BH+ 2015.12.517 A peres eljárásban résztvevő jogi személy felek neve bár a konkrét ügyek intézése során szükségszerűen kezelt adat, azonban nem a bíróság tevékenységével összefüggésben keletkezik és nem a bíróság tevékenységére vonatkozó adat. Az Infotv. 5. § (4) bekezdése sem teszi lehetővé annak kiadását [2011. évi CXII. tv. 3. §, 2011. évi CXII. tv. 5. §; 1952. évi III. tv. 2. §, 1952. évi III. tv.3. §].

A felperes 2013. július 25-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. § (1) bekezdése alapján közérdekű adat kiadása iránt kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben a legalább négy éve folyamatban levő polgári peres eljárások listájának közlését kérte, melyek esetében mind a felperes(ek), mind az alperes(ek) jogi személy(ek). Kérte a felek pontos elnevezésének, az ügyszámoknak és a keresetlevél megérkezésének időpontja közlését.

Az alperes 2013. szeptember 3-án kelt válaszában az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közölte, hogy közérdekű adatnak minősül és a lajstromnyilvántartásban rendelkezésre áll a négy éven túli peres ügyek ügyszáma és a keresetlevelek érkezésének dátuma. Ezen adatokra vonatkozó listát mellékelte válaszához. Ugyanakkor a felek nevének közlését megtagadta arra hivatkozással, hogy azok az Infotv. 3. § 2. pontja szerint személyes adatnak minősülnek.

A felperes 2013. október 10-én előterjesztett keresetében előzetes kérelmében megjelölt adatok kiadására kérte kötelezni az alperest akként, hogy a jogi személyek neve mellett az alperes szerepeltesse az egyes peres eljárások ügyszámát és a keresetlevél bíróságra érkezésének időpontját.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényt (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseire.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül írásban adja ki a felperes részére azon jogi személyek nevét, amelyek részvételével akár felperesi, akár alperesi minőségükben legalább négy éve van folyamatban peres eljárás az X. Bíróság előtt úgy, hogy a jogi személyek neve mellett szerepeltesse az egyes peres eljárások ügyszámát, valamint a keresetlevél bíróságra érkezésének időpontját is. Az elsőfokú bíróság az Infotv. 3. § 5. pontja alapján megállapította, hogy a bíróság kezelésében levő, közfeladata ellátása során keletkező, kiadni kért, a jogi személy felek nevére vonatkozó adatok, közérdekű adatoknak minősülnek. Kifejtette, hogy a jogi személyek neve nem minősül személyes adatnak. Az Stt.-re hivatkozást nem fogadta el, és az Ltv.-t sem tartotta alkalmazhatónak jelen ügyben.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az Infotv. 3. § 5. pontja és a 26. § (1) bekezdése alapján kifejtette, hogy a bíróságok közfeladatot ellátó szervek és a kezelésükben levő közérdekű adatokról tájékoztatást kell adniuk. Ilyen adatnak minősülnek a bírósági perekkel kapcsolatos, különböző szempont szerint csoportosított, összegyűjtött információk, így például: adott időszakban melyik bíróságnál milyen pertárgyértékben, hány polgári per van folyamatban, továbbá a bírói gyakorlatra vonatkozó olyan információk is, mint az anonimizált ítélet jogi tartalma. Megállapította, hogy az adatigénylésben megjelölt adatkörből a folyamatban levő gazdasági perekre vonatkozó összesített számadatok közérdekű adatok és ebben a vonatkozásban teljesíthető az Infotv. alapján az adatigénylés. Hangsúlyozta, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás nem írhatja felül a bíróságok igazságszolgáltatási feladataival és kötelezettségeivel kapcsolatos előírásokat. Az adatvédelmi rendelkezések betartása nem érintheti és nem hátráltathatja a bíróság alaptevékenységét. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a tárgyalás nyilvánossága ellenére az eljárás során keletkezett iratok és az iratban szereplő adatok nem nyilvánosak, mert az eljárás iratai a Pp. 119. §-a alapján csak az iratbetekintésre és a másolatkészítésre jogosult személyi kör számára ismerhetők meg. A tárgyaláson kívüli szakasz adatainak megismerését az iratbetekintési jog szabályozása szerint kell megítélni. Az ügyszakok, ügycsoportok szerinti lajstromozás, ezen belül a peres ügyek lajstroma tekintetében a bíróságok eljárását szabályozó jogszabályok nem adnak kifejezett iránymutatást. Nincs olyan rendelkezés sem, amely a folyamatban levő perekben a peres felek nevével együtt a per főbb adatainak nyilvánosságát mondaná ki, illetve tiltaná a nyilvánosságot a jogi személyek esetében. A nyilvánosság egy bizonyos körben levezethető, így a közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában a nyilvánosság a folyamatban levő perekre is értendő, mivel a szerv peres ügyeivel kapcsolatos adatok mint a tevékenységükre vonatkozó közérdekű adatok, nyilvánosak.

A törvényszék utalt a korábban hatályban volt, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfo.tv.) rendelkezésére, melyben a bírósági határozatok közzétételét rendelte el, azon adatok meghatározásával, amelyeket a közzétett határozatból nem kell törölni. Egyéb esetekben az ítéletet anonimizálni kellett. Erre nem lett volna szükség, ha a peradatok, mint közérdekű adatok már a lajstromba vételtől kezdődően nyilvánosak lennének. Hivatkozott arra a másodfokú bíróság, hogy a bíróságok adatkezelését a speciális eljárási kódexek és az ügyviteli szabályok tartalmazzák. Ennek megfelelően kizárólag az Infotv. rendelkezései nem alkalmazhatók a felperes által megismerni kért adatok körében. A polgári peres eljárás egyedi, a peres fél által szolgáltatott adata nem válhat a bíróság által közölhető nyilvános adattá tett közérdekű adattá sem.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Jogi álláspontja szerint a másodfokú ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az eljárásban félként szereplő jogi személyek neve nem közérdekű adat. A másodfokú bíróság érvelése szerint a bíróságokra vonatkozó eljárási szabályok és követelmények megtartása előnyt élvez az információs önrendelkezési jogból fakadó alanyi jogosultságok gyakorlásánál. Ez az alkotmányos védelmet élvező alapjog szükségességi-arányossági vizsgálat lefolytatása nélküli korlátozásához vezet. Ezen álláspont szerint minden eljárásjogi szempont felülírja a közérdekű adatok nyilvánosságához és megismerhetőségéhez fűződő alapjogot, ami alaptörvény-ellenes. Emellett semmilyen alsóbb rendű jogszabályból sem vezethető le. Az általános hivatkozások nem adnak magyarázatot arra, az adatigénylés miért nem esik az Infotv. tárgyi hatálya alá. A Pp. nem tartalmaz ugyanis olyan szabályt, miszerint lex specialis viszonyban áll az Infotörvénnyel és a polgári perekben keletkezett közérdekű adatok megismerhetősége vonatkozásában azt kell alkalmazni. Emellett az Infotv. a Pp.-nél később született jogszabály. Az alperes maga is elismerte, hogy a jogi személyek neve nem minősül személyes adatnak. Ami pedig nem személyes adat, az Infotv. szerint közérdekű adatnak minősül. Hivatkozott az Infotv. értelmező rendelkezésében az adatkezelés definíciójának meghatározására. Az adatkezelésre jogosult szerv tevékenységére irányadó speciális szabályok megléte nem indokolja, hogy a közérdekű adatigénylésre azokat megszorítóan értelmezzék.