24/1998. (II. 18.) Korm. rendelet

a menekültügyi eljárás részletes szabályairól, továbbá a kérelmezők, a menedékesek és a befogadottak okmányairól

A Kormány a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 60. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) Ez a rendelet állapítja meg a menekültkénti, a menedékeskénti és a befogadottkénti elismerésre irányuló menekültügyi hatósági eljárás részletes szabályait.

(2) E rendelet határozza meg

a) a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő külföldi (a továbbiakban együtt: kérelmező) magyarországi tartózkodásra és ellátásokra való jogosultságát igazoló okmányainak,

b) a menedékes és a befogadott magyarországi tartózkodásra és ellátásokra való jogosultságát igazoló okmányainak

fajtáit és azok adattartalmát.

AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG

2. §[1] A menekültkénti, menedékeskénti, illetőleg befogadottkénti elismerésre irányuló eljárás a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik.

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

3. § (1) A kérelmet szóban és írásban a Hivatalnál lehet benyújtani.

(2) Ha a kérelmező írásbeli kérelmét a menekültügyi hatósághoz az idegenrendészeti hatóság vagy közvetlenül a kérelmező továbbította, a kérelem benyújtásának napja az a nap, amelyen a kérelem a Hivatalhoz érkezett.

(3) Ha az idegenrendészeti hatóság a külön törvényben foglaltak alapján a külföldi részére kötelező tartózkodási helyet jelölt ki, vagy idegenrendészeti őrizetét rendelte el, a Hivatal a kérelem benyújtása érdekében köteles a külföldit a kijelölt tartózkodási helyen, illetőleg az őrizetben meghallgatni. A meghallgatást azt követő 5 munkanapon belül kell elvégezni, hogy az idegenrendészeti hatóság a külföldi menekülési szándékát rögzítő nyilatkozatát a Hivatal részére megküldte.

(4) A szóban előterjesztett kérelem benyújtásának napja a jegyzőkönyv keltezésének napja.

4. § (1) Ha a kérelmet szóban terjesztik elő és a kérelmező a magyar nyelvet nem beszéli, számára az anyanyelvén vagy általa értett más nyelven beszélő tolmácsot köteles a Hivatal biztosítani. A tolmács kirendelésétől el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintéző a kérelmező anyanyelvén vagy általa értett más nyelven beszél.

(2) A kérelmező igényére - ha ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza - vele azonos nemű tolmácsot kell kirendelni, és azonos nemű ügyintéző jár el.

(3) A kérelmező ruházatának átvizsgálásakor a kérelmezővel azonos nemű ügyintéző jár el.

5. § (1) A menekült és a menedékes a Magyarországon született gyermekének elismerése iránti kérelmet a gyermek születését követő 30 napon belül nyújthatja be.

(2) A befogadott köteles a születést követő 30 napon belül a Hivatalhoz bejelenteni, ha Magyarországon gyermeke született.

6. § (1) A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely az eljárásbeli jogokról, kötelezettségekről szóló tájékoztatás mellett tartalmazza a kérelmező

a) személyazonosító adatait (nevét, korábbi nevét, álnevét, jelenlegi és korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja nevét;

b) menekülését előidéző okokat, továbbá nemzeti, nemzetiségi hovatartozására, vallásos meggyőződésére vonatkozó adatot, ha a kérelem indokolásában ilyen adatra hivatkozik;

c) személyazonosító és úti okmányának adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét);

d) családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;

e) magyarországi szálláshelyét, tartózkodási helyét;

f) állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti lakcímét;

g) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot;

h) Magyarországra érkezéséhez vezető útvonalat, az országhatár átlépésének helyét, idejét;

i) nyilatkozatát arról, hogy a 10. § (1) bekezdésében felsorolt valamely betegségben szenved-e, illetőleg - az ott meghatározottak szerint - fertőző betegség kórokozóját hordozza-e a szervezetében.

(2) Ha menekültkénti elismeréséért folyamodó kérelmező az ország területére közvetlen családtagjával együtt érkezett és a kérelem a közvetlen családtagra is kiterjed, a jegyzőkönyvnek az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közvetlen családtagra vonatkozóan is tartalmaznia kell.

(3) A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek, tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak is alá kell írnia.

7. § (1) Ha a kérelem benyújtását megelőzően idegenrendészeti eljárás nem indult vagy az idegenrendészeti hatóság erre intézkedést nem tett, a kérelmező arcképmásának és - ha a 14. életévét betöltötte - ujjlenyomatának rögzítéséről a Hivatal a kérelem benyújtásakor gondoskodik.

(2) A Hivatal az ujjlenyomatot haladéktalanul továbbítja a külön jogszabályban meghatározott adatkezelő szervnek.

A kérelmező jogai és kötelezettségei

8. § (1) A kérelem előterjesztésének napjától a kérelmező szálláshelyét a Hivatal engedélyezi.

(2) Szálláshely lehet

a) a befogadó állomás,

b) a szerződés alapján fenntartott szálláshely,

c) az idegenrendészeti hatóság által elrendelt kötelező tartózkodási hely,

d) az idegenrendészeti őrizet helye.

(3) Szálláshelyként - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az érintett kérelmére magánszállás is engedélyezhető.

(4)[2] Idegenrendészeti őrizetben lévő kérelmező részére más szálláshelyet a Hivatal nem engedélyezhet. Ha a kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező számára az idegenrendészeti hatóság kötelező tartózkodási helyet jelölt ki, a Hivatal más szálláshelyet csak az idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával engedélyezhet.

9. § (1) A kérelmező az eljárás tartama alatt köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni és az engedélyezett szálláshelyen érvényes magatartási szabályokat megtartani. A kérelmezőt erre írásban figyelmeztetni kell.

(2) A 8. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott szálláshelyen való életvitelszerű tartózkodás szabályait az szegi meg, aki onnan 24 órát meghaladóan úgy távozik el, hogy azt a szálláshely vezetőjének, magánszállás esetén a Hivatalnak önhibájából nem jelenti be.

10. § (1) A kérelmezőt közegészségügyi érdekből el kell különíteni, amíg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak az engedélyezett szálláshely szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: Intézet) által kiállított igazolás nem tanúsítja, hogy a kérelmező az elvégzett vizsgálatok és észlelt tünetek alapján nem szenved AIDS, tbc, lepra megbetegedésben, akut fertőző betegségben, továbbá tetvességben, rühösségben, valamint a felsoroltak tekintetében nem fertőzőképes, és nem kórokozó-hordozó.

(2) Az Intézet állapítja meg, hogy a kérelmező mely hiányzó védőoltásnak köteles magát alávetni.

(3) Az igazolás kiállításához szükséges orvosi vizsgálatot és a hiányzó védőoltások pótlását az Intézet által kijelölt egészségügyi intézményben kell elvégezni. A védőoltás megtörténtét az igazolásra kell feljegyezni.

(4) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben meghatározott betegségben szenved, valamint a felsoroltak tekintetében fertőzőképes, illetve kórokozó-hordozó, a szükséges közegészségügyi intézkedéseket az Intézet teszi meg.

11. § (1) A kérelmező a személyazonosságát igazoló okmányait, úti okmányait, az egészségügyi igazolását, továbbá minden olyan okmányát, amely olyan adatot tartalmaz, amelyre a kérelmező a kérelemben hivatkozott, köteles a Hivatalnál letétbe helyezni.

(2) A letétbe helyezett okmányokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügy érdemében hozott határozat jogerőre emelkedésének napján vissza kell adni.

(3) A hamis, illetőleg hamisított okmányokat az Országos Rendőr-főkapitányságnak meg kell küldeni, és erről egyidejűleg az eljáró idegenrendészeti hatóságot is értesíteni kell.

12. § (1) Ha a kérelmező az idegenrendészeti hatóság által kiállított, magyarországi tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkezik, az eljárás befejezéséig azt köteles a Hivatalnak átadni.

(2) Ha a Hivatal a kérelmezőt menekültként, menedékesként vagy befogadottként elismerte, az (1) bekezdésben meghatározott okmányt a kiállító hatóságnak az elismerő határozat jogerőre emelkedésének napján köteles visszaküldeni. Ha a Hivatal az elismerést megtagadta vagy a hivatalból indult eljárást a befogadottkénti elismerés feltételeinek hiányában megszüntette, az okmányokat a kérelmező részére kell átadni.

13. § (1) A kérelmező jogosult arra is, hogy az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága mellett igénybe vegye az általa kiválasztott valamely, Magyarországon bejegyzett, a menekültek jogvédelmét segítő társadalmi szervezet képviselőjének közreműködését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselő részére a Hivatal köteles lehetővé tenni, hogy az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok kivételével az iratokba betekinthessen, ha erre a képviselőt a kérelmező írásban felhatalmazta. A felhatalmazott képviselő jelen lehet a kérelmező meghallgatásán, amelyről - az első meghallgatás kivételével - a Hivatal a meghallgatás határnapját legalább 3 naptári nappal megelőzően értesíti.

A kérelmező részvétele az eljárásban

A meghatalmazott

14. § (1) A kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárhat, aki a képviseleti jogosultságát, illetőleg meghatalmazását köteles igazolni.

(2) Ha a kérelmező 18. életévét még nem töltötte be és törvényes képviselője nincs, a Hivatal az ügygondnok kirendeléséről köteles a kérelem benyújtását követően haladéktalanul intézkedni. Ügygondnok kirendelését kell kérni akkor is, ha a törvényes képviselő a kiskorú kérelmező meghallgatásán azért nem lehet jelen, mert azzal a tényállás tisztázását akadályozná.

(3) A kérelmező helyett az eljárásban a képviselő vagy a meghatalmazott nem járhat el.

(4) Az iratokat a törvényes képviselő részére a kérelmezővel egyidejűleg kézbesíteni kell.

A tényállás tisztázása

A nyilatkozat

15. § (1) A Hivatal az írásbeli kérelem benyújtását követő 5 napon belül meghallgatást tart.

(2) A meghallgatáson a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, Magyarországra érkezésének körülményeiről, és a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait át kell adnia. E kötelezettségeiről a kérelmezőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.

(3) A nagykorú közvetlen családtagjaival együtt érkező kiskorú kérelmezőt akkor lehet meghallgatni, ha 14. életévét betöltötte és az eljárás adatai alapján a meghallgatása a tényállás tisztázása érdekében nélkülözhetetlen.

A bizonyítás

16. § (1) A bizonyítás során különösen

a) valószínűsíteni kell, hogy a kérelmezőre nézve a menekülésre késztető okok fennállnak;

b) meg kell állapítani, hogy van-e az elismerést kizáró, illetőleg korlátozó ok.

(2) Menedékeskénti elismerését kérő esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak mellett azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező megfelel-e a Kormány befogadásról rendelkező döntésében foglaltaknak.

17. § (1) Ha a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn, és a belügyminiszter kivételesen méltányosságot gyakorolt, a bizonyítást nem kell tovább folytatni.

(2) Ha a menedékeskénti elismerését kérő az eljárás során a továbbiakban menekültkénti elismerését kéri, az eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni. A menekültkénti elismerésre irányuló eljárás megindításának napja az eredeti kérelem benyújtásának napja.

18. § (1) A Hivatal - a kérelmező személyes adata kivételével - a Külügyminisztériumtól, a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, továbbá bíróságtól a kérelem elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázásához szükséges információt kérhet.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott információt igényelheti az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának képviselőjétől, hazai és nemzetközi szervezetektől, továbbá más országok menekültügyi szerveitől.

19. § Az eljárás során a Hivatal nem léphet kapcsolatba a kérelmező származási országával vagy olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba.

Szakhatósági közreműködés

20. § (1) A Hivatal a kérelmező meghallgatását követően köteles megkeresni a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A megkeresésnek tartalmaznia kell a 6. § (1) bekezdésének a), c)-h) pontjaiban foglalt adatokat.

(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezőt meghallgathatja.

(3) A szakhatósági állásfoglalás határideje a megkereséstől számított 30 nap, kivéve, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal a nyilatkozattételre további 15 napot kért.

KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

21. § Az eljárás általános szabályait a repülőtéri és a rövidített eljárásban a 22-26. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A repülőtéri eljárás

22. § (1) A magyar államhatáron beléptetésre jelentkező külföldit a Met. 42. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a Nemzetközi Légiforgalmi Határátkelőhelyen működő idegenrendészeti hatóság a beléptetés mellőzésével nyilatkoztatja a menekülés okairól, és egyidejűleg a Hivatalt erről értesíti.

(2) A Hivatal az értesítést követően a kérelmezőt haladéktalanul meghallgatja.

(3) A külföldi elhelyezéséről a Hivatal döntéséig az (1) bekezdésben meghatározott idegenrendészeti hatóság gondoskodik.

(4) Ha a kérelmező személyazonosságát nem igazolta, és a Hivatal megállapította, hogy a kérelmező biztonságos harmadik országból érkezett, és ez a vélelem nem dőlt meg, a kérelem elutasításáról azonnal határoz, és erről a közreműködő idegenrendészeti hatóságot tájékoztatja.

(5) Ha az érdemi határozatot nem lehet azonnal vagy rövidített eljárásban sem meghozni, a kérelmező államhatáron történő beléptetését a Hivatal kezdeményezi, és a menekültügyi eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.

23. § (1) A kérelmezőnek át kell adnia a Hivatal részére azt a hamis vagy meghamisított úti okmányt, amelyet az utazás során felhasznált.

(2) Együttműködési kötelezettségét megszegi az a kérelmező, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget vagy hamis, illetőleg hamisított úti okmányának valótlan tartalmához a szóbeli kérelem felvétele során ragaszkodik.

A rövidített eljárás

24. § A kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell arról, hogy a Hivatal a kérelmet rövidített eljárásban bírálja el.

25. § A kérelmező az érdemi határozat meghozataláig valószínűsítheti, hogy a kérelme nem nyilvánvalóan alaptalan. Ennek megfelelően különösen a kérelmező

a) személyazonosságát hitelt érdemlően igazolhatja,

b) az üldöztetését, illetőleg az attól való megalapozott félelmét alátámasztó bizonyítékot nyújthat be.

26. § A rövidített eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal a megkereséstől számított 5 napon belül küldi meg szakhatósági állásfoglalását a Hivatal részére.

A Hivatal szakhatósági közreműködése az idegenrendészeti eljárásban

27. § (1) Ha az idegenrendészeti hatóság eljárása során megállapítja, hogy a külföldi visszairányítása, illetőleg kiutasítása a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 32. § (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütközhet, a Hivatalnál kezdeményezi annak vizsgálatát, hogy a tilalom ténylegesen fennáll-e.

(2) A megkeresésnek tartalmaznia kell a külföldi

a) személyazonosító adatait,

b) személyazonosító és úti okmányának adatait,

c) a vele együtt érkező közvetlen családtagjai személyazonosító adatait,

d) az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti ország nevét,

e) a b) pont szerinti országban lévő utolsó tartózkodási helyének címét.

(3) A megkereséshez csatolni kell az idegenrendészeti eljárás során felvett jegyzőkönyvek másolati példányát, a külföldi által felajánlott bizonyítékokat.

28. § (1) A Hivatal a külföldit meghallgathatja.

(2) A Hivatal a külföldi visszairányításával összefüggő megkeresés esetén 3 munkanapon belül nyilvánít véleményt.

(3) A külföldi kiutasításával összefüggő megkeresés esetén a véleményadásra nyitvaálló határidő 15 nap.

A befogadottkénti elismerésre irányuló eljárás

29. § (1) Ha a Hivatal szakhatósági közreműködése során megállapítja, hogy a visszairányítás, illetőleg a kiutasítás tilalma fennáll, az eljárás általános szabályai szerint hivatalból bizonyítási eljárást folytathat le annak megállapítása céljából, hogy a tisztázott személyazonosságú külföldi befogadottként elismerhető-e.

(2) Ha a Hivatal a bizonyítási eljárás során megállapítja, hogy a külföldi befogadottként nem ismerhető el, az eljárást megszünteti.

