BH 2016.4.74 I. Amennyiben a bűnhalmazatban álló bűncselekményeknek egy része az új Büntető Törvénykönyv hatálya alatt elkövetett, a büntetőtörvény visszamenő hatályának vizsgálata fel sem merülhet, a bűnhalmazatot alkotó cselekmények mindegyikét az új Büntető Törvénykönyv alkalmazásával kell elbírálni.

Így van ez akkor is, ha a különböző büntetőtörvények hatálya alatt elkövetett bűncselekmények miatt különböző vádiratok alapján indult ügyek célszerűségi okból történő egyesítése eredményezte a bűnhalmazatkénti elbírálást [Btk. 2. §].

II. A büntetőügyek egyesítése felülvizsgálat alapja akkor sem lehet, ha akár a büntetés kiszabása, akár a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége szempontjából a terheltre hátrányos [Btk. 38. §, 80. §; Be. 416. § (1) bek. b), c) pont és (4) bek.]

Pertörténet:

Püspökladányi Járásbíróság B.166/2012/13., Debreceni Törvényszék Bf.286/2014/4., Kúria Bfv.1092/2015/5. (*BH 2016.4.74*)

***********

[1] A járásbíróság a 2014. február 27. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek., (6) bek. d) pont I. fordulat], 3 rendbeli garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bek.], és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1), (2) bek.]. Ezért őt - halmazati büntetésül - mint visszaesőt három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetése háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ez esetben a feltételes szabadságra bocsátás alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljáró törvényszék a 2014. november 5. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelt terhére rótt testi sértés bűntettét a Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (6) bekezdés b) és d) pontja szerint is minősítette; a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát egyaránt négy-négy évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[3] Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem adtak helyt T. I. tanú kihallgatását célzó bizonyítási indítványának, ezzel nem biztosították számára a védekezés lehetőségét. Kifogásolta, hogy a 2012. évi C. törvény (az új Btk.) alkalmazása miatt hátrányba került, mert a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját nem a büntetés kétharmad részének kitöltését, hanem háromnegyed részének kitöltését követő napban határozták meg.

[4] Végül hátrányosnak ítélte, hogy a vele szemben folyamatban lévő büntetőügyeket az elsőfokú bíróság úgy egyesítette, hogy ezzel kapcsolatban nem biztosított számára jogorvoslati lehetőséget.

[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt a bizonyítási indítvány elutasítását és a bizonyítékok mikénti mérlegelését támadó, valamint az ügyek egyesítésével összefüggő eljárási szabálysértést kifogásoló részében törvényben kizártnak, az új büntetőtörvény alkalmazását vitató részében alaptalannak tartotta. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn.

[6] A Kúria a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt a Be. 423. § (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványozó által nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[7] Felülvizsgálatnak a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[8] A bírói bizonyítással összefüggő kifogások a sérelmezett határozat érdemi felülvizsgálatát nem alapozzák meg, az a törvényben kizárt.

[9] A Be. 423. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ebből következően a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok és azok mérlegelése sem vitatható.

[10] A felülvizsgálati eljárásban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonylatában nem vizsgálható. Nincs helye további bizonyításnak és ez okból a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésének sem.

[11] A felülvizsgálati indítványában a terhelt a bizonyítékok értékelését kifogásolva a jogerős határozatban megállapított tényállást támadta, amikor bizonyítási indítványának elutasítását, T. I. tanú kihallgatásának elmaradását, ekként vallomásának bizonyítékként történő fel nem használását kifogásolta.

[12] A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén; annak vitatása tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelenti (BH 2013.10.).

[13] Ténylegesen nem hivatkozott a terhelt olyan, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre, amely az érdemi felülvizsgálatot megalapozná. A bizonyítási indítvány elutasítása nem felülvizsgálati ok.

[14] Végül a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt az eljárási szabálysértést kifogásoló részében is.

[15] A Be. 72. §-ának (2) bekezdése szerint egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre, illetve egyéb okból célszerű.

[16] A terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyeket a bíróság a 2013. október 30. és 2014. február 27. napján megtartott tárgyalásokon egyesítette.

[17] Az ügyek egyesítése, illetve ennek elmaradása a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között nem szerepel. Mindemellett a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye [Be. 260. § (2) bek., Be. 308. § (4) bek.].

[18] A Btk. 2. §-a értelmében a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.

[19] A Kúria gyakorlata szerint a Btk. 2. §-ában foglaltak értelmében a büntető anyagi jog szabályának megsértése (az adott esetben az időbeli hatályt esetlegesen sértő rendelkezés) abban az esetben alapos felülvizsgálati ok, ha az törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte [Be. 416. § (1) bek. b) pontja] (BH 2014.293.).

[20] Az eljárt bíróságok a terheltnek - az egyesítés folytán egy eljárásban elbírált - cselekményeit egységesen az elbíráláskor hatályos Büntető Törvénykönyv szerint bírálták el, mivel a terhelt a legutolsó cselekményét már a 2012. évi C. törvény hatálybalépése után követte el. Ezért a bűnhalmazatban lévő valamennyi cselekményét az új törvény alkalmazásával kellett elbírálni (BH 2004.304).