32002R0753[1]

A Bizottság 753/2002/EK rendelete (2002. április 29.) az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 753/2002/EK RENDELETE

(2002. április 29.)

az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2585/2001/EK rendelettel ( 1 ) módosított, a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 53. és 80. cikkére,

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet V. címének II. fejezete, valamint VII. és VIII. melléklete megállapítja a rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek ("borászati termékek") leírásának, jelölésének és kiszerelésének, valamint egyes jelölések és kifejezések oltalmának szabályait. El kell tehát fogadni e rendelkezések részletes végrehajtási szabályait, és a tárgyra vonatkozó jogszabályokat - azaz a legutóbb a 885/2001/EK rendelettel ( 3 ) módosított, a bor és szőlőmust megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1990. október 16-i 3201/90/EGK bizottsági rendeletet ( 4 ), a különleges borok megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1991. december 18-i 3901/91/EGK bizottsági rendeletet ( 5 ), az 1915/96/EK rendelettel ( 6 ) módosított, a pezsgő és a savval dúsított habzóbor megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. március 13-i 554/95/EK bizottsági rendeletet ( 7 ), valamint a legutóbb az 1608/2000/EK rendelettel ( 8 ) módosított, a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) egyes típusainak megjelölésére használt kiegészítő hagyományos kifejezések oltalmára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. április 24-i 881/98/EK bizottsági rendeletet ( 9 ) - hatályon kívül kell helyezni.

(2)

Az élelmiszerek címkézésének egyes szabályait a legutóbb a 89/676/EGK irányelvvel ( 10 ) módosított, az egyes előre csomagolt folyadékok kiszerelési térfogatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. december 19-i 75/106/EGK tanácsi irányelv ( 11 ), a legutóbb a 92/11/EGK irányelvvel ( 12 ) módosított, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv ( 13 ), valamint a 2001/101/EK bizottsági irányelvvel ( 14 ) módosított, az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) állapítja meg. Ezek a szabályok a borászati termékekre is vonatkoznak, hacsak ezt az érintett irányelvek kifejezetten ki nem zárják.

(3)

E rendeletnek figyelembe kell vennie a borászati termékekre jelenleg érvényes jogszabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint a fent említett irányelvekben megállapított szabályokat. A szabályokat a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni kell, és érthetőbbé kell tenni, így a különféle termékcsoportokra vonatkozó rendelkezéseket a termékek sokféleségének figyelembevételével össze kell hangolni.

(4)

E rendeletnek összhangban kell lennie az 1493/1999/EK rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében a fogyasztók és termelők törvényes érdekeinek oltalmával, a belső piac zavartalan működésének biztosításával, valamint a minőségi termékek előállításának ösztönzésére vonatkozóan megállapított célokkal. Meg kell felelnie emellett az említett rendelet 77. cikke előírásainak azért, hogy a Szerződés 33. és 131. cikkében meghatározott célokat egyidejűleg, kellőképpen figyelembe vegyék, továbbá figyelmet szenteljenek a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeknek.

(5)

Tisztázni kell a "címkézés" fogalmát annak érdekében, hogy az a borászati termékek kiszerelésének csak a termékek jellegét, minőségét vagy eredetét érintő szempontjaira korlátozódjon.

(6)

A fogyasztók érdekében bizonyos kötelező jelzéseket a tárolóedényen egy látómezőben kell elhelyezni, tűréshatárokat kell megállapítani a tényleges alkoholtartalom feltüntetésére, és figyelembe kell venni az érintett termékek sajátos jellegét.

(7)

A címkézésben a kódok használatára vonatkozó meglévő szabályok hasznosnak bizonyultak, ezért ezeket fenn kell tartani.

(8)

Egyes borászati termékeket nem feltétlenül közvetlen emberi fogyasztásra szánnak. A tagállamoknak ezért engedélyezni kell, hogy az ilyen termékeket mentesítsék a címkézési szabályok alkalmazása alól, feltéve, hogy a tagállamok megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat vezetnek be. Ugyanez vonatkozik egyes palackban érlelt m. t. minőségi borokra is.

(9)

Előfordulhat, hogy a Közösségből kivitt borászati termékeknek meg kell felelniük harmadik országok címkézési szabályainak, vagy az adott országokban a fogyasztók számára hasznos információt kell tartalmazniuk. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a címkén bizonyos kifejezések más nyelveken történő feltüntetését engedélyezzék.

(10)

Az 1493/1999/EK rendelet a pezsgők esetére már bevezetett modell alapján összehangolja valamennyi borászati termék címkézését úgy, hogy megengedi más, a közösségi jogszabályok által kifejezetten nem szabályozott kifejezések használatát is, feltéve, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Ezért az említett rendeletnek a végrehajtási szabályait is ugyanúgy, a pezsgőknél már bevezetett modell alapján kell összehangolni, biztosítva ugyanakkor, hogy az ilyen egyéb kifejezések ne legyenek összekeverhetők a közösségi jogszabályok által szabályozott kifejezésekkel, illetve hogy az ilyen kifejezéseket csak akkor lehessen használni, ha kétség esetén a piaci szereplők bizonyítani tudják helyénvalóságukat.

(11)

A jogbiztonság érdekében a "palackozó" és a "palackozás" jelenlegi meghatározását változatlanul kell hagyni, és be kell vezetni az "importőr" meghatározását.

(12)

Meg kell tiltani az 1493/1999/EK rendelet által szabályozott termékek tárolóedényeinek zárószerkezetét fedő ólomalapú kupakok használatát, elsősorban az ilyen termékekkel történő véletlen érintkezés okozta szennyeződés, másodsorban az ilyen kupakokból származó ólomtartalmú hulladék okozta környezetszennyezés kockázatának elkerülése érdekében.

(13)

A Közösségben és harmadik országokban is bevett gyakorlat, hogy bizonyos termékekhez maghatározott palacktípusokat használnak. Régóta tartó használatukból adódóan ezeket a palackokat a fogyasztók a termék bizonyos tulajdonságaihoz vagy származásához kötik. Ezért az ilyen palackokat fenn kell tartani a szóban forgó borok számára.

(14)

A borászati termékek nyomon követhetősége és ellenőrzése érdekében egyes címkézési adatokat meg kell ismételni a borászati termékek szállítását kísérő okmányok, valamint a szőlő- és borágazatban vezetendő nyilvántartás alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendeletben ( 16 ) előírt nyilvántartásokban és a kísérő okmányokon.

(15)

Az 1493/1999/EK rendelet előírja, hogy meg kell állapítani egyes kifejezések használatának feltételeit. Ezen kifejezések közül némelyek esetében közösségi szintű szabályozásra van szükség a belső piac zavartalan működése érdekében. Az ilyen szabályoknak általában már meglévő rendelkezéseken kell alapulniuk. Más kifejezések esetén a tagállamoknak kell megállapítaniuk a területükön termelt borokra vonatkozó - a közösségi joggal összhangban álló - szabályozást annak érdekében, hogy a termelőhöz a lehető legközelebb álló irányvonalat alakíthassanak ki. Mindenképpen biztosítani kell azonban az ilyen szabályok átláthatóságát.

(16)

A palackozó vagy feladó nevének vagy cégnevének kötelező, illetve az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevének, címének és foglalkozásának tetszőleges feltüntetését a belső piac zavartalan működésének, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében kötelezővé kell tenni az említett személyek tevékenységének, például a "szőlő- és bortermelő", "szüretelte", "kereskedő", "forgalmazta", "importőr", "importálta" és ezekhez hasonló kifejezések megjelölésével.

(17)

A szőlő ökológiai termesztésére utaló jelöléseket kizárólag a legutóbb a 473/2002/EK bizottsági rendelettel ( 17 ) módosított, a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet ( 18 ) szabályozza, amely valamennyi borászati termékre alkalmazható. Ezért ezeket a jelöléseket e rendeletnek a feldolgozás módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó rendelkezései nem érintik.

(18)

Egyes (az eredetmegjelölésektől eltérő), a minőségi borászati termékeket leíró kifejezések használata és szabályozása rég bevált gyakorlat a Közösségben. Az ilyen hagyományos kifejezéseket a fogyasztók bizonyos előállítási vagy érlelési eljárásokhoz, illetve a borok minőségéhez, színéhez vagy típusához, esetleg a bor történetével kapcsolatos valamely eseményhez kötik. A tisztességes piaci verseny biztosítására és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében ki kell alakítani az ilyen hagyományos kifejezések bejegyzésének és oltalmának közös kereteit.

(19)

Az egyszerűség és egyértelműség érdekében a likőrborok és gyöngyözőborok címkézését a lehető legjobban össze kell hangolni, megfelelően figyelembe véve a termékek sokféleségét és követve az 1493/1999/EK rendeletben a csendes borokra kialakított eljárást. Egyéb borászati termékek címkézését is ehhez hasonlóan kell összehangolni, bár e termékek különleges jellegük és piacaik miatt nagyobb mértékű megkülönböztetést kívánnak, különösen a kötelező jelölések tekintetében.

(20)

A Közösség piacán forgalomban lévő, harmadik országokból származó borászati termékek címkézési előírásait szintén a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a közösségi borászati termékekre megállapított eljárás alapján a fogyasztók megtévesztésének és a termelők közötti tisztességtelen piaci verseny elkerülése érdekében. Tekintetbe kell azonban venni a termelési feltételek, a borkészítési hagyományok és a harmadik országok jogszabályai közötti különbségeket.

(21)

E rendelet rendelkezései nem érinthetik a Szerződés 133. cikkében előírt eljárásnak megfelelően harmadik országokkal kötött megállapodások keretében tárgyalt egyedi szabályok egyikét sem.

(22)

A pezsgők címkézésének sajátos és részletes szabályait az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete már megállapította. Azonban további végrehajtási szabályok megállapítására is szükség van.

(23)

Amennyire lehetséges, a termékek sokféleségének figyelembevétele mellett, a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborokra vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük az 1493/1999/EK rendeletben a habzóborokra megállapított rendelkezéseknek.

(24)

Az 1493/1999/EK rendelet 80. cikke intézkedések meghozatalát írja elő a korábbi jogszabályokról az említett rendeletre történő áttérés megkönnyítésére. Annak elkerülése érdekében, hogy a piaci szereplőkre túlságosan nagy terhek háruljanak, rendelkezni kell arról, hogy az ebben az ágazatban érvényes jogszabályokkal összhangban címkézett termékeket továbbra is forgalomba lehessen hozni, és az ezeknek a szabályoknak megfelelően nyomtatott címkék egy átmeneti időszakban használhatók legyenek.

(25)

Az 1493/1999/EK rendelet 81. cikke hatályon kívül helyezi a tanács jogszabályait, közöttük az e rendelet hatálya alá tartozó szempontokra vonatkozókat is. A zavartalan átmenet lehetővé tétele és az alkalmazandó rendelkezések folytonosságának a végrehajtási intézkedések véglegesítéséig és elfogadásáig történő biztosítása érdekében a legutóbb a 699/2002/EK rendelettel ( 19 ) módosított 1608/2000/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy a 81. cikkel hatályon kívül helyezett tanácsi rendeletek némelyike még egy rövid, átmeneti időszakban hatályban marad. Azok a változtatások, amelyeket ez a rendelet vezet be a hatályban lévő jogszabályokban, számos végrehajtási intézkedés elfogadását kívánják majd meg a tagállamoktól. Abból a célból, hogy az ilyen intézkedések elfogadásához és a piaci szereplőknek az új szabályokhoz való alkalmazkodásához elegendő idő álljon rendelkezésre, az ágazatban alkalmazandó és az 1493/1999/EK rendelet 81. cikkével hatályon kívül helyezett tanácsi rendeletek némelyikének még egy rövid átmeneti időszakban hatályban kell maradnia. Az 1608/2000/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(26)

Az e rendeletben előírt intézkedések csak az 1493/1999/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékekre vonatkoznak, az említett rendelet más termékekre vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az 52. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, valamint a VII. melléklet C. pontjának és a VIII. melléklet I. 3. pontjának sérelme nélkül.

(27)

A Borpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

KÖZÖS SZABÁLYOK

1. cikk

Cél

Ez a rendelet megállapítja az 1493/1999/EK rendelet V. címének II. fejezetében, valamint VII. és VIII. mellékletében szereplő, az egyes termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére és oltalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait.

2. cikk

A címkézés fogalmának pontosítása

Kifejezések, jelek és egyéb jelzések nem tartoznak az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének bevezető szakaszában, valamint VIII. mellékletének A. 2. pontjában meghatározott címkézés körébe, amennyiben

a) azokat a tagállamok a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) végrehajtására előírt rendelkezései követelik meg;

b) azok a tárolóedény gyártójára vagy térfogatára vonatkoznak, és közvetlenül és eltávolíthatatlanul azon vannak feltüntetve;

c) azokat a palackozás ellenőrzéséhez használják; ezzel összefüggésben a tagállamok előírhatnak vagy jóváhagyhatnak a területükön palackozott bor, illetve szőlőmust palackozási időpontjának feltüntetésére használatos rendszert;

d) azok kódszám és/vagy géppel leolvasható jel segítségével azonosítják a terméket;

e) azokat a szisztematikus hivatalos vizsgálat tárgyát képező termékek mennyiségi vagy minőségi ellenőrzésére vonatkozó tagállami rendelkezések írják elő;

f) azok a termék árára vonatkoznak;

g) azokat a tagállamok adójogszabályai írják elő;

h) azok a fenti a)-g) pont egyikébe sem tartoznak, semmilyen módon nem kapcsolódnak a szóban forgó termék jellemzéséhez, és nem tartoznak az 1493/1999/EK rendelet vagy e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá.

3. cikk

A kötelező jelölések megjelenési formája

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének A. pontjában említett kötelező jelöléseket a tárolóedényen egy látómezőben kell elhelyezni, és olyan könnyen olvasható, letörölhetetlen és kellően nagy írásjelekkel kell feltüntetni, hogy jól kitűnjenek a háttérből, amelyre azokat nyomtatták, és egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a címke minden más (írott vagy grafikus) elemétől.

Az importőrre, a bortétel számára, továbbá a 2000/13/EK irányelv 6. cikke (3a) bekezdésében meghatározott összetevőkre vonatkozó kötelező adatok az egyéb kötelező adatokat tartalmazó mezőn kívül is feltüntetésre kerülhetnek.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 1. pontjának harmadik francia bekezdésében és VIII. melléklete B. 1. pontjának d) alpontjában említett tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék-egységekben kell megadni. Az alkalmazott referenciaelemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül, a feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben az elemzéssel kapott értéktől. Ugyanakkor az évjárat-megjelöléssel ellátott, három évnél hosszabb ideig palackban tárolt borok, valamint a pezsgők, a habzóborok, a gyöngyözőborok, a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok, a likőrborok és a túlérett szőlőből készült borok alkoholtartalma - az alkalmazott referenciaelemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül - nem térhet el 0,8 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben az elemzéssel kapott értéktől. A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a "% vol" jelzés követi, és megelőzhetik a "tényleges alkoholtartalom", a "tényleges alkohol" szavak vagy az "alk." rövidítés.

A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál kisebb.

(3) Amennyiben egy, az 1493/1999/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében megadott termékben egy vagy több, a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt összetevő található, az esetben a címkén az összetevőket a "tartalmaz" szót követően kell feltüntetni. Szulfitok esetén a következő megjelölések használhatóak: "szulfitok", "kénanhidrid" vagy "kén-dioxid".

4. cikk

Kódok használata a címkén

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének E. pontjában említett kódokat az a tagállam határozza meg, amelynek területén a palackozó, feladó vagy importőr székhelye van, míg az említett rendelet VIII. mellékletének D. 4. és 5. pontjában említett kódokat az a tagállam határozza meg, amelynek területén a bor készítőjének vagy eladójának székhelye található.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kódban a kód egyéb részeit megelőző postai rövidítés utal valamely tagállamra.

5. cikk

Eltérések

(1) A tagállamok a területükön termelt borok esetében az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének G. 1. pontjában előírt címkézési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alól mentességet adhatnak:

a) olyan termékekre, amelyeket ugyanazon vállalkozás egy közigazgatási egységen belül eső vagy két szomszédos közigazgatási egységben található két vagy több telephelye között szállítanak; ezek a közigazgatási egységek nem lehetnek nagyobbak a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) III. szintjének megfelelő régióknál, eltekintve a szigetektől, amelyeken a közigazgatási egység a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) II. szintjének felel meg;

b) a nem eladásra szánt, tételenként 30 litert meg nem haladó szőlőmust- és bormennyiségekre;

c) a termelők saját és alkalmazottaik fogyasztására szánt szőlőmust- és bormennyiségekre.

Ezeken túlmenően az érintett tagállam az e rendelet 29. cikkében említett, értékesítés előtt hosszú ideig palackban érlelt egyes m. t. minőségi borok és m. t. minőségi pezsgők esetében eseti eltéréseket is engedélyezhet, feltéve, hogy az ilyen termékekre vonatkozóan ellenőrzési követelményeket és forgalmazási szabályokat állapított meg.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az általuk megállapított ellenőrzési feltételekről.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének D. 1. pontjától eltérve, ha az érintett termékeket az országból való kivitelre szánják, és a harmadik ország jogszabályai úgy kívánják, a tagállam engedélyezheti, hogy a címkén szereplő adatokat - kiváltképpen a kötelező jelöléseket - a Közösség hivatalos nyelveitől eltérő nyelven is megismételjék.

6. cikk

A címkén feltüntetett valamennyi jelölésre vonatkozó közös szabályok

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 3. pontjának alkalmazásában az érintett termékek címkézése kiegészülhet egyéb jelölésekkel is, feltéve, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ilyen jelölések megtéveszthetik a címzetteket, különösen azáltal, hogy összetéveszthetővé válnak az ugyanazon melléklet A. 1. pontjában említett kötelező vagy a B. 1. pontjában említett választható jelölésekkel.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének B. 3. pontjában említett termékek esetében az említett rendelet 72. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóság követelheti - feltéve, hogy az egyes tagállamok által elfogadott általános eljárási szabályok szerint jár el -, hogy a palackozók, feladók vagy importőrök bizonyítsák a termék leírására használt, az érintett termék vagy a készítéséhez felhasznált termékek jellegére, azonosságára, minőségére, összetételére, eredetére vagy származására vonatkozó jelölések valódiságát.

Amennyiben annak a tagállamnak az illetékes hatósága megköveteli ezt a bizonyítékot, amelyben a szóban forgó palackozó, feladó vagy importőr székhelye van, a hatóság ezt közvetlenül kéri meg.

Amennyiben egy másik tagállam illetékes hatósága megköveteli ezt a bizonyítékot, akkor ez utóbbi a két hatóság közötti közvetlen együttműködésen keresztül minden olyan adatot közöl annak a tagállamnak a hatóságával, amelyben a szóban forgó palackozó, feladó vagy importőr székhelye van, amelyre annak a szóban forgó bizonyíték kéréséhez szüksége van. A kérelmező hatóságot tájékoztatni kell a kéréssel kapcsolatban tett intézkedésekről.

Amennyiben az illetékes hatóságok úgy találják, hogy nem kaptak ilyen bizonyítékot, a szóban forgó adatokat az 1493/1999/EK rendelet vagy e rendelet rendelkezéseinek meg nem felelőnek tekintik.

7. cikk

A "palackozó", a "palackozás" és az "importőr" fogalmának meghatározása

E rendelet alkalmazásában:

a) "palackozó": az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja, aki(k) palackozást végez(nek) vagy végeztet(nek) saját nevében (nevükben);

b) "palackozás": az érintett termék kereskedelmi forgalomba bocsátás céljából 60 litert meg nem haladó térfogatú tartályokba történő töltése;

c) "importőr": az a Közösségben székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja, aki(k) felelősséget vállal(nak) a Közösségen kívüli országokból származó árucikkeknek a 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 21 ) 4. cikkének (8) bekezdése értelmében történő forgalomba hozataláért.

8. cikk

Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma

Az 1493/1999/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek zárószerkezetei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával.

9. cikk

Egyes palacktípusok fenntartása

(1) Az egyes palacktípusok használatát az I. mellékletben megállapított feltételek szabályozzák.

(2) Ahhoz, hogy egy palacktípust az I. mellékletbe lehessen sorolni, a következő a követelményeknek kell megfelelnie:

a) az utóbbi 25 évben ténylegesen és hagyományosan használatban kell lennie a Közösség meghatározott régióiban, illetve termőterületein;

b) használatának a bor bizonyos jellegzetességeinek vagy bizonyos eredetének képzetét kell keltenie;

c) a palacktípust a Közösség piacán más borokhoz nem használják.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a) az egyes palacktípusok elismerését alátámasztó tényekről;

b) a palacktípusoknak azokról a tulajdonságairól, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek, valamint azokról a borokról, amelyek számára azokat fenntartják.

10. cikk

Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének A. 1. pontjában említett termékek esetén - a gyöngyözőborok és a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok kivételével - a 884/2001/EK rendelet 11. cikkében említett, a piaci szereplők által vezetett pincekönyvekben, a nyilvántartásokban, a kísérő okmányokban és a közösségi jogszabályokban előírt egyéb dokumentumokban, valamint, ha nem állítanak ki kísérő okmányt, a kereskedelmi okmányokban szereplő leírás - a 884/2001/EK rendeletben meghatározott jelöléseken kívül - tartalmazza az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének B. 1. és 2. pontjában említett választható jelöléseket, feltéve, hogy azokat feltüntetik a címkén, vagy azok feltüntetését tervezik.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VIII. mellékletének A. 1. pontjában említett termékek esetén, valamint a gyöngyözőborok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok esetén a bortermelők által vezetett pincekönyvekben, a nyilvántartásokban, kísérő okmányokban és a közösségi jogszabályokban előírt egyéb dokumentumokban, valamint, ha nem állítnak ki kísérő okmányt, a vonatkozó kereskedelmi dokumentumokban szereplő leírás tartalmazza - a 884/2001/EK rendeletben meghatározott jelöléseken kívül - a következőket:

- az 1493/1999/EK rendelet VIII. mellékletének A. 1. pontjában említett termékek esetében a kereskedelmi megnevezést és a termék típusára vonatkozó, az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete B. 1. pontja a) és c) alpontjában említett jelölést, valamint gyöngyözőborok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok esetén az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének A. 2. pontjában említett kereskedelmi megnevezést,

- az 1493/1999/EK rendelet VIII. mellékletének A. 1. pontjában említett termékek esetében az 1493/1999/EK rendelet VIII. mellékletének E. pontjában említett választható jelöléseket, valamint gyöngyözőborok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok esetén az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének B. 1. és 2. pontjában említett választható jelöléseket, feltéve, hogy azokat feltüntetik a címkén, vagy azok feltüntetését tervezik.

(3) A II. cím hatálya alá tartozó termékek esetén a 884/2001/EK rendelet 11. cikkében említett, a piaci szereplők által vezetett pincekönyvekben, a nyilvántartásokban, a kísérő okmányokban és a közösségi előírásokban előírt egyéb dokumentumokban, valamint, ha nem állítanak ki kísérő okmányt, a kereskedelmi dokumentumokban szereplő leírás - a 884/2001/EK rendeletben meghatározott jelöléseken kívül - tartalmazza az e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében, valamint 14. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett választható jelöléseket, feltéve, hogy azokat feltüntetik a címkén, vagy azok feltüntetését tervezik.

(4) A termelőtől vagy a borkészítőtől eltérő személyek által vezetett pincekönyvekben szereplő leírás legalább az (1), (2) illetve a (3) bekezdésben meghatározott jelöléseket tartalmazza. Az (1), (2) illetve (3) bekezdésben említett választható jelöléseket a pincekönyvekben a kísérő okmány vagy a közösségi jogszabályokban előírt egyéb dokumentumok száma és a kiállításuk dátuma helyettesítheti.

(5) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett termékek tárolására használt tárolóedényeket azonosítani kell, és fel kell tüntetni névleges térfogatukat.

Ezeken a tárolóedényeken fel kell tüntetni a tagállam által e célból előírt jelöléseket is, hogy az ellenőrzésért felelős szerv a nyilvántartásokból vagy az azokat helyettesítő dokumentumokból azonosítani tudja tartalmukat.

A 600 literes vagy annál kisebb, azonos termékkel megtöltött és egy tételben tárolt tárolóedények esetében azonban a tétel egységes jelölése helyettesítheti az egyes tárolóedények különböző megjelöléseit, feltéve, hogy ez a tétel a többi tételtől egyértelműen el van választva.

II. CÍM

A SZŐLŐMUSTRA, RÉSZBEN ERJEDT SZŐLŐMUSTRA, SŰRÍTETT SZŐLŐMUSTRA, MÉG ERJEDÉSBEN LÉVŐ ÚJBORRA ÉS TÚLÉRETT SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT BORRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

11. cikk

Általános rendelkezések

(1) Amennyiben az 1493/1999/EK rendelet 53. cikke (2) bekezdésének g) pontja által szabályozott termékeket vagy harmadik országokban készült ugyanilyen termékeket (a továbbiakban: "a II. cím hatálya alá tartozó termékek") címkéznek, a címkének meg kell felelnie a 12., 13. és 14. cikk rendelkezéseinek.

(2) A 3. cikk (1) és (3) bekezdésének rendelkezései a szükséges változásokkal alkalmazandóak a 12. cikkben meghatározott kötelező megjelölésekre.

(3) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete E. pontjának, valamint e rendelet 4. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a II. cím hatálya alá tartozó termékekre.

12. cikk

Kötelező jelölések

(1) A II. cím hatálya alá tartozó termékek címkéje tartalmazza a termék kereskedelmi megnevezését, amely:

a) az 1493/1999/EK rendeletben meghatározottak közül a terméket legpontosabban leíró fogalom; vagy

b) olyan, a közösségi előírásokban nem meghatározott kifejezések, amelyeknek használatát az érintett tagállam szabályozza, vagy amelyek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is, feltéve, hogy értesítik a Bizottságot az ilyen kifejezésekről, amely minden megfelelő intézkedést megtesz e kifejezések közzétételének érdekében.

(2) A II. cím hatálya alá tartozó termékek címkéi tartalmazzák a termék névleges térfogatának jelölését.

(3) A II. cím hatálya alá tartozó termékek címkéi tartalmazzák a következő adatokat:

a) 60 literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedények esetén a palackozó nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek és tagállamnak a nevét, ahol a palackozó székhelye van;

b) egyéb tárolóedények esetén a feladó nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek és tagállamnak a nevét, ahol a feladó székhelye van;

c) import termékek esetén az importőr nevét, illetve, ha a palackozás a Közösségen belül történt, a palackozó nevét.

Az a), b) és c) pontban említett jelölések esetén a 15. cikk rendelkezései értelemszerűen a Közösségben előállított termékekre, míg a 34. cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezései értelemszerűen a harmadik országokban előállított termékekre alkalmazandók.

(4) A szőlőmust és sűrített szőlőmust esetén a címke tartalmazza a sűrűség jelölését.

A részben erjedt szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor esetén a címke tartalmazza a tényleges és/vagy összes alkoholtartalom jelölését.

Amennyiben az összes alkoholtartalom fel van tüntetve, különösen a részben erjedt szőlőmust esetén, az nem térhet el 0,5 %-nál nagyobb mértékben az elemzéssel megállapított alkoholtartalomtól.

Az összes alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a "% vol" rövidítés követi, és az "összes alkoholtartalom" vagy "összes alkohol" kifejezés előzi meg. Ezt a számot a címkén a tényleges alkoholtartalom jelölésére megállapított minimális magasságú írásjelekkel kell feltüntetni.

A túlérett szőlőből készült borok esetén a címke tartalmazza a tényleges alkoholtartalmat. A tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék-egységekben kell megadni. A feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 %-nál nagyobb mértékben az elemzéssel megállapított alkoholtartalomtól. A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a "% vol" jelzés követi, és azt a "tényleges alkoholtartalom", "tényleges alkohol" vagy az "alk." rövidítés megelőzheti.

A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál kisebb.

(5) A II. cím hatálya alá tartozó, a Közösségben előállított termékek más tagállamba történő szállítása vagy azok exportálása esetén a címkék tartalmazzák a következő adatokat:

a) olyan szőlőmust esetén, amely egyazon tagállamban szüretelt és feldolgozott szőlőből készült, az érintett tagállam nevét;

b) olyan, az e cikkben említett bor esetén, amely egyazon tagállam területén szüretelt és borrá feldolgozott szőlőből készült, az érintett tagállam nevét.

(6) A II. cím hatálya alá tartozó, harmadik országokban előállított termékek esetén a címke tartalmazza az érintett harmadik ország nevét.

(7) A II. cím hatálya alá tartozó, több tagállamból származó termékek házasításával előállított termékek esetében a címke tartalmazza az "Európai Közösség különböző országaiból származó termékek házasítása" jelölést.

Olyan szőlőmust esetén, amelyet nem abban a tagállamban készítettek, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték, a címke tartalmazza a "...-ban szüretelt szőlőből ...-ban készült must" jelölést.

Olyan borok esetében, amelyeket nem abban a tagállamban készítettek, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték, a címke tartalmazza a "...-ban szüretelt szőlőből ....-ban készült bor" jelölést.

(8) A II. cím hatálya alá tartozó termékek címkéi tartalmazzák a tételszámot, a 89/396/EGK irányelvnek megfelelően.

13. cikk

Választható jelölések

(1) A II. cím hatálya alá tartozó termékek címkézése a következő jelölésekkel egészíthető ki:

a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy neve, címe és foglalkozása; a 15. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az érintett termékekre;

b) a termék típusa, a termelő tagállam által meghatározott feltételek szerint;

c) egy sajátos szín, a termelő tagállam által meghatározott feltételek szerint; a 17. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az érintett termékekre.

(2) A II. cím hatálya alá tartozó termékek címkézése egyéb választható jelölésekkel is kiegészíthető. A 6. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók ezekre a termékekre.

14. cikk

Címkézés földrajzi jelzéssel

(1) A Közösségben készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt szőlőmust vagy a túlérett szőlőből készült bor megjelölhető földrajzi jelzéssel. Ilyen esetben a 12. cikk (1) bekezdésében említett kereskedelmi jelölés a következőkből tevődik össze:

a) a "részben erjedt szőlőmust", illetve a "túlérett szőlőből készült bor" kifejezésből;

b) a földrajzi egység nevéből;

c) egy hagyományos egyedi kifejezésből; ha ebbe a kifejezésbe beletartozik a termék kereskedelmi megnevezése, azt nem kell megismételni.

A tagállamok meghatározzák azokat az első albekezdés c) pontjában említett hagyományos egyedi kifejezéseket, amelyek a területükön termelt, közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt szőlőmustra vagy a túlérett szőlőből készült borra használhatók.

Az 1493/1999/EK rendelet 51. cikke, e rendelet 28. cikke, valamint az 1493/1999/EK rendelet és e rendelet földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok nevének oltalmára vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt szőlőmustra, valamint a földrajzi jelzéssel ellátott, túlérett szőlőből készült borra.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

(3) A Közösségben készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt szőlőmust, valamint a földrajzi jelzéssel ellátott, túlérett szőlőből készült bor címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:

a) a szüreti év; a 18. és 20. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

b) egy vagy több szőlőfajta neve; a 19. és 20. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalás; a 21. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

d) a termék feldolgozásának módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölések; a 22. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

e) kiegészítő hagyományos kifejezések; a 23. és 24. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

f) egy vállalkozás neve; a 25. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja által vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a 26. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

III. CÍM

ASZTALI BOROKRA, FÖLDRAJZI JELZÉSSEL ELLÁTOTT ASZTALI BOROKRA ÉS M. T. MINŐSÉGI BOROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. cikk

Az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevének, címének és foglalkozásának feltüntetése

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 3. pontja a) alpontjának első francia bekezdése szerinti kötelező jelölések, valamint az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja a) alpontjának első francia bekezdése szerinti választható jelölések a palackozó vagy a feladó vagy az értékesítésben részt vevő személyek tevékenységére vonatkozó adatokkal egészülnek ki, a "szőlő- és bortermelő", "szüretelte", "kereskedő", "forgalmazza", "importőr", "importálja ..." és ehhez hasonló kifejezések használatával.

A palackozó megjelölését kifejezetten kísérnie kell a "palackozó" vagy a "palackozta" szónak.

Bérpalackozás esetén azonban a palackozóra vonatkozó jelölést a "... számára palackozva" kifejezéssel vagy, ha a harmadik személy számára palackozást végző nevét, címét és foglalkozását is jelölik, akkor a "... számára palackozta ..." kifejezéssel kell kiegészíteni.

Amennyiben palackok helyett más tárolóedényeket használnak, a második és harmadik albekezdést kell alkalmazni. Ilyenkor azonban a "palackozó" illetve "palackozta" szót a "csomagoló", illetve "csomagolta" szó váltja fel.

A második, harmadik és negyedik albekezdésben szereplő kifejezések egyikének használata sem szükséges azonban, ha a 26. vagy 33. cikkben említett jelölések valamelyikét használják.

E bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés sérelme nélkül alkalmazandók.

Ha a palackozás vagy a küldemény feladása nem a palackozó, illetve a feladó településén vagy egy annak közelében lévő településen történik, akkor az e bekezdésben említett jelölések annak a településnek az adataival egészülnek ki, amelyikben a művelet zajlott, illetve ha az más tagállam területén történik, akkor annak a nevével.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kifejezések közé nem tartozhat gazdaságra utaló kifejezés, kivéve, ha az érintett termék kizárólag a szőlő- és bortermelő gazdaság vagy egy olyan személy tulajdonát képező szőlőültetvényekben szüretelt szőlőből származik, akire ezen kifejezések valamelyike utal, valamint, ha a bor készítése ezen a gazdaságon belül történt.

Az első albekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni az érintett termék természetes alkoholtartalmának növelésére szolgáló sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadását.

A tagállamok megállapítják ezeket a kifejezéseket a területükön termelt borokra, és meghatározzák ezek használatának feltételeit.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a harmadik albekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

(3) Az első bekezdés első albekezdésében említett választható jelölések kizárólag az érintett személy vagy személyek beleegyezésével használhatók.

Mindazonáltal, ha egy tagállam jogszabályai megkövetelik a bérpalackozást végző nevének, címének és foglalkozásának feltüntetését, akkor az első albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók erre a jelölésre.

(4) A palackozó, illetve a feladó tagállamát ugyanolyan típusú és méretű írásjelekkel kell feltüntetni a címkén, mint az érintett személyek nevét, címét és foglalkozását vagy cégnevét. A tagállam nevét:

a) a település vagy településrész megjelölése után teljes nevével ki kell írni; vagy

b) postai rövidítéssel, ha lehetséges, a szóban forgó település postai irányítószámával együtt kell megadni.

(5) Asztali borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint az "asztali bor" kifejezés feltüntetéséhez használt írásjelek.

Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint a földrajzi jelzés neve.

M. t. minőségi borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a meghatározott termőhely neve.

E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha a települést egy, az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének E. pontjában említett kód jelöli.

16. cikk

A termék típusának feltüntetése

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja a) alpontjának második francia bekezdése alkalmazásában az asztali borok, a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok és az m.t. minőségi borok címkézése esetében - az m.t. minőségi likőrborokat és az m.t. minőségi gyöngyözőborokat kivéve, amelyekre a 39. cikk (1) bekezdés b) pontja vonatkozik - csak a következő kifejezések használhatóak:

a) "сухо", "seco", "suché", "tør", "trocken", "kuiv", "ξηρός", "dry", "sec", "secco", "asciutto", "sausais", "sausas", "száraz", "droog", "wytrawne", "seco", "sec", "suho", "kuiva" vagy "torrt", ha a szóban forgó bor maradékcukor-tartalma nem haladja meg a következő értéket:

i. 4 g/l; vagy

ii. 9 g/l, feltéve hogy az összes savtartalom borkősav g/l-ben kifejezett értéke a maradékcukor-tartalomnál legfeljebb 2 grammal alacsonyabb;

b) "полусухо", "semiseco", "polosuché", "halvtør", "halbtrocken", "poolkuiv", "ημίξηρος", "medium dry", "demi-sec", "abboccato", "pussausais", "pusiau sausas", "félszáraz", "halfdroog", "półwytrawne", "meio seco", "adamado", "demisec", "polsuho", "puolikuiva" vagy "halvtorrt", ha a szóban forgó bor maradékcukor-tartalma magasabb az a) pontban meghatározott legmagasabb értéknél, de nem haladja meg a következő értéket:

i. 12 g/l; vagy

ii. 18 g/l, ha az összes savtartalom legkisebb értékét a tagállam a (2) bekezdés értelmében meghatározza;

c) "полусладко", "semidulce", "polosladké", "halvsød", "lieblich", "poolmagus", "ημίγλυκος", "medium", "medium sweet", "moelleux", "amabile", "pussaldais", "pusiau saldus", "félédes", "halfzoet", "półsłodkie", "meio doce", "demidulce", "polsladko", "puolimakea" vagy "halvsött", ha a szóban forgó bor maradékcukor-tartalma magasabb a b) pontban meghatározott legmagasabb értéknél, de nem több, mint 45 g/l;

d) "сладко", "dulce", "sladké", "sød", "süss", "magus", "γλυκός", "sweet", "doux", "dolce", "saldais", "saldus", "édes", "ħelu", "zoet", "słodkie", "doce", "dulce", "sladko", "makea" vagy "sött", ha a szóban forgó bor maradékcukor-tartalma literenként legalább 45 gramm.

(2) A tagállamok

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt kifejezések használatához kiegészítő analitikai feltételként minimumértéket határozhatnak meg az összes savtartalomra a területükön termelt egyes borok esetében;

b) az (1) bekezdés d) pontjában felsorolt kifejezések használatának feltételeként a területükön termelt egyes m. t. minőségi borok maradékcukor-tartalmára minimumértéket határozhatnak meg, amely nem lehet kevesebb literenként 35 grammnál.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot a (2) bekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

17. cikk

Színre vonatkozó jelölések

Ha a tagállamok az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja a) alpontja harmadik francia bekezdésének alkalmazásában meghatározzák a területükön termelt borok esetében az asztali borok, földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok és az m. t. minőségi borok valamely színének jelölését, akkor meghatározzák ezek használatának feltételeit is, és értesítik a Bizottságot a szóban forgó intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

IV. CÍM

A FÖLDRAJZI JELZÉSSEL ELLÁTOTT ASZTALI BOROKRA ÉS AZ M. T. MINŐSÉGI BOROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

KÖZÖS SZABÁLYOK

18. cikk

A szüreti év feltüntetése

Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja b) alpontjának első francia bekezdésében említett szüreti év feltüntethető a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok vagy az m. t. minőségi borok címkéjén, feltéve, hogy a bor készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-át a szóban forgó évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

A hagyományosan télen szüretelt szőlőből nyert borok esetén a szüreti év helyett a folyó gazdasági év kezdetének évét kell feltüntetni.

19. cikk

A szőlőfajták feltüntetése

(1) A földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor vagy m. t. minőségi bor készítéséhez használt szőlőfajták neve vagy azok szinonimái feltüntethetők a szóban forgó bor címkéjén, feltéve, hogy

a) a szóban forgó fajták - és adott esetben szinonimáik - megtalálhatók a tagállam által az 1493/1999/EK rendelet 19. cikke értelmében készített fajtaosztályozásban;

b) a tagállam az 1493/1999/EK rendelet VI. melléklete B. 1. pontjának, valamint e rendelet 28. cikkének második bekezdése értelmében rendelkezik az érintett borokra vonatkozóan ezekről a szőlőfajtákról;

c) a fajta neve, illetve szinonimáinak valamelyike nem tartalmaz m. t. minőségi bor vagy asztali bor vagy a Közösség és harmadik országok közötti megállapodásokban felsorolt importált bor leírására használt földrajzi jelzést, és ha más földrajzi kifejezés kapcsolódik hozzá, a címkén e földrajzi kifejezés nélkül jelenik meg;

d) egyetlen szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a terméknek legalább 85 %-a a megnevezett fajtából áll, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve. E fajtának meghatározónak kell lennie az adott bor jellege szempontjából; ha azonban a szóban forgó termék kizárólag az említett fajtából készült, beleértve az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét, a finomított szőlőmustsűrítmény kivételével, akkor feltüntethető, hogy a termék kizárólag az adott fajtából készült;

e) két vagy három szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén az érintett termék 100 %-ban a megnevezett fajtákból készült, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve; ebben az esetben a fajtákat részarányuk szerinti csökkenő sorrendben, azonos méretű írásjelekkel kell feltüntetni;

f) háromnál több fajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a fajtaneveket, illetve szinonimákat a 3. cikk (1) bekezdése szerinti kötelező jelöléseket tartalmazó látómezőn kívül tüntetik fel; ezeket 3 mm-nél nem nagyobb írásjelekkel kell megadni;

(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve

a) földrajzi jelzést tartalmazó szőlőfajtanév vagy annak valamelyik szinonimája az ezzel a földrajzi jelzéssel megjelölt bor címkéjén feltüntethető;

b) a II. mellékletben szereplő fajtanevek és szinonimáik az e rendelet hatálybalépésének napján érvényben levő nemzeti és a közösségi szabályok szerint használhatók.

20. cikk

A 85 %-os szabállyal kapcsolatos pontosítások

A 18. cikk és a 19. cikk (1) bekezdésének d) pontja egyidejűleg alkalmazható, amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a házasításból származó borok legalább 85 %-a az ezen bor leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

21. cikk

Díjak és érmek

Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja b) alpontja harmadik francia bekezdésének alkalmazásában a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok és m. t. minőségi borok címkéin feltüntethetők díjak és érmek, feltéve, hogy azokat az érintett díjazott borok egy tétele olyan, a tagállamok vagy harmadik országok által engedélyezett versenyen nyerte, ahol az objektív eljárás a diszkrimináció teljes kizárását biztosította. A tagállamok és harmadik országok értesítik a Bizottságot az engedélyezett versenyekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen listák közzétételéről.

22. cikk

Az előállítás módszerére vonatkozó jelölések

(1) Amennyiben az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja b) alpontja negyedik francia bekezdésének alkalmazásában a tagállamok a területükön termelt, földrajzi jelzéssel ellátott asztali borokhoz vagy m. t. minőségi borokhoz meghatározzák az előállítás módszerére vonatkozó jelöléseket, meghatározzák ezek használatának lehetőségeit és feltételeit is.

Az első albekezdésben említett jelölések nem tartalmaznak utalásokat a szőlő ökológiai termesztési módjára, ezen jelöléseket a 2092/91/EGK rendelet szabályozza.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

(3) A fából készült tárolóedényben erjesztett vagy érlelt borok megjelölésére kizárólag a X. mellékletben szereplő kifejezések használhatóak. Az ilyen borok tekintetében azonban a tagállamok egyéb, a X. mellékletben felsoroltakkal egyenértékű jelöléseket is meghatározhatnak; az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen e jelölésekre is alkalmazni kell.

Az első albekezdésben említett jelölések valamelyikét abban az esetben lehet használni, ha a bort fából készült tárolóedényben, a hatályos nemzeti rendelkezéseknek megfelelően érlelték, még akkor is, ha az érlelést később más típusú tárolóedényben folytatták. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdés alapján meghozott intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett kifejezések nem használhatóak tölgyfadarabok felhasználásával készült bor megjelölésére, még abban az esetben sem, ha a tölgyfadarabok használata fából készült tárolóedény(ek) alkalmazásával párosult.

23. cikk

Kiegészítő hagyományos kifejezés

Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja b) alpontja ötödik francia bekezdésének alkalmazásában a "kiegészítő hagyományos kifejezés" olyan, a termelő tagállamokban az e címben említett borok leírására hagyományosan használt kifejezést jelent, amely különösen a termelés, a készítés és az érlelés módjára, illetve a bor minőségére, színére, típusára, egy helyre vagy az érintett bor történetével kapcsolatos valamely történelmi eseményre vonatkozik, és amelyet a termelő tagállamok jogszabályai a területükről származó borok jelölésére meghatároznak.

24. cikk

A hagyományos kifejezések oltalma

(1) E cikk alkalmazásában "hagyományos kifejezések" alatt a 23. cikkben említett kiegészítő hagyományos kifejezések, a 28. cikkben említett kifejezések, valamint a 14. cikk (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában, a 29. cikkben, valamint a 38. cikk (3) bekezdésében említett hagyományos egyedi kifejezések értendők.

(2) A III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezések olyan borok számára vannak fenntartva, amelyekhez kapcsolódnak, és oltalmat élveznek

a) mindenféle visszaéléssel, utánzással, felidézéssel szemben, még akkor is, ha a védett kifejezést a "fajta", "típus", "eljárás", "-szerű", "utánzat", "márka" vagy hasonló fordulat kíséri;

b) a bor jellegére vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb jogosulatlan, hamis vagy megtévesztő jelzéssel szemben;

c) minden egyéb olyan gyakorlattal szemben, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a nagyközönséget, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a bor a védett hagyományos kifejezésre jogosult.

(3) A címkéken használt védjegyek nem tartalmazhatnak a III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezést bor leírására, hacsak a bor nem jogosult az adott hagyományos kifejezésre.

Az első albekezdés rendelkezései azonban nem alkalmazandók a Közösségben jogszerűen és jóhiszeműen bejegyzett védjegyekre vagy olyan, védjegyre vonatkozó, Közösségben jogszerűen szerzett jogokra, amelyeket e rendelet kihirdetésének napját megelőzően (vagy - a III. melléklet listájába e rendelet hatálybalépését követően felvett hagyományos kifejezések esetén - a felvétel napját megelőzően) jóhiszeműen gyakoroltak, és azokat e bejegyzés vagy megszerzés óta is ténylegesen jogszerűen és jóhiszeműen gyakorolnak. Ez az albekezdés csak azon tagállam területén alkalmazandó, amelyben a szóban forgó márkanevet bejegyezték, vagy ahol a jogosultságokat ilyen gyakorlattal szerezték.

Ezt a bekezdést az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete F. pontjának és VIII. melléklete H. pontjának sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4) Amennyiben e rendelet III. mellékletében felsorolt valamely hagyományos kifejezés az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének A. pontjában, valamint B. 1. és 2. pontjában szereplő jelölési kategóriák valamelyikébe is beletartozik, az ilyen hagyományos kifejezésre a IV. vagy V. cím más rendelkezései helyett e cikk rendelkezései alkalmazandók.

Egy hagyományos kifejezés oltalma csak arra/azokra a nyelv[ek]re érvényes, amely(ek)en az e rendelet III. mellékletében szerepel.

A III. mellékletben felsorolt valamennyi hagyományos kifejezés egy vagy több borkategóriához kapcsolódik. Ezek a kategóriák a következők:

a) meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés oltalma csak a likőrborok megnevezésére érvényes;

b) meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők (ideértve az illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgőket is); ebben az esetben a hagyományos kifejezés oltalma csak a pezsgők és a habzóborok megnevezésére érvényes;

c) meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyözőborok és földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyözőborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés oltalma csak a gyöngyözőborok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok megnevezésére érvényes;

d) az a), b) és c) pont által nem szabályozott egyéb meghatározott termőhelyről származó minőségi borok és földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés oltalma csak likőrboroktól, pezsgőktől, habzóboroktól, gyöngyözőboroktól és szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőboroktól eltérő borok megnevezésére érvényes;

e) közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt szőlőmust; ebben az esetben a hagyományos kifejezés oltalma csak a részben erjedt szőlőmust megnevezésére érvényes;

f) földrajzi jelzéssel ellátott, túlérett szőlőből készült bor; ebben az esetben a hagyományos kifejezés oltalma csak a túlérett szőlőből készült bor megnevezésére érvényes.

(5) Ahhoz, hogy a III. mellékletben szerepelhessen, egy hagyományos kifejezésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) önmagában véve is egyedinek és a tagállam jogszabályai által pontosan meghatározottnak kell lennie;

b) kellő mértékben megkülönböztethetőnek kell lennie, és/vagy megalapozott hírnévvel kell rendelkeznie a Közösség piacán;

c) legalább 10 éve használatban kell lennie a szóban forgó tagállamban;

d) egy vagy több közösségi borra vagy közösségi borkategóriára használatban kell lennie.

Egy hagyományos kifejezés akkor tekinthető hagyományosnak az egyik tagállam hivatalos nyelvén, ha azt a hivatalos nyelvben és a szomszédos tagállam(ok) meghatározott régiójában az azonos feltételek mellett készített borok esetében használták, feltéve hogy ez a kifejezés megfelel az a)-d) pontban meghatározott kritériumoknak e tagállamok egyikében, és a két tagállam kölcsönösen megállapodik e kifejezés meghatározásában, használatában és védelmében.

(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a) az egyes hagyományos kifejezések elismerését alátámasztó tényekről;

b) a jogszabályaikban szereplő olyan hagyományos kifejezésekről, amelyek megfelelnek a fenti követelményeknek, illetve azokról a borokról, amelyek számára ezeket fenntartják;

c) adott esetben az olyan hagyományos kifejezésekről, amely a származási országban a továbbiakban nem élvez oltalmat.

(9) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet D. 1. pontja hatodik francia bekezdésének, valamint e cikk (8) bekezdésének alkalmazásában az olyan nyelv használata, amely nem egy ország hivatalos nyelve, akkor tekintendő hagyományosnak a hagyományos kifejezés tekintetében, ha ennek a nyelvnek a használatát az érintett ország jogszabályai előírják, és ezt a nyelvet a hagyományos kifejezés tekintetében legalább 25 éve folyamatosan használják.

(10) E cikk rendelkezéseit a 28. és 29. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

25. cikk

A vállalkozás neve

(1) Egy vállalkozás neve akkor használható az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja b) alpontjának hatodik francia bekezdése értelmében, ha a vállalkozás részt vett a termék kereskedelmi forgalmazásában, és beleegyezett nevének használatába.

Amennyiben ez a vállalkozás olyan szőlő- és bortermelő gazdaság, amelyben a bort előállították, e vállalkozás nevét csak akkor lehet használni, ha a bor kizárólag az ugyanezen gazdaság szőlőültetvényében szüretelt szőlőből származik, és a borkészítés ezen a gazdaságon belül történt.

A tagállamok meghatározzák a területükön termelt borokra vonatkozóan ezen nevek használatának feltételeit.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

26. cikk

A palackozásra vonatkozó jelölések

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja b) alpontja hetedik francia bekezdésének alkalmazásában a tagállamok meghatározzák a területükön termelt borokra vonatkozó olyan jelöléseket, amelyek szerint a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok vagy az m. t. minőségi borok:

a) palackozása a szőlő- és bortermelő gazdaságban történik; vagy

b) palackozását szőlő- és bortermelő gazdaságok csoportja végzi; vagy

c) palackozását a termőhelyen vagy - az 1493/1999/EK rendelet VI. mellékletének D. 3. pontjában említett m. t. minőségi borok esetén - annak közvetlen közelében működő vállalkozás végzi.

A tagállamok meghatározzák ezen jelölések használatának feltételeit.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

27. cikk

A termelő tagállamok további rendelkezései

E cím egyes választható jelölésekre vonatkozó szabályai a termelő tagállamok azon - az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének B. 4. pontjában meghatározott - lehetőségének sérelme nélkül alkalmazandók, hogy kötelezővé tehetik ezeket a jelöléseket, megtilthatják őket, vagy területükön termelt borok tekintetében korlátozhatják használatukat. Ezen választható jelölések használatának korlátozásakor a termelő tagállamok e cím rendelkezéseinél szigorúbb feltételeket vezethetnek be.

II. FEJEZET

A FÖLDRAJZI JELZÉSSEL ELLÁTOTT ASZTALI BOROKRA VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

28. cikk

A földrajzi jelzések használata

A következőképpen megnevezett asztali borok tekintetében:

- "Landwein" a Németországból, Ausztriából és az olaszországi Bolzano tartományból származó asztali borok esetében,

- "vin de pays" a Franciaországból, Luxemburgból és az olaszországi Valle d'Aosta régióból származó asztali borok esetében,

- "indicazione geografica tipica" vagy "IGT" az Olaszországból származó asztali borok esetében,

- "vino de la tierra" a Spanyolországból származó asztali borok esetében,

- "ονομασία κατά παράδοση"(appellation traditionnelle) vagy "τοπικός οίνος"(vin de pays) a Görögországból származó asztali borok esetében,

- "vinho regional" a Portugáliából származó asztali borok esetében,

- "regional wine" az Egyesült Királyságból származó asztali borok esetében, valamint

- "landwijn" a Hollandiából származó asztali borok esetében,

- "zemské víno" a Cseh Köztársaságból származó asztali borok esetében,

- "Τοπικός Οίνος" vagy "(Regional Wine)" a Ciprusról származó asztali borok esetében,

- "tájbor" a Magyarországról származó asztali borok esetében,

- "Inbid ta' lokalita tradizzjonali (‘I.L.T.')" a Máltáról származó asztali borok esetében, valamint

- "deželno vino s priznano geografsko oznako" vagy "deželno vino PGO" a Szlovéniából származó asztali borok esetében,

- "регионално вино" a Bulgáriából származó asztali borok esetében,

- "Vin cu indicație geografică" a Romániából származó asztali borok esetében,

- "regional vin", a Dániából származó asztali borok esetében,

minden termelő tagállam az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 2. pontja b) alpontja harmadik francia bekezdésének megfelelően értesíti a Bizottságot

a) azoknak az 1493/1999/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett, a tagállam területénél kisebb földrajzi egységeknek a neveiről, amelyek használhatók, valamint az említett kifejezések és nevek használatát szabályozó rendelkezésekről;

b) a lista és az a) pontban említett rendelkezések minden utólagos módosításáról.

Az első albekezdésben megadott kifejezések használatára vonatkozó nemzeti szabályoknak meg kell követelniük, hogy ezek a kifejezések az adott tagállamnál kisebb meghatározott földrajzi jelzéshez kapcsolódjanak, és azokat bizonyos termelési követelményeknek - különösen a szőlőfajtának, a minimális természetes alkoholtartalomnak és bizonyos érzékszervi jellemzők értékelésének és feltüntetésének tekintetében - megfelelő asztali borok számára tartsák fenn.

A második albekezdésben említett szabályok azonban megengedhetik, hogy a"ονομασία κατά παράδοσŋ" (hagyományos megjelölés) kifejezésnek, amennyiben a"Ρετσίνα" (retsina) jelöléssel együtt használják, nem kell feltétlenül egy adott földrajzi jelzés használatához kapcsolódnia.

A termelő tagállamok a területükön termelt borokra vonatkozó ezen kifejezések használatára szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak.

A Bizottság gondoskodik az első albekezdés értelmében közölt földrajzi egységek neveinek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában való közzétételéről.

III. FEJEZET

AZ M. T. MINŐSÉGI BOROKRA VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

29. cikk

Hagyományos egyedi kifejezések

(1) A nemzeti jogszabályokban engedélyezett kiegészítő kifejezések sérelme nélkül az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 2. pontja c) alpontjának negyedik francia albekezdésében említett hagyományos egyedi kifejezések a következők, feltéve, hogy az adott borokra vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezéseknek eleget tesznek:

a) Belgium:

- "gecontroleerde oorsprongsbenaming",

- "appellation d'origine contrôlée";

b) Németország:

a bor eredetének jelzéséhez társuló kifejezések

- "Qualitätswein",

- "Prädikatswein", együtt a "Kabinett", "Spätlese", "Auslese", "Beerenauslese", "Trockenbeerenauslese" vagy "Eiswein",

- "Qualitätswein mit Prädikat", együtt a "Kabinett", "Spätlese", "Auslese", "Beerenauslese", "Trockenbeerenauslese" vagy "Eiswein" kifejezések egyikével 2009. augusztus 1-ig;

c) Görögország:

- "Ονομασία πpοελεύσεως ελεγχόμενη" ("OΠE") (appellation d'origine contrôlée),

- "Ονομασία πpoελεύσεως ανωτέpας πoιότητoς" ("OΠAΠ") (appellation d'origine de qualité supérieure);

ha azonban a címkén egy gazdaság, egy szőlőfajta vagy egy márka neve is fel van tüntetve, akkor a meghatározott termőhely nevét meg kell ismételni az "Ονομασία πpoελεύσεως" és az "ελεγχόμενη" szavak között vagy az "Ονομασία πpoελεύσεως" és az "ανωτέρας πoιότητoς" szavak között, valamennyi írásjelet egyforma betűtípussal, méretben és színnel írva;

- "Oίνος γλυκός φυσικός"(vin doux naturel),

- "Oίνος φυσικώς γλυκύς"(vin naturellement doux);

d) Spanyolország:

- "Denominación de origen", "Denominación de origen calificada", "D.O.", "D.O.Ca", "vino de calidad con indicación geográfica", "vino de pago" és "vino de pago calificado";

- ezeket a kifejezéseket azonban közvetlenül a meghatározott termőhely neve alatt kell feltüntetni a címkén;

- "vino generoso", "vino generoso de licor", "vino dulce natural";

e) Franciaország:

- "appellation d'origine contrôlée", "appellation contrôlée";

ha azonban a címkén egy gazdaság, egy szőlőfajta vagy egy márka neve is fel van tüntetve, akkor a meghatározott termőhely nevét meg kell ismételni az "appellation" és a "contrôlée" szavak között, valamennyi írásjelet egyforma betűtípussal, méretben és színnel írva;

- "appellation d'origine vin délimité de qualité supérieure"; "vin doux naturel";

ezek a kifejezések csak akkor tüntethetők fel mozaikszavak formájában, ha azokat a Franciaország által az ezekhez a kategóriákhoz meghatározott jelölés kíséri;

f) Olaszország:

- "Denominazione di origine controllata", "Denominazione di origine controllata e garantita", "vino dolce naturale", "D.O.C.", "D.O.C.G.";

a Bolzano tartományban termelt D.O.C. borok címkéjén feltüntethető a "Kontrollierte Ursprungsbezeichnung" felirat, a Bolzano tartományban termelt D.O.C.G. borokon pedig a "Kontrollierte und garantierte Ursprungsbezeichnung" felirat;

g) Luxemburg:

- "Marque nationale", amelyet az "Appellation contrôlée" vagy "Appellation d'origine contrôlée" kifejezés követ, együtt a meghatározott termőhely nevével: "Moselle luxembourgeoise", "A.O.C.";

a "marque nationale" kifejezés külön címkén is megjelenhet;

- "vendange tardive", "vin de paille" és "vin de glace" együtt a meghatározott termőhely nevével: "Moselle luxembourgeoise - Appellation contrôlée";

h) Ausztria:

a következő jelölések, amelyek a bor származásának megjelölését kísérik:

- "Qualitätswein mit staatlicher Prüfnummer",

- "Qualitätswein",

- "Kabinett" vagy "Kabinettwein",

- "Qualitätswein besonderer Reife und Leseart" vagy "Prädikatswein",

- "Spätlese" vagy "Spätlesewein",

- "Auslese" vagy "Auslesewein",

- "Beerenauslese" vagy "Beerenauslesewein",

- "Ausbruch" vagy "Ausbruchwein",

- "Trockenbeerenauslese" vagy "Trockenbeerenauslesewein",

- "Eiswein",

- "Strohwein",

- "Schilfwein",

- "Districtus Austriae Controllatus" vagy "DAC";

i) Portugália:

- "Denominação de origem", "Denominação de origem controlada", "Indicação de proveniência regulamentada", "vinho generoso", "vinho dolce natural", "D.O.", "D.O.C." és "I.P.R.";

a "região demarcada" kifejezés használható a "denominação de origem controlada" kifejezéssel együtt;

j) Egyesült Királyság:

- "English vineyard quality wine psr" és "Welsh vineyard quality wine psr";

k) Cseh Köztársaság:

- "jakostní víno", "jakostní víno odrůdové", "jakostní víno známkové",

- "jakostní víno s přívlastkem" vagy "víno s přívlastkem", a következő jelzések egyikével együtt: "kabinetní víno", "pozdní sběr", "výběr z hroznů", "výběr z bobulí", "výběr z cibéb", "ledové víno", "slámové víno",

- "jakostní likérové víno",

- "jakostní perlivé víno",

- "víno originální certifikace", "V.O.C", "VOC";

l) Ciprus:

- "ΟΕΟΠ" ("Οίνος Ελεγχόμενης Ονομασίας Προέλευσης"),

- "οίνος γλυκύς φυσικός";

m) Magyarország

- "minőségi bor",

- "különleges minőségű bor",

- "fordítás",

- "máslás"

- "szamorodni",

- "aszú ... puttonyos", kiegészítve a 3-6 számmal,

- "aszúeszencia",

- "eszencia",

- "védett eredetű bor";

n) Málta:

- "Denominazzjoni ta' Origini Kontrollata (‘D.O.K.')";

o) Szlovénia:

- "kakovostno vino z zaščitenim geografskim poreklom" vagy "kakovostno vino ZGP"; ezeket a kifejezéseket követheti a "mlado vino" kifejezés,

- "priznano tradicionalno poimenovanje", "vino PTP",

- "vrhunsko vino z zaščitenim geografskim poreklom" vagy "vrhunsko vino ZGP"; ehhez a kifejezéshez társulhat a "pozna trgatev", "izbor", "jagodni izbor", "suhi jagodni izbor", "ledeno vino", "arhivsko vino", "arhiva" vagy "starano vino", "slamno vino";

p) Szlovákia:

a bor eredetének jelzéséhez társuló kifejezések:

- "akostné víno",

- "akostné víno s prívlastkom" és "kabinetné", "neskorý zber", "výber z hrozna", "bobuľový výber", "hrozienkový výber", "cibébový výber", "slamové víno", "ľadový zber",

valamint a következő kifejezések:

- "esencia",

- "forditáš",

- "mášláš",

- "samorodné",

- "výberová esencia",

- "výber ... putňový", kiegészítve a 3-6 számmal;

q) Bulgária:

- "Гарантирано наименование за произход" vagy "ГНП",

- "Гарантирано и контролирано наименование за произход" vagy "ГКНП",

- "Благородно сладко вино" vagy "БСВ";

r) Románia:

- "Vin cu denumire de origine controlată - D.O.C.", amely után a következő jelzések valamelyike áll:

- "Cules la maturitate deplină - C.M.D.",

- "Cules târziu - C.T.",

- "Cules la înnobilarea boabelor - C.I.B."

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete D. 2. pontja c) alpontjának második francia bekezdésében említett, az m. t. minőségi pezsgő kereskedelmi megjelöléseként használandó hagyományos egyedi kifejezések a következők:

b) Görögország:

- "Ονομασία πpοελεύσεως ελεγχόμενη" ("OΠE") (appellation d'origine contrôlée),

- "Ονομασία πpoελεύσεως ανωτέpας πoιότητoς" ("OΠAΠ") (appellation d'origine de qualité supérieure);

ha azonban a címkén egy gazdaság, egy szőlőfajta vagy egy márka neve is fel van tüntetve, akkor a meghatározott termőhely nevét meg kell ismételni az "Ονομασία πpoελεύσεως" és az "ελεγχόμενη" szavak között vagy az "Ονομασία πpoελεύσεως" és az "ανωτέρας πoιότητoς" szavak között, valamennyi írásjelet egyforma betűtípussal, méretben és színnel írva;

c) Spanyolország:

- "Denominación de origen", "Denominación de origen calificada", "D.O.", "D.O.Ca", "vino de calidad con indicación geográfica", "vino de pago" és "vino de pago calificado";

- ezeket a kifejezéseket azonban közvetlenül a meghatározott termőhely neve alatt kell feltüntetni a címkén;

d) Franciaország:

- "appellation d'origine contrôlée",

- "appellation contrôlée";

ha azonban az "appellation contrôlée" kifejezést tartalmazó címkén egy gazdaság, egy szőlőfajta vagy egy márka neve is fel van tüntetve, akkor a meghatározott termőhely nevét meg kell ismételni az "appellation" és a "contrôlée" szavak között, valamennyi írásjelet egyforma betűtípussal, méretben és színnel írva;

- "appellation d'origine vin délimité de qualité supérieure";

ezek a kifejezések csak akkor tüntethetők fel mozaikszavak formájában, ha azokat Franciaország által az ezekhez a kategóriákhoz meghatározott jelölés kíséri;

e) Olaszország:

- "Denominazione di origine controllata", "Denominazione di origine controllata e garantita", "D.O.C." és "D.O.C.G.";

a Bolzano tartományban termelt D.O.C. borok címkéjén feltüntethető a "Kontrollierte Ursprungsbezeichnung" felirat, a Bolzano tartományban termelt D.O.C.G. borokon pedig a "Kontrollierte und garantierte Ursprungsbezeichnung" felirat;

f) Luxemburg:

- "Marque nationale", amelyet az "Appellation contrôlée" vagy "Appellation d'origine contrôlée" kifejezés követ, együtt a meghatározott termőhely nevével: "Moselle luxembourgeoise" és "A.O.";

a "marque nationale" kifejezés külön címkén is megjelenhet;

g) Portugália:

- "Denominação de origem", "Denominação de origem controlada" és "Indicação de proveniência regulamentada", "D.O.", "D.O.C" és "I.P.R.";

h) Cseh Köztársaság:

- "jakostní šumivé víno stanovené oblasti",

- "aromatické jakostní šumivé víno stanovené oblasti"/"aromatický sekt s.o.";

i) Málta:

- "Denominazzjoni ta' Origini Kontrollata (‘D.O.K.')";

j) Szlovákia:

- "sekt vinohradníckej oblasti",

- "pestovateľský sekt";

j) Szlovénia:

- "kakovostno peneče vino z zaščitenim geografskim poreklom" vagy "kakovostno peneče vino ZGP",

- "vrhunsko peneče vino z zaščitenim geografskim poreklom" vagy "vrhunsko peneče vino ZGP",

- penina,

- "kakovostno peneče vino";

k) Bulgária:

- "Гарантирано наименование за произход" vagy "ГНП";

- "Гарантирано и контролирано наименование за произход" vagy "ГКНП";

l) Románia:

- "Vin spumant cu denumire de origine controlată - D.O.C."

30. cikk

Eltérések a hagyományos egyedi kifejezések kötelező használatától

Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 2. pontja c) alpontjának második francia bekezdésétől eltérve, azok a borok hozhatók forgalomba egyedül a meghatározott termőhely nevének feltüntetésével, amelyek a rájuk vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezések értelmében a következő meghatározott termőhelyek egyikének nevét viselik:

a) Görögország:

- "Σάμος" ("Samos");

b) Spanyolország:

- "Cava",

- "Jerez", "Xérès" vagy "Sherry",

- "Manzanilla";

c) Franciaország:

- "Champagne";

d) Olaszország:

- "Asti",

- "Marsala",

- "Franciacorta";

e) Portugália:

- "Madeira" vagy "Madère",

- "Porto" vagy "Port";

f) Ciprus

- "Κουμανδαρία" (Commandaria).

31. cikk

A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének B. 1. pontja c) alpontjának első francia bekezdésével összhangban, az m. t. minőségi borok leírása vonatkozásában a "meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység" neve alatt a következő értendő:

a) helység vagy helységek csoportját felölelő egység;

b) helyi közigazgatási egység vagy annak egy része;

c) borvidéki körzet vagy ennek egy része.

(2) A termelő tagállamok az adott meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevét engedélyezhetik m. t. minőségi borok esetén, amennyiben

a) ez a földrajzi egység pontosan körülhatárolt;

b) valamennyi szőlő, amelyből ezek a borok készültek, ebből az egységből származik.

(3) Ha az m. t. minőségi bor az (1) bekezdésben említett, meghatározott termőhelyen belüli különböző földrajzi egységekben szüretelt szőlőből készült, a meghatározott termőhely nevén kívül kiegészítő jelölésként csak azon nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetése engedhető meg, amelybe az összes érintett bortermő terület beletartozik.

A 20. cikk rendelkezéseire is figyelemmel azonban a termelő tagállamok engedélyezhetik az m. t. minőségi borok megjelölésében a következők használatát:

a) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ezt a bort a finomított szőlőmustsűrítménytől eltérő, ugyazon a meghatározott termőhelyen belül nyert termékkel édesítették;

b) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha a bor készítése során azon földrajzi egységről származó szőlőket, szőlőmustokat, még erjedésben lévő újborokat vagy - 2008. augusztus 31.-ig bezárólag - borokat, amelyeknek nevét a jelölésben feltüntetni tervezik, olyan termékkel házasítottak, amelyet ugyanazon a meghatározott termőhelyen belül, de ezen egységen kívül nyertek, feltéve, hogy az adott m. t. minőségi bor legalább 85 %-ban azon a földrajzi egységen belül szüretelt szőlőből származik, amelynek a nevét viseli, valamint feltéve - a 2008. augusztus 31.-ig lejáró mentesség esetében -, hogy az érintett termelő tagállam előírásai 1995. szeptember 1. előtt tartalmaztak ilyen rendelkezést.

c) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve együtt egy településnek vagy egy településrésznek vagy olyan települések egyikének a nevével, amelyek területén ez a földrajzi egység elhelyezkedik, amennyiben

i. egy ilyen rendelkezés 1976. szeptember 1-je előtt hagyományos és szokásos volt, és szerepelt az érintett tagállam előírásaiban; valamint

ii. a település vagy településrész nevét, illetve az összeállítandó jegyzékben említett települések valamelyikének a nevét használják az összes olyan településre, amelyek területén ez a földrajzi egység elhelyezkedik.

A termelő tagállamok elkészítik a b) pontban megállapított, 2008. augusztus 31.-ig alkalmazható eltérés hatálya alá tartozó földrajzi egységek típusainak és azon meghatározott termőhelyek nevének a jegyzékét, amelyekhez ezek a földrajzi egységek tartoznak. Ezt a jegyzéket eljuttatják a Bizottsághoz.

A termelő tagállamok elkészítik a c) pont ii. alpontjában említett települések neveinek jegyzékét, és azt eljuttatják a Bizottsághoz.

A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen jegyzékek közzétételéről.

(4) A meghatározott termőhely neve és az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve nem adható

- m. t. minőségi pezsgő és a szóban forgó meghatározott termőhelyen kívülről származó termék házasításából készült bornak,

- olyan m. t. minőségi pezsgőnek, amelyet a szóban forgó meghatározott termőhelyen kívülről származó termékkel édesítettek.

Az első albekezdés nem alkalmazandó azokra a borokra, amelyeket az 1493/1999/EK rendelet VI. mellékletének D. 2. pontja értelmében készítendő jegyzék tartalmaz.

32. cikk

A meghatározott termőhelynél nagyobb földrajzi egység

Amikor a tagállamok az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja c) alpontja második francia bekezdésének alkalmazásában a területükön termelt borokkal kapcsolatban összeállítják azoknak a földrajzi egységeknek a jegyzékét, amelyek nagyobbak a meghatározott termőhelynél, meghatározzák ezek használatának feltételeit, valamint értesítik a Bizottságot a meghozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

33. cikk

A meghatározott termőhelyen belül történő palackozás

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 1. pontja c) alpontja harmadik francia bekezdésének alkalmazásában a tagállamok a területükön termelt borokra vonatkozóan meghatározzák azt a kifejezést, amely azt jelzi, hogy egy bort a meghatározott termőhelyen belül palackoztak, valamint meghatározzák e kifejezés használatának feltételeit.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

(3) Az (1) bekezdésben említett kifejezések csak akkor tüntethetők fel, ha a palackozás a megadott termőhelyen belül vagy olyan létesítményekben történt, amelyek az 1607/2000/EK bizottsági rendelet ( 22 ) 2. cikke értelmében e termőhely közvetlen közelében találhatók.

V. CÍM

IMPORTTERMÉKEKRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

34. cikk

Általános szabályok

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 2. pontjának alkalmazásában, a pezsgők és a habzóborok kivételével, a harmadik országokból származó borok, valamint a II. cím hatálya alá tartozó, harmadik országokban készült termékek címkézése kiegészülhet a következőkkel:

a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával, amennyiben a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is;

b) a termék típusával; a 16. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

c) egy sajátos színnel, amennyiben a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is.

Likőrbor, gyöngyözőbor, szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor és a II. cím hatálya alá tartozó, harmadik országban készült termék esetén az első albekezdés b) pontjában említett jelölés használható, amennyiben a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett adatokat illetően, valamint az importőrnek, illetve - ha a palackozás a Közösségen belül történt, az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 3. pontjának b) alpontjában említett - palackozónak a feltüntetése tekintetében e rendelet 15. cikke (1) bekezdésének, (2) bekezdése első és második albekezdésének, (3) bekezdése első albekezdésének és (4) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

Harmadik országokból származó, földrajzi jelzéssel el nem látott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol az első albekezdésben említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a harmadik ország nevét megelőző "bor" szó feltüntetéséhez használt írásjelek.

Harmadik országokból származó, földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol az első albekezdésben említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a földrajzi jelzés feltüntetéséhez használt írásjelek.

A második és harmadik albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, amikor a települést vagy településrészt egy, az 1493/1999/EK rendelet VII. mellékletének E. pontjában említett kód jelöli.

(3) A 9. cikk (1)-(3) bekezdésétől eltérve, az I. mellékletben felsorolt egyes palacktípusok használhatók harmadik országból származó borok kiszerelésére, feltéve, hogy:

a) az érintett országok megfelelő indokolással ellátott kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz; és

b) teljesülnek a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményekkel egyenértékű követelmények.

Az egyes palacktípusok használatára jogosult harmadik országok felsorolása az adott palacktípus használatára vonatkozó szabályokkal együtt az I. mellékletben található.

Harmadik országokban hagyományosan alkalmazott, de az I. mellékletben nem szereplő egyes palacktípusok jogosultak lehetnek az adott palacktípusra vonatkozóan e cikkben említett oltalomra a Közösségben való forgalomba hozataluk céljából, amennyiben azokra kölcsönös megállapodások alkalmazandók.

Az első albekezdést az érintett harmadik országokkal a Szerződés 133. cikkében megállapított eljárás szerint kötött megállapodások révén kell végrehajtani.

(4) A 37. cikk (1) bekezdését a földrajzi jelzéssel ellátott, közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt szőlőmustra, valamint a földrajzi jelzéssel ellátott, túlérett szőlőből készült borra értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) A 2., 3., 4., 6., a 7. cikk c) pontját, 8. és 12. cikket, valamint a 14. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontját értelemszerűen kell alkalmazni.

35. cikk

Harmadik országok nevének jelölése

Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 2. pontjának d) alpontja szerinti származási ország nevének jelzése a következőkkel egészül ki:

a) a több harmadik országból származó termékeknek egy harmadik országban történt házasításával készült borok esetében az "Európai Közösségen kívüli különböző országokból származó borok keveréke" vagy a "....-ből származó borok keveréke" kifejezéssel, megadva a szóban forgó harmadik országok nevét; vagy

b) az egyik harmadik országból származó szőlőből egy másik harmadik országban készült borok esetében a "...-ban szüretelt szőlőből ...-ban készült bor" kifejezéssel, megadva a szóban forgó harmadik országok nevét.

36. cikk

Földrajzi jelzéssel ellátott importborok

(1) A Kereskedelmi Világszervezet tagjai közé tartozó harmadik országból behozott importborok - közöttük a túlérett szőlőből készült bor és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt szőlőmust - címkéjén szerepelhet az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 2. pontjának d) alpontja szerinti földrajzi jelzés neve, amennyiben ez arra szolgál, hogy egy harmadik ország területéről vagy e harmadik ország egy régiójából, illetve helységéből származóként azonosítsa a bort, amennyiben a termék valamely minőségbeli tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

Az olyan jelzések közül azonban, amelyek kivételesen arra szolgálnak, hogy valamely bort mint egy teljes harmadik országból származót azonosítsanak, az e rendelet IV. mellékletében felsoroltak használhatók egy importált bor címkéjén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett termék olyan harmadik országból származik, amely nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, akkor az abban a bekezdésben megállapított feltételen kívül a következő feltételeknek is teljesülniük kell:

a) az adott földrajzi jelzés pontosan körülhatárolt és az adott harmadik ország teljes szőlőterületénél kisebb szőlőtermő területre vonatkozik;

b) a szőlő, amelyből a termék készült, ebből a földrajzi egységből származik;

c) a szőlőt, amelyből tipikus minőségi ismérveknek megfelelő bor készült, ebben a földrajzi egységben szüretelték; valamint

d) a jelzést az érintett harmadik ország belső piacán a borok megjelölésére használják, és ezt az adott ország jogszabályai szabályozzák.

Az érintett harmadik ország eljuttatja ezen jogszabályait a Bizottsághoz. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a harmadik ország neve bekerül e rendelet V. mellékletének jegyzékébe.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett földrajzi jelzések nem lehetnek összetéveszthetők egy m. t. minőségi bor, asztali bor vagy más, a Közösség és harmadik országok között létrejött megállapodások jegyzékeiben szereplő importbor jelölésére használt földrajzi jelzéssel.

Azonban harmadik országoknak az első albekezdésben említett egyes földrajzi jelzései, amelyek valamely m. t. minőségi bor, asztali bor vagy importbor jelölésére használt földrajzi jelzésekkel megegyeznek, olyan gyakorlati feltételek esetén használhatók, amelyek biztosítják, hogy ezeket a jelzéseket meg lehessen egymástól különböztetni, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az érintett termelőket egyenlő elbánásban részesítsék, és a fogyasztókat ne vezessék félre.

Ezeket a jelzéseket és kifejezéseket, valamint ezeket a gyakorlati feltételeket a VI. melléklet tartalmazza.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett földrajzi jelzések nem használhatók abban az esetben, ha ugyan pontosan utalnak arra a területre, régióra vagy helységre, ahonnan a termék származik, de a nagyközönségben tévesen azt a képzetet kelthetik, hogy más területről származnak.

(5) Harmadik ország (1) és (2) bekezdésben említett földrajzi jelzése feltüntethető az importált bor címkézésén abban az esetben is, ha az adott bornak csak 85 %-a származik azon a termőhelyen szüretelt szőlőből, amelynek a nevét viseli.

37. cikk

A földrajzi jelzéssel ellátott importborok címkéjén feltüntethető egyéb jelölések

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 2. pontjának alkalmazásában a 36. cikkel összhangban földrajzi jelzéssel ellátott, harmadik országból származó borok (a pezsgő, a habzóbor és a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor kivételével, de a túlérett szőlőből készült borokat beleértve), valamint a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, harmadik országban készült, részben erjedt szőlőmustok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:

a) a szüreti évvel; ez a jelölés akkor használható, ha a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is, és ha az adott bor készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-át az adott évben szüretelték, bele nem értve az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét.

A hagyományosan a téli időszakban szüretelt szőlőből nyert borok esetében a szüreti év helyett a folyó gazdasági év kezdetének évét kell feltüntetni;

b) egy vagy több szőlőfajta nevével; ezek a fajták akkor használhatók, ha

i. a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is;

ii. a fajtanevek és szinonimáik megfelelnek az 1227/2000/EK bizottsági rendelet ( 23 ) 20. cikke (3) bekezdése a), b) és c) pontjának;

iii. e rendelet 19. cikkének (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjának követelményei teljesülnek; a 19. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 21. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

d) a termék előállításának módszerére vonatkozó adatokkal, ha a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is;

e) a harmadik országból származó borok és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, harmadik országban készült, részben erjedt szőlőmustok esetében olyan kiegészítő hagyományos kifejezésekkel, amelyek

i. a III. mellékletben nincsenek felsorolva, az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályokkal összhangban, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapítottakat is; és

ii. a III. mellékletben fel vannak sorolva, feltéve, hogy a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is, és megfelelnek az alábbi követelményeknek:

- az érintett országok megalapozott kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és továbbították a hagyományos kifejezések elismerését indokoló vonatkozó szabályokat,

- egyediek,

- kellőképpen megkülönböztethetők és/vagy közismertek az érintett harmadik országban,

- hagyományosan legalább 10 éve alkalmazzák azokat az érintett harmadik országban,

- egy vagy több borkategóriára alkalmazzák azokat az érintett harmadik országban,

- a harmadik ország által megállapított szabályok nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére az adott jelzéssel kapcsolatban.

Emellett a III. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezések némelyike a földrajzi jelzéssel ellátott és harmadik országból származó borok címkézésén alkalmazható a származás helye szerinti harmadik ország nyelvén vagy más nyelven, amennyiben az adott ország hivatalos nyelvétől eltérő nyelv használata hagyományosnak tekinthető a hagyományos kifejezés kapcsán, feltéve, hogy az adott nyelv használatát az érintett ország jogszabályai meghatározzák, és az elmúlt 25 évben folyamatosan használták ezt a nyelvet a hagyományos kifejezésre.

A 23. cikk és a 24. cikk (2), (3) bekezdése, (4) bekezdésének második albekezdése és (6) bekezdésének c) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

Az ii. alpontban említett egyes hagyományos kifejezések esetében az érintett országok jegyzékét a III. melléklet tartalmazza;

f) egy vállalkozás nevével, ha a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is. A 25. cikk (1) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

g) amennyiben a felhasználási feltételek megfelelnek az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó szabályoknak, beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is, arra utaló jelölés, hogy a palackozást

i. a szőlő- és bortermelő gazdaság, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja vagy egy, a termőhelyen található vállalkozás végezte; illetve

ii. a termőhelyen végezték, feltéve, hogy a palackozás az adott termőhelyen vagy e termőhely közvetlen közelében található létesítményekben történt.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelölések egyidejűleg is használhatók, amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a házasításból származó termékeknek legalább 85 %-a az ezen termék leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

37a. cikk

A reprezentatív szakmai szervezet olyan termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása, amely azonos szabályokat elfogadva meghatározott szőlőtermő területen működik, ahol a meghatározott térség termelőinek legalább kétharmada a tagjai közé tartozik, és a térség termelésének legalább kétharmadát adja.

Az érintett harmadik országok előzetesen értesítik a Bizottságot a 12. cikk (1) bekezdésében, a 34. cikk (1) bekezdésében és a 37. cikk (1) bekezdésében említett szabályokról. A harmadik országok közzéteszik továbbá a reprezentatív szakmai szervezetek jegyzékét, a tagokra vonatkozó adatokkal együtt, a IX. mellékletben megállapítottak szerint.

A Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szóban forgó intézkedések nyilvánosságra kerüljenek.

37b. cikk

Likőrbor, gyöngyözőbor, szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor, pezsgő

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 4. pontjának alkalmazásában a likőrborok, a gyöngyözőborok és a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok címkézésén az említett melléklet A. 1. pontjában említett kötelező adatok mellett fel kell tüntetni az importőrt és, amennyiben a bort a Közösségben palackozták, a palackozót.

Az első albekezdésben említett kötelező adatok esetén a 34. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban előállított termékekre.

A 38. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete C. 3. pontjától eltérve, a harmadik országból származó borokon feltüntethető a "likőrbor", a "gyöngyözőbor" illetve a "szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor" kifejezés, ha az adott bor megfelel a 883/2001/EK bizottsági rendelet ( 24 ) XI. melléklete d), g), illetve h) pontjában megállapított követelményeknek.

(3) Az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete E. 1. pontjának harmadik francia bekezdésében említett, harmadik országból származó pezsgőnek az e rendelet VIII. mellékletében szerepelnie kell.

VI. CÍM

LIKŐRBOROKRA, GYÖNGYÖZŐBOROKRA ÉS SZÉNSAV HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐBOROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

38. cikk

Kötelező jelölések

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 4. pontjának alkalmazásában a likőrborok, a gyöngyözőborok és a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok címkéje az említett melléklet A. 1. pontjában említett kötelező jelöléseken kívül tartalmazza a palackozó vagy - 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedény esetén - a feladó nevét vagy cégnevét, valamint tagállamának közigazgatási kerületét; gyöngyözőbor esetén a palackozó nevét a bor készítőjének neve helyettesítheti.

Az első albekezdésben említett adatok esetén a 15. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Közösségben előállított termékekre.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 2. pontjának g) alpontjában említett "szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok" kifejezés az említett melléklet szerinti kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg. Amennyiben ennek a jelölésnek a feltüntetéséhez használt nyelv nem teszi egyértelművé, hogy szénsavat adtak hozzá, a jelölést a "szén-dioxid hozzáadásával készült" szavakkal kell kiegészíteni, ugyanolyan betűtípusú és ugyanakkora méretű írásjelekkel feltüntetve.

Ezeket a jelöléseket a kereskedelmi megnevezéssel egy vonalban vagy közvetlenül az alatt kell feltüntetni.

(3) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete A. 4. pontjának alkalmazásában a Közösségben készült likőrbor és gyöngyözőbor megjelölhető földrajzi jelzéssel. Ilyen esetekben a kereskedelmi megnevezés a következőkből tevődik össze:

a) a "likőrbor", illetve a "gyöngyözőbor" kifejezésből;

b) a földrajzi egység nevéből;

c) egy hagyományos egyedi kifejezésből; ha ebbe a kifejezésbe beletartozik a termék kereskedelmi megnevezése, azt nem kell megismételni.

A tagállamok meghatározzák ezeket a hagyományos egyedi kifejezéseket a területükön termelt borokra.

Az 1493/1999/EK rendelet 51. cikke, e rendelet 28. cikke, valamint az 1493/1999/EK rendelet és e rendelet földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok nevének oltalmára vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokra és a földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyözőborokra.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot a (3) bekezdés végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság minden megfelelő eszközzel gondoskodik ezen intézkedések közzétételéről.

(5) E cikk rendelkezései nem alkalmazandók az m. t. minőségi likőrborokra és az m. t. minőségi gyöngyözőborokra, amelyekre a III. cím alkalmazandó.

39. cikk

Választható jelölések

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 2. pontjának alkalmazásában a Közösségből származó likőrborok, gyöngyözőborok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok címkézése a következő jelölésekkel egészíthető ki:

a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával; e rendelet 15. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

b) a termék típusával, a termelő tagállam által meghatározott feltételek szerint;

c) egy sajátos színnel, a termelő tagállam által meghatározott feltételek szerint; a 17. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet VII. melléklete B. 2. pontjának alkalmazásában a Közösség területéről származó, földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyözőborok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:

a) a szüreti évvel; e rendelet 18. és 20. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 19. és 20. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

c) a díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 21. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

d) a termék feldolgozásának módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a 22. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 23. és 24. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

f) egy vállalkozás nevével; a 25. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban vagy a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja által, vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a 26. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

(3) A b) pont kivételével az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazandó az m. t. minőségi likőrborokra és az m. t. minőségi gyöngyözőborokra, amelyekre a IV. cím alkalmazandó.

VII. CÍM

PEZSGŐKRE ÉS HABZÓBOROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

41. cikk

Habzóborokra vonatkozó szabályok

Az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete D. 2. pontjának f) alpontjában említett "habzóbor" kifejezés az említett melléklet szerinti kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg. Amennyiben az ennek a jelölésnek a feltüntetéséhez használt nyelv nem teszi egyértelművé, hogy szén-dioxidot adtak hozzá, a jelölést a "szén-dioxid hozzáadásával készült" szavakkal kell kiegészíteni, ugyanolyan betűtípusú és ugyanakkora méretű írásjelekkel feltüntetve.

Ezeket a jelöléseket a kereskedelmi megnevezéssel egy vonalban vagy közvetlenül az alatt kell feltüntetni.

42. cikk

Az "eladó" fogalmának meghatározása

(1) Az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete B. 2. pontjának második francia bekezdése szerinti eladónak tekintendő minden olyan - a bortermelő meghatározásába nem tartozó - természetes vagy jogi személy, aki saját nevében azzal a céllal tart pezsgőt vagy habzóbort, hogy azt fogyasztásra forgalomba hozza. Ugyanez érvényes a fent említett természetes vagy jogi személyek csoportjaira.

(2) A 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az 1493/1999/EK rendelet VIII. mellékletének B. 2. pontjában említett jelölésekre.

43. cikk

A meghatározott termőhellyel nem azonos földrajzi egység jelölése

Az egy tagállamnál kisebb és a meghatározott termőhellyel nem azonos olyan földrajzi egységek neveit, amelyek használhatók az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete E. 1. pontjának második francia bekezdése szerint a Közösségből származó minőségi pezsgők címkéjén, e rendelet VII. melléklete sorolja fel.

45. cikk

Kiegészítő rendelkezések

(1) A 23. és 24. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a pezsgőkre.

(2) A 29. cikk (2) bekezdésének, a 30. cikknek és a 31. cikk (4) bekezdésének a rendelkezései alkalmazandók az m. t. minőségi pezsgőkre.

Az 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklete E. 12. pontja a) alpontjának második francia bekezdése alkalmazásában a 22. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az m. t. minőségi pezsgőkre.

(3) A III. és IV. cím rendelkezései, az (1) és (2) bekezdésben említettek kivételével, nem alkalmazandók az m. t. minőségi pezsgőkre.

46. cikk

"Pinot" szőlőfajták

Pezsgő, minőségi pezsgő vagy m. t. minőségi pezsgő esetén a termék megjelölését kiegészítő "Pinot blanc", "Pinot noir" és "Pinot gris" fajtanév, valamint a Közösség egyéb nyelvein ezekkel egyenértékű nevek a "Pinot" szinonimával helyettesíthetők.

VIII. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az olyan, e rendelet által szabályozott termékek, amelyek leírása és kiszerelése megfelelt a forgalomba hozataluk idején hatályos, rájuk vonatkozó rendelkezéseknek, és amelyek leírása és kiszerelése e rendelet hatálybalépése következtében már nem felel meg az említett rendelkezéseknek, a készletek kimerüléséig értékesítés céljából birtokban tarthatók, forgalomba hozhatók és exportálhatók.

Az e rendelet hatálybalépését megelőzően alkalmazott rendelkezésekkel összhangban nyomtatott jelöléseket tartalmazó címkék és előcsomagoláshoz használt anyagok 2004. március 15-ig továbbra is használhatók.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet egyes rendelkezéseitől eltérve, a következő rendelkezések csak 2003. július 31.-ig maradnak alkalmazandók:

a) a 823/87/EGK tanácsi rendelet ( 25 ) 15. cikkének (2) és (7) bekezdése;

b) a 2392/89/EGK tanácsi rendelet ( 26 );

c) a 3895/91/EGK tanácsi rendelet ( 27 ) 2. cikke;

d) a 2333/92/EGK tanácsi rendelet ( 28 ) 8., 9. és 11. cikke;

e) a 822/87/EGK tanácsi rendelet ( 29 ) 72. cikke.

(3) A Magyarországon 2004. május 1-jéig előállított olyan borok, szőlőmust, és pezsgők, amelynek leírása és kiszerelése nem felel meg a 1493/1999/EK rendeletnek vagy ennek a rendeletnek, a készletek kimerüléséig értékesítésre megtartható, forgalomba hozható vagy exportálható, amennyiben megfelel az ezen időpontot megelőzően hatályban lévő, a borra, szőlőmustra, és pezsgőre vonatkozó magyar rendelkezéseknek. Magyarország létrehoz egy, a készletnyilatkozatokat tartalmazó számítógépes adatbázist és nyilatkozatot tesz a csatlakozás időpontjában rendelkezésre álló készletekről.

48. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 3201/90/EGK, 3901/91/EGK és az 554/95/EK rendelet hatályát veszti.

(2) A 881/98/EK és az 1608/2000/EK rendelet hatályát veszti.

49. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2003. augusztus 1.-jétől kell alkalmazni, kivéve 19. cikkének (3) bekezdését, 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (2) bekezdését, amelyeket e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Egyes palacktípusoknak a 9. cikk (1) bekezdésében említett fenntartása

1.

"Flűte d'Alsace"

a) típus: egyenes hengeres testű, hosszú nyakú üvegpalack, hozzávetőleg a következő méretarányokkal:

teljes magasság/alap átmérője = 5:1;

a hengeres rész magassága = teljes magasság/3;

b) a francia területen szüretelt szőlőből készült borok közül az ilyen típusú palack a következő m. t. minőségi borok számára van fenntartva:

- "Alsace" vagy "vin d'Alsace", "Alsace Grand Cru",

- "Crépy",

- "Château-Grillet",

- "Côtes de Provence", vörös és rozé,

- "Cassis",

- "Jurançon", "Jurançon sec",

- "Béarn", "Béarn-Bellocq", rozé,

- "Tavel", rozé.

Az e palacktípusok használatára vonatkozó korlátozás csak francia területen szüretelt szőlőből készült borok esetén alkalmazandó.

2.

"Bocksbeutel", illetve "Cantil"

a) típus: rövid nyakú üvegpalack, öblös, de laposra formált; az alapnál és a legdomborúbb ponton a palack keresztmetszete ellipszoid alakú;

az ellipszoid-keresztmetszet hosszabb és rövidebb tengelye közötti arány = hozzávetőleg 2:1;

a domború palacktest magasságának aránya a palack hengeres nyakához = hozzávetőleg 2,5:1;

b) az ilyen típusú palack a következő borok számára van fenntartva:

i. német m. t. minőségi borok:

- Franken,

- Baden,

- Taubertalból és Schüpfergrundból származó borok,

- Baden-Baden településének a következő részeiről származó borok: Neuweier, Steinbach, Umweg és Varnhalt;

ii. olasz m. t. minőségi borok:

- Santa Maddalena (St. Magdalener),

- a Sylvaner és a Müller-Thurgau fajtából készített Valle Isarco (Eisacktaler),

- a Pinot bianco fajtából készített Terlaner,

- Bozner Leiten,

- a Riesling, Müller-Thurgau, Pinot nero, Moscato giallo, Sylvaner, Lagrein, Pinot blanco (Weissburgunder) és a Moscato rosa (Rosenmuskateller) fajtából készített Alto Adige (Südtiroler),

- Greco di Bianco,

- a Moscato fajtából készített Trentino;

iii. görög borok:

- Agioritiko,

- Rombola Kephalonias,

- Kefalónia szigetéről származó borok,

- Párosz szigetéről származó borok,

- Peloponnészoszról származó tájborok;

iv. portugál borok:

- rozé borok, illetve kizárólag azok az egyéb m. t. minőségi borok és "vinho regional" borok, amelyekről bizonyítható, hogy már m. t. minőségi bor és "vinho regional" osztályba sorolásuk előtt, tisztességes és hagyományos módon "cantil" típusú palackokba szerelték ki őket.

3.

"Clavelin"

a) típus: 0,62 literes, rövid nyakú üvegpalack, amelynek hengeres teste és széles válla zömök külsőt kölcsönöz, hozzávetőleg a következő méretarányokkal:

teljes magasság/alap átmérője = 2,75;

a hengeres rész magassága = teljes magasság/2;

b) az ilyen típusú palack a következő borfajták számára van fenntartva:

francia m. t. minőségi borok:

- Côte de Jura,

- Arbois,

- L'Étoile,

- Château Chalon.

II. MELLÉKLET

A földrajzi jelzést tartalmazó és a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban a borok címkéin feltüntethető szőlőfajtanevek és szinonimáik ( 30 ) jegyzéke

III. MELLÉKLET

A 24. cikkben említett hagyományos kifejezések jegyzéke

IV. MELLÉKLET

Olyan, a 36. cikk (1) bekezdésében említett jelzések, amelyek kivételesen arra szolgálnak, hogy valamely bort mint egy teljes egészében harmadik országból származót azonosítsanak

(...)

V. MELLÉKLET

Azoknak a 36. cikk (2) bekezdésében említett harmadik országoknak a jegyzéke, amelyek nem tagjai a Kereskedelmi Világszervezetnek

1. Algéria

2. Orosz Föderáció

3. San Marino

4. Ukrajna

5. Szerbia és Montenegró.

VI. MELLÉKLET

A 36. cikk (3) bekezdésében említett megegyező földrajzi nevek listája, valamint használatuk gyakorlati feltételei

(...)

VII. MELLÉKLET

A Közösségből származó minőségi pezsgők címkéjén használható földrajzi egységek neveinek a 43. cikkben említett listája

1. Németország:

Rhein-Mosel:

a) Rhein

b) Mosel

Bajorország:

a) Main

b) Lindau

c) Bayerische Donau

2. Ausztria:

Steiermark

3. Egyesült Királyság:

a) England

b) Wales

VIII. MELLÉKLET

Az olyan, harmadik országból származó pezsgők 44. cikkben említett listája, amelyek előállítási feltételeit azonosnak ismerték el egy földrajzi egység nevét viselő minőségi pezsgőre meghatározottakkal

3. Dél-Afrikából származó pezsgők, amelyek esetében az illetékes hatósági szerv a V I 1 dokumentumon feltüntette, hogy a szóban forgó pezsgőt olyan alapanyagokból állították elő, amelyek a dél-afrikai rendelkezéseknek megfelelően leírhatók a "cultivar wine", "wine of origin", "vintage wine" vagy "superior wine" jelöléssel.

4. Az Amerikai Egyesült Államokból származó pezsgők, amelyek esetében az illetékes hatósági szerv vagy az illetékes hatósági szerv által felhatalmazott termelő a V I 1 dokumentumon feltüntette, hogy a szóban forgó pezsgőt olyan alapanyagokból állították elő, amelyek az Egyesült Államok rendelkezéseinek megfelelően leírhatók egy eredetmegjelöléssel (= appellation of origine), a Vitis labrusca fajtáktól eltérő valamely szőlőfajta nevével vagy egy adott "vintage year" (szüreti év) megadásával.

5. A volt Szovjetunió területéről származó pezsgők, amelyek esetében az illetékes hatósági szerv a V I 1 dokumentumon feltüntette, hogy a szóban forgó pezsgő mind az előállításához felhasználható alapanyagok, mind pedig a késztermékre vonatkozó minőségi feltételek tekintetében megfelel a belföldi rendelkezéseknek.

IX. MELLÉKLET

A 37a. cikkben említett reprezentatív szakmai szervezetek és tagjaik jegyzéke

X. MELLÉKLET

A 22. cikk (3) bekezdése alapján a borok címkéin feltüntethető kifejezések

( 1 ) HL L 345., 2001.12.29., 10. o.

( 2 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 3 ) HL L 128., 2001.5.10., 54. o.

( 4 ) HL L 309., 1990.11.8., 1. o.

( 5 ) HL L 368., 1991.12.31., 15. o.

( 6 ) HL L 252., 1996.10.4., 10. o.

( 7 ) HL L 56., 1995.3.14., 3. o.

( 8 ) HL L 185., 2000.7.25., 24. o.

( 9 ) HL L 124., 1998.4.25., 22. o.

( 10 ) HL L 398., 1989.12.30., 18. o.

( 11 ) HL L 42., 1975.2.15., 1. o.

( 12 ) HL L 65., 1992.3.11., 32. o.

( 13 ) HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

( 14 ) HL L 310., 2001.11.28., 19. o.

( 15 ) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

( 16 ) HL L 128., 2001.5.10., 32. o.

( 17 ) HL L 75., 2002.3.16., 21. o.

( 18 ) HL L 198., 1991.7.22., 1. o.

( 19 ) HL L 109., 2002.4.25., 20. o.

( 20 ) HL L 365., 1994.12.31., 10. o.

( 21 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

( 22 ) HL L 185., 2000.7.25., 17. o.

( 23 ) HL L 143., 2000.6.16., 1. o.

( 24 ) HL L 128., 2001.5.10., 1. o.

( 25 ) HL L 84., 1987.3.27., 59. o.

( 26 ) HL L 232., 1989.8.9., 13. o.

( 27 ) HL L 368., 1991.12.31., 1. o.

( 28 ) HL L 231., 1992.8.13., 9. o.

( 29 ) HL L 84., 1987.3.27., 1. o.

( 30 ) Ezek a fajtanevek és a szinonimáik teljesen, vagy részben, vagy fordításban, vagy melléknévi formában megfelelnek a borok leírására használt földrajzi jelzéseknek.