A HATÁROZAT

30. § (1) A Hivatal a kérelem tárgyában, illetőleg hivatalból indult eljárásban a következők szerint határoz:

a) a kérelemnek helyt ad, és a kérelmezőt menekültként elismeri;

b) a kérelmező menekültkénti elismerését megtagadja;

c) a kérelmezőt menedékesként elismeri;

d) a kérelmező menedékeskénti elismerését megtagadja;

e) a kérelmező menedékeskénti elismerését megtagadja, de a külföldit befogadottként elismeri;

f) a külföldit befogadottként elismeri;

g) a menekültkénti, menedékeskénti, illetőleg befogadottkénti elismerést visszavonja.

(2) A menedékeskénti és a befogadottkénti elismerésről szóló határozatot az ügyiratra kell feljegyezni.

31. § (1) A menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés visszavonása tárgyában az eljárás - a Met. 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt eset kivételével - hivatalból indul, illetőleg hivatalból folytatható.

(2) A Met. 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben az eljárást a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezi.

A határozat közlése

32. § (1) A határozatot a kérelmező anyanyelvén vagy általa értett más nyelven kihirdetéssel kell közölni.

(2) A menekültkénti elismerésről szóló határozatot, továbbá a 30. § (1) bekezdés b), d)-f) pontjában meghatározott, magyar nyelven szövegezett határozatot a kihirdetéssel egyidejűleg a kérelmezőnek át kell adni.

(3) Ha a kérelmező ismeretlen helyen tartózkodik a határozat közszemlére tétellel való közlésének nincs helye. Ebben az esetben a határozat jogerőre emelkedésének napja a keltezés napja.

33. § A határozatot meg kell küldeni:

a) a kérelmező szálláshelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak;

b) a 27. §-ban foglalt idegenrendészeti hatóságnak;

c) a Nemzetbiztonsági Hivatalnak;

d) ha a kérelem benyújtásakor idegenrendészeti eljárás folyt, az eljáró idegenrendészeti hatóságnak;

e) az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosság Budapesti Képviseletének, ha a határozat a menekültkénti elismerésre irányuló eljárásban született.

A MENEKÜLTKÉNTI VAGY MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSÉT KÉRŐ, A MENEDÉKES ÉS A BEFOGADOTT OKMÁNYAI

34. § (1) A kérelmező, a menedékes és a befogadott számára e rendeletben meghatározott okmányok kiadására, továbbá az adatokban bekövetkezett változások átvezetésére a Hivatal jogosult.

(2) A kiadott okmány - a (3) bekezdésben meghatározott úti okmány kivételével - a kérelmező, a menedékes, illetőleg a befogadott

a) személyazonosságát,

b) az ország területén és a kijelölt szálláshelyen való tartózkodásra, továbbá a külön jogszabály szerint biztosított ellátások igénybevételére való jogosultságát

igazolja.

(3) A Hivatal a menedékes és a befogadott részére, ha nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító okmányt ad ki.

35. § (1) A 41-42. §-okban és a 45-46. §-okban meghatározott okmányok érvényességi ideje a kiállítástól számított egy évet nem haladhatja meg. Az okmányok érvényességi ideje meghosszabbítható.

(2) A kiállított okmány érvényességi idejének lejártát a Hivatal naptári év, hónap, nap megjelöléssel állapítja meg.

36. § (1) A kiállított okmány érvényességi idejének lejártát megelőzően érvénytelenné válik, ha

a) a benne szereplő adatok sérülés, rongálás vagy egyéb ok miatt felismerhetetlenné válnak,

b) tulajdonosa meghalt,

c) a kiállítás jogcíme megszűnt.

(2) Az elveszett okmány a pótlására kiállított okmány kiállításának napján érvényét veszti.

37. § A Hivatal az érvénytelen okmányt bevonja.

38. § (1) Az okmányt a tulajdonosa köteles magánál tartani, azt átruházni, abba - az arra jogosult szerv kivételével - bejegyzést tenni nem szabad.

(2) Az okmány tulajdonosa az okmány elvesztését, érvénytelenné válását haladéktalanul köteles bejelenteni a Hivatalnak.

39. § (1) A Hivatal az érvénytelen, sérült vagy megrongálódott okmányt, amennyiben a kiállítás oka változatlanul fennáll, az okmány tulajdonosának kérelmére kicseréli.

(2) Az okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez az okmány tulajdonosa köteles 2 db arcfényképet csatolni.

40. § Az elvesztés miatt érvénytelenné váló okmányról a Hivatal az új okmány kiállításával egyidejűleg tájékoztatja az okmány tulajdonosának lakcíme szerint illetékes rendőrkapitányságot, illetőleg az okmány tulajdonosa számára rendszeres pénzbeli ellátást folyósító szervet.

A menekültkénti elismerését kérő okmánya

41. § (1) A Hivatal a menekültkénti elismerését kérő részére az első meghallgatás alkalmával igazolványt állít ki, amelynek adattartalma a következő:

a) a kérelmező családi és utóneve,

b) születési helye és ideje,

c) állampolgársága,

d) arcképmása,

e) az igazolvány tulajdonosának aláírása,

f) tartózkodási helye,

g) a kérelmező 14 évnél fiatalabb közvetlen családtagjának neve és születési ideje,

h) az igazolvány sorszáma,

i) az igazolvány kiállításának helye, ideje,

j) az igazolvány érvényességi ideje,

k) a kiállító szerv ügyintézőjének aláírása,

l) a kiállító szerv bélyegzőlenyomata.

(2) A rendelet 22. §-a szerinti eljárásban az (1) bekezdés szerinti igazolványt a kérelmező államhatáron történő beléptetését követően kell kiállítani.

A menedékeskénti elismerését kérő és a menedékes okmánya

42. § A Hivatal a menedékeskénti elismerését kérő részére az első meghallgatás alkalmával igazolványt állít ki, amelynek adattartalma a következő:

a) az igazolvány tulajdonosának családi és utóneve,

b) születési helye és ideje,

c) állampolgársága,

d) arcképmása,

e) az igazolvány tulajdonosának aláírása,

f) tartózkodási helye,

g) 14 évnél fiatalabb közvetlen családtagjának neve és születési ideje,

h) az igazolvány sorszáma,

i) az igazolvány kiállításának helye, ideje,

j) az igazolvány érvényességi ideje,

k) a kiállító szerv ügyintézőjének aláírása,

l) a kiállító szerv bélyegzőlenyomata,

m) a kiállítás jogcíme,

n) a rendszeres pénzbeli ellátás igénybevételét tanúsító rovat.

43. § (1) A Hivatal a kérelmező menedékeskénti elismerését követően a kiállítás jogcímében bekövetkezett változást a 42. §-ban meghatározott okmányba vezeti be.

(2) Az igazolvány tulajdonosának külön engedély nélküli munkavállalására az (1) bekezdésben foglalt bejegyzést követően kerülhet sor.

44. § A külön jogszabály szerint megállapított rendszeres pénzbeli ellátást folyósító szerv a kifizetés megtörténtét köteles az igazolványba bejegyezni.

A befogadott okmánya

45. § A Hivatal a befogadott részére az elismeréséről rendelkező határozat kihirdetésekor igazolványt állít ki, amelynek adattartalma a következő:

a) a befogadott családi és utóneve,

b) születési helye és ideje,

c) állampolgársága,

d) arcképmása,

e) az igazolvány tulajdonosának aláírása,

f) kijelölt szálláshely címe,

g) a befogadott 14 évnél fiatalabb közvetlen családtagjának neve és születési ideje,

h) az igazolvány kiállításának helye és ideje,

i) az igazolvány sorszáma,

j) az igazolvány érvényességi ideje,

k) a kiállító szerv ügyintézőjének aláírása,

l) a kiállító szerv bélyegzőlenyomata.

Az úti okmány

46. § (1)[3] A 34. § (3) bekezdésében foglalt úti okmány adattartalma

a) az okmány tulajdonosának jogállása, családi és utóneve, leánykori családi és utóneve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, arcképmása, saját kezű aláírása;

b) az úti okmány száma, érvényességi ideje, kiállításának helye és ideje, a kiállító hatóság neve és bélyegzőlenyomata.

(2) Az úti okmány csak érvényességi idején belül használható fel utazásra és a Magyar Köztársaság területére való visszatérésre.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. § (1) Ez a rendelet - a 41. § (2) bekezdése, a 42. § és a 45-46. §-ok kivételével - 1998. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet 41. §-ának (2) bekezdése, 42. §-a, valamint 45-46. §-a 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet hatályát veszti.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök