1997. évi CXXXIX. törvény

a menedékjogról[1]

Az Országgyűlés az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv (a továbbiakban: Genfi Egyezmény) előírásait figyelembe véve, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 3. Cikkében foglaltakra és a nemzetközi gyakorlatra tekintettel, elismerve és igényelve a menekültek segítésében részt vállaló társadalmi szervezetek tevékenységét, az ország humanitárius hagyományainak tiszteletben tartásával a menedékjogról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény célja, hogy meghatározza a Magyar Köztársaság területén nyújtott menedékhez fűződő jogokat és kötelezettségeket, a menekültügyi hatósági eljárás törvényességi garanciáinak megállapításával biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét, garantálja a faji, vallási, nemzeti hovatartozás vagy politikai meggyőződés miatti megkülönböztetés tilalmának érvényesülését.

2. § E törvény alkalmazásában

a)[2] menekült: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy (a továbbiakban: külföldi), aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;

b)[3] menedékes (ideiglenes menedékben részesülő): a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült;

c)[4] kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi, aki 18. életévét még nem töltötte be - kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált -, ha jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;

d) biztonságos származási ország: a menekültkénti elismerést kérő állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országra irányadó vélelem, amely szerint ez az ország a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Genfi Egyezményt, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezményt, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt alkalmazza, illetőleg a jogrend jellemzői és a törvényesség garanciái miatt nem állhat fenn a nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés, faji, vallási okból való üldözés, kínzás, embertelen, illetőleg megalázó bánásmód veszélye, és amely ország lehetővé teszi független nemzeti és nemzetközi szervezetek számára az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzését és felülvizsgálatát;

e)[5] biztonságos harmadik ország: ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése elölt úgy tartózkodott, átutazott vagy továbbutazott, hogy kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai és tényleges joggyakorlata biztosítja a menedékjogi kérelmek érdemi elbírálását, továbbá ebben az országban a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak, és ahonnan nem küldhető vissza olyan országba, ahol üldözésnek vagy emberi jogai megsértésének lenne kitéve;

f) közvetlen családtag: a külföldi házastársa és kiskorú gyermeke, kiskorú kérelmező esetén a szülő;

g) menedékjog: jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.

3. § (1) Kérelmére - a 4. §-ban foglalt kivétellel - a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy reá nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk A) pontja, valamint B) pontja (1) bekezdésének b) alpontja, továbbá a jegyzőkönyv 1. Cikkének 2. és 3. pontjában foglalt okok miatt a Genfi Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2)[6] A családi együttélés biztosítása céljából menekültként kell elismerni az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, menekültkénti elismerését kérő külföldi közvetlen családtagját is, ha

a) a kérelmet együttesen nyújtották be, vagy

b) a közvetlen családtag az elismerése iránti kérelmet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi hozzájárulásával és az őt menekültként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.

(3)[7] Nem ismerhető el - családi együttélés biztosítása címén - menekültként az a közvetlen családtag,

a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;

b) akinek a Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult.

(4)[8] A menekült szülő kérelmére menekültként kell elismerni Magyarországon született kiskorú gyermekét.

(5)[9] Menekültként - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányában - kell elismerni azt is, akire nézve az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) humanitárius okból, kivételesen méltányosságot gyakorol.

4. § (1) Meg kell tagadni annak a külföldinek a menekültkénti elismerését,

a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk D), E) vagy F) pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;

b) akinek Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult;

c) aki olyan országból érkezett, amely e törvény szerint biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak minősül, és a kérelmező nem bizonyította, hogy reá nézve az az ország nem felel meg a 2. § d)-e) pontjában meghatározott feltételeknek;

d) aki menekültkénti elismerését korábbi kérelme jogerős elutasítása után azonos ténybeli alapon kéri.

(2)[10]

5. § A menekült jogállás megszűnik, ha a menekült

a) magyar állampolgárságot szerzett;

b)[11]

c) menekültkénti elismerését a menekültügyi hatóság visszavonta.

6. § (1) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha

a) a Genfi Egyezmény 1. Cikk C) és F) pontjában meghatározott feltételek valamelyike fennáll;

b) a menekültkénti elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

c) a menekült magatartása nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult;

d) a menekült e jogállásáról írásban lemondott.

(2) A menekült jogállásról való lemondás nem vonható vissza.

7. § A menekültkénti elismerés visszavonható, ha

a) az elismerés az elbírálás szempontjából lényeges tények elhallgatásával történt;

b) a menekültet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték olyan különösen súlyos, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyeget.

8. §[12] (1) A menekültügyi hatóság - a 9. §-ban meghatározott kizáró ok hiányában - menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki

a) az Európai Unió Tanácsának a lakóhelyükről elűzött személyek tömeges beáramlásának tényét megállapító határozata hatálya alá tartozik, vagy

b) megfelel a Kormány által a 22. §-ban foglaltak szerint a befogadásról hozott határozatban foglalt feltételeknek, feltéve, ha az érintett a Magyar Köztársaság területén tartózkodik.

(2) A tömeges menekülés körülményei miatt szétszakadt családok egyesítése céljából a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó az a külföldi is elismerhető menedékesként, aki a már menedékesként elismert személy (a továbbiakban: jótálló) házastársa, élettársa, eltartott kiskorú gyermeke (a továbbiakban: családtag), ha

a) a jótálló a családtag menedékeskénti elismeréséhez előzetesen hozzájárult, továbbá

b) a családtagra nézve a 9. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és

c) az Európai Unió más tagállamának illetékes hatósága a családtag részére már átmeneti védelmet biztosított és - a jótálló egyetértésével - hozzájárult a családtag tartózkodási helyének a Magyar Köztársaság területére -családegyesítés céljából történő - áthelyezéséhez.

9. § Menedékesként nem ismerhető el az a kérelmező,

a) akiről alapos okkal feltételezhető, hogy béke elleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi egyezményekben meghatározott bűncselekményt követett el;

b) akinek Magyarországon való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;

c) aki az országba történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;[13]

d) aki az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.

10. §[14] (1) Megszűnik a menedékes jogállás, ha

a) a védelem időtartama lejárt, vagy a Kormány által megjelölt tény bekövetkezett;

b)[15] a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást kapott;

c) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;

d) a menedékes a Magyar Köztársaság területét végleg elhagyta;

e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonta;

f) a menedékes tartózkodási helyét beleegyezésével az Európai Unió valamely tagállamának területére áthelyezték.

(2) Az Európai Unió Tanácsa által megállapított védelem időtartama - kivéve, ha azt a Tanács határozatával ennél korábbi időpontban megszünteti - egy év, amely hat hónapos időszakonként további egy évre meghosszabbítható.

(3) Megszűnik a családegyesítés címén elismert menedékes jogállása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor is, ha a jótálló menedékes jogállása megszűnt.

(4) Ha a jótálló menedékes jogállásának megszűnése miatt a családegyesítés címén elismert kiskorú menedékes jogállása e jogcímen megszűnik, és kísérő nélküli kiskorúvá válik, a kísérő nélküli kiskorút érdemi vizsgálat nélkül menedékesként el kell ismerni.

11. § A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha

a) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

b) a menedékes Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért.

12. §[16] Amennyiben az ideiglenes védelmet a 22. § a) -b) pontja alapján a Kormány rendelte el, a menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes

a) a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta, vagy megkísérelte elhagyni;

b) a részére biztosított ellátásokat és támogatásokat írásbeli felszólításra azért nem vette igénybe, mert ismeretlen helyen tartózkodik;

c) a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét ismételten megszegte, illetőleg együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megsértette; illetőleg

d)[17]

13. §[18]

II. Fejezet

AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ, A MENEKÜLT, A MENEDÉKES JOGÁLLÁSA[19]

14. § (1)[20] A menekültként és a menedékeskénti elismerését kérő külföldinek, illetőleg a menedékesnek joga van a Magyar Köztársaság területén való tartózkodáshoz.

(2) A menekült menedékjogot élvez.

A menekültkénti elismerését kérő jogállása

15. § A menekültkénti elismerését kérő jogosult

a)[21] külön jogszabályban meghatározott, magyarországi tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányra;

b) az eljárás ideje alatt a törvényben és kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint szállásra és ellátásra;

c) az eljárás ideje alatt az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával, illetőleg jogi képviseletének biztosítása céljából bármelyik menekültügyi szervezettel való kapcsolat felvételére.

16. §[22] (1) A menekültkénti elismerését kérő

a) a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen köteles tartózkodni;

b) a hatósággal köteles együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;

c) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az illetékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni;

d)[23]

(2)[24] A menekültkénti elismerését kérő a kérelem benyújtásától számított egy éven belül csak a befogadó állomás területén, ennek eltelte után az általános szabályok szerint vállalhat munkát.

A menekült jogállása

17. § (1)[25] A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A menekült köteles személyazonosító igazolványt kiváltani.

(2) A menekült

a)[26] a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés kivételével nem rendelkezik választójoggal;

b) nem hadköteles;

c) nem tölthet be olyan munkakört, illetőleg feladatkört, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.

18. § A menekült jogosult

a) külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra;

b) a törvényben és kormányrendeletben meghatározott körben és feltételek szerint ellátásra, továbbá támogatásra;

c)[27]

A menedékeskénti elismerését kérő jogállása

19. §[28] (1)[29] A menedékeskénti elismerését kérő jogosult magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra.

(2) A menedékeskénti elismerését kérő

a) köteles a hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14 életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;

b) az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek - sürgős szükség esetén az egészségügyről szóló törvény alapján elrendelés hiányában is -,

gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának;

c) köteles az eljárás tartama alatt a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;

d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.

A menedékes jogállása

20. § (1) A menedékes jogosult

a) a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra;

b) külön engedély nélkül munkavállalásra;

c) a törvényben és kormányrendeletben foglaltak szerint szállásra és ellátásra.

(2) A menedékes köteles

a) szálláshelyét a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;

b) a vagyoni helyzetében, illetőleg jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett, az ellátásra való jogosultság szempontjából meghatározó változást a szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosi kerület) jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni.

(3) Ha a menedékes nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával, - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmánnyal látható el.

21. §[30]

III. Fejezet

A MENEKÜLTÜGY IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETI RENDSZERE

22. §[31] Nemzetközi kötelezettség hiányában a Kormány

a) rendelkezik arról, hogy mely területről érkező, illetőleg mely csoporthoz tartozó külföldieket kell menedékesként ideiglenes védelemben részesíteni, továbbá biztosítja ellátásuk és támogatásuk pénzügyi fedezetét;

b) megállapítja a védelem időtartamát, illetve azt a tényt, amely bekövetkezésének napjától a védelem megszűnik.

23. §[32] A menekültügy ágazati irányítását a miniszter látja el. E feladatkörében

a) létrehozza a menekültügy szervezetrendszerét;

b) kezdeményezi a Kormány 22. §-ban meghatározott döntését;

c)[33] összehangolja a menekültek, a menedékesek társadalmi beilleszkedésében, ellátásában és támogatásában részt vevő állami szervek együttműködését;

d) segíti a menekültügyben feladatot vállaló társadalmi szervezetek tevékenységének összehangolását.

24. §[34] A menekültügyi hatóság[35]

a) ellátja a menekültügyi hatósági és igazgatási tevékenységet;

b) kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást és a menedékjogot kérelmezők, illetőleg az elismert menekültek tekintetében ellátja a Tanácsnak a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelete alapján a nemzeti egységre háruló feladatokat;

c) felelős a harmadik államok polgárai által valamely tagállamban benyújtott menekültügyi kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól szóló 343/2003/EK rendeletből fakadó feladatok ellátásáért;

d) működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, üzemeltetésükre pályázat útján kiválasztott, a menekültek ellátásában szerepet vállaló szervezettel megállapodhat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait;

e) végzi és összehangolja a menekültek és a menedékesek ellátásával, hazatérésével és továbbtelepülésével, a menekültek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos igazgatási feladatokat;

f) együttműködik a menekültügyben érdekelt állami szervekkel, valamint a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel, továbbá az érintett hazai társadalmi szervezetekkel és a menekültek szervezeteivel;

g) jogosult a menekültügyi eljárás céljából a külföldi arcképmásának és a 14. életévét betöltött külföldi esetében ujjnyomatának rögzítésére, a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására, továbbá, ha a kérelmező részére szálláshelyként magánlakást (magánterületet) engedélyezett, az életvitelszerű tartózkodás ellenőrzése céljából szemlét tarthat.

A befogadó állomás

25. § (1)[36] A befogadó állomás irányítását a miniszter a menekültügyi hatóság útján látja el, a szakmai felügyeletet az érintett miniszterek végzik.

(2)[37] Az állomást a menekültügyi hatóság vezetője által kinevezett igazgató vezeti.

26. § A befogadó állomás feladatainak megoldásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az érintett állami és társadalmi szervekkel. Az együttműködő szervezeteket tájékoztatja működésének tapasztalatairól.

27. § A befogadó állomás feladata különösen, hogy

a) a hatósági eljárás időtartamára a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésüket kérők számára elhelyezést és ellátást nyújtson, biztosítsa a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges rendezett körülményeket;

b)[38] ellátást és szállást nyújtson a menekülteknek, a menedékeseknek;

c) megadja menekültek és a menedékesek társadalmi beilleszkedéséhez legszükségesebb támogatást, tájékoztassa őket a közérdekű tudnivalókról, valamint kötelezettségeikről, jogaikról és jogaik érvényesítésének módjáról, segítse elő foglalkoztatásukat;

d)[39] segítse elő a menekültek, a menedékesek önkéntes hazatérését vagy befogadó harmadik országba távozását.

A menekültügyben közreműködő szervek

28. §[40] (1) A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei között együttműködik

a) a menekültügyi eljárás során a kérelmezőknek jogsegélyt nyújtó, valamint a befogadó állomáson biztosított életkörülmények figyelemmel kísérése, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, továbbá az ellátások és támogatások biztosítása érdekében feladatot vállaló társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és személyekkel;

b)[41] a menekültek és a menedékesek ellátásában és támogatásában részt vevő, a menekültek társadalmi beilleszkedését segítő települési (fővárosi kerületi) önkormányzattal.

(2)[42] A helyi önkormányzat önként vállalt feladatként a menekülteknek és a menedékeseknek ellátásokat és támogatásokat nyújthat.

29. §[43] A menekült és a menedékes lakcíme, illetőleg szálláshelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott, illetőleg az önkormányzat által vállalt egyes ellátások folyósításáról.

30. § (1) A külön törvényben meghatározott idegenrendészeti hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek abban, hogy a menekültügyi eljárás megalapozott és gyors lefolytatásának feltételei rendelkezésre álljanak.

(2) A Rendőrség és a Határőrség idegenrendészeti feladatokat ellátó szerve a menekülésre irányuló szándékát előttük kinyilvánító külföldi

a) meneküléséről és más lényeges körülményekről szóló nyilatkozatát rögzíti, és a nyilatkozatot haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság részére;

b) személyazonosításához szükséges intézkedéseket a nyilatkozattal egyidejűleg végzi, így különösen: a külföldi ujjlenyomatát és arcképmását rögzítik, ruházatát, csomagjait, járművét átvizsgálhatja;

c) elhelyezéséről, illetőleg a legközelebbi befogadó állomásra irányításáról vagy indokolt esetben szállításáról késedelem nélkül gondoskodik;

d) részére az irányítás tényét tartalmazó igazolást állít ki; az igazolás 24 óráig érvényes;

e) irányításának, illetőleg szállításának tényéről a menekültügyi hatóságot és a befogadó állomást egyidejűleg értesíti.

IV. Fejezet

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS

Az eljárás általános szabályai

31. § (1) Az eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban együtt: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.

(2) A kérelmet a 42. § (1) bekezdésében foglalt esetben az államhatáron történő beléptetésre jelentkezéskor azonnal elő kell terjeszteni.

(3) A szóban előterjesztett kérelmet a menekültügyi hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a menekülésre okot adó tényekre és körülményekre való utalást.

32. § (1)[44] A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt a menekültügyi hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről.

(2) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

33. § (1)[45] A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.

(2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.

(3) A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a saját költségén, választása szerint jogi segítséget vegyen igénybe, illetve hogy igénye szerint elfogadja valamely, jogvédelemmel rendszeresen foglalkozó bejegyzett társadalmi szervezet ingyenes jogi segítségét.

(4) Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságok a védelmet kérőt tájékoztatják jogairól, és arról, hogy az eljárás során jogi segítséget vehet igénybe.

(5)[46]

34. §[47] (1) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére haladéktalanul eseti gondnokot kell kijelölni, és az eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(2) A kísérő nélküli kiskorú elismerésére irányuló eljárásban pszichológus szakértő vehető igénybe, aki a kiskorú meghallgatásán részt vesz.

(3) A kísérő nélküli kiskorú hozzájárulásával, amennyiben életkorára vonatkozóan kétség merül fel, annak megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat végezhető. Amennyiben e vizsgálathoz nem járul hozzá, a kérelem csupán az orvosi vizsgálat megtagadása miatt nem utasítható el.

35. § A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

a) meghal;

b) kérelmét írásban visszavonja;

c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja.

d)[48] a 16. § a)-c) pontjában és a 19. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, vagy ismeretlen helyre távozott és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.

36. §[49] (1) Ha a menedékes a menedékeskénti védelem lejártának napját megelőzően a menekültkénti elismerése iránt nyújt be kérelmet, menedékes jogállása a védelem lejártáig a kérelem elbírálása alatt, illetőleg a kérelem elutasítása esetén továbbra is fennáll, kivéve, ha a menedékeskénti elismerése visszavonásra került.

(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet a menedékeskénti védelem lejárta után is el kell bírálni. Ezen időszak alatt a kérelmezőt a 15-16. § szerinti jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

37. § Az eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatóságként vesz részt.

38. § (1) Az érdemi határozatot a 45. §-ban foglalt kivétellel a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell meghozni, amely határidőt a menekültügyi hatóság vezetője további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(2)[50] A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, illetőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásáról rendelkező határozatában megállapítja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom fennállását vagy fenn nem állását. A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, illetőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásáról rendelkező jogerős határozat alapján kezdeményezheti a külföldi kiutasítására irányuló eljárás lefolytatását.

(3)[51]

(4)[52]

(5)[53] A határozatot írásban kell közölni, és a külföldi anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven ki is kell hirdetni.

39. §[54] (1) A határozat ellen államigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.

(2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozat közlésétől számított 15 napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a keresetet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A keresetről a perben kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított 30 napon - belül dönt. A tárgyaláson a külföldit személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás akkor mellőzhető, ha a külföldi a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre távozott, vagy ha az új menedékjogi kérelem a korábbival azonos tényeken alapul. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(4) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A menekültügyi eljárás tárgyi költségmentes.

40. §[55]

41. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a menekültkénti elismerésre irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében

a) jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;

b) betekinthet a menekültügyi iratokba, azokról másolatot készíthet;

c) a menekültügyi hatóság megküldi részére a határozatot.

A repülőtéren irányadó szabályok

42. §[56] (1) Az idegenrendészeti hatóság köteles a külföldinek a Magyar Köztársaság területére nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen való beléptetése előtt azonnal értesíteni a menekültügyi hatóságot, ha a külföldi arra hivatkozik, hogy menekültkénti elismerése iránti kérelmet kíván előterjeszteni.

(2) Ha az (1) bekezdés esetén benyújtott kérelem tárgyában a menekültügyi hatóság a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el, a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell meghozni.

A rövidített eljárás

43. §[57] (1) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megállapítani a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállását, a következő indokok bármelyike miatt:

a) a kérelmező nem valószínűsítette nyilvánvalóan származási országában való üldöztetését vagy az attól való megalapozott félelmét;

b) a kérelem a hatóság szándékos megtévesztésén vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapszik;

c) van olyan, a kérelmező tekintetében biztonságos harmadik ország, amely visszafogadására köteles;

d)[58] a kérelmező az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, illetve az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező az erre irányuló kérdés ellenére nem utal a hazájában fennálló üldöztetésre vagy az attól való megalapozott félelmére, a menedékkérés okát illetően a nyilatkozatot megtagadja, vagy nyilatkozata az egészségi állapotából eredő ok kivételével - összefüggéstelen, ellentmondásos, illetőleg nem szolgáltat olyan magyarázatot, amely a üldöztetését valószínűsíti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező

a) személyes adataira, illetve az állampolgárságra, származási országára, továbbá a beutazás körülményeire vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl, vagy úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;

b) személyazonosságának igazolására, illetőleg a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;

c) elismerését a korábban benyújtott menedékjogi kérelme elutasítását követően azonos ténybeli alapon kéri;

d) jogszerűtlenül lépett a Magyar Köztársaság területére, és az idegenrendészeti kiutasítást megelőzően volt lehetősége a kérelem előterjesztésére, de azzal nem élt; vagy a menekültügyi hatóság a korábbi kérelem alapján ismételten az eljárást megszüntető határozatot hozott, és a kérelmező nem bizonyítja, hogy a megszüntető határozat meghozatalához vezető magatartását rajta kívül álló okok idézték elő;

e)[59] szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam), különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;

f)[60] kérelmét korábban egy másik EGT-államban a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították.

(4) A kérelmet nem lehet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinteni a kérelmező személyazonosságának bizonyítása hiányában, ha a kérelmező a személyazonosság megállapításához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően közölte, az adatok megállapításához szükséges eljárást elősegítette, és vele szemben a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak nem állapíthatók meg.

44. §[61] Rövidített eljárásban kell a kérelmező menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét elbírálni, ha a kérelem a 43. § (1) bekezdése alapján nyilvánvalóan megalapozatlan.

45. §[62] A rövidített eljárásban - a repülőtéren lefolytatott rövidített eljárás kivételével - a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni.

46. §[63] (1) A menekültügyi eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltakat e fejezetben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

[107](2)

47. §

V. Fejezet

ELLÁTÁS, TÁMOGATÁS, KÖLTSÉGVISELÉS RENDJE

Az ellátások és támogatások

48. § (1)[64] A menekült beilleszkedéséhez, továbbá a kérelmező, a menedékes alapvető létfeltételeinek megteremtéséhez jogosult az e törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátásokra és támogatásokra.

(2) Az ellátások és támogatások csoportjai:

a) személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások,

b) pénzbeli ellátások,

c) pénzbeli támogatások.

(3)[65] A menekültügyi hatóság a menedékes egészségügyi szolgáltatásainak biztosítására - a külön törvény alapján az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő külföldi állampolgárt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint megillető egészségügyi szolgáltatások körére kiterjedően - az egészségbiztosítási szervvel megállapodást köthet. A megállapodás alapján a menekültügyi hatóságot terhelő havi járulék összege a megállapodással érintett menedékesek után fejenként a külön törvény szerinti minimálbér összegének 30 százaléka.

(4)[66] A kérelmező és a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás hatálya alatt nem álló menedékes a Kormány rendeletében meghatározott egészségügyi ellátásokra térítésmentesen jogosult.

(5)[67]

A költségviselés rendje

49. §[68] Az Országgyűlés

a)[69] a menekültügyi hatóság működésének, dologi kiadásainak,

b) a befogadó állomások és más szálláshelyek fenntartási, létesítési, fejlesztési költségeinek,

c) a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetek tagságával járó tagsági díj és hozzájárulás,

d) az eljárással összefüggő költségeknek, így különösen: a személyazonosítás, az adatnyilvántartás és adatkezelés, a tolmács, a szakértő, az utaztatás költségeinek, továbbá

e) az egyes ellátások és támogatások költségének megtérítésével összefüggő kiadások fedezetét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben biztosítja.

VI. Fejezet

ADATKEZELÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

A menekültügyi nyilvántartás fogalma és tartalma

50. § (1)[70] A menekültügyi nyilvántartás olyan központi hatósági nyilvántartás, amely a menekültek, a menedékesek, továbbá a kérelmezők (a továbbiakban együtt: külföldi) személyes adatait, a tartózkodásukkal, az őket megillető ellátással összefüggő adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.

(2)[71]

(3)[72] A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása a menekült, a menedékes jogállás fennállásának megállapítása, illetőleg az ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása céljából.

51. § (1) A nyilvántartás a külföldi következő adatait tartalmazza:

a) a személyazonosító adatait (nevét, korábbi nevét, álnevét, jelenlegi és korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, menekült esetén személyi azonosítóját), anyja nevét és fényképét;

b) családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;

c) szálláshelyét, tartózkodási helyét, lakcímét;

d) az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti ország nevét;

e) nemzeti, nemzetiségi hovatartozására, vallási meggyőződésére vonatkozó adatok közül azt, amelyre kérelmének indokolásában hivatkozott;

f) a személyazonossági és úti okmányainak adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi időtartamát, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);

g) a vele együtt érkező közeli hozzátartozók személyazonosító adatait és a magyarországi tartózkodás jogcímét;

h)[73] a 14 éven felüliek ujjnyomatát.

(2)[74] A nyilvántartás tartalmazza a törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátás biztosítása érdekében és a támogatás megállapítására való jogosultság megállapítása céljából a külföldi jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket az érintett nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat, vagy az adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv adatszolgáltatása tartalmazott.

(3)[75] Az ujjnyomat levételének és tárolásának célja a kérelmezők azonosítása és a többszöri kérelem benyújtásának megállapítása.

(4)[76] A menekültügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, illetőleg az elismerés megszűnésétől számított tíz évig, a (2) bekezdésben meghatárzott adatokat a jogosultság megszűnésétől, illetőleg a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított öt évig kezeli.

(5)[77] Az eljáró hatóság a rögzített ujjnyomatot a kérelmező igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja a (6) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek.

(6)[78] Az (5) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, fogadásáért, illetőleg azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.

52. § (1) A befogadó állomás nyilvántartást vezet

a) az állomáson elhelyezettek 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosító adatairól;

b) az állomás által nyújtott támogatás mértékéről és időtartamáról.

(2) Az érintett külföldi adatait az állomás végleges elhagyását követő egy évig kell kezelni.

53. § (1)[79] A menekült, a menedékes lakcíme (tartózkodási helye, szálláshelye) szerint illetékes jegyző nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult

a) 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosító adatairól;

b) lakcíméről, tartózkodási helyéről;

c) a folyósított támogatás összegéről;

d) a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.

(2) A támogatást folyósító szervek adatkezelést végezhetnek a külföldivel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók kereseti és vagyoni viszonyairól, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ennek alapján állapítható meg.

(3) A támogatást folyósító szervek adatszolgáltatásra kötelezettek a menekültügyi hatóságnak, valamint az adatok igénylésére törvényben feljogosított szerveknek.

(4) A támogatást folyósító szervek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatokat az érintett támogatásra jogosultságának, illetőleg a visszafizetési kötelezettsége fennállásáig kezelhetik.

54. § A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatásához adatokat igényelhet

a)[80] a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján, az ott meghatározott nyilvántartásokból;

b) a beutazási és tartózkodási tilalom alatt állók nyilvántartását vezető adatkezelő szervtől;

c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából;

d)[81] a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;

e)[82] nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetőleg ilyen nemzetközi szervezetektől.

Adatszolgáltatás

55. § (1)[83] Adatigénylő szerv a nyomozó hatóság, idegenrendészeti feladatai ellátása körében a rendőrség, a határőrség, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróság és a jogszabály, illetőleg szerződés alapján támogatást folyósító szervek.

(2)[84] A menekültügyi hatóság a menekültként történő elismerésről - az érintett személyazonosító adatainak közlésével - tájékoztatja a polgárok személyi adatai és lakcíme nyilvántartásának központi szervét a nyilvántartásba történő felvétel, illetőleg személyazonosító igazolvánnyal és személyi azonosítóval történő ellátás céljából.

(3) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra adatok szolgáltathatók. Az 51. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.

(4)[85] Az 51. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adat csak a nyomozó hatóság és az ügyészség, továbbá törvényben meghatározottak szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a menekültügyben hozott közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróság részére adható át.

56. §[86] A menekültkénti, a menedékeskénti és a befogadottkénti elismeréssel összefüggő iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a menekültügyi szerv gondoskodik.

Nemzetközi adatátadás

57. §[87] A menekültügyi hatóság adatot szolgáltat más államok és nemzetközi szervezetek illetékes szerveinek a következő adatok tekintetében:

a) a menekültügy területén alkalmazandó jogszabályok és gyakorlat;

b)[88] a külföldiek havi érkezésére és állampolgárság szerinti megoszlásukra vonatkozó statisztikai adatok. Ez utóbbi adatokat az Európai Közösségek Bizottsága által kijelölt szerv és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága részére is átadja;

c) a menedék iránti kérelmek újabb tendenciájára vonatkozó általános jellegű információk;

d) a külföldi származási országa vagy a korábbi tartózkodása szerinti ország helyzetére vonatkozó általános tájékoztatások.

58. § (1)[89][90] A menekültügyi hatóság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a külföldi származási országa kivételével - más államok illetékes szerveinek és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges a menedék iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatkérőnél a személyes adatok védelme biztosított.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információ tartalmazhatja:

a) a külföldire vonatkozó személyes adatokat (név, esetleg a korábbi név, álnév, jelenlegi és korábbi állampolgárság, születési hely és idő);

b) a személyazonossági és úti okmányok adatait (azonossági jel és szám, érvényességi időtartam, a kiállítás időpontja, a kiállító hatóság neve, a kiállítás helye);

c) a kérelmező személyazonosságának megállapításához szükséges más adatokat;

d) más állam által kiállított tartózkodási engedélyre vagy vízumra vonatkozó adatokat;

e) a kérelem benyújtásának helyét;

f) a korábbi menedék iránti kérelem benyújtásának időpontját, a jelenlegi kérelem benyújtásának időpontját, az eljárás állását, illetőleg az érdemi határozat tartalmát;

g) a büntetőjogi felelősségrevonásra vonatkozó adatokat.

(3) Azokat az indokokat, amelyekre a külföldi kérelme alátámasztásául hivatkozott, csak írásbeli hozzájárulásával lehet közölni.

(4) Az (1) bekezdésben felhatalmazott szervek kivételével külföldi szerv vagy személy részére személyes adat csak az érintett által írásban adott hozzájárulás alapján adható át. Az érintettet a felhasználás céljáról előzetesen tájékoztatni kell.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § (1) Ez a törvény 1998. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.

(2) A menekültügyi hatóság menekültként ismeri el azt a magyarországi szálláshellyel rendelkező külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Budapesti Irodája e törvény hatálybalépéséig megállapította; feltéve, hogy az érintett menekültkénti elismerését e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kéri.

(3) A törvény 61. §-ának (3)-(5) bekezdésében, valamint (7)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(4) Ahol jogszabály ideiglenes menedéket élvezőt említ, azon a menedékest kell érteni.

(5)[91]

Felhatalmazó szabályok

60. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a menekültügyi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, a közegészségügyi szabályokat, továbbá a menedékesekre irányadó és az általános szabályoktól eltérő eljárási rendelkezéseket;

b) a beilleszkedésre, az ellátások és támogatások fajtáira, feltételeire, továbbá igénybevételük költségeinek megtérítésére irányadó szabályokat;

c)[92] a kérelmező, a menekült, a menedékes okmányainak fajtáit és azok adattartalmát.

d)[93] a menekültügyi eljárásoknak a külföldi menekültügyi hatóságokkal történő átadás-átvételére vonatkozó eljárás részletes szabályait;

e)[94]

(2)[95] A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben

a) gondoskodjon a menekültügy szervezeti rendszerének létrehozásáról, megállapítsa feladatait és működési rendjének szabályait;

b)[96] megállapítsa a menekültkénti, menedékeskénti elismeréssel és az ellátással összefüggő adatok, valamint iratok kezelésére irányadó rendelkezéseket;

c) az érintett miniszterekkel egyetértésben a befogadó állomás részletes feladatait és működési rendjét meghatározza.

d)[97] kijelölje a menekültügyi nyilvántartás adatfeldolgozására jogosult szervet.

61. §[98]

62. §[99] Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) Egyezmény az Európai Közösség valamely tagállamában benyújtott menekült státusz iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározásáról,

b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről,

c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről,

d) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban,1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye,

e) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról,

f) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról,

g) a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról,

h) a Tanács 1996. március 4-i állásfoglalása az 1951. július 28-i, a menekültek helyzetéről szóló Genfi Egyezmény 1. Cikkelyében használt "menekült" kifejezés definíciójának egységes alkalmazásáról.

i)[100] A Tanács 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről;

j)[101] A Tanács 2003/9/EK irányelve a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke