BH 2016.4.89 Nem minősül fogyasztói szerződésnek az a kölcsönszerződés, amelyet a gazdasági társaság saját gazdasági tevékenységének végzése érdekében, mezőgazdasági berendezés vétele céljából köt, továbbá a tagjai által e szerződés biztosítására készfizető kezességet vállaló szerződés sem [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 685. § e) pont; 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 47. § (1)-(2) bek.; Hpt. 2. sz. melléklet III.4. pont; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 111. §].

[1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a gabonafélék, hüvelyes növények, olajos magvak termesztésével foglalkozó I. r. felperes mezőgazdasági szemestermény-szárító berendezés vásárlása céljából 2008. október 30-án svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött az alperes jogelődjével. E szerződés alapján az alperes jogelődje 62 392 000 Ft kölcsönösszeget folyósított közvetlenül a finanszírozott gépek eladója részére. A kölcsönszerződés megkötése során az I. r. felperest ügyvezetője, a II. r. felperes képviselte, aki a szerződés 9. pontja szerint a szerződés elválaszthatatlan részét képező üzletszabályzat valamennyi oldalát kézjegyével látta el.

[2] A II. r. és a III. r. felperesek, az I. r. felperest a fenti kölcsönszerződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítéséért, a 2008. október 30-án létrejött garanciaszerződésben készfizető kezességet vállaltak.

[3] A felperesek módosított keresetükben egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a kölcsönszerződés, illetve a készfizető kezesség tárgyában született szerződés fogyasztói szerződés.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződés nem minősül a Hpt. szerinti fogyasztási kölcsönnek, tekintettel arra, hogy az I. r. felperes nem természetes személy. A kölcsönszerződés nem minősül a Ptk. 685. §-a szerinti fogyasztói szerződésnek sem, mert a finanszírozott mezőgazdasági terményszárítóra az I. r. felperesnek a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi körébe tartozó feladatai elvégzése érdekében volt szüksége.

[6] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltség kivételével - helybenhagyta.

[7] A másodfokú bíróság szerint a II. r. és a III. r. felperesek azért sem tekinthetők fogyasztóknak, mert a nem fogyasztóikölcsön-szerződéseket biztosító szerződések járulékosságuk, illetve a mellékkötelezettséget vállaló természetes személyek érdekeltsége (a II. r. felperes ügyvezetője és tagja, a III. r. alperes tagja volt az I. r. felperesnek) folytán nem választhatók külön az alapjogviszonytól.

[8] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben a felperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetüknek helytadó határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a Pp. 206. § (1) bekezdésébe, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (1)-(2) bekezdésébe, 205/A. §-ába, 205/B. §-ába, 209. §-ába, 209/A. §-ába, 685. § e) pontjába, 523. § (1) bekezdésébe, 222. §-ába, 223. § (1)-(2) bekezdésébe, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 212. §-ába, 213. §-ába, 214/B. § 4. és 5. pontjába és a 47. § (1)-(2) bekezdéseibe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint valamennyi felperes fogyasztónak minősül az általa megkötött perbeli szerződések vonatkozásában. Az I. r. felperes azért fogyasztó, mert a mezőgazdasági gépforgalmazás és gépfinanszírozás nem tartozik a gazdasági-szakmai tevékenységi körébe. A II. r. és a III. r. felperesek mint természetes személyek esetén fogyasztói minőségük "teljesen aggálytalan".

[9] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.

[10] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben fenntartották a per során mindvégig következetesen előadott álláspontjukat, amely szerint mindhárman fogyasztónak minősültek a perbeli szerződések tekintetében. A Kúria utal arra, hogy a Ptk. 685. § e) pontja alapján bármely személy minősülhet fogyasztónak, amennyiben az adott szerződést szakmai, gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból köti. A Kúria megítélése alapján a Ptk. hivatkozott rendelkezése szerinti gazdasági tevékenység esetén nem a cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi köröket kell érteni, hanem azt kell vizsgálni, hogy a konkrét szerződés a gazdasági társaság tevékenysége céljából, üzletszerű működése során jött-e létre. A perbeli kölcsönszerződés megkötésére azért került sor, mert az I. r. felperes saját gazdasági tevékenységének folytatása céljából kívánt mezőgazdasági berendezést vásárolni. Erre való tekintettel a kölcsönszerződés vonatkozásában nem minősülhet a Ptk. hivatkozott rendelkezése szerint fogyasztónak.

[11] A Kúria rámutat arra is, hogy a perbeli kölcsönszerződés megkötésekor a Hpt. 2. számú mellékletének III.4. pontja a fogyasztó fogalmát már tartalmazta. Azt akként határozta meg, hogy fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági érdekén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Így az I. r. alperest a Hpt. rendelkezéseinek alkalmazása körében nem lehet fogyasztónak tekinteni.

[12] A Kúria megítélése szerint azok a természetes személyek, akik egy gazdasági társaság tagjaként, vezető tisztviselőjeként vállalnak kezességet a társaság tartozásáért, szintén nem minősülhetnek fogyasztónak a Ptk. 685. § e) pontja, illetve a hivatkozott Hpt.- rendelkezés alapján. A felperesek a per során következetesen arra hivatkoztak, hogy a II. r. és a III. r. felperesek kifejezetten tagsági jogviszonyukra tekintettel vállalták a perbeli kezesi kötelezettséget. Ilyen esetben nem állapítható meg, hogy szakmai, gazdasági tevékenységük körén, vagy gazdasági érdeken kívül eső célból jött létre a szerződés, ezért a II-III. r. felperesek nem minősülhetnek fogyasztónak.

[13] Tekintettel arra, hogy a Kúria megítélése szerint a felperesek egyik perbeli szerződés vonatkozásában sem minősülnek fogyasztónak, ezért a felülvizsgálati kérelmükben megjelölt, kifejezetten a fogyasztói szerződésekre irányadó rendelkezések megsértése nem merülhetett fel az eljárt bíróságok részéről.

[14] A II. és a III. r. felperes az alperesi korlátolt felelősségű társaság tagjai voltak. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a társaság tagjai a kft. tartozásaiért nem felelnek. Ez azt jelenti, hogy ha nem kötnek szerződést az alperessel - a felelősség­áttörési eseteket leszámítva - a társaság, vagyis az I. r. felperes ki nem elégített tartozásaiért nem felelnek. A II. és a III. r. felperes azonban az alperessel kötött megállapodásban készfizető kezességet vállalt, így a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Gt. 111. §-a jelen tényállás mellett nem irányadó. Olyan jogszabályi rendelkezésre pedig a felperesek nem hivatkoztak, amely kizárná, hogy egy kft. tagjai a kft. szerződéses kötelezettségei biztosítékaként készfizető kezességet vállaljanak.