Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

EH 2015.07.K24 A felperes biztosítási jogviszonyát érintő, de járulék utólagos megállapításával nem járó határozat meghozatalára az adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel. A határozat semmisségét a bíróság hivatalból vizsgálja [2003. évi XCII. tv. 4. §, 10. §; 1952. évi III. tv. 336/A. §; 1997. évi LXXX. tv. 54. §, 4. §; 2004. évi CXL. tv. 121. §].

Pertörténet:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31279/2013/16., Kúria I.35363/2014. (*EH 2015.07.K24*), Kúria Kfv.35363/2014/13.

***********

[1] A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kelet-budapesti Igazgatósága bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le az I. K. Kft. "v. a." adózónál (a továbbiakban: Foglalkoztató) a 2006. évre.

[2] A megismételt eljárás első fokon jogerőre emelkedett határozatának indokolása - egyebek mellett - megállapította, hogy a felperes biztosítással járó jogviszonya, szemben az OEP-igazolvány adattartalmával, a munkaügyi perben keletkezett ítélet és a cégnyilvántartási adatok alapján 1990. május 15-től 2006. január 9-ig állt fenn. A Foglalkoztatónál a 2006. évre szja, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék, valamint tételes EHO adónemekben került sor adókülönbözetet eredményező megállapításokra. Az adóhatóság hatáskörét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjára alapította.

[3] A Foglalkoztatónál lefolytatott ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság önálló határozatot hozott a felperessel szemben. Ebben a határozatában - járulék adónemben való megállapítás nélkül - megállapította, hogy a felperes tagsági jogviszony keretében volt biztosított 2006. január 1. és január 9. között. Hatáskörét a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjára alapította. Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

[4] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Az alperes a kereset elutasítását indítványozva előadta, hogy a Foglalkoztató bevallásainak utólagos ellenőrzése során hozott határozat járulék utólagos megállapítását tartalmazza, ennek következtében eljárása megfelel a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjának.

[5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasította a felperes keresetét, mivel az adatok alapján a felperes a Foglalkoztatóval nem állt munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyát a Tbj. 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján kellett megállapítani: ehhez pedig rendelkezésre álltak a közhiteles cégnyilvántartás adatai.

[6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mert biztosítási jogviszonya fennállt.

[7] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta.

[8] A Kúria a jogerős ítéletet, az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a felülvizsgálati kérelemben foglaltak elbírálásának mellőzésével az alábbi indokok alapján helyezte hatályon kívül.

[9] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 336/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében. Erre tekintettel a Kúria hivatalból vizsgálta, hogy az alperes hatáskörében járt-e el, vagy pedig sérültek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi szabályok: az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el.

[10] A biztosítási jogviszonyok fennálltának kérdésében az alperest megillető alapvető hatásköri szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 10. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Tbj. 54. § (2) bekezdése tartalmazza.

[11] Az adóhatóság 1999. január 1. napjával került be a Tbj. 4. § r) pontjában meghatározott igazgatási szervek körébe, ekkor vette át a társadalombiztosítási szervektől a járuléktartozás beszedésével, behajtásával, a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével összefüggő feladatokat. A Tbj. ellenőrzésre vonatkozó 54. §-a ekkor még nem differenciált az egyes igazgatási szervek között, erre csak 2001. január 1. napját követően került sor. A Tbj. 54. § (2) és (3) bekezdés beillesztésének koncepciója az volt, hogy az egyes igazgatási szervek ellenőrzési hatáskörének rögzítése mellett rendezzék az e hatáskörökből eredő jogokat és kötelezettségeket.

[12] Az alperesi határozat meghozatalának időpontjában, 2013. február 18-án hatályos Tbj. 4. § r) pont 1. alpontja szerint tehát az alperes a biztosítási kötelezettség és annak szabályai megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítása körében igazgatási szerv, de a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja következtében csak akkor jogosult eljárni, ha mindez járulék - az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában: adó - utólagos megállapításával jár. Az adóhatóság részéről a "járulék utólagos megállapítása" kiterjed a biztosítási jogviszonyok jogcímei­nek és az utánuk ténylegesen fennálló járulékfizetési kötelezettségek megállapítására. A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja értelmében járulék utólagos megállapításával nem járó esetekben az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítására, törlésére.

[13] A perben vitatott, a felperes 2006. évi biztosítási jogviszonyáról rendelkező alperesi határozat nem tartalmazott járulékra vonatkozóan utólagos megállapítást, erre a Foglalkoztatónál került sor. Ennek ellenére a határozat, majd az alperes perbeli nyilatkozata hivatkozott a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjára. A Tbj. érintett rendelkezései azonban nem adnak lehetőséget az egyes eljárások - jelen esetben a Foglalkoztatónál járulék utólagos megállapítását eredményező és a perbeli, járulék utólagos megállapítását nem tartalmazó határozatok - összevonására, a megelőző, jogerősen lezárult eljárásban alkalmazott hatásköri szabály - Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pont - kiterjesztő továbbvitelére, alkalmazására. A Tbj. 54. § (2) bekezdése csak a konkrét határozattal összefüggésben értelmezhető, az igazgatási szerv hatáskörének a konkrét határozati megállapítások tekintetében kell fennállni.

[14] Mindezen szabályok alkalmazásával a Kúria megállapította, hogy a felperes biztosítási jogviszonyát érintő, de járulék utólagos megállapításával nem járó határozat meghozatalára az adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel, az elsőfokú bíróság által érdemben vizsgált közigazgatási döntés semmis.

[15] Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése és 339. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedően. A hatályon kívül helyezés következtében a Kúria mellőzte a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálatát.

(Kúria Kfv. I. 35.363/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Kúria a Dr. Boros György pártfogó ügyvéd által képviselt Dr. S. Á. E. felperes által a Dr. Falucskai Adrienn jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen biztosítási jogviszony ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. február 27. napján kelt 15.K.31.279/2013/16. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 17., majd a jogi képviselő igénybevételének engedélyezését követően Kfv.9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.31.279/2013/16. számú ítéletét, valamint az alperes 2889288324 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.

A pártfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárásban felmerült díját az alperes viseli.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kelet-budapesti Igazgatósága bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le az I. K. Kft. "v.a." adózónál (a továbbiakban: Foglalkoztató) a 2006. évre. A megismételt eljárás első fokon jogerőre emelkedett határozatának indokolása - egyebek mellett - megállapította, hogy a felperes biztosítással járó jogviszonya, szemben az OEP igazolvány adattartalmával, a munkaügyi perben keletkezett ítélet és a cégnyilvántartási adatok alapján 1990. május 15-től 2006. január 9-ig állt fenn. A Foglakoztatónál a 2006. évre szja, egészségbiztosítási-, nyugdíj biztosítási-, munkaadói-, munkavállalói és vállalkozói járulék, valamint tételes EHO adónemekben került sor adókülönbözetet eredményező megállapításokra. Az adóhatóság hatáskörét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) 54.§ (2) bekezdés b) pontjára alapította.

A Foglalkoztatónál lefolytatott ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság önálló határozatot hozott a felperessel szemben. Ebben a határozatában - járulék adónemben való megállapítás nélkül - megállapította, hogy a felperes tagsági jogviszony keretében volt biztosított 2006. január 1. és január 9. között. Hatáskörét a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjára alapította. Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Az alperes a kereset elutasítását indítványozva előadta, hogy a Foglalkoztató bevallásainak utólagos ellenőrzése során hozott határozat járulék utólagos megállapítását tartalmazza, ennek következtében eljárása megfelel a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjának.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasította a felperes keresetét, mivel az adatok alapján a felperes a Foglalkoztatóval nem állt munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyát a Tbj. 10.§ (2) bekezdés b) pontja alapján kellett megállapítani: ehhez pedig rendelkezésre álltak a közhiteles cégnyilvántartás adatai.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mert biztosítási jogviszonya fennállt.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta.

A Kúria a jogerős ítéletet, az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a felülvizsgálati kérelemben foglaltak elbírálásának mellőzésével az alábbi indokok alapján helyezte hatályon kívül.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 336/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében. Erre tekintettel a Kúria hivatalból vizsgálta, hogy az alperes hatáskörében járt-e el, vagy pedig sérültek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi szabályok: az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el.

A biztosítási jogviszonyok fennálltának kérdésében az alperest megillető alapvető hatásköri szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 10.§ (2) és (3) bekezdése, valamint a Tbj. 54.§ (2) bekezdése tartalmazza.

Az adóhatóság 1999. január 1. napjával került be a Tbj. 4.§ r) pontjában meghatározott igazgatási szervek körébe, ekkor vette át a társadalombiztosítási szervektől a járuléktartozás beszedésével, behajtásával, a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével összefüggő feladatokat. A Tbj. ellenőrzésre vonatkozó 54.§-a ekkor még nem differenciált az egyes igazgatási szervek között, erre csak 2001. január 1. napját követően került sor. A Tbj. 54.§ (2) és (3) bekezdés beillesztésének koncepciója az volt, hogy az egyes igazgatási szervek ellenőrzési hatáskörének rögzítése mellett rendezzék az e hatáskörökből eredő jogokat és kötelezettségeket.

Az alperesi határozat meghozatalának időpontjában, 2013. február 18-án hatályos Tbj. 4.§ r) pont 1. alpontja szerint tehát az alperes a biztosítási kötelezettség és annak szabályai megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítása körében igazgatási szerv, de a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontja következtében csak akkor jogosult eljárni, ha mindez járulék - az Art. 4.§ (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában: adó - utólagos megállapításával jár. Az adóhatóság részéről a "járulék utólagos megállapítása" kiterjed a biztosítási jogviszonyok jogcímeinek és az utánuk ténylegesen fennálló járulékfizetési kötelezettségek megállapítására. A Tbj. 54.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében járulék utólagos megállapításával nem járó esetekben az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítására, törlésére.

A perben vitatott, a felperes 2006. évi biztosítási jogviszonyáról rendelkező alperesi határozat nem tartalmazott járulékra vonatkozóan utólagos megállapítást, erre a Foglalkoztatónál került sor. Ennek ellenére a határozat, majd az alperes perbeli nyilatkozata hivatkozott a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjára. A Tbj. érintett rendelkezései azonban nem adnak lehetőséget az egyes eljárások - jelen esetben a Foglalkoztatónál járulék utólagos megállapítását eredményező és a perbeli, járulék utólagos megállapítását nem tartalmazó határozatok - összevonására, a megelőző, jogerősen lezárult eljárásban alkalmazott hatásköri szabály - Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pont - kiterjesztő továbbvitelére, alkalmazására. A Tbj. 54.§ (2) bekezdése csak a konkrét határozattal összefüggésben értelmezhető, az igazgatási szerv hatáskörének a konkrét határozati megállapítások tekintetében kell fennállni.

Mindezen szabályok alkalmazásával a Kúria megállapította, hogy a felperes biztosítási jogviszonyát érintő, de járulék utólagos megállapításával nem járó határozat meghozatalára az adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel, az elsőfokú bíróság által érdemben vizsgált közigazgatási döntés semmis. Ezért a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése és 339.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedően. A hatályon kívül helyezés következtében a Kúria mellőzte a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálatát.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes részére a Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtó Osztály pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét engedélyezte. A pernyertesnek tekintendő felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának összegét nem a Kúria határozza meg, csupán - a Pp.87.§ (2) bekezdésének megfelelően - a költség viseléséről döntött.

Budapest, 2015. január 29.

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin sk. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró

(Kúria Kfv. I .35.363/2014.)