2005. évi XC. törvény

az elektronikus információszabadságról[1]

Az Országgyűlés az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint a 61. § (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerhetőségéhez és terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ában foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;

b) adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

c)[2] közzététel: az e törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

(2) E törvény közérdekű adatokra vonatkozó rendelkezéseit a közérdekből nyilvános adatokra is alkalmazni kell.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELE

Az elektronikus közzététel kötelezettsége

3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi

a)[3] a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyűlési Biztos Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia,

b)[4] a központi államigazgatási szerv a kormánybizottság kivételével, továbbá az országos kamara, valamint

c)[5] a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó egyéb szervek a 6. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek.

(3) Ha a közoktatási intézmény nem lát el országos vagy térségi feladatot, e törvény szerinti közzétételi kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez történő adatszolgáltatás teljesítésével eleget tesz.

(4) Az adatokat nem a saját honlapon közzétevő adatfelelős - a 4. § megfelelő alkalmazásával - a közzéteendő adatokat az adatközlőnek továbbítja, amely gondoskodik az adatoknak honlapon való közzétételéről, és arról, hogy egyértelmű legyen, az egyes közzétett közérdekű adat melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik.

(5) Az adatközlő gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről.

(6) A honlapon közérthető formában tájékoztatást kell adni a közérdekű adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek ismertetését is.

(7) A honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is.

4. § (1) A közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a 6. §-ban meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről.

(2) A megküldött adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlő felel.

(3) Az adatfelelős és az adatközlő belső szabályzatban állapítja meg az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(4) A közzétett adatok - ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közzétételt követő egy évig a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.

(5) Az e törvény szerinti kötelezettségek megszegése külön jogszabályban meghatározott büntetőjogi és fegyelmi felelősséget keletkeztet.

5. § A 6. §-ban meghatározott közzétételi listákban szereplő adatok közzététele nem érinti az adott szervnek az Avtv. 20. §-ában meghatározott, továbbá a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

A közzétételi listák

6. § (1) A 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek)- tevékenységükhöz kapcsolódóan - az e törvény mellékletében meghatározott adatokat (általános közzétételi lista) közzéteszik.

(2) Jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (különös közzétételi lista) .

(3) A közfeladatot ellátó szerv vezetője - az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével -, valamint jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg (egyedi közzétételi lista) .

(4)[6] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az adatvédelmi biztos véleményének előzetes kikérésével e törvénytől eltérően szabályozhatja.

(5) Testületi szervként működő közfeladatot ellátó szerv esetén az egyedi közzétételi lista megállapítása és módosítása - az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével - a testület hatáskörébe tartozik.

(6) A közfeladatot ellátó szerv vezetője a közzétételi listában nem szereplő közérdekű adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente felülvizsgálja az általa a (3) bekezdés szerint kiadott közzétételi listát, és a jelentős arányban vagy mennyiségben felmerült adatigénylések alapján azt kiegészíti.

(7) A különös és egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére az adatvédelmi biztos is javaslatot tehet.

(8) A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvényben meghatározott közzétételi kötelezettséget az e törvény szerinti közzétételi kötelezettséggel együtt, a közzététel módjának e törvényben meghatározott feltételei szerint kell teljesíteni.

A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer

7. § (1)[7] Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében a törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adatokat tartalmazó honlapjaira, valamint az általuk fenntartott adatbázisokra, illetve nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat az erre a célra létrehozott és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. A jegyzéket a működtető az erre a célra fenntartott honlapon közzéteszi.

(2)[8] Az e törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és az adatok közötti keresés lehetőségét a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett egységes közadatkereső rendszer biztosítja.

8. § (1) Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatokat tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a központi elektronikus jegyzék működtetőjének történő továbbításáról és a továbbított adatok rendszeres frissítéséről. Ugyancsak felel az egységes közadatkereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított adatok rendszeres frissítéséért is.

(2) A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadatkereső rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelőst a honlapon való közzététel kötelezettsége alól.

HARMADIK RÉSZ

A JOGALKOTÁS NYILVÁNOSSÁGA

9. §[9]

10. §[10]

A törvényalkotás nyilvánossága

11. § (1) Az Országgyűlés a honlapján közzéteszi

a) a törvényjavaslatokat,

b) a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő dokumentumokat, így különösen a módosító javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat, a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat, valamint az egységes javaslatot,

c) a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról, záróvitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról, valamint a zárószavazásról készült jegyzőkönyveket,

d) azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott bizottság a törvényjavaslattal foglalkozott.

(2) Az (1) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja a zárt ülésen készült jegyzőkönyvekre nem alkalmazható.

Egyes jogi aktusok nyilvánossága[11]

12. §[12] (1)[13] A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenőrzéséhez a felelős szerkesztő és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetőek el.

(3)[14] A Magyar Közlöny a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza

a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét az Alkotmánybíróság elrendelte,

b) a jogegységi határozatokat,

c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait,

d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait, és

e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli.

(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A szerkesztő a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyűlési Könyvtárnak.

(6)[15] A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető.

(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papírra oldalhű másolatot készít.

12/A. §[16] (1)[17] A Hivatalos Értesítő a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi.

(2)[18]

(3)[19]

(4)[20] Az (1) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében meghatározott jogi aktusokra, valamint a Közbeszerzési Értesítőben, a Cégközlönyben és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni.

13. § (1)[21] A 12-12/A. §-ban nem említett hivatalos lapokat a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.

(2)[22] Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és olyan közlemény tehető közzé,

a) amely megjelent a Magyar Közlönyben,

b) amelynek az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban történő megjelenését jogszabály elrendeli, vagy

c) amely a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv munkája szempontjából fontos.

(3)[23] Egy központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján több hivatalos lapot is kiadhat, ha azt ágazati jellege indokolja.

(4)[24] Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában akkor terjeszthető, ha a tárgyévet megelőző év június 30-án a lap a központi költségvetéshez tartozó szerveken kívüli előfizetőinek száma a külön jogszabályban meghatározott számot meghaladja.

(5)[25] Az (1) bekezdés szerint kiadott lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szervjogutódját terheli.

13/A. §[26]

14. § (1) A Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményében (a továbbiakban: jogszabálygyűjtemény) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik

a) az önkormányzati rendeletek kivételével az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben, továbbá

b) az állami irányítás a Magyar Közlönyben közzétett egyéb jogi eszköze hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben

történő közzétételéről.

(2) A jogszabálygyűjtemény biztosítja a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei számára, címére, valamint szövegében történő keresés lehetőségét.

15. § (1)[27] A helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét annak kiadmányozását követően haladéktalanul, elektronikusan, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerven keresztül a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszternek megküldi.

(2)[28] A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről.

NEGYEDIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGA

A Bírósági Határozatok Gyűjteménye

16. § (1) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: gyűjtemény) digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek az e törvényben meghatározott bírósági határozatok.

(2) A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé.

17. § (1) A gyűjteményben közzé kell tenni a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által az ügy érdemében hozott határozatokat.

(2) A gyűjteményben közzé kell tenni a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének alkalmazásával az ügy érdemében hozott határozatokat, ha a felülvizsgált határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak.

(3)[29] A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatoknak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.

(4) A gyűjteményben közzé kell tenni a jogegységi határozatokat, az elvi bírósági határozatokat, kollégiumi véleményeket, elvi döntéseket és kollégiumi állásfoglalásokat.

(5) Nem kell közzétenni a gyűjteményben a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatokat.

(6) A bíróság elnöke e rész rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával elrendelheti a bíróság által hozott más határozat közzétételét is.

(7) Nem tehetők közzé a Pp. XV-XVIII. fejezete (házassági perek, apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése, gondnokság alá helyezés) szerinti eljárásokban hozott határozatok, ha valamelyik fél kérte a közzététel mellőzését.

(8)[30] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XIV. fejezet II. címe (a nemi erkölcs elleni bűncselekmények) alapján hozott határozat csak akkor tehető közzé, ha ahhoz a sértett az eljáró bíróság felhívására hozzájárult.

18. § (1) A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

(2) A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni

a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és - ha törvény kivételt nem tesz - az e minőségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt;

b) a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd nevét;

c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, amennyiben a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van;

d)[31] az egyesület vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét;

e) a közérdekből nyilvános adatokat.

(3) Amennyiben a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről kizárták, és a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a gyűjteményben való megjelentetését mellőzni, illetve a közzétett határozat egyes részeit vagy a határozat egészét a gyűjteményből törölni kell.

(4) Egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a gyűjteményből való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél, büntetőeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésőbb a határozat közzétételét követő egy évig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetőjéhez terjesztheti elő, aki haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítéséről.

(5)[32] A minősített adat védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell.

(6) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhető.

19. § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a gyűjteményben.

(2)[33] Amennyiben a már közzétett határozatot kijavítják, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével a jogerőre emelkedésétől számított öt munkanapon belül át kell vezetni.

20. § (1)[34] A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, valamint sorszámát.

(2) A határozatot hozó bíróság a közzététellel egyidejűleg megjelöli azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.

(3) A működtető biztosítja, hogy a gyűjteményben a határozatok szövegére és a megjelölt jogszabályhelyekre keresni lehessen.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

21. § (1) E törvény a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény negyedik része 2007. július 1-jén lép hatályba.

(3)[35]

Felhatalmazó rendelkezések

22. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait,

b) az egységes közadatkereső rendszer, valamint a központijegyzék adattartalmát, az adatintegrációra vonatkozó szabályokat,

c)[36] a 12. § (7) bekezdése szerinti másolatot készítő szerv kijelölését.

(2) Felhatalmazást kap

a) az ágazati miniszter, hogy rendeletben adja ki a 6. § (2) bekezdésében foglalt különös közzétételi listát,

b)[37] a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat,

c)[38] a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét,

d)[39] az igazságügyért felelős miniszter, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének kikérésével rendeletben határozza meg az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a gyűjteményben történő megjelölésének szabályait,

e)[40] a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az előfizetőknek a 13. § (4) bekezdése szerinti számát rendeletben állapítsa meg,

f)[41] a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy a 12. § (7) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. § E törvény 7. §-a, valamint melléklete az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

I. Szervezeti, személyzeti adatok

II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

III. Gazdálkodási adatok