BH 1996.12.652 I. Nincs helye megállapításra irányuló keresetnek, ha a felperes nem jelöli meg, hogy jogainak az alperessel szemben való megóvása végett miért szükséges a konkrét megállapítás.

II. Nincs helye megállapításra irányuló keresetnek akkor sem, ha a jogerős cégbejegyzést követően a kérdéses okból a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítását nem lehet kérni.

III. A követelések elévülésére vonatkozó szabályok a megállapítás iránti keresetre nem alkalmazhatók [Pp. 123. §, Ptk. 324-327. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 27. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §].

Az elsőfokú bíróság ítélete a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezésével kapcsolatban az indokolás megállapította, hogy a felperesek a keresetüket 1990. június hó 7. napján az N. A. Egyesülés társulási szerződésének megtámadása iránt terjesztették elő. A per során a keresetüket felemelték. Többek között annak a megállapítását is kérték, hogy az alperes nem lett tagja az 1979. január 6-án aláírt társasági szerződés alapján létrejött - jogi személyiséggel nem rendelkező - D. A. Társaságnak, s ehhez képest az N. A. Egyesülésnek sem. Az egyesülés ugyanis a D. A. Társaság társasági szerződésének 1989. december 22-én történt módosítása folytán jött létre.

Az ítélet indokolása szerint a megállapítás iránti keresettel szemben az alperes elévülésre hivatkozott. Mivel a társasági szerződést 1979. január 6-án írták alá, a felperesek követelése öt év elteltével, 1984. január 7-én elévült [Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése]. Az elévülés megszakadását a felperesek nem tudták bizonyítani, ezért a keresetük megalapozatlan.

A felperesek fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása a megállapítási keresettel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a D. A. Társaságra a társasági szerződés aláírásakor hatályos - a gazdasági társulásokról szóló - 1987. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezései voltak az irányadók, ezek szerint pedig a társaság a vállalati nyilvántartásba való bejegyzéssel, amelynek konstitutív jellege volt, létrejött.

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperesek megállapítás iránti keresetének elbírálása szempontjából annak nincs jelentősége, hogy az alperes eleget tett-e a társasági szerződésben előírt fizetési kötelezettségének. A gesztori feladatokat is ellátó alperes tagsági viszonyának fennállását ugyanis 10 évig a D. A. Társaság egyik tagja sem vitatta, holott a társasági szerződés a tagok részére megfelelő lehetőséget adott az alperes fizetési kötelezettsége teljesítésének az ellenőrzésére. A felperesek legkésőbb az első gazdasági év végén - 1980. január hónapban - készült mérleg alapján megállapíthatták az esetleges hiány fennállását, így menthető ok hiányában [Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése] az alperessel szembeni követelésük akkor is elévült, ha erre a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ötéves elévülési idő az irányadó.

A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztették elő - megállapítás iránti keresetük elutasítása miatt - felülvizsgálati kérelmet, amelyben az első és másodfokú ítéletek megváltoztatását és az említett keresetüknek való helyt adást kérték. A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság tévedett az elévülés kérdésében, mert az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált [Ptk. 326. § (1) bekezdés]. Az 1979. január hó 6. napján aláírt szerződés a tagok vagyoni hozzájárulásának teljesítésére nem írt elő határidőt. Ilyen esetben a követelés azáltal válik lejárttá, ha a fizetésre kötelezettet felszólítják a teljesítésre. Az ügyben - az iratokból megállapíthatóan - ez először 1990. március 11-én, majd április 19-én és május 16-án történt meg, és a felperesek a pert - mivel az alperes a vagyoni hozzájárulást ismételt felszólítások ellenére sem teljesítette - az elévülési időn belül, néhány hónappal az elévülési idő kezdete után megindították.

A felperesek felülvizsgálati kérelmükben előadták, hogy 10 éven keresztül valóban egyik tag sem kifogásolta az alperes vagyoni hozzájárulásának hiányát, mert az alperes mint a D. A. Társaság gesztora, valótlan mérlegeket, beszámolókat készített. Erről a felperesek csak akkor szereztek tudomást, amikor a társasági szerződés módosítása folytán az N. A. Egyesülés létrejött. Az alperes fizetési kötelezettségét egyébként azóta sem teljesítette, s ezért az egyesülésből kizárták. A felülvizsgálati kérelem - a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésére utalva - hivatkozik arra, hogy az alperes az elévülés tekintetében saját felróható magatartására, amely az elévülés nyugvását eredményezte [Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése] nem hivatkozhat.

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletében konstitutív jellegűnek minősített ún. törzskönyvi bejegyzéssel kapcsolatban a felperesek felülvizsgálati kérelmükben előadták, hogy az 1979. január 6-án aláírt társasági szerződés szerint azok a résztvevők, akik fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződés aláírása ellenére nem válnak a társaság tagjaivá. Ebből következően a szerződés alapján a D. A. Társaság létrejött ugyan, de annak az alperes nem lett a tagja. A hatósági jóváhagyásnak és a vállalati nyilvántartásba való bejegyzésnek ebből a szempontból nincs jelentősége, mert ennek során nem kellett vizsgálni, hogy a szerződést aláírók mindegyike megfizette-e a vagyoni hozzájárulást. Mivel a társasági szerződésben foglalt felfüggesztő feltétel az alperes esetében nem valósult meg, az ő vonatkozásában a társulási tagság nem jött létre, s így a felperesek megállapítás iránti keresete érdemben is megalapozott.

A felperesek felülvizsgálati kérelmük indokolását utóbb kiegészítették, és előadták, hogy az alperes a cégbírósághoz 1995. március hó 5. napján benyújtott kérelme folytán részvénytársasággá alakult át. Az átalakulással kapcsolatban készült, az 1994. november 6-i állapotnak megfelelő vagyonmérlegben az alperes D. M. Kombinát befektetései között nem szerepel az N. A. Egyesülésben levő üzletrész (vagyoni hozzájárulás). Ez is bizonyítja, hogy az alperes a D. A. Társaság - és ennek folytán az N. A. Egyesülés - részére nem teljesített vagyoni hozzájárulást, s ezért nem vált sem a társaság, sem az egyesülés tagjává.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy elévülési kifogása megalapozott; a felperesek által érvényesített igény elévült. Az ügy érdemét tekintve előadta, hogy a Ptk.-nak a társaság alakulásakor hatályos 568. §-ának (4) bekezdése szerint a D. A. Társaság meghatározott adatait be kellett jegyezni a cégjegyzékbe. Ez megtörtént, ezért a társaság - a cégbejegyzés végett benyújtott társasági szerződésnek megfelelő tartalommal - létrejött.