54/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás

a körözési nyilvántartási rendszerrel és a körözési eljárással kapcsolatos rendőrségi feladatokról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvénnyel, valamint a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet rendelkezéseivel összhangban - kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya kiterjed:[1]

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR);

c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI);

d) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra (a továbbiakban: NEBEK);

e) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: RFK);[2]

f) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

2. A Körözési Nyilvántartási Rendszer működtetése, felhasználása és a körözési adatok kezelése

2. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 3-5. §-aiban és 7. §-ában meghatározott személyek és dolgok adatait a HERMON Körözési Nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: HERMON) kell rögzíteni.[3]

2/A. A körözés elrendelését, módosítását, visszavonását a lehető legrövidebb időn belül, de - az eltűnés miatti körözést kivéve - legkésőbb az erre vonatkozó határozat meghozatalától vagy intézkedés megtörténtétől számított 24 órán belül kell rögzíteni a HERMON-ban.[4]

3. A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet 5. §-a szerinti értesítés a HERMON e-mail alapú üzenetküldő moduljából kerül megküldésre.[5]

4.[6]

5. A HERMON az ORFK központi számítógéprendszerén a hét valamennyi napján 24 órás üzemmódban az országos zárt, belső intranetes táv-adatátviteli hálózatán keresztül a http://korozes.police.hu/HERMON címen érhető el.

6. A körözési eljárás szakirányításával összefüggő, továbbá a Körtv. alapján a nyilvántartó hatáskörébe tartozó adatkezelési feladatokat a NEBEK körözési adatkezelésért felelős szervezeti eleme (a továbbiakban: Körözésfelügyelet) látja el, együttműködve a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) fejlesztéséért és üzemeltetéséért, valamint a HERMON üzemeltetéséért felelős szervezeti elemmel.[7]

7. A Körözésfelügyelet az adatkezeléssel kapcsolatos feladatok mellett a HERMON-nal kapcsolatos felhasználói támogatás biztosítására[8]

a) meghatározott időtartamra hivatali munkaidőn túli készenlétet ad, és erről előzetesen értesíti a körözési eljárással érintett szerveket

aa) a munkaszüneti, ünnep- és pihenőnapokon, amennyiben azok időtartama egymást követően és együttesen meghaladja a 48 órát, valamint

ab) az ORFK által koordinált országos kihatású rendkívüli esemény miatt az országos rendőrfőkapitány vagy helyettese utasítására;

b) gondoskodik az oktatási, továbbképzési feladatok végrehajtásáról.

3.[9]

8.[10]

9.[11]

4. A körözés hatálya alatt álló személyekkel és dolgokkal kapcsolatos intézkedések

10.[12]

11. Az eltűnésre vonatkozó bejelentést elsődlegesen fogadó, a körözési eljárás folytatására illetékes rendőri szerv a körözés elrendelése előtt legfeljebb nyolc órával végrehajtott előzetes ellenőrzés keretében - amennyiben az eltűnés körülményei alapján indokolt - ellenőrzi, hogy[13]

a) az eltűnt személyt az eltűnést követően mentőszolgálat szállította-e, illetve az eltűnt személy lakóhelye, illetőleg az eltűnés helye szerint illetékes kórház befogadta-e;

b) eltűnését követően az eltűnt személlyel kapcsolatban történt-e rendőri intézkedés, nem vált-e baleset áldozatává;

c) az eltűnt személyt büntetés-végrehajtási intézet befogadta-e;

d) az eltűnt személy szerepel-e a rendelkezésre álló nyilvántartásokban;

e) az eltűnt személy rendőri szerv őrizetében vagy letartóztatásban van-e;[14]

f) az eltűnt személy nem azonos-e valamely, már megtalált és ismeretlen személyazonosságú holttesttel;

g) nem magyar állampolgár eltűnt személy esetében az idegenrendészeti nyilvántartás, illetőleg a menekültügyi nyilvántartás milyen adatokat tartalmaz.

