A Gazdasági Versenyhivatal 160/2005/20 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: ÖKONET-EURÓPA Kft.

Vj-160/2005/20

Vj-160/2005/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ÖKONET-EURÓPA Kft. (Kecskemét) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás írott és elektronikus reklámjaiban az Olajfa levél kivonat, a Spirulina tengeri algakivonat kapszula, a Vital-Fruit gyümölcskoncentrátum és őrlemény, a Ponay tea, a Zöldtea kapszula, a Super Green Food növényi készítmények, a Grapefruitmag csepp, a Transzport emulziós Coenzim Q10 kapszula, a Noni kapszulázott növényi készítmény, a Medinella termékcsalád, az Ökoline folyékony szappan, a Mirtill testápoló balzsam gyógyhatásának állításával, valamint a Super Green Food növényi készítmények élelmiszerként (étrend-kiegészítőként), továbbá a Grapefruitmag csepp gyermekeknek való ajánlásával fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartást tanúsít.

E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megtiltja.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a hálózati tagság körében tegye közzé a határozat jogsértés megállapító rendelkezését.

Vele szemben 20.000.000.- (azaz Húszmillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

Az eljárás tárgya az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: (ÖKONET) élelmiszertermékeinek fogyasztómegtévesztésre alkalmas népszerűsítése.

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

Az utóbbi években előtérbe került egészségmegóvó életszemlélettel párhuzamosan egyre több olyan termék kerül forgalomba, amely a megnövekedett ezirányú fogyasztói igényt elégíti ki.

Az egészséggel kapcsolatba hozható termékek rendeltetésük alapján csoportosíthatók aszerint, hogy gyógyításra vagy egészségmegőrzésre szolgálnak-e. Mindkét nagy termékcsoportra a rendeltetéshez igazodó szigorú szabályozási rend alakult ki, amelyben az ország 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozása folytán változások következtek be.

Gyógyhatásúak a gyógyszer és a gyógyszernek nem minősülő anyagok, készítmények.

Gyógyszer minden olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak (1998. évi XXV. törvény).

Az engedélyező hatóság az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) a törvény 5. § (1) bekezdése, a 13. § szerint.

Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet) minden olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették, és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezték. Az engedélyező hatóság ugyancsak az OGYI (rendelet 9. §).

A nyilvántartásba vett gyógyszernek nem minősülő anyagok, készítmények gyártói, forgalmazói 2008. december 31-ig kérhetik készítményeik gyógyszerré vagy más termékké való átminősítését (1998. évi XXV. törvény 25. § (5) bekezdés).

A másik nagy csoportba az élelmiszerek (csoportjai) tartoznak.

2004. május 1. előtt az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) elhatárolta a vitamin- és ásványi anyag tartalmú különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket (étrend-kiegészítők és funkcionális készítmények) a gyógyszernek, illetve gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménynek minősített termékektől.

A törvény megfogalmazása alapján élelmiszer minden olyan növényi, állati vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősült élelmiszernek azonban a gyógyszer, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz (Ét. 2. § 1. pont).

Az élelmiszerminőség megszerzése az Ét. és a végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM (Vhr.) együttes rendeletnek megfelelően volt lehetséges 2004. május 1-ig, akként, hogy gyártmánylapot kellett kitölteni, amely tartalmazta a termék megnevezését, összetételét, előállítási eljárását, minőségellenőrzését, érzékszervi tulajdonságait, címke- és szövegtervét. Ez utóbbi a majdani fogyasztó számára adott tájékoztatást a gyártmánylapon szereplő adatok felhasználásával, a termék nevéről, gyártójáról, összetételéről, tárolásáról, minőségmegőrzési idejéről.

A gyártmánylapot az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás termékminta vizsgálat alapján a korábbi években jóváhagyta, amelynek folytán a bemutatott gyártmánylapon rögzített követelménynek megfelelő termék a hatályos rendelkezések szerint forgalmazhatóvá vált.

Jogszabályváltozás (43/2002. (V. 14.) FVM-EüM-GM együttes rendelet) folytán 2002. május 29-től 2004. május 1-ig terjedő időszakban az Állomásoknak gyártmánylapot jóváhagyó hatósági jogköre nem volt, de gyártmánylapot továbbra is minden élelmiszerről ki kellett állítani és az előállítás helyén tartani, hogy az élelmiszerellenőrzés foganatosítható legyen.

Az élelmiszereken belül külön csoportot alkottak 2004. előtt (és azóta is) az étrend-kiegészítő készítmények, amelyek vitaminokat vagy ásványi anyagokat, vagy természetes antioxidánsokat tartalmaznak külön-külön, vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől (például kapszulába zárt vagy tablettázott vitamin, ásványi anyag stb.). A készítmények lehetőséget adtak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására.

Az Ét. 6. § (1) bekezdés - és ezzel összhangban a Vhr. 13. § (1) bekezdés - értelmében étrend-kiegészítő és funkcionális készítmény csak a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézete (OÉTI) engedélyével volt előállítható és forgalomba hozható.

Az élelmiszerekre természetszerűleg nem alkalmazható a gyógyszerekre vonatkozó szabályrendszer, hiszen a termékek sikeresen nem estek át a gyógyszerekre vonatkozó engedélyezési eljáráson, hanem az Ét. hatálya alá tartozó termékek. Ebből következően a hatályos előírásokat a gyártásra, a forgalmazásra és a reklámozásra elsődlegesen az Ét. és a Vhr. rögzítette.

A fogyasztók megfelelő tájékoztatása céljából a törvény 19. §-a kötelezően előírta, hogy a termék csomagolásán milyen jelöléseket kell közzétenni. Az Ét. 19.§ (3) bekezdése szerint a jelölés nem vezethette félre a fogyasztót. A b) pontnak megfelelően a jelölés nem állíthatta vagy sugallhatta, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezett. Az Ét. 20. § szerint az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kellett lenniük a 19. §-ban foglaltakkal.