BH 2018.1.9 Perújítás elrendelésének alapja lehet a terhelt elítélése előtti időszakára vonatkozó egészségi állapotáról kiállított orvosi igazolás [Be. 408. § (1) bek. a/1. pont].

Pertörténet:

Egri Járásbíróság B.1401/2003/34., Nyíregyházi Járásbíróság B.1963/2009/11., Nyíregyházi Törvényszék B.534/2015/61., Debreceni Ítélőtábla Bf.584/2016/41., Debreceni Ítélőtábla Bpi.484/2017/2., Kúria Bpkf.1358/2017. (*BH 2018.1.9*), Nyíregyházi Törvényszék B.742/2017/24., Debreceni Ítélőtábla Bf.330/2018/22.

***********

[1] A törvényszék - megismételt eljárásban - a 2016. március 31. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [2012. évi C. tv. (Btk.) 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. c) pont, (4) bek. b) pont]. Ezért őt 6 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2017. január 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a terhelt cselekményét a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdés b) pontja szerint minősítette, míg egyebekben helybenhagyta.

[3] A jogerős ítélet ellen a II. r. terhelt védője terjesztett elő perújítási indítványt a Be. 408. § (1) bekezdés a/1. pontja alapján lényegesen enyhébb szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében.

[4] A védő csatolta dr. K. M. igazságügyi orvos szakértő - védő felkérésére adott - véleményét, amely szerint - a védő interpretálásában - a II. r. terhelt számos betegsége (elsősorban kardiológiai problémák és vizelettartási elégtelenség) már a jogerős ítélet meghozatala előtti időszakban legalább közepes fokban korlátozta a börtöntűrő képességét.

[5] A II. r. terhelt egészségi állapotát a jogerős ítélet meghozataláig nem vizsgálták, így a szakvélemény új bizonyíték. A védő a bírói gyakorlatból több döntésre is hivatkozott (56. BK vélemény II.12. pont, BH 1998.407., BH 1985.134., BH 1976.396. és más döntések).

[6] Az ítélőtábla a 2017. július 20. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével elutasította a terhelt és védője perújítási indítványát.

[7] Az elutasító végzés szerint a perújítási indítvány nem alapos.

[8] Az ítélőtábla kifejtette, hogy a szakvélemény új bizonyíték, mégsem valószínűsíti a lényegesen enyhébb büntetés kiszabását [Be. 408. § (1) bek. a/1. pont, közelebbről 2. fordulat]. A II. r. terhelt keringési és pszichés megbetegedései megnehezítik a szabadságvesztés-büntetés elviselését. Egyes betegségei már a jogerős ítélet meghozatala előtt fennálltak, ugyanakkor a büntetéskiszabást érintő releváns egészségromlásra csak a jogerős ítélet meghozatala után hivatkozott. A szakvélemény is "elsősorban" a 2017. februártól áprilisig végzett orvosi vizsgálatok dokumentációján alapszik, és a szívizomelhalással járó betegség egyértelműen a jogerős ítélet meghozatala után következett be.

[9] Az elutasító végzés ellen az indítványozó védő élt fellebbezéssel.

[10] A védő iratellenesnek találta az ítélőtábla végzésének indokolását, mert a szakvélemény 1. és 2. pontjai értelmében a II. r. terhelt betegségei - a börtöntűrő képesség közepes fokú korlátozottságára ki nem ható szívizomelhalás utáni állapot kivételével - nem a jogerős ítélet meghozatalát követően alakultak ki, hanem már jóval korábban. A védő egyebekben megismételte az indítványában foglaltakat.

[11] A Legfőbb Ügyészség a védő fellebbezésében írtakat alaposnak találta. A támadott végzés tanácsülésen történő megváltoztatását, és a perújítás elrendelését indítványozta. Jelezte, hogy majd szükséges a II. r. terhelt jogerős ítélet meghozatala előtti időszakra vonatkozó teljes orvosi dokumentációjának a beszerzése, és orvos szakértő bevonása.

[12] A Kúria a védő perújítási indítványát és fellebbezését - eltérően az ítélőtábla álláspontjától - alaposnak találta.

[13] Az ítélőtábla önmagában helyesen rögzítette, hogy a szívizomelhalással járó betegség a jogerős ítélet meghozatala után következett be. Ennek azonban a perújítási indítvány elbírálása körében nem volt jelentősége, miután - amint arra a védő a fellebbezésében rámutatott - a szívizomelhalás utáni állapot nem játszott szerepet a börtöntűrő képesség közepes fokú korlátozottságának kialakulásában.

[14] A Kúria azt korábban már kimondta, hogy nem zárja ki a perújítási indítvány alaposságát önmagában az a körülmény, hogy az annak alátámasztására az indítványozó által mellékelt, orvos szakértők által adott vélemény perjogilag nem szakvéleménynek, hanem okirati bizonyítéknak minősül (BH 2013.60.). A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa ezzel egyetért. A perújítási indítvány benyújtása esetén ugyanis általában nem támasztható olyan törvényi követelmény, hogy a terhelt és/vagy a védő közölje az ügyésszel, illetőleg a bírósággal, hogy szakvéleményt kíván készíttetni, és benyújtani [Be. 112. § (1) bek.], és az sem, hogy a felkért személy szakértőként való bevonásáról a bíróság, illetőleg az ügyész határozzon [Be. 112. § (2) bek. 1. mondat]. Abból pedig, hogy a felkért személy bevonásának megtagadása esetén az elkészített vélemény okiratnak tekintendő [Be. 112. § (3) bek.] az következik, hogy a közlést és határozathozatalt kikerülve benyújtott vélemény ugyancsak az okiratra vonatkozó szabályok szerint használható fel. Az utóbbi esetben éppúgy hiányzik a bíróság (ügyész) bevonó akarata, mint az előbbi esetben. A felkért személy által adott vélemény bizonyítási eszköz minősége tehát a bíróság (ügyész) ellenkező akarata esetén sem veszhet el.

[15] A jelen helyzetben nem tehető kétségessé, hogy az okiratnak tekintendő beszerzett vélemény a II. r. terhelt egészségi állapotának megromlását, és ezen alapulóan a börtöntűrő képesség közepes fokú korlátozottságát a bűncselekmény elkövetése (2013. március 26.) és az ítélet jogerőre emelkedése (2017. január 30.) közé teszi.

[16] Ehhez képest az kérdés, hogy a II. r. terhelt egészségi állapotának romlását okozó betegségei valószínűsítik-e az alapügyben kiszabottnál lényegesen enyhébb büntetés kiszabását. E kérdést az ítélőtábla nemlegesen választ adott.

[17] Az 56. BK vélemény szerint: "Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő".

[18] A védő által hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint:

[19] "A Legfelsőbb Bíróság nagy nyomatékkal értékelte a vádlott rokkantságát megalapozó igazolt szívbetegségét, amely a szabadságvesztés elviselését nyilvánvalóan megnehezíti" (BH 1998.407. indokolás).

[20] "A […] Legfelsőbb Bíróság […] a vádlott javára további enyhítő körülményként kell értékelni […] börtöntűrő képességének nehezítettségét" (BH 1985.134. indokolás).

[21] A büntetéselviselési képességet nagy mértékben csökkentő betegségre vonatkozó új orvosi igazolás perújítás alapja lehet (BH 1976.396.).