval. Az NCHZ 1 412 alkalmazottjának több mint 95 %-át is átcsoportosították a Fortischemhez. Az alkalmazottak átvétele nem úgy zajlott, hogy először elbocsátották őket, majd a Fortischem felvette őket, hanem munkaszerződésük egyszerűen átkerült a Fortischemhez.

(153) Szlovákia azt állítja, hogy a vállalat kevesebb mint 60 %-ának átadására került sor, főként mivel az ügylet nem tartalmazta az ingatlanvagyont. A fentiekben kifejtettek szerint (lásd a (134) preambulumbekezdést) azonban a vegyianyaggyártáshoz szükséges ingatlanokat (telek és épületek) a Fortischem bérli a Via Chem Slovakiától. Az ingatlanvagyontól eltekintve az átadott üzleti tevékenységgel kapcsolatos összes egyéb eszköz, jog és kötelezettség átkerült a Fortischemhez. A Fortischem így az NCHZ üzleti tevékenységét folytatja, és ugyanazt a termékportfóliót gyártja.

(154) A Fortischem továbbá az NCHZ vezetőségét is megtartotta. Az NCHZ-nek az üzleti tevékenység átadása előtti vezérigazgatója lett a Fortischem igazgatótanácsának elnöke.

(155) Amikor az NCHZ üzleti tevékenységét a Fortischem megvásárolta, a sajtóban azt is bejelentette, hogy nem kíván a személyzet körében vagy a gyártásban nagyobb változtatásokat eszközölni, és megtartja a meglévő vezetőséget (34).

(156) Az ügylet hatályát illetően tehát a Fortischem gyakorlatilag az NCHZ összes gazdasági tevékenységét átvette, a kapcsolódó eszközökkel, jogokkal és kötelességekkel együtt. Az a tény, hogy az eszközök egy részét közvetlen tulajdonjog helyett bérleti szerződés alapján használják, nem változtat azon a tényen, hogy a Fortischem egyszerűen folytatja az NCHZ gazdasági tevékenységeit, az ügylet előttivel megegyező tevékenyégi körrel.

(157) Ezen túlmenően az észrevételeit elküldő két érdekelt fél szintén azt állítja, hogy a Fortischem ugyanúgy viselkedik, mint az NCHZ, ugyanazt a termékkört kínálja ugyanazon a földrajzi piacon, és az egyetlen észlelhető változás a névváltoztatás.

(158) A Fortischem tehát az NCHZ üzleti tevékenységét a kereskedelmi, személyzeti vagy termelési politika lényegesebb változtatása nélkül folytatja.

5.7.3. A tulajdonosok személyazonossága

(159) Ha a felvásárló társaság tulajdonosai megegyeznének az eladó társaság tulajdonosaival, ez a gazdasági folytonosság határozott jele lenne.

(160) Ebben az esetben a Bizottság nem tudott olyan bizonyítékot gyűjteni, amely megerősítette volna a panaszos állítását, miszerint az NCHZ vállalat eredeti és új tulajdonosai között összefonódás van. Amíg a közvetlen tulajdonosok nem ugyanazok, nem lehet független és megbízható forrásból ellenőrizni, hogy kik az egyes ciprusi székhelyű közvetlen vagy közvetett anyavállalatok mögött álló végső tulajdonosok.

(161) A szlovák hatóságok azonban eskü alatt tett nyilatkozatokat nyújtottak be az Energochemica, a Fortischem jelenlegi anyavállalat részéről, amelyekben azt állították, hogy a Fortischem tulajdonosai semmilyen kapcsolatban nem állnak az NCHZ korábbi tulajdonosaival.

(162) Az ennek ellenkezőjét igazoló bizonyítékok hiányában a Bizottság azt feltételezi, hogy nincs kapcsolat az NCHZ-nak a Fortischem részére átadott üzleti tevékenységének eredeti és az új tulajdonosai között.

5.7.4. Az adásvétel időzítése

(163) Az eladásra az után került sor, hogy a Bizottság a panasszal kapcsolatban megkezdte az előzetes vizsgálatot, és a panaszt észrevétel benyújtása céljából megküldte az államnak. Így legalább a szlovák állam tisztában volt azzal, hogy felmerült annak lehetősége, hogy a szóban forgó intézkedések jogtalan és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek, amelyet vissza kell fizetni.

5.7.5. A művelet gazdasági logikája

(164) A gazdasági logikai kritérium célja annak ellenőrzése, hogy az eszközök felvásárlója az eladóval azonos módon használja-e azokat, vagy hogy épp ellenkezőleg, az eszközöket beépíti saját kereskedelmi stratégiájába, és így olyan szinergiákat hoz létre, amelyek az eszközök felvásárlásához fűződő érdekeit igazolják.

(165) A Fortischem általi felvásárlás kiterjed az NCHZ teljes vegyipari részlegére, azaz az NCHZ mint működő vállalat tevékenységének legnagyobb részére, valamint az alkalmazottak több mint 95 %-ára és a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre. Amint az a fentiekben ismertetésre került, a Fortischem termékportfóliója és tevékenységi köre megegyezik az NCHZ-éval.

(166) A Fortischem továbbá a sajtóban is bejelentette, hogy nem tervez komolyabb változásokat bevezetni az NCHZ üzletmenetében és tevékenységi körében (35). Jóllehet a Fortischem egy nagyobb vállalatcsoport, az Energochemica tagja, a csoport egyéb tagjaival nem érvényesül komolyabb szinergiahatás. Annak ellenére, hogy e vállalatok közül néhány szintén a vegyiparban tevékenykedik, a tevékenységi körük eltérő (könnyű stabilizátorok, fenolgyanták, tisztítószerek stb.), következésképpen nincs különösebb összefüggés tevékenységeik és a Fortischem tevékenységei között.

(167) Nem változott tehát a kereskedelmi stratégia, és a Fortischem az eszközöket az eladóval megegyező módon használja.

5.7.6. Az NCHZ és a Fortischem által felvásárolt és működtetett gazdasági tevékenység közötti gazdasági folytonosság megállapítása

(168) Összességében úgy tűnik, hogy az egyedüli változás a vállalat nevében, és a tulajdonos jogi személyben következett be. A pályázati feltételek 1. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a cél az NCHZ teljes egészében, a tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal, valamint a személyzettel együtt történő értékesítése. A Via Chem Slovakia és az NCHZ között 2012. január 16-án létrejött adásvételi szerződés 3. szakaszának (1) pontja kimondja, hogy "az e megállapodás tárgyát képező működő vállalat átadása kiterjed valamennyi ingatlaneszközre, ingóságra, egyéb jogokra és ingatlanértékre, amelyek: (i) a működő vállalat működéséhez szükségesek, vagy jellegükből adódóan ilyen célt hivatottak szolgálni, és (ii) a meghatározó időponttól számítva az eladó tulajdonát képezik". Továbbá a felvásárló fenntartja az NCHZ gyártási portfólióját és kereskedelempolitikáját. Végül az NCHZ üzleti tevékenységéért fizetett vételár vélhetően nem felel meg a piaci árnak.

(169) A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az NCHZ és a Fortischem között gazdasági folytonosság áll fenn.

(170) A fentiek következtében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Szlovákia által az NCHZ részére nyújtott előny jogtalan és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és hogy az NCHZ részére nyújtott összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítését a vállalat új tulajdonosára is ki kell terjeszteni. Működő vállalatként folyamatos piaci jelenlétével a Fortischem továbbra is részesül abból az állami támogatásból, amelyet az NCHZ gazdasági tevékenységei számára nyújtottak, és így torzítja a piacot.

6. KÖVETKEZTETÉS

(171) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szlovák kormánynak az a döntése, amellyel az NCHZ-t a törvény értelmében stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítette, és így megóvta a csődtörvény rendes alkalmazásától, a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(172) A Bizottság azt is megállapítja, hogy e támogatást jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési és felfüggesztési kötelezettség megszegésével nyújtották.

(173) Végül a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal, mivel a 2004. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás vonatkozó feltételei nem teljesültek és a belső piaccal való összeegyeztethetőséget alátámasztó egyéb okok nem kerültek megjelölésre.

(174) A támogatást az NCHZ köteles visszatéríteni; a visszatérítési határozatot a Fortischemre is ki kell terjeszteni, amely gazdasági folytonossági kapcsolatban áll az NCHZ-vel,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az NCHZ részére a társaságnak a stratégiai jelentőségű vállalkozásokról szóló törvény értelmében stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítésével - ezáltal pedig a társaságot a csődtörvény rendes alkalmazásától megvédve - nyújtott 4 783 424,10 EUR összegű állami támogatást Szlovákia jogtalanul, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével valósította meg, amely állami támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

2. cikk

Az NCHZ működésének a törvény hatályvesztése utáni folytatására irányuló döntés, amelyet a hitelezői választmány hozott meg, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

3. cikk

(1) Szlovákia visszafizetteti az NCHZ-vel a 1. cikkben említett összeegyeztethetetlen támogatást.

(2) Tekintettel az NCHZ és a Fortischem közötti gazdasági folytonosságra, a támogatás visszafizetésére irányuló kötelezettséget az Fortischemre is ki kell terjeszteni.

(3) A visszatérítendő támogatási összeg tartalmazza a támogatásnak az NCHZ rendelkezésére bocsátásától a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat.

(4) A kamatokat a 794/2004/EK (36) rendelet V. fejezetével és a 794/2004/EK (37) rendeletet módosító 271/2008/EK rendelettel összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani.

4. cikk

(1) Az első cikkben említett támogatást haladéktalanul és ténylegesen vissza kell fizettetni.

(2) Szlovákia biztosítja e határozatnak az arról szóló értesítéstől számított négy hónapon belüli végrehajtását.

5. cikk

(1) A határozat kihirdetésének időpontjától számított két hónapon belül Szlovákia benyújtja az alábbi információkat:

a) a kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b) az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c) olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy elrendelték a támogatásnak a kedvezményezett általi visszafizetését.

(2) Amíg az 1. cikkben említett támogatást teljes egészében vissza nem fizetik, Szlovákia folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtásának érdekében meghozott nemzeti intézkedések előrehaladásáról. A Bizottság kérésére haladéktalanul benyújtja az e határozat betartása érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekről szóló információt. Szlovákia továbbá részletes tájékoztatást nyújt a kedvezményezettek által már visszafizetett támogatási összegekről és kamatokról.

6. cikk

E határozat címzettje Szlovákia.

Brüsszel, 2014. október 15.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) A Bizottság 2013. július 2-i C(2013) 3555 végleges határozata (HL C 297., 2013.10.12., 85. o.)

(2) A panaszos személyazonosságának titokban tartását kérte.

(3) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4) A társaság a Cipruson bejegyzett, bejelentett üzleti tevékenységgel nem rendelkező Disor Holdings Limited tulajdonában állt, amelynek tényleges tulajdonosai a nyilvánosság számára nem ismertek.

(5) A bírságot a Bizottság a 2009. július 22-i, a COMP/39.396. sz. ügyben (Az acél- és a gáziparban használt kalcium-karbid- és magnéziumalapú reagensek) hozott határozatában rendelte el (HL C 301., 2009.12.11., 18. o.).

(6) Az alkalmazandó szabályok szerint a hitelezői választmány tagjai a hitelezői közgyűlésen megválasztott, nem biztosított hitelezők, ahol az egyes hitelezők szavazatának súlya a követeléseik összegének felel meg.

(7) Bizalmas információ.

(8) Zákon č. 7/2005 Z.z. z 9. decembra 2004 o konkurze a reštrukturalizácii a o zmene a doplnení niektorých zákonov [2004. december 9-i 7/2005. számú törvény a csődről és a szerkezetátalakításról, valamint egyes törvények módosításáról].

(9) A 2009. december 2-i 534/2009. számú kormányhatározat indokolása, amelyben az NCHZ-t stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítik.

(10) A hitelezői választmány magántulajdonban lévő tagjai: INVEST - KREDIT, s.r.o. (tulajdonosa a DISOR HOLDINGS LIMITED, az NCHZ egyedüli részvényese); Novácká Energetika, a.s. (eredetileg az NCHZ leányvállalata, 2011 januárjától többségi részvényese a STUPEFY HOLDINGS LIMITED); M-ENERGO, s.r.o. (többségi részvényese a STUPEFY HOLDINGS LIMITED) és a DAK KIABA, s.r.o.

(11) Obchodný Vestnik [Kereskedelmi Közlöny] 37B. szám, 2011.2.23.

(12) A társadalombiztosító továbbá nem volt biztosított hitelező, mivel a vele szemben keletkezett tartozások csak a csődeljárás megindítása után keletkeztek.

(13) Minden összeg kerekített.

(14) A Bíróság 2012. június 5-i ítélete, Bizottság kontra EDF, C-124/10 sz. ügy, EU:C:2012:318, 83-85. és 105. pont; a Bíróság 2002. május 16-i ítélete, Franciaország kontra Bizottság, C-482/99. sz. ügy, EU:C:2002:294, 71. és 72. pont; a Bíróság 1998. április 30-i ítélete, City Flyer Express Ltd kontra Bizottság, T-16/96. sz. ügy, EU:T:1998:78, 76. pont.

(15) Ebben a tekintetben lásd különösen a T-152/99. sz. ügyet, Hijos de Andrés Molina, SA (HAMSA) kontra Bizottság, EU:T:2002:188, 157. pont.

(16) Ez az összeg az állami hitelezők felé 2009. december 31-én fennálló adósságoknak felel meg. A szlovák hatóságok azt állítják, hogy nincsenek pontos információik az NCHZ stratégiai jelentőségű vállalkozássá minősítésének napján fennálló tartozások összegéről. Ezért ez az adat a törvény alkalmazásának kezdetekor fennálló tartozások lehető legpontosabb (és meglehetősen óvatos) becslése.

(17) Ez az összeg az állami hitelezők felé 2010. december 31-én esedékes adósságoknak felel meg. A szlovák hatóságok azt állítják, hogy nincsenek pontos információik az azon a napon fennálló tartozások összegéről, amely napon az NCHZ stratégiai jelentőségű vállalkozás minősítése megszűnt. Ezért ez az adat a törvény alkalmazásának lejártakor fennálló tartozások lehető legpontosabb (és meglehetősen óvatos) becslése.

(18) Az Olaszország kontra Bizottság C-364/90. sz. ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., 157. o.) 20. pontja.

(19) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(20) Lásd a Bizottság kontra Németország C-70/72. sz. ügyben hozott ítélet (EBHT 1973., 87. o.) 13. pontját.

(21) Lásd a C-278/92., C-279/92. és C-280/92. sz., Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1994., 325. o.) 75. pontját.

(22) Lásd a Belgium kontra Bizottság C-75/97 sz. ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., 311. o.) 64. és 65. pontját.

(23) A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.)

(24) A Törvényszék Ryanair Ltd. kontra Európai Bizottság T-123/09. sz. ügyben 2012. március 28-án hozott ítélete, 155. pont.

(25) A Bíróság C-328/99. és C-399/00. sz., Olasz Köztársaság és SIM 2 Multimedia SpA kontra az Európai Közösségek Bizottsága egyesített ügyekben 2003. május 8-án hozott ítélete.

(26) A Bizottság 2008. szeptember 17-i határozata, N 321/2008, N 322/2008 és N 323/2008 számú állami támogatás - Görögország - Vente de certains actifs d'Olympic Airlines/Olympic Airways Services; a Bizottság 2008. november 12-i határozata, N 510/2008 sz. állami támogatás - Olaszország - Az Alitala eszközeinek értékesítése; a Bizottság 2012. április 4-i határozata SA.34547 - Franciaország - Reprise des actifs du groupe SERNAM dans le cadre de son redressement judiciaire.

(27) A Törvényszék Ryanair Ltd kontra Bizottság T-123/09. sz. ügyben 2012. március 28-án hozott ítélete.

(28) Lásd különösen a fúziót jóváhagyó határozat (2012/FH/3/1/032. sz. határozat) (25)-(29) preambulumbekezdését; a határozat itt érhető el: http://www.antimon.gov.sk/2012fh31032/

(29) Lásd a csődgondnok 2009. október 26-i prezentációját: "Novácké chemické závody, a.s. - Prezentácia správcu", 4. és 5. dia.

(30) Lásd itt: www.fortischem.sk.

(31) Lásd a csődgondnok 2009. október 26-i prezentációját: "Novácké chemické závody, a.s. - Prezentácia správcu", 5. dia.

(32) Lásd az Energochemica Csoport éves jelentését, amelynek a Fortischem a legnagyobb tagja, http://www.energochemica.eu/data/files/Vyrocka_ECH_2013.pdf

(33) Lásd például a csődgondnok által 2010 decemberében készített gazdasági elemzést, 3. oldal (lásd a (106) preambulumbekezdést).

(34) Lásd például a "Novácku chemičku bude prevádzkovať spoločnosť Fortischem" [Az NCHZ-t a Fortischem működteti tovább] című, a Webnoviny oldalon 2012. augusztus 2-án megjelent cikket: http://www.webnoviny.sk/ekonomika/novacku-chemicku-bude-prevadzkovat-s/526742-clanok.html

(35) Lásd a 33 lábjegyzetet.

(36) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.)

(37) A Bizottság 271/2008/EK rendelete (2008. január 30.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 82., 2008.3.25., 1. o.)