ÍH 2008.21 AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATT INDÍTOTT KÖZÉRDEKŰ KERESET

I. Az oktatási intézmények etnikai kisebbségű tanulóinak csoportján belül a csoport tagjai személyükben nem határozhatók meg pontosan, ezért érdekükben a társadalmi szervezet jogosult közérdekű kereset indítására.

II. A jogellenes elkülönítés (szegregáció) és a hátrányos megkülönböztetés törvényi tényállása nem azonos. A két jogsértésre egyidejűleg alapított kereseti kérelemben ezért külön-külön, konkrétan meg kell jelölni azokat a magatartásokat, amelyek a sérelmet okozták és amelyektől a jogsértőt el kell tiltani.

III. A közérdekű kereset előterjesztője saját személyében nem szenvedője a sérelemnek, a sérelmet elszenvedők pedig nem ismertek. A közérdekű keresettel indult személyiségvédelmi perekben ezért helye van ugyan elégtétel adására kötelezésnek, de az nem lehet olyan bocsánatkérés vagy hasonló nyilatkozat, amelynek általában címzettje van [Alkotmány 54. § (1) bek., Ptk. 76. §, 84. § (1) bek. a)-d) pont, 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 4. § b) pont, 8. §, 10. §, 19. § (2) bek., 20. § (1) bek. c) pont; 11/1994. (VI. 8.) MKM r. melléklete].

H. városban az I. r. alperesi önkormányzat fenntartásában működnek a II. és III. r. alperesi önálló jogi személyiséggel rendelkező általános iskolák.

A II. r. alperesnek a 2006/2007. tanévben 868 tanulója volt, ebből a Sz. D. úti székhely-épületben - a továbbiakban: II/A. épület - 484, a R. u. 50. szám alatti épületben - a továbbiakban: II/B. épület - 157, a K. u. 3. szám alatti épületben - a továbbiakban: II/C. épület - 227 tanuló tanult.

A III. r. alperesnek a 2006/2007. tanévben 848 tanulója volt, ebből a J. u. 1-3. szám alatti székhely-épületben - a továbbiakban: III/A. épület - 748, a Sz. G. 7. szám alatti épületben - a továbbiakban: III/B. épület - 52, a F. J. u. 57. szám alatti épületben - a továbbiakban: III/C. épület - 48 tanuló folytatta tanulmányait.

A II. r. alperes székhelyépülete és tagépületei között a távolság 800 m - 1 km.

A székhely-épületben elhelyezett osztályok egy részében két tanítási nyelvű képzés, más részében emelt szintű nyelvoktatás és emelt szintű informatikai képzés, valamennyi osztálynál integrációs, vagylagosan képesség-kibontakoztató képzés folyik. A II/C. épületben egy osztályban emelt szintű számítástechnikai képzés folyik, a többiben magyar nyelvű cigány etnikai nevelés-oktatás, integrációs képzés vagy képesség-kibontakoztató képzés valósul meg. Az épületben működő osztályokba kerültek besorolásra azok a tanulók, akiknek szülei a cigány népismereti program szerinti képzést választották, vagy szóbeli kérelmet terjesztettek elő, hogy gyermekük kifejezetten ebben az épületben működő osztályba kerüljön elhelyezésre, esetenként a pedagógus személyére is figyelemmel. Ezen túlmenően ide sorolták be azokat a gyerekeket, akik rövidebb ideig jártak rendszeresen óvodába és számukra a cigány népismereti program keretében megvalósuló felzárkóztató program látszott indokoltnak.

A II/B. épületben az 1-8. évfolyamon 13 osztály nyert elhelyezést, valamennyi osztályban sajátos nevelési igényű (gyógypedagógiai) képzést nyújtanak. A gyógypedagógiai képzés valamennyi tanuló esetében a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleménye alapján történik.

A székhely-épület fizikai kapacitása az össztanulói létszám ott történő oktatására nem ad lehetőséget, a gyógypedagógiai jellegű osztályok tradicionálisan a II/B. épületben működnek.

A III. r. alperes székhelyi épületétől a két tagiskola 1500-2000 m távolságra található. Mind a III/B., mind a III/C. épületben négy-négy osztály van elhelyezve, valamennyi osztályban kis létszámú oktatás folyik. Egyidejűleg képesség-kibontakoztató és cigány etnikai nevelés-oktatás is megvalósul. A székhely-épületben normál létszámú osztályok vannak, ott sem képesség-kibontakoztató, sem cigány etnikai nevelés-oktatás nem folyik.

A kis létszámú osztályok vonatkozásában az osztályszervezés indoka az volt, hogy azok a gyerekek, akikre vonatkozóan a nevelési tanácsadó - beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt - a kis létszámú osztályban történő képzést javasolta, és erről írásbeli véleményt állított ki vagy azok a tanulók, akiknek szülei ezt írásban kérték, ekként kerültek elhelyezésre. A III/B. épületben az alsó, a III/C. épületben a felső tagozat működik.

A székhely-épületben az össztanulói létszám nem lenne elhelyezhető, a székhelyen kívüli épületekben azért az adott osztályok kerültek elhelyezésre, mert ott kisebb méretű osztálytermek vannak, ezek alkalmasak a kis létszámú foglalkoztatásra.

A felperes módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperes és a fenntartásában működő II. és III. r. alperes az általános iskolák székhelyén kívüli egységeikben a cigány gyerekeket a nem cigányoktól jogellenesen elkülönítik és az így elkülönített cigány gyerekeket közvetlenül hátrányosan megkülönböztetik, amikor számukra alacsonyabb színvonalú és hátrányosan igénybe vehető tárgyi eszközöket, illetőleg feltételeket biztosítanak. Kérte az alperesek kötelezését a jogsértés abbahagyására és az alperesek eltiltását az ilyen és hasonló jogsértésektől, valamint I. r. alperes kötelezését arra, hogy a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményében fejezze ki sajnálkozását, a II., III. r. alperesek arra történő kötelezését, hogy a sérelmes helyzetet úgy szüntessék meg, hogy a közoktatási szakértő által kimunkált deszegregációs tervet hajtsák végre, az I. r. alperest e vonatkozásban tűrésre kérte kötelezni.

Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését, érdemi ellenkérelmükben pedig a felperes keresetének az elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítási eljárás - eseti szakértői vélemény, tanúvallomások - lefolytatását követően ítéletével megállapította, hogy az I. r. alperes fenntartásában működő II. és III. r. alperes az iskolák székhelyen kívüli egységeikben a cigány etnikumú tanulókat jogellenesen elkülönítik és közvetlenül hátrányosan megkülönböztetik azáltal, hogy számukra alacsonyabb színvonalú, illetőleg hátrányosan igénybe vehető tárgyi eszközöket, tárgyi feltételeket biztosítanak. Kötelezte az alpereseket a fentiekben körülírt jogsértés abbahagyására és eltiltotta őket a további hasonló jogsértéstől. Kötelezte a II. és III. r. alpereseket, hogy a 2007/2008. tanév kezdő időpontjáig a jogsértő helyzetet szüntessék meg, I. r. alperest pedig arra kötelezte, hogy a jogsértő helyzet megszüntetését tűrje. Kötelezte az I. r. alperest, hogy az ítélet rendelkező részét az ítéletben megállapított jogsértés miatti sajnálkozását kifejező nyilatkozattal juttassa el a Magyar Távirati Irodához. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Határozatának indokolásában megállapította, hogy a 2003. évi CXXV. törvény - a továbbiakban: Ebktv. - 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert indíthat a társadalmi és érdekképviseleti szervezet, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportját érinti. A felperesi társadalmi szervezet, alapító okiratában célként szerepel a cigány és hátrányos helyzetű gyermekek jogvédelme. A kereseti kérelem alapja az etnikai hovatartozáson - valamint bőrszínen és faji hovatartozáson - alapuló egyenlő bánásmód követelményének megsértése volt. A sérelemmel érintett személyek a II. és III. r. alperesi általános iskolák székhelyen kívüli épületeiben oktatott roma etnikumú tanulókból álló csoport. A csoport tagjainak száma és személye, a csoport nagysága az ügy jellege folytán előre pontosan meg nem határozható, a csoport tagjainak száma és személye tanévenként folyamatosan változik, így a felperesi kereset alapjául hivatkozott jogsértés a személyek pontosan meg nem határozható és nagyobb csoportját érinti. Az etnikai hovatartozás pedig a bírósági és alkotmánybírósági gyakorlat alapján az egyes ember személyiségének lényegi vonása. Ebből következően megállapította, hogy a felperesnek a speciális keresetindítási joga fennáll. Ez a speciális keresetindítási jog független a jogsértéssel érintett csoport egyes tagjainak vagy akár többségének szándékától, akaratától, ezért irreleváns, hogy a jogsértéssel érintett tanulók szüleinek többsége a felperest a perbeli keresetétől történő elállásra felhívta, továbbá ugyanígy értékelendő a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak a per tartama alatt hozott azonos tartalmú határozata. Kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott közösség kétségtelenül a Magyar Köztársaság területén elismert roma etnikai közösséghez tartozó személyek egy csoportja, mely csoport tagjainak lényegi, releváns és meghatározó vonása az adott etnikai közösséghez való vélt vagy valós tartozás. Ebből következően a keresetet az Ebktv. 8. §-ának e) pontjában nevesített etnikai kisebbséghez való tartozás, mint védett tulajdonság figyelembevételével bírálta el, míg a bőrszínre és fajra vonatkozó hivatkozást, mint a sérelemmel érintett csoport vonatkozásában pusztán másodlagos és nem lényegi tulajdonságot a vizsgálati körből kirekesztette.