BH 2003.9.381 Mindaddig, amíg az üzletrész társasággal szembeni hatályos átruházása nem történt meg, helye van az átruházó taggal szembeni kizárási per megindításának [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. § (1) bek., 137. §, 138. §, 157. § (3) és (4) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 30. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont].

A felperes a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján jött létre az 1992. december 31-én kelt létesítő okirattal. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseire való áttérését tartalmazó társasági szerződésmódosítást 1999. július 14-én jegyezte be a cégbíróság a cégnyilvántartásba.

A felperes 2001. október 25-én taggyűlést tartott, ahol határoztak az alperessel szembeni tagkizárás iránti per megindításáról. Ezt megelőzően az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy az üzletrészét el kívánja adni a H. P. Kft.-nek. Erre vonatkozóan 2001. szeptember 24-én előszerződést is kötött. A felperes a megkötendő adásvételi szerződést semmisnek tekintette. Arra hivatkozott, hogy a részletes vételi ajánlatot vele nem közölték, és az üzletrész átruházásához egyébként is szükség van a társaság tagjainak a hozzájárulására is. Az alperes 2001. október 25-én megkötötte a H. P. Kft.-vel az előszerződés alapján a végleges adásvételi szerződést az alperes teljes üzletrészére.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy már nem tagja a felperes társaságnak, másodlagosan pedig kérte a kereset elutasítását. Előadta, hogy a Gt. 49. §-ának (1) bekezdése alapján tag kizárása iránti per csak taggal szemben indítható, ezért a Pp. 130. §-a (1) bekezdése g) pontjának és 157. §-a a) pontjának alkalmazásának van helye.

Az elsőfokú bíróság a 2001. december 3-án tartott tárgyalás adatai alapján hozott 4. sorszámú végzésével a pert megszüntette. Határozatát azzal indokolta, hogy az alperes az üzletrészének eladására vonatkozó szándékáról korábban már értesítette a tagokat. Az üzletrész átruházásának kérdése nem érvénytelenségi (semmisségi), hanem hatálytalansági kérdés, amelynek megállapítása az érintettek által indított perben lehetséges. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a per adatai egyértelműen a tagok előzetes értesítésének megtörténtére utalnak, ezért elfogadta az alperesi álláspontot.

A végzés ellen a felperes fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására történő utasítását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a határozatával túlterjeszkedett az érdemi döntés korlátain, amikor olyan kérdésben döntött, amire felhatalmazása sem volt. A pernek nem volt tárgya annak elbírálása, hogy az alperes által kötött üzletrész-adásvételi szerződés érvényes vagy érvénytelen, hatályos vagy hatálytalan. Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 215. §-át, bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül állított fel tényállást. A felperes mindvégig hangsúlyozta, hogy az üzletrész árának közlése nélkül szabálytalan volt az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárás lefolytatása. Amikor az alperes meghatározta a névértékkel azonos árat, erről a tagokat nem értesítette. A felperes álláspontja szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés nemcsak hatálytalan, hanem érvénytelen is (semmis), mert a szerződést a jogszabály előírásának megszegése mellett kötötték.

Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a felperesnél többségi tulajdonos MRP-szervezet támogatja az üzletrészének felperes általi megvásárlását, azonban később a felperes úgy döntött, hogy az alperes kizárását kezdeményezi. Amíg a peres eljárásban jogerős döntés nincs, az alperes tagsági jogainak gyakorolását korlátozni akarják. Az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés megalapozott.