32000R0969[1]

A Tanács 969/2000/EK rendelete (2000. május 8.) a Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából származó kálium-klorid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 969/2000/EK rendelete

(2000. május 8.)

a Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából származó kálium-klorid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 9. és 11. cikkére,

tekintettel a Bizottság által a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

1. ELŐZETES VIZSGÁLATOK

(1) A 3068/92/EGK rendelettel [2] a Tanács végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából (a továbbiakban: az érintett országok) származó kálium-klorid-behozatalokra (a továbbiakban: hamuzsír vagy az érintett termék). A vámok megegyeztek a megállapított minimumár és a vámkezelés előtti, nettó költségmentes a közösség határán paritású ár közötti különbséggel.

(2) A 643/94/EK rendelettel [3] a Tanács módosította a fent említett vámokat. Kombinált intézkedésekként, a hamuzsír tonnájára rögzített összeget vagy a megállapított minimumár és a vámkezelés előtti, nettó költségmentes a közösség határán paritású ár közötti különbségnek megfelelő összeget írtak elő, attól függően, hogy melyik volt magasabb. Szintén meg kell említeni, hogy az 1994-ben végzett felülvizsgálat mind a dömpingre és károkozásra, mind a Közösség érdekeire kiterjedt.

(3) A 449/98/EK rendelettel [4] a Tanács újból módosította a fent említett intézkedéseket. Ezt a vizsgálatot egy orosz és fehérorosz hamuzsírexportőr, a Nemzetközi Hamuzsír Társaság (IPC) kérése nyomán kezdeményezték, amely többek között azt állította, hogy Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása a hatályban lévő intézkedések alapját képező körülmények megváltoztatását eredményezte. A kombinált intézkedések formáját fenntartották, de az intézkedések szintjét a vizsgálat megállapításainak megfelelően kiigazították. Szintén meg kell említeni, hogy az 1998-ban végzett áttekintés csupán a dömping és a közösségi érdekek vizsgálatára korlátozódott.

2. A JELENLEGI VIZSGÁLAT

(4) Az érintett országokból származó hamuzsír behozatalára vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő elévüléséről szóló értesítés [5] kihirdetését követően a Bizottságot felkérték, hogy vizsgálja felül a 384/96/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedéseket.

(5) A kérést 1998. december 23-án nyújtotta be a Hamuzsírtermelők Európai Szövetsége (a továbbiakban: a kérelmező) a termelők nevében, akiknek közös hamuzsírtermelése a Közösség termelésének mintegy 99 %-át, vagyis az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése szerint a közösségi össztermelés jelentős részét képezi.

(6) A kérés azon alapult, hogy az intézkedések elévülése a dömping és a károkozás folytatódását vagy visszatérését eredményezné. Sőt, a kérelmező állítása szerint az érintett országokból származó hamuzsírt továbbra is dömpingáron értékesítették aktív feldolgozásra, egy olyan mentességi rendszerben, amelyre a Közösségben alkalmazott dömpingellenes intézkedések nem érvényesek. Hasonlóképpen, a kérelmező állítása szerint - figyelembe véve a múltbeli dömping mértékét, valamint azt a tényt, hogy a Közösséggel szomszédos országokban a jelentős exportőrök még mindig nagyon alacsony áron értékesítették az érintett terméket - nagyon valószínű volt, hogy a dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén a dömping visszatérne. Ezt az érvet a bemutatott bizonyíték is megerősítette, amely szerint az érintett országok belföldi fogyasztása radikálisan csökkent, míg a termelés jelentősen növekedett, ezáltal fennállt annak a veszélye, hogy az exportőrök termékfeleslege dömpingáron kerül értékesítésre a közösségi piacon. Végül pedig, a kérelmező állítása szerint a dömping várható visszatérése árcsökkenéshez vezetne, és károkat okozna a továbbra is bizonytalan nyereségességű közösségi iparágban.

(7) Figyelembe véve az érintett országokból származó kálium-klorid behozatalokra kivetett dömpingellenes vámok sajátos formáját, vagyis a minimumár és a rögzített vám kombinációját, a Bizottság saját kezdeményezésére úgy döntött, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében egy, kizárólag az intézkedések formájára szorítkozó köztes vizsgálatot is indítványoz.

(8) A Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően, a meglévő bizonyítékokat elégendőnek ítélve, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (3) bekezdése szerinti értesítés [6] (a továbbiakban: a kezdeményezési értesítés) kihirdetése révén a Bizottság egy, az elévülésre vonatkozó felülvizsgálatot, valamint egy (a vám formájára szorítkozó) időközi felülvizsgálatot kezdeményezett.

2.1. A VIZSGÁLAT IDŐSZAKA

(9) A dömping folytatódására vagy visszatérésére vonatkozó vizsgálat az 1998. január 1-jétől december 31-ig tartó időszakot (a továbbiakban: VI vagy vizsgált időszak) fedte le. A károkozás folytatódására és visszatérésére vonatkozó vizsgálat az 1994. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakot (a továbbiakban: a mérlegelt időszak) fedte le. A károkozás visszatérésének vizsgálatában az 1999. és 2000. évre szóló előrejelzéseket is figyelembe vették.

2.2. A VIZSGÁLATOKBAN ÉRINTETT FELEK

(10) A vizsgálat kezdeményezéséről hivatalosan értesítették a kérelmező közösségi termelőket, az exportáló országok exportőreit és termelőit, az importőröket, valamint ezek képviselőinek tudvalevőleg érintett szövetségeit, és az exportáló országok képviselőinek hivatalosan javasolták felülvizsgálat kezdeményezését. Kérdőíveket küldtek minden említett félnek, valamint a kezdeményezési értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezőknek. Ezenkívül felvették a kapcsolatot és kérdőíveket küldtek az analóg országnak megválasztott Kanada termelőinek is. A közvetlenül érintett felek emellett írásban fejthették ki nézeteiket és meghallgatást is kérhettek.

(11) A kérdőívet az összes kérelmező közösségi termelő megválaszolta. A fehérorosz és orosz termelők, név szerint a Production Amalgamation "Belaruskali" (Soligorsk, Minszk régió, Fehéroroszország), JSC "Silvinit" (Solikamsk, Perm régió, Oroszország) és JSC "Uralkali" (Berezniki, Perm régió, Oroszország) közös exportőrük, az IPC (Moszkva, Oroszország) révén működtek együtt a vizsgálatban. Az IPC-vel nem független importőrök, a Ferchimex (Antwerpen, Belgium) és a Belarus (Bécs, Ausztria) szintén válaszoltak. Az ukrán exportáló termelőktől nem érkezett válasz.

(12) A kérdőívekre hét független importőr is válaszolt, akik írásban is kifejtették nézeteiket. A hamuzsír importőrei a legtöbb esetben a termék felhasználói is. A termék nem importőr felhasználóitól nem érkezett válasz.

(13) Minden szükségesnek ítélt információt felkutattak és ellenőriztek annak megállapításához, hogy mekkora a dömping és károkozás folytatódásának és visszatérésének valószínűsége, és hogy az intézkedések fenntartása szolgálja-e a Közösség érdekeit.

a) Kérelmező közösségi termelők:

Cleveland Potash Limited, Saltbourn, Egyesült Királyság,

Comercial de Potasas, SA [7], Madrid, Spanyolország,

Kali and Salz GmbH, Kassel, Németország,

Société commercial des potasses et de l'azote, SA [8], Mulhouse, Franciaország (a továbbiakban: SCPA).

b) Az analóg ország termelői:

Agrium Inc., Calgary,

IMC Global Inc., Regina,

Potash Corporation of Saskatchewan (PCS), Saskatoon.

c) A Közösségbe importáló független importőrök:

Fertiberia SA, Madrid, Spanyolország (egyben hamuzsír-felhasználó).

3. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

3.1. AZ ÉRINTETT TERMÉK LEÍRÁSA

(14) Az érintett termék a kálium-klorid (hamuzsír, KCl), általában mezőgazdasági műtrágyaként, más műtrágyával vegyítve vagy az NFK (nátrium, foszfor, kálium) név alatt ismert, összetett műtrágyává való átalakítása után használják. A káliumtartalom változó, és a termékben található kálium-oxid (K2O) tömegszázalékában fejezik ki, szárazanyagra számítva.

(15) A hamuzsírt vagy szabványos/por formában forgalmazzák (szabvány hamuzsír), vagy "a szabványtól eltérő" formában, amely magában foglalja, de nem korlátozódik a szemcsés formátumra (szemcsés hamuzsír). A terméket K2O-tartalma szerint általában három fő kategóriába sorolják:

- 40 % K2O-t nem meghaladó káliumtartalommal - a 31042010 KN-kód alá tartozó,

- 40 % K2O-t meghaladó, de 62 %-nál kevesebb vagy azzal egyenlő káliumtartalommal - a 31042050 KN-kód alá tartozó,

- 62 % K2O-t meghaladó káliumtartalommal - a 31042090 KN-kód alá tartozó.

(16) Mivel a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések tartalmaznak egy változó vámot is, a felülvizsgált rendeletben különböző, egyrészt a szabvány hamuzsírra vonatkozó, másrészt a többi, így a szemcsés hamuzsírra is vonatkozó dömpingellenes vámokat határoztak meg.

(17) Fel kell idézni, hogy a legutóbbi vizsgálat megállapításai szerint bizonyos, a fent említett KN-kódok alá nem tartozó, szokatlanul magas káliumtartalmú különleges elegy- és keverékbehozatalokat érintett terméknek kell tartani. Ez a következtetés azért született, mert az ilyen elegyek és keverékek ugyanazokkal a fizikai és kémiai alaptulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor azonos módon használhatók fel, mint a fent említett alapkategóriák. Mivel ez a vizsgálat nem tárt fel egyetlen, az említett megközelítés feladásának szükségességére utaló tényezőt sem, valamint a dömpingellenes intézkedések következetes alkalmazása és a hibás besorolások elkerülése érdekében, ebben a rendeletben szükségesnek tartották az ilyen elegyek és keverékek minimális K2O-tartalmának 35 tömegszázalékos vagy ennél magasabb szintben való meghatározását, szárazanyagra számítva, a hamuzsír "szabványtól eltérő" formáiban.

3.2. HASONLÓ TERMÉK

(18) Akárcsak az előző vizsgálatban, megállapították, hogy mivel a hamuzsír különböző formáinak és minőségeinek fizikai és kémiai tulajdonságai között nincs különbség, az analóg országként (lásd a 4.2. fejezet) választott Kanadában gyártott és az észak-amerikai piacon értékesített hamuzsír a Közösség érintett országaiba importált termékhez hasonló termék, az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében. Ezenkívül az érintett országokból exportált hamuzsír, illetve a Közösség termelői által termelt hamuzsír szintén hasonló termék.

(19) Az IPC a 62 %-nál magasabb K2O-tartalmú szabvány hamuzsír kizárását kérte, amelyet - állításuk szerint - csak gyógyszerészeti alkalmazásokban használnak, és más áron, csomagolva szállítják (szemben a műtrágyának használt hamuzsír ömlesztett szállítmányaival). A szóban forgó termék fizikai alaptulajdonságai és kémiai összetétele azonban az érintett termékével azonos volt. Az a tény, hogy a kálium-kloridot általában műtrágyaként használják, a hasonló termék meghatározásából nem zárja ki az ipari vagy gyógyszerészeti használatra szánt termékeket vagy a másként csomagolt termékeket. Ezért úgy döntöttek, hogy ez a típusú hamuzsír ugyanaz a termék, mint a hamuzsír más típusai.

4. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY VISSZATÉRÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

(20) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ilyen típusú vizsgálat célja megállapítani, hogy az intézkedések elévülése a káros dömping folytatódásához vagy visszatéréséhez vezetne-e.

(21) Ebben a tekintetben megvizsgálták a VI folyamán a Közösségbe exportált mennyiségeket. Az Oroszországból származó behozatal a fogyasztás 4,2 %-át képezte, de azt nagyrészt az aktív feldolgozás rendszere alatt importálták. Az intézmények következetes gyakorlatával összhangban ezeket a behozatalokat figyelembe kell venni a dömping létezésének megállapítása céljából, és ebben a vonatkozásban az orosz behozatal volumenét elégségesnek találták egy reprezentatív helyzetkép kialakításához arról, hogy létezik-e jelenleg dömping, illetve hogy fog-e folytatódni az intézkedések megszüntetése után. A Fehéroroszországból származó behozatal mennyisége szintén reprezentatívnak tekinthető, mivel elérte a Közösség fogyasztásának 1,2 %-át. Ilyen körülmények között felesleges lett volna megvizsgálni, hogy fennáll-e az említett országokból származó behozataloknak tulajdonítható dömping visszatérésének veszélye az intézkedések megszüntetése esetén. Ami Ukrajnát illeti, a VI folyamán nem történt kivitel, ezért a vizsgálat csak arra összpontosított, hogy mekkora a dömping visszatérésének valószínűsége az intézkedések megszüntetése esetén.

4.2. ANALÓG ORSZÁG

(22) Annak érdekében, hogy megállapítsák, folytatódna vagy visszatérne-e a dömping, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban egy megfelelő piacgazdasággal rendelkező harmadik országból származó információk alapján kellett meghatározni. A kezdeményezési értesítés Kanadát javasolta mint megfelelő analóg országot.

(23) Egyetlen fél sem emelt kifogást az ellen, hogy Kanadát tekintsék analóg országnak. Az IPC és az Európai Műtrágya Import Szövetsége (EFIA) egyaránt egyetértett Kanada analóg országnak választásával, azzal a feltétellel, hogy a rendes érték meghatározásához inkább a Saskatchewan, mintsem a New Brunswick tartományban található bányákat használják. Az IPC a Saskatchewanban található Patience Lake bányát szintén ki akarta zárni a rendes érték meghatározásából.

(24) Mindkét fél érvelése szerint azok a bányák, amelyeknek a kizárását kérték, a méret, a geológiai lerakódási körülmények, illetve a bányászati és termelési módszerek tekintetében különböznek a Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában találhatóktól, amelyek a Saskatchewan-bányákhoz viszont nagyon hasonlóak. Továbbá, az érvelések szerint a New Brunswick-bánya sokkal közelebb fekszik a vevőkhöz, mint a Fehéroroszország és Oroszország által a hamuzsírkivitelekhez használt rakodókikötők, ezért különösen a szállítási költségek válnak összehasonlíthatatlanná.

(25) A vizsgálat igazolta, hogy analóg országként Kanadát kell használni, mivel:

a) Fehéroroszországot, Oroszországot és Ukrajnát megelőzve, Kanada volt világszerte a hamuzsír legnagyobb termelője és exportőre;

b) az érintett termék észak-amerikai belföldi piacán rendes versenyfeltételek uralkodnak;

c) a gyártási folyamat és a nyersanyaghoz való hozzáférés Kanadában és az érintett országokban nagymértékben hasonló;

d) a korábbi vizsgálatokban is Kanadát használták.

(26) Figyelembe véve az IPC és az EFIA érveit bizonyos bányák kizárására, a következő észrevételeket lehet megtenni:

a) mivel a hamuzsír valójában nyersanyag, és tekintve, hogy a rendes érték meghatározása a nyitott, versenyképes, észak-amerikai piac szinte minden bányájától származó árak alapján történt, a bányászati feltételek vagy az említett tényezők bármelyikének eltérése egy konkrét bányában vagy régióban a rendes értéket lényegesen nem befolyásolja;

b) az IPC által felvetett, a New Brunswick-bánya és annak kanadai, belföldi piacainak, illetve a fehérorosz és orosz bányák és azok exportkikötőinek távolsága közötti különbségre vonatkozó érv nem releváns, mivel az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében a rendes értéket és az exportárat azonos szinten, vagyis bányából leszállítva áron hasonlítják össze. Ezenkívül a szóban forgó New Brunswick-bánya értékesítései a rendes érték meghatározásához figyelembe vett értékesítéseknek csupán csekély részét képezik, így a távolság hatása - ha van ilyen - elenyésző lenne az összes figyelembe vett értékesítés mennyiségéhez képest (lásd a (36) preambulumbekezdést).

(27) Következésképpen a számítások a mindhárom kanadai társaságtól beérkezett, teljesen megválaszolt kérdőíveket vették alapul. Ezeket a New Brunswickben és Saskatchewanban található bányákra vonatkozó adatokat a társaságok kanadai székhelyén teljes mértékben ellenőrizték.

4.3. OROSZORSZÁG ÉS FEHÉROROSZORSZÁG

(28) Annak vizsgálatában, hogy mekkora a valószínűsége a dömping folytatódásának az intézkedések megszüntetése esetén, arról is meg kell győződni, hogy volt-e dömping a VI során, és várható-e az ilyen dömping folytatódása.

4.3.1. A rendes érték

(29) A rendes értéket az összes együttműködő kanadai vállalat adatai alapján számították ki. Ebben a tekintetben az együttműködő vállalatoknak a kanadai piacon történő teljes hamuzsír értékesítését tekintették reprezentatívnak.

(30) Végül megvizsgálták, hogy a szóban forgó kategória nyereséges értékesítéseit alapul véve lehet-e úgy tekinteni a megfelelő értékesítéseket, hogy azok a kereskedelem szokásos menetében történtek.

(31) Mivel az előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó (nyereséges értékesítés) nettó értékesítési áron eladott szabvány hamuzsír mennyisége az említett kategória teljes értékesített mennyiségének több mint 80 %-át képezte, és mivel a súlyozott átlagár magasabb volt, mint az előállítási költség súlyozott átlaga, Oroszország számára a rendes értéket az észak-amerikai piac tényleges árai alapján határozták meg, és a vizsgálati időszak folyamán az összes vállalat részéről történt összes szabvány hamuzsír-értékesítés (akár nyereséges volt, akár nem) súlyozott átlagáraként számították ki.

4.3.2. Az exportár

(32) Az IPC volt az egyetlen olyan exportőr, amely együttműködött a vizsgálattal. Az IPC által jelentett exportmennyiségek gyakorlatilag megfelelnek a 6.2.1. pontban részletezett módon kiegészített Eurostat-adatoknak. Ezért az exportárakat mind Fehéroroszország, mind pedig Oroszország tekintetében az IPC által biztosított információ alapján értékelték.

(33) Az IPC részben két nem független importőr, a belgiumi Ferchimex és az ausztriai Belarus közvetítésével, részben pedig közvetlenül a független vevők révén értékesített a közösségi piac felé.

(34) Minden, független közösségi vevők felé történő hamuzsírkivitel esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően állapították meg, vagyis a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján. A nem független felek felé történő exportértékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint, vagyis az importált árunak az első független vevő felé történő viszonteladása ára alapján alakították ki. Ilyen esetekben a Közösség határán számított megbízható exportár megállapítása céljából kiigazítást tettek minden, a behozatal és viszonteladás között adódó költség, valamint felmerülő nyereség tekintetében. Figyelembe véve a kapcsolódó importőrök által elvégzett feladatokat, a korábbi vizsgálatban alkalmazott 5 %-os haszonkulcsot - más információ hiányában - reálisnak találták.

(35) A vizsgált időszak folyamán az IPC által a Közösségbe exportált hamuzsír gyakorlatilag teljes egészében az aktív feldolgozási mentességi rendszer (IPR) keretében érkezett a közösségi piacra, ahol a közösségi ipar által gyártott hamuzsírral versenyzett.

4.3.3. Összehasonlítás

(36) Mivel a hamuzsír ömlesztett termék, amely értékesítési árának nagy részét a szállítási költségek képezik, és figyelembe véve a fehérorosz és orosz bányák távolságát a legközelebbi kikötőktől, úgy döntöttek, hogy az összehasonlítást a korábbi vizsgálathoz hasonlóan a bányából leszállítva árak alapján végzik el.

(37) A rendes érték és az exportár korrekt összehasonlításának biztosítása érdekében kiigazítások formájában megfelelő engedményeket tettek az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek kiküszöbölésére, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően.

i. A rendes érték kiigazítása

(38) Az IPC számos észrevételt tett a fehérorosz és orosz, illetve a közösségi és kanadai bányák között a minőségben és a bányászati feltételekben jelentkező különbségekre vonatkozóan. Kiigazítást azonban nem igényelt, és az állítólagos különbségeket sem határozta meg mennyiségileg. Az említett tényezők legtöbbjével ráadásul már a korábbi vizsgálatok során foglalkoztak, amikor megállapították, hogy a viszonylagos természeti előny kiigazítása a fehérorosz és orosz bányák hátrányára történt volna. Mivel a lényeges körülmények nem változtak meg jelentősen a korábbi vizsgálat óta, valamint a fent említett okokból kifolyólag, nem volt szükség a rendes érték fizikai különbségekkel vagy a viszonylagos természeti előnyökkel kapcsolatos kiigazítására. Az indokolt esetekben a hitelköltségek közötti különbségekhez biztosították a kiigazítást.

ii. Az exportár kiigazítása

(39) Az exportárat kiigazították a szállítási költségekkel. A kiigazítás összegének meghatározásához alkalmazott módszer megegyezett a korábbi vizsgálatban alkalmazottal, vagyis a Fehéroroszország és Oroszország területén történő szállítás esetében a kanadai szállítási költségekre vonatkozó adatokat vették alapul, míg a termelő országok és a Közösség határa közötti szállítási költségeket - ahol ez lehetséges volt - az IPC által jelentett költségek alapján állapították meg.

(40) Az IPC azt állította, hogy a kérdőívre adott válaszában jelentett szállítási költségek összegét tévesen vonták le. Az IPC által jelentett szállítási feltételek és szállítási költségek között volt némi ellentmondás. Az IPC által nyújtott bizonyítékok hiányában azonban nem lehetett megállapítani, hogy a szállítási feltételeket vagy a szállítási költségeket jelentették-e helyesen. Mindenesetre, még ha az IPC számára legkedvezőbb megközelítést is vették figyelembe, ez nem módosította a dömpingre vonatkozó magállapításokat. Szükséges továbbá felidézni, hogy az elévülésre vonatkozó vizsgálatban nem kell kiszámítani a pontos dömpingkülönbözetet.

(41) Az IPC által jelentett adatok alapján a hitelköltségeket szintén kiigazították.

4.3.4. A dömpingkülönbözet

(42) A dömpingkülönbözetet külön-külön állapították meg Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna esetében. A súlyozott átlag rendes értéket a Közösség felé irányuló kivitel súlyozott átlag exportárához viszonyították.

i. Fehéroroszország

(43) A "CIF a Közösség határára szállítva" ár százalékában kifejezve a Fehéroroszországból származó behozatalok tekintetében még mindig jelentős volt a dömping, bár a korábbi vizsgálatban találtnál alacsonyabb szintű volt.

ii. Oroszország

(44) A "CIF a Közösség határára szállítva" ár százalékában kifejezve a dömpingkülönbözetet jelentősen magasabbnak találták, mint a korábbi vizsgálat során.

4.3.5. Következtetés

(45) A Fehéroroszországból és Oroszországból származó behozatalok tekintetében le lehet vonni azt a következtetést, hogy a jelentős dömping folytatódott. Nem találtak okot annak feltételezésére, hogy a dömping megszűnne, ha a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyeznék.

4.4. UKRAJNA

(46) A korábbi vizsgálathoz hasonlóan Ukrajna ez esetben sem működött közre. Az Eurostat adatai szerint a vizsgálat ideje alatt ebből az országból nem történt behozatal, bár az előző években volt erre példa. Ennek alapján meg kellett vizsgálni, hogy visszatérne-e a dömping, amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket megszüntetnék. Az ukrán termelőktől semmilyen együttműködés nem érkezett. Ennek következtében, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően, a megállapításokat csak a rendelkezésre álló tényekre alapozhatták. Ebben az összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy a bizonyítékok szerint Ukrajnában hamuzsírbányákat működtetnek. E bizonyítékok alapján ezek kapacitása lényegesen kisebb, mint az oroszországi és fehéroroszországi bányáké. Ha azonban a közösségi fogyasztáshoz viszonyítunk, az ukrán bányák kapacitása még mindig jelentős exportpotenciált hordoz. Ami az ukrán behozatalok lehetséges árszintjét illeti, meg kell jegyezni, hogy a közösségi piacon hamuzsírellátásból nincs hiány. Így ha a közösségi piacra egy új fél kíván belépni, ezt csak a jelenleg aktív piaci szereplők árai alá kínálva, tehát dömpingárakkal tudja megtenni. Szintén meg kell jegyezni, hogy a korábbi, Ukrajnából származó behozatalok ára az Oroszország és Fehéroroszország által felszámolt akkori árakhoz volt hasonló.

4.3.5. Következtetés

(47) A fentieket figyelembe véve, és az ellenkezőjét bizonyító információk hiányában - például a kapacitás kihasználására, a mennyiségre és a harmadik ország felé irányuló behozatalok árára vonatkozóan -, az a következtetés született, hogy az intézkedések megszüntetésével fennállna annak valószínűsége, hogy az Ukrajnából származó behozatalok dömpingje visszatér.

5. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(48) A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező közösségi termelők a közösségi hamuzsírtermelők 99 %-át képviselték, ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a közösségi ipart alkotják.

6. A KÖZÖSSÉGI IPAR ÉS A KÖZÖSSÉGI HAMUZSÍRPIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

(49) Először is meg kell jegyezni, hogy a mérlegelt időszak során a nyereségességre és beruházásokra vonatkozó adatokat három közösségi termelő, a Cleveland Potash Limited, Comercial de Potasas, SA és Kali und Salz GmbH adatai alapján számították ki. A negyedik közösségi termelőt, az SCPA-t "Mines de potasse d'Alsace" nevű bányászati leányvállalatának rendkívüli helyzete miatt részben kizárták. A hamuzsírkészlet kimerülése miatt a bányát néhány éven belül bezárják, ezért beruházások már nem történnek. Emellett a bánya számviteli rendszerét is annyira leegyszerűsítették, hogy sem a termelési költségeket, sem a hamuzsír nyereségességét nem lehet a többi közösségi termelő adataival való összesítést lehetővé tevő módon kiszámolni. A rendelkezésre álló információk alapján azonban az SCPA figyelembevétele esetén a közösségi ipar nyereségessége észrevehetően alacsonyabb lett volna, a beruházások pedig még drasztikusabb csökkenést mutattak volna.

(50) Másodszor azt kell megjegyezni, hogy a legutóbbi évek során az érintett országokból származó behozatalok szinte kizárólagosan az IPR rendszerben történtek. A közösségi intézmények következetes gyakorlatával összhangban úgy tartották, hogy ezek a behozatalok versenyeznek a közösségi ipar által termelt, érintett termékkel, mivel ezeket a Közösségben olyan műtrágyagyártók dolgozzák fel, akik a közösségi iparágtól felvásárolják a szintén kivitelre szánt, összetett műtrágya előállításában használt nyersanyagok némelyikét.

6.1. A KÖZÖSSÉGI PIAC FOGYASZTÁSA

(51) A teljes hamuzsírfogyasztást a következők összesítése alapján számolták ki:

a) a közösségi iparág saját hamuzsírtermelésének a közösségi piacon való értékesítéseinek volumene;

b) a nem kérelmező közösségi termelők közösségi piacon történő értékesítéseinek volumene;

c) az érintett országokból a Közösségbe irányuló hamuzsír-behozatalok;

d) a harmadik országokból a Közösségbe irányuló hamuzsír-behozatalok.

(52) Ezek alapján az 1994. évi körülbelül

7460000

tonnás fogyasztás a VI alatt körülbelül

7290000

tonnára, azaz hozzávetőlegesen 2,3 %-kal csökkent. A fogyasztás szintje azonban a mérlegelt időszak folyamán ingadozott, az alábbi táblázatban feltüntetett módon:

Forrás:

A közösségi ipar, az Eurostat, a finn, dán és belga Nemzeti Statisztikai Hivatal által megválaszolt kérdőívek.

(ezer tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Közösségi fogyasztás | 7460 | 7340 | 7090 | 7600 | 7290 |

6.2. AZ ÉRINTETT ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ BEHOZATALOK

6.2.1. A behozatalok mennyisége

(53) Az Oroszországból származó hamuzsír-behozatalok az 1994. évi 397000 tonnáról a VI alatt 305000 tonnára, vagyis hozzávetőlegesen 23 %-kal csökkentek. A Fehéroroszországból származó hamuzsír-behozatalok az 1994. évi 137000 tonnáról a VI alatt 91000 tonnára, azaz hozzávetőlegesen 34 %-kal csökkentek. Ukrajna csak 1994, 1995 és 1997 folyamán exportált, és ezek erősen csökkenő tendenciát mutattak. Az érintett országokból származó teljes behozatal a mérlegelt időszak során körülbelül 32 %-kal csökkent. A csökkenés azonban nem volt állandó: az érintett országokból származó teljes behozatal 1996-ig csökkent, elérve az alacsony, 132000 tonnás szintet, ezután megint emelkedni kezdett, míg a vizsgált időszakban ennek háromszorosára nőtt.

(54) A vizsgálat kimutatta, hogy az IPC által jelentett behozatalok mennyisége nagyobb annál, amit az Eurostat adatai tükröznek, mivel számos, egyetlen jelentősebb importőrrel rendelkező tagállam titoktartási okokból nem jelentett be teljes adatokat. Ezektől a tagállamoktól kiegészítő adatokat kértek és kaptak. Ezek alapján azt állapították meg, hogy az IPC által jelentett behozatalok nem térnek el jelentősen a teljes Eurostat-adatoktól.

Forrás:

Eurostat, a finn, a dán és a belga Nemzeti Statisztikai Hivatal.

(ezer tonna) |

Behozatalok | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Oroszország összesen | 397 | 175 | 122 | 190 | 305 |

Fehéroroszország összesen | 137 | 113 | 11 | 51 | 91 |

Ukrajna | 49 | 15 | 0 | 1 | 0 |

Összesen | 583 | 303 | 132 | 243 | 396 |

Az IPR rendszerben importált tonnaforgalom és annak százalékaránya a Közösség teljes hamuzsír-behozatalában az egyes országok szerint a következő:

(ezer tonna) |

Behozatalok | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 |

Oroszország összesen | 61 | 159 | 115 | 178 | 284 |

a behozatalok... %-a | 15 | 91 | 94 | 93 | 93 |

Fehéroroszország összesen | 34 | 52 | 11 | 51 | 91 |

a behozatalok... %-a | 25 | 46 | 100 | 100 | 100 |

Ukrajna | 35 | 15 | 0 | 1 | 0 |

a behozatalok... %-a | 72 | 100 | N/A | 100 | N/A |

Összesen | 131 | 226 | 126 | 230 | 375 |

a behozatalok... %-a | 22 | 75 | 95 | 95 | 95 |

(55) A fenti táblázat a dömpingellenes intézkedések bevezetése során történt fejleményeket szemlélteti. Míg 1994-ben az IPR rendszerben történő behozatalok részesedése még csekély volt, a VI folyamán gyakorlatilag minden behozatal az említett rendszerben történt. Az IPR rendszerben történő behozatalokat a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek [9] megfelelően a tagállamok vámhatóságai ellenőrzik. A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel egyetlen olyan tényt sem, amely arra utalt volna, hogy ezt a rendszert az intézkedések megkerülésére használhatták. Azt is meg kell jegyezni, hogy az ebben a rendszerben behozott áruk után nem kell megfizetni a vizsgálat alatt álló dömpingellenes vámot, ami megmagyarázza a mérlegelt időszak vége felé történt növekedést.

6.2.2. Piaci részesedés

(56) A mérlegelt időszak alatt az érintett országokból származó behozatalok piaci részesedése a közösségi piacon 2,4 százalékponttal csökkent. A csökkenés azonban nem volt állandó. A piaci részesedés a legmagasabb, az 1994. évben elért 7,8 %-os szintjéről 1996-ban a legalacsonyabb, vagyis a 1,9 %-os szintre csökkent. 1996 után az emelkedés állandó volt, míg a VI alatt elérte az 5,4 %-os szintet.

Forrás:

Eurostat, a finn, a dán és a belga Nemzeti Statisztikai Hivatal.

Az érintett behozatalok piaci részesedése %-ban | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Fehéroroszország | 1,8 | 1,5 | 0,2 | 0,7 | 1,2 |

Oroszország | 5,3 | 2,4 | 1,7 | 2,5 | 4,2 |

Ukrajna | 0,7 | 0,2 | 0 | 0 | 0 |

Összesen | 7,8 | 4,1 | 1,9 | 3,2 | 5,4 |

6.2.3. Az árak alakulása és magatartása

6.2.3.1. Az érintett behozatalok árának alakulása

(57) Ami a mérlegelt időszak folyamán megvizsgált behozatalok árának alakulását illeti, a tendenciákat az Eurostat adatai alapján állapították meg az (54) preambulumbekezdésben meghatározott módon.

A közösségi piacon az érintett országokból származó CIF értékesítési átlagárak részletes alakulása a következő:

Forrás:

Eurostat és a finn, a dán és a belga Nemzeti Statisztikai Hivatal.

(ECU/tonna) |

A 40 %-ot meghaladó, de legfeljebb 62 % K2O-tartalmú hamuzsír átlagos CIF árai | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Fehéroroszország | 67,5 | 86,5 | 88,3 | 94,1 | 100,1 |

Oroszország | 83,1 | 71,7 | 74,4 | 79,4 | 85,8 |

Ukrajna | 83,6 | 89,9 | - | 88,0 | - |

Átlag | 79,2 | 76,8 | 75,7 | 83,3 | 90,8 |

Forrás:

Eurostat és a finn, a dán és a belga Nemzeti Statisztikai Hivatal.

(ECU/tonna) |

A 62 %-ot meghaladó K2O-tartalmú hamuzsír átlagos CIF árai | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Oroszország | - | 89,9 | 93,8 | 96,7 | 101,5 |

(58) Az érintett országokból származó, 40 %-ot meghaladó, de legfeljebb 62 % K2O-tartalmú hamuzsír árának átlagos növekedése a vizsgált időszakban elérte a 14,6 %-ot. Mivel a fehérorosz árak jelentősen növekedtek, megelőzve az orosz eredetű hamuzsír árát, az orosz árak viszonylag alacsonyak maradtak. A VI alatt nem importáltak Ukrajnából származó hamuzsírt.

(59) 62 %-ot meghaladó K2O-tartalmú hamuzsírt kizárólag Oroszországból importáltak. Az átlagár 12,9 %-kal, az 1995. évi tonnánkénti 89,9 ECU-ról a VI idejére tonnánként 101,5 ECU-ra növekedett.

6.2.3.2. Az árak magatartása

(60) A dömpingellenes vámok három évig voltak hatályban. Ez alatt az idő alatt az érintett országokból származó behozatalból nagyon keveset bocsátottak szabad forgalomba. A behozatalok leginkább a IPR rendszerre korlátozódtak. Az IPC képviselői azt állították, hogy az IPR rendszer jellegéből következően termékeiket a közösségi piac árainál alacsonyabb áron kénytelenek értékesítésre kínálni. Ezt az érvet megvizsgálták, de igazolására nem találtak egyértelmű bizonyítékot.

(61) Az árak magatartásának vizsgálatában a származási helyüknek - Fehéroroszország és Oroszország - megfelelő két fontosabb hamuzsír-kategória tekintetében minden egyes, független vevők felé történő értékesítésre, valamint minden egyes, velük nem független importőrön keresztül történő viszonteladásra vonatkozó, az exportőrök által bejelentett árat átlagoltak a VI folyamán. Ezek az árak a nettó számlázott árak voltak, vámfizetés nélkül és - az ügyfeleknek a szállítási kikötőhöz való közelsége miatt - a szállított árral megegyezőnek tekintve. Ezeket hasonlították össze a két említett hamuzsír-kategória esetében az összes közösségi termelő közösségi szinten számlázott árának súlyozott átlagaival.

(62) Megállapították, hogy az IPC árai a közösségi ipar árainál átlagosan több mint 10 %-kal alacsonyabbak voltak. Részletesebben, az orosz eredetű hamuzsír ára körülbelül 20 %-kal, a belaruszé pedig 5 %-kal volt alacsonyabb.

6.3. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG GAZDASÁGI HELYZETE

(63) Meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparágnak az 1999-es és 2000-es évre szóló előrejelzése azon a feltevésen alapult, hogy az intézkedéseket fenntartják.

6.3.1. A termelés

(64) A mérlegelt időszak folyamán a Közösségben csökkent a hamuzsírtermelés, az 1996. év kivételével, amikor enyhe növekedés történt. A termelés körülbelül 7779000 tonnáról mintegy 7026000 tonnára csökkent, a következő okokból: (1) a francia bányákban az érc fokozatosan kimerült; (2) Németországban és Spanyolországban bezártak néhány veszteséges bányát; (3) az 1997-ben és a VI folyamán az egyik közösségi termelő bányájában észlelt geológiai rendellenességek miatt. Az 1999. és 2000. évre a közösségi iparág a termelés növekedését jelzi, 2000-ben érve el az 1997-es szintet.

A Közösség hamuzsír-termelésének adatai:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(ezer tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Termelés | 7779 | 7428 | 7541 | 7368 | 7026 |

6.3.2. Termelési kapacitás

(65) A közösségi iparág termelési kapacitása az 1994. évi körülbelül 10000000 tonnáról a VI-ban mintegy 9300000 tonnára csökkent. A termelési kapacitás csupán 1996-ban növekedett kissé az előző évhez viszonyítva. A francia bányában az érc folyamatos kimerülésének következtében az 1999. és 2000. évben a közösségi ipar várhatóan még tovább fogja csökkenteni termelési kapacitását, míg 2000-ben eléri a mintegy 8500000 tonnát.

A teljes hamuzsírtermelés kapacitásának adatai:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(ezer tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Kapacitás | 9996 | 9414 | 9472 | 9403 | 9293 |

6.3.3. A kapacitás kihasználása

(66) A közösségi iparág kapacitásának kihasználása 1994-től 1996-ig növekedett, majd 1997-ben csökkenni kezdett, elsősorban azért, mert az érckészlet csökkenése következtében a francia termelő már nem termelhetett hamuzsírt az ércfeldolgozó gép maximális kapacitásán. 1999-ben és 2000-ben azonban a közösségi ipar várhatóan javítja kapacitásainak kihasználását, míg - a francia kapacitás csökkenését is beleszámítva - 2000-ben eléri a 86 %-os szintet.

A közösségi iparág kapacitáskihasználási adatai konkrétan a következőképpen alakultak:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(%) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Kapacitáskihasználás | 77,8 | 78,9 | 79,6 | 78,4 | 75,6 |

6.3.4. Az értékesítések volumene

A közösségi ipar saját hamuzsírtermeléséből a független vásárlók felé történő értékesítés mennyisége az 1994. évi mintegy 5530000 tonnáról a VI folyamán körülbelül 5260000 tonnára csökkent. Az értékesítés volumene 1996 és 1997 között jelentősen növekedett, de a VI folyamán újból lecsökkent. 2000 végére azonban a Közösség várhatóan az 1997-es szintre növeli az értékesítések volumenét. A közösségi ipar értékesítéseinek volumene a közösségi piacon konkrétan a következőképpen alakult:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(ezer tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

A közösségi iparág értékesítéseinek volumene | 5530 | 5452 | 5415 | 5750 | 5261 |

6.3.5. Piaci részesedés

(67) A közösségi iparág piaci részesedése az 1994. évi 74,1 %-ról a VI-ban 72,2 %-ra csökkent: ez körülbelül 2 százalékpontos esés. Ebben az időszakban a piaci részesedése 1996-ig növekedett, majd ezután csökkenni kezdett, míg elérte a VI szintjét.

A közösségi ipar piaci részesedése konkrétan a következőképpen alakult:

Forrás:

A közösségi iparág, az Eurostat és a finn, a dán és a belga Nemzeti Statisztikai Hivatal által megválaszolt kérdőívek.

(%) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

A közösségi iparág piaci részesedése | 74,1 | 74,3 | 76,4 | 75,6 | 72,2 |

6.3.6. Az árak alakulása

(68) A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi termelők értékesítési átlagára a legnagyobb mennyiségben értékesített szabvány hamuzsír-kategória (40 % < K2O ≤ 62 %) esetében az 1994. évi tonnánkénti 90,1 ECU-ről a vizsgált időszakban tonnánként 104,2 ECU-re növekedett. Ez 15,6 %-os növekedést jelent. A 62 %-ot meghaladó K2O-tartalmú hamuzsír ára viszont az 1994. évi tonnánként 137,7 ECU-ről a mérlegelt időszakban tonnánként 122,0 ECU-re csökkent. Ez 11,4 %-os csökkenés. Az árak csökkenése a mérlegelt időszakban egybeesik a közösségi ipar hamuzsír értékesítései volumenének jelentős növekedésével. A nagyobb megrendelések növekvő volumenhozadékkal jártak, ezért a vevők alacsony átlagárakat élvezhettek.

(69) Míg 1994 és a VI között a 40 %-ot meghaladó, de legfeljebb 62 % K2O-tartalmú szabvány hamuzsír esetében az értékesítési ár általánosan növekvő tendenciát mutatott, 1997-ben az árak átmenetileg csökkentek, majd a VI alatt újból növekedtek. Ami az 1999. és 2000. évet illeti, a közösségi iparág úgy véli, hogy a 40 %-ot meghaladó, de legfeljebb 62 % K2O-tartalmú szabvány hamuzsír értékesítési árának növekedése tovább folytatódik, míg a 62 %-nál magasabb K2O-tartalmú hamuzsír ára enyhén csökkenni fog.

A közösségi ipar értékesítési átlagárai a hamuzsír tekintetében a közösségi piacon a következőképpen alakultak:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(ECU/tonna) |

Értékesítési átlagár | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

40 %-ot meghaladó, de legfeljebb 62 % K2O-tartalmú szabvány hamuzsír | 90,1 | 96,8 | 101,6 | 96,6 | 104,2 |

62 %-ot meghaladó K2O-tartalmú szabvány hamuzsír | 137,7 | 138,7 | 134,8 | 123,2 | 122,0 |

6.3.7. A nyereségesség

(70) A közösségi iparág nyereségességének elemzése céljából és a bevett gyakorlatot követve, a hamuzsírtermelés melléktermékeinek értékesítéséből származó bevételeket szintén figyelembe vették. Szintén szükséges felidézni, hogy a (49) preambulumbekezdésben megállapított okok miatt a francia termelőt, az SCPA-t kizárták a közösségi iparág nyereségességének kiszámításából.

(71) A közösségi iparágnak a nettó értékesítések százalékában kifejezett nyereségessége a mérlegelt időszak folyamán az 1994. évi 1,0 %-os súlyozott átlag veszteségszintről a VI alatti 3,3 %-os nyereségszintre növekedett. Meg kell jegyezni, hogy a nyereségesség egyenletesen javult, az 1997. év kivételével, amikor a nyereségek szinte nullára estek. Az 1999. és 2000. év folyamán a közösségi iparág nyereségességi szintje várhatóan továbbra is alacsony marad, ami az olyan, nagyfokú kockázattal járó vállalkozásban, mint a hamuzsír bányászata, természetesnek tekinthető. A közösségi iparág nyereségessége a hamuzsír tekintetében a közösségi piacon a következőképpen alakult:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(%) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Nyereségráta | -1,0 | -0,5 | 1,5 | 0,1 | 3,3 |

6.3.8. Foglalkoztatás

(72) A közösségi iparágban a foglalkoztatás szintje az 1994. évi

8460

alkalmazottról a vizsgált időszak alatti

6936

alkalmazottra csökkent, ami 18,0 %-os esést jelent. A francia bánya közelgő bezárásával az alkalmazottak száma az 1999. és 2000. év folyamán várhatóan még tovább csökken. A közösségi iparágban a foglalkoztatási helyzet a következőképpen alakult:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

A hamuzsírtermelésben alkalmazott személyzet (%) | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Alkalmazottak | 8460 | 7919 | 7296 | 7213 | 6936 |

6.3.9. Készletek

(73) A közösségi termelők hamuzsír-zárókészletei az 1994. évi 560000 tonnáról a VI alatti 469000 tonnára csökkentek, ami körülbelül 16 %-os csökkenést jelent. 1994 és 1996 között a zárókészletek folyamatosan növekedtek, 1997-ben azonban jelentősen csökkentek, míg a vizsgált időszakban ismét mérsékelten növekedtek.

A közösségi ipar hamuzsír-zárókészletei a következőképpen alakultak:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(ezer tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Zárókészletek | 560 | 614 | 903 | 415 | 469 |

6.3.10. Beruházások

(74) A közösségi iparág összberuházása az 1994. évi mintegy 87,7 millió ECU-ről a VI alatti körülbelül 52,9 millió ECU-re csökkent, ami 40 %-os csökkenést jelent. Az egyik fontos közösségi termelő bányái korszerűsítési munkálatainak köszönhetően 1994 és 1995 között a beruházások növekedtek. 1999 és 2000 folyamán a közösségi ipar újra nagyobb beruházásokat készül megkezdeni, így 2000-ben a beruházások előre jelzett szintje meghaladná az 1996. évi adatokat. Azt is fel kell idézni, hogy a (49) preambulumbekezdésben megállapított okokból kifolyólag a francia termelőt, az SCPA-t kizárták a közösségi ipar beruházásainak értékeléséből. A közösségi ipar beruházásai a következőképpen alakultak:

Forrás:

A közösségi ipar által megválaszolt kérdőívek.

(ezer ECU) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Beruházások | 87722 | 113809 | 84201 | 63908 | 52882 |

6.4. A HARMADIK ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ BEHOZATALOK VOLUMENE ÉS ÁRA

(75) A harmadik országokból származó hamuzsír-behozatalok volumene a mérlegelt időszakban az 1994. évi mintegy

1348000

tonnáról a VI alatti körülbelül

1566000

tonnára nőtt. Ez körülbelül 16,2 %-os növekedést jelent. A növekedés nagyobbrészt az izraeli behozataloknak tulajdonítható.

Forrás:

Eurostat.

(ezer tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

A harmadik országból származó behozatalok | 1348 | 1552 | 1495 | 1555 | 1566 |

(76) A harmadik országokból származó behozatalok piaci részesedése az 1994. évi 17,9 %-ról az 1995. évi 21,0 %-ra emelkedett, ezt követően viszonylag állandó maradt, a VI végére elérve a 21,4 %-os szintet.

(77) A harmadik országokból származó behozatalok értékesítési átlagárát azért vették be, hogy bemutassák az árak tendenciáját a mérlegelt időszakban. Az Eurostat szerint ezen behozatalok értékesítési átlagára egyenletesen nőtt az 1994. évi tonnánként 96,5 ECU-ről az 1997. évi tonnánként 120,5 ECU-re. Ezután az ár tonnánként 112,3 ECU-re esett a VI-ban. A mérlegelt időszakban ez 16,4 %-os növekedésnek felel meg.

Az árak alakulása részletesen a következő:

Forrás:

Eurostat.

(ECU/tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

A harmadik országból származó behozatalok átlagára | 96,5 | 101,8 | 104,3 | 120,5 | 112,3 |

6.5. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG EXPORTTEVÉKENYSÉGE

(78) Figyelembe véve, hogy a 6.3.1. pontban meghatározott termékeket mind a Közösségen belüli, mind a Közösségen kívüli értékesítésre szánták, a közösségi iparágnak a harmadik országok felé irányuló hamuzsírkivitelét szintén elemezték. Az elemzés kimutatta, hogy a kivitelek a VI-ban az 1658000 tonnához képest 1994 folyamán elérték a 2314000 tonnás szintet. A kivitel hanyatló tendenciát mutatott, az 1997. év kivételével, amikor az előző évihez viszonyítva növekedett. A kivitelek teljes csökkenése a mérlegelt időszakban elérte a 28,3 %-ot. Az 1999. és 2000. évben a közösségi ipar várhatóan valamivel kevesebbet fog exportálni, mint a vizsgált időszakban. Ezt a hanyatló tendenciát valószínűleg az a tény magyarázza, hogy az érintett országokból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseknek a Közösségben való hatálybalépése után, amint azt a továbbiakban a 7.3. pont tárgyalja, az érintett országok jelentősen fokozták értékesítési erőfeszítéseiket a Közösségtől eltérő harmadik piacokon. A komoly árversennyel szembesülő közösségi iparág nem tudott olyan mennyiségű hamuzsírt szállítani a harmadik országok piacaira, mint korábban.

A kivitelek a mérlegelt időszakban részletesen a következőképpen alakultak:

Forrás:

A közösségi iparág által megválaszolt kérdőívek.

(ezer tonna) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

A közösségi iparág exportértékesítéseinek volumene | 2314 | 1815 | 1671 | 1947 | 1658 |

6.6. KÖVETKEZTETÉS

(79) A mérlegelt időszakban a közösségi ipar különböző gazdasági mutatóinak alakulása vegyes volt. A kombinált intézkedések (a rögzített vám és a minimumár) 1994. évi bevezetését követően a közösségi iparág helyzete javult. Az olyan gazdasági tényezők, mint a legnagyobb mennyiségben értékesítetett kategória tonnánkénti értékesítési átlagára, a készletek volumene és a nyereségesség pozitívan alakultak.

(80) A 40 %-ot meghaladó, de legfeljebb 62 % K2O-tartalmú szabvány hamuzsír esetében az értékesítési átlagár valójában 15,6 %-kal nőtt a mérlegelt időszakban. Másodsorban, a készletek volumene 1996 óta csökkent: ez a javuló piaci kereslet jele. Harmadsorban pedig, két veszteséges év után, a közösségi ipar értékesítései 1996 óta újra nyereségesek voltak. Egyértelmű, hogy ez az értékesítési árak az 1994-ben bevezetett hatékony dömpingellenes intézkedések révén lehetségessé vált emelésének tulajdonítható.

(81) Az elemzés mindazonáltal azt is kimutatja, hogy ez a pozitív alakulás nem minden mutatóra érvényes, és - különösen 1996 óta - hanyatló tendenciát mutat. Konkrétan a termelés volumene, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a piaci részesedés, az értékesítések volumene, a foglalkoztatás és a beruházások nem alakultak kedvezően.

(82) A közösségi ipar értékesítéseinek volumene a mérlegelt időszakban 4,9 %-kal csökkent. Termelésének volumene, illetve termelési kapacitása 9,7 %-kal, illetve 7,0 %-kal csökkent, ami a kapacitáskihasználás 2,2 százalékpontos csökkenéséhez vezetett. A közösségi ipar beruházásai ugyanakkor 39,7 %-kal zuhantak, mivel a munkaerőt 18 %-kal kellett csökkentenie.

(83) Amint már említettük, a közösségi hamuzsírfogyasztás 2,3 %-kal csökkent, 1996-ban érve el a legalacsonyabb szintet. A közösségi iparág a közösségi piac 1,9 %-át veszítette el; az érintett országok 2,4 %-ot veszítettek, míg a harmadik országok, nevezetesen Izrael, 3,4 %-ot nyertek. 1996 óta azonban a közösségi iparág a közösségi piac több mint 4 %-át elveszítette; az érintett országok 3,5 %-ot nyertek, míg a harmadik országok részesedése gyakorlatilag változatlan maradt. Arra lehet következtetni tehát, hogy a harmadik országokból származó behozatalok nem befolyásolták számottevően a közösségi ipar 1996 és a VI közötti gazdasági helyzetét.

(84) A közösségi ipar és az érintett országok átlagárai (a 62 %-ot meghaladó K2O-tartalmú hamuzsír kivételével) hasonlóan, az (57) és (69) preambulumbekezdésben bemutatott mértékben nőttek. Ugyanez a harmadik országokra is érvényes. Az érintett országok árai azonban továbbra is a legalacsonyabbak, különösen az orosz eredetű hamuzsír esetében, ami az említett országokból származó behozatalok korlátozása ellenére negatívan befolyásolja a közösségi iparág értékesítéseinek volumenét, piaci részesedését és nyereségességét.

(85) Végül megvizsgálták a csökkenő exportértékesítések hatását. A vizsgált időszakban a közösségi iparág összértékesítéseinek 24 %-át képező exportértékesítések a mérlegelt időszak során, a harmadik országok piacain folyó komoly verseny miatt 28,3 %-kal csökkentek. Bár ez a fejlemény magyarázatul szolgálhat konkrétan a közösségi ipar termelésével kapcsolatos negatív fejlemények egy részére, az említett általános negatív tendenciákra nem ad elégséges magyarázatot.

Végkövetkeztetésként a vizsgálat azt állapította meg, hogy a közösségi ipar helyzetének enyhe javulása ellenére számos gazdasági tényező kedvezőtlenül alakult, és amennyiben az intézkedéseket hagyják elévülni, a közösségi ipar továbbra is ki lesz szolgáltatva a káros dömping esetleges visszatérésének.

7. A KÁROKOZÁS VISSZATÉRÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

7.1. AZ ÉRINTETT ORSZÁGOK BELFÖLDI PIACA

(86) Az érintett országok hamuzsírból hatalmas nyersanyagtartalékokkal rendelkeznek. Fehéroroszország és Oroszország belföldi hamuzsírfogyasztása a '90-es évek első felében mégis összeomlott, és a mérlegelt időszak folyamán alacsony szinten maradt. Ebben a két országban a belföldi értékesítések az 1994-es évhez viszonyítva a VI alatt 6 %-kal növekedtek. A megfelelő hamuzsírtermelésnek azonban még így is kevesebb mint egynegyedét képviselték. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a kereslet az ukrajnai belföldi piacon ettől eltérően alakult.

7.2. KIVITELEK AZ IPR-RENDSZERBEN

(87) Elemzés készült az IPR-rendszerben történő behozatalok értékesítési áráról annak céljából, hogy a dömpingellenes intézkedések elévülése esetén lehetséges importárakat felbecsüljék. Amint az a (62) preambulumbekezdésben látható, az IPC közösségi árai, amelyeket szinte kizárólag az IPR-rendszerben állapítottak meg, átlagban jóval több mint 10 %-kal alacsonyabbak a közösségi iparág értékesítési árainál.

7.3. AZ ÉRINTETT ORSZÁGOK KIVITELE A HARMADIK ORSZÁGOK FELÉ

(88) Az érintett országoknak a Közösség felé irányuló kivitelét és közösségi piaci részesedésük alakulását a 6.2. pont írja le.

(89) A megválaszolt kérdőívek és az IPC későbbi indítványa alapján a Közösségen kívüli nagyobb piacok felé irányuló fehérorosz és orosz kivitelek volumenének alakulását szintén elemezték. Az ukrán termékeket nem az IPC-n keresztül értékesítik, és mivel az ukrán exportőrtermelők nem működtek együtt a vizsgálatban, a harmadik országok felé irányuló ukrán exportértékesítésekre vonatkozó információk nem álltak rendelkezésre. A VI alatt Fehéroroszország és Oroszország kiviteleinek legfontosabb piaca Kína volt, ahol a behozatalok a mérlegelt időszak folyamán körülbelül 87 %-kal növekedtek. A második legnagyobb piac Brazília volt, amely az 1994. évhez viszonyítva a VI alatt hozzávetőlegesen 34-szer több hamuzsírt importált Fehéroroszországból és Oroszországból. A harmadik és a negyedik legnagyobb, az importvolumen jelentős növekedésével jellemezhető piac az Egyesült Államok, illetve Norvégia volt, amint az az alábbi táblázatban is látható. Japán és más kisebb piacok együttesen valamelyest csökkentették a két országból származó behozatalaikat a mérlegelt időszak folyamán.

(90) Norvégia, ahol a felhasználói érdeklődés nem elhanyagolható, hamuzsírtermelő viszont nincs, 1994-ben elenyésző mennyiségben importált Fehéroroszországból és Oroszországból. Amióta a Közösség bevezette az érintett országokból származó hamuzsírra vonatkozó hatékony, kombinált dömpingellenes intézkedéseket, a Fehéroroszországból és Oroszországból származó behozatalokat olyan mértékben irányították át Norvégia felé, hogy az érintett országok piaci részesedése a VI alatt Norvégiában elérték a 71,3 %-ot [10], ugyanakkor Fehéroroszország és Oroszország értékesítéseinek volumene ebben az országban már 1995-ben meghaladta a Közösség felé történő összértékesítéseket [11].

(91) Az alábbi, titoktartási okokból indexelt táblázat, Fehéroroszországnak és Oroszországnak a Közösségen kívüli piacok felé irányuló kivitele volumenének alakulását szemlélteti a mérlegelt időszak folyamán.

Forrás:

Az IPC által megválaszolt kérdőív.

(index) |

Az érintett országok Közösségen kívüli piacok felé irányuló kivitele | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Kína | 100 | 167 | 127 | 183 | 187 |

Brazília | 100 | 414 | 2535 | 4062 | 3438 |

USA | 100 | 104 | 103 | 157 | 157 |

Norvégia | 100 | 3833 | 5750 | 5383 | 4933 |

Japán | 100 | 94 | 78 | 79 | 84 |

Mások | 100 | 74 | 74 | 90 | 96 |

Összesen | 100 | 130 | 137 | 188 | 186 |

(92) Ezen kivitelek jelentőségének helyes értékelése céljából szükséges megjegyezni, hogy az érintett országoknak a VI alatt a Közösség felé irányuló kivitelei nagyjából megegyeznek a Norvégia felé irányuló kiviteleikkel. Emellett az érintett országok Közösségen kívüli harmadik országok piacai felé irányuló teljes kivitele nagyjából megfelel a közösségi iparág összértékesítéseinek a közösségi piacon.

(93) Az összes hamuzsírtípus szállított árainak összehasonlítása kimutatta, hogy a VI alatt az értékesítési árak Norvégiában, Brazíliában és Japánban magasabbak voltak, mint a Közösségben. Az árak Kínában az előző évek folyamán alacsonyabbak voltak, de a VI alatt elérték a közösségi árak szintjét. Az Amerikai Egyesült Államok esetében az exportárak a mérlegelt időszak folyamán rendszeresen alacsonyabbak maradtak a közösségi áraknál.

7.4. TERMELÉS, KAPACITÁS, KAPACITÁSKIHASZNÁLÁS, KÉSZLETEK ÉS BERUHÁZÁSOK

(94) A fenti mutatók tekintetében a vizsgálatban együttműködő két orosz és egy fehérorosz társaságtól érkeztek tájékoztatások. Mivel az ukrán társaságok nem működtek együtt, a Műtrágyagyártók Nemzetközi Szövetsége által nemrégiben közétett jelentésben megjelent, a kapacitásra vonatkozó információ (évi 277000 tonna) kivételével más információ nem állt rendelkezésre.

(95) Amint az alábbi táblázatban is látható, Fehéroroszország és Oroszország termelési kapacitása a mérlegelt időszak folyamán állandó maradt, összesen

19844000

tonnányi hamuzsírral, ami a világkapacitás körülbelül 33 %-át és a közösségi fogyasztás volumenének majdnem háromszorosát jelenti.

Forrás:

Műtrágyagyártók Nemzetközi Szövetsége.

(ezer tonna) |

Termelési kapacitás | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Fehéroroszország | 9077 | 9077 | 9077 | 9077 | 9077 |

Oroszország | 10767 | 10767 | 10767 | 10767 | 10767 |

Összesen | 19844 | 19844 | 19844 | 19844 | 19844 |

(96) Fehéroroszországnak és Oroszországnak termelését 39 %-kal sikerült növelnie a mérlegelt időszak folyamán. Amint az alábbi (titoktartási okokból indexelt) táblázatban látható, a termelés volumene viszonylag egyenletesen nőtt, az 1996-ban történt csekély visszaesés kivételével.

Forrás:

Az IPC által megválaszolt kérdőív.

(index) |

Termelési kapacitás | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Fehéroroszország | 100 | 111 | 108 | 129 | 138 |

Oroszország | 100 | 113 | 106 | 137 | 140 |

Összesen | 100 | 112 | 107 | 133 | 139 |

(97) A termelés növekedésével párhuzamosan javult a fehérorosz és orosz termelők kapacitáskihasználása, bár még mindig rendkívül alacsony szinten maradt, a kapacitás jelentős részét kihasználatlanul hagyva. A termelő kapacitáskihasználási rátájának a mérlegelt időszak alatti 38 %-os javulását az alábbi (titoktartási okokból indexelt) táblázat szemlélteti.

Forrás:

Az IPC által megválaszolt kérdőív.

(index) |

Kapacitáskihasználás | | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | VI |

Fehéroroszország | 100 | 111 | 109 | 130 | 137 |

Oroszország | 100 | 116 | 108 | 139 | 142 |

Összesen | 100 | 112 | 107 | 133 | 138 |

(98) A készletek tekintetében egyértelmű tendenciát nem állapítottak meg. Általánosságban a készletek szintje a mérlegelt időszak folyamán jelentősen váltakozott. A VI végén a három termelő készletei viszonylag alacsony szinten voltak.

(99) Fehéroroszország és Oroszország beruházásai a saját hamuzsírbányáikba és -gyáraikba a mérlegelt időszak folyamán körülbelül 172 %-kal emelkedtek. A növekvő tendenciát a beruházások egyszeri, 1996. évi csökkenése szakította meg, de a beruházások már a következő évben az 1996. évi szintnél 3,5-szer magasabb szintet értek el. Mivel a kapacitást nem növelték, a beruházásokat valószínűleg a meglévő gyártóberendezések korszerűsítésére fordították.

7.5. KÖVETKEZTETÉSEK A KÁROS DÖMPING VISSZATÉRÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGÉRŐL

(100) A rendelkezésre álló információk elemzése azt mutatta, hogy bár Fehéroroszország és Oroszország értékesítéseinek egy részét a közösségi piacról sikeresen más piacokra irányította át, mint például Kína vagy Brazília, s ugyanakkor e piacok közül néhányon sikerült viszonylag kedvező árakat kieszközölni, a fehérorosz és orosz termelők termelési kapacitása és a kapacitáskihasználási rátája továbbra is rendkívül alacsony maradt.

(101) A belföldi fogyasztás jelentősen csökkent, és a közeljövőben nem várható e helyzet megváltozása. Ezenkívül a közösségi piacon lehetséges jövedelmek a belföldi piacokon elérhetőknél sokkal vonzóbbak. Ezek a tényezők arra utalnak, hogy a fehérorosz és orosz exportárak a VI alatti áraknál sokkal alacsonyabbak is lehetnek úgy, hogy az érintett exportőrök számára még mindig vonzóak maradnak.

(102) A távoli országok piacai a közösségihez viszonyítva mindenképpen kevésbé jövedelmezők, mivel az utóbbi - közelségének köszönhetően - gazdaságosabb a hajón vagy vonaton való szállítás tekintetében. Ezenkívül a közösségi fogyasztók hagyományosan keményvalutában és rövidebb határidőn belül fizetnek. Meg kell jegyezni, hogy bár az árak egyes piacokon - például a brazil piacon - a közösségi áraknál magasabbak, a fuvar költségei a rendeltetési helyek és az érintett országok között a közösséginél sokkal magasabbak. A közösségi piaci értékesítések az amerikai egyesült államokbeli és kínai értékesítésekhez hasonlítva még vonzóbbak, mivel ezek szállított áron a közösséginél alacsonyabb árakkal járnak. Norvégiát tekinthetjük a nyugat-európai országok olyan példájának, amely az érintett országok közelében található, és nem vet ki vámot a hamuzsír behozatalára. Norvégia esetében az érintett országokból származó behozatalok most szinte teljesen túlsúlyban vannak. E behozatalok ára a Közösségbe irányuló, IPR-rendszerben történő behozatalok áránál valamivel magasabb, de a közösségi termelők árainál még mindig egyértelműen alacsonyabb.

(103) A hatalmas nyersanyagtartalékok, a kapacitás alacsony kihasználása, a fogyasztás szempontjából előnytelen belföldi helyzet, az alternatív piacok magas fuvarköltségei, a keményvaluta iránti igény és Norvégia piacának jelenlegi helyzete mind arra mutatnak, hogy az érintett országok olcsó, a Közösségbe irányuló kivitelének potenciálja igen magas, és így az intézkedések hiányában fennáll a veszélye a káros dömping visszatérésének.

(104) Ami Ukrajnát illeti, az ország együttműködése hiányában semmilyen információ nem volt hozzáférhető. Az alaprendelet 18. cikke értelmében ilyen körülmények esetén a rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni. E tekintetben kiderült, hogy az ukrán hamuzsíriparágat szoros gazdasági kapcsolatok fűzik a fehérorosz, illetve orosz iparághoz. A jelentős volumeneket érintő dömping visszatérésének valószínűségét a 4.4. pont már bemutatta. Ezek a Fehéroroszországból és Oroszországból származó behozatalokkal közvetlenül versenyző behozatalok minden kétséget kizáróan káros hatással lennének a közösségi iparra. Ami tehát az Ukrajnából származó behozatalokat illeti, az intézkedések elévülése esetén valószínű a káros dömping visszatérése.

(105) Összefoglalva tehát, az intézkedések nélkül valószínű, hogy visszatér a káros dömping, ezért a dömpingellenes intézkedéseket szükséges fenntartani.

8. KÖZÖSSÉGI ÉRDEKEK

8.1. BEVEZETÉS

(106) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a Közösség egészének érdekei ellen történne-e a meglévő dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása. A Közösség érdekeit a legkülönbözőbb érdekek, mint például a közösségi ipar, az importőrök és a termék fogyasztói érdekének értékelése alapján határozták meg. Az intézkedések fenntartása várható hatásának értékelése céljából az összes fent említett érdekelt féltől tájékoztatást kértek.

(107) Fel kell idézni, hogy a korábbi vizsgálatok folyamán úgy ítélték meg, hogy az intézkedések elfogadása és fenntartása nem ellentétes a Közösség érdekeivel. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, azaz egy olyan helyzetet elemez, amelyben a dömpingellenes intézkedések már megtörténtek. Ennek megfelelően a jelenlegi vizsgálat időzítése és természete lehetővé teszi az érintett felekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések negatív, aránytalan hatásának értékelését.

(108) A kérdőíveket 17 importőrnek/felhasználónak küldték el, akik közül hét független és két nem független fél válaszolt. Az importőrök és a felhasználók ugyanazt a kérdőívet kapták, mivel sokan közülük mindkét minőségben szerepet játszottak. A kérdőíveket ezenkívül három importőr/felhasználó szervezetnek is elküldték: Európai Műtrágya Import Szövetség (EFIA), Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (EFMA) és COPA/Cosega. A kérdőívre azonban csak az EFIA válaszolt.

(109) Ezek alapján megvizsgálták, hogy a dömpingre, károkozásra, valamint a káros dömping folytatódására és visszatérésére vonatkozó megállapítások ellenére léteznek-e olyan kényszerítő erejű indokok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a Közösségnek nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket ebben az esetben.

8.2. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG ÉRDEKEI

(110) A fentieknek megfelelően úgy vélik, hogy amennyiben az intézkedéseket hagyják elévülni, a közösségi piacon szabad forgalomra szánt dömping behozatalok valószínűleg újra feltűnnének, és a közösségi iparág jelenleg mérsékelten nyereséges helyzete újból romlani kezdene.

(111) Ez a foglalkoztatottak számának újabb komoly csökkenésével járna, a francia közösségi termelő jövőbeli bezárása miatti létszámcsökkentésen túl.

(112) Ezenkívül, bár a franciaországi hamuzsírtermelés megszűnik, a folyamatban lévő átszervezési erőfeszítések és tervek alapján a közösségi iparág még nem áll készen a termelés e szegmensének feladására. Ezért a dömpingellenes intézkedések fenntartása a közösségi ipar elsődleges érdeke.

8.3. AZ IMPORTŐRÖK/KERESKEDŐK ÉRDEKEI

(113) A kérdőívre válaszoló hét importőr/felhasználó közül ketten kizárólag kereskednek a termékkel. A többi öt egyben felhasználó is. A kereskedők oldaláról a fontosabb érveket az EFIA által megválaszolt kérdőív tartalmazta.

(114) A hamuzsírimportőrök ellenzik a dömpingellenes intézkedések meghosszabbítását. Érvelésük szerint a rögzített vám és a minimumár kombinációja teljesen kizárta az érintett országok termelőit a közösségi piacról, ami által a verseny a Közösségben minimálisra csökkent. Állításuk szerint ennek eredményeként a hamuzsír ára a közösségi piacon mesterségesen magas, és a hamuzsír-behozatalokhoz való hozzájutás nehézkes, különösen a kiskereskedők számára.

(115) Jóllehet az érintett országokból származó hamuzsír az IPR-rendszerben importáltaktól eltekintve valóban teljesen kiszorult a közösségi piacról, a Kanadából, Izraelből, Jordániából és más, kisebb exportáló országból származó behozatalok a meglévő közösségi termelőkkel együtt biztosították a versenyt a közösségi piacon. A kereskedők állítólagos nehézségeire az importált hamuzsír beszerzésekor nem találtak reprezentatív bizonyítékot. A javasolt intézkedések mindenesetre a jelenleg felülvizsgáltaktól eltérő formát öltenek majd, és az érintett országokból származó behozatalokhoz való könnyebb hozzáférést fogják célozni.

(116) Következtetésként a dömpingellenes intézkedések előírása nem volt negatív hatással a hamuzsírral csupán kereskedő importőrök nyereségességére. Valószínű továbbá, hogy az intézkedések más formában való folytatása a jövőben nem fogja rontani nyereségességüket.

8.4. A FELHASZNÉLÓK ÉRDEKEI

(117) Bár képviseleti szervezeteik megkapták a kérdőíveket, a hamuzsírt közvetlenül műtrágyaként felhasználók (gazdálkodók) nem nyilatkoztak álláspontjukról. Ebből azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a dömpingellenes vámok folytatása a gazdálkodók helyzetében nem okoz lényeges különbséget.

(118) A kérdőívre válaszoló öt felhasználó mindegyike műtrágyagyártó, aki a közösségi iparágtól vásárol, és a harmadik országokból is importál hamuzsírt. Esetükben a hamuzsír az általában három különböző tápanyagot (nitrogén, foszfor és kálium - NFK-műtrágyák) tartalmazó összetett műtrágya gyártásában használt nyersanyag.

(119) A felhasználók többsége, akik maguk is importőrök, a fenti, "8.3. Importőrök/kereskedők érdekei" című pontban kifejtettekhez hasonlóan érvelt az intézkedések folytatása ellen. Az egyik importáló felhasználó azonban azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések a közösségi hamuzsírpiacon az árak bizonyos stabilitásához vezettek, s ez tevékenysége szempontjából hasznos volt.

(120) Termékkészítményeik tekintetében a felhasználók elég merevnek bizonyulnak, valahányszor a műtrágya összetevői egyikére dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak. Állításuk szerint a közösségi műtrágyagyártók nem tudják felvenni a versenyt a külföldi társaik által ajánlott késztermékárakkal, mivel a harmadik országok konkurens műtrágyagyártói nem fizetnek vámot a hamuzsír után. Egészen más a helyzet az exportpiacon: itt az IPR-rendszerben való behozatal lehetőségének köszönhetően a közösségi műtrágyagyártók versenyképesek maradhatnak.

(121) Ezekre az állításokra válaszul a vizsgálat kimutatta, hogy az összetett műtrágya teljes költségében a hamuzsír körülbelül 15-30 %-ot képvisel. A műtrágyák termelési költségei a mérlegelt időszakban nemcsak a hamuzsír miatt, hanem számos más okból is növekedtek. Megállapították, hogy a mérlegelt időszak folyamán a műtrágya többi összetevőjének, különösen a nitrogénnek, az ára jelentősen ingadozott. Egy konkrét példán nézve, a mérlegelt időszakban a késztermék teljes áremelkedésében a hamuzsír része körülbelül 20 %.

(122) El kell ismerni ugyan, hogy az intézkedések bevezetése óta a költségeket tekintve a közösségi hamuzsír-felhasználók helyzete rosszabbodott, a hamuzsír árának hatása a teljes termelési költségekre valószínűleg nem olyan mértékű, hogy létezésüket veszélyeztesse. Mivel az intézkedések immár hét éve érvényben vannak, meg lehet állapítani, hogy fenntartásuk nem fogja tovább rontani a felhasználók helyzetét.

8.5. KÖVETKEZMÉNYEK A KÖZÖSSÉGI PIAC VERSENYÉBEN

(123) Amint azt korábban már említettük, az intézkedések jelenlegi formájukban gyakorlatilag kiszorították az érintett országokból származó hamuzsírt, az IPR-rendszerben történő behozatalok kivételével. Fel kell idézni, hogy még ebben az időszakban is az importőrök és felhasználók a piacon mindvégig több - közösségi és harmadik országbeli - versenytárssal találkozhattak. Az érvelések szerint azonban a versenytársak jelenléte ellenére az intézkedések jelenlegi formája, különösen azok minimumár összetevője, befolyásolta a piacot, amennyiben gátolta a versenyt. A vizsgálat során ugyan egyetlen jel sem utalt erre, úgy találták, hogy az intézkedések, jelenlegi formájukban való bevezetésével a hamuzsír jelentős készleteit gyakorlatilag kiszorították a közösségi piacról. Fel kell idézni azonban, hogy a kombinált intézkedések (a minimumár és a külön vám) célja nem a tényleges kizárás volt, hanem egyszerűen az eredeti vámok megkerülésének és abszorpciójának megelőzése.

8.6. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKEIRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK

(124) Az érintett érdekek elemzéséből kitűnik egyrészt, hogy a dömpingellenes intézkedések folytatása valószínűleg a hamuzsír árának stabilitásához fog vezetni a közösségi piacon, aminek lesz némi negatív hatása a hamuzsír felhasználóinak gazdasági helyzetére. Másrészt ha a közösségi iparág védtelen marad a dömpingelt behozatalokkal szemben, ez valószínűleg teljesen eltörli amúgy is csekély nyereségességét, és a felhasználói iparág potenciális nehézségeinél lényegesen komolyabbakat idéz elő. Ezért a felhasználóknak a dömpingellenes intézkedések folytatásából adódó árhátrányánál nagyobb a Közösség haszna, ami a káros dömping visszatérésének megelőzéséből adódik.

(125) Mivel azonban a dömpingellenes intézkedések jelenlegi formájukban gyakorlatilag kizárták az érintett termék minden behozatalát az aktív feldolgozásra szántakon kívül, és ennek következtében jelentős ellátási forrást szorítottak ki a piacról, az a következtetés született, hogy nincs kényszerítő erejű indok a meglévő dömpingellenes intézkedések folytatása ellen, de az intézkedések formájának az alábbiakban tárgyalt módon történő megváltoztatása a Közösség érdekeit szolgálja.

9. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(126) A fentiekből következik, hogy az alaprendelet (amely a közösségi iparág által benyújtott felülvizsgálati kérelmet szabályozza) 11. cikkének (2) bekezdésében és (a Bizottság saját kezdeményezésére elindított, de csak az intézkedések formájára szorítkozó időközi felülvizsgálatra alkalmazható) 11. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően, a 3089/92/EGK rendeletben előírt, a Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából származó kálium-klorid behozatalokra vonatkozó intézkedéseket fenn kell tartani.

(127) Fel kell idézni, hogy az intézkedések jelenlegi formáját, vagyis a minimumár és a külön vám kombinációját a 643/94/EK rendelet vezette be. Az intézkedések e formáját az akkor uralkodó különös helyzet figyelembevételével határozták meg. Az eredetileg kivetett dömpingellenes vám, vagyis egy minimumár alapján meghatározott változó vám kijátszására számos jel utalt. A jelenlegi vizsgálat kimutatta, hogy az intézkedések e sajátos formája már nem indokolt, mivel nem valószínű, hogy az érintett országok csökkentenék exportáraikat, hogy ezáltal eltüntessék a rögzített vámot. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy - amint azt a 8.6. pont tárgyalja - a lehetséges ellátási forrásoknak a közösségi piacon való érvényesülése lehetővé tétele céljából az intézkedések fenntartása jelenlegi formájukban nem szolgálja a Közösség érdekeit. Ezért helyénvaló az intézkedések formáját úgy módosítani, hogy kiiktatják azokból a minimumár összetevőt, ugyanakkor fenntartják a rögzített vámot.

(128) Végül meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 8. cikkének megfelelően, a Bizottságnak az IPC kötelezettségvállalásokat is ajánlott. Ezeket az ajánlatokat alaposan megvizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy az exportőr és az orosz kormány elégséges garanciáinak hiányában ezeket nem lehet eredményesen ellenőrizni vagy végrehajtani, továbbá nem zárható ki az IPR-rendszerben a Közösségbe importált érintett termékek kompenzációs árképzésének kockázata. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalások nem biztosítanák megfelelően a dömping káros hatásainak megelőzését. Az ajánlatokat ezért elutasította,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3068/92/EGK rendelet 1. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

"1. cikk

(1) A Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából származó, a 31042010, 31042090 KN-kód alá tartozó kálium-klorid, valamint az ex31052010, ex31052090, ex31056090, ex31059091, ex31059099 KN-kód alá tartozó különleges keverék behozatalaira végleges dömpingellenes vámokat vetnek ki.

(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a kálium-klorid kiegészítő trágyázó elemeket nem tartalmazó kálium-kloridot vagy különleges keverékben kiegészítő trágyázó elemeket tartalmazó kálium-kloridot jelent. A dömpingellenes vám alkalmazása tekintetében a különleges keveréket két vagy több trágyázó elem elegyeként határozzák meg. Az ilyen keverékek esetében a dömpingellenes vámokat akkor kell alkalmazni, ha a keverék vagy elegy K2O-tartalma legalább 35 tömegszázalék, de legfeljebb 62 tömegszázalék, szárazanyagra számítva.

(3) A vám összege egyenlő a KCl tonnánként euróban megadott rögzített összeggel, kategóriánként és minőségenként az alábbiaknak megfelelően (szabvány hamuzsír alatt a por alakban lévő hamuzsír értendő):

Fehéroroszország

Kiegészítő trágyázó elemeket nem tartalmazó kálium-klorid:

| | | |

| | | | |

Kategória: | Legfeljebb 40 tömegszázalék K2O-ban kifejezett káliumtartalommal, szárazanyagra számítva | 40 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 62 tömegszázalék K2O-ban kifejezett káliumtartalommal, szárazanyagra számítva | 62 tömegszázalékot meghaladó K2O-ban kifejezett káliumtartalommal, szárazanyagra számítva |

TARIC-kód | 3104201010 | 3104201090 | 3104205010 | 3104205090 | 3104209000 |

Rögzített összeg (EUR/tonna) | 19,51 | 30,84 | 29,51 | 46,65 | 48,19 |

Különleges keverékben kiegészítő trágyázó elemeket tartalmazó kálium-klorid:

| 35 tömegszázalék vagy azt meghaladó, de legfeljebb 40 tömegszázalék K2O-ban kifejezett káliumtartalommal, szárazanyagra számítva | 40 tömegszázalékot meghaladó, de 62 tömegszázalékot nem meghaladó vagy azzal egyenlő K2O-ban kifejezett káliumtartalommal |

TARIC-kód | 3105201010, 3105209010, 3105609010, 3105909110, 3105909910 | 3105201020, 3105209020, 3105609020, 3105909120, 3105909920 |

Rögzített összeg (EUR/tonna) | 30,84 [12] | 46,65 [12] |

Oroszország

Kiegészítő trágyázó elemeket nem tartalmazó kálium-klorid:

| | | |

| | | | |

TARIC-kód | 3104201010 | 3104201090 | 3104205010 | 3104205090 | 3104209000 |

Rögzített összeg (EUR/tonna) | 19,61 | 26,01 | 29,65 | 39,33 | 40,63 |

Különleges keverékben kiegészítő trágyázó elemeket tartalmazó kálium-klorid

TARIC-kód | 3105201010, 3105209010, 3105609010, 3105909110, 3105909910 | 3105201020, 3105209020, 3105609020, 3105909120, 3105909920 |

Rögzített összeg (EUR/tonna) | 26,01 [13] | 39,33 [13] |

Ukrajna

Kiegészítő trágyázó elemeket nem tartalmazó kálium-klorid:

| | | |

| | | | |

TARIC-kód | 3104201010 | 3104201090 | 3104205010 | 3104205090 | 3104209000 |

Rögzített összeg (EUR/tonna) | 19,61 | 30,84 | 29,65 | 46,65 | 48,19 |

Különleges keverékben kiegészítő trágyázó elemeket tartalmazó kálium-klorid:

| 35 tömegszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő, de legfeljebb 40 tömegszázalék K2O-ban kifejezett káliumtartalommal, szárazanyagra számítva | 40 tömegszázalékot meghaladó, de 62 tömegszázalékot meg nem haladó vagy azzal egyenlő K2O-ban kifejezett káliumtartalommal, szárazanyagra számítva |

TARIC-kód | 3105201010, 3105209010, 3105609010, 3105909110, 3105909910 | 3105201020, 3105209020, 3105609020, 3105909120, 3105909920 |

Rögzített összeg (EUR/tonna) | 30,84 [14] | 46,65 [14] |

(4) Amennyiben az áru a szabad forgalomba hozatal előtt megsérül, és a ténylegesen fizetett, illetve fizetendő árat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 145. cikke alapján a vámérték meghatározása céljából megosztják, a fent megállapított összegek alapján kiszámított dömpingellenes vám összegét annyi százalékkal kell csökkenteni, amennyi megfelel a ténylegesen fizetett, illetve fizetendő ár arányosításának.

(5) A vámok tekintetében a hatályos intézkedéseket kell alkalmazni."

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. május 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. Pina Moura

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30., 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 308., 1992.10.24., 41. o.

[3] HL L 80., 1994.3.24., 1. o.

[4] HL L 58., 1998.2.27., 15. o.

[5] HL C 296., 1998.9.24., 3. o.

[6] HL C 80., 1999.3.23., 9. o.

[7] Két spanyol bánya, Suria K, SA (1997 áprilisáig) és Potasas de Llobregat, SA leányvállalata és termelésének kizárólagos forgalmazója.

[8] A "Mines de potasse d'Alsace" leányvállalata és termelésének kizárólagos forgalmazója.

[9] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 955/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 119., 1999.5.7., 1. o.) módosított rendelet.

[10] Forrás:Műtrágyagyártók Nemzetközi Szövetsége (International Fertilisier Industry Association).

[11] Forrás:Az IPC által megválaszolt kérdőív.

[12] "A rögzített összegek minden táblázatban változatlanok maradnak

[13] "A rögzített összegek minden táblázatban változatlanok maradnak

[14] "A rögzített összegek minden táblázatban változatlanok maradnak

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32000R0969 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32000R0969&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.