26/2011. (IX. 9.) BM utasítás

a Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben, a Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak egységes tervezésére, szervezésére és végrehajtására a következő utasítást adom ki:

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek),

b) a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, valamint

c) a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (a továbbiakban: önálló belügyi szervek) [az a)-c) pontban szereplők a továbbiakban együtt: belügyi szervek].

1. A nemzetközi kapcsolatok szakmai irányítása

2. A belügyi szervek nemzetközi kapcsolatai fő irányainak kialakítása - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár szakmai felügyelete mellett - a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.

3. A belügyi szervek nemzetközi együttműködésüket szakmai kompetenciáikkal összhangban a Belügyminisztérium által évente november 30-áig meghatározott prioritások figyelembevételével végzik.

4. A belügyi szervek nemzetközi tevékenységük kiemelt eseményeiről és eredményeiről, illetve a nemzetközi együttműködési megállapodásokról folyamatosan tájékoztatják az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt. Ennek érdekében biztosítják a megvalósult programokról készült nem minősített jelentések (útijelentések) elektronikus elérhetőségét. Az úti jelentéseket a 2. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal kell elkészíteni.[1]

5. Az önálló belügyi szervek nemzetközi együttműködésével kapcsolatos minősített jelentések a kabinetfőnök útján közvetlenül a belügyminiszterhez kerülnek felterjesztésre.

6. A belügyi szervek minden év január 15-éig megküldik előző évi nemzetközi tevékenységük értékelését az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak. Az értékelés kiterjed különösen a nemzetközi donortevékenységre és a saját hatáskörben megkötött, nemzetközi szerződésnek nem minősülő, képzésre, továbbképzésre és tapasztalatcserére irányuló együttműködési megállapodásokra.[2]

7. Az önálló belügyi szervek előző évi nemzetközi tevékenységének minősített értékelése a szervek éves jelentésének részét képezi, amely január 31-éig a kabinetfőnök útján kerül felterjesztésre a belügyminiszterhez.

8. A belügyi szervek nemzetközi tevékenysége feletti szakmai felügyeletet az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár gyakorolja,

a) kialakítva a Belügyminisztérium következő évi nemzetközi együttműködésére vonatkozó prioritásokat,

b) kialakítva a Belügyminisztérium szakmai területein a tárca európai együttműködési álláspontját az illetékes szakmai szervekkel és a Külügyminisztériummal előzetesen egyeztetve,

c) az érintett szervekkel együttműködve és meghatározva az európai uniós és nemzetközi támogatások (Svájci Hozzájárulás, EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus stb.) felhasználásának területét, koordinációs és együttműködési rendjét, valamint

d) kialakítva az európai együttműködési követelményeket a Belügyminisztérium jogharmonizációs célú jogszabály-előkészítési és a szakmai szervek intézményfejlesztési feladatában.

9. Az önálló belügyi szervek nemzetközi tevékenysége feletti felügyeletet - a 8. pontban foglaltak kivételével - a szerv vezetője gyakorolja.

10. A NATO Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (CEPC) állandó és plenáris üléseire a nemzeti álláspontot - az érintett minisztériumokkal, illetve azok szerveivel, valamint a Külügyminisztériummal és az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral való egyeztetés során - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alakítja ki.

11. A belügyi attasék, a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi szakdiplomatáinak, a magyar állandó NATO képviselet belügyi szakdiplomatájának, valamint az Európai Unió intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, a belügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár végzi a BM Nemzetközi Főosztály, a BM Európai Együttműködési Főosztály és a szakmailag illetékes belügyi szervek bevonásával.

12. A belügyi attasék és a belügyi szakdiplomaták váltására vonatkozó személyügyi javaslatokat az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár dolgozza ki a BM Nemzetközi Főosztály, a BM Európai Együttműködési Főosztály és a szakmailag illetékes belügyi szervek bevonásával. A javaslatok a közigazgatási államtitkár útján kerülnek felterjesztésre a belügyminiszterhez.

2. A kiutazások és fogadások tervezése

13. A hivatali egységek nemzetközi együttműködési feladataik végrehajtására - saját szakmai feladataikhoz kapcsolódóan - a 3. és a 4. melléklet alapján éves kiutazási és fogadási tervjavaslatokat készítenek, amelyek tartalmazzák a tervezett események költségvonzatát is. A tervjavaslatokat a Belügyminisztérium összesített kiutazási és fogadási terveinek elkészítése céljából minden év december 10-éig megküldik a BM Nemzetközi Főosztálynak. A Belügyminisztérium összesített éves kiutazási és fogadási terveit - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár javaslata alapján és a közigazgatási államtitkár egyetértése után - a belügyminiszter hagyja jóvá.[3]

14. A jóváhagyott éves terveket tárgyév június 15-éig felül kell vizsgálni és az indokolt módosítási javaslatokat a közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra fel kell terjeszteni a belügyminiszternek.

15. Az éves kiutazási és fogadási tervben szereplő utazás, illetve terven felüli igény esetén az önálló belügyi szerv az első számú vezető vonatkozásában - az engedélyezés érdekében - a tervezett esemény időpontját megelőzően legalább 10 munkanappal, kivételesen sürgős esetben lehetőleg 3 nappal az utazás megkezdése előtt a 13. pontban foglaltakon túlmenően a szükségességet és terven felüliséget külön megindokolva az 5. melléklet alapján feljegyzést készít és azt megküldi a kabinetfőnök útján a miniszter részére.[4]

16. A parlamenti államtitkár, az önkormányzati államtitkár, illetve a közigazgatási államtitkár terven felüli kiutazását vagy fogadását a belügyminiszter engedélyezi.

17. Az önálló belügyi szervek vezetői a 3. és a 4. melléklet szerinti éves kiutazási és fogadási tervjavaslataikat minden év december 31-éig a kabinetfőnök útján terjesztik fel a belügyminiszterhez. A jóváhagyott terveket tárgyév június 15-éig felül kell vizsgálni és módosulásuk esetén azokat írásban fel kell terjeszteni a kabinetfőnöknek.[5]

18. A belügyminiszter engedélyezi

a) az országos rendőrfőkapitány,

b) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója,

c) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,

d) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,

e) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója,

f) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője,

g) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,

h) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és

i)[6]

19. A közigazgatási államtitkár engedélyezi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója kiutazását.

20. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár engedélyezi a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ főigazgatója kiutazását.

21. A nemzetközi közjog alanyai és ezek szervei, valamint a magyar költségvetési szerven kívül más szervezet, jogi személy, valamint természetes személy költségére külföldi utazást csak különösen indokolt esetben a belügyminiszter, illetve a közigazgatási államtitkár engedélyezhet az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár előzetes véleményezését követően.

3. Képviselet nemzetközi és kormányzati szervezetekben

22. A közigazgatási államtitkár egyetértésével az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár javaslatot tesz az Európai Unió szerveinek munkacsoportjaiban és szakbizottságaiban, valamint az univerzális és regionális nemzetközi szervezetekben (ENSZ, ET, OECD, NATO, UNHCR, IOM, Stabilitási Paktum, SECI, ICMPD, EPAC, EACN és más szervezetek) és azok bizottságaiban, illetve más nemzetközi szakosított szervezetekben, továbbá két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések alapján létrehozott testületekben a magyar felet képviselő személyekre. Kijelölésükről a belügyminiszter dönt. E rendelkezés nem vonatkozik azon belügyi szervekre, amelyek jogszabályban rögzített felhatalmazás alapján látják el a képviseletet.

23. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár képviseli a Belügyminisztériumot és irányítja a Belügyminisztérium elsődleges felelősségébe tartozó EU Tanács és Bizottság munkacsoportokban kifejtett képviseleti tevékenységet.

24. Európai uniós és nemzetközi támogatások esetén a nemzetközi, európai uniós és kormányzati koordinációban az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt személy képviseli a Belügyminisztériumot.

4. A belügyi szervek feladatai

25. A belügyi szervek

a) szakterületükön két- vagy többoldalú szakmai kapcsolatot tartanak fenn, figyelembe véve a Belügyminisztérium nemzetközi együttműködésre vonatkozó prioritásait, továbbá betartva a 8. és a 10. pont szerint kialakított szakmai álláspontokat,

b) szakmai feladataik során teljesítik a nemzetközi szerződésből vagy nemzetközi szervezetben fennálló tagságból eredő kötelezettségeiket,

c) végzik a nemzetközi szerződések által hatáskörükbe utalt feladatokat, részt vesznek a vegyes bizottságok, éves munkatalálkozók stb. tevékenységében,

d) részt vesznek a hatáskörükbe tartozó nemzetközi szerződések előkészítésében, valamint a szerződés létrehozására irányuló szakértői egyeztetéseken; az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár előzetes engedélyének kikérését követően, a nemzetközi szerződések felhatalmazása alapján vagy saját hatáskörben nemzetközi szerződésnek nem minősülő, képzésre, továbbképzésre és tapasztalatcserére irányuló együttműködési megállapodásokat írhatnak alá,

e) szakterületüknek megfelelően hozzájárulnak, illetve információt adnak a Belügyminisztérium felső vezetői, illetve a Külügyminisztérium részére készülő tárgyalási háttéranyagok elkészítéséhez.

26. A szakmai szervek képviseletében kiutazó személy felelős a jóváhagyott szakmai álláspont képviseletéért és a belügyminisztériumi álláspont érvényesítéséért.

27.[7]

5. Nemzetközi segítségnyújtási tevékenység

28. A nemzetközi segítségnyújtási tevékenység koordinációját a BM Európai Együttműködési Főosztály, a BM Nemzetközi Főosztály és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi az alábbi megosztás szerint:

a) a nemzetközi katasztrófa-elhárítási, polgári védelmi, és humanitárius segítségnyújtás koordinálását az érintett tárcák között, valamint a segítségnyújtásban résztvevő szervek tevékenységének megszervezését és egyéb operatív feladatokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi,

b) az egyéb rendkívüli helyzetben a nemzetközi segítségnyújtási tevékenységből eredő tárcaszintű koordinációs feladatokat a BM Nemzetközi Főosztály végzi.

29. Az Európai Unió tagállamainak, illetve a harmadik országok szerveivel létesített kapcsolat keretében tett segélyfelajánlásokról az önálló belügyi szervek a BM Európai Együttműködési Főosztályt kötelesek tájékoztatni. A felajánlott támogatás elfogadásáról az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt - amennyiben lehetséges - előzetesen tájékoztatni kell.

6. Szakanyagok és úti jelentések felvitele a BM Intranetre

30. Az érintett hivatali egységek gondoskodnak arról, hogy a Belügyminisztériumot érintő nem minősített nemzetközi információk, dokumentumok, útijelentések, a Magyarországon és külföldön megvalósult nemzetközi tárgyalásokról készült 2. melléklet szerinti jelentések 15 munkanapon belül megküldésre kerüljenek a BM Nemzetközi Főosztálynak. A BM Nemzetközi Főosztály gondoskodik róla, hogy a jelentések 10 napon belül felkerüljenek a BM Intranet portáljára.[8]

31. A Belügyminisztérium feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi jogi tárgyú megállapodások idegen nyelvű változatának és - amennyiben rendelkezésre áll - magyar nyelvű fordításának a BM Intranetre történő felviteléről a szakterületért felelős belügyi szerv vezetője gondoskodik.

32. A 27. pont c) alpontja szerinti adatokat a BM Támogatás-koordinációs Főosztály a beérkezéstől számított 10 napon belül feltölti a BM Intranetre.

33. Ez az utasítás 2011. szeptember 15-én lép hatályba azzal, hogy hatálybalépését követően a vezetői szintű nemzetközi kapcsolattartás eljárási rendjéről szóló 9/2009. PTNM utasítás az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vonatkozásában nem alkalmazható.

A kiküldetések elszámolása[9]

34. A hivatali egységek, és az önálló belügyi szervek a hivatalos külföldi kiküldetések elszámolásához, és költségei nyilvántartásához a Forrás KGR Külföldi kiküldetés modulját - az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kivételével - kötelesek használni.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 26/2011. (IX. 9.) BM utasításhoz[10]

2. melléklet a 26/2011. (IX. 9.) BM utasításhoz[11]

3. melléklet a 26/2011. (IX. 9.) BM utasításhoz[12]

KIUTAZÁSI TERV

* Amennyiben a tervezés során ismert.

4. melléklet a 26/2011. (IX. 9.) BM utasításhoz[13]

FOGADÁSI TERV

* Amennyiben a tervezés során ismert.

** Azon résztvevők létszáma, akikre nézve az adott program tekintetében a költségek megjelölésre kerülnek.

5. melléklet a 26/2011. (IX. 9.) BM utasításhoz[14]