3096/2012. (VII. 26.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 259. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 259. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte.
[2] Állítása szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében, a II. cikkben, a XIII. cikk (1) és (2) bekezdésében, a XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat az által, hogy a már nyugállományú személy részére nem biztosítja a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között töltött tanulmányi időnek szolgálati időként történő beszámítását.
[3] 2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 29. §-a szerint az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi követelmény, hogy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek minősüljön. A jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasz ennek a feltételnek az alábbiakban kifejtettek szerint nem felel meg.
[4] Az Alkotmánybíróság a 23/2009. (III. 6.) AB határozatban (ABH 2009, 1 74.) a bírósági jogalkalmazással, illetőleg a jogegységesítéssel kapcsolatban már vizsgálta a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai időtartam beszámíthatóságát. Ennek során számos olyan kérdést érintett, amely alkotmányjogi értelemben világossá tette az adott időszak szabályozási viszonyai között a szolgálati időként történő beszámítás feltételeit. A jelen ügyben is irányadó időszak szabályozása a szakmunkástanulók biztosítási jogviszonya rendezésénél mindig visszautalt a társadalombiztosítási szabályokra. A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény értelmében a szakmunkástanulót betegség, szülés és elhalálozás esetén a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott szolgáltatások illették meg. A szakközépiskolában folyó szakmunkásképzésen résztvevő tanulóknál viszont a biztosítás kizárólag üzemi baleseti és egyes egészségügyi szolgáltatásokra terjedt ki. Ennek a biztosításnak a bevezetése tehát nem keletkeztetett semmilyen nyugdíjjogi vonatkozású változást, vagyis önmagában és kényszerítően nem eredményezte a nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati idő elismerhetőségét sem.
[5] A kifejtettekből következően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a konkrét ügyben nincs olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, ami az alkotmányjogi panasz befogadását indokolná.
[6] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 13.) Tü határozat 30. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel visszautasította.
Budapest, 2012. június 25.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1208/2012.