78/2016. (XII. 29.) HM utasítás

az ingó vagyontárgyak ideiglenes használatba adásának rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] Az utasítás hatálya - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezetekre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet), valamint a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményre (a továbbiakban: köznevelési intézmény) terjed ki.

2. § Az utasítás alkalmazásában:

a)[2] állományilletékes parancsnok: a vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szervezet, illetve köznevelési intézmény parancsnoka vagy vezetője,

b)[3] átadó: a használatba adási szerződésben szereplő ingó vagyontárgyat nyilvántartó és a használatba vevő részére átadó honvédelmi szervezet, illetve köznevelési intézmény,

c) átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet,

d)[4] használatba adás: ingó vagyontárgy használati jogának ingyenesen vagy ellenérték fejében történő ideiglenes átengedése nem honvédelmi szervezet, illetve köznevelési intézmény részére,

e)[5] használatba adó: a honvédelmi szervezet, illetve köznevelési intézmény részéről a használatba adási szerződés aláírására jogosult személy,

f) használatba vevő: az a természetes személy vagy átlátható szervezet, akinek az ingó vagyontárgy használati jogát ideiglenesen átengedik,

g)[6] HM társadalmi kapcsolatokért felelős szerv: Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) Katonai és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály,

h)[7] HM Társaságok: a Hvt. 1. mellékletében felsorolt állami tulajdonú gazdasági társaságok, illetve azok jogutódai,

i) HM vagyonkezelő képviselője: a miniszter által kiadott megbízólevélben megjelölt személy,

j) társadalmi rendezvény: az önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek, oktatási intézmények által szervezett nemzeti, állami, egyházi, társadalmi ünnep, kulturális, sport és egyéb rendezvény.

2. A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgyak használatba adására vonatkozó általános szabályok

3. § (1) Az állami tulajdonban és HM vagyonkezelésben lévő (a továbbiakban: HM vagyonkezelésű) ingó vagyontárgy használatba - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csak visszterhesen adható.

(2) Olyan tevékenységhez vagy rendezvényhez, amely a közönség számára csak anyagi ellenszolgáltatás teljesítése ellenében látogatható vagy vehető igénybe, vagy a használatba vevő az ingóságot jövedelemszerzés érdekében kívánja közvetlenül vagy közvetetten használni, a HM vagyonkezelésű ingó vagyontárgy kizárólag a kereskedelmi forgalomban általánosan elérhető ellenérték fejében adható bérbe.

(3) A honvédségi járművek, harcjárművek és áramforrás aggregátok használatba adását a honvédségi járművek fenntartásáról szóló 18/2009. (XII. 18.) HM rendelet 7. §-a alapján a miniszter engedélyezi.

(4) A HM vagyonkezelésű ingó vagyontárgy ingyenesen kizárólag az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható használatba. A kérelmező az általa végrehajtani tervezett közfeladatot és ezzel összefüggésben az ingó vagyontárgy közfeladat ellátására irányuló felhasználását hitelt érdemlően igazolni köteles, melyet a szerződéskötésre jogosult vizsgál.

(5) A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) alapleltárában lévő védett kulturális javakról készült másolatok (a továbbiakban: műtárgymásolatok), rekonstrukciók és kiállítási segédanyagok térítésmentesen adhatóak használatba határozott időtartamú haszonkölcsön szerződés keretében átlátható szervezet részére, ha a használó a műtárgymásolatok, rekonstrukciók és kiállítási segédanyagok kölcsönvételét közfeladat ellátása céljából, különösen kiállítás szervezése érdekében, kiállítási céllal kéri.

(6) A műtárgymásolatok, rekonstrukciók és kiállítási segédanyagok használatba adásáról szóló szerződést a használatba vevővel a HM HIM parancsnoka köti meg.

(7) A HM HIM alapleltárában lévő védett kulturális javak használatba adása során a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. § (1) Használatba adási szerződés megkötésére a használatba vevő kérelmére, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan betartása mellett kerülhet sor.

(2)[8] Az írásbeli, indokolt kérelmet a használatbavétel tervezett kezdő időpontját legalább 30 nappal megelőzően kell benyújtani a vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szervezethez, illetve köznevelési intézményhez, HM vagyonkezelő képviselőjéhez vagy a HM társadalmi kapcsolatokért felelős szervéhez.

(3)[9] Ha a kérelem beérkezésének időpontja legalább 30 nappal nem előzi meg a tervezett használatbavétel kezdő időpontját, a kérelem indokolás nélkül elutasítható a 7. § (1) bekezdés a) pontja esetén a HM honvédelmi államtitkár (a továbbiakban: HM HOÁT), egyéb igény esetén a használatba adó vagy felettes szerve egyetértésével. Az elutasítást a kérelmet kézhez vevő küldi meg a kérelmezőnek.

5. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgyak használatba adására csak akkor kerülhet sor, ha az

a) honvédelmi érdeket nem sért,

b) a honvédelmi feladatok ellátását nem akadályozza, és

c) a HM és az MH társadalmi megítélését előnyösen érinti.

(2) A használatba adás iránti kérelem olyan mértékben teljesíthető, hogy az igazodjon

a) a használatba vevő társadalmi szerepvállalásához és

b) a használatbavétel általa megjelölt céljához, jelentőségéhez.

(3) Ingó vagyontárgy használatba adására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 25. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll,

b)[10] a feladat végrehajtásában érintett honvédelmi szervezettel, illetve köznevelési intézménnyel szemben bármely jogcímen lejárt tartozással rendelkezik, vagy

c) nem vállalja az Nvtv. 11. § (11) bekezdésében foglalt kötelezettségek betartását.

6. § (1) Versenyeztetés mellőzésével csak a Vtv. 24. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben adható használatba ingó vagyontárgy.

(2) Az ingó vagyontárgy használatba adásáról az utasítás előírásaira figyelemmel a használatba adó a használatba vevővel polgári jogi szerződést köt.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell az Nvtv. 11. § (10)-(12) bekezdésében foglaltakat.

7. § (1) Az ingó vagyontárgy használatba adására vonatkozó kérelmet a 4-6. §-ban foglaltak figyelembevételével az állományilletékes parancsnok bírálja el, kivéve ha a szerződés

a) tárgyának használatbavétele társadalmi rendezvényhez kötődik, és a szerződés összesített, általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) tartalom nélkül számított összege meghaladja az ötszázezer forintot,

b) tárgyának használatbavétele nem kötődik társadalmi rendezvényhez, és a szerződés összesített, ÁFA tartalom nélkül számolt összege meghaladja az ötszázezer forintot,

c) időtartama több mint 10 nap,

d) tárgya honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingó vagyontárgy, vagy

e) térítés nélküli használatba adásra vonatkozik, és az ingó vagyontárgy összesített egyedi bruttó nyilvántartási értéke meghaladja az ötmillió forintot.

(2)[11] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szerződést a Hvt. 36. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 20. pontjában foglaltakra figyelemmel, az Alaptörvény 53. cikke és a Kat. 44. §-a szerinti veszélyhelyzet, a Kat. 3. § 5. pontja szerinti katasztrófa, 9. pontja szerinti katasztrófaveszély esetén - a veszélyhelyzet, katasztrófa, katasztrófahelyzet időtartamára, de legfeljebb egyszeri 90 napra - külön engedélyeztetési eljárás nélkül, az állományilletékes parancsnok saját hatáskörben is jogosult megkötni, a HM vagyonkezelő képviselő és a Magyar Honvédség parancsnoka egyidejű tájékoztatása mellett.

(3)[12] Az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben az ingó vagyontárgy használatba adásának engedélyezésére a 4-6. § figyelembevételével a HM HOÁT, a szerződés megkötésére a HM vagyonkezelő képviselője jogosult.

(4) Az (1) bekezdés b)-e) pontja alá tartozó esetekben a kérelmet saját hatáskörben elbírálni és a szerződést megkötni a HM vagyonkezelő képviselője jogosult.

(5)[13] A Honvéd Kadét Program keretén belül használatba adásra kerülő ingó vagyontárgyak vonatkozásában a hazafias és általános honvédelmi neveléssel, valamint a Honvéd Kadét Programmal összefüggő feladatokról szóló HM utasításban foglaltaknak megfelelően a HM Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztály intézkedése alapján az állományilletékes parancsnok saját hatáskörben jogosult a szerződést megkötni.

8. § (1)[14] Ha az ingó vagyontárgy használatbavételére vonatkozó kérelem a vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szervezethez, illetve köznevelési intézményhez érkezik, és a szerződéskötés nem tartozik az állományilletékes parancsnok hatáskörébe, akkor a kérelmet a szolgálati út betartásával, a Magyar Honvédség Parancsnoksága (a továbbiakban: MHP) Tervezési és Vezetési Főnökségen (a továbbiakban: MHP TVF) keresztül megküldi a 7. § (1) bekezdés a) pontja esetén HM társadalmi kapcsolatokért felelős szerve részére és a 7. § (1) bekezdés b)-e) pontja esetén a HM vagyonkezelő képviselője részére.

(2) Az állományilletékes parancsnok (1) bekezdés szerinti felterjesztése tartalmazza az alábbiakat:

a) rendelkezésre áll-e a kérelmezett ingó vagyontárgy,

b) a használatba adása nem ütközik-e jogszabályba, belső szabályozóba vagy egyéb akadályba,

c) a javasolt ellenérték mértékét,

d) a humánerőforrás-szükségletet és annak költségét és

e) a használatba adásra vonatkozó javaslatot.

9. § (1)[15] Ha az ingó vagyontárgy használatba adására vonatkozó kérelem nem a vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szervezethez, illetve köznevelési intézményhez érkezik, a honvédelmi szervezet, illetve köznevelési intézmény vezetője, parancsnoka azt az MHP TVF-nek küldi meg.

(2) Az MHP TVF a 8. § (2) bekezdés szerinti felterjesztésben részletezett információkról és javaslatáról[16]

a) a 7. § (1) bekezdés esetén az állományilletékes parancsnokot,

b) a 7. § (1) bekezdés a) pontja esetén HM társadalmi kapcsolatokért felelős szervet és

c) a 7. § (1) bekezdés b)-e) pontjai esetén a HM vagyonkezelő képviselőt

tájékoztatja.

10. § A szerződés megkötésének előfeltétele az 5. és 6. §-ban, valamint ingyenes használatra vonatkozó kérelem esetén a 3. § (4) és (5) bekezdésben foglaltak teljesülése.

11. § (1) A használatba adási szerződést úgy kell megkötni, hogy a használatba adó jogosult legyen azt kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondani, ha a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán

a) a szerződést megkötő használatba vevő már nem minősül átlátható szervezetnek,

b) az 5. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn vagy veszélybe kerülnek, vagy

c) a használó veszélyezteti a használatba adott vagyontárgy állagmegóvását, és e tevékenységével felszólítást követően sem hagy fel.

(2) A használatba adási szerződésnek tartalmaznia kell

a) a használó kártérítési felelősségét, legalább a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény általános szabályaira történő hivatkozással,

b) a szerződés biztosítékait, különösen a vagyontárgy értékéhez igazodó kötbérre vonatkozó kikötést és

c) az ingó vagyontárgy átadására, szállítására és visszaszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket.

12. § A HM vagyonkezelő képviselője az általa megkötött szerződés egy példányát megküldi az állományilletékes parancsnok részére, aki

a) intézkedik az ingóságok átadására és visszavételére, jegyzőkönyv felvétele mellett,

b) intézkedik a használatba adás ellenértékének kiszámlázására,

c) figyelemmel kíséri a szerződés teljesülését,

d) megteszi az egyéb szükséges intézkedéseket a szerződésben foglaltak teljesülése érdekében, és

e) a szerződés teljesüléséről 30 napon belül, a használatba vevő szerződésszegéséről haladéktalanul értesíti a HM vagyonkezelő képviselőjét.

3. A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgyak használatba adása társadalmi rendezvényhez

13. § A HM társadalmi kapcsolatokért felelős szerv a HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgyak társadalmi rendezvényhez történő használatba adása során

a) megvizsgálja, hogy a használatba adás hozzájárul-e a HM és az MH kedvező társadalmi megítéléséhez,

b) ha szükséges, egyeztetést folytat le a HM vagyonkezelő képviselőjével és a HM szakmailag illetékes szerveivel,

c) ellenőrzi a kérelmező cégjogi és köztartozásra vonatkozó adatait, és

d)[17] az MHP TVF által adott, 8. § (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakról szóló tájékoztatás figyelembevételével kialakítja véleményét, amelyet rövid indokolással felterjeszt a HM HOÁT részére.

14. § (1)[18] Ha a HM HOÁT a kérelem teljesítését támogatja, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős szerv felkéri a HM vagyonkezelő képviselőjét a használatba adásra vonatkozó szerződés megkötésére.

(2) A kérelem elutasítása esetén a HM társadalmi kapcsolatokért felelős szerv előkészíti az igénylő részére szóló válaszlevelet.

15. § Ha az igénylő kérelmét a tárca egy alkalommal már elutasította, és megállapítható, hogy az elutasítás korábbi indokai az újabb kérelem benyújtásakor is fennállnak, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős szerv az új kérelmet a korábbi elutasított kérelemre való hivatkozással válaszolja meg.

4. A használat ellenértéke

16. § (1) A használatba adás során minden esetben törekedni kell a lehető legmagasabb ellenérték elérésére. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdés f) pontjára figyelemmel ellenérték az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződésben megállapított, az állami vagyon használata, hasznosítása fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység vagy pénzben kifejezett értékű más ellenszolgáltatás.

(2)[19] Az érték megállapítása során - a Vtv. 23. § (3) bekezdésében előírt pénzügyileg, gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítás követelményeinek érvényesítése érdekében - figyelemmel kell lenni az ingó vagyontárgy értékcsökkenésére, a feladat végrehajtásában érintett honvédelmi szervezetnél, illetve köznevelési intézménynél felmerülő költségekre, így biztosítva legalább az önköltség megtérülését és az állagmegóvási kötelezettség teljesítését, illetve az ingóság használatával összefüggésben közvetlenül és közvetve felmerülő valamennyi költség megtérülését.

(3) A használatba adásra vonatkozó szerződésben az ingó vagyontárgy számviteli jogszabályok alapján meghatározott, a használatba adás idejére számított értékcsökkenési leírása mértékének megfelelő ellenértéknél kevesebbet megállapítani nem lehet.

(4) Ruházati szakanyag és felszerelés, valamint elhelyezési szakanyag esetén a hatályos belső rendelkezésben megállapított használatba adási díj minősül ellenértéknek.

(5)[20] Ha az értékcsökkenés nem meghatározható vagy értékcsökkenés nincs, a használatba adás javasolt ellenértékét az eszköz becsült értéke alapján a vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szervezet, illetve köznevelési intézmény személyi állományából alakult bizottság állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevétele mellett.

(6) Ha az eszköz kereskedelmi forgalomban nem kapható, az állományilletékes parancsnok a használatba adás ellenértékének meghatározását a középirányító logisztikai szervezet vezetőjétől kéri.

17. § A használatba adó a 16. § alapján megállapított ellenértéket csökkentheti

a)[21] a honvédelmi szervezet, illetve a köznevelési intézmény feladatai teljesítésének elősegítése, ellátása, támogatása, biztosítása vagy a honvédelmi szervezet, illetve a köznevelési intézmény személyi állománya kulturális, sport, jóléti és szociális helyzetének javítása céljából a HM Társaságok részére történő használatba adás esetén, ha ezen körülmények igazolhatóan alátámaszthatóak,

b)[22] a Vtv. 23. § (3) bekezdésére figyelemmel a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár engedélye alapján, a HM Társaságok részére, az alaprendeltetés szerinti feladataik végrehajtása érdekében használatukba kerülő ingó vagyontárgyak esetén, és

c)[23] a Vtv. 23. § (3) bekezdésére figyelemmel a HM HOÁT engedélye alapján, ha a használatba adás a HM és az MH társadalmi megítélését különösen előnyösen érinti.

18. § (1) Ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a használatba vevő ellenértékként a vagyon értékét növelő, a HM vagyonkezelő képviselője által előzetesen engedélyezett beruházást, felújítást hajt végre vagy új eszközt hoz létre, annak a használatba adási szerződésben előírt módon meghatározott és a használatba adó részére kiszámlázott értékét a használatba vevő - a használatba adási szerződésben meghatározottak szerint - a használatba adóval szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.

(2) Az elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott bruttó elszámolás elve nem sérülhet.

19. §[24] A HM vagyonkezelésében lévő ingóságok használatba adásából befolyó bevételek felhasználására és elszámolására a honvédelmi szervezetek költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló HM utasítás szabályait kell alkalmazni.

5. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az ingó vagyontárgyak harmadik személy részére történő használatba adásának és a katonazenekarok biztosításának rendjéről szóló 27/2012. (IV. 21.) HM utasítás 1-11. §-a.

Dr. Simicskó István s. k.,

honvédelmi miniszter