62004TO0170[1]

Az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács) 2005. június 28-i végzése. Confederazione nazionale dei consorzi volontari per la tutela delle denominazioni di origine e delle indicazioni geografiche tipiche dei vini italiani (FederDoc) és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Megsemmisítés iránti kereset - 316/2004/EK rendelet - A borpiac közös szervezése - A hagyományos kifejezések rendszere - Jogi személyek - Személyükben érintett személyek - Elfogadhatatlanság. T-170/04. sz. ügy

T-170/04. sz. ügy

Confederazione nazionale dei consorzi volontari per la tutela delle denominazioni di origine e delle indicazioni geografiche tipiche dei vini italiani (FederDoc) és társai

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Megsemmisítés iránti kereset - 316/2004/EK rendelet - A borpiac közös szervezése - A hagyományos kifejezések rendszere - Jogi személyek - Személyükben érintett személyek - Elfogadhatatlanság"

Az Elsőfokú Bíróság végzése (negyedik tanács), 2005. június 28.

A végzés összefoglalása

1. Megsemmisítés iránti kereset - Természetes vagy jogi személyek - Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok - A borokat leíró kiegészítő hagyományos kifejezések védelmére vonatkozó szabályokat módosító rendelet - Egyes olasz bortermelők keresete - Olasz bortermelőket tömörítő bizonyos egyesületek keresete - Elfogadhatatlanság

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés; 316/2004 bizottsági rendelet)

2. Megsemmisítés iránti kereset - Természetes vagy jogi személyek - Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok - A személyében való érintettség szükségességére vonatkozó feltétel contra legem értelmezése - Megengedhetetlenség

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

1. Az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 753/2002/EK rendelet módosításáról szóló 316/2004 rendelet - amely módosítja különösen a borokat leíró kiegészítő hagyományos kifejezések védelmére vonatkozó szabályokat - általános hatályú intézkedés az EK 249. cikk második bekezdése értelmében, mivel objektíven meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és egyes általánosan és absztrakt módon meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági szereplők csoportjával szemben fejt ki joghatást. A rendelet ugyanis nem csak az olasz bortermelőkre vonatkozik, hanem más tagállamok ismeretlen számú olyan termelői tekintetében is joghatásokat vált ki, akik jelenleg használnak, illetve a jövőben használni fognak kiegészítő hagyományos kifejezéseket.

E rendelet csak akkor érinthet személyében valamely természetes vagy jogi személyt, ha arra egyes sajátos jellemzői vagy az őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik, és ezáltal egy határozat címzettjéhez hasonló módon egyéníti őt. Nem ez a helyzet sem a 753/2002 rendelet III. mellékletének B listáján eredetileg szereplő, meghatározott olasz hagyományos kifejezések használatára felhatalmazott egyes olasz bortermelők esetében, sem az olasz bortermelők egyes egyesületeinek esetében.

Egyrészt az említett rendelet a szóban forgó olasz termelőket csak abban az objektív jellemzőjükben érinti, hogy meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) termelői. A kijelölt és kimerítően felsorolt hagyományos kifejezések jogi oltalmának létezése ugyanis nem alkalmas arra, hogy az olasz termelőket a kiegészítő hagyományos kifejezéseket hordozó m. t. minőségi borok más közösségi termelőihez képest megkülönböztesse. Hasonlóképpen, még ha a szóban forgó rendeletben előírt intézkedések okozhatnak is jelentős gazdasági következményeket a felpereseknek, ettől még ugyanilyen következményekkel járnak az m. t. minőségi borok más közösségi termelőinek vonatkozásában is. Mindenesetre ahhoz, hogy bizonyos piaci szereplőket személyükben érintettnek lehessen tekinteni, nem elegendő ugyanis, hogy őket gazdaságilag jobban érintse valamely aktus, mint a versenytársaikat.

Másrészt - először is - a jogalanyok egy csoportja kollektív érdekeinek előmozdítására létrehozott egyesület nem tekinthető a jogalanyok e csoportja általános érdekeit érintő aktus által személyében érintettnek, ha e jogalanyokat magukat az aktus nem érinti személyükben. Ezt követően, noha igaz, hogy sajátos körülmények fennállása, mint egy egyesületnek az EK 230. cikk értelmében vett aktus elfogadásához vezető eljárásban játszott szerepe, indokolhatja valamely olyan egyesület által benyújtott kereset elfogadhatóságát, amelynek tagjait a vitatott aktus nem érinti személyükben, különösen amikor ez az aktus befolyásolja a tárgyalási pozícióját, ez a helyzet nem állt fenn az érintett egyesületek esetében. Végezetül, a szóban forgó egyesületeket az adott rendelet azon az alapon sem érintheti személyükben, hogy jogi rendelkezés kifejezetten elismer számukra egy sor eljárási jogosultságot.

(vö. 35-36., 38., 42-44., 48., 50-52. pont)

2. Noha igaz, hogy megsemmisítés iránti kereset keretében a személyében való érintettségnek az EK 230. cikk negyedik bekezdésében előírt feltételét a hatékony bírói jogvédelem elvének fényében, a felperesek egyénítésére alkalmas különböző körülményeket figyelembe véve kell értelmezni, ez az értelmezés nem eredményezheti a szóban forgó feltétel figyelmen kívül hagyását.

(vö. 56. pont)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács)

2005. június 28.(*)

"Megsemmisítés iránti kereset - 316/2004/EK rendelet - A borpiac közös szervezése - A hagyományos kifejezések rendszere - Jogi személyek - Személyükben érintett személyek - Elfogadhatatlanság"

A T-170/04. sz. ügyben,

a Confederazione nazionale dei consorzi volontari per la tutela delle denominazioni di origine e delle indicazioni geografiche tipiche dei vini italiani (FederDoc) (székhelye: Róma [Olaszország]),

a Consorzio per la tutela dei vini Valpolicella (székhelye: San Floriano [Olaszország]),

a Consorzio tutela denominazione Frascati Soc. consortile coop. rl (székhelye: Frascati [Olaszország]),

a Consorzio del vino Brunello di Montalcino (székhelye: Montalcino [Olaszország]),

a Cantina cooperativa di Montefiascone Soc. coop. rl (székhelye: Montefiascone [Olaszország]),

az Azienda agricola Ruggiero Giuseppa "Masseria Felicia" Snc (székhelye: Carano di Sessa A. [Olaszország]),

a Michele Moio fu Luigi Srl (székhelye: Mondragone [Olaszország]),

a Consorzio vino Chianti Classico (székhelye: Radda in Chianti [Olaszország]),

a Consorzio tutela vini DOC Colli Piacentini (székhelye: Piacenza [Olaszország]),

a Cantine grotta del sole Srl (székhelye: Quarto [Olaszország]),

a Val Calore Soc. coop. rl (székhelye: Castel San Lorenzo [Olaszország]),

a Consorzio tutela Morellino di Scansano (székhelye: Scansano [Olaszország]),

a Consorzio tutela vini Gambellara DOC (székhelye: Gambellara [Olaszország]),

a Consorzio tutela dei vini Soave e Recioto di Soave (székhelye: Soave [Olaszország]),

az Azienda vitivinicola eredi Ing. Nicola Guglierame (székhelye: Pornassio [Olaszország]),

a Cooperativa agricola di Riomaggiore, Manarola, Corniglia, Vernazza e Monterosso (székhelye: Riomaggiore [Olaszország]),

a Consorzio per la tutela dei vini di Valtellina (székhelye: Sondrio [Olaszország]),

a Consorzio tutela vini DOC "Breganze" (székhelye: Breganze [Olaszország]),

a Consorzio volontario per la tutela del vino Marsala (székhelye: Marsala [Olaszország]),

a Consorzio vini Valdichiana (székhelye: Arezzo [Olaszország]),

a Consorzio del vino nobile di Montepulciano (székhelye: Montepulciano [Olaszország])

(képviselik őket: L. Spagnolo Vigorita, P. Tanoni és R. Gandin ügyvédek)

felpereseknek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: M. Nolin és V. Di Bucci, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 753/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. február 20-i 316/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 55., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 42. kötet, 490. o.) teljes vagy másodlagosan részleges megsemmisítése iránti kérelem tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (negyedik tanács),

tagjai: H. Legal elnök, P. Mengozzi és I. Wiszniewska-Białecka bírák,

hivatalvezető: H. Jung,

meghozta a következő

Végzést

Jogi háttér

1 A borokat hagyományosan leíró kifejezések védelmére és használatára vonatkozó szabályokat a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 179., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 25. o.) állapítja meg. E rendelet VII. melléklete B1. pontja b) alpontjának ötödik francia bekezdése szerinti szabályok értelmében a földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok és a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) esetében a Közösségben előállított termékek címkézését - a termelő tagállam által megállapított feltételek mellett - ki lehet egészíteni kiegészítő hagyományos kifejezésekkel.

2 Az 1493/1999 rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat, különösen a kiegészítő hagyományos kifejezéseket magukba foglaló hagyományos kifejezések védelmére vonatkozó szabályokat, az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendelet (HL 2002. L 118., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 35. kötet, 455. o.) állapította meg.

3 A 753/2002 rendelet 23. cikke szerint "a »kiegészítő hagyományos kifejezés« olyan, a termelő tagállamokban [az e rendelet IV. címében] említett borok leírására hagyományosan használt kifejezést jelent, amely különösen a termelés, a készítés és az érlelés módjára, illetve a bor minőségére, színére, típusára, egy helyre vagy az érintett bor történetével kapcsolatos valamely történelmi eseményre vonatkozik, és amelyet a termelő tagállamok jogszabályai a területükről származó borok jelölésére meghatároznak".

4 A 753/2002 rendelet III. mellékletében megállapította nyolc tagállam (Németországi Szövetségi Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Spanyol Királyság, Francia Köztársaság, Görög Köztársaság, Olasz Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség és Portugál Köztársaság) elismert és védett hagyományos kifejezéseit. E lista két részből állt, az A és a B listából. Az A lista az Olasz Köztársaság tekintetében az m. t. minőségi borok kategóriáját illetően 43 hagyományos kifejezést érintett. A B lista az Olasz Köztársaság tekintetében a felperesek által hivatkozott, az m. t. minőségi borok kategóriájára alkalmazandó 17 hagyományos kifejezést tartalmazta, azaz a következőket: Amarone, Cannellino, Brunello, Est!Est!!Est!!!, Falerno, Governo all'uso toscano, Gutturnio, Lacryma Christi, Lambiccato, Morellino, Recioto, Sciacchetrà - vagy Sciac-trà -, Sforzato - vagy Sfurzat -, Torcolato, Vergine, Vino Nobile, Vin Santo. E listát bármely tagállam által a Bizottsághoz a 753/2002 rendelet 24. cikkének (7) bekezdésével összhangban benyújtott értesítést követően lehetett kiegészíteni, illetve módosítani.

5 A 753/2002 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerint a III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezések olyan borok számára vannak fenntartva, amelyekhez kapcsolódnak, és oltalmat élveznek

"a) mindenféle visszaéléssel, utánzással, felidézéssel szemben, még akkor is, ha a védett kifejezést a »fajta«, »típus«, »eljárás«, »-szerű«, »utánzat«, »márka« vagy hasonló fordulat kíséri;

b) a bor jellegére vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb jogosulatlan, hamis vagy megtévesztő jelzéssel szemben;

c) minden egyéb olyan gyakorlattal szemben, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a nagyközönséget, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a bor a védett hagyományos kifejezésre jogosult".

6 A 753/2002 24. cikkének (3) bekezdése megtiltja, hogy olyan bort, amely nem jogosult az adott hagyományos kifejezésre, a címkéken a III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezést tartalmazó védjeggyel jelöljenek meg. E bekezdés második albekezdése azonban eltérést engedélyez arra az esetre, amikor a szóban forgó védjegyeket a 753/2002 rendelet közzététele előtt a Közösségben jogszerűen bejegyezték, és a bejegyzés óta ténylegesen és jóhiszeműen használták.

7 A 753/2002 rendelet 24. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése úgy rendelkezik, hogy a III. mellékletben felsorolt valamennyi hagyományos kifejezés egy vagy több borkategóriához kapcsolódik, amelyek között szerepelnek az m. t. minőségi borok. Azt is kimondja, hogy amikor az m. t. minőségi borok nem szerepelnek más borkategóriában, akkor a hagyományos kifejezés oltalma csak likőrboroktól, pezsgőktől, habzóboroktól, gyöngyözőboroktól és szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőboroktól eltérő borok megnevezésére érvényes.

8 A 753/2002 rendelet 24. cikkének (5) és (6) bekezdése azokat a feltételeket állapítja meg, amelyeket a hagyományos kifejezéseknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a III. melléklet A, illetve B listájára felkerülhessenek.

9 Ahhoz, hogy a III. melléklet A listájára felkerülhessen, valamely hagyományos kifejezésnek a 24. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételek szerint a 753/2002 rendelet módosításáról szóló, 2004. február 20-i 316/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 55., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 42. kötet, 490. o., a továbbiakban: megtámadott rendelet) általi módosítás előtt a következő feltételeknek kellett megfelelnie:

"a) önmagában véve is egyedinek és a tagállam jogszabályai által pontosan meghatározottnak kell lennie;

b) kellő mértékben megkülönböztethetőnek kell lennie, és/vagy megalapozott hírnévvel kell rendelkeznie a Közösség piacán;

c) legalább 10 éve használatban kell lennie a szóban forgó tagállamban;

d) egy vagy több közösségi borra vagy közösségi borkategóriára használatban kell lennie".

10 Ahhoz, hogy a III. melléklet B listájára felkerülhessenek, a hagyományos kifejezéseknek a 753/2002 rendelet 24. cikkének (6) bekezdése szerint a megtámadott rendelet általi módosítás előtt meg kellett felelniük a fent ismertetett (5) bekezdésben említett feltételeknek, továbbá "földrajzi jelzéssel ellátott borhoz kellett kötődniük, és a Közösség területén belüli adott régióból vagy helységből származóként kellett azonosítaniuk az adott bort, amennyiben a bornak az érintett hagyományos kifejezéssel jelölt valamely minőségbeli tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható".

11 A 753/2002 rendelet 24. cikkének (8) bekezdése határozta meg az ahhoz szükséges feltételeket és az annak érdekében követendő eljárást, hogy harmadik országbeli termelők a III. melléklet A listáján szereplő hagyományos kifejezéseket használva meg tudják különböztetni a termékeiket.

12 A megtámadott rendelet módosította a 753/2002 rendeletet azon aggályok figyelembevétele érdekében, amelyeket egyes bortermelő harmadik országokban e rendelet kiváltott. E módosítások célja konkrétabban az volt, hogy választ adjon ezen országoknak a Világkereskedelmi Szervezeten belül kötött egyes megállapodások végrehajtása keretében megfogalmazott azon igényére, hogy tegyék lehetővé számukra egyes hagyományos kifejezések használatát.

13 A megtámadott rendelet 1. cikkének 4. pontja módosította a 753/2002 rendelet 24. cikkét, megváltoztatva az (5) bekezdés bevezető mondatát, valamint hatályon kívül helyezve a (6) és a (8) bekezdést. E módosítások eredményeképpen megszűnt a III. melléklet A és B listája közötti különbségtétel. Azok a feltételek, amelyek alapján valamely tagállam hagyományos kifejezésének a III. mellékletbe való felkerülésére vonatkoznak módosítást követően azok, amelyek korábban az A listára való felvételre vonatkoztak, miközben a harmadik országból származó borokra vonatkozó szabályok a 753/2002 rendelet 37. cikkének a megtámadott rendelet 1. cikkének 10. pontja által módosított (1) bekezdésébe kerültek.

14 A 753/2002 rendelet új 37. cikke (1) bekezdésének e) pontja megengedi, hogy harmadik országbeli bortermelők használják azokat a kiegészítő hagyományos kifejezéseket, amelyek jelenlegi teljes listája magában foglalja a korábban a III. melléklet A és B listáján szereplő kifejezéseket. A módosítások eredményeképpen a következő szöveg született:

"(1) Az 1493/1999 [...] rendelet VII. melléklete B. 2. pontjának alkalmazásában a 36. cikkel összhangban földrajzi jelzéssel ellátott, harmadik országból származó borok (a pezsgő, a habzóbor és a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor kivételével, de a túlérett szőlőből készült borokat beleértve), valamint a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, harmadik országban készült, részben erjedt szőlőmustok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:

[...]

e) a harmadik országból származó borok és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, harmadik országban készült, részben erjedt szőlőmustok esetében olyan kiegészítő hagyományos kifejezésekkel, amelyek

i) a III. mellékletben nincsenek felsorolva, az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályokkal összhangban, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapítottakat is; és

ii) a III. mellékletben fel vannak sorolva, feltéve, hogy a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is, és megfelelnek az alábbi követelményeknek:

- az érintett országok megalapozott kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és továbbították a hagyományos kifejezések elismerését indokoló vonatkozó szabályokat,

- egyediek,

- kellőképpen megkülönböztethetők és/vagy közismertek az érintett harmadik országban,

- hagyományosan legalább 10 éve alkalmazzák azokat az érintett harmadik országban,

- egy vagy több borkategóriára alkalmazzák azokat az érintett harmadik országban,

- a harmadik ország által megállapított szabályok nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére az adott jelzéssel kapcsolatban.

Emellett a III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezések némelyike a földrajzi jelzéssel ellátott és harmadik országból származó borok címkézésén alkalmazható a származás helye szerinti harmadik ország nyelvén vagy más nyelven, amennyiben az adott ország hivatalos nyelvétől eltérő nyelv használata hagyományosnak tekinthető a hagyományos kifejezés kapcsán, feltéve, hogy az adott nyelv használatát az érintett ország jogszabályai meghatározzák, és az elmúlt 25 évben folyamatosan használták ezt a nyelvet a hagyományos kifejezésre.

A 23. cikk és a 24. cikk (2), (3) bekezdése, (4) bekezdésének második albekezdése és (6) bekezdésének c) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

Az ii) alpontban említett egyes hagyományos kifejezések esetében az érintett országok jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.

[...]"

Eljárás és a felek kérelmei

15 A felperesek az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. május 18-án benyújtott keresetlevélben előterjesztették a jelen keresetet.

16 A 21 felperes a következő:

- FederDoc (Confederazione nazionale dei consorzi volontari per la tutela delle denominazioni di origine e delle indicazioni geografiche tipiche dei vini italiani), amely az olasz bortermelők önkéntes konzorciumait konföderációba tömörítő magánjogi egyesület, és amelynek célja alapszabálya szerint egyebek között e konzorciumok számára mindenfajta támogatást megadni, valamint mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fellépni az olasz megnevezések jogi védelme érdekében;

- hét olasz termelő, amelyek olyan m. t. minőségi bort termelnek és hoznak forgalomba, amelyre használható a 753/2002 rendelet III. melléklete B listáján korábban szereplő 17 hagyományos kifejezés egyike (a továbbiakban: olasz termelők);

- tizenhárom önkéntes konzorcium, amelyek célja az olasz m. t. minőségi borok értékesítése a közönség és a fogyasztók között a leírásuk terjesztésének biztosításával, megkülönböztetve őket a piacon szereplő egyéb versenytárs boroktól. E konzorciumok (a továbbiakban: önkéntes konzorciumok) célja az is, hogy biztosítsák azon megnevezések - akár bíróság előtti - védelmét, amelyekre a borok megnevezéseinek rendszeréről szóló, 1992. február 10-i 164. sz. olasz törvény alapján létrehozták őket.

17 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. május 28-án benyújtott külön beadványban a Bizottság az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 114. cikke alapján elfogadhatatlansági kifogást terjesztett elő.

18 A felperesek e kifogásra 2004. szeptember 24-én terjesztették elő az észrevételeiket.

19 Keresetlevelükben a felperesek azt kérik, hogy az Elsőfokú Bíróság

- semmisítse meg a megtámadott rendeletet egészében, vagy másodlagosan 1. cikke 3. pontját, 8. pontjának a) alpontját, 9., 10. és 18. pontját;

- kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

20 Elfogadhatatlansági kifogásában a Bizottság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság

- utasítsa el a keresetet, mint elfogadhatatlant;

- kötelezze a felpereseket a költségek viselésére.

21 Az elfogadhatatlansági kifogásra tett észrevételeikben a felperesek azt kérik, hogy az Elsőfokú Bíróság

- utasítsa el az elfogadhatatlansági kifogást, és rendelje el az eljárás folytatását;

- másodlagosan az elfogadhatatlansági kifogásról az eljárást befejező határozatban döntsön, és rendelje el az eljárás folytatását.

Indokolás

22 Az eljárási szabályzat 114. cikkének 1. §-a szerint a fél külön beadványban kérheti, hogy az Elsőfokú Bíróság az ügy érdemét nem érintve döntsön az elfogadhatatlanság tárgyában. Ugyanezen cikk 3. §-a szerint, ha az Elsőfokú Bíróság másként nem határoz, az eljárás a továbbiakban szóbeli. Az Elsőfokú Bíróság a jelen ügyben úgy ítéli meg, hogy az ügy iratai alapján elegendő információ áll a rendelkezésére, és nem szükséges megnyitni az eljárás szóbeli szakaszát.

A felek érvei

23 A Bizottság azt állítja, hogy a kereset elfogadhatatlan, mert a felpereseket a megtámadott rendelet nem érinti személyükben.

24 Az olasz termelők ugyanis nem tudnak olyan személyes tulajdonságokra vagy sajátos körülményekre hivatkozni, amelyek minden más személytől megkülönböztetnék őket.

25 Az önkéntes konzorciumok sem terjeszthetnek elő megsemmisítés iránti keresetet, mert egyik tagjuknak sem fűződik egyéni érdeke a megtámadott rendelet vitatásához.

26 Végül a FederDoc, önkéntes konzorciumok konföderációjaként, ugyanazon okokból elfogadhatatlan, mint tagjai.

27 A felperesek szerint a kereset elfogadható. A 753/2002 rendelet III. mellékletének A és B listája közötti különbségtétel megszüntetése sérti az olasz termelők érdekeit, mert megszünteti azt a lehetőséget, hogy megakadályozzák harmadik országok termelőit abban, hogy valamely szóban forgó kifejezésre hivatkozva bort hozzanak forgalomba a Közösségben.

28 Ezenkívül a jelen ügy körülményei lényegében hasonlóak a Bíróság C-309/89. sz., Codorniu kontra Tanács ügyben 1994. május 18-án hozott ítélete (EBHT 1994., I-1853. o.) alapjául szolgálókhoz. Az olasz termelők ugyanis olyan bort termelnek és hoznak forgalomba, amely jogosult a 17 szóban forgó hagyományos kiegészítő kifejezés egyikére, amely kifejezések a kizárólagos jogot biztosító együttes védjegyekhez hasonló megkülönböztető jegyek, még ha e jog meg is oszlik a rá hivatkozni jogosult termelők között.

29 Az önkéntes konzorciumok célja az egyes megnevezések termelésében és forgalomba hozatalában érintett személyek csoportjai tevékenységének megszervezése és összehangolása, valamint azon egy vagy több megnevezés védelmének biztosítása, amelyekre kifejezetten létrehozták őket. Keresetük elfogadható, mert e konzorciumok személyükben érintett vállalkozások érdekeit képviselik, és mert egy jogi rendelkezés kifejezetten megad számukra egy sor eljárásjogi jogosultságot.

30 A FederDoc alapszabályából az következik, hogy ezen egyesület célja mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fellépni az olasz megnevezések jogi védelme érdekében, és ugyanazért személyében érintett, mint amiért az önkéntes konzorciumok.

31 Egyébként a felperesek úgy ítélik meg, hogy az EK 230. cikk negyedik bekezdését kiterjesztőbben kell értelmezni, mint azt a Bíróság 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15-én hozott ítélete (EBHT 1963., 197. o.) óta teszik, és az EK 230. cikk negyedik bekezdését a hatékony bírói jogvédelem elvével összhangban kell értelmezni. Ezenkívül utalnak az európai alkotmány létrehozásáról szóló, 2004. október 29-én Rómában aláírt Szerződés végleges tervezetére (HL C 310., 1. o.), amely előirányozta az EK 230. cikk negyedik bekezdésének módosítását, eltörölve a végrehajtási intézkedést nem igénylő rendeletek elleni keresetek esetében az egyéni érdek érintettségének bizonyítására irányuló kötelezettséget.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

32 Az EK 230. cikk negyedik bekezdése szerint "bármely természetes vagy jogi személy [...] indíthat eljárást [...] az olyan határozat ellen, amelyet ugyan rendeletként [...] hoztak, de őt közvetlenül és személyében érinti".

A megtámadott rendelkezések jellegéről

33 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a rendeleteket és a határozatokat az különbözteti meg egymástól, hogy a szóban forgó aktus általános hatályú-e, vagy sem (a Bíróság 16/62. és 17/62. sz., Confédération nationale des producteurs de fruits et légumes és társai kontra EGT Tanács ügyben 1962. december 14-én hozott ítélete [EBHT 1962., 901., ill. 918. o.] és az Elsőfokú Bíróság T-139/01. sz., Comafrica és Dole Fresh Fruit Europe kontra Bizottság ügyben 2005. február 3-án hozott ítéletének [EBHT 2005., II-409. o.] 87. pontja). Egy aktus akkor általános hatályú, ha objektíven meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és általánosan és absztrakt módon meghatározható személycsoporttal szemben fejt ki joghatást (a fent hivatkozott Comafrica et Dole Fresh Fruit Europe kontra Bizottság ítélet 87. pontja, lásd még ebben az értelemben a Bíróság C-244/88. sz., Usines coopératives de déshydratation du Vexin és társai kontra Bizottság ügyben 1989. november 21-én hozott ítéletének [EBHT 1989., 3811. o.] 13. pontját).

34 A jelen ügyben a megtámadott rendelet és különösen azok a rendelkezések, amelyeknek megsemmisítését a felperesek másodlagosan kérik, a III. melléklet B listáján eredetileg felsorolt 17 kiegészítő hagyományos kifejezés védelmi szintjének csökkenéséhez vezetnek. A 753/2002 rendelet 24. cikkének (6) bekezdése szerint ugyanis ahhoz, hogy e hagyományos kifejezések felkerülhessenek a B listára, nem csak a 24. cikk (5) bekezdésében megállapított, a fenti 8. pontban ismertetett feltételeknek kellett megfelelniük, hanem "földrajzi jelzéssel ellátott borhoz kellett kötődniük, és a Közösség területén belüli adott régióból vagy helységből származóként kellett azonosítaniuk az adott bort, amennyiben a bornak az érintett hagyományos kifejezéssel jelölt valamely minőségbeli tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható". A B listán szereplő kifejezéseket tehát csak a Közösség területén belüli adott régióból vagy helységből származó borokra lehetett használni, és a jogosult termelők megakadályozhatták, hogy az e hagyományos kifejezéseket hordozó, harmadik országokból származó borokat forgalomba hozzák a Közösségben. A 753/2002 rendeletnek a megtámadott rendelettel, konkrétan 1. cikkének 4. pontjával történt módosítása után a III. melléklet B listáján korábban szereplő kiegészítő hagyományos kifejezéseket a továbbiakban - ha fennállnak a módosított 753/2002 rendeletben meghatározott feltételek - harmadik országok borainak termelői is használhatják.

35 A megtámadott rendelet módosításai azonban nem csak a felpereseket érintették. E rendelet az olasz hagyományos kifejezések használatára jogszerűen felhatalmazott borok minden más - tényleges vagy potenciális - olasz termelőjére is vonatkozik. Ráadásul, figyelembe véve, hogy olyan aktusról van szó, amely nem csak Olaszország területén alkalmazandó, és amelynek alkalmazása időben sem korlátozott, nem csak az olasz termelőkre vonatkozik, hanem más tagállamok ismeretlen számú olyan termelői tekintetében is joghatásokat vált ki, akik jelenleg használnak, illetve a jövőben használni fognak olyan kifejezéseket, amelyek eredetileg a III. melléklet B listáján szerepeltek. E lista pedig a 17 olasz kifejezésen kívül Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Görögországban és Portugáliában termelt borokra használt kifejezéseket tartalmazott.

36 A megtámadott rendelet tehát általános hatályú intézkedés az EK 249. cikk második bekezdése értelmében, és ezáltal normatív jellegű intézkedés. Objektíven meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és egyes általánosan és absztrakt módon meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági szereplők csoportjával szemben fejt ki joghatást (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-447/98. P. sz., Molkerei Großbraunshain és Bene Nahrungsmittel kontra Bizottság ügyben 2000. október 26-án hozott végzésének [EBHT 2000., I-9097. o.] 67. pontját és az Elsőfokú Bíróság T-370/02. sz., Alpenhain-Camembert-Werk és társai kontra Bizottság ügyben 2004. július 6-án hozott végzésének [EBHT 2004., II-2097. o.] 55. pontját, valamint a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Ezen általános hatály végeredményében a szóban forgó szabály célkitűzéséből következik, amely a hagyományos kifejezések használatára és az Európai Közösség egészében történő védelmükre irányadó szabályok meghatározása.

37 Ezt a megállapítást nem befolyásolják a felperesek azon állításai, amelyek szerint a megtámadott rendelet rendelkezései elveszítik általános és absztrakt jellegüket, tekintettel egyes szempontok diszkrecionális értékelésére, amely lehetővé teszi valamely hagyományos kifejezés létének elismerését, valamint arra, hogy egy kifejezés használatát harmadik országokból származó boroknak csak akkor teszik lehetővé, miután a harmadik ország nevét felvették a III. mellékletbe. Amint az fent kifejtésre került, e rendelkezések ugyanis más olyan termelőkre is vonatkoznak, amelyek jelenleg használnak, illetve a jövőben használni fognak kiegészítő hagyományos kifejezéseket.

A felperesek kereshetőségi jogáról

38 Az ítélkezési gyakorlat szerint nem kizárt, hogy olyan rendelkezés, amely jellege és hatálya alapján normatív jellegű, amennyiben az érdekelt gazdasági szereplőkre általánosságban vonatkozik, közülük egyeseket személyükben érintsen. Ez a helyzet akkor, ha a szóban forgó aktus valamely természetes vagy jogi személyre egyes sajátos jellemzői vagy az őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rá, és ezáltal egy határozat címzettjéhez hasonló módon egyéníti őt (lásd ebben az értelemben a Bíróság fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ítéletének 19. és 20. pontját, a C-50/00. P. sz., Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben 2002. július 25-én hozott ítéletének [EBHT 2002., I-6677. o.] 36. pontját, valamint a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

39 Célszerű egymás után megvizsgálni, hogy az olasz termelők, az önkéntes konzorciumok, illetve a FederDoc alátámasztják-e az ilyen helyzet fennállását.

- Az olasz termelők személyükben való érintettségéről

40 A jelen ügyben az olasz termelők arra hivatkoznak, hogy a 753/2002 rendelet III. melléklete A és B listája közötti különbségtétel megszüntetése csökkentette annak a III. melléklet B listáján felsorolt, Olaszországgal kapcsolatos 17 kiegészítő hagyományos kifejezésnek a védelmi szintjét, amelyet csak ők használhattak a Közösségen belül, és ezáltal sérti az érdekeiket. E helyzet alapján azonban nem tekinthető úgy, hogy az olasz termelők egy határozat címzettjéhez hasonló módon egyénítve lennének. A különbségtétel megszüntetése ugyanis éppen ugyanúgy érinti az olasz termelőket, mint az összes többi közösségi termelőt, amelynek borai hordozhattak a III. melléklet B listáján korábban felsorolt kifejezéseket.

41 Arra is rá kell mutatni, hogy az, hogy valamely rendelet befolyásolja valamely egyén jogi helyzetét, nem elegendő ahhoz, hogy megkülönböztesse őt (az Elsőfokú Bíróság T-231/02. sz., Gonnelli és AIFO kontra Bizottság ügyben 2004. április 2-án hozott végzésének [EBHT 2004., II-1051. o.] 38. pontja).

42 A jelen ügyben a kijelölt és kimerítően felsorolt hagyományos kifejezések jogi oltalmának létezése nem alkalmas arra, hogy az olasz termelőket a kiegészítő hagyományos kifejezéseket hordozó m. t. minőségi borok más közösségi termelőihez képest megkülönböztesse. Ez utóbbiak, minthogy ugyanolyan helyzetben vannak, mint az olasz termelők, hagyományos kifejezéseik tekintetében ugyanolyan védelmet élveznek, és a 753/2002 rendelet III. mellékletének B listáján korábban szereplő hagyományos kifejezéseik védelmének ugyanolyan gyengülésével kell szembenézniük.

43 Hasonlóképpen, még ha a megtámadott rendeletben előírt intézkedések okozhatnak is jelentős gazdasági következményeket a felpereseknek, ettől még ugyanilyen következményekkel járnak az m. t. minőségi borok más közösségi termelőinek vonatkozásában is (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-142/00. P. sz., Bizottság kontra Nederlandse Antillen ügyben 2003. április 10-én hozott ítéletének [EBHT 2003., I-3483. o.] 77. pontját és a fent hivatkozott Gonnelli és AIFO kontra Bizottság ügyben hozott végzés 45. pontját). Ebből következően a felperesek által az olasz termelők számára sérelmesnek tartott hatások nem egyénítik őket a többi érintett gazdasági szereplőhöz képest.

44 Mindenesetre ahhoz, hogy bizonyos piaci szereplőket személyükben érintettnek lehessen tekinteni, nem elegendő ugyanis, hogy őket gazdaságilag jobban érintsen valamely aktus, mint a versenytársaikat (az Elsőfokú Bíróság T-11/99. sz., Van Parys és társai kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 15-én hozott végzésének [EBHT 1999., II-2653. o.] 50. pontja és T-196/03. sz., EFfCI kontra Parlament és Tanács ügyben 2004. december 10-én hozott végzésének [EBHT 2004., II-4263. o.] 47. pontja).

45 Ezenkívül az sem állapítható meg, hogy - mivel az olasz termelők kizárólagos jogokra hivatkozhatnak - a fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben hozott ítélet értelmében személyükben érintettek lennének.

46 Abban az ügyben a felperest általános hatályú rendelkezés akadályozta meg, hogy felhasználja azt a grafikus védjegyet, amelyet lajstromoztatott, és a vitatott rendelet elfogadása előtt hosszú ideig hagyományos módon használt, így ez minden más gazdasági szereplőhöz képest megkülönböztette őt. Igaz, hogy a hagyományos kifejezésekhez fűződő jog tartalmában hasonló elemeket mutat az együttes védjegy lajtsromozásából eredő joggal. Azonban ez a hasonlóság nem elegendő ahhoz a következtetéshez, hogy az olasz termelők helyzete azonos vagy hasonló volna a fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben hozott ítélettel eldöntött ügyben szereplő felperes helyzetével. Tekintettel a védjegy lajstromozásából eredő kizárólagos jogra, a felperes ugyanis abban az ügyben a vitatott rendelet elfogadása után teljesen más helyzetbe került minden más gazdasági szereplőhöz képest.

47 A jelen ügyben másról van szó. A fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben megtámadott rendelettel ellentétben a jelen ügyben megtámadott rendelet nem egy személyt egyénít, hanem joghatását a 17 olasz hagyományos kifejezés használatára jogszerűen felhatalmazott borok minden - tényleges vagy potenciális - termelője tekintetében kifejti, valamint a más tagállamok összes többi olyan termelője tekintetében, amelyek a III. melléklet B listáján eredetileg szereplő kifejezéseket jelenleg használnak, vagy a jövőben használni fognak. Ennélfogva a jelen ügyben felperesként szereplő olasz termelők helyzete nem kivételes úgy, ahogyan a fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügyben szereplő felperes helyzete kivételes volt.

48 Ebből az következik, hogy a megtámadott rendelet az olasz termelőket csak abban az objektív jellemzőjükben érinti, hogy az m. t. minőségi borok termelői. Következésképpen, az egyéni érdek bizonyításának hiányában az olasz termelők nem jogosultak a megtámadott rendelet vitatására.

- Az önkéntes konzorciumok személyükben való érintettségéről

49 Az egyesületek által előterjesztett keresetek az ítélkezési gyakorlat szerint három helyzetben elfogadhatók, mégpedig ha ezen egyesületek olyan vállalkozások érdekeit képviselik, amelyek keresete is elfogadható lenne, vagy ha saját egyesületi érdekeik érintettsége egyéníti őket, például mert a megsemmisíteni kért aktus befolyásolta tárgyalási pozíciójukat, illetve ha jogi rendelkezés kifejezetten elismer számukra egy sor eljárási jogosultságot (az Elsőfokú Bíróság T-122/96. sz., Federolio kontra Bizottság ügyben 1997. szeptember 30-án hozott végzésének [EBHT 1997., II-1559. o.] 61. pontja és a fent hivatkozott EFfCI kontra Parlament és Tanács ügyben hozott végzés 42. pontja).

50 Először is, az első helyzet tekintetében arra kell emlékeztetni, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a jogalanyok egy csoportja kollektív érdekeinek előmozdítására létrehozott egyesület nem tekinthető a jogalanyok e csoportja általános érdekeit érintő aktus által személyében érintettnek, ha e jogalanyokat magukat az aktus nem érinti személyükben (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Gonnelli és AIFO kontra Bizottság ügyben hozott végzés 48. pontját és a fent hivatkozott EFfCI kontra Parlament és Tanács ügyben hozott végzés 43. pontját). A jelen ügyben a fent kifejtett elemzésből az következik, hogy az önkéntes konzorciumok tagjai nem bizonyították, hogy a megtámadott rendelet egyes sajátos jellemzőik vagy az őket minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk.

51 Ezt követően, a második helyzet kapcsán, noha igaz, hogy sajátos körülmények fennállása, mint egy egyesületnek az EK 230. cikk értelmében vett aktus elfogadásához vezető eljárásban játszott szerepe, indokolhatja valamely olyan egyesület által benyújtott kereset elfogadhatóságát, amelynek tagjait a vitatott aktus nem érinti személyükben, különösen amikor ez az aktus befolyásolja a tárgyalási pozícióját (a fent hivatkozott EFfCI kontra Parlament és Tanács ügyben hozott végzés 42. pontja, lásd még ebben az értelemben a Bíróság 67/85., 68/85. és 70/85. sz., Van der Kooy és társai kontra Bizottság ügyben 1988. február 2-án hozott ítéletének [EBHT 1988., 219. o.] 21-24. pontját), nem derül ki az iratokból, és a felperesek egyébként sem állították, hogy a jelen esetben ez lenne a helyzet.

52 Végezetül a harmadik helyzettel kapcsolatban az önkéntes konzorciumokat a megtámadott rendelet azon az alapon sem érintheti személyükben, hogy jogi rendelkezés kifejezetten elismer számukra egy sor eljárási jogosultságot. Elsősorban azt kell megállapítani, hogy a megtámadott rendeletet a Bizottság úgy fogadta el, hogy az önkéntes konzorciumok nem játszottak szerepet ebben az eljárásban. Másodsorban az önkéntes konzorciumok a fenti 49. pontban említett ítélkezési gyakorlat által megköveteltekkel ellentétben semmi olyan eljárási jogosultságra nem hivatkoznak, amelyet a bortermékek ágazatában működő közös piacszervezés vagy bármely egyéb közösségi jogszabály biztosított volna számukra. Végül e tekintetben - azért, hogy az EK 230. cikk által létrehozott és az intézmények aktusai jogszerűségének ellenőrzését a közösségi bíróság hatáskörébe utaló jogorvoslati rendszer módosítását indokolják - nem hivatkozhatnak a belső joguk által elismert céljaikra és különös szerepükre, anélkül hogy a megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatóságát ne tennék függővé a nemzeti hatóságoknak a közösségi közérdek helyett az érintett tagállam érdekein alapuló autonóm döntésétől (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Federolio kontra Bizottság ügyben hozott végzés 64. pontját).

53 A fentiekre tekintettel nem tekinthető úgy, hogy a megtámadott rendelet személyükben érinti az önkéntes konzorciumokat.

- A FederDoc személyében való érintettségéről

54 Az önkéntes konzorciumok kereshetőségi jogával kapcsolatos észrevételek a FederDoc által előterjesztett kereset elfogadhatóságára is alkalmazhatóak, mert ez utóbbi önkéntes konzorciumok szövetsége. A FederDoc sem játszott különösebb szerepet a megtámadott rendelet elfogadásához vezető eljárásban, és alapszabályának különös előírásai e tekintetben nem bírnak jelentőséggel. Ebből következőleg a FederDoc a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a többi felpereshez hasonlóan nem tekinthető személyében érintettnek.

Végkövetkeztetés

55 A fenti megfontolásokból az következik, hogy egyik felperes sem bizonyította, hogy a megtámadott rendelet vagy a másodlagosan megsemmisíteni kért különös rendelkezések személyében érintenék.

56 A felpereseknek az EK 230. cikk negyedik bekezdésének tágabb értelmezésének szükségességére, valamint a hatékony bírói jogvédelem követelményeire alapított érvei nem kérdőjelezhetik meg ezt a következtetést. Egyrészt a Bíróság a C-263/02. P. sz., Bizottság kontra Jégo-Quéré ügyben 2004. április 1-jén hozott ítéletében [EBHT 2004., I-3425. o.] és a fent hivatkozott Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben hozott ítéletében megerősítette az EK 230. cikk negyedik bekezdésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Másrészt noha igaz, hogy a személyében való érintettségnek az EK 230. cikk negyedik bekezdésében előírt feltételét a hatékony bírói jogvédelem elvének fényében, a felperesek egyénítésére alkalmas különböző körülményeket figyelembe véve kell értelmezni, ez az értelmezés nem eredményezheti a szóban forgó feltétel figyelmen kívül hagyását (a fent hivatkozott Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben hozott ítélet 44. pontja).

57 Végül a felperesek az európai alkotmány létrehozásáról szóló Szerződés tervezete III-365. cikkének (4) bekezdésére alapított érvét alaptalannak kell minősíteni, minthogy e szöveg egyelőre nem hatályos.

58 A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy nem tekinthető úgy, hogy a felpereseket az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében személyükben érinti a megtámadott rendelet, és ezért a keresetet, mint elfogadhatatlant, egészében el kell utasítani.

A költségekről

59 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (negyedik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A keresetet, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

2) A felperesek maguk viselik saját költségeiket, valamint a Bizottságnál felmerült költségeket.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 28-án.

H. Jung H. Legal

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: olasz.