12. Az eltűnt személy felkutatására illetékes körözési eljárást folytató rendőri szerv a bejelentő részletes meghallgatását követően, a körözés elrendelése után az eltűnt személlyel kapcsolatban ellenőrzi, hogy

a) az eltűnt személy ismeretlen helyen tartózkodása összefüggésbe hozható-e bűncselekmény elkövetésével;

b) az eltűnt személy milyen okiratokkal (különösen személyazonosító igazolvány, a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány, fegyvertartási engedély), illetőleg a megtalálását vagy az azonosítását segítő tárgyakkal rendelkezik, melyek azok az adatok, amelyek segítséget nyújthatnak az azonosításához;

c) az eltűnt személlyel személyes kapcsolatban lévőknek hol van a lakó-, illetve tartózkodási helye, valamint hogy ezek a személyek milyen információkkal rendelkeznek az eltűnt személyről;

d) milyen egyéb körülmények ismertek, milyen - különösen az eltűnt személy életvitelével, személyiségével, hobbijával, iskolai végzettségével, nyelvismeretével, külföldi kapcsolataival, külföldön történő munkavállalásra, házasságkötésre irányuló szándékával vagy ezek lehetőségével, esetleges korábbi eltűnése során használt búvóhelyeivel, kedvelt tartózkodási helyeivel összefüggő - olyan információk, hátrahagyott iratok, tárgyak állnak rendelkezésre, amelyekből az eltűnt személy lehetséges tartózkodási helyére lehet következtetni;

e) az eltűnt személy valószínűsíthetően milyen magatartást tanúsít, rendelkezik-e lőfegyverrel, ismert-e öngyilkossági szándéka, kísérelt-e meg már öngyilkosságot, várható-e részéről támadás.

13. A rendőrség az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárás során a Körtv. 20., 24. és 25., valamint 28. §-ában meghatározottaknak az adott ügyhöz mérten célszerű, célhoz kötött és kockázatelemzésen alapuló - kiemelt eltűnés esetén a forrónyomos tevékenység egységes végrehajtásáról szóló ORFK utasítás szerinti forrónyomos tevékenység keretében történő - végrehajtásával[15]

a) feltárja az eltűnt személy kapcsolatrendszerét;

b) megállapítja a pontos - a különös ismertetőjegyekre is kiterjedő - személyleírását;

c) az eltűnés helyén, illetve az eltűnt személy lakókörnyezetében az eltűnt személlyel, kapcsolataival és az eltűnés körülményeivel összefüggő adatok beszerzése céljából tanúkutatást végez;

d) az adatgyűjtést kiterjeszti az eltűnt lakóhelyén működő polgárőr szervezet tagjainak rendelkezésére álló információk beszerzésére;

e) megállapítja az eltűnt személy hitelintézeti és magánszemélyekkel szemben fennálló tartozásait, a nyugdíj, segély vagy egyéb járandóság folyósításával, illetve átvételével, valamint a számlamozgásával kapcsolatos helyszínekre vonatkozó adatokat;

f) felméri, hogy valamely személy érdekében állhat-e az érintett eltűnése, esetleges halála;

g) feltárja az eltűnést előidéző okokat, különösen az esetlegesen gyanús körülményeket;

h) megismeri az eltűnt személy élet- és munkakörülményeit;

i) kiskorú eltűnésekor indokolt esetben, felnőttkorú eltűnésekor minden esetben - a körözés elrendelését követő 90 napon belül - környezettanulmányt készít.[16]

14. A 13. pont g) alpont szerinti gyanús körülményként értékelendő, ha

a) az eltűnt személy eltűnés előtti magatartása ellentmond az eltűnés körülményeivel kapcsolatos adatoknak;

b) más személynek - különösen a közvetlen környezetében élőknek, üzlettársaknak - az eltűnéshez bármilyen érdeke fűződik vagy fűződhet;

c) az eltűnt környezetében élőknek, üzleti vagy egyéb kapcsolatainak az eltűnés utáni magatartása, tevékenysége arra utal, hogy az eltűntet nem várják vissza, vagy az eltűnést a hatóságok előtt, illetve a környezetükben véglegesnek igyekeznek beállítani.

15. A Körtv. 24. § (6) bekezdése alapján az eltűnt személy felkutatására irányuló intézkedések során a körözési eljárást folytató rendőri szerv az eltűnt által használt mobiltelefon száma vonatkozásában, figyelemmel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényre - indokolt esetben haladéktalanul -, gondoskodik a készülék helymeghatározási, hívásforgalmi és előfizetői (vásárlói) adatainak a hírközlési szolgáltatótól történő beszerzéséről.[17]

16.[18]

17. A rendőrség az elfogatóparancs hatálya alatt álló személy felkutatására irányuló intézkedések során a Körtv. 24-26. §-ában meghatározottak megfelelő - az adott ügyhöz mérten célszerű, célhoz kötött és kockázatelemzésen alapuló - végrehajtásával az érintett felkutatása és elfogása céljából[19]

a) feltárja az érintett kapcsolatrendszerét;

b) megállapítja a pontos - a különös ismertetőjegyekre is kiterjedő - személyleírását, beszerzi és a körözés eredményessége érdekében felhasználja fényképét;[20]

c) az adatgyűjtést kiterjeszti az érintett lakóhelyén, illetve lehetséges tartózkodási helyén működő polgárőr szervezet tagjainak rendelkezésére álló információk beszerzésére;

d) megismeri az érintett élet- és munkakörülményeit, szokásait, amelyről jelentést készít.[21]

e) - ha a körözést nem vonták vissza - a körözés elrendelésétől számított egy évet követően, saját hatáskörben legalább évente felülvizsgálja, hogy szükséges-e további intézkedés megtétele.[22]

18. Ha a rendőrség hivatásos vagy szerződéses határvadász állományú tagja (a továbbiakban: rendőr) szolgálata alatt szolgálati helyéről ismeretlen helyre távozik vagy onnan távol marad, és közvetlen parancsnokánál (a továbbiakban: parancsnok) hírközlő eszköz útján sem jelentkezik - más gyanús körülmény hiányában - a parancsnok legkésőbb 4 óra elteltével intézkedik a távollét okának és körülményeinek megállapítására, tekintet nélkül a rendőr beosztására és rendfokozatára.[23]

19. A 18. pontban meghatározott idő elteltével a parancsnok intézkedik az előzetes adatgyűjtés végrehajtására, amelynek keretén belül gondoskodik

a) szükség szerint a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság bevonásával a rendőr hozzátartozóinál, illetve lakókörnyezetében történő adatgyűjtésről;

b) a rendőr szolgálati helyén az általa kizárólagosan használt berendezési tárgyak (páncél- és ruhásszekrény, íróasztal) átvizsgálásáról a távollét vélhető okának megállapítása céljából;

c) a rendőr fegyverzetének és szolgálati felszerelésének biztonságba helyezéséről.

20. A 19. pontban meghatározott intézkedések eredménytelensége esetén a parancsnok gondoskodik

a) az eltűnt rendőr kapcsolatainak feltérképezése és az eltűnés okának feltárása céljából az érintett személyzeti anyagának tanulmányozásáról;

b) az eltűnés és a szolgálati feladatok végrehajtása közötti esetleges összefüggések feltárásáról;

c) legfeljebb 12 órán belül az eltűnés bejelentéséről.

21. Ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó személy, valamint a rendőrség állományába tartozó rendvédelmi igazgatási alkalmazott vagy munkavállaló eltűnését jelentik be, a felkutatásra illetékes rendőrkapitányság vezetője az eltűnt személy illetékes parancsnokával vagy vezetőjével egyeztetve a 18-20. pontokban meghatározottakra is figyelemmel hajtja végre intézkedéseit.[24]

22. Ha az ismeretlen személyazonosságú személlyel vagy holttesttel kapcsolatos adatgyűjtés külföldi vonatkozású információt derít fel, az azonosításra illetékes rendőri szerv a személyazonosság megállapítása érdekében megkeresi a NEBEK-et.[25]

23. A gépjármű eltulajdonításáról szóló bejelentés vagy feljelentés (a továbbiakban együtt: bejelentés) esetén a rendőrség bejelentést felvevő munkatársa a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásában a Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű adatainak haladéktalan ellenőrzése és a tulajdonos, illetve az üzembentartó adatainak a bejelentés adataival történő egyeztetése után azonnal elrendeli a körözést.[26]

24. A gépjármű eltulajdonítására vonatkozó, távközlési eszközön tett bejelentés esetén a bejelentést fogadó rendőri szerv a bejelentőt felkéri, hogy a bejelentés felvétele és az adatok egyeztetése érdekében lehetőség szerint késedelem nélkül keresse fel a legközelebbi rendőri szervet. Amennyiben a bejelentő közlése szerint a személyes megjelenésre vonatkozó kérésnek elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni, a rendőrség soron kívül gondoskodik a bejelentés helyszínen történő ellenőrzéséről és jegyzőkönyvbe vételéről.

25. A dologkörözés elrendelését követően szükségességi és célszerűségi indokok figyelembevételével végre kell hajtani[27]

a) a Körtv. 24. és 25. §-ában meghatározottak szerint a körözési eljárás adatainak és információinak megfelelő intézkedéseket;

b) a beszerzett adatok és információk alapján a számba vehető értékesítési helyek, vonalak, valamint a rendelkezésre álló online hirdetési és közösségi (social media) felületek ellenőrzését;

c) a körözött dolog természetétől függően a felügyeletet gyakorló és/vagy a vonatkozó (regisztrációs) nyilvántartást vezető hatóság (testület) megkeresését.

25/A. A dologkörözés elrendelését követően a körözött dolgot és - amennyiben rendelkezésre áll, vagy beszerezhető - annak egyedi azonosítási jegyeit feltüntető képmását tartalmazó adatot, információt (elsősorban fényképét) vagy utólag készített grafikát, továbbá egyéb, a dolog egyedi azonosítására alkalmas képi megjelenítési formát soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül be kell szerezni és rögzíteni kell a HERMON-ban. Ennek érdekében a körözési eljárás alapját képező büntetőeljárásban felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv (folytatólagos) felvétele alkalmával - amennyiben arra a korábbiakban nem került sor - ki kell térni minden olyan jellemzőre, amely a körözött dolog egyedi azonosítását elősegíti, vagy arra szolgál.[28]

25/B. Az egyedi azonosítóval nem rendelkező, de egyedileg azonosítható dolog rögzítése esetén - a kiegészítő és leíró adatok/megjegyzés rovatban - meg kell adni a körözni kívánt dolog különös ismertetőjegyeit (speciális fajta, megnevezés, ábrázolás, méret, súly, anyag, szín, mintázat stb.).[29]

25/C. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 97. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt súlyos bűncselekmény, valamint az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt bűncselekmény-kategóriába tartozó bűncselekmény elkövetése miatt folytatott büntetőeljárásban körözött dolog esetében a dologkörözés elrendelését követően az eljáró szerv évente - a körözés visszavonásáig - a HERMON-ban rögzítve dokumentáltan megismétli a dolog felkutatása céljából szükséges és célszerű intézkedéseket. Ennek eredményétől függően meg kell vizsgálni egyéb intézkedés bevezetésének lehetőségét és az addig bevezetett intézkedések további szükségességét.[30]

25/D. A 25. és a 25/C. pontban foglaltak végrehajtása esetén - a HERMON-ban történő rögzítés mellett -a bevezetett intézkedésről és annak eredményéről a Robotzsaru rendszerben a kapcsolódó büntetőeljárás iratanyagában is feljegyzést kell készíteni.[31]

5. A körözési akció

26. A körözési akció a rendőri szervek szükség szerint elrendelt tevékenysége, amely során önállóan, illetve - indokolt esetben - társszervek bevonásával vagy rendőri csapaterő alkalmazásával tervszerű, összehangolt, azonnali intézkedéseket tesznek a közbiztonságra fokozott veszélyt jelentő és behatárolható területen tartózkodó, elfogatóparancs alapján körözött személy vagy ismert személyleírású, illetve ismert járművel közlekedő ismeretlen tettes elfogására.

27. Körözési akció (a továbbiakban: K akció) elrendelhető, ha[32]

a) terhelt őrizetből, letartóztatásból, bűnügyi felügyeletből, előzetes kényszergyógykezelésből vagy büntetés-végrehajtási intézetből szökött meg;

b) a keresett személy fegyverrel rendelkezik;

c) a keresett személy által elkövetett vagy tervezett bűncselekmény súlya, illetőleg az elkövetett bűncselekmények száma vagy az érintett személyiségében rejlő veszély a kiemelt intézkedést indokolja.

28. K akciót

a) az illetékességi területének megfelelően az RFK vagy a rendőrkapitányság vezetője, illetve helyettese;[33]

b) több RFK illetékességi területére vagy az ország egészére az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;[34]

c) a KR Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója és helyettesei

rendelhetnek el, illetve szüntethetnek meg.

29. A K akció parancsnoka az elrendelő vagy helyettese, illetve az általuk kijelölt tiszt. Az intézkedések törvényességéért és szakszerűségéért a K akció parancsnoka felelős.

30. A K akció a bevont erők létszáma szerint lehet részleges, fokozott és teljes. Részleges K akciót kell elrendelni, ha a feladat végrehajtásához a szolgálatban lévő rendőri erők elégségesek. Fokozott K akciót akkor kell elrendelni, ha a szolgálatban lévő és szolgálaton kívüli állomány bevonása szükséges. Teljes K akciót kell elrendelni abban az esetben, ha a fentieken kívül más rendőri vagy - együttműködési megállapodás alapján - a rendőrségen kívüli szervek bevonása is szükséges.

31. A Hszt. vagy a Hjt. hatálya alá tartozó személy elfogása céljából elrendelt K akció során - ha a K akcióval párhuzamosan az érintett alakulat kutatást végez - a K akció parancsnoka gondoskodik az alakulat parancsnokával történő együttműködésről és a folyamatos információcseréről.

32. A K akció elrendelését azonnal jelenteni kell a felettes rendőri szerv vezetőjének, munkaidő után az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztály Ügyeleti Osztályának, illetve az illetékes tevékenységirányítási központnak (a továbbiakban: TIK), amennyiben pedig a K akció elrendelésére nem az ország egész területére kiterjedően került sor, egyben tájékoztatni kell a szomszédos illetékességi területű rendőri szervek vezetőit és TIK-jeit is.[35]

33. Ha az ellenőrzött adatok alapján megállapítható, hogy a körözött személy más rendőri szerv illetékességi területére távozott vagy szökött, erről a parancsnok tájékoztatja az illetékes szerv vezetőjét, és kéri a szükséges intézkedések megtételét, valamint jelentést tesz a felettes szerv vezetőjének, és szükség szerint javasolja a K akció kiterjesztését, a tevékenység irányításának, koordinációjának átvételét.

34. Ha az adatok arra utalnak, hogy a körözött személy Magyarország területének elhagyására készül, a K akció parancsnoka haladéktalanul értesíti az illetékes határ menti rendőri szerveket és a NEBEK ügyeletét.

35. A K akció befejezését követően a K akció parancsnoka a felettes szerv vezetőjének haladéktalanul jelenti az elrendelés okát, a bevont erők létszámát, a tett intézkedéseket és a K akció eredményét. A K akcióról készült jelentést - annak befejezését követően 2 munkanapon belül - a szolgálati út betartásával a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek kell felterjeszteni.[36]

36. Az MRFK és a rendőrkapitányság vezetője a céltudatosság és a tervszerűség biztosítása érdekében gondoskodik a feladatok előzetes, lehetséges mértékű, az együttműködés rendjére is kiterjedő tervezéséről, a tervek szükség szerinti felülvizsgálatáról, kiegészítéséről, módosításáról, a rendőrkapitányságon, illetve az RFK TIK-jén történő elhelyezéséről.[37]

6. A körözési eljárás szakmai irányítása

37. A körözési eljárás és a körözéssel kapcsolatos adatkezelési feladatok szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat a Körözésfelügyelet látja el.

38. A körözési vonalvezetők és előadók a szakmai irányítás alá tartozó szervek körözési eljárását általános, illetve az egyes körözött személyek és tárgyak felkutatásával kapcsolatos iránymutatással, feladatmeghatározással, ellenőrzéssel, illetve az információk megosztásával hajtják végre.

39. Az eltűnt személy felkutatására tett intézkedésekről készült részletes összefoglaló jelentést és az ügyirat egy példányát, amennyiben a körözést nem vonták vissza[38]

a) a rendőrkapitányság a bejelentéstől számított 30 nap elteltével elektronikus úton felterjeszti az RFK-nak;[39]

b) az RFK a körözés elrendelésétől számított 90 napot követően elektronikus úton megküldi a Körözésfelügyeletnek.[40]

39/A. Amennyiben a körözést nem vonták vissza, a körözési eljárást folytató szerv a körözés elrendelésétől számított 6 hónap elteltével elektronikus úton megküldi a Körözésfelügyeletnek felülvizsgálatra a körözés hatálya alatt lévő ismeretlen személyazonosságú holttestekkel vagy holttestrészekkel kapcsolatos intézkedésekről készült részletes összefoglaló jelentést és az ügyirat egy példányát.[41]

40. A 17. pont alapján az elfogatóparancs hatálya alatt álló személy felkutatására tett intézkedésekről - amennyiben a körözést nem vonták vissza - részletes összefoglaló jelentést kell készíteni.[42]

41. A hazai hatóságok által kibocsátott elfogatóparancs, európai elfogatóparancs és nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött személy felkutatására tett intézkedésekről készült részletes összefoglaló jelentést, amennyiben a körözést nem vonták vissza, a körözési eljárást folytató szerv a körözési adat rögzítésétől számított 12 hónap elteltével felterjeszti a szakmai irányítást ellátó szervnek.[43]

41/A. A szakmai irányítást ellátó szerv a körözési adat rögzítésétől számított 18 hónap elteltével a szakirányításról készült részletes jelentéssel együtt felterjeszti a Körözésfelügyeletnek felülvizsgálatra:[44]

a) a büntetőeljárás során bűntett megalapozott gyanúja miatt elfogatóparanccsal körözött személy körözési eljárásának iratait;

b) az egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre jogerősen elítélt vagy az egy évet meghaladó javító-nevelő intézkedésre rendelt, elfogatóparanccsal körözött személy körözési eljárásának iratait;[45]

c)[46]

42. A 40-41. pontban foglaltak szerint a szakmai irányítást ellátó szerv, a 41/A. pontban foglaltak szerint a Körözésfelügyelet a felterjesztett, valamint a Robotzsaru rendszerben rendelkezésre álló iratok alapján ellenőrzi az intézkedéseket, szükség szerint további feladatok végrehajtására tesz javaslatot, és koordinálja az újabb feladatok végrehajtását.[47]

7. A körözési adatkezeléssel kapcsolatos egyéb rendelkezések

43.[48]

44. A hatályos körözés alapjául szolgáló ügyek más rendőri szervnek történő átadása (hatáskör vagy illetékesség változása, kijelölés, egyesítés, elkülönítés, áttétel) esetén a HERMON-ban az átadó szerv az ügy iratainak megküldését követően, de legkésőbb a következő munkanapon gondoskodik a körözési adattal történő rendelkezési jog átadásáról, melynek a HERMON-ban történő átvételére az átvételre kötelezett rendőri szerv legkésőbb az átadást követő második munkanapon intézkedik.[49]

8. Képzés

45. A Körözésfelügyelet gondoskodik

a) az RFK-k szakmai irányítást ellátó szervezeti elemei körözési vonalvezetőinek, illetve a KR és az RRI kijelölt munkatársainak (a továbbiakban együtt: mentor) képzéséről;[50]

b) valamennyi rendőrkapitányság körözési előadójának képzéséről a mentorok útján;[51]

c) valamennyi bűnügyi és bűnmegelőzési osztályvezető továbbképzéséről.

46. A mentorok a Körözésfelügyelet által biztosított tematika alapján gondoskodnak a körözési eljárást folytató szervek körözési előadói, illetve érintett munkatársai részére a szükséges mértékű tájékoztatás biztosításáról.[52]

47. A KR, az RFK és az RRI szakmai irányítást ellátó szervezeti eleme vezetőinek kezdeményezésére az utasítás hatálybalépését követően kinevezett, illetve megbízott mentorok képzéséről a kinevezést, illetve a megbízást követően a Körözésfelügyelet gondoskodik.[53]

48. A Körözésfelügyelet a mentorok részére évente konzultációs időpontot biztosít a körözési munka helyzetének megvitatása, a problémák és a legjobb gyakorlatok megismerése, illetve az egyedi ügyekben szükséges egyeztetés céljából.[54]

II/A. FEJEZET[55]

AZ ORSZÁGOS KÖRÖZÉSI TOPLISTA

9. Az Országos Körözési Toplista[56]

48/A. Az Országos Körözési Toplistát (a továbbiakban: körözési toplista) a rendőrség hivatalos honlapján (http://www.police.hu) kell elhelyezni.[57]

48/B. A körözési toplistára a KR-től, az RFK-tól és az RRI-től - szervenként - legfeljebb 5 fő kerülhet jelölésre a szerv szakmai irányítást ellátó szervezeti eleme megalapozott javaslata alapján annak figyelembevételével, hogy a körözési toplistán egy időben, egyszerre legfeljebb 50 fő körözött személy körözési adata szerepelhet.[58]

48/C. A körözött személy körözési toplistára jelölhető abban az esetben, ha:[59]

a) legalább öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűntett megalapozott gyanúja miatt elfogatóparanccsal körözik;

b) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt legalább öt év jogerősen kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elfogatóparanccsal körözik;

c) ötnél több, különböző bűncselekmények megalapozott gyanúja alapján vagy azok elkövetése miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik;

d) bűntett megalapozott gyanúja alapján vagy bűntett elkövetése miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik, és különös, többszörös vagy erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, vagy a körözésének okát képező bűncselekményt bűnszervezetben követte el;

e) a körözését az eljáró szerv a lakosság biztonságérzetét nagymértékben vagy a közösséget számottevően érintő okból, bűnüldözési vagy büntetés-végrehajtási érdekből kiemelten kívánja megjeleníteni.

48/D. A körözési toplistára a 48/B. pontban meghatározott szerv - indokoltan - 5 főnél többet is jelölhet, amelyhez a KR Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Szolgálat Életvédelmi és Célkörözési Főosztály Célkörözési Osztálya (a továbbiakban: Célkörözési Egység) - a körözési toplista szabad helyeire figyelemmel is kialakított - egyetértése szükséges.[60]

10. A KR, az RFK és az RRI feladata[61]

48/E. A körözési toplistára történő jelöléssel összefüggő feladatok végrehajtásának koordinálása, valamint a körözési toplistán aktuálisan szereplő, adott szerv általi jelölések indokoltságának folyamatos felülvizsgálata a mentorok feladata. 48/F. A mentor:[62]

a) a körözött személy jelölését követően - amennyiben a jelölés a 48/C. pont a)-d) alpontja alapján történt - továbbítja a jelölt adatait a Körözésfelügyeletnek;

b) a körözött személy jelölését követően - amennyiben a jelölés a 48/C. pont e) alpontja alapján történt - továbbítja a jelölt adatait és a jelölés indokát a Célkörözési Egységnek.

48/G. A körözési toplistán szereplő személy elfogásáról történt értesítés után az azt jelölő szervnek a tudomásra jutást követően haladéktalanul tájékoztatnia kell a Körözésfelügyeletet, továbbá - amennyiben a jelölés és a rögzítés a 48/C. pont e) alpontja alapján történt - a Célkörözési Egységet.[63]

48/H. A KR, az RFK és az RRI az általa jelölt, majd elfogott "top" körözött személy helyére új jelöltet állíthat.[64]

11. A Célkörözési Egység feladata[65]

48/I. Ha a körözött személyt a 48/C. pont e) alpontja alapján jelölték, a Célkörözési Egység dönt a jelölt körözési toplistára helyezéséről. 48/J. A Célkörözési Egység:[66]

a) a 48/D. pont szerinti egyetértése esetén a jelölt személy(ek)ről;

b) a 48/I. pont alapján kiválasztott személyről tájékoztatja a Körözésfelügyeletet.

48/K. A Célkörözési Egység a körözési toplistára jelölendő, körözött személy kiválasztásához szakmai támogatást biztosít a KR, az RFK-k és az RRI szakmai irányítást ellátó szervezeti elemei részére.[67]

12. A Körözésfelügyelet feladata[68]

48/L. A rendőrség hivatalos honlapján megjelenő körözési toplista meghatározott adattartalmának karbantartásáért (körözési toplistán elhelyezés, módosítás, törlés) a Körözésfelügyelet felelős.[69]

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49.[70]

50. Ez az utasítás 2014. január 1-jén lép hatályba.

51.[71]

52.[72]

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány