BH 2015.5.120 Törvényes vád hiánya miatt a büntetőeljárás megszüntetése indokolt, ha a verbális bűncselekmény (becsületsértés) miatt benyújtott vádirat nem tartalmazza a terhelt által a sértettekkel szemben használt azokat a konkrét kifejezéseket, szavakat, amelyeknek megvizsgálásával a bíróság dönthetne azok becsület csorbítására alkalmasságáról, végső soron pedig a büntetőjogi felelősségről [1978. évi IV. tv. 180. §; Be. 2. § (2) bek., 267. § (1) bek. j) pont, 373. § (1) bek. I. c) pont].

[1] A járásbíróság a 2013. október 29. napján tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével - a járási ügyészség által benyújtott vádirata alapján eljárva - a terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli becsületsértés vétségében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 180. § (1) bek. a) pont].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) évre próbára bocsátotta.

[3] A Be. 548. § (1) bekezdése alapján állapította meg, hogy a végzés ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül tárgyalás tartását lehet kérni. Figyelemmel arra, hogy a törvényes határidőn belül az arra jogosultak tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjesztettek elő, így a végzés 2013. december 3. napján jogerőre emelkedett.

[4] A bíróság a végzést a Be. 547. §-ának (4) bekezdése alapján rövidített indokolással szerkesztette, így az a vádra utaláson túl a tényállásból, a végzés meghozatala törvényi előfeltételeinek fennállására való utalásból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből áll, azaz jogi értékelést nem tartalmaz.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének I. c) pontját megjelölve, törvényes vád hiányára hivatkozással, hatályon kívül helyezés, a büntetőeljárás megszüntetése, és az iratoknak a járási ügyészség részére történő megküldése érdekében.

[6] A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a vád nem volt törvényes, mert

[7] - a vádirati tényállás nem felel meg a Be. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak,

[8] - ugyanis nem tartalmazza a terhelt által a három rendőr sértetthez intézett, a munkakörük ellátásával összefüggésben használt azon szavakat, kifejezéseket, amelyek alapján azok a felrótt becsületsértésként értékelhetőek lennének, s ekként a vád tartalmilag elégtelen (BH 2011.60.),

[9] - a bíróság pedig a vádbeli tényállást szó szerinti egyezőséggel átvéve, a végzése történeti tényállásában mindössze azt rögzítette, hogy a terhelt a vele szemben intézkedő három rendőrrel szemben méltatlankodni kezdett, velük hangosan kiabált, és őket a "becsület csorbítására alkalmas szidalmazó kifejezésekkel illette".

[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában, a felülvizsgálati indítvány helytálló indokaival egyetértve az abban foglaltakat fenntartotta - azt annyiban pontosította, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal támadott bírósági határozat végzés -, és indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen eljárva a megtámadott határozatot a Be. 428. § (2) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, az eljárást a Be. 332. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szüntesse meg, és az iratokat küldje vissza a járási ügyészségnek.

[11] A terhelt védője a felülvizsgálatra tett védői észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyetértve törvényes vád hiánya okán a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta.

[12] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[13] A Kúria megállapította, hogy a bíróság törvényes vád hiányában járt el.

[14] A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megjelöléssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a (1) bekezdésének I. c) pontja pedig előírja, hogy hatályon kívül helyezést és az eljárás megszüntetését vonja maga után, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.

[15] A Be. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság az ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. A Be. 2. §-a (2) bekezdésének értelmében a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában valamely meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A törvényes váddal szemben támasztott feltételek konjunktívak (együtt érvényesülőek), mely azt jelenti, hogy bármelyik feltétel hiányában a vád nem törvényes.

[16] A vád törvényessége a Be. 2. §-ának (2) bekezdésében megkövetelt feltételek együttes fennállását jelenti. A vád törvényessége valójában a vádirattal szemben támasztott tartalmi követelményeknek [Be. 217. § (3) bek.] a minimuma.

[17] A bíróság e körben azt vizsgálja, hogy a benyújtott vád alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas-e [Be. 267. § (1) bek. j), k) pont; 309. § (1) bek., 332. § (1) bek. d) pont], és amennyiben azt alkalmasnak találja, úgy az ügydöntő határozatában dönt a vádról [Be. 257. § (1) bek. 2. mondat].

[18] A felülvizsgálati indítvány a büntetőtörvénybe ütköző cselekmény pontos körülírásának a hiányát állította, nevezetesen azoknak a kijelentéseknek a hiányát, amelyeket a terhelt a sértettek irányába intézett, és amelyekből levonható lenne az a jogkövetkeztetés, hogy a vádlott a terhére rótt, a Btk. 180. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott magatartást megvalósította.

[19] Mint ahogy azt a Kúria a Bfv. II. 658/2014/4. számú eseti határozatában részletesen kifejtette, az 1. BK véleménynek az A. I. 2. b) pontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványának a történeti tényállása hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét stb.

[20] A bíróság által alkalmazott korábbi Btk. (1978. évi IV. tv.) 180. § (1) bekezdése a) pontjának 1. fordulata szerint, aki a 179. § esetén (rágalmazás) kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával összefüggésben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, a becsületsértés vétségét valósítja meg.

[21] A fenti jogszabályhely értelmében a felrótt 3 rendbeli becsületsértés vétsége csak akkor állapítható meg, ha a vádbeli tényállás tartalmazza azokat a konkrét tényeket, azaz terhelti kifejezéseket, amelyek megvizsgálásával a bíróság a becsület csorbítására alkalmasság megítélhetőségének, végső soron pedig a büntetőjogi felelősség kérdésében való döntés helyzetébe kerül.

[22] A jelen ügyben a városi ügyészség a vádiratában úgy emelt vád, hogy - miként arra az indítványozó ügyészség és a Legfőbb Ügyészség egyaránt helytállóan hivatkozott - nem jelölte meg az elengedhetetlenül szükséges konkrét tényeket, azaz a terhelt által használt kifejezéseket.

[23] Mindez a vádbeli fogyatékosság azt eredményezte, hogy a vádirat alkalmatlanná vált a jogkövetkeztetések levonására. Pontos körülírás hiányában maga a vád sem lehet törvényes.