EH 2001.501 A kérelmező részére való közléstől (kihirdetés és kézbesítés) számítandó a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására a Met. 39. § (3) bekezdésében megállapított öt napos határidő is. A kérelmező jogi képviselőjének utóbb megküldött határozat kézbesítési ideje a jogorvoslati határidőt nem nyitja meg, azt nem hosszabbítja meg [1997. évi CXXXIX. tv. 39. § (3) bek.].

A kérelmezett a 2000. november 20-án kelt határozatával a kérelmező menekültkénti elismerését megtagadta és befogadottként elismerte. A határozatot 2000. december 19-én a kérelmező részére az általa értett szomáliai nyelven kihirdették, és annak egy példányát közvetlenül kézbesítették.

A határozat ellen a kérelmező jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mely a kérelmezetthez 2001. január 9-én érkezett.

Az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 39. § (3) bekezdése értelmében a kérelmező a felülvizsgálati kérelmét a határozat közlését követő 5 napon belül nyújthatja be. A kérelmezetti határozat közlése kihirdetéssel 2000. december 19-én megtörtént. A kérelmező határidőben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be, a határidőn túl jogi képviselője útján benyújtott felülvizsgálati kérelmében késedelmét nem mentette ki.

A végzés ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést és annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására kérte utasítani. Előadta, hogy a menekültügyi eljárásban jogi képviselőjét a képviseletére meghatalmazta, aki a kérelmezetti határozatot 2000. december 28-án vette át és a felülvizsgálati kérelmet 2001. január 2-án postára adta. Álláspontja szerint a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő azzal a nappal vette kezdetét, amikor a jogi képviselő a kérelmezetti határozatot átvette.

A kérelmezett a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő.

A fellebbezés alaptalan.

A Met. 33. § (1) bekezdése értelmében a menekültügyi eljárásban a kérelmező személyesen vesz részt. A menekültügyi eljárás részletes szabályairól szóló 24/1998. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 14. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárjon, a (3) bekezdés szerint azonban a kérelmező helyett az eljárásban a képviselő vagy a meghatalmazott nem járhat el.

A Met. 39. § (2) bekezdése szerint a menekültügyi határozat bírósági felülvizsgálatának helye van, az erre irányuló kérelmet pedig a (3) bekezdés alapján a határozat közlését követő 5 napon belül lehet benyújtani.

Téves a kérelmező jogi képviselőjének fellebbezésében kifejtett álláspontja, miszerint a vele való közlését követő 5 napos határidőn belül terjeszthető elő a határozattal szemben a jogorvoslati kérelem.

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. § (6) bekezdése értelmében ezt a törvényt a menedékjogi ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

A Met. 38. § (2) bekezdése szerint a menekültügyi határozatot írásban kell közölni és a külföldi anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven ki is kell hirdetni.

A kérelmezett az R. 32. § (1) bekezdése alapján határozatát a kérelmező anyanyelvén vagy általa értett más nyelven kihirdetéssel köteles közölni, míg a (2) bekezdés értelmében azt a kérelmezőnek át is kell adnia. A külföldi személyes eljárási kötelezettségére figyelemmel tehát a menekültügyi határozat szabályosan csak vele közölhető; a közlés során azt részére (anyanyelvén vagy más értett nyelven) ki kell hirdetni és azt kézbesíteni - átadni - is kell.

Ebből következően a kérelmező részére való közléstől (kihirdetés és kézbesítés) számítandó a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására a Met. 39. § (3) bekezdésében megállapított 5 napos határidő is. A kérelmező jogi képviselőjének utóbb megküldött határozat kézbesítési ideje a jogorvoslati határidőt nem nyitja meg, azt nem hosszabbítja meg.

Az Áe. 18. § (1) és (5) bekezdése a fenti speciális rendelkezések folytán nem irányadó, ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül tagadta meg a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását és szüntette meg az eljárást.

A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kpkf. II. 39. 466/2001. sz.)