BH 2015.8.209 Ha az elbíráláskor az elkövetés időpontjában hatályban volt törvényhez képest olyan új törvény van hatályban, amelynek alkalmazásával a cselekmény változatlanul bűncselekmény, de a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját illetően az elkövetőre nézve az elkövetéskori szabálynál kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, ez a körülmény az elbírálás során alkalmazandó anyagi jogszabály megválasztásának egyik szempontja csupán, amelynek figyelmen kívül hagyása nem jelenti feltétlenül azt, hogy az elkövetéskori szabályok alkalmazásával kiszabott büntetés - ennek neme és/vagy mértéke - törvénysértő.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.3206/1998/48., Nyíregyházi Járásbíróság B.2592/1999/60., Nyíregyházi Járásbíróság B.3408/2000/50., Nyíregyházi Járásbíróság B.3042/2000/38., Nyíregyházi Járásbíróság B.3303/2001/2., Nyíregyházi Járásbíróság Fk.424/2002/46., Nyíregyházi Járásbíróság B.433/2002/3., Nyíregyházi Járásbíróság B.3464/2002/11., Nyíregyházi Járásbíróság B.1660/2002/15., Nyíregyházi Járásbíróság B.3070/2004/14., Nyíregyházi Járásbíróság B.2396/2007/13., Nyíregyházi Járásbíróság B.422/2008/20., Nyíregyházi Járásbíróság B.1335/2005/1068., Nyíregyházi Törvényszék Bf.704/2009/77., Debreceni Ítélőtábla Bhar.455/2010/19., Nyíregyházi Törvényszék B.773/2010/174., Debreceni Ítélőtábla Bf.760/2013/24., Debreceni Ítélőtábla Bf.760/2013/28., Kúria Bfv.922/2014/8. (*BH 2015.8.209*)

***********

Amennyiben az ítéletben kiszabott büntetés neme és mértéke az elkövetés és az elbírálás időpontjában hatályban volt törvény szerint egyaránt törvényesen kiszabható volt, az elkövetéskori vagy az elbíráláskori törvény téves megválasztása nem felülvizsgálati ok [Btk. 2. §; Be. 416. § (1) bek. b) pont].

[1] A törvényszék a 2013. július 1. napján meghozott ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont], 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. b) pont], közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont], folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. tv. 276. §), bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. b) pont], bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. tv. 276. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - nyolc év börtönbüntetésre és ötévi közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte egy korábbi jogerős ítéletével kiszabott hat hónap börtönbüntetés végrehajtását, és az I. rendű terhelttel szemben 56 994 550 forintra vagyonelkobzást rendelt el.

[2] A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2014. február 24-én jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta annyiban, hogy a korábbi ítélettel kiszabott hat hónap börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését, valamint a vagyonelkobzást mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozó részében helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt - tartalmilag - a Be. 416. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatározott okokból, arra hivatkozva, hogy a büntetőjog más szabályának a megsértése miatt vele szemben törvénysértő büntetést szabtak ki, valamint eljárási szabálysértés történt, mert az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt [Be. 373. § (1) bek. II. b) pont]. Ez utóbbi indokaként felhozta, hogy az elsőfokú bíróság eljáró tanácsának elnöke a X. és XI. rendű terheltek sógorával ismeretségi viszonyban áll, ezért velük szemben nem is rendelt el vagyonosodási vizsgálatot; a IV. rendű terhelt pedig a bíró testvérével rendszeresen találkozott és az ügyről beszélt. Az eljáró tanács elnöke az ítélet indokolásakor azt is kijelentette, hogy a súlyos ítéletet köszönjék meg az I. rendű terheltnek. A védekezéshez fűződő joga is sérült, a több évig tartó tárgyalás alatt érdekében egyetlen védő sem szólalt fel, indítványt sem terjesztettek elő.

[4] Sérelmezte, hogy az időközben hatályba lépett új Btk. ellenére a bíróságok a kedvezőtlenebb szabályokat alkalmazták vele szemben. Mindemellett a büntetés mértékét is kifogásolta, mivel korábban soha nem volt még büntetés-végrehajtási intézetben, továbbá noha a kárenyhítés érdekében eljárt, mégis igen súlyos büntetést kapott.

[5] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, míg az anyagi jogi érvekkel összefüggő részében viszont alaposnak ítélte. Álláspontja szerint az I. rendű terhelt terhére rótt: csalásként, közokirat-hamisításként, illetőleg magánokirat-hamisításként helyesen értékelt cselekmények, illetőleg a bűnhalmazat esetében irányadó törvényi büntetési tétel keretei nem változtak, ezért a jogi minősítés megváltoztatása nem teszi szükségessé a terhelttel szemben a kiszabott büntetés mértékének a megváltoztatását. Ugyanakkor a feltételes szabadságra vonatkozó szabályok az új Btk. szerint kedvezőbbek. Ezért a terhelt cselekményeinek jogi minősítését érintő részében az ítélet megváltoztatását, s annak megállapítását indítványozta, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, és az I. rendű terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[6] A Kúria a támadott határozatokat a felülvizsgálati indítvány keretei között, a terhelt Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjára alapított hivatkozására figyelemmel vizsgálta felül. A felülvizsgálat e törvényes okaira hivatkozást az indítvány indokai nem támasztották alá, az eljárási szabályok megszegésének kifogásolása a jogszabály téves értelmezésén alapult.

[7] Azok az eljárási hibák, amelyekre a felülvizsgálati eljárásban eredménnyel hivatkozni lehet - törvényi taxációval szabályozottak [Be. 416. § (1) bek. c) és d) pontja]. Az indítványban hivatkozott eljárásjogi támadások közül a felülvizsgálati okok körébe csupán a kizárt bíró eljárására [Be. 373. § (1) bek. II. b) pont] sorolható. Eszerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.

[8] A Be. 21. § (1) bekezdés e) pontja értelmében bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

[9] Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozata szerint alkotmányos követelmény, hogy a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. Az indokolás [46] bekezdésében írtak szerint ez a követelmény akkor áll fenn, ha a kérelmező első ízben olyan konkrét körülményt kíván érvényesíteni, amelyről bizonyítja, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást.