18/2009. (XII. 18.) HM rendelet

a honvédségi járművek fenntartásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pontjában, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1] E rendelet hatálya kiterjed:

a)[2] a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő, a HM, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezetei (a továbbiakban együtt: honvédségi szervezetek) által üzemeltetett honvédségi járművek üzemben tartására, forgalomba helyezésére, forgalomban tartására, forgalomból kivonására, műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálatára,

b) a honvédségi szervezetek működése érdekében tartósan bérelt, lízingelt járművek üzemben tartására, használatára,

c) a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő harckocsikra, harcjárművekre (a továbbiakban együtt: harcjárművek) és az áramforrás aggregátokra a nem honvédségi szervezetek részére történő kiegészítő tevékenység keretében végzett igénybevétel vonatkozásában.

2. § E rendelet alkalmazásában

a)[3] honvédségi jármű: a magyar állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő, a honvédségi szervezetek által üzemeltetett, hatósági jelzéssel és okmányokkal ellátott - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. fejezetében meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, kerekes mezőgazdasági vontató, motorkerékpár, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár, ide nem értve a kerekes harcjárműveket,

b) honvédségi vontatmány: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR) a biztonsági fékezésre előírt követelményeket teljesítő honvédségi járművel vontatott, olyan - pótkocsinak nem minősülő - speciális, katonai célra készült, egy vagy többtengelyű eszköz, amely - a saját működéséhez szükséges felszerelés szállítását kivéve - teherszállításra nem alkalmas, illetve rendeltetésszerűen ilyen igénybevétele nem tervezett,

c) honvédségi járműszerelvény: honvédségi járműből és hozzá kapcsolt pótkocsiból vagy honvédségi vontatmányból álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció,

d) üzemeltető szervezet: az állománytáblában, illetve munkaköri jegyzékben rendszeresített honvédségi járműveket rendeltetésszerűen fenntartó, alkalmazó honvédségi szervezet.

e)[4] sebesültszállító jármű: a többcélú honvédségi járműből átszereléssel kialakított jármű, amely kétszintes elrendezéssel 12 db, az MH-nál rendszeresített hordágyat, valamint 1 fő gépkocsivezetőt és 2 fő egészségügyi szakszemélyzetet képes befogadni,

f)[5] többcélú honvédségi jármű: olyan, a rendeltetésszerű használat során közutat is igénybe vevő, az MH-nál rendszeresített és üzemeltetett M3 kategóriájú, legalább 40 ülő utas és 1 fő gépkocsivezető befogadóképességű jármű, amely különleges körülmények fennállása esetén sebesültszállító vagy törzsvezetési pontként alkalmazható kivitelre átszerelhető, és a különleges helyzet megszűnését követően eredeti funkciója visszaállítható,

g)[6] törzsvezetési pontként alkalmazott jármű: a többcélú honvédségi járműből átszereléssel kialakított 20 fő, valamint 1 fő gépjárművezető befogadóképességű jármű, amely alkalmas speciális kommunikációs és elektronikus eszközök fogadására, számítógépes munkahelyek kialakítására és az állóhelyi üzemeltetéshez önálló áramforrással rendelkezik.

A honvédségi járművek igénybevétele

3. § (1)[7] Honvédségi járművet a honvédségi szervezetek, illetve a Magyarországon települő katonai szervezet állományába tartozó személyek vezethetnek.

(1a)[8] Honvédségi járművet vezethet továbbá a honvédségi szervezetekhez munkavégzésre más munkáltatótól kirendelt vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönzött személy, valamint a honvédségi érdekkörbe tartozó civil szervezetek tagja is, a honvédségi szervezetek állományába tartozó személyekkel szemben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

(1b)[9] A honvédségi érdekkörbe tartozó civil szervezetek tagjai részére a honvédségi jármű vezetését szolgálati érdekből kérelemre a honvédelmi miniszter engedélyezi.

(2)[10] Erre irányuló nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - a honvédségi járművek külföldi fegyveres erők tagjai által történő használatának feltételeit rögzítő két- vagy többoldalú megállapodásban foglaltak teljesítése esetén - a parancsnoka engedélyével külföldi fegyveres erők állományába tartozó személy is vezethet honvédségi járművet, ha rendelkezik az adott járműkategóriára a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 17. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerinti érvényes vezetői engedéllyel.

4. § (1) A honvédségi járműveket a rendeltetésüknek és igénybevételi jellegüknek megfelelően szolgálati feladat végrehajtására kell igénybe venni.

(2) A honvédségi járművek és áramforrás aggregátok - külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával - a honvédségi szervezetek szolgálati tevékenységével, napi életével összefüggő kulturális, sport, valamint magáncélra is igénybe vehetők.

(3)[11] A honvédségi szervezetek állományába tartozó személyek részére a honvédségi személygépkocsi lakás és a munkahely közötti utazással kapcsolatos használatát a honvédelmi miniszter engedélyezi. A honvédelmi miniszter által adott engedélyek kiadását és nyilvántartását a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett járműnyilvántartásba, a jármű törzskönyvébe és forgalmi engedélyébe tulajdonosként bejegyzett honvédségi szervezet (a továbbiakban: tulajdonosként bejegyzett szervezet) végzi.

(4)[12] Azon gazdasági társaságok, amelyeknél a vagyonkezelői, illetve az állam nevében a tulajdonosi jogokat a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, valamint a honvédségi érdekkörbe tartozó civil szervezetek a honvédségi járműveket a HM-el kötött megállapodásban foglaltak szerint használhatják.

(5)[13] A honvédségi járművek, harcjárművek és áramforrás aggregátok igénybevétele nem honvédségi szervezetek, természetes személyek, jogi személyek részére egyedi igény esetén - a (6) és (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiegészítő tevékenység keretében engedélyezhető.

(6)[14] A honvédelmi miniszter által fenntartott köznevelési intézmény részére a honvédségi járművek, harcjárművek és áramforrás aggregátok igénybevétele honvédségi érdekből térítésmentesen engedélyezhető.

(7)[15] Honvédségi érdekből a honvédségi szervezetekhez érkező delegációk, és nem honvédségi szervezetek tagjainak honvédségi járműveken a honvédségi szervezetek állományával együtt történő szállítása térítésmentesen engedélyezhető.

5. § (1) A honvédségi jármű országhatáron kívüli igénybevétele kizárólag szolgálati célból és csak abban az esetben engedélyezhető, ha ez a megoldás a közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételénél gazdaságosabb.

(2) A honvédségi jármű országhatáron kívüli igénybevételét a kiutazást elrendelő személy engedélyezheti.

(3) A honvédségi jármű országhatáron kívüli igénybevételének engedélyezéséről az igazolást és a nemzetközi gépjármű-biztosítási kártyát az üzemeltető szervezetek részére a tulajdonosként bejegyzett szervezet adja ki és tartja nyilván.

(4)[16] A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNbSZ) által üzemeltetett honvédségi járművek országhatáron kívüli igénybevételére az érintett főigazgató által meghatározott szabályok irányadók.

6. § A közlekedésbiztonsággal, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és CASCO biztosítással kapcsolatos MH szintű szakmai, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat a tulajdonosként bejegyzett szervezet végzi.

7. § A honvédségi járművek, harcjárművek és áramforrás aggregátok kiegészítő tevékenység keretében végzett igénybevételét nem honvédségi szervezetek, természetes személyek és jogi személyek részére a honvédelmi miniszter engedélyezi.

8. § (1) A kiegészítő tevékenység keretében végzett igénybevétel engedélyezése esetén a feladat végrehajtására csak a kijelölt üzemeltető szervezet parancsnoka által saját hatáskörben megkötött, az igénybevételre vonatkozó - a költségtérítést is részletező - szerződés alapján kerülhet sor.

(2) Az igénybevétel minimális térítési költségét, a szokásos piaci ár figyelembevételével, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 255. §-a szerint kell meghatározni.

(3) Az igénybevétel során felhasznált hajtóanyag (kilométer, üzemóra) az üzemeltető szervezet éves keretét nem terheli.

A honvédségi járművek forgalomba helyezése, forgalomban tartása és forgalomból történő kivonása

9. § (1)[17] A honvédségi szervezetek által üzemben tartott járművek tekintetében az MR, az R1., a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R2.) és a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A KNbSZ üzemeltetésében lévő azon járművekre, amelyek hatósági engedélyébe tulajdonosként vagy üzembentartóként a KNbSZ került bejegyzésre, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati gépjárművei forgalomba helyezése előtti és időszakos műszaki vizsgálatával, környezetvédelmi felülvizsgálatával, valamint a gépjárművek hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásával kapcsolatos külön szabályokról szóló 5/1998. (III. 6.) HM rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2)[18] A járművek honvédségi alkalmazásáról a rendszeresítési határozatot vagy az alkalmazásba vételi határozatot kiadó személy dönt.

(3)[19] A forgalomba helyezést megelőzően a honvédségi járművet forgalombahelyezési engedéllyel kell ellátni, amely tanúsítja, hogy a jármű a műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, valamint a gazdaságos üzemeltetés feltételeinek megfelel.

(4)[20] A már forgalomba helyezett honvédségi jármű átalakításához szükséges előzetes engedély kiadására vonatkozó kérelmet a közlekedési hatósághoz - a szaktervező által jóváhagyott műszaki dokumentációval együtt - csak a hadfelszerelés fejlesztésekért felelős HM szervezet vezetőjének hozzájárulásával lehet benyújtani.

9/A. §[21] (1) A Magyarország területén belföldi forgalomban résztvevő honvédségi autóbuszok tekintetében az R3.

a) 3. § (1) bekezdés d) pontja és 30. §-a szerinti közúti személyszállítási igazolványra,

b) 33. §-a szerinti saját számlás menetlevélre

vonatkozó követelményeket nem kell alkalmazni.

(2) A honvédségi teherjárművek tekintetében

a) az R3. 31. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi egyezmény alapján kiadott engedélyre,

b) az R3. 33. §-a szerinti saját számlás menetlevélre,

c) az R3. 24. § (1) bekezdése szerinti jármű-tömegbizonylatra,

vonatkozó követelményeket nem kell alkalmazni.

(3)[22] A honvédségi teherjárművek tekintetében az R3. 3. § (1) bekezdés b) pontja és 29. §-a szerinti közúti áruszállítási igazolványra vonatkozó követelményeket nem kell alkalmazni.

10. § (1) A honvédségi járművek forgalomba helyezésével, forgalomban tartásával és forgalomból történő kivonásával kapcsolatos ügyekben a közlekedési igazgatási hatóságoknál csak a tulajdonosként bejegyzett szervezet képviselője járhat el. A járműnyilvántartásba, a törzskönyvbe és a forgalmi engedélybe tulajdonosként, illetve üzembentartóként - mint jogi személyt - a tulajdonosként bejegyzett szervezetet kell feltüntetni.

(2) A HM tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdasági társaságok használatában lévő honvédségi járművek törzskönyvébe, forgalmi engedélyébe és a járműnyilvántartásba tulajdonosként a tulajdonosként bejegyzett szervezetet, üzembentartóként a járművet használó gazdasági társaságot kell bejegyezni. Ezekre a járművekre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást üzembentartóként a gazdasági társaság köti meg.

11. § (1)[23] Forgalomba helyezéskor a honvédségi szervezetek járműveire a H kezdő betűjelű különleges rendszámtáblától eltérő, sorozatban előállított (általános) rendszámtáblát csak a hadfelszerelés fejlesztésekért felelős HM szervezet vezetőjének külön engedélyével lehet felszerelni.

(2)[24] A különleges rendszámtáblákat a szükséges mennyiségben a tulajdonosként bejegyzett szervezet szerzi be a közúti közlekedési nyilvántartó szervtől, és a jármű forgalomba helyezésekor adja át a közlekedési igazgatási hatóság részére.

12. § A honvédségi vontatmányokra hatósági jelzést nem kell felszerelni.

13. § A NATO Szabványosítási Ügynökség által kiadott - a katonai szabványosítás sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján a HM hivatalos lapjában közzétett - katonai nemzeti szabványokban meghatározott követelmények teljesítését úgy kell tekinteni, hogy azok az MR rendelkezéseitől való eltérés körében megfelelnek az e rendelet követelményeinek.

14. § (1)[25] Az alapvetően külföldi katonai missziós feladatok végrehajtására - ahol a helyi (háborús) körülmények miatt az EURO-4 és annál magasabb környezetvédelmi előírásokat teljesítő járművek szakszerű forgalomban tartása nem biztosított - tervezett honvédségi járművek legalább EURO-3 környezetvédelmi követelmények teljesítése esetén helyezhetők forgalomba.

(2)[26] A honvédségi járművek mentesülnek az MR A. Függelék A/2a. számú mellékletében a könnyű haszongépjárművek szennyezőanyag kibocsátására, valamint az MR A. Függelék A/41. és A/41a. számú mellékletében a nehéz tehergépjárművek dízel motorjaira és a fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszerekre vonatkozó követelmények teljesítése alól.

15. § (1) Az MR-ben meghatározott össztömeget, tengelyterhelést meghaladó, illetőleg a kormányozhatóságra előírt követelményeknek meg nem felelő honvédségi jármű forgalomba helyezésének engedélyezésekor a külön jogszabályban meghatározott közútkezelői hozzájárulást be kell szerezni.

(2) A járműtípus honvédségi járműként történő üzemeltetésére vonatkozó általános közútkezelő hozzájárulás esetén a forgalomba helyezési engedélyben a honvédségi járműre vonatkozóan nem kell előírni az egyedi közútkezelői hozzájárulás megszerzésének kötelezettségét. E rendelkezés nem érinti a 16. §-ban meghatározott kötelezettségeket.

(3) A honvédségi járművön felszereléssel együtt szállított személy tömegét 110 kilogrammal kell számításba venni. A szállítható személyek számát a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.

16. § (1) Ha a honvédségi jármű vagy a honvédségi járműszerelvény kormányozhatósága az MR-ben meghatározottaktól eltér, a közúti forgalomban csak útvonalengedély alapján vehet részt.

(2) A túlsúlyos, illetve a túlméretes honvédségi járművekre, valamint a rendeltetésszerű használat során azzá váló honvédségi járműszerelvényre az útvonalengedély igénylésére és kiadására vonatkozó külön rendelkezéseket kell alkalmazni.

16/A. §[27] A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 2. § (9) bekezdése szerinti M1 kategóriába tartozó új beszerzésű katonai terepjáró gépkocsik esetében nem kell alkalmazni

a) a hátsó ülések tekintetében az MR 80. § (4) bekezdésében, valamint az MR 1. számú melléklet 1/A. táblázat 31A. tételszáma alatt meghatározott, a biztonsági övekre és utasbiztonsági rendszerekre vonatkozó követelményeket, továbbá

b) az MR 1. számú melléklet 1/A. táblázat 22B. tételszáma alatt meghatározott, nappali menetjelző lámpára vonatkozó követelményeket.

17. §[28] (1)[29] Az ER. 2. § (9) bekezdése szerinti N kategóriába tartozó új beszerzésű katonai terepjáró gépkocsik a magyarországi forgalomba helyezési engedélyezési eljárásuk során mentesülnek az MR 1. számú melléklet 1/A. táblázat 42A., 43A. és 49A. tételszáma alatt meghatározott követelmények teljesítése alól. A sajátos alkalmazási követelményekből adódóan - a járművek terepjárási tulajdonságainak megtartása érdekében - olyan mértékű konstrukciós eltérések engedélyezettek, amelyek nem korlátozzák a járművek funkcionális, valamint terepjárási tulajdonságait alapvetően befolyásoló paramétereket.

(2)[30] Az ER. 2. § (9) bekezdése szerinti N1G, N2G és N3G járműkategóriákba tartozó katonai terepjáró gépkocsik mentesülnek az MR 1. számú melléklet 1/A. táblázat

a) A/1. tételszáma alatt meghatározott, a zajszintre és kipufogó berendezésekre, pótalkatrész kipufogó berendezésre,

b) A/2. tételszáma alatt meghatározott, a gépjárművek zajszint- és csere-hangtompítórendszerekre,

c) 6A. tételszáma alatt meghatározott, a járműbe való bejutásra,

d) 6B. tételszáma alatt meghatározott, az ajtózárakra és zsanérokra,

e) 8. tételszáma alatt meghatározott, a visszapillantó tükrökre,

f) 20A. tételszáma alatt meghatározott, a világító-berendezésekre,

g) 21A. tételszáma alatt meghatározott, a fényvisszaverőkre,

h) 22B. tételszáma alatt meghatározott nappali menetjelző lámpára,

i) 22C. tételszáma alatt meghatározott, az oldalsó helyzetjelzőre, valamint

j) 45A. tételszáma alatt meghatározott, a biztonságos üvegezésre és üvegek anyagaira

vonatkozó követelmények teljesítése alól.

(3)[31] A katonai terepjáró gépkocsik által vontatott, az ER. 2. § (9) bekezdése szerinti O kategóriába tartozó pótkocsik mentesülnek az MR 1. számú melléklet 1/A. táblázat

a) 20A. tételszáma alatt meghatározott, a világító-berendezésekre,

b) 21A. tételszáma alatt meghatározott, a fényvisszaverőkre,

c) 22C. tételszáma alatt meghatározott, az oldalsó helyzetjelzőre és

d) 42A. tételszáma alatt meghatározott, az oldalsó aláesés védelemre

vonatkozó követelmények teljesítése alól.

(4)[32] Az ER. 2. § (9) bekezdése szerinti N kategóriába tartozó honvédségi járműveket nem kell felszerelni az MR. 92. § (2) bekezdésében meghatározott menetíró műszerrel (a továbbiakban: tachográf), és az MR. 93/A. §-ában meghatározott sebességkorlátozóval.

18. § (1)[33] A honvédségi vontatmányok mentesülnek az MR

a) 25. § (4) bekezdése, 26. §-a, 27. §-a, 31. §-a, 32. §-a, 49. §-a és 50. §-a szerinti műszaki előírásokra,

b) 1. számú melléklet 1/A. táblázat

ba) 3B. tételszáma alatt meghatározott, az aláfutásgátlóra,

bb) 4A. tételszáma alatt meghatározott, a hátsó rendszámtábla elhelyezésére,

bc) 9A. tételszáma alatt meghatározott, a fékezési tulajdonságokra, a pótalkatrész-fékbetétre,

bd) 18A. tételszáma alatt meghatározott, a gyári táblára és

be) 20A. tételszáma alatt meghatározott, a világító-berendezésekre

vonatkozó követelmények teljesítése alól.

(2) A féknélküli honvédségi vontatmány csak olyan honvédségi járművel vontatható, amellyel a honvédségi vontatvány legalább az MR-ben, a biztonsági fékezésre előírt hatásossággal megállítható.

(3) Féknélküli honvédségi vontatmánnyal lakott területen belül legfeljebb 40 km/óra, lakott területen kívül legfeljebb 50 km/óra sebességgel szabad haladni.

(4) A féknélküli honvédségi vontatmányok vontatását végző honvédségi jármű vezetőülése közelében a vezető által jól látható helyen a melléklet szerinti figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.

19. § A vezetőfülkéből változtatható gumiabroncs nyomású honvédségi járművön a szilárd burkolatú útra vonatkozó nyomásértékeket kell a kerekek közelében (pl. sárvédőn) feltüntetni.

20. § (1) A honvédségi jármű ellátható csökkentett fényű, illetve fényálcázott világító és fényjelző berendezésekkel is.

(2) A közút igénybevételével járó gyakorlaton, vezetési gyakorlaton - a közúti forgalomban való részvétel idejéig - a járműoszlop élén és végén, szabványosan szerelt figyelmeztető jelzéssel ellátott olyan kísérő járműnek kell közlekednie, amely az (1) bekezdésben megjelölt világító és fényjelző berendezését nem működteti.

(3) Az egyedileg közlekedő honvédségi jármű csak az MR-ben meghatározott világító és fényjelző berendezést használhat.

21. § A honvédségi jármű munkahely-megvilágító lámpái a jármű helyzetjelző lámpáinak bekapcsolása nélkül is működtethetők.

22. § (1)[34] A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülék honvédségi járműre történő felszerelésére, használatára vonatkozóan a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet (a továbbiakban: R4.) szabályai szerint kell eljárni.

(2)[35] A készülék felszerelésére, valamint a hatósági engedély meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a honvédségi jármű forgalmi engedélyével együtt a tulajdonosként bejegyzett szervezet részére kell felterjeszteni, amely eljár az R4. szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban.

23. § (1) Az államhatárt csak a nemzetközi minősítő vizsgálaton alkalmasnak nyilvánított honvédségi autóbusz lépheti át.

(2) A honvédségi autóbusz akkor minősíthető alkalmasnak, ha

a)[36]

b)[37] az M3 kategóriájú autóbusz megfelel az európai és nemzetközi fékezési tulajdonságokról szóló előírásban meghatározott IIA. típusú tartós fékezés hatásosság követelményének,

c) kényszerkormányzott tengelyén futózott gumiabroncs nincs felszerelve,

d) felépítménye hibátlan, karosszériája, utastere esztétikailag megfelelő,

e) a megtett út, a sebesség és a gépkocsivezető vezetési idejének legalább 24 órás időtartamra történő rögzítésére alkalmas menetíróval (tachográffal) van felszerelve, és

f) rendelkezik saját számlás utasszállítási igazolvánnyal.

24. § (1) A műveleti területen szolgálatot teljesítő honvédségi szervezetek járművein kívül más honvédségi jármű szélvédőjén feliratot, ábrát vagy jelzést csak gyakorlat vagy rendkívüli feladat végrehajtása esetén lehet elhelyezni - legfeljebb 10x20 cm-es nagyságban - a jobb felső sarokban.

(2) A jelképek, jelek és jelzések alkalmazására külön rendelkezések irányadók.

25. § Az egyedileg közlekedő honvédségi járművön, valamint a kötelékben közlekedő járművek esetében tíz járművenként egy darab szabványos kivitelű elakadást jelző háromszöget kell készenlétben tartani a technikai zárórészleg járművein.

26. § A honvédségi csoportos személyszállítást végző tehergépkocsit háttámla nélküli rögzített ülésekkel is fel lehet szerelni.

A honvédségi járművek műszaki vizsgálata és környezetvédelmi felülvizsgálata

27. §[38] (1)[39] Az új honvédségi járművek forgalomba helyezés előtti vizsgálatát a tulajdonosként bejegyzett szervezet vezetőjének meghatalmazása alapján a hatósági engedéllyel rendelkező vizsgálóállomásokon a gyártó, vagy a forgalmazó végzi a speciális katonai követelmények figyelembevételével.

(2) A honvédségi szervezetek felelősek azért, hogy a rendelet hatálya alá eső, forgalomban tartott gépjárműveik a műszaki, közlekedés-biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljenek.

28. §[40] (1) A hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott honvédségi járművek műszaki, közlekedés-biztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzését egyidejűleg az időszakos vizsgálat keretében kell elvégezni.

(2)[41] A honvédségi járművek időszakos vizsgálatát, a forgalmi engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását elsődlegesen a honvédségi vizsgáló állomásokon, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező honvédségi vizsgabiztosok (a továbbiakban: vizsgabiztosok) végezhetik. A honvédségi vizsgáztatás feltételeinek hiánya esetén az időszakos vizsgálatokat a közlekedési hatóság által üzemeltetett, vagy hatósági engedéllyel rendelkező vizsgáló állomásokon kell elvégezni.

(3) A honvédségi vizsgáló állomásokon a vizsgabiztosok kizárólag a honvédségi járművek időszakos vizsgálatát végezhetik.

(4) A honvédségi szervezetek mentesülnek az időszakos vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos hatósági eljárások díjainak megfizetése alól, ha a jármű vizsgálatát honvédségi vizsgálóállomáson végzik.

(5)[42] Az üzemeltető szervezet honvédségi vizsgálóállomásaira nem kell alkalmazni az ER. 5. számú mellékletének a vizsgálólétesítményre vonatkozó 1.1.8. pontjában foglalt követelményeket.

(6)[43] Az üzemeltető szervezet honvédségi műszaki vizsgálóállomásai olyan speciális jogállású gépjárműfenntartó szervezetek telephelyén üzemelnek, melyek díj ellenében végzett szolgáltatótevékenységet nem folytathatnak. Ezen előírás betartását belső szabályzórendszer biztosítja.

(7)[44] Az üzemeltető szervezet telephelyén végzett járműfenntartói tevékenység a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet 11. § (1) bekezdésétől eltérően bejelentést nem igényel.

29. §[45]

30. § (1)[46] A vizsgabiztosok a műszaki érvényesség igazolását kizárólag a részükre kiadott hatósági bélyegzővel végezhetik.

(2)[47]

(3)[48] A közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos az üzemeltető szervezet honvédségi műszaki vizsgálóállomásán vezetői engedélyének kategóriájától függetlenül végezheti a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését, ha a vizsgált jármű mozgatása a jármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező segítő személyzet útján biztosított.

31. § A közlekedési igazgatási hatóság előtt folytatott eljárásokban csak a tulajdonosként bejegyzett szervezet képviselője járhat el.

32. §[49] (1) Az egykörös fékberendezéssel forgalomba helyezett, valamint a mérete alapján a vizsgasoron nem vizsgálható járművek időszakos vizsgálatánál a görgős fékerőmérő berendezés és a mérő-adatgyűjtő berendezés kiírószerkezetes vagy adattárolós lassulásmérő berendezéssel helyettesíthető.

(2) Az időszakos vizsgálatnál az ER. 2. § (9) bekezdése szerinti N kategóriába tartozó honvédségi járművek mentesülnek a beépített tachográf és sebességkorlátozó műszeres ellenőrzésének, hitelesítésének és illesztésének az ER. 5. mellékletében foglalt kötelezettsége alól.

33. §[50] Ha a vizsgált honvédségi jármű kipufogógázának megengedett szennyezőanyag tartalmára gyári vagy a közlekedési hatóság által jóváhagyott adatbázisban szereplő adat nem áll rendelkezésre, akkor a jármű motorját az R2. 2. mellékletében szereplő értékre, illetve a motor normális működése mellett elérhető legalacsonyabb kibocsátási szintre kell beszabályozni.

34. §[51] (1) A Magyarország területén kívüli tartós katonai missziós feladatokra kijelölt honvédségi járműveken a külföldre távozás előtt el kell végezni az időszakos vizsgálatot.

(2) Az időszakos vizsgálatot csak a visszaérkezést követően kell végrehajtani, ha a honvédségi jármű következő időszakos vizsgálatának határideje a missziós feladat külföldön történő végrehajtásának időszakára esik.

A többcélú honvédségi járművel kapcsolatos általános műszaki követelmények[52]

35. §[53] (1) A többcélú honvédségi járműnek rendelkeznie kell a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési, vagy átalakítási engedéllyel, valamint az átszerelések műszaki, szilárdsági, közlekedés-biztonsági megfelelését igazoló, akkreditált intézet által, szakértői értékelés alapján kiállított jegyzőkönyvvel. Ezen dokumentumok birtokában az üzemeltető elrendelheti a kiképzett szakértő személyzet által történő átszerelés elvégzését.

(2) A többcélú honvédségi jármű a különleges helyzet megszűnését követően az MR 112/A. §-a szerinti emelt sebességű kivitelre külön engedélyeztetés nélkül visszaállítható.

(3) A többcélú honvédségi járműnek tartalmaznia kell mindazon rögzítési pontokat és csatlakozó elemeket, amelyek lehetővé teszik a sebesültszállítást vagy a törzsvezetési pontként történő alkalmazást. Az átszerelés időtartamának 4 fő kiképzett szakember által személyenként 4 óra alatt elvégzett átszerelési normatíva kerül meghatározásra.

36. §[54] (1) A többcélú honvédségi jármű a felszereltsége részeként tartalmazza a többcélú használati feltételeket biztosító méretezett - akkreditált intézet által jegyzőkönyvvel dokumentált - rögzítési és elektromos csatlakozási pontokat.

(2) A műszaki, szilárdsági, közlekedés-biztonsági követelményeket kielégítő, jóváhagyó jegyzőkönyvvel rendelkező többcélú honvédségi jármű átszerelését az üzemeltető bármikor elvégezheti.

(3) A többcélú honvédségi jármű átszerelését csak kiképzett szakszemélyzet végezheti előzetes elrendelés alapján, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni az elrendelő személy ellenjegyzésével.

(4) A többcélú honvédségi jármű esetében a bemutatási és műszaki vizsgakötelezettséget kizárólag a jármű forgalmi engedélyében meghatározottak szerinti időpontban kell teljesíteni, az átszerelt járművet hatósági vizsgálatnak nem kell alávetni.

(5) A többcélú honvédségi járművek vezetéséhez a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerinti PÁV II. jogosultsággal kell rendelkezni, azonban sebesültszállító kivitelben történő alkalmazás esetén nem követelmény a megkülönböztető jelzések alkalmazása, valamint a hozzá tartozó PÁV I. jogosultság megléte.

36/A. §[55] (1) Ha a műszaki megvizsgáláson átszerelt jármű jelenik meg a vizsgáló állomáson, akkor a vizsgálatot M3 járműkategóriára kell végrehajtani, azonban a forgalomba helyezési vagy átalakítási engedélyt, és az átszerelést jóváhagyó jegyzőkönyvet ekkor is be kell mutatni.

(2) A betegszállító feladatra átszerelt járműben alkalmazott hordágyrögzítésnek meg kell felelnie az MSZ EN 1789+A2 szabvány mechanikai szilárdsági követelményeinek. A rögzítés megfelelőségét akkreditált intézet vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.

Záró rendelkezések

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

38. §[56] (1) A honvédségi járművek mentesülnek az EURO-5 és annál magasabb környezetvédelmi követelmények teljesítése alól.

(2) A honvédségi járművek környezetvédelmi osztályba sorolásuktól függetlenül mentesülnek a települési önkormányzatok által szmogriadó keretein belül elrendelt közlekedési és behajtási tilalom alól.

39. § A 2003. évet megelőzően beszerzett - az ER 2. § (9) bekezdése szerinti - M3 és N3 kategóriába tartozó honvédségi járműveket nem kell utólagosan felszerelni az MR

a) 72. § (6) bekezdésében meghatározott kiegészítő hangjelző berendezéssel, továbbá

b) 93/A. § (1) bekezdésében meghatározott sebességkorlátozó berendezéssel.

40. §[57]

41. § (1)[58]

(2)[59]

(3)[60]

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 18/2009. (XII. 18.) HM rendelethez

FIGYELMEZTETŐ FELIRAT