1031/D/2004. AB határozat

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdésének és 273. § (1) bekezdésének - az Alkotmány 70/A. §-ával összefüggő - alkotmányossági vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdésének és 273. § (1) bekezdésének - az Alkotmány 70/A. §-ával összefüggő - alkotmányossági vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja, egyebekben az alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság Kfv. E. 39.233/2004/2. és Kfv. E. 39.164/2004/6. számú végzéseivel összefüggésben alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2) bekezdése és 273. § (1) bekezdése alkotmányossági vizsgálatára. Álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonsággal és az Alkotmány 70/A. § (1) és (2) bekezdéseivel ellentétesek a Pp. vizsgálni kért szabályai.

Az Alkotmány 70/A. §-ával összefüggésben az indítványozó kifejtette, hogy a Pp. 273. § (1) bekezdésébe foglalt egyesbírói mérlegelés és a Pp. 270. § (2) bekezdésében foglalt jogi előfeltétel - a felülvizsgálat előterjesztéséhez szükséges jogegységi vagy elvi probléma - hátrányosan különbözteti meg a magyar állampolgárokat az Európai Unió "többi tagállamai polgáraitól, ahol és akiknek a jogorvoslat igénybevétele lehetősége ilyen feltételekhez nem kötött".

II.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az Alkotmánybíróság a 42/2004. (XI. 9.) AB határozatban (ABK 2004. november, 810.) döntött a Pp. 270. § (2) bekezdése és 273. § (1) és (5) bekezdése, valamint a Pp. további, a felülvizsgálattal összefüggő egyes rendelkezései alkotmányossági vizsgálata tárgyában. Az Alkotmánybíróság - a jelen indítványban is felvetett - az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság szempontjából az alkotmányossági vizsgálatot lefolytatta. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) - ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésekre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani ("ítélt dolog"). (ABH 2003, 2076.) Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz tárgyában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggő eljárást megszüntette. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást "res iudicata" miatt megszüntette, a korábban - így ebben az ügyben, az indítvány elbírálása előtt - már alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály alkalmazhatóságának kizárására irányuló kérelem nem bírálható el. (442/D/2000. AB végzés, ABH 2003, 1843, 1846.)

2. Az indítványozó a Pp. 270. § (2) bekezdésének és 273. § (1) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmány 70/A. §-a alapján is kérte, abban az összefüggésben, hogy e rendelkezések hátrányosan különböztetik meg a magyar állampolgárokat az Európai Unió többi tagállama állampolgáraihoz képest.

Az Alkotmánybíróság a 42/2004. (XI. 9.) AB határozatban ez irányú vizsgálatot nem folytatott le, ezért az indítványozó kérelmét e tekintetben nem lehet "ítélt dolognak" tekinteni. Megállapítható továbbá az is, hogy az Alkotmánybíróság a 42/2004. (XI. 9.) AB határozatában a Pp. 270. § (2) bekezdés "és" szövegrészét, valamint az ezt követő a), b), ba) és bb) pontjait a határozat kihirdetése napjával semmisítette meg, így a jelen ügyben vizsgálni kért rendelkezések már nincsenek hatályban, 2004. november 9-én hatályukat vesztették. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint azonban hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálatát a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lefolytatja [az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § f) pont (ABH 2003, 2075.)]. Mivel jelen indítvány az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz, az Alkotmánybíróság a vizsgálatot - az Alkotmány 70/A. §-a összefüggésében - érdemben elvégezte.

Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, azaz az emberi méltóság jogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 47, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281-282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203-204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138-140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342-344.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691, 696.]

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint önmagában, az Alkotmány 70/A. §-a alapján, nincs alkotmányjogilag értékelhető relevanciája annak, hogy az Európai Unió más tagállamainak belső jogrendszerei milyen megoldásokat követnek a jogorvoslathoz való jog (azon belül a rendkívüli jogorvoslat) érvényesíthetőségére, így közvetlenül nem tartozik az alkotmányjogi értékelés alá - annak legfeljebb csupán támpontja lehet - a különböző államok eltérő jogrendszereiből adódó különbségek vizsgálata.

A Pp. hivatkozott rendelkezése [270. § (2) bekezdés] egyébként nem tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgár között, következésképpen az Alkotmány 70/A. §-ának sérelme ebben az összefüggésben nem állapítható meg.

A kifejtett indokokra tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 2005. február 8.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró