32006R1050[1]

A Tanács 1050/2006/EK rendelete ( 2006. július 11. ) a Fehéroroszországból és Oroszországból származó kálium-klorid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A TANÁCS 1050/2006/EK RENDELETE

(2006. július 11.)

a Fehéroroszországból és Oroszországból származó kálium-klorid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) és (3) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

(1) A Tanács a 3068/92/EGK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Fehéroroszországból és Oroszországból (a továbbiakban: az érintett országok) származó kálium-klorid (a továbbiakban: hamuzsír vagy az érintett termék) behozatalára.

(2) Az intézkedés megszűnésének az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében végrehajtott felülvizsgálatát és az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében végrehajtott időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: a korábbi vizsgálat) követően a Tanács a 969/2000/EK rendeletben (3) úgy határozott, hogy a fent említett intézkedéseket fenn kell tartani, valamint módosította az intézkedések formáját. Az intézkedéseket a különféle hamuzsírkategóriák és -tartalom alapján tonnánként fizetett, euróban meghatározott állandó összegként vetették ki.

(3) A 992/2004/EK rendelettel (4) a Tanács a különös kötelezettségvállalások (a továbbiakban: a bővítési kötelezettségvállalások) esetében mentességet biztosított az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott új tagállamokba (a továbbiakban: az EU-10) érkező behozatalra kivetendő dömpingellenes vámok alól, és felhatalmazta a Bizottságot, hogy e kötelezettségvállalási ajánlatokat jóváhagyja. Ezek alapján a Bizottság az 1002/2004/EK rendelettel (5) a következőktől fogadott el bővítési kötelezettségvállalásokat: i. egy fehéroroszországi exportáló gyártó Ausztriában, Litvániában és Oroszországban található vállalatokkal közösen; ii. egy oroszországi exportáló gyártó Oroszországban és Ausztriában található vállalatokkal közösen; iii. egy oroszországi exportáló gyártó egy, a kötelezettségvállalás elfogadásakor Cipruson található vállalattal közösen.

(4) A 858/2005/EK rendelettel (6) a Bizottság a fent említett exportáló gyártóktól új kötelezettségvállalásokat fogadott el, amelyek egy további, 2006. április 13-án lejáró időszakra szólnak.

(5) A JSC Silvinit és a JSC Uralkali orosz exportáló gyártó által kért, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint folytatott két önálló részleges időközi felülvizsgálatot követően az 1891/2005/EK rendelettel (7) a Tanács a 3068/92/EGK rendeletet oly módon módosította, hogy a meghatározott összegű vámokat egyéni értékvámmal váltotta fel az ezen orosz vállalatok által előállított valamennyi hamuzsírtípus esetében. A 2005/802/EK határozattal (8) a Bizottság kötelezettségvállalásokat fogadott el a két kérelmező orosz gyártótól.

(6) A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról szóló értesítés (9) közzétételét követően az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó intézkedések 2005. május 12-én megszűntek, mivel senki sem nyújtott be lejárati felülvizsgálati kérelmet.

2. Felülvizsgálati kérelmek

2.1. Lejárati felülvizsgálati kérelem

(7) A fent említett lejáratról szóló értesítés közzétételét követően a Bizottsághoz Oroszország és Fehéroroszország tekintetében az ezen intézkedések felülvizsgálatára vonatkozó kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében.

(8) A kérelmet 2005. február 10-én a Hamuzsírgyártók Európai Szövetsége (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be azon gyártók nevében, akiknek közös hamuzsírgyártása a Közösség termelésének mintegy 99 %-át, vagyis a közösségi össztermelés jelentős részét képezi.

(9) A kérelem alapja az volt, hogy az intézkedések lejárata valószínűleg a közösségi ipart érintő dömping és károkozás folytatódását vagy ismételt előfordulását eredményezné. A kérelmező állítása szerint a Közösségben továbbra is dömpingáron értékesítik az érintett országokból származó hamuzsírt. A kérelmező azt állította továbbá, hogy a Fehéroroszországból és Oroszországból származó érintett termék behozatala nőtt, és az érintett termék mennyisége és árai negatívan hatottak a közösségi ipar piaci részesedésére, az értékesített mennyiségekre és az általa kialakított árszintre, ami rendkívül kedvezőtlen hatással van a közösségi ipar általános teljesítményére és pénzügyi helyzetére. Végül a kérelmező azt állította, további káros dömping valószínűsíthető, és bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy az intézkedések megszűnése esetén a közösségi ipar amúgy is ingatag helyzete tovább romlana.

(10) Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapításra került, hogy a felülvizsgálat elindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően eljárás megindításáról szóló értesítés (10) közzététele révén a Bizottság felülvizsgálatot indított.

2.2. Részleges időközi felülvizsgálati kérelem

(11) A fehéroroszországi egyetlen exportáló gyártó, a Republican Unitary Enterprise Production Amalgamation Belaruskali, dömpingre korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatot kért.

(12) A Belaruskali bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy az őt érintő körülmények, amelyek alapján az intézkedéseket hozták, megváltoztak, és hogy ezek a változások tartósak.

(13) A Belaruskali kimutatta, hogy egy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország rendes értékének, valamint a saját, az EU-ba irányuló exportárainak hosszabb időszakra kiterjedő összehasonlítása olyan dömpingkülönbözet mutatna ki, amely a jelenlegi intézkedések szintjénél jóval alacsonyabb lenne. Következésképpen a korábban megállapított dömping szintjén alapuló intézkedések fenntartása már nem lenne szükséges a dömping ellensúlyozására.

(14) Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapításra került, hogy a részleges felülvizsgálat elindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően eljárás megindításáról szóló értesítés közzététele révén a Bizottság felülvizsgálatot (11) indított.

3. A vizsgálat

3.1. A vizsgálati időszak

(15) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos, Fehéroroszországra és Oroszországra vonatkozó felülvizsgálat a 2004. január 1. és december 31. közötti időszakra terjed (a továbbiakban: VI vagy vizsgálati időszak). A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2001. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakot (a továbbiakban: az érintett időszak) fedte le.

(16) Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően Fehéroroszországra vonatkozó részleges időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka ugyanaz, mint a lejárati felülvizsgálat vizsgálati időszaka.

3.2. A vizsgálatban érintett felek

(17) A két felülvizsgálat kezdeményezéséről a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmező közösségi gyártókat, az exportáló országok exportőreit és gyártóit, az importőröket, valamint ezek képviselőinek tudvalevőleg érintett szövetségeit és az exportáló országok képviselőit. A Bizottság kérdőíveket küldött az összes említett félnek, valamint azoknak, akik a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítésekben megadott határidőn belül jelentkeztek. Ezenkívül felvették a kapcsolatot és kérdőíveket küldtek a potenciális analóg országnak kiválasztott Kanada ismert gyártóinak is. A Bizottság továbbá a közvetlenül érintett felek számára lehetővé tette, hogy véleményüket írásban ismertessék, valamint hogy meghallgatást kérjenek.

(18) Három közösségi gyártó válaszolt a kérdőívre. Tizennégy független importőr és/vagy felhasználó küldött vissza megválaszolt kérdőíveket, és nézeteiket/véleményüket írásban is kifejtették.

(19) Az érintett országokból három exportáló gyártótól, valamint öt olyan közösségi importőrtől és egy olyan oroszországi exportálő kereskedőtől érkeztek vissza kitöltött kérdőívek, akik kapcsolatban voltak az exportáló gyártókkal.

(20) Az analóg országból egy gyártó küldött vissza kitöltött kérdőívet, és egy másik gyártó szolgáltatott részletes információt a hasonló termék gyártási költségét illetően.

3.3. Érdekelt felek és ellenőrző látogatások

(21) A Bizottság megkeresett és ellenőrzött minden szükségesnek ítélt információt annak megállapításához, hogy mekkora a dömping és károkozás folytatódásának és visszatérésének valószínűsége, valamint hogy az intézkedések folytatólagos kivetése a Közösség érdekeit szolgálja-e, vagy sem. A Bizottság felkutatott és ellenőrzött továbbá minden, a fehéroroszországi egyetlen exportáló gyártóra vonatkozó dömpingszint megállapításához szükségesnek ítélt információt. A következő vállalatok telephelyein került sor vizsgálatokra:

a) Közösségi gyártók

- Cleveland Potash Limited, Saltbourn, Egyesült Királyság,

- Iberpotash, S.A., Suria (Barcelona), Spanyolország,

- K+S Kali GmbH, Kassel, Németország.

b) Oroszországi exportáló gyártók

- JSC Silvinit (a továbbiakban: Silvinit), Szolikamszk, Perm régió, Oroszország,

- JSC Uralkali (a továbbiakban: Uralkali), Bereznyiki, Perm régió, Oroszország.

c) A JSC Silvinithez és a Belaruskalihoz kapcsolódó exportőr

- International Potash Company (a továbbiakban: IPC), Moszkva, Oroszország.

d) A JSC Silvinithez és a Belaruskalihoz kapcsolódó importőr

- Belurs GmbH (a továbbiakban: Belurs), Bécs, Ausztria.

e) Az analóg országbeli gyártók

- Agrium, Inc. (a továbbiakban: Agrium), Calgary, Alberta, Kanada,

- PCS Potash Corp, Inc (a továbbiakban: PCS). Saskatoon, Saskatchewan, Kanada.

f) Független közösségi importőrök

- AUREPIO SP, Varsó, Lengyelország.

g) Független közösségi felhasználók

- Zaklady Chemiczne "Police" SA, Police, Lengyelország,

- Fosfan S.A., Szczecin, Lengyelország,

- Tessenderlo Chemie NV/SA, Brüsszel, Belgium,

- Yara SA, Brüsszel, Belgium.

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(22) Az érintett termék ugyanaz, mint az előző vizsgálatban szereplő termék, azaz kálium-klorid (hamuzsír). Általában mezőgazdasági műtrágyaként, más műtrágyával vegyítve vagy az NFK (nitrogén, foszfor, kálium-klorid) név alatt ismert, összetett műtrágyává való átalakítás után használják. A káliumtartalom változó, és a termékben található kálium-oxid (K2O) tömegszázalékában fejezik ki, szárazanyagra számítva.

(23) A hamuzsírt általában vagy szabvány/poralakban (a továbbiakban: szabvány hamuzsír) vagy a "szabványtól eltérő" alakban, amely kiterjed - de nem korlátozódik - a granulált alakra (a továbbiakban: granulált hamuzsír) forgalmazzák. A terméket a K2O-tartalom alapján három alapvető kategóriába sorolják be: és bizonyos magas káliumtartalmú különleges elegy- és keverékek, nevezetesen: Akárcsak az előző vizsgálatokban, most is megállapították, hogy a hamuzsír különböző típusainak és minőségeinek megegyeznek az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, és lényegében használatuk is azonos. Ezért egyetlen terméknek kell tekinteni valamennyit.

- 40 % K2O-t nem meghaladó káliumtartalommal - a 3104 20 10 KN-kód alatt/alá besorolva,

- 40 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 62 tömegszázalék K2O-tartalommal - a 3104 20 50 KN-kód alatt,

- 62 tömegszázalékot meghaladó K2O-tartalommal - a 3104 20 90 KN-kód alatt

- 35 tömegszázalékkal egyenlő, vagy azt meghaladó, de legfeljebb 40 tömegszázalék K2O-tartalommal - az ex 3105 20 10, ex 3105 20 90, ex 3105 60 90, ex 3105 90 91 és az ex 3105 90 99 KN-kód alá tartozó,

- 40 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 62 tömegszázalék K2O-tartalommal - az ex 3105 20 10, ex 3105 20 90, ex 3105 60 90, ex 3105 90 91 és az ex 3105 90 99 KN-kód alatt.

2. Hasonló termék

(24) A vizsgálat megerősítette, hogy az érintett termék és a közösségi gyártók által gyártott és a közösségi piacon eladott hamuzsírnak, valamint az érintett országokban gyártott és azok hazai piacán eladott hamuzsírnak, továbbá a kanadai gyártók által gyártott és a kanadai piacon eladott hamuzsírnak megegyeznek az alapvető fizikai és kémiai jellemzői, és felhasználásuk is azonos. Ezért ezeket hasonló terméknek tekintik az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(25) Egy orosz exportőr a 62 %-nál magasabb K2O-tartalmú szabvány kálium kizárását kérte, amelyet - állítása szerint - csak gyógyszerészeti alkalmazásokban használnak, és más áron, csomagolva szállítják (szemben a műtrágyának használt hamuzsír ömlesztett szállítmányaival). A fentiek szerint azonban az érintett termék ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal és kémiai összetétellel rendelkezik, mint a hamuzsír többi kategóriája. Az állítólagos árkülönbségeket tekintve a vizsgálat azt mutatta, hogy ezt a terméket rendszeresen olyan áron árusítják, mint a 60-62 tömegszázalékos K2O-t. Sem a tény, hogy kissé/némileg magasabb a K2O tartalma, sem a csomagolás módja nem jelent akadályt arra nézve, hogy műtrágyáként használják a terméket. Ezért ezt a kérelmet el kellett utasítani.

C. DÖMPING

1. A vizsgálati időszak alatti dömpingelt behozatal

1.1. Fehéroroszország

1.1.1. Analóg ország

(26) Miután Fehéroroszország nem tekinthető piacgazdaságú országnak, a Bizottságnak a rendes értéket ebben az esetben az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban egy megfelelő piacgazdaságú harmadik ország gyártóitól kapott adatok alapján kellett megállapítania. Az eljárás megindításáról szóló értesítés Kanadát javasolta mint megfelelő analóg országot. Az eljárás során az összes korábbi vizsgálatban is Kanadát alkalmazták hasonló országként.

(27) Minden érdekelt félnek megadták a lehetőséget, hogy észrevételt tegyen az analóg ország kiválasztására.

(28) A fehérorosz hatóságok azzal érveltek, hogy Oroszország jobban megfelelne analóg országnak, mint Kanada, mert az előző vizsgálat után a Közösség piacgazdaságú országként ismerte el Oroszországot. Azt állították továbbá, hogy a kanadai hazai piac nem versenyképesebb, mint az orosz hazai piac. Végül azt állították, hogy az egyik fő kanadai gyártó egy harmadik vállalaton keresztül kapcsolatban áll egyes közösségi gyártókkal, és ezért nem lenne helyénvaló a kanadai vállalatok által nyújtott információk alapján kiszámítani a Fehéroroszországra vonatkozó rendes értéket.

(29) A fehérorosz hatóságok azt javasolták továbbá, hogy azért kellene Oroszországot analóg országnak kiválasztani, mert i. a fehérorosz és orosz hamuzsírgyártók a szovjet korszak alatt egy gazdasági ágazathoz tartoztak; ii. az orosz hamuzsírágazat olyan fejlődési szinten áll, amely sokkal inkább hasonlít a fehérorosz szinthez; és iii. az orosz gyártási mennyiség a fehérorosszal a kanadaihoz képest jobban összehasonlítható. Oroszország analóg országként való kiválasztása azért is lenne megfelelőbb, mert Oroszországban a nyersanyagokhoz való hozzáférés és a bérköltségek összehasonlíthatóak az azonos fehéroroszországi körülményekkel. Végül azt állították, azért kellene Oroszországot választani, mert az intézkedések megszűnésének felülvizsgálatában orosz exportáló gyártók vesznek részt, és elhanyagolható annak veszélye, hogy az orosz vállalatok nem működnek együtt.

(30) A Belaruskali állítása szerint nem kellőképpen indokolt Kanada és Fehéroroszország összehasonlíthatósága a nyersanyagokhoz való hozzáférés és a gyártási folyamatok vonatkozásában. Állítása szerint az a tény, hogy a hamuzsír legnagyobb gyártója Kanada, nem bír közvetlen jelentőséggel az analóg ország kiválasztásánál, és ezért megfelelőbb lenne e célra Oroszország kiválasztása.

(31) A közösségi ipar állítása szerint a fehérorosz és kanadai bányák költségszerkezet és hatékonyság tekintetében összehasonlíthatóak, és a nyersanyagokhoz való hozzáférés nagyjából hasonló mindkét országban. A közösségi ipar azt is állította, hogy Kanadában a hamuzsír árát rendes piaci erők alakítják, és a piaci elszigeteltség vagy más tényezők nem torzítják. A közösségi ipar állítása szerint egyértelmű jelzések utalnak arra, hogy egyes oroszországi költségtényezők nem tükrözik a valós költséghelyzetet, és ezek mindenképpen kiigazításra szorulnának. Végül megjegyezték, hogy szoros kapcsolat áll fenn legalább egy orosz hamuzsírgyártó és a fehérorosz gyártó között egy közös értékesítő vállalat révén, és ezért ennek a vállalatnak érdekében állna alacsony rendes értéket kimutatni az orosz piacon.

(32) A Kanada analóg országként való megfelelőségére vonatkozó állításokat illetően meg kell említeni, hogy Fehéroroszország rendes értékének meghatározásánál a korábbi vizsgálatokban ugyanolyan eljárásban Kanadát alkalmazták megfelelő analóg országként, és nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a választás már nem lenne megfelelő. Emlékeztetni kell arra, hogy Fehéroroszországot és Oroszországot megelőzve Kanada a világ legnagyobb hamuzsírgyártója és -exportőre. Tekintettel a kanadai és az orosz piacon lévő versenyre, úgy találták, hogy mind a termelés, mind a piaci szereplők vonatkozásában a kanadai piac legalább olyan versenyképes, mint az orosz piac. A vizsgálat azt mutatta továbbá, hogy a Kanadába történő hamuzsírbehozatalra sem adók, sem más korlátozások nem vonatkoznak. Tekintettel a gyártási folyamatra és a nyersanyagokhoz való hozzáférésre, meg kell említeni, hogy a korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy a gyártási folyamat és a nyersanyagokhoz való hozzáférés Kanadában és Fehéroroszországban nagyjából hasonló, és nincs arra nézve bizonyíték, hogy ez változott volna.

(33) Oroszország analóg országként való alkalmazásának megfelelőségét illetően arra a következtetésre jutottak, hogy a felek nem jeleztek olyan kényszerítő okot, amely miatt inkább az orosz piacról, és nem a kanadai piacról szerzett információt kellene használni a fehéroroszországi hamuzsír rendes értékének megállapítására. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy bizonyos oroszországi költségelemek nem tükröződtek megfelelően az orosz gyártók gyártási költségeiben, és ezeket a költségelemeket jelentős mértékben ki kellett igazítani az (54) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. Úgy ítélték meg azonban, hogy az egyik orosz gyártó kapcsolata a fehérorosz gyártóval nem feltétlenül zárta volna ki annak lehetőségét, hogy Oroszországot válasszák ki hasonló országnak. Az állítás, miszerint az orosz vállalatnak érdekében állna alacsony rendes értéket mutatnia, figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az adatokat, melyeket többek között a hasonló országoknál alkalmaznak, előzőleg alapos vizsgálatnak vetik alá.

(34) Az intézmények figyelembe vették a fehérorosz hatóságok által benyújtott, az analóg ország egyik gyártója és a közösségi gyártók közötti kapcsolatra vonatkozó állításokat. Következésképpen megvizsgálták, hogy valóban létezett-e ilyen kapcsolat az információt szolgáltató kanadai vállalatok és a közösségi gyártók között. Ebben a tekintetben a vizsgálat azt mutatta, hogy a szükséges információt nyújtó egyik kanadai gyártó közvetett kapcsolatban állt egyes közösségi gyártókkal. A vállalat által benyújtott információt a vállalat telephelyén ellenőrizték, pontosnak és megbízhatónak találták, így a normál érték megállapításához megfelelő alapként szolgálhat. Arra a következtetésre jutottak, hogy a hasonló országban lévő egyik vállalat kapcsolata egyes közösségi gyártókkal nem feltétlenül kizáró oka Kanada hasonló országként való kiválasztásának. Úgy ítélték továbbá, hogy a ténytől, miszerint Fehéroroszország és Oroszország a szovjet korszak alatt egy gazdasági ágazathoz tartoztak, még nem vált Oroszország megfelelőbb hasonló országgá, mint Kanada, mivel nem volt bizonyíték arra nézve, hogy ennek a ténynek köszönhetően lett volna Oroszország megfelelőbb hasonló ország. A kanadai gyártási mennyiségre vonatkozóan emlékeztetni kell arra, hogy Kanada a világ legnagyobb káliumgyártója, jelentős mennyiségű káliumot értékesít a hazai piacon és exportra is. Az egyedi kanadai gyártók azonban a termelés és az értékesítés tekintetében különböznek egymástól. Ennek köszönhetően a kanadai piacra vonatkozó információ tárgyilagos és kiegyensúlyozott. Emlékeztetni kell arra is, hogy a piac mérete nincs befolyással a hasonló ország kiválasztására, és a méretgazdaságosság alapján a nagyobb piac a fehérorosz gyártónak csak előnyére válna. Ezért ez a kérelem is elutasításra került. Végül, mivel a fejlődési szintre vonatkozó állítás sem volt megalapozott, a kérelmet elutasították.

(35) A vizsgálat tehát azt igazolta, hogy megfelelő analóg országként Kanadát kell használni.

(36) Következésképpen a számításokat a két kanadai gyártótól kapott, ellenőrzött információra alapozták.

1.1.2. Rendes érték

(37) A kanadai gyártó (aki teljesen kitöltött kérdőívet küldött vissza) hazai eladásait a hasonló termékek esetében reprezentatívnak találták, mivel a fehéroroszországi exportáló gyártók által a Közösségbe kivitt érintett termékekhez viszonyítva nagyobb arányt képviseltek.

(38) A szóban forgó terméktípus független vevők számára történő nyereséges értékesítése arányának meghatározásával megvizsgálták továbbá, hogy a hazai piacon reprezentatív mennyiségben értékesített egyes terméktípusok hazai értékesítése tekinthető-e a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésnek. Azokban az esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő, vagy annál magasabb nettó eladási árú, vonatkozó terméktípus eladási mennyisége meghaladta az ilyen típus teljes eladási mennyiségének 80 %-át, és amikor ennek a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, és e típus esetében a vizsgálati időszak során történt összes hazai eladás súlyozott átlagárai alapján került kiszámításra, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e. Ez volt a helyzet az egyik vizsgált gyártó, az Agrium egyik terméktípusa esetében, amelyet a kanadai piacon adtak el, és a közösségi piacra a Belaruskali révén exportálták.

(39) Három olyan termék esetében, amelyeket a hazai piacon nem értékesítettek reprezentatív mennyiségben, számtanilag képzett rendes értéket alkalmaztak az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban. A rendes értéket az eladási, általános és adminisztratív (a továbbiakban: SGA-költségek) költségek ésszerű százalékának, valamint egy ésszerű haszonkulcsnak az exportált típusok előállítási költségeihez történő hozzáadásával számították ki. E tekintetben, és az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésével összhangban az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség összege a hasonló termék hazai piacon történő előállításának és a rendes kereskedelmi forgalomban történő értékesítésének tényleges adatain alapultak. Az előállítási költségre vonatkozó információt a két kanadai együttműködő gyártótól kapott válaszokra alapozták.

1.1.3. Exportár

(40) Mivel a vizsgálati idő alatt az együttműködő exportőr exporteladása az érintett termék Fehéroroszországból származó és a Közösségbe irányuló behozatalának teljes egészét kitette, az exportár meghatározása a fehérorosz együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott információn alapult. Megállapították, hogy a Közösségbe a vizsgálati idő alatt a Belaruskali 1) közvetlenül független közösségi vevőknek; 2) kapcsolódó közösségi importőrök révén; vagy 3) egy Oroszországban található kapcsolt kereskedőn (IPC) keresztül adott el hamuzsírt. Az oroszországi kapcsolt kereskedő vagy a Közösségen belüli független vevőknek, vagy a Közösségen belüli kapcsolódó importőröknek adta el a terméket.

(41) A közvetlenül a független közösségi vevőknek történő értékesítések esetében a Belaruskalinak vagy az IPC-nek ténylegesen fizetett, illetve fizetendő árakat vették alapul az exportár kiszámításához.

(42) Tekintettel a Belaruskali vagy az IPC által a kapcsolódó közösségi importőröknek történő eladásokra, az exportárat az importált árunak az első független vevő felé történő viszonteladása ára alapján alakították ki. Kiigazításokat tettek minden olyan költségre tekintettel, amely az importőrök által végzett behozatal és viszonteladás között felmerült, ideértve az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket és a vámokat, valamint megállapítottak egy ésszerű haszonkulcsot. Ezen a piactípuson a 7,9 százalékos haszonkulcsot ítélték ésszerűnek, és úgy találták, hogy ez összhangban van a független importőrök nyereségével.

1.1.4. Összehasonlítás

(43) A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása céljából - az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban - az ár-összehasonlíthatóságot befolyásoló eltérések vonatkozásában kiigazítások formájában történtek meg a megfelelő kiegészítések. Ennek alapján adott esetben kiigazításokat végeztek, tekintettel a fuvarozásra (beleértve a kezelési költségeket), a tengeri fuvarozásra és a biztosítási költségekre, a csomagolási és a hitelköltségekre. Az exportárnak az exportáló országban való szárazföldi szállítás és a hitelköltségek figyelembevételével tett kiigazításait az analóg országban meghatározott költségek alapján végezték el. Az oroszországi kapcsolt kereskedőn keresztüli exporteladások tekintetében az exportárat kiigazították az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i. pontjának megfelelően. E cikknek megfelelően a kiigazítást 3 százalékon állapították meg, mivel ezt találták ésszerű mértéknek az érintett termék kereskedelmében részt vevő független ügynököknek kifizetett jutalék megjelenítésére.

1.1.5. Dömpingkülönbözet

(44) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti exportár súlyozott átlagának alapján állapították meg. A Belaruskali rendes értékének és exportárának összehasonlítása 27,5 százalékos dömpingkülönbözetet mutatott a VI alatt.

(45) A Belaruskali által benyújtott, a Közösségbe történt behozatalokkal kapcsolatos adatok és az Eurostatnak a behozatalok teljes mennyiségére vonatkozó behozatali statisztikáinak összehasonlítása azt jelezte, hogy az együttműködés szintje magas volt, mivel a fent említettek alapján, a vizsgálati időszak alatt a Fehéroroszországból a Közösségbe irányuló összes behozatal teljes egészét a Belaruskali kivitele tette ki.

1.2. Oroszország

1.2.1. Rendes érték

(46) Először mindkét együttműködő exportáló gyártónál megállapították, hogy a hasonló termék hazai összeladása reprezentatív-e, azaz az ilyen eladások teljes mennyisége elérte-e a Közösségbe irányuló exporteladások összmennyiségének legalább 5 %-át, az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban. Mindkét exportáló gyártónál ez a helyzet állt fenn.

(47) Ezt követően meghatározták a terméktípusokat azon TARIC-kódokkal összhangban, amelyek alá a termék besorolásra kerül (azaz szabványalakban vagy a szabványalaktól eltérő alakban, beleértve a granulátumot is), valamint azon csomagolás vagy alak alapján, amelyben szállítják (azaz ömlesztve, zsákokban vagy konténerben), és elemzést készítettek arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az egyes terméktípusok hazai értékesítései kellően reprezentatívak voltak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha a típus belföldi összértékesítésének mennyisége a VI során a Közösségbe exportált összehasonlítható terméktípus teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át képviselte. Az Uralkali által a Közösségbe exportált négy terméktípusból háromnál, és a Silvinit által a Közösségbe exportált három terméktípusból kettőnél ez az eset állt fenn.

(48) A szóban forgó terméktípus független vevők számára történő nyereséges értékesítése arányának meghatározásával megvizsgálták továbbá, hogy a hazai piacon reprezentatív mennyiségben értékesített egyes terméktípusok hazai értékesítése tekinthető-e a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésnek. Ha a nettó eladási áron adott terméktípus - amely azon típus teljes eladásainak a 80 %-át képviseli - eladási mennyisége nagyobb vagy egyenlő a kiigazított egységnyi költségnél, és ahol azon típus súlyozott átlaga megegyezett vagy magasabb volt a kiigazított egységnyi költségnél, a rendes érték az aktuális hazai áron alapult, amelyet azon terméktípusnak a VI alatt történő összes hazai eladásai súlyozott átlaga alapján számítottak, tekintet nélkül arra, hogy ezek az eladások jövedelmezőek voltak-e. A Silvinitnek és az Uralkalinak valamennyi olyan terméktípusánál, amelyet a hazai piacon is értékesítenek és a Közösségbe is exportálnak, ez a helyzet állt fenn.

(49) Amennyiben egy exportáló gyártó által értékesített adott terméktípus hazai ára nem használható a rendes érték meghatározásához, mert azt a hazai piacon nem reprezentatív mennyiségben adták el, más módszert kellett alkalmazni. Más ésszerű módszer híján a számtanilag képzett rendes értéket alkalmazták.

(50) Minden olyan esetben, amikor számtanilag képzett rendes értéket használtak, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban az eladási, általános és adminisztratív (SGA-)költségek ésszerű százalékának, valamint egy ésszerű haszonkulcsnak az exportált típusok előállítási költségeihez történő hozzáadásával számították ki. E tekintetben, és az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésével összhangban az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség összege a hasonló termék hazai piacon történő előállításának és a rendes kereskedelmi forgalomban történő értékesítésének tényleges adatain alapultak.

(51) Az energiaköltségek, mint például az érintett termék bányászatában és előállítási folyamatai során felhasznált elektromos áram és gáz tekintetében a vizsgálat megállapította, hogy ezek a költségek a hamuzsírgyártók teljes előállítási költségének jelentős részét teszik ki, nemcsak Oroszországban, hanem más előállító országokban is. Ebben az esetben indokoltnak találták, hogy összehasonlítsák az orosz gyártók egységenkénti energiavásárlási költségeit egy hasonló gyártási módszerekkel, teljesítményszintekkel és hasonló előnyös természeti jellemzőkkel működő másik jelentős hamuzsírgyártóéval is, hogy meghatározzák, vajon nem szokatlanul alacsony-e a termékért fizetett ár, és megfelelően tükrözi-e a rendes költségeket. Mivel nincs több hamuzsírgyártó Oroszországban, ezt az információt két kanadai hamuzsírgyártótól kérték és kapták meg.

(52) A kapott adatok azt mutatták, hogy a két kanadai gyártó energiaszükséglete hasonló volt az orosz gyártókéhoz, valamint hogy az e vállalatok által vásárolt elektromos áram és gáz a hazai vízerőművektől és a fő gázmezőkről származott, csakúgy mint az orosz vállalatok által felhasznált elektromos áram és gáz. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a kanadai gyártók által fizetett elektromos áram egységenkénti költsége nem különbözött az orosz gyártók által fizetettől.

(53) Ami a gázellátást illeti, az OAO Gazprom orosz gázszolgáltató (amelynek regionális forgalmazója látta el a kérdéses exportáló gyártókat) által közzétett, 2004-es éves jelentésben talált adatok alapján megállapították, hogy a két orosz gyártó által fizetett hazai gázár az oroszországi földgáz exportárának megközelítőleg egyötöde volt. Ugyanaz a jelentés azt állítja, hogy "az OAO Gazprom és az Orosz Föderáció kormánya sokat tesznek azért, hogy optimalizálják a földgáz szabályozott nagykereskedelmi árát". Az említett jelentésben bemutatott elemzés szerint fennáll "annak a veszélye, hogy a hazai piacon árusított földgáz ára alacsony", és a "Gazprom csoportnak a Szövetségi Tarifális Szolgálat által szabályozott árakon kell az orosz fogyasztóknak a földgázt szolgáltania. Mostantól ezek az árak jelentősen alacsonyabbak, mint a nemzetközi árak." Az 1891/2005/EK rendelet értelmében 2005 novemberében befejezett előző felülvizsgálatból kiderült, hogy a 2003-as éves jelentés szerint "az OAO Gazprom a hazai piacon nem volt nyereséges". Ebben a tekintetben, mivel a vállalatok által fizetett gázárak nem növekedtek, semmi jel nem mutat arra, hogy a VI alatt ez a helyzet változott volna. Ezért minden rendelkezésre álló adat azt valószínűsíti, hogy a hazai vevők felé számlázott szabályozott gázárakat a költségmegtérülési szintektől jelentősen elmaradó áron állapították meg. A vizsgálat azt mutatta továbbá, hogy a két orosz gyártó által fizetett gázár jelentősen alacsonyabb volt a két kanadai gyártó által fizetettnél.

(54) A fentiek fényében tehát azt állapították meg, hogy a regionális gázszolgáltató által az orosz hamuzsírgyártók felé a vizsgálati időszakban számlázott árak - összehasonlítva az Oroszországból exportált gáz árával és a kanadai gázszolgáltató által a fő kanadai ipari felhasználók felé érvényesített árral - nem tükrözték elfogadhatóan a gázelőállítással kapcsolatos költségeket. Ezért az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban mindegyik orosz vállalat esetében kiigazítást végeztek az előállítási költség tekintetében. Egyéb ésszerű kiindulási pont hiányában a kiigazítást az exportra szánt gáz árára, a nettó szállítási költségekre, a hozzáadottérték-adóra és a jövedéki adóra vonatkozó információk felhasználásával végezték. A kiigazítást a korábbi, az 1891/2005/EK rendelet értelmében 2005 novemberében befejezett felülvizsgálatnál használt módszer szerint végezték el.

(55) A földgázárak kiigazítására vonatkozóan az orosz hatóságok azt indítványozták, hogy a dömpingellenes eljárások során figyelembe kell venni a természetes komparatív vagy versenyelőnyöket. Az orosz hatóságok azt is állították továbbá, hogy a számtanilag képzett rendes érték kiszámításakor a profit megállapításának módszere illegális és elfogadhatatlan. Ezért emlékeztetni kell arra, hogy semmilyen kiigazítás nem történt az említett komparatív vagy versenyelőnyökkel kapcsolatban. Az (51)-(54) preambulumbekezdésekben leírtak szerint az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően azonban a kálium-klorid előállításához használt földgáz költségeit kiigazították, mivel e költségeket nem tükrözték megfelelően az érintett felek által szolgáltatott adatok. Tekintettel a rendes érték meghatározására, ezt az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésével összhangban végezték, amint a fenti (50) preambulumbekezdésben is említik. Következésképpen ezeket az érveléseket elutasították.

(56) Az előállítási költség tekintetében a közösségi ipar azt állította, hogy a szokásosan a tárgyi eszközök beszerzési (történeti) értékére alapozott értékcsökkenés az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban nem tükrözné elfogadhatóan az érintett termék előállításával kapcsolatos költségeket. Azt állították tehát, hogy az orosz gyártók költségeinek felfelé történő kiigazítására van szükség.

(57) E tekintetben az orosz gyártóknál végzett helyszíni ellenőrző látogatások kimutatták, hogy tárgyi eszközeik eredeti értékét az 1993-ban lezajlott privatizációs folyamat során végzett értékelések alapján határozták meg. E tárgyieszköz-értékeket ezt követően 1993 és 1997 között felülvizsgálták az orosz kormány által a hiperinfláció kezelése érdekében kibocsátott újraértékelési együtthatók alkalmazásának eredményeképpen. Az 1997-es év végén az orosz kormány rendeletét követően független értékelők független tárgyieszköz-értékeléseket végeztek. Három alapfeltételt fogadtak el e tárgyieszköz-értékek meghatározásánál, amelyek közül az egyik a tárgyi eszköz újrabeszerzési értéke volt. E független értékelések eredményét a vállalatok 1998. évi nyitómérlege tükrözte.

(58) Következésképpen olyan megbízható bizonyítékok hiányában, amelyek azt mutatnák, hogy az értékcsökkenést az exportáló gyártók számviteli nyilvántartásában nem helyesen tüntették fel, nem tekinthető jelenleg indokoltnak, hogy a vállalatokra vonatkozó rendes érték megállapításánál felhasznált előállításiköltség-adatokban az értékcsökkenési költségek terén bármiféle kiigazítást tegyenek.

1.2.2. Exportár

(59) A Silvinitre vonatkozóan kiderült, hogy a vállalatnak a vizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló hamuzsír-értékesítései 1) közvetlenül független közösségi vevők felé; 2) kapcsolódó közösségi importőrökön keresztül; illetve 3) egy svájci független kereskedőn keresztül történtek. Az Uralkali esetében a Közösségbe irányuló hamuzsír-értékesítés teljes mennyiségét Cipruson és Svájcban található független kereskedőkön keresztül végezték.

(60) Minden, független közösségi vevők felé történő hamuzsírkivitel esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően állapították meg, vagyis a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján. A kapcsolódó kereskedő révén a kapcsolódó közösségi importőröknek történt eladások tekintetében az exportárat az importált termékeknek az első független vevő felé történő viszonteladása ára alapján alakították ki. Kiigazításokat hajtottak végre minden, az importőrök által végzett behozatal és viszonteladás között felmerült költség tekintetében, beleértve az SGA-költségeket és a vámokat is, valamint egy ésszerű haszonkulcsot feltételezve az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban. Ezen a piactípuson a 7,9 százalékos haszonkulcsot ítélték ésszerűnek, és úgy találták, hogy ez összhangban van a független importőrök nyereségével.

1.2.3. Összehasonlítás

(61) A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása céljából - az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban - az ár-összehasonlíthatóságot befolyásoló eltérések vonatkozásában kiigazítások formájában történtek meg a megfelelő kiegészítések. Ennek alapján adott esetben kiigazításokat tettek, tekintettel a közvetett adókra, a fuvarozásra (beleértve a kezelési költségeket), a tengeri fuvarozásra és a biztosítási költségekre, a csomagolási és a hitelköltségekre. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontjának megfelelően abban az esetben is kiigazításokat hajtottak végre, ha az exportértékesítéseket olyan kapcsolt vállalkozáson keresztül bonyolították, amely valamely, a Közösségen kívüli országban található. E cikknek megfelelően a kiigazítást 3 százalékon állapították meg, mivel ezt találták ésszerű mértéknek az érintett termék kereskedelmében részt vevő független ügynököknek kifizetett jutalék megjelenítésére.

1.2.4. Dömpingkülönbözet

(62) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti exportárak súlyozott átlagának alapján állapították meg. Ez az összehasonlítás az érintett termék behozatala tekintetében jelentős, több mint 8 %-os dömping tényéről tanúskodott az Uralkali, és több mint 14 %-os dömping tényéről a Silvinit esetében.

(63) Az exportáló gyártók által benyújtott, a Közösségbe történt behozatalokkal kapcsolatos adatok és az Eurostatnak a behozatalok teljes mennyiségére vonatkozó behozatali statisztikáinak összehasonlítása azt jelezte, hogy az együttműködés szintje magas volt, mivel a vizsgálati időszak alatt az Oroszországból a Közösségbe irányuló összes behozatal teljes egészét az együttműködő exportáló gyártók képviselték.

2. A dömping folytatódásának valószínűsége

2.1. Általános

(64) A három együttműködő gyártó képviseli az érintett országokból történő behozatalok összességét. A vizsgálat tehát, amely arra irányult, vajon várhatóan folytatódna-e a dömping, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, nagyrészt az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott információra alapult.

2.1.1. Jelenlegi dömpinghelyzet

(65) Annak megállapításához, hogy valószínű volt-e a dömping folytatódása, a Bizottság megvizsgálta a jelenlegi dömpinghelyzetet az érintett országokból a Közösségbe irányuló kivitel tekintetében azon az alapon, hogy amennyiben sor került dömpingre, akkor ellenkező információ hiányában jogos volna-e azt feltételezni, hogy az valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy továbbra is jelentős maradt a mindkét érintett országból származó hamuzsír dömpingszintje (lásd a (26)-(62) preambulumbekezdéseket).

2.1.2. A harmadik országokba irányuló exportárak és a közösségi értékesítési árak közötti kapcsolat

(66) Meg kell jegyezni továbbá, hogy az összes érintett gyártó a harmadik országokra vonatkozó exportárakat átlagosan a közösségi ipar közösségbeli eladási árainál alacsonyabbnak találta. Ez azt jelenti, hogy az érintett termék közösségi piaci uralkodó árszintje a közösségi piacot az érintett országok exportőrei számára igen vonzó piaccá teszi. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy valóban gazdasági ösztönzésre van szükség annak érdekében, hogy a nem EU-tagállamokból származó exportot az érvényben lévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a nyereségesebb közösségi piacra irányítsák.

2.2. Fehéroroszország

2.2.1. Termelés, termelési kapacitás és beruházások Fehéroroszországban

(67) Az érintett időszak alatt a Belaruskalinak sikerült 25 %-kal növelnie termelését. Amint az a táblázatból látható, a termelési mennyiségek főképp 2003-ban és a VI alatt nőttek.

(68) Az érintett időszak alatt a Belaruskali 3 %-kal növelte termelését. 2006-ig várhatóan további 12 százalékponttal nő a termelési kapacitás. Megállapították továbbá, hogy amíg a VI alatt a Belaruskalinak közel a teljes kapacitási szinten volt a hamuzsírgyártása, 2005-ben és 2006-ban további jelentős növekedést jelentett be a kapacitás és összberuházások vonatkozásában. A bejelentett termelési kapacitás és beruházás euróban kifejezve, indexált formában a következő:

(69) A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a Belaruskalinak megvan a potenciális kapacitása a közösségi piacra irányuló exportjának növelésére az intézkedések hatályon kívül helyezésének esetén, mivel termelési kapacitásának további növekedéséről és beruházási tevékenységének jelentős növekedéséről tett bejelentést.

2.2.2. Fehéroroszországi hazai piac

(70) Az érintett időszak alatt Fehéroroszországban a hamuzsír hazai értékesítése alacsony szinten maradt, a Belaruskali teljes értékesítésének kevesebb mint 10 %-át képviselve. 2001 és a VI között tulajdonképpen 3 %-kal csökkent Fehéroroszországban az összes hazai eladás mennyisége. Miután a hazai piac enyhén összezsugorodott, nem tudta felvenni a termelésnövekedést. Ez a helyzet valószínűleg a jövőben sem fog megváltozni. A vállalatnak ezért termelésének egy jelentős részét exportálnia kell.

2.2.3. Más országokba irányuló fehérorosz exporteladások

(71) A fehéroroszországi egyetlen exportáló gyártó által nyújtott információ szerint jelentős mennyiségben történt értékesítés nem EU-tagállamokba, és ez az összes kivitel 82 %-át jelentette (a fő exportpiacok a Kínai Népköztársaság, Brazília és India). Ezenkívül 25 %-kal nőtt a harmadik országokba irányuló exportmennyiség 2001 és a VI között. A vizsgálat tehát megerősítette, hogy a fehéroroszországi hamuzsírgyártás túlnyomó részét egyre nagyobb mennyiségben az exportpiacok felé irányítják.

(72) A Belaruskali által a Közösségbe értékesített hamuzsírtípusok ára átlagosan kissé magasabb volt, mint a harmadik piacokon értékesített megfelelő hamuzsírtípusok ára. Mivel, amint az a (44) preambulumbekezdésben szerepel, a Fehéroroszországból származó, a Közösségbe irányuló exporteladás dömpingszinten történt, ez azt jelezte, hogy a harmadik országok piacára irányuló kivitel ugyancsak dömpingelt volt, mégpedig kicsit nagyobb mértékben, mint a Közösségbe irányuló exporteladások esetében. Ezen túlmenően az érintett vállalat számára azért is vonzóbb a közösségi piacra történő, dömpingelt áron megvalósuló hamuzsírbehozatal, mivel árszintje kicsit magasabb, földrajzilag közelebb van, kisebb a fizetési kockázat a vevők fizetőképességének köszönhetően, és kedvezőbbek a fizetési feltételek.

2.3. Oroszország

2.3.1. Termelés, termelési kapacitás és beruházások Oroszországban

(73) Az érintett időszakban az orosz gyártóknak sikerült 29 %-kal növelni termelésüket. Amint az a táblázatból látható, a termelési mennyiségek főképp a VI alatt nőttek.

(74) Míg az érintett időszakban a két orosz vállalat termelési kapacitása állandó maradt, a vállalatok 2006-ig 6 %-os emelkedést jeleztek. Az orosz gyártók által benyújtott információ szerint még további kapacitásuk volt a hamuzsírgyártás növelésére.

(75) Ezenkívül 2005-re és 2006-ra vonatkozóan a beruházásokat illetően jelentős növekedést jelentettek be. A bejelentett beruházások euróban kifejezve, indexált formában a következők:

(76) A fentiek alapján megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az oroszországi exportáló gyártóknak megvan a kapacitása, hogy növelni tudják a közösségi piacra irányuló exportot. Mindkét vállalat jelentős növekedésről számolt be továbbá a beruházásaik terén, ami potenciálisan a termelési kapacitásuk további növekedésére utal.

2.3.2. Oroszországi belső piac

(77) Az érintett időszak alatt Oroszországban a hamuzsír hazai értékesítése alacsony szinten maradt, a két vállalat teljes értékesítésének átlagosan kevesebb mint 15 %-át képviselve. 2001 és a VI között Oroszországban a hazai értékesítési mennyiségek 5 %-kal növekedtek. A hazai piac növekedése nem tudta felvenni a termelésnövekedést (29 %), ezért a két vállalatnak termelésének egy lényeges részét exportálnia kell.

2.3.3. Más országokba irányuló orosz exporteladások

(78) Az exportáló gyártók által nyújtott információ szerint jelentős mennyiségben történt értékesítés nem EU-tagállamokba, és ez az összes kivitel 95 %-át jelentette (a fő exportpiacok a Kínai Népköztársaság és Brazília). Ezenkívül 46 %-kal nőtt a harmadik országokba irányuló orosz kivitel 2001 és a VI között. A vizsgálat megerősítette, hogy az oroszországi hamuzsírgyártás túlnyomó részét egyre nagyobb mennyiségben az exportpiacok felé irányítják.

(79) Az érintett vállalatok által a Közösségbe értékesített hamuzsírtípusok árait kissé alacsonyabbnak találták, mint a harmadik piacokon értékesített megfelelő káliumtípusok árait. Azonban az érintett vállalatok számára azért is vonzóbb a közösségi piacra történő, dömpingelt áron megvalósuló hamuzsírbehozatal, mivel földrajzilag közelebb van, kisebb a fizetési kockázat a vevők fizetőképességének köszönhetően, és kedvezőbbek a fizetési feltételek.

2.4. Következtetések a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban

(80) Azt a tényt, hogy a Közösségben a közösségi gyártók által alkalmazott, általánosan uralkodó árszint magasabb, mint a fehérorosz és orosz exportáló gyártók harmadik piacokra irányuló átlagos exportárszintje, úgy kell tekintetni, hogy ösztönzőleg hat a Közösségbe dömpingelt áron érkező kivitelek növelésére.

(81) Miután a fehéroroszországi és oroszországi exportáló gyártóknak kihasználatlan termelési kapacitásuk van, és figyelembe véve, hogy valamennyi érintett vállalat teljes beruházási és termelési kapacitását illetően jelentős növekedést mutatott, arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén további termelési mennyiségeket exportálnának a Közösségbe, illetve a jelenleg a Közösségen kívüli országokba kivitt értékesítéseket jelentős mennyiségben irányítanák át a közösségi piacra.

(82) A vizsgálat azt mutatta továbbá, hogy a Közösségen kívüli hamuzsírpiacra a vizsgálati időszak alatt a kiszámíthatatlanság volt jellemző, amely az exportárak jelentős ingadozásában nyilvánult meg. A hamuzsírpiacnak ez a kiszámíthatatlansága az újonnan kialakuló ázsiai és dél-amerikai piacok erősen megnövekedett igényeinek köszönhető. Ilyen körülmények között valószínűsíthető, hogy jelentős mennyiségű Fehéroroszországból és Oroszországból származó hamuzsírt irányítanának át a meglehetősen stabil közösségi piacra, ha ezek az exportpiacok telítetté válnának, és ebből következően a megnövekedett kereslet megtorpanna, vagy csökkenni kezdene. Erre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a tengerentúli piacok esetében sokkal magasabbak a szállítási költségek, mint a közösségi piac esetében, amely közelsége folytán sokkal kedvezőbb áron érhető el hajóval vagy vasúton.

(83) Az árakat illetően a vizsgálat azt mutatta, hogy a Fehéroroszországból és Oroszországból származó behozatalok még mindig dömpingáron történnek. Ezért valószínűnek tűnik - amennyiben az ellenkezőjére nincs utalás -, hogy a dömping a jövőben is folytatódna.

(84) A fenti okokból kifolyólag megállapítható, hogy az érintett országokból történő dömpingelt behozatal valószínűleg folytatódna, és az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömpingelt behozatal jelentősen növekedne.

D. A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY ISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. A közösségi ipar fogalmának meghatározása

(85) A vizsgálat megerősítette, hogy a három panaszos közösségi gyártó a közösségi hamuzsírgyártók 99 %-át képviselte. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a gyártók alkotják a közösségi ipart.

(86) Miután két közösségi gyártó kapcsolt vállalkozás (a Cleveland Potash Ltd. és az Iberpotash S.A. egyaránt a tel avivi ICL Group, Israel Chemicals Ltd-hez tartozik), a közösségi ipart csak két független gyártócsoport alkotja, az ICL Group és a K+S Kali GmbH.

(87) Mivel a közösségi ipart csak két gyártócsoport alkotja, a közösségi iparra vonatkozó információ titoktartási okokból csak indexált formában adható meg. Kárelemzés céljából csak a közösségi ipar által termelt hamuzsírt vették figyelembe, míg a vásárolt hamuzsír viszonteladásait (főleg az izraeli ICL Group által termelt hamuzsírt) kizárták.

(88) A kármutatók elemzését az Eurostat adatai, és az együttműködő exportáló gyártók, valamint a közösségi ipar által a kérdőívekre benyújtott válaszokban szereplő információ alapján végezték el.

2. A közösségi ipar helyzetének és a közösségi hamuzsírpiacnak az elemzése

2.1. Közösségi fogyasztás

(89) A Közösség teljes hamuzsírfogyasztását úgy számították ki, hogy a közösségi ipar a közösségi piacon történt eladásaihoz hozzáadták az érintett országokból és az összes harmadik országból származó, a Közösségbe irányuló hamuzsírbehozatalt.

(90) Ennek alapján a közösségi fogyasztás a 2001. évi 7 231 000 tonnáról a vizsgálati időszak alatti 8 030 000 tonnára emelkedett, azaz körülbelül 11 %-kal.

(91) Az érintett időszak alatt a Fehéroroszországból és Oroszországból származó, az EU-15-ökbe érkező összes behozatal az aktív feldolgozási mentességi rendszer (IPR) keretében érkezett, míg az EU-10-ekbe érkező behozatalra nem alkalmazták az IPR-t. Az IPR-en keresztül érkező behozatalok a közösségi ipar által termelt hasonló termékkel versenyeznek, mivel a Közösségben olyan műtrágyagyártók által kerülnek feldolgozásra, akik a szintén exportra szánt összetett műtrágyák gyártásánál használt nyersanyagok egy részét a közösségi ipartól vásárolják. Összhangban a közösségi intézmények általános gyakorlatával, az IPR-en keresztül érkező behozatalokat a közösségi fogyasztás megállapításánál és az érintett országokból érkező behozatalok elemzésénél figyelembe vették.

2.2. Behozatal az érintett országokból

2.2.1. A behozatal mennyisége

(92) A VI alatt az érintett országok exportáló gyártói a harmadik preambulumbekezdésben említett egyéni bővítési kötelezettségvállalások feltételei szerint értékesítették az EU-10 piacon a hamuzsírt. Az érintett országok EU-piaci jelenlétét tükrözendő figyelembe vették a kötelezettségvállalás keretén belül eladott mennyiségeket is.

(93) Az EU-25-be importált, Oroszországból származó hamuzsír mennyisége az érintett időszak alatt 19 %-kal nőtt. A Fehéroroszországból származó behozatal mennyisége 44 %-kal nőtt ugyanezen időszak alatt. Az érintett időszak alatt az érintett országokból származó teljes behozatal az EU-25 vonatkozásában számítva 37 %-kal nőtt. A főképp a Spanyolországba irányuló fehéroroszországi eladások csökkenése miatti, 2002. évi visszaesést követően az érintett országokból származó eladások 2003-ban és 2004-ben jelentősen, mindkét évben egyaránt körülbelül 20 %-kal növekedtek.

2.2.2. Piaci részesedés

(94) Az érintett időszak alatt az érintett országokból származó behozatalok piaci részesedése a közösségi piacon 23 %-kal nőtt. Mindazonáltal a növekedés nem volt állandó: a piaci részesedés 2003-ig csaknem állandó maradt, majd 2004-ben hirtelen megnőtt.

2.2.3. Az árak alakulása és viselkedése

2.2.3.1. Az érintett behozatalok árának alakulása

(95) Az érintett időszak folyamán megvizsgált behozatalok ára csökkenő tendenciát mutatott, ahogy az alábbi táblázatból is látható. A harmadik országokban, főképp Kínában megnövekedett kereslet nyomán a VI alatt enyhe áremelkedés volt tapasztalható. Ez az emelkedés azonban sokkal kisebb volt, mint az előző évek árcsökkenései.

(96) Az érintett országokból származó hamuzsír árának átlagos csökkenése az érintett időszak alatt 7 %-os volt.

2.2.3.2. Az árak viselkedése

(97) Az áralákínálás megállapításához a Fehéroroszországból és Oroszországból származó, független vevők felé történő értékesítésre szánt hamuzsír exportárait hasonlították össze a közösségi ipar közösségi piacon történő értékesítéseinek számlázott áraival. Megállapításra került, hogy a Fehéroroszországból származó hamuzsír alákínálási különbözete 18 %, míg az Oroszországból származó kálium alákínálási különbözete 17 % és 23 % között volt.

2.3. A közösségi ipar gazdasági helyzete

2.3.1. Termelés

(98) Az érintett időszak alatt a Közösség teljes hamuzsírgyártása kissé nőtt, 2002-t kivéve, amikor a termelés kissé csökkent annak következtében, hogy az egyik közösségi gyártó bányáiból kevés ásványi anyagot sikerült kitermelni. A hamuzsír teljes közösségi termelésére vonatkozó adatok a következők:

2.3.2. Termelési kapacitás

(99) A közösségi ipar termelési kapacitása állandó volt az érintett időszakban. A teljes hamuzsírgyártási kapacitás adatai a következőképp alakultak:

2.3.3. Kapacitáskihasználás

(100) A közösségi ipar kapacitáskihasználása 2002-ben csökkent, 2003-ban azonban növekedni kezdett. Az érintett időszak alatt a közösségi ipar hamuzsírra vonatkozó kapacitáskihasználása 3 %-kal nőtt.

2.3.4. Eladási mennyiségek az EU-ban

(101) Amint az alábbiakban is látható, a közösségi ipar által az EU-n belüli független vevők felé megvalósított értékesítés teljes mennyisége 1 %-kal nőtt az érintett időszak alatt.

2.3.5. Piaci részesedés

(102) Amint az alábbiakban is látható, a közösségi ipar piaci részesedése az érintett időszak alatt folyamatosan csökkent:

2.3.6. Növekedés

(103) Jóllehet az érintett időszak alatt a közösségi hamuzsírpiac 11 %-kal nőtt, a közösségi ipar nem volt olyan helyzetben, hogy ezt a maga előnyére fordítsa. Csupán egy százalékkal tudták növelni az EU-n belüli értékesítések mennyiségét, ami a piaci növekedésnél jóval kevesebb.

2.3.7. Az árak alakulása

(104) A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gyártók átlagos eladási ára az érintett időszak alatt 6 %-kal nőtt. 2001 és 2003 között viszonylag állandó maradt, majd 2003 és a VI között 6 %-kal nőtt. Az árnövekedés egybeesik a más harmadik országokban, főképp a Kínai Népköztársaságban felmerülő jelentős keresletnövekedéssel. Ez azt mutatja, hogy a Közösségi hamuzsírpiac árait a más piacokon meglévő kereslet is befolyásolja. A hamuzsír tekintetében a közösségi ipar átlagos eladási árai a közösségi piacon a következőképpen alakultak:

2.3.8. Nyereségesség

(105) A közösségi ipar hazai értékesítéseinek nyereségessége a nettó értékesítések százalékában kifejezve az érintett időszakban nőtt. Míg 2001-ben és 2002-ben a közösségi ipart veszteség érte, 2003-ban és 2004-ben ismét nyereségessé vált. A hamuzsír tekintetében a közösségi ipar nyereségessége a közösségi piacon a következőképpen alakult:

2.3.9. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(106) A közösségi iparon belüli foglalkoztatottság lényegében állandó maradt:

2.3.10. Készlet

(107) A közösségi hamuzsírgyártók zárókészletei körülbelül 27 %-kal csökkentek az érintett időszak alatt. Az átlagot középtávon tekintve a közösségi ipar zárókészletei körülbelül 500 000 tonnát tettek ki. A megnövekedett értékesítések, különösen a növekvő exportok, és logisztikai okok miatt a VI végére a zárókészletek az átlagosnál kisebbek voltak. A közösségi ipar hamuzsír-zárókészletei a következőképpen alakultak:

2.3.11. Beruházások

(108) 2001 és 2002 között a közösségi ipar összberuházásai eleinte jelentősen nőttek, ám később 22 %-kal a 2001-es számadatok alá estek. Ennek fő oka egy közösségi gyártó helyettesítő beruházásainak tervezett csökkentése volt. A közösségi ipar beruházásai a következőképpen alakultak:

2.3.12. Beruházások megtérülése

(109) Mivel a hasonló termék előállításához használt eszközök könyv szerinti értéke nagyon keveset változott az érintett időszak alatt, a beruházások megtérülése a nyereségességgel párhuzamosan alakult.

2.3.13. Pénzáramlás és tőkebevonási képesség

(110) A közösségi ipar teljes pénzforgalma 2001 és 2002 között eleinte jelentősen csökkent, majd 2003 és a VI között növekedett. Az érintett időszak során a pénzforgalom 64 %-kal növekedett.

(111) Valamennyi közösségi gyártó nagy vállalatcsoportokhoz tartozik, amelyeket a tőzsdén jegyeznek, és így a csoporton belül lehetőség van a tőkebevonásra.

2.3.14. A dömping terjedelme és a korábbi dömpingből való helyreállás

(112) Ami az e két országból származó behozatal mennyiségét és árait alapul véve a tényleges dömpingkülönbözet mértékének a közösségi iparra gyakorolt hatását illeti a VI alatt, ez a hatás egyáltalán nem tekinthető elhanyagolhatónak. Meg kell azonban jegyezni, hogy Fehéroroszország esetében a különbözet alacsonyabb az előző vizsgálatban megállapítottnál. Azt is hozzá kell tenni, hogy a Fehéroroszországból és Oroszországból származó dömpingelt behozatalok mennyisége növekedett a korábbi vizsgálat óta.

2.3.15. Következtetés a közösségi ipar helyzetéről

(113) A közösségi ipar a korábbi dömping hatásai miatt még mindig a helyreállás fázisában van. Az érintett időszak alatt ez a helyreállás részben az eladási árak növekedésének és az olyan mutatók pozitív alakulásának volt köszönhető, mint a termelés, a kapacitáskihasználtság, az értékesítési mennyiségek és a készletek. E pozitív fejlemények eredményeképpen a VI alatt a közösségi ipar nyereséges helyzetbe került. A piaci részesedés azonban negatív tendenciát mutatott, és amint az már korábban említésre került, a közösségi iparnak a beruházásokat csökkentenie kellett. Az elért nyereségszint még mindig jóval alacsonyabb, mint az a szint - szám szerint 9 % -, amelyet a közösségi ipar a dömpingelt behozatalok hiányában várhatóan elérhetett volna. Ezért megállapítható, hogy a közösségi ipar részlegesen helyreállt a káros dömpinget követően, ám helyzete továbbra is bizonytalan.

(114) A megállapítások közzétételét követően egy exportáló és egy érdekelt fél azt állította, hogy egyes kármutatók negatív alakulására az a tény hatott, hogy egy Franciaországban található közösségi gyártó az elemzési időszak alatt beszüntette káliumtermelését. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy mivel ez a francia gyártó 2001-ben szüntette be káliumtermelését, a kárelemzésben való részvétele arra az évre csak eltorzította volna az adatok összehasonlíthatóságát, így az említett közösségi gyártóra vonatkozó információ nem szerepelt a kármutatók között.

2.4. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége és ára

(115) A harmadik országokból származó hamuzsírbehozatalok mennyisége az érintett időszakban a 2001. évi mintegy 1 016 000 tonnáról a VI alatt 1 255 000 tonnára nőtt. Ez 24 %-os növekedésnek felel meg. A növekedés nagyobbrészt az izraeli és jordániai behozataloknak tulajdonítható. Megjegyzendő, hogy az Izraelből származó behozatalok túlnyomórészt a közösségi iparral kapcsolatban álló vállalatok révén történtek.

(116) A harmadik országokból származó behozatalok piaci részesedése kissé emelkedett, a 2001-es 14 %-ról a 2004-es 15 %-ra. Az említett országokból származó behozatalok túlnyomórészt az EU-15-be érkeztek.

(117) Az Eurostat szerint e behozatalok átlagos eladási ára a 2001-es tonnánkénti 134,94 euróról a VI alatti tonnánkénti 127,24 euróra csökkent, azonban mindig meghaladta a közösségi ipar árait, és jóval magasabb volt, mint az Oroszországból és Fehéroroszországból származó hamuzsír ára. Az árak alakulása részletesen a következő:

(118) A fentiekből következik, hogy különös tekintettel a magasabb árszintjükre és a viszonylag állandó piaci részesedésükre, a harmadik országokból származó behozatalok nem voltak hatással a közösségi ipar jelenlegi helyzetére.

2.5. A közösségi ipar exporttevékenysége

(119) A közösségi ipar harmadik országokba történő hamuzsírkivitele pozitív tendenciát mutatott. A kivitelek teljes növekedése a mérlegelt időszakban elérte a 23 %-ot. Ezért a kivitelek nem voltak negatív hatással a közösségi ipar helyzetére. Az érintett időszak alatt a fejlődés a következőképpen alakult:

3. Következtetések a károkozás folytatódásáról vagy megismétlődéséről

3.1. A közösségi ipar jelenlegi helyzete

(120) A (90) preambulumbekezdésben említettek szerint a közösségi hamuzsírfogyasztás körülbelül 11 %-kal nőtt az érintett időszak alatt, és legmagasabb szintjét 2004-ben érte el.

(121) Míg a közösségi ipar piaci részesedése 9 %-kal csökkent, az érintett országok piaci részesedése 23 %-kal nőtt az érintett időszak alatt.

(122) A más harmadik országok piaci részesedése 1 százalékponttal 15 %-ra nőtt, ami nem jelent alákínálást a közösségi ipar eladási árai tekintetében. Következésképpen úgy ítélték meg, hogy a más harmadik országokból származó behozatalok nem voltak jelentős hatással a közösségi ipar helyzetére a VI alatt.

(123) Ugyanakkor a közösségi ipar gazdasági helyzetének alakulása változó volt, néhány kárt jelző mutató - mint például a piaci részesedés és a beruházások - negatívan alakult, míg mások - mint például a termelés, az értékesítési mennyiség, az eladási árak és a nyereségesség - javultak.

(124) A vizsgálat rámutatott a rendellenesen alacsony importárakra, amelyek továbbra is dömpingeltek, és negatívan hatnak a közösségi ipar értékesítési mennyiségére, piaci részesedésére, és ebből kifolyólag a nyereségességére is. Az értékesítési mennyiségre gyakorolt negatív hatást az a tény is mutatja, hogy az érintett időszak alatt a közösségi piacon a közösségi ipar értékesítési mennyiségének növekedése nagyon kicsi volt (+1 %) a fogyasztás növekedéséhez képest (+11 %). Mindössze a VI utolsó hat hónapjában javult valamelyest az importárakra vonatkozó helyzet, ezeket az árakat ugyanis a hatályos kötelezettségvállalások miatt emelték.

(125) Összességében az intézkedések megszűnése esetén a közösségi ipart továbbra is érzékenyen érintené a káros dömping folytatása.

(126) A fentiek alapján megállapították, hogy a károkozás folytatódása nem volt világosan megállapítható. Ezért megvizsgálták, hogy fennáll-e a károkozás megismétlődésének valószínűsége.

3.2. A kár megismétlődésének valószínűsége

(127) A fentiekben megállapításra került (lásd a (84) preambulumbekezdést), hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok jelentősen növekednének az intézkedések megszűnése esetén. A közösségi piac azért is vonzó, mert a többi fő exportpiachoz képest (Brazília, Kína és India) földrajzilag közelebb van, és a fizetési feltételek is kedvezőbbek. Az exportáló gyártók hazai piacai a termelésüknek csupán korlátozott részét képesek befogadni.

(128) Az érintett időszak alatt Fehéroroszország és Oroszország termelési kapacitása meglehetősen stabil maradt, ami összesen 20 millió tonna hamuzsírt jelent, amely a világkapacitásnak körülbelül 33 %-a, és a közösségi fogyasztásnak körülbelül 250 %-a. A termeléskapacitás növelése érdekében további fontos beruházásokat terveznek. Oroszországban ráadásul még van is szabad termeléskapacitás.

(129) Ezenkívül a közösségi ipar a (113) preambulumbekezdésben említett részleges fellendülése nagyrészt a dömpingellenes intézkedések meglétének köszönhető. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ez a viszonylagos fellendülés kérdésessé válna. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az érintett országokból egyre nagyobb mennyiségű káliumot értékesítenének a közösségi hamuzsírpiacon. Az értékesítések ilyen mértékű növekedése csak áralákínálással érhető el. Az árszintek alá kínálás szükségszerűen az értékesítési árak zuhanásához vezet, valamint a közösségi ipar nyereségességének csökkenéséhez, végül károkozáshoz.

3.3. A kár megismétlődésével kapcsolatos következtetések

(130) Amint fentebb bemutatásra került, a közösségi ipar helyzete továbbra is sérülékeny és törékeny. A (81) preambulumbekezdésben megállapították, hogy az intézkedések megszűnése esetén a Közösségbe további káliumbehozatal érkezne Fehéroroszországból és Oroszországból. Miután ezek az exportok valószínűsíthetően dömpingáron történnének, ez a közösségi ipar értékesítéseinek, piaci részesedésének, értékesítési árainak csökkenéséhez, következésképpen pénzügyi helyzetének romlásához vezetne. Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az intézkedések lejárata minden bizonnyal a közösségi ipar törékeny helyzetének rosszabbodását és a kár megismétlődését eredményezné. Ezért javasolják a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartását.

E. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Bevezetés

(131) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása a Közösség mint egész érdekeit sértené-e. A Közösség érdekeit a legkülönbözőbb érdekek, mint például a közösségi ipar, az importőrök és az érintett termék fogyasztóinak érdekei értékelése alapján határozták meg. Az intézkedések fenntartása várható hatásának értékelése céljából a Bizottság szolgálatai az összes fent említett érdekelt féltől tájékoztatást kértek.

(132) Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban úgy találták, hogy az intézkedések elfogadása és fenntartása nem ellentétes a Közösség érdekével.

(133) Az importőrök nagy száma miatt a mintavétel alkalmazása mellett döntöttek. 21 importőrnek/felhasználónak küldtek ki mintavételi kérdőíveket, és valamennyien visszaküldték a kitöltött kérdőíveket. A mintavételben 5 közösségi importőr is szerepelt. Az alaprendelet 17. cikkével összhangban ez a mintavétel az összes behozatal több mint 80 %-ára kiterjedt, ami a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív mennyiséget jelentette. A mintavételben szereplő öt importőr közül mindegyik hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be.

(134) Összesen 23 kérdőívet küldtek ki a felhasználóknak, akik közül heten küldték vissza a kitöltött kérdőíveket. A kérdőíveket ezenkívül importőrök/felhasználók szervezeteinek is elküldték. Az Európai Műtrágya Import Szövetség (EFIA), valamint a különböző tagállamokban néhány fogyasztói szövetség is válaszolt a kérdőívre.

(135) Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a dömping folytatódására és a károkozás megismétlődésére vonatkozó megállapítások ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az egyedi esetben nem áll a Közösség érdekében az intézkedések fenntartása.

2. A közösségi ipar érdeke

(136) E vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közösségi ipar élet- és versenyképes, de helyzete továbbra is kétséges. Ennek részben az az oka, hogy piaci részesedése a Közösségben csökkent, oka továbbá a nem kielégítő szintű nyereségesség, amely mindeddig nem tért vissza a rendes és tartós szintre, és ami miatt nagy mértékű beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az ipar újból kiegyensúlyozott jövőképpel rendelkezzen.

(137) A közösségi bányászok szakszervezeti szövetsége és az egyesült királysági General Workers Union azt az érvet terjesztette elő, hogy a közösségi ipar jelentős számú munkahelyet kínál a Közösségben, amelyek veszélybe kerülnének, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(138) A közösségi ipar által a múltban megtapasztalt gazdasági nehézségekre és a piacnak a vizsgálati időszakban jellemző ingatag helyzetére tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések megszűnésével a közösségi ipar veszélybe kerülne. Emiatt a közösségi ipar nagy valószínűséggel a jelenlegi, mérsékelten nyereséges állapotból újból hanyatlásnak indulna. Ez pedig komoly csökkentésekhez vezethetne a beruházások és a munkahelyek számának tekintetében.

(139) Ha azonban fenntartják az intézkedéseket, az lehetővé tenné a közösségi ipar számára, hogy továbbra is felépülőfélben maradjon, és különösen olyan kilátásokra tegyen szert, amelyek az ipar hosszú távú élet- és versenyképességéhez szükséges beruházásokat lehetővé teszik. Ennélfogva az intézkedések fenntartása a közösségi ipar érdekében áll.

3. Az importőrök (kereskedők) érdeke

(140) Az együttműködő hamuzsírimportőrök általánosságban a dömpingellenes intézkedések meghosszabbításával szemben foglaltak állást. Állításuk szerint az intézkedések fenntartása hátrányos lenne, mivel emiatt megszakadnának a hagyományos szállítóikkal meglévő kapcsolataik, különösen akkor, ha a kötelezettségvállalások nem folytatódnának tovább. Azt is állították továbbá, hogy a közösségi gyártók - amennyiben a vámokat meghosszabbítják - erőfölénybe kerülnének a közösségi piacon, és ezáltal a Közösségben meglévő versenyt olyan minimális szintre szorítanák vissza, amely a közösségi árakat tovább fokozná. Egy importőr azonban azt állította, hogy a jelenlegi helyzet - a hatályos intézkedések mellett - a piac helyes fejlődését biztosítja. Következésképpen ez az importőr azt kérelmezte, hogy a dömpingellenes intézkedéseket tartsák fenn.

(141) Mivel az érintett országokból az EU-15-be a legtöbb hamuzsír az IPR-rendszerben érkezett, bizonyos feltételek mellett bővítési kötelezettségvállalások tették lehetővé az érintett országokból érkező vámmentes behozatalt. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal meglehetősen állandó, a 15 %-os piaci részesedés szintjén maradt. Így tehát tekintélyes verseny állt fenn a közösségi piacon, és nem indokolt arra számítani, hogy e helyzet változni fog. A közösségi ipar állítólagos erőfölényére vonatkozó érvet el kellett tehát utasítani.

(142) A megállapítások közzétételét követően néhány érdekelt fél amellett érvelt, hogy az intézkedések fenntartása versenyellenes helyzetet teremtene, amelynek következtében a közösségi ipar erőfölénybe kerülne. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat alatt semmi nem mutatott arra, hogy - a káros dömping hatásainak csökkentésén kívül - az intézkedések jelentősen megváltoztatták volna a versenyhelyzetet a közösségi ipar javára. Ellenkezőleg, az érintett országokból érkező behozatalok növekedtek, és más harmadik országokból származó behozatalok a közösségi piacnak továbbra is jelentős részét képviselik. Ezért semmilyen utalás nincs arra nézve, hogy az intézkedések fenntartása ronthatna a közösségi piac versenyhelyzetén.

(143) Nem találtak bizonyítékot a kereskedők állítólagos nehézségeire az importált hamuzsír beszerzésére vonatkozóan. Ezért ezt a panaszt el kellett utasítani.

(144) Azt is meg kell jegyezni, hogy a hamuzsír importőrei (kereskedői) gyakran importálnak más termékeket is. Noha néhány importőr üzleti tevékenységét a hamuzsírra összpontosítja, más importőrök esetében a hamuzsírüzletág az üzleti tevékenység mindössze 10 %-át teszi ki. Ráadásul a jelenleg a hamuzsírra összpontosító importőrök jelezték, hogy ügyfeleik kérésére más termékekre, elsősorban más műtrágyákra tudnának átállni. A megállapítások közzétételét követően azonban egy importőr és egy importőri egyesülés azt állította, hogy egyes importőrök erősen függenek a Fehéroroszországból származó káliumtól, és az intézkedések fenntartása esetén nem tudnának más forrásokra váltani. Megállapítást nyert azonban, hogy más forrásokra, például a közösségi ipar vagy más, Fehéroroszországon kívüli országok behozatalára való átállás egy lehetőség az importőrök számára. Jóllehet ez a váltás hatással lehet ezen importőrök gazdasági és pénzügyi eredményeire, úgy ítélik meg, hogy nyereségességi szintjükre nem lenne akkora hatással, hogy az hosszú távú életképességüket aláássa. Figyelembe véve az importőrök érveléseit, arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatása az importőrök pénzügyi helyzetére viszonylag korlátozott. Valójában a kérdőívekre adott, igazolt válaszok alapján azt találták, hogy eddig a dömpingellenes intézkedések az importőrök nyereségességére nem voltak hátrányosak. Nincs ok azt hinni, hogy ez a helyzet jelentősen megváltozna, ha az intézkedéseket fenntartanák.

(145) Ennek megfelelően tehát arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorolna különösebb hatást az importőrök (kereskedők) helyzetére.

4. A felhasználók érdeke

4.1. A mezőgazdasági termelők

(146) Nem sikerült együttműködést elérni a hamuzsír mint műtrágya közvetlen felhasználóival (a mezőgazdasági termelőkkel), noha az őket képviselő szervezet megkapta a kérdőívet. Egy tagállam mezőgazdasági termelői szervezete azonban azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések károsan hatnának a mezőgazdasági termelők helyzetére egy olyan versenypiacon, amelyen az alapanyagok - mint például a műtrágya - szabályozás alá esnek, míg az importált élelmiszerek árai nem.

(147) Ezt az állítást el kellett utasítani, mivel a dömpingellenes intézkedések nem érintik a mezőgazdasági politikára vonatkozó általános kérdéseket. A dömpingellenes vizsgálatok célja csupán a tisztességes kereskedelem helyreállítása a kárt okozó dömpinget követően. További lényeges állítások és arra való utalás hiányában, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések hátrányosan érintenék a mezőgazdasági termelőket, arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem gyakorol majd jelentős káros hatást a mezőgazdasági termelőkre.

4.2. Műtrágyagyártók

(148) A kérdőívet megválaszoló felhasználók valamennyien olyan műtrágyagyártók voltak, akik a hamuzsírt a közösségi ipartól vásárolják, valamint az érintett országokból és harmadik országokból is importálják. Számukra a hamuzsír olyan műtrágyák nyersanyaga, amelyek gyakran három különféle tápanyagból állnak: nitrogénből, foszfátból és káliumból (NFK-műtrágyák vagy összetett műtrágyák). Ez azt jelenti, hogy a hamuzsír a végtermékek tekintetében olyan költségelem, amely a termelési költség 15-30 %-át teszi ki. Az érintett időszak alatt a hamuzsírt tartalmazó műtrágyák termelési költségei jelentősen emelkedtek 2002 és 2003 között, amelyet enyhe csökkenés követett a VI alatt, e csökkenés azonban a 2001-es jellemző szinteket nem érte el. Ennélfogva azt a következtetést lehet levonni, hogy a hamuzsír-behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések nem gyakoroltak jelentős hatást a műtrágyagyártók költségszerkezetére.

(149) A legtöbb felhasználó az importőrökkel egyező módon érvelt az intézkedések fenntartásával szemben/ellen. Mindazonáltal egy műtrágyagyártó rámutatott, hogy számára az lenne kedvező, ha a jövőben is lennének a Közösségen kívüli és belüli hamuzsírgyártók egyaránt.

(150) Mivel a harmadik országok versenyben álló műtrágyagyártói nem fizetnek dömpingellenes vámokat a hamuzsírvásárlásaik után, a közösségi műtrágyagyártók azt is állították, hogy nem tudnak a külföldi versenytársak által kínált végtermékek áraival versenyezni. E tekintetben azonban meg kell jegyezni, hogy a közösségi műtrágyagyártók importálhatnak az IPR-rendszerben, azaz dömpingellenes vámok fizetése nélkül. Továbbá arra is emlékeztetni kell, hogy dömpingellenes intézkedésekkel nem sújtott harmadik országokban és a Közösségben is vannak egyéb beszerzési források. A vizsgálat továbbá nem bizonyította, hogy e felhasználók nem tudtak a közösségi piacon az importált összetett műtrágyákkal versenyezni.

(151) A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések nem voltak különösebben hátrányosak a felhasználók helyzetére. Valójában az intézkedéseknek az érintett időszak alatt a műtrágyagyártók nyereségességére gyakorolt hatása minimális volt, és nem terjesztettek be olyan tényt, amely arra utalt volna, hogy az intézkedések fenntartásával mindez megváltozna. Megállapították tehát, hogy a felhasználók érdeke nem olyan fokú, hogy akadályozná az intézkedések fenntartását.

5. Következmények a közösségi piaci verseny vonatkozásában

(152) Jelenlegi formájukban az intézkedések egyértelműen stabilizáló hatást gyakoroltak a közösségi iparra, amely képes volt kilábalni a veszteséges időszakból, és mérsékelten nyereséges helyzetbe visszatérni. Ez a fejlődés nem alakulhatott volna ki az intézkedések nélkül. Mindazonáltal ez nem akadályozhatta meg a piac további koncentrálódását, amint azt két közösségi gyártónak az izraeli ICL Group által történő átvétele is alátámasztja. Emellett 2001-ben a francia hamuzsírágazatban a bányák kimerülése miatt üzembeszüntetésre került sor. Importőrök és felhasználók állítása szerint a helyzet ilyetén alakulása gyakorlatilag duopólium kialakulásához vezetett az EU-piacon, amely az összesített piaci részesedés több mint 70 %-ával rendelkezik, és amely az EU-15 esetében még a 80 %-ot is meghaladja. Ennélfogva azt állították, hogy a jelenlegi intézkedések oly módon befolyásolták a piacot, amely gátolta a versenyt.

(153) Ezt az érvet el kellett utasítani, mivel a jelenlegi intézkedések tették lehetővé a Közösség gazdasági ágazata számára, hogy működését fenntarthassa, és részben helyreállhasson a kárt okozó dömping által gyakorolt hatásokból. Intézkedések hiányában valószínű, hogy a verseny méginkább lecsökkent volna, mivel a közösségi gyártóknak be kellett volna szüntetniük a hamuzsírgyártást. Ennélfogva az intézkedések fenntartása azáltal akadályozza meg a verseny további csökkenését, hogy így a közösségi ipar e helyzetet túlélheti, és versenyképes maradhat.

(154) Arra is emlékeztetni kell továbbá, hogy számos más, harmadik országbeli, valamint az érintett országokban található versenytárs jelenléte a közösségi piacon biztosította e piacon a verseny meglétét, valamint hogy semmi nem indokolja azt a feltételezést, hogy mindez megváltozna, ha az intézkedéseket fenntartanák.

6. A közösségi érdekre vonatkozó következtetések

(155) A különféle érdekek elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy egyrészről a dömpingellenes intézkedések fenntartása valószínűleg a hamuzsír esetében a közösségi piacon egyenletes és előre látható fejlődést eredményezne, ami lehetővé tenné, hogy a közösségi ipar folytassa a felépülést, és tisztességes versenyfeltételek mellett versenyképes maradjon. Másrészről, ha a közösségi ipart a dömpingelt importtal szemben megfelelő védelem nélkül hagyják, az nagy valószínűséggel megsemmisítené az elmúlt években szerzett kismértékű nyereségességet, és helyzete komoly romlásához vezetne. Tulajdonképpen, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék, a közösségi ipar minden valószínűség szerint arra kényszerülne, hogy lépésről lépésre elhagyja a piacot, amelynek nagyobbik részét átvennék a fehérorosz és orosz exportőrök, akik a hamuzsírforrások tekintetében egyre kisebb választási lehetőséget hagynának a közösségi importőrök, mezőgazdasági termelők és felhasználók számára. Ennélfogva az importőrök árelőnyét, amely a dömpingellenes intézkedések megszűnéséből származna, jelentősen kiegyenlítik a közösségi ipar azon előnyei, amelyek a kárt okozó dömping elleni intézkedések fenntartásából erednek.

(156) A felhasználókat és végfelhasználókat az intézkedések fenntartása miatt érő hátrányokat nagyon korlátozottnak tartják azzal a kilátással összehasonlítva, amely szerint egyenletes és életképes közösségi ipar alakulhat ki. Valójában azok a jelenlegi piaci feltételek, amelyek a felhasználók helyzetét jelentősen nem befolyásolják, az intézkedések fenntartása esetén nem változnak. A közösségi iparra gyakorolt, valószínűleg negatív hatások felülmúlják a felhasználókra és végfelhasználókra nehezedő esetleges terhet, ami nem jelentene eltérést a jelenleg fennálló helyzettől. Arra a következtetésre jutottak tehát, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a jelenlegi dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellen szólnának.

F. A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS VOLTA

(157) A Fehéroroszországból származó hamuzsírra vonatkozó időközi felülvizsgálat keretében azt is vizsgálták, hogy a dömpingre vonatkozó, az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülmények ésszerűen tartósnak tekinthetők-e az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében.

(158) A korábbi és a jelenlegi vizsgálat során észlelt rendes értékek és exportárak összehasonlításával megállapították, hogy az összehasonlítható terméktípusokat figyelembe véve a rendes érték jelentősen növekedett, de az átlagos exportár még ennél is jobban emelkedett, ami pedig a dömping szintjének csökkenéséhez vezetett. A más piacokra irányuló fehérorosz exportárakat illetően azt állapították meg, hogy általában összhangban vannak az EU-piacra alkalmazott exportárakkal. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a Fehéroroszországból származó export továbbra is nem dömpingelt áron érkezne-e, még ha ez az ár a korábbinál kevésbé dömpingelt lenne is. A fentiek fényében ésszerű az a következtetés, hogy az új, alacsonyabb szintű dömping tartós jellegű.

(159) E valamennyi tényező figyelembevételével megfelelőnek tekintik a Fehéroroszországot érintő meglévő intézkedések módosítását oly módon, hogy a dömpingkülönbözetet a jelenlegi vizsgálatban megállapított szintre csökkentik.

(160) Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen kisebb összegű vám is elegendő a közösségi iparnak okozott kár elhárítására. Mivel a Fehéroroszországra vonatkozó meglévő vámokat a dömpingkülönbözet alapján számították ki, és az új dömpingkülönbözet alacsonyabb a korábban számítottnál, a vámot az e vizsgálatban talált alacsonyabb, szám szerint 27,5 %-os dömpingkülönbözethez kell igazítani.

G. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

(161) A végleges megállapítások közzétételét követően a fehérorosz exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalási ajánlatot tett.

(162) Bevált gyakorlat, hogy a Bizottság nem fogad el kötelezettségvállalást olyan vállalatoktól, amelyek nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás vagy az egyéni elbánás feltételeinek, mivel az ilyen vállalatok kötelezettségvállalásait kivitelezhetetlennek tartják. Mindazonáltal különleges körülmények között ilyen vállalatoktól is lehet fogadni kötelezettségvállalásokat. Ezek a körülmények konkrétan az exportáló ország állami hatóságainak beavatkozását igényelnék a kötelezettségvállalás feltételeinek biztosítására.

(163) Bármely kötelezettségvállalás elfogadásának kritikus tényezője, hogy megfeleljen a Közösség és a kötelezetségvállalás felei közötti bizalmon alapuló kapcsolatnak. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Tanács a 2006/276/KKBP közös álláspontjával (15) és a 765/2006/EK tanácsi rendelettel (16) bizonyos korlátozó intézkedéseket rendelt el Lukasenko elnök és egyes fehérorosz hivatalnokok ellen. Emlékeztetni kell arra is, hogy a Belaruskali teljes egészében állami tulajdonban lévő vállalat, ezért a jelenlegi hatóságoknak közvetlen és határozott befolyásuk van a vállalat működésére. Ezért, mivel a Bizottság nem bizonyosodott meg arról, hogy a Közösség és a kötelezettségvállalás valamennyi fele között fennáll a bizalmon alapuló kapcsolat, arra a következtetésre jutottak, hogy a Belaruskali kötelezettségvállalási ajánlata nem kivitelezhető. Következésképpen ezt az ajánlatot elutasították.

H. JAVASOLT VÁMOK

(164) A dömping folytatódásával, a károkozás megismétlődésének valószínűségével és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket tekintetbe véve intézkedéseket kell elrendelni a Fehéroroszországból és Oroszországból származó behozatalokra a dömpingelt behozatal által a közösségi iparnak okozott károk újbóli előfordulásának megelőzése érdekében.

1. Oroszország

(165) A fenti megállapítások fényében és az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Oroszországból származó kálium-klorid behozatalára a legutóbb az 1891/2005/EK rendelettel módosított 3068/92/EGK rendelettel kivetett intézkedéseket fenn kell tartani.

(166) A két orosz gyártó kötelezettségvállalásait az 1891/2005/EK rendelettel lezárt részleges időközi felülvizsgálat keretében fogadták el.

2. Fehéroroszország

(167) A fenti megállapítások fényében és az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Fehéroroszországból származó kálium-klorid behozatalára kivetett intézkedéseket módosítani kell. A Fehéroroszországra vonatkozó meglévő intézkedések terméktípustól függően 19,51 EUR/tonna és 48,19 EUR/tonna közötti átalányösszegeket foglalnak magukban. A jelenlegi vizsgálati időszak alatt azonban úgy találták, hogy a Belaruskali Közösségbe irányuló valamennyi kivitele olyan terméktípusokra korlátozódott, amelyek két KN-kód alá tartoztak. Ennek megfelelően, az egyéb terméktípusokra vonatkozó információ ismeretében, és mivel ezek az érintett káliumtípusok tűnnek a kereskedelemben leginkább keresettnek, a módosított vámok végrehajtásának legésszerűbb megközelítésének azt tartják, ha a vizsgálati időszak alatt az összes átalányösszeget egy értékvámmal vagy az érvényben lévő piaci feltételeken alapuló minimum importárral váltják fel.

(168) Mivel a dömping szintje alacsonyabb, mint a korábbi vizsgálatban megállapított kárkülönbözet, az értékvámot a dömping szintjének, azaz 27,5 %-nak megfelelően kell meghatározni.

(169) Tekintettel a káliumpiacra jellemző különleges piaci körülményekre, nevezetesen az érintett termék exportárainak növekedésére 2003 és a VI közötti időszakban, mely növekedés 2005-ben és 2006-ban is folytatódott, minimum import ár (MIP) formájában intézkedések bevezetését tartották helyénvalónak mennyiségi felső határig, amely felett 27,5 %-os értékvám alkalmazandó, i. a vizsgálati időszak megállapításait véve alapul, a káros dömping következményeinek megszüntetése a Közösségbe a VI alatt behozott 3104 20 50 (TARIC-kód 3104205010 és 3104205090) és 3104 20 90 (TARIC-kód 3104209000) KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozóan, melyek közül az érintett időszakban, amelyre a kiterjesztett intézkedések vonatkoznak, a Közösségbe behozott legnagyobb volumenű terméktípust képviselték, és ii. figyelembe véve a (163) preambulumbekezdésben leírt egyedi körülményekhez kapcsolódó intézkedés kijátszásának veszélyét. Ugyanez az értékvám vonatkozik a mennyiségi felső határba tartozó behozatalokra, ha a minimum import árat nem tartják tiszteletben, vagy ha a termék, amelynek szabad forgalomba bocsátása az említett intézkedések függvénye, olyan KN-kód alá esik, melyre nem alkalmazható minimum import ár (azaz 3104 20 10, ex 3105 20 10 [3105201010 és 3105201020 TARC-kód], ex 3105 20 90 [3105209010 és 3105209020 TARIC-kód], ex 3105 60 90 [3105609010 és 3105609020 TARIC-kód], ex 3105 90 91 [3105909110 és 3105909120 TARIC-kód] ex 3105 90 99 [3105909910 és 3105909920 TARIC-kód] KN-kód alá). Következésképpen mennyiségi felső határt kell megállapítani a fehérorosz exportőrnek a 2005. évi Közösségbe irányuló exportteljesítménye alapján, mivel ez olyan exportmennyiség, amelyet az exportáló úgy érhet el, hogy nem kell a minimumexportárat megkerülnie. Ennek alapján a minimumexportár mennyiségi felső határát évi 700 000 tonnában kell megállapítani a szabad forgalomba bocsátott árura vonatkozóan.

(170) Hogy figyelembe lehessen venni a tényt, miszerint a termékeket DAF és CIF feltételekkel is szállítják (az Incoterms 2000 feltételeinek megfelelően), és hogy a szállítási, kezelési és rakodási költségeket is tartalmazó számlázott árakban jelentős különbségek vannak attól függően, hogy a szállítás szárazföldön a Közösség egy szárazföldi határához (DAF feltételek szerint), vagy tengeri szállítással harmadik országok kikötőin keresztül egy közösségi kikötőbe történik (CIF [közösségi kikötő] feltételek), meg kell különböztetni e két szállítási feltételekre vonatkozó minimumimportárakat.

(171) A Tanács elismeri, hogy a mennyiségi felső határ bevezetéséhez olyan igazgatási rendszer szükséges, amelyet e rendelet hatálybalépése előtt nem lehet bevezetni. Az ügy összetettségét figyelembe véve a Tanács úgy ítéli meg, helyénvaló, hogy amint technikailag lehetséges, a Bizottság rendeletben határozza meg a mennyiségi felső határ igazgatási rendszerének végrehajtására vonatkozó módozatokat.

(172) A Tanács elismeri továbbá - figyelembe véve a tényt, hogy az intézkedés jelenlegi formáját és mértékét megváltoztató rendelet csak 2006 második felében lép hatályba, és hogy rövid távon az érintett termék exportjának jelentős növelése logisztikai problémákat okoz - hogy a (169) preambulumbekezdésben említett kijátszás veszélye rövid távon korlátozott. Ezért, figyelembe véve a (171) preambulumbekezdésben említett technikai nehézségeket, és tekintettel a kijátszás korlátozott veszélyére, ebben a szakaszban nem helyénvaló a mennyiségi felső határ bevezetése. Ezért a (169) preambulumbekezdésben leírt minimum importárak és értékvám e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

(173) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátott mennyiség, melyet az alaprendelet 14. cikke (6) bekezdésének megfelelően gyűjtött adatok alapján a Bizottság megállapított, bármely naptári évben, vagy a 2006-os év fennmaradó részében, időarányos alapon, jelentősen meghaladná a fenti (169) preambulumbekezdésben meghatározott, hagyományos mennyiségeket tükröző 700 000 tonnát, és a fenti preambulumbekezdésben említett okok miatt, és tekintettel a (163) preambulumbekezdésben leírt egyedi körülményekre, a Bizottság e vizsgálat termékmeghatározásába tartozó valamennyi termékre vonatkozóan értékvám bevezetéséről szóló javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

(174) A minimumimportárak tényleges tiszteletben tartása érdekében az importőröket tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben az importálást követő ellenőrzéskor megállapítást nyer, hogy i. az első független fogyasztó által ténylegesen kifizetett közösségi határparitáson számított nettó ár (azaz a vámok, és bármilyen, a behozatalt követő költségek, mint kezelési, rakodási és szállítási nettó költségek) ("behozatal utáni ár") kisebb, mint a közösségi határparitáson számított vám előtti nettó ár, amint az a vámárunyilatkozatból származik; és ii. a behozatal utáni ár alacsonyabb, mint a minimumimportár, a vonatkozó tranzakciókra visszamenőleg az értékvámot kell alkalmazni. A vámhatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, ha hibás bevallásra utaló jelekkel találkoznak.

(175) Ebben az összefüggésben hivatkozni kell többek között a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (17) 78. cikkére, amely szerint a vámhatóságok megvizsgálhatják az érintett áruval kapcsolatos import vagy export műveletekre, vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó kereskedelmi okmányokat és adatokat. Az ilyen vizsgálat a nyilatkozattevő, az említett műveletekben üzlettársi minőségben közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamilyen más személy, vagy az említett okmányt és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy telephelyén végezhető el,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Fehéroroszországból és Oroszországból származó, a 3104 20 10, 3104 20 50 és 3104 20 90 KN-kód alá tartozó kálium-klorid, valamint az ex 3105 20 10 (3105201010 és 3105201020 TARIC-kód), ex 3105 20 90 (3105209010 és 3105209020 TARIC-kód), ex 3105 60 90 (3105609010 és 3105609020 TARIC-kód), ex 3105 90 91 (3105909110 és 3105909120 TARIC-kód) és ex 3105 90 99 (3105909910 és 3105909920 TARIC-kód) alá tartozó különleges keverékek (azaz kiegészítő trágyázó elemeket tartalmazó kálium-klorid, amelynek K2O-tartalma legalább 35 tömegszázalék, de legfeljebb 62 tömegszázalék, szárazanyagra számítva) behozatalaira végleges dömpingellenes vámot kell kivetni.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben leírt és Fehéroroszországból származó termék vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó dömpingellenes vám mértéke 27,5 %. Alkalmazása az alábbiakban meghatározott feltételek szerint történik:

a) a vámot a 3104 20 50 és a 3104 20 90 (kiegészítő TARIC-kód A999) KN-kód alá tartozó termékekre kell kivetni, kivéve, ha

- a termék vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó ára megegyezik az I. mellékletben meghatározott megfelelő minimumimportárral, vagy magasabb annál,

és

- az I. mellékletben meghatározott, és szabad forgalomba bocsátott termékek összbehozatalának mennyisége összesítve az adott naptári évben nem érte el a 700 000 tonnát.

A Bizottság a lehető legkorábban, rendelet útján megállapítja e mennyiségi felső határ igazgatási rendszerének módozatait.

b) Vámot kell kivetni a 3104 20 10, ex 3105 20 10 (3105201010 és 3105201020 TARIC-kód), ex 3105 20 90 (3105209010 és 3105209020 TARIC-kód), ex 3105 60 90 (3105609010 és 3105609020 TARIC-kód), ex 3105 90 91 (3105909110 és 3105909120 TARIC-kód), ex 3105 90 99 (3105909910 és 3105909920 TARIC-kód) KN-kódok alá eső termékekre.

(2) A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az első bekezdésben említett bizottsági rendelet hatálybalépéséig a következő vámot kell alkalmazni:

a) Vámot kell kivetni a 3104 20 50 és 3104 20 90 (kiegészítő TARIC-kód A999) KN-kód alá eső termékekre, kivéve, ha a termék vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó ára egyenlő vagy magasabb az I. mellékletben meghatározott megfelelő minimumimportárnál.

b) Vámot kell kivetni a 3104 20 10, ex 3105 20 10 (3105201010 és 3105201020 TARIC-kód), ex 3105 20 90 (3105209010 és 3105209020 TARIC-kód), ex 3105 60 90 (3105609010 és 3105609020 TARIC-kód), ex 3105 90 91 (3105909110 és 3105909120 TARIC-kód), ex 3105 90 99 (3105909910 és 3105909920 TARIC-kód) KN-kódok alá eső termékekre.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben leírt, az Orosz Föderációból származó és a következőkben felsorolt vállalatok által gyártott terméknek a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított CIF árára alkalmazandó végleges, dömpingellenes vámtételek a következők:

(2) Az Orosz Föderációból származó és az (1) bekezdésben említett vállalatoktól eltérő minden más vállalat által gyártott, 1. cikkben leírt termék (Kiegészítő TARIC-kód A999) vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó dömpingellenes vám összege egyenlő a KCl tonnánként euróban megállapított rögzített összeggel, kategóriánként és minőségenként az alábbiaknak megfelelően (szabvány hamuzsír alatt a por alakban lévő hamuzsír értendő):

Kiegészítő trágyázó elemeket nem tartalmazó kálium-klorid

Különleges keverékben kiegészítő trágyázó elemeket tartalmazó kálium-klorid

(3) Az 1. cikktől eltérve a végleges dömpingellenes vám nem alkalmazandó a 4. cikk értelmében szabad forgalomba bocsátott behozatalra.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. cikk

(1) A szabad forgalomba bocsátásra nyilvánított import mentesül az 1. cikkben meghatározott dömpingellenes vám alól, feltéve, hogy az árut a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalással rendelkező valamely, a vonatkozó - és időről időre módosított - 2005/802/EK határozat jegyzékébe felvett vállalat gyártotta, és azt a Közösségbe ugyanezen bizottsági határozattal összhangban importálták.

(2) A (1) bekezdésben említett importáruk mentesülnek a dömpingellenes vám alól, amennyiben:

a) a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett és bemutatott áru pontosan megfelel az 1. cikkben meghatározott terméknek;

b) a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozattal egyidejűleg a tagállam vámhatóságainak bemutatják a legalább a II. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó kereskedelmi számlát;

valamint

c) a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kereskedelmi számlán szereplő termékleírásnak.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. HEINÄLUOMA

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 308., 1992.10.24., 41. o.

(3) HL L 112., 2000.5.11., 4. o.

(4) HL L 182., 2004.5.19., 23. o.

(5) HL L 183., 2004.5.20., 16. o. Az 588/2005/EK rendelettel (HL L 98., 2005.4.16., 11. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 143., 2005.6.7., 11. o.

(7) HL L 302., 2005.11.19., 14. o.

(8) HL L 302., 2005.11.19., 79. o.

(9) HL C 249., 2004.10.8., 3. o.

(10) HL C 89., 2005.4.13., 3. o.

(11) HL C 89., 2005.4.13., 7. o.

(12) A Belaruskali becsléseire alapozva.

(13) Az orosz gyártók becslései alapján.

(14) Az orosz vállalatok becslései alapján.

(15) HL L 101., 2006.4.11., 5. o.

(16) HL L 134., 2006.5.20., 1. o.

(17) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

(1) Az Incoterms 2000 feltételeinek megfelelően.

II. MELLÉKLET

A vállalat a Közösségbe irányuló, kötelezettségvállalás tárgyát képező kálium-klorid-értékesítéseit kísérő kereskedelmi számlán a következő elemeket tünteti fel:

1. Címsor: KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÁRUT KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA.

2. A kereskedelmi számlát kiállító, a 2005/802/EK határozat 1. cikkében említett vállalat neve.

3. A kereskedelmi számla száma.

4. A kereskedelmi számla kiállításának időpontja.

5. Az a kiegészítő TARIC-kód, amely alapján a számlán szereplő áru Közösség határán történő vámkezelése megtörténik.

6. Az áru pontos leírása, ideértve a következőket:

- a terméknek a vizsgálat és a kötelezettségvállalás céljára szolgáló kódszáma (PCN) (pl.: PCN 1., PCN 2. stb.),

- az áru közérthető nyelven megfogalmazott, a kérdéses PCN-kódszámnak megfelelő leírása,

- a termék vállalati kódszáma (CPC) (adott esetben),

- KN-kód,

- mennyiség (tonnában).

7. Az értékesítés feltételei, ideértve a következőket:

- tonnánkénti ár,

- a vonatkozó fizetési feltételek,

- vonatkozó szállítási feltételek,

- árengedmények és visszatérítések összesen.

8. A Közösségben importőrként működő azon vállalat neve, amelynek a vállalat a kötelezettségvállalás tárgyát képező árut kísérő kereskedelmi számlát közvetlenül kiállította.

9. A vállalat azon tisztviselőjének neve, aki a számlát kiállította, és a következő nyilatkozatot aláírta:

"Alulírott igazolom, hogy az e számlán szereplő árunak az Európai Közösségbe közvetlen export útján történő értékesítése, a(z) ... [vállalat] által felajánlott és az Európai Bizottság által a 2005/802/EK határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak."