32009D0157[1]

2009/157/EK: A Bizottság határozata ( 2008. július 16.) a Franciaország által az IFP-csoport javára hozott támogatási intézkedésről (C 51/05 (ex NN 84/05)) (az értesítés a C(2008) 1330. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. július 16.)

a Franciaország által az IFP-csoport javára hozott támogatási intézkedésről (C 51/05 (ex NN 84/05))

(az értesítés a C(2008) 1330. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/157/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felszólította az érdekelteket, hogy az említett cikkeknek megfelelően nyújtsák be észrevételeiket (1) és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) A Bizottsághoz a 2004. november 25-én kelt és 2004. november 29-én CP221/2004 számon iktatott levéllel panasz érkezett az Institut Français du Pétrole (IFP) és egyik leányvállalata, az Axens társaság javára nyújtott, esetlegesen jogellenes állami támogatással szemben. A panaszos kérte, hogy kilétét ne hozzák nyilvánosságra, mert tart a hátrányos piaci következményektől.

(2) A 2005. december 21-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Franciaországot arról a határozatáról, hogy a kérdéses intézkedések tekintetében megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást.

(3) A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket a kérdéses intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására.

(4) 2006. január 16-án kelt és ugyanazon a napon iktatott levelében Franciaország az észrevételei megtételére nyitva álló határidő egy hónappal történő meghosszabbítását kérte, és ezt a Bizottság 2006. január 19-én kelt levelében jóvá is hagyta. 2006. február 23-án kelt és ugyanazon a napon iktatott levelében Franciaország továbbította észrevételeit a Bizottsághoz.

(5) 2006. március 15-én kelt és ugyanazon a napon iktatott levelében az UOP az észrevételei megtételére nyitva álló határidő egy hónappal történő meghosszabbítását kérte, amit a Bizottság 2006. március 22-én kelt levelében jóvá is hagyott.

(6) 2006. március 17-én kelt és ugyanazon a napon iktatott levelében a Haldor Topsoe A/S az észrevételei megtételére nyitva álló határidő egy hónappal történő meghosszabbítását kérte, amit a Bizottság 2006. március 22-én kelt levelében jóvá is hagyott.

(7) 2006. március 20-án kelt és 2006. március 22-én iktatott levelében az Axens továbbította a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeit a Bizottsághoz.

(8) 2006. április 12-én kelt és ugyanazon a napon iktatott levelében a Haldor Topsoe A/S az észrevételei megtételére nyitva álló határidő 2006. április 24-ig történő meghosszabbítását kérte, amit a Bizottság 2006. április 19-én kelt levelében jóvá is hagyott.

(9) 2006. április 18-án kelt és 2006. április 19-én iktatott levelében az UOP továbbította a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeit a Bizottsághoz.

(10) 2006. április 19-én kelt levelében a Bizottság arra kérte a panaszost, hogy adja át panaszának nem bizalmas változatát. Ezt a változatot a 2006. április 26-án kelt, és 2006. április 27-én iktatott levélben továbbították a Bizottsághoz.

(11) 2006. május 3-án kelt és ugyanezen a napon iktatott levelében a Haldor Topsoe A/S a határidő meghosszabbítását kérte, amit a Bizottság 2006. május 4-én kelt levelében elutasított.

(12) 2006. június 22-én kelt levelében a Bizottság továbbította az UOP és az Axens észrevételei és a panasz egy-egy példányát Franciaországnak. Ezenfelül kiegészítő információk iránti kérelmet is továbbított. A 2006. július 4-én kelt és 2006. július 5-én iktatott levelében Franciaország a határidő meghosszabbítását kérte, amit a Bizottság 2006. július 7-én kelt levelében jóvá is hagyott. 2006. szeptember 8-án kelt és a Bizottságnál 2006. szeptember 12-én iktatott levelében Franciaország továbbította a Bizottsághoz az érdekelt felek észrevételeivel kapcsolatos megjegyzéseit és a Bizottság kiegészítő kérdéseire adott válaszait.

(13) Ezenfelül 2006. július 18-án kelt és 2006. július 19-én iktatott levelében Franciaország tájékoztatta a Bizottságot az IFP ipari és kereskedelmi közintézménnyé (établissement public à caractère industriel et commercial -EPIC) alakításáról.

(14) 2006. október 13-án kelt levelében a Bizottság kiegészítő információkat kért Franciaországtól. Ezeket az információkat Franciaország 2006. október 24-én kelt és 2006. október 26-án iktatott levelében közölte.

(15) 2007. június 15-én munkaértekezletre került sor Franciaország és a Bizottság között.

(16) 2007. június 19-én kelt levelében a Bizottság kiegészítő információkat kért Franciaországtól. 2007. július 10-i levelében Franciaország a határidő 2007. augusztus 31-ig történő meghosszabbítást kérte. 2007. július 11-én kelt levelében a Bizottság a határidőt 2007. augusztus 13-ig hosszabbította meg. Franciaország 2007. augusztus 9-én, illetve 22-én kelt és 2007. augusztus 9-én, illetve 22-én iktatott levelében közölte a kiegészítő információkat a Bizottsággal.

2. LEÍRÁS

2.1. Az IFP-csoport

(17) Az IFP egészen 2006-ig olyan magánjogi szakmai intézményként (3) működött, amelynek sem tőkéje, sem részvényesei nem voltak, és amely a francia kormány gazdasági és pénzügyi ellenőrzése alatt állt (4). A 2005. július 13-i 2005-781. sz. törvény alkalmazásában elfogadott, 2006. július 6-i 2006-797. sz. rendelet értelmében az IFP ipari és kereskedelmi közintézménnyé (EPIC) vált. A Bizottság egy másik eljárás (NN11/08) keretében vizsgálja, hogy a jogállás ilyen megváltozása következtében lehet-e a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásról beszélni.

(18) Létesítő okirata értelmében az IFP háromféle feladatot lát el: kutatás és fejlesztés az olaj- és gázkutatás, a finomítási és petrokémiai technológiák területén; mérnökök és technikusok képzése; ágazati tájékoztatás és dokumentáció. Cselekvésének irányait nagy vonalakban az állammal ötéves időszakokra kötött teljesítményszerződés határozza meg.

(19) Ellentételezésként az IFP éves költségvetési juttatásban részesül. Ez az állami finanszírozás 2005-ben 144 millió EUR-t tett ki, 2006-ban pedig 167,5 millió EUR-t (5).

(20) Az Axens a Procatalyse SA (az akkor 52,8 %-ban az IFP ellenőrzése alatt álló ISIS 100 %-os leányvállalata) és az IFP ez alkalomból kiszervezett ipari igazgatóságának egyesülésével jött létre 2001. május 29-én (2001. január 1-jére visszaható hatállyal). 2001. október 22-én az IFP kivásárolta az ISIS Axens-ban fennálló részesedését. Jelenleg tehát az IFP rendelkezik az Axens tőkéjének 100 %-ával. Az Axens a katalizátorok és a finomítási és petrokémiai ágazat technológiáinak piacán tevékenykedik. Konszolidált forgalma 304,9 millió EUR volt 2005-ben, és 308,45 millió EUR 2006-ban; a forgalom körülbelül egyharmadát az eljárásokkal kapcsolatos licenctevékenység tette ki (6). Az Axens 2006-ben 636 személyt foglalkoztatott (7). Világpiaci részesedése a meglévő engedélyezett finomítók piacán 7 %-ra becsülhető (8).

(21) Másfelől az IFP közvetlenül és közvetve (az IFP Investissements pénzügyi holding társaság útján) több társaságban is megszerezte az összes részesedést, köztük a Beicip-Franlabban és a Prosernat-ban. A Beicip-Franlab az IFP által 1967-ben létrehozott kereskedelmi társaság, amely a telepek feltárásának területéhez kapcsolódó szoftverkiadással és -forgalmazással, valamint tanulmányok készítésével és tanácsadással foglalkozik. 2006-ban forgalma 42 millió EUR volt, és 166 személyt foglalkoztatott (9). A Prosernat kereskedelmi társaság megszerzésére 2001-ben került sor, amikor az ISIS az IFP-re ruházta át az IFP Investissements-t. Ez a társaság tanulmányokat készít, szolgáltatásokat nyújt, valamint szerelvényeket szállít a gázfeldolgozás és a kénmentesítés területén. Forgalma 2006-ban 49,9 millió EUR volt és 71 személyt foglalkoztatott (10).

2.2. A Bizottság korábbi határozatai

(22) Az egyes kőolajtermékekre kivetett illetékekből származó bevételt 1944-től, vagyis létrejöttétől 2002 végéig az IFP szedte be. Ezen illeték visszatérítése képezte az egyes kőolajtermékek tekintetében az Institut Français du Pétrole javára kivetett illetékek 1993 és 1997 közötti időszakra történő megújításáról szóló, 1996. május 29-i 96/615/EK határozat (11) tárgyát, amely megállapította, hogy az illetékből származó jövedelemnek az 1993 és 1997 közötti időszakban az IFP számára történő folyósítása nem tartozik a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásról szóló 1996. évi keretrendszer (12) (a továbbiakban: az 1996. évi K+F keretrendszer) 2.4. pontja értelmében.

(23) 1997. október 3-án Franciaország bejelentette a Bizottságnak az egyes kőolajtermékek tekintetében az IFP javára kivetett illetékekről szóló új rendeletét, amely nem hozott lényeges változást az 1998 és 2002 közötti időszakra vonatkozóan. A Bizottság 1998. február 4-i határozatában (13) nem emelt kifogást a rendelet 1998 és 2002 közötti végrehajtása ellen.

2.3. Az IFP és az Axens közötti kizárólagos megállapodások

(24) 2001. március 1-jén és május 18-án kelt levelében (a továbbiakban: a 2001. évi levelek) Franciaország tájékoztatta a Bizottságot az IFP kutatási tevékenységeinek a finomítás, a petrokémia és a gáz területén végrehajtott átszervezéséről szóló tervről, és arra kérte, hogy erősítse meg, hogy ez a terv nem teszi kérdésessé a Bizottság által a korábbi határozataiban elfogadott elemzést.

(25) A terv a területen elért eredmények hasznosításának irányítását egy olyan kereskedelmi jogalanyra bízta, amely az IFP ipari igazgatóságának és a Procatalyse társaságnak az egyesítésével jön létre, közvetve az IFP ellenőrzése alatt áll, és az ipari fejlesztésre, illetve a vegyipari termékek gyártására és értékesítésére szakosodik.

(26) Az IFP ipari igazgatósága túlnyomó részének - ideértve az ügyfélkört és a fennálló szerződéseket is - átruházásán felül, amelyre az új leányvállalatban fennálló többségi részesedés megszerzésének fejében került sor, a terv a következő megállapodások és szerződések megkötését írta elő az IFP és leányvállalata között:

a) tíz évre szóló kizárólagos keretlicencia-szerződés, amelynek értelmében a leányvállalat tevékenységi területén felhasználhatja az IFP jelenlegi és jövőbeli, lényegében az eljárásokra vonatkozó szellemi tulajdonjogát, hogy tervezési szolgáltatásokat nyújtson az ügyfeleknek ezen eljárásokkal összefüggésben, és szabadalmi allicencia formájában átadja nekik a kapcsolódó technológiák használatához való jogosultságot;

b) kizárólagos terméklicencia-szerződés, tíz évre, amelynek értelmében a leányvállalat tevékenységi területén felhasználhatja az IFP jelenlegi és jövőbeli technológiáját abból a célból, hogy az IFP által kifejlesztett katalizátorokat, abszorbenseket, megkötő közegeket, berendezéseket, egyéb termékeket és szoftvereket gyártson és adjon el ügyfeleinek;

c) tíz évre szóló ipari kutatási szerződés, amelynek értelmében (az IFP felajánlja a finomítási és petrokémiai kutatásainak eredményeit a leányvállalatának, hogy ez utóbbi, amennyiben úgy kívánja, közös kutatási projektet vezethessen az IFP-vel, és aztán hasznosíthassa az említett eredményeket. Amennyiben a leányvállalat nem él ezzel a lehetőséggel, az IFP más vállalkozásoknak is felajánlhatja eredményeit. Mindegyik partner maga viseli a projektben való részvételének költségeit, és a kutatási projektből származó költségeket; az IFP fenntartja tulajdonjogát a termékek és eljárások tekintetében, míg leányvállalata rendelkezik a termékek és eljárások iparosítási szakaszához fűződő tulajdonjogokkal) (14).

(27) Ennek ellentételezésére a leányvállalat díjat fizet az IFP-nek egyfelől a licenciaszerződések címén, másfelől pedig [...] (15) az IFP kutatási kapacitásához való hozzáférésért.[...] (15)

(28) A Bizottság úgy vélte, hogy az IFP átszervezésének itt bemutatott terve megfelel az egyes kőolajtermékekre kivetett illetékek 1998 és 2002 közötti időszakra történő megújításáról szóló, 1998. február 4-i határozatában rögzített feltételeknek, és erről a 2001. június 19-én kelt D/52473 szolgálati levelében tájékoztatta Franciaországot.

(29) A bemutatott tervnek megfelelően 2001. május 29-én létrejött az Axens, az IFP leányvállalata. Az IFP és az Axens közötti megállapodások 2001. január 1-jén léptek hatályba, tíz évre.

(30) A 2002. november 27-én kelt levelében Franciaország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az illetékből származó bevételt 2003. január 1-jétől az IFP-nek nyújtott költségvetési juttatással váltja fel.

2.4. Az IFP és a Beicip-Franlab közötti kizárólagos megállapodások

(31) Egy 2003. május 28-án aláírt, de 2003. január 1-jére visszaható hatállyal megkötött, tíz évre szóló kizárólagos fejlesztési, forgalmazási és használati szerződés értelmében [az IFP felajánlja a Beicip-Franlabnak az IFP által a "telepek feltárása" területén kifejlesztett algoritmusokkal, modellekkel, illetve módszerekkel kapcsolatos kutatásainak eredményeit, és a Beicip-Franlab kérheti az IFP-t, hogy ezen az alapon termékeket gyártson. Az IFP megőrzi a kifejlesztett szoftvereken fennálló valamennyi tulajdonjogot. A Beicip-Franlab viseli az IFP-nél a termékfejlesztés során keletkező költségeket, és különböző kiegészítő díjakat fizet a karbantartásért és a használati jogokért] (14).

(32) 2005. december 16-án módosító rendelkezést írtak alá 2005. január 1-jére visszaható hatállyal. Ennek alapján változnak a díjfizetési szabályok, de továbbra is a Beicip-Franlab viseli az összes fejlesztési költséget.

2.5. Az IFP és a Prosernat közötti kizárólagos megállapodások

(33) Az IFP és a Prosernat között keretlicencia-megállapodás és ipari kutatási szerződés jött létre 2003. augusztus 18-án, 2002. január 1-jére visszaható hatállyal, tíz évre, amelynek értelmében (az IFP felajánlja a gázfeldolgozási és kénmentesítési technológiák területén folytatott kutatásainak eredményeit. Az IFP megőrzi a korrelációkon, az eljárásokon és az azokhoz kapcsolódó egyedi berendezéseken fennálló tulajdonjogát. Amennyiben a Prosernat érdekelt ezek értékesítésében, az ő feladata lesz az eljárások gyakorlati hasznosítása saját maga számára, a kapcsolódó tulajdonjogok fenntartása mellett, és ezen eljárásokra kizárólagos licenciát szerezhet) (14).

(34) Az eljárásokra vonatkozó licencia ellentételezéséért a Prosernat [...] (15) díjat fizet, az első négy évben allicenciák címén beszedett díjakból álló éves forgalom után. A megállapodás szerint a díj mértéke az első négy év után [...]-ra (15) emelkedik. A berendezésekért járó díj mértékét esetről esetre határozzák meg. A kutatómunkák eredményeihez a Prosernat által történő hozzáférés fejében az IFP-nek fizetett díj a Prosernat teljes éves forgalmának [...]-a (15).

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ OKOK

(35) A hivatalos vizsgálati eljárás megindítása során a Bizottság a francia állam által az IFP-csoportnak nyújtott támogatás és a Franciaország által következésképpen előterjesztett indokok tekintetében a következő kétségeket fejezte ki.

(36) Először is a Bizottság úgy vélte, hogy a korábbi határozataiban megállapított feltételek többé nem teljesülnek. Emlékeztetőül, a korábbi határozatok indokai a következők voltak:

a) a közvetlen támogatás hiánya az IFP szintjén, amennyiben az IFP nonprofit kutatóközpont, amely nem folytat kereskedelmi tevékenységet. Az 1996. évi K+F keretrendszer 2.4. pontja első albekezdésének megfelelően az állami felsőoktatási intézmények vagy nonprofit állami kutatóintézetek által végzett kutatási és fejlesztési tevékenység állami finanszírozása főszabályként nem tartozik a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alá;

b) az IFP kutatási eredményeit megszerző vállalkozások közvetett támogatásának hiánya, amennyiben az ezen eredmények átadásából származó lehetséges előny megkülönböztetésmentesen elérhető bármely vállalkozás számára. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy az IFP négyféleképpen adta át kutatási eredményeit a vállalkozásoknak: nyilvános terjesztés, az IFP-nél felmerült tényleges költségen kiszámlázott szolgáltatásnyújtás, közös kutatás és licenciák értékesítése révén. A két utóbbi esetben úgy vélte, hogy amennyiben a vállalkozások nem viselik a kutatás minden költségét, úgy ez az előny megkülönböztetésmentesen elérhető bármely vállalkozás számára, azok illetőségétől függetlenül;

c) az azon társaságoknak nyújtott közvetett támogatás hiánya, amelyekben az IFP részesedéssel rendelkezik, amennyiben az IFP ezekkel a vállalkozásokkal ugyanolyan feltételekkel működik együtt, mint más olyan vállalkozásokkal, amelyekben nincs részesedése. Más részvényesek érintettsége, az IFP-nek a kutatási területén tevékeny társaságokban fennálló kisebbségi részesedése és az e vállalkozásokkal és a tulajdonában nem álló vállalkozásokkal azonos feltételek mellett folytatott együttműködése okán a Bizottság megállapította, hogy ezek a vállalkozások nem részesülnek kedvezőbb bánásmódban.

(37) A Bizottság megállapította, hogy ezzel szemben 2001-től az IFP egyre strukturáltabb és egyre jelentősebb kereskedelmi lépéseket kezdeményezett az Axens finomítási és petrokémiai technológiai piacon történő megjelenésének köszönhetően, és a vele kötött kizárólagos kutatási és licencia-megállapodások következtében. Így ez a kereskedelmi leányvállalat, amelynek az IFP a többségi tulajdonosa, privilegizált hozzáféréssel rendelkezik az IFP-nek a tevékenységi területén folyatott K+F tevékenységeihez. Ebből következően a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában úgy vélte, hogy az 1996. évi és 1998. évi határozatokat alátámasztó indokok többé nem állnak fenn, és hogy az 1996. évi K+F keretrendszer 2.4. pontjának első albekezdése már nem alkalmazható az Axens tevékenységi területén. Így a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett, az IFP és leányvállalata, az Axens javára szóló állami támogatás meglétét állapította meg.

(38) Ezenfelül amennyiben az IFP többségi részesedéssel rendelkezik két másik kereskedelmi leányvállalatban, a Beicip-Franlabban és a Prosernat-ban, és amennyiben az IFP kizárólagos megállapodásokat kötött ezekkel a leányvállalatokkal, a Bizottság nem zárhatja ki a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás meglétét a Beicip-Franlab és a Prosernat leányvállalatok tevékenységi területén.

(39) Másodsorban a Bizottság a Szerződés különböző rendelkezéseinek fényében elemezte a támogatás összeegyeztethetőségét. Arra a megállapításra jutott, hogy a potenciális támogatás céljainak ismeretében azt csak a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjának, még közelebbről az 1996. évi K+F keretrendszernek a fényében lehet elemezni. A Franciaországtól kapott ilyen értelmű bizonyíték hiányában a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy teljesülnek-e a támogatás e rendelkezések címén történő engedélyezéséhez szükséges feltételek.

(40) A Bizottság tehát felszólította Franciaországot, hogy a következő pontok tekintetében tegye meg észrevételeit:

a) annak megállapításhoz szükséges tények, hogy az IFP és leányvállalatai milyen mértékben tekinthetők olyan különálló jogalanyoknak, amelyek kapcsolatai piaci logika szerint alakulnak;

b) az IFP és leányvállalatai gazdasági és nem gazdasági tevékenységeinek egyértelmű elhatárolása a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról szóló, 1980. június 25-i 80/723/EGK bizottsági irányelvvel (16) összhangban, hogy egyértelmű legyen, az állami támogatás milyen arányban érinti a csoport kereskedelmi tevékenységeit;

c) annak egyértelmű bemutatása, hogy az esetleges támogatások összeegyeztethetők a K+F-hez nyújtott támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal.

4. FRANCIAORSZÁGNAK A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁT ÉRINTŐ ÉSZREVÉTELEI

4.1. A folyamatban lévő eljárás hátteréről

(41) Először is Franciaország kiemeli, hogy az IFP finanszírozási rendszere két bizottsági határozat tárgya is volt, amelyek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás hiányát állapították meg.

(42) Másodszor emlékeztet arra, hogy a 2001-es átszervezés az IFP finomítási és petrokémiai kereskedelmi tevékenységeinek a leányvállalatokhoz történő kiszervezését jelentette, amely tevékenységeket korábban részben az IFP ipari igazgatósága látta el, másrészt az IFP közvetett ellenőrzése alá tartozó Procatalyse társaság. Franciaország úgy véli, hogy ez az átszervezés az IFP tevékenységeinek az állam által ráruházott közfeladatra történő összpontosítását jelentette, amely közfeladat a kutatás és fejlesztés támogatása a szénhidrogének és új energetikai és környezetvédelmi technológiák területén.

(43) Ezzel összefüggésben Franciaország úgy véli, hogy a 2001. évi levelek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentésnek minősülnek. Arra hivatkozik, hogy a 2001. március 5-én átadott levél tartalmaz egy tájékoztatót, egy kitöltött bejelentőlapot (17) és öt műszaki mellékletet, amelyek között szerepelt az ipari kutatási szerződés és a licenciamegállapodások is. Emlékeztet továbbá az ezt követő értekezletre (18) és információcserére (19), másfelől pedig rámutat arra, hogy kézhez vette a Bizottság 2001. május 7-i keltezésű átvételi elismervényét (20). Emlékeztet arra is, hogy kérte a Bizottságtól annak megerősítését, hogy az átszervezési terv nem teszi kérdésessé a Bizottság által a korábbi határozataiban elfogadott elemzést.

(44) Ebből következően Franciaország úgy véli, hogy a Bizottság 2001. június 19-én kelt, D/52473 levele, amelyben a Bizottság kifejtette, hogy az IFP átszervezési terve megfelel az egyes kőolajtermékekre kivetett illetékek 1998 és 2002 közötti időszakra történő megújításáról szóló, 1998. február 4-i határozatában rögzített feltételeknek, jogos elvárást teremtett. Emlékeztet arra, hogy ebben a levélben a Bizottság úgy vélte, hogy az átszervezési terv nem módosítja sem az IFP tevékenységeinek jellegét, sem a francia vállalkozások közösségi vállalkozásokhoz viszonyított pozícióját az eljárások forgalmazásával kapcsolatos tevékenység tekintetében, és nem emelt kifogást a szerződéstervezetek ellen, különösen nem az elővásárlási jog ellen, amelyekről pedig tudott a Franciaországgal 2001. március 5-e óta folytatott levelezésből. Franciaország szerint tehát jogszerűen lehetett várni, hogy az Axens létrehozása és az IFP és az Axens közötti szerződések megkötése nem vezet állami támogatásokhoz. Franciaország arra hivatkozik, hogy az Axens létesítésére és az IFP és az Axens közötti szerződések megkötésére a Bizottsághoz 2001 márciusában benyújtott terv alapján került sor.

(45) Az ezt követő változásokat illetően, amelyekről a Bizottságot nem tájékoztatták, Franciaország a következő tényeket hozta fel. Egyrészről Franciaország szerint az, hogy az IFP 2001 végén 100 %-os befolyáshoz jutott a Prosernat-ban és az Axens-ban, nem az IFP, hanem független szereplők döntésének tudható be. Másfelől Franciaország megjegyzi, hogy a Bizottság a 2001. június 19-én kelt D/52473 sz. levelében a megkülönböztetésmentesség garanciájának tekintette azt a tényt, hogy az IFP az új jogalanyban legalább többségi részesedéssel rendelkezik. Másfelől Franciaország arra hivatkozik, hogy az IFP és a Prosernat közötti szerződések hasonlóak voltak az IFP és az Axens közötti szerződésekhez, ezért nem tartotta szükségesnek őket a Bizottsághoz továbbítani. Végül Franciaország úgy vélte, hogy nem szükséges továbbítani a Bizottsághoz az IFP és a Beicip-Franlab közötti szerződést sem, amennyiben ez a szerződés az IFP-nél felmerült összes költség fedezéséről rendelkezik.

(46) Franciaország emlékeztet arra, hogy 2002. november 27-én kelt levelében tájékoztatta a Bizottságot az IFP finanszírozási módjának megváltozásáról.

4.2. A 80/723/EGK irányelv IFP általi tiszteletben tartásáról

(47) Franciaország úgy véli, hogy az elszámolások tevékenységenkénti elkülönítésének a 80/723/EGK irányelv 1. cikkében foglalt elvét betartották. E tekintetben arra hivatkozik, hogy az IFP költségvetését öt eredményközpontra alakították ki, egy "információs" feladatra és egy "feltáró kutatás" elnevezésű jogcímre bontva, ami lehetővé teszi az IFP különböző tevékenységeinek elhatárolását.

(48) Ezenfelül Franciaország bemutatta a projektek eredményközpontokba történő besorolásának módját:

a) kompetenciaszerzési projektek, amelyeket gyakran más kutatóintézetekkel együtt dolgoznak ki, és amelyek célja új elgondolások kialakítása;

b) ipari kutatási projektek, amelyeket az IFP vezet harmadik személyek közreműködésével vagy anélkül. A "feltárás-gyártás" eredményközpont tekintetében ezek olyan megoldások megtalálására irányulnak, amelyek módszerekhez, szoftverekhez, kémiai adalékanyagokhoz, berendezésekhez, eljárásokhoz és szakértelem megalapozásához vezethetnek. A "finomítás-petrokémia" eredményközpont tekintetében e projektek eljárások és termékek kifejlesztéséről szólnak, tüzelőanyagok, üzemanyagok, petrokémiai közvetítőanyagok bármilyen hozzáférhető szénforrásból történő előállítása érdekében;

c) a "szakfelszerelések" projektek tárgya vizsgapadok, próbaberendezések, kísérleti létesítmények és hitelesítő gyűrűk kifejlesztése, valamint egyedi szoftverek bevezetése és adatbázis-kezelés;

d) a "támogatási tevékenységek" projektek minőségi folyamatokra, programkövetésre és a szellemi tulajdonjogok kezelésére terjednek ki.

(49) Végezetül Franciaország információt szolgáltat az IFP analitikus könyvelési rendszeréről, amely lehetővé teszi az (állami költségvetési támogatáson kívüli) bevételek és kiadások projektenkénti elosztását az egyes eredményközpontokon belül.

4.3. Az IFP és a leányvállalatai közötti különbségtételről

(50) Franciaország vitatja a Bizottság azon elemzését, amely szerint az IFP és az Axens egyetlen gazdasági egységnek minősül. Úgy véli, hogy az IFP és leányvállalatai különálló jogalanyok, amelyek eltérő feladatokat látnak el.

(51) Először is Franciaország úgy véli, hogy az IFP kutatási tevékenysége közfeladat, amely egy nemzeti, közösségi és világszinten elismert elgondolásba illeszkedik, nevezetesen a szénhidrogén-ellátás biztonságának hosszú távú biztosításába.

(52) Másodsorban úgy véli, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (21) (a továbbiakban: kkv-ajánlás) szereplő fogalmára történő hivatkozás nem helytálló ebben az ügyben. Franciaország ezenfelül emlékeztet a közösségi ítélkezési gyakorlatra, amely szerint az a tény, hogy az anyavállalat 100 %-os részesedéssel rendelkezik a leányvállalatában, nem bizonyítja kellőképpen az anyavállalat általi ellenőrzés meglétét. Ezenfelül Franciaország rámutat arra, hogy egy kizárólagos megállapodás megléte nem az autonómia hiányára utal, és ha ez így lenne, a Szerződésnek a független vállalkozások közötti ilyen megállapodásokról szóló 81. cikke tárgytalan lenne. Végezetül Franciaország úgy véli, hogy az IFP-ről és az Axens-ról a piacon alkotott általános kép szükségképpen abból ered, hogy az Axens az IFP kutatásaiból származó termékeket forgalmazza, ezt a közös képet pedig el kell választani a magatartási autonómia hiányától.

(53) Harmadsorban Franciaország olyan tényeket hoz fel, amelyek az IFP leányvállalatai autonómiájának bizonyítására irányulnak. Rámutat arra, hogy valamennyi leányvállalat kidolgozza saját stratégiáját, és azt saját igazgatóságával hitelesítteti, amely igazgatóság nem kizárólag az IFP képviselőiből áll. Hozzáteszi, hogy az IFP és a leányvállalatai között kötött szerződések tiszteletben tartják az általános jog szabályait a szabályozott szerződések területén, és hogy ezen az alapon az IFP képviselője nem vesz részt a szavazásban, amennyiben az e szerződéseket érintő kérdésekről van szó; kijelenti, hogy mindegyik leányvállalatnak saját bizottságai vannak, és teljes igazgatási autonómiával rendelkeznek, a részvényesek ellenőrzése mellett, ami klasszikus reporting (jelentéstétel) keretében valósul meg. Ezenfelül Franciaország kifejti, hogy az IFP és leányvállalatai hierarchikusan és földrajzilag független pénzügyi és könyvelési szervezeti egységekkel rendelkeznek, amelyek különböző információs rendszerek és irányítás mellett működnek. Végül Franciaország hivatkozik arra a tényre, hogy az IFP leányvállalatai szabadon határozzák meg az általuk forgalmazott termékeket és szolgáltatásokat. E tekintetben Franciaország kifejti, hogy az Axens szabadon fogadhatja el vagy utasíthatja vissza az IFP által bemutatott munkákat, és több eljárási példát hoz fel, amelyben az Axens kutatási szükségleteit más szerződéses kapcsolatokból fedezte.

4.4. Az állami támogatás meglétéről

(54) Franciaország úgy véli, hogy az IFP mint nonprofit szervezet finanszírozása nem minősül állami támogatásnak az 1996. évi K+F keretrendszer 2.4. pontja első albekezdése értelmében.

(55) Először is Franciaország arra hivatkozik, hogy az 1996. évi K+F keretrendszer 2.4. pontjának második albekezdése szerint "amennyiben az állam által finanszírozott kutatási és fejlesztési tevékenységek eredményeit megkülönböztetésmentesen bocsátják a közösségi vállalkozások rendelkezésére, a Bizottság abból az elvből indul ki, hogy általában nem lehet a Szerződés 92. (későbbi 87.) cikke szerinti állami támogatásról beszélni".

(56) E tekintetben Franciaország rámutat, hogy az IFP számos tekintetben végez olyan kutatómunkát, amelynek eredményeit megkülönböztetésmentesen a közösségi vállalkozások rendelkezésére bocsátja. A tevékenységei eredményeihez való hozzáférés garantálására bevezetett eszközök között szerepel tudományos folyóirat, cikkírás, a munka konferenciákon történő bemutatása, a művek közzététele és internetre feltöltése, a tudományos egyesületekben való jelenlét, partnerségek kiépítése más kutatóközpontokkal és doktori képzés.

(57) Franciaország kifejti, hogy a "feltárás-gyártás" eredményközpont kutatási költségvetésének háromnegyedét alapkutatási tevékenységre fordítják, amelyek eredményeit széles körben, megkülönböztetésmentesen terjesztik. Ami a "finomítás-petrokémia" eredményközpontot illeti, Franciaország rámutat arra, hogy számos kutatómunka eredményét tették közzé megkülönböztetésmentesen.

(58) Másodsorban Franciaország úgy véli, hogy továbbra is helytálló a Bizottság 1996. és 1998. évi határozataiban foglalt indokolás, amely szerint "helyénvaló megállapítani, hogy az IFP, jóllehet nem mindig a kutatás tényleges költségét számlázza ki, nem alkalmaz megkülönböztetést azon vállalkozásokkal szemben, amelyeknek a mind az általa, mind az együttműködésben folytatott kutatások eredményeit átengedi".

(59) E tekintetben kiemeli, hogy a "feltárás-gyártás" területén az IFP ipari kutatómunkát végez számos ipari partner számára; ez megvalósulhat egyszerű együttműködés vagy számos ügyfelet tömörítő közös ipari projektek formájában ("Joint Industrial Projects"), amelyekben bárki részt vehet.

(60) A finomítási és petrokémiai piacot illetően Franciaország véleménye szerint az IFP által az Axens rendelkezésére bocsátott munkákért kifizetett összegek megfelelnek a piaci feltételeknek. E pénzügyi ellentételezéshez Franciaország hozzáadja az Axens-nál az e kutatómunkák hasznosításához szükséges, kiegészítő feladatok megvalósítása során felmerült költségeket, valamint az Axens által viselt, az IFP technológiáin és termékein kívüli technológiák és termékek használatához fűződő költségeket. Franciaország szerint az, hogy forgalma jelentős hányadát kutatási tevékenységre fordította, határozottan arra utal, hogy az Axens az IFP által a számára elvégzett kutatómunkák révén semmiféle versenyelőnyhöz nem juthatott. Franciaország bizonyítja, hogy az Axens által a kutatási tevékenységeire fordított összegek egyértelműen magasabbak az ágazati átlagnál.

(61) Másfelől Franciaország megerősíti, hogy az Axens elővásárlási joga ellenére a "finomítás-gyártás" eredményközpont által folytatott számos kutatómunka különböző államokból származó, különböző ipari partnerek javát szolgálta.

(62) Franciaország megállapítja tehát, hogy az IFP állam általi támogatása nem minősül állami támogatásnak a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében, és hogy az IFP leányvállalatai nem szereznek előnyt azáltal, hogy hozzáférnek az IFP által számukra folytatott kutatások eredményeihez.

4.5. Az esetleges állami támogatás Szerződéssel való összeegyeztethetőségéről

(63) Franciaország rámutat, hogy amennyiben az állam által az IFP-nek nyújtott támogatást az Axens javára szóló állami támogatásnak kellene tekinteni a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében, ez a támogatás mindenképpen összeegyeztethető lenne a közös piaccal. Franciaország olyan tényekre hivatkozik, amelyek igazolják, hogy a támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt eltérés alkalmazásával összeegyeztethetőnek lehet tekinteni a Szerződéssel.

(64) Először is Franciaország úgy véli, hogy az Axens ipari kutatómunkáinak állam általi finanszírozása nem haladja meg az 1996. évi K+F keretrendszerben foglalt felső határt. E tekintetben közli az IFP által az Axens-nal folytatott ipari kutatásra fordított költségek összegét és az Axens által folyósított pénzügyi ellentételezés összegét [...] (15).

(65) Másodsorban Franciaország rámutat, hogy az Axens-nak nyújtott potenciális támogatás ösztönző erővel bír. E tekintetben bemutatja azokat a statisztikákat, amelyek növekedést mutatnak az Axens által a K+F személyzettel kapcsolatos, K+F-re fordított költségek összege, valamint a belső kiadásoknak a forgalomhoz viszonyított aránya tekintetében. Ezenfelül Franciaország hivatkozik az Axens egyes olyan projektjeire, amelyekre az IFP támogatása nélkül nem kerülhetett volna sor. Végül Franciaország azzal érvel, hogy az Axens valamennyi versenytársa, különösen az amerikaiak, jelentős állami támogatásban részesülnek.

(66) Végezetül Franciaország emlékeztet az innovációhoz és a K+F-hez nyújtott állami támogatások stratégiai jelentőségére, amit a Bizottság is elismert a lisszaboni stratégia elindításával, és amely megjelent az állami támogatásokról szóló cselekvési tervben is.

5. AZ ÉRDEKELTEK ÉSZREVÉTELEI

5.1. A panasz tartalma az eljárás megindításakor

(67) A panaszos a hátrányos kereskedelmi következményektől félve nem szeretné, ha személyazonossága nyilvánosságra kerülne. A panaszos úgy véli, hogy érdekeit közvetlenül sérti a Franciaország által az IFP-nek és/vagy leányvállalatának, az Axens-nak közvetlenül nyújtott támogatás. 2001-es létrehozása óta az Axens, a panaszos versenytársa agresszív kereskedelmi politikát folytatott a teljes mértékben anyavállalata, az IFP által folytatott K+F tevékenységnek köszönhetően kifejlesztett technológiák licenciája területén.

(68) A panasz az IFP egyedi tevékenységi területeire összpontosít, azaz a finomítási technológiákra és katalizátorokra, a gázfeldolgozásra és a petrokémiai termelésre, valamint az Axens e területeken folytatott licenctevékenységére. A panaszos úgy véli, hogy az Axens ezeken a területeken közvetlen versenyben áll a piac más szereplőivel, ám anélkül, hogy fedeznie kellene a K+F költségeket, mivel az Axens az IFP által az állam pénzügyi támogatásának köszönhetően kifejlesztett technológiák kizárólagos forgalmazója. Ezenfelül a panaszos szerint az IFP/Axens egységnek módjában áll olyan K+F tevékenység folytatása, amely nem lenne jövedelmező a nem támogatott szereplők számára.

(69) A panaszos úgy véli, hogy az állami támogatási elemek egyértelműen azonosíthatók az állam által az IFP-nek nyújtott közvetlen támogatásban, az Axens kereskedelmi leányvállalat IFP általi létrehozásában és tőkésítésében, az IFP finomítási és petrokémiai részlegének finanszírozásában, amelynek kizárólagos forgalmazója az Axens, valamint az IFP által az Axens-nak adott kizárólagos technológiai licenciákban.

(70) A panaszos úgy véli, hogy az IFP és az Axens tevékenységeinek jelenlegi állami finanszírozása, amelyet nem jelentettek be a Bizottságnál, és amelyről egyetlen korábbi bizottsági határozat sem szól, jogellenes állami támogatásnak minősül. E tekintetben a panaszos hangsúlyozza a korábbi bizottsági határozatok következtetései és az IFP és az Axens jelenlegi helyzete közötti ténybeli különbségeket, azaz hogy:

- az Axens leányvállalat kereskedelmi jogalany,

- az Axens kizárólagos vagy privilegizált hozzáféréssel rendelkezik az IFP szolgáltatásaihoz, illetve kutatási eredményeihez,

- az IFP 100 %-os részesedéssel rendelkezik az Axens-ban,

- a technológiák piacán a gazdasági szereplők nagy többsége nem kap támogatást, így a panaszos sem. Az IFP/Axens egység támogatott tevékenységei ártorzuláshoz vezetnek.

(71) Ennélfogva a panaszos úgy véli, hogy az IFP jelentősen eltér az 1996. évi K+F keretrendszer 2.4. pontjában szereplő nonprofit állami kutatóintézet modelljétől, leányvállalata, az Axens kereskedelmi tevékenységeinek területét illetően. A panaszos úgy véli, hogy az IFP és az Axens éppenséggel egyetlen gazdasági egységnek tekinthető, amely a piacon más gazdasági szereplők közvetlen versenytársaként lép fel. A panaszos szerint többek között az alábbiakban felsorolt tényezők is arra mutatnak, hogy az IFP-t és az Axens-t egyetlen gazdasági egységnek és így a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett vállalkozásnak kell tekinteni:

- az IFP 100 %-os részesedéssel rendelkezik az Axens-ban,

- az IFP aktív részvényesként vesz részt a leányvállalatai stratégiájának meghatározásában,

- az Axens és az IFP személyzete együtt keresi fel a potenciális ügyfeleket,

- az Axens az IFP technológiáival összefüggésben használja saját nevét (amint azt az Axens-nak az IFP logóját is magában foglaló logója tanúsítja).

(72) A francia állam által az IFP/Axens egységnek a finomítási, a gázfeldolgozási és a petrokémiai technológiák területén folytatott kutatás finanszírozására nyújtott források állami forrásnak minősülnek. A panaszos becslése szerint az IFP által e területnek szentelt K+F kiadások körülbelül 100 millió EUR-t tesznek ki, míg az Axens e költségeknek legfeljebb felét téríti meg anyavállalatának. A panaszos ebből következően úgy véli, hogy az IFP/Axens egység javára nyújtott támogatás évi 50 millió EUR.

(73) A panaszos szerint a versenyelőny abból ered, hogy az IFP/Axens egységnek nem kell a K+F költségek összességét állnia, és hogy ebből következően a piaci ár csökkentése irányában gyakorolhat nyomást az érintett területeken. A panaszos úgy véli, hogy az ilyen előny más piaci szereplők félreállításának kockázatával jár.

(74) A panaszos szerint a technológiák piaca világpiac, de legalábbis európai léptékű. Az IFP/Axens egységnek juttatott állami támogatás tehát érinti a Közösségen belüli kereskedelmet.

(75) Ebből következően a panaszos úgy véli, hogy az IFP/Axens egység számára nyújtott állami támogatás egyértelműen a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás.

(76) A panaszos arra hivatkozik, hogy amennyiben a finomítási technológiák fejlesztése olyan piacközeli tevékenység, amelynek eredményei közvetlenül forgalmazhatók, ez a tevékenység nem tartozik az 1996. évi K+F keretrendszerben meghatározott prekompetitív tevékenység fogalmi körébe. Ennélfogva ez az IFP/Axens egységnek nyújtott támogatás működési támogatás, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés állami támogatási szabályaival.

(77) A panaszos hangsúlyozza, hogy még ha úgy is lehetne tekinteni, hogy az IFP/Axens egység tevékenységei prekompetitív fejlesztési tevékenységek, a támogatás akkor is meghaladná az 1996. évi K+F keretrendszerben e tevékenységekre meghatározott megengedett felső határt, amely 25 %, és túllépheti az ipari kutatásra előírt 50 %-os felső határt is.

(78) Ha feltételezhető is, hogy az 1996. évi K+F keretrendszerben meghatározott kutatási és fejlesztési tevékenységekről van szó, a panaszos úgy véli, hogy a támogatás ösztönző hatása is vitatható. A panaszos szerint az IFP/Axens egységnek nyújtott támogatás visszatartja a többi piaci szereplőt attól, hogy a K+F-be befektessen e területeken, amennyiben bevételüket egy állami támogatás megléte befolyásolja, és e bevételből nem tudják fedezni a K+F költségeit.

(79) A panaszos ebből következően megállapítja, hogy az IFP/Axens egységnek nyújtott állami támogatás jogellenes, és összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

5.2. Az Axens által előadott észrevételek

(80) Az Axens először is emlékeztet arra, hogy 2001-ben azért jött létre, hogy egyetlen, kereskedelmi jogi személyben egyesítse az IFP finomítási és petrokémiai eljárásokkal kapcsolatos tevékenységét és a katalizátorgyártással foglalkozó leányvállalat tevékenységét. A társaság rámutat, hogy rendelkezik mindazokkal a (pénzügyi, jogi, humánerőforrással kapcsolatos) funkciókkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy tevékenységét teljes autonómiáját megtartva folytassa, valamint hogy mindennapi irányítását saját vezetősége látja el az elnök-vezérigazgató felelősségére. Úgy véli, hogy a döntések csak nagyon korlátozott számban kerülnek az igazgatóság elé, és hogy részvényese széleskörű autonómiát ruházott a vezetőségre a kereskedelmi és ipari döntéshozatal tekintetében. Vitatja tehát a Bizottság azon elemzését, amely szerint az IFP és az Axens egyetlen gazdasági egységnek minősül.

(81) Másodsorban az Axens emlékeztet arra, hogy a 2001-es átszervezésre a Bizottság által kifejezetten jóváhagyott terv szerint került sor. Úgy véli, hogy jogosan bízhatott e jogi és pénzügyi keret megbízhatóságában, és ennek megkérdőjelezése súlyosan gátolná fejlődését.

(82) Harmadsorban az Axens arra hivatkozik, hogy a finomítási és petrokémiai technológiák és katalizátorok piacának legtöbb szereplője a belső és a partnerségben folytatott kutatás valamely kombinációját alkalmazza. A Criterion társaság, a Shell leányvállalata, hozzáférhet a Shell kutatásaihoz, az ABB Lummus megállapodást köthet a Chevrinnal és a Shellel, az UOP a Totallal és más szereplőkkel, az Albermale pedig az ExxonMobillal. Az Axens rámutat, hogy az IFP-vel folytatott együttműködése beleilleszkedik ebbe a rendszerbe és kialakítására a három kutatási és licenciaszerződés révén átlátható módon került sor. Ez utóbbiak a felek álláspontja szerint klasszikus kereskedelmi logikát követnek. Az Axens véleménye szerint a tény, hogy forgalmának a kutatási kiadásokra szentelt része hasonló a versenytársai által vállalt terhekhez, még inkább azt bizonyítja, hogy az Axens semmilyen előnyben nem részesül az IFP-vel fenntartott kapcsolataiból.

(83) Végül az Axens kiemeli, hogy nagyon tekintélyes gazdasági szereplőkkel áll versenyben, akiket szintén aktívan támogat származási államuk. Az Egyesült Államokban a Department of Energy (Energiaügyi Minisztérium) ugyanis több száz millió dolláros költségvetést szán projektek támogatására.

5.3. Az UOP által előadott észrevételek

(84) Az UOP Limited társaság székhelye az Egyesült Királyságban található. A társaság két telephellyel rendelkezik az Egyesült Királyságban és Olaszországban, és tizenhét tagállamban folytat tevékenységet. Ez a társaság olyan eljárások megtervezésével, kivitelezésével, engedélyezésével és szolgáltatásával foglalkozik, mint amilyen a kőolaj átalakítása, a tiszta tüzelőanyagok gyártása, a tüzelőanyagok kéntelenítése és a petrokémiai technológiák. Ezenfelül katalizátorokat, molekuláris szűrőket, abszorbenseket és más egyedi berendezéseket gyárt.

(85) Az UOP és az IFP/Axens egység az üzemanyag-gyártási és kéntelenítési technológiák, az aromás szénhidrogének előállításával és kivonásával kapcsolatos technológiák területén, valamint a katalizátorok területén a tiszta tüzelőanyagok gyártási eljárásainak széles skáláját illetően állnak versenyben. Az UOP kedvezően fogadja az IFP-nek folyósított állami támogatásokkal szembeni hivatalos vizsgálati eljárás megindítását, és egyetért a Bizottság megállapításainak többségével.

(86) Először is az UOP az IFP tevékenységeinek egyértelmű fejlődését észlelte az elmúlt években. Az IFP így oly módon szervezett át egy viszonylag jelentéktelen és minden társaság számára nyitva álló licenciatevékenységet, hogy közvetlenül versenybe került az eljárások piacán működő magánszereplőkkel. Az UOP emlékeztet arra, hogy a közösségi ítélkezési gyakorlat megköveteli, hogy amint egy állam gazdasági szereplőként kíván fellépni, ezt olyan feltételek mellett kell tennie, mint egy magánszereplőnek. Az UOP társaság e tekintetben úgy véli, hogy az elmúlt három évben megjelenő több mint 555 millió EUR-s működési hiány nem elfogadható egy átlagos részvényes számára.

(87) Ezzel összefüggésben az UOP arra kérte a Bizottságot, hogy bocsásson ki Franciaország tekintetében egy, az IFP-nek nyújtott állami támogatásokat felfüggesztő rendelkezést az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (22) 11. cikkével összhangban.

(88) Másodszor az UOP úgy véli, hogy az a tény, hogy az IFP/Axens egységnek nem kell fedeznie az összes K+F kiadást, nem csak azt tette lehetővé a számára, hogy jelentős piaci részesedést szerezzen a finomítási és petrokémiai technológiák piacán, hanem azt is, hogy a versenytársai jövedelmezőségét fenyegesse. Ezenfelül az UOP arra hivatkozik, hogy a piac közelsége és az IFP/Axens egység K+F tevékenységeinek csekély mértéke a támogatás ösztönző hatásának hiányára utalnak. Végül az UOP úgy véli, hogy a támogatás esetleges hasznát nagymértékben ellensúlyozza a magánszereplők félreállításának kockázata az érintett piacokon, minthogy az UOP úgy véli, hogy középtávon a magánszereplőknek csökkenteniük kell K+F kiadásaikat, hogy versenyképesek maradjanak egy nagymértékben támogatott versenytárssal szemben.

(89) Harmadszor az UOP társaság osztja a Bizottság azon elemzését, amely szerint az IFP és leányvállalata, az Axens, egyetlen gazdasági egységnek minősül. Egyfelől a tőkestruktúra, a vezetőség, a preferenciális kapcsolatok és az IFP és leányvállalata, az Axens gazdasági integrációjának foka vezetnek e megállapításhoz. E tekintetben az UOP hangsúlyozza, hogy a két jogalany gazdasági integrációja bizonyított, amióta az Axens az IFP által kifejlesztett technológiák egyedüli forgalmazója, és az IFP eredményeinek első és potenciálisan egyetlen címzettje. Az ilyen megállapodások arra mutatnak rá az UOP szerint, hogy az IFP és az Axens egyértelműen függenek egymástól, összehangoltan tevékenykednek és a piacon azonos érdekeket követnek. Másfelől az UOP úgy véli, hogy az Axens egyedüli részvényeseként az IFP-nek módjában áll e vállalkozás rövid és középtávú stratégiájának meghatározása.

(90) Negyedszer az UOP - csakúgy, mint a Bizottság - véleménye szerint ahhoz, hogy ne lehessen előnyről beszélni az IFP/Axens egység tekintetében, az IFP-nek az Axens-nal együtt vagy az Axens számára végzett K+F-hez rendelt költségvetését a piacon szerzett bevételből kellene finanszírozni.

(91) Ötödször az UOP javasolja, hogy a Bizottság az eljárástechnológiai licencek piacának egyediségét vegye alapul, amikor az IFP/Axens egység K+F tevékenységei és az 1996. évi K+F keretrendszer I. mellékletében meghatározott kutatási kategóriák közötti kapcsolatot próbálja feltárni. Ez az egyediség abból a tényből ered, hogy az IFP/Axens egység és versenytársai nem terméket vagy szolgáltatást forgalmaznak, hanem eljárást. Az UOP szerint az a tény, hogy az ipar szokásosan a "K+F" kifejezéssel illeti egy forgalmazható eljárás kifejlesztését, nem fedheti el a Bizottság előtt azt, hogy e fejlesztés az 1996. évi keretrendszerben meghatározottak szerinti K+F tevékenységekhez képest későbbi szakaszt jelent. E tekintetben az UOP arra hivatkozik, hogy a finomítási és petrokémiai eljárások ágazata tekintetében a K+F három szakaszba sorolható:

a) az alapkutatás szakasza, amelynek során új anyagok és eljáráskoncepciók alakulnak ki, és azokat megvalósíthatóságuk igazolásáig (23) tesztelik;

b) az eljárások és anyagok kifejlesztésének szakasza, amelynek során a feltárt anyagterveket és eljárási koncepciókat kereskedelmi alkalmazásra fejlesztik ki;

c) az alkalmazás kifejlesztésének szakasza, amelynek során legyártják az eszközöket, lehetővé téve a sokszorosítási teljesítmény tervezését és az anyagok legyártását annak érdekében, hogy az eljárást versenykörnyezetben kínálhassák.

(92) Az UOP úgy véli, hogy az a) és b) szakasz a kereskedelmi fejlesztés szerves részét képezi.

(93) Végül az UOP társaság, jóllehet osztja az IFP és leányvállalata, az Axens gazdasági egységességére vonatkozóan a Bizottság által kifejtett elméletet, egy-két kiegészítő tényt is elő kívánt adni arra az esetre, ha a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás végén arra a megállapításra jutna, hogy az IFP és az Axens két különálló jogalany. Az UOP szerint az eljárások piaca össze nem hasonlítható termékek piaca. Ebből következően az egyetlen mód annak biztosítására, hogy az Axens megfizesse az IFP eredményeinek piaci árát, a közbeszerzési eljárás kiírása lenne. Ennélfogva az UOP úgy véli, hogy az elővásárlási jog önmagában előnyt jelent, minthogy az elővásárlási jog Axens-ra ruházásával az IFP eláll attól a lehetőségtől, hogy ezeket az eredményeket közbeszerzési eljárás keretében a legjobb ajánlatot tevő piaci szereplőnek adja át.

6. FRANCIAORSZÁG MEGJEGYZÉSEI AZ ÉRDEKELTEK ÉSZREVÉTELEIT ILLETŐEN

(94) Franciaország megjegyzései az UOP észrevételeire és a panaszra vonatkoznak.

6.1. Az UOP észrevételeire válaszul

(95) Először is Franciaország vitatja az UOP azon állítását, amely szerint az IFP és az Axens egyetlen gazdasági egység, és hangsúlyozza az Axens IFP-hez viszonyított autonómiáját, és azt a tényt, hogy az IFP kutató-, oktatási és dokumentációs intézet, ami alapvetően megkülönbözteti leányvállalatától, az Axens-tól és az UOP Limitedtől.

(96) Ami az Axens IFP-hez viszonyított autonómiáját illeti, Franciaország mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az állandó közösségi ítélkezési gyakorlat szerint egy leányvállalat tőketulajdonlásának struktúrája önmagában nem elegendő kritérium annak megállapításához, hogy ezt a leányvállalatot anyavállalatához viszonyítva gazdaságilag autonómnak lehet-e tekinteni vagy sem. Jóllehet az IFP 100 %-ban tulajdonosa az Axens-nak, az Axens teljesen független a piacon. Erre a függetlenségre több tény is utal:

a) az Axens autonóm döntéshozatali eljárással és saját pénzügyi és humánerőforrás-szervezettel rendelkezik;

b) az Axens szabadon határozza meg kereskedelmi politikáját, értékesítési célkitűzéseit, bruttó haszonkulcsát;

c) az Axens saját nevében és saját érdekében lép fel a finomítási és petrokémiai piacon, és az IFP előzetes hozzájárulása nélkül köthet szerződéseket;

d) az Axens pénzügyi autonómiával rendelkezik az IFP-hez viszonyítva, a létesítő okiratában meghatározott kikötött jogkörökön belül, és nem egyedüli forgalmazója az IFP technológiáinak.

(97) Ami az IFP nonprofit kutatóintézet jellegét illeti, Franciaország megismétli azon állítását, amely szerint az IFP olyan kutatóintézet, amelynek elsődleges célja kutatási tevékenység folytatása, és az e kutatás eredményeinek oktatás, kiadványok vagy technológiaátadás révén történő terjesztése, és amely a hasznot teljes egészében visszaforgatja a kutatásba vagy az eredmények terjesztésébe.

(98) Másodsorban tekintettel arra, hogy az állam által az IFP-nek juttatott források nem minősülnek állami támogatásnak az 1996. évi K+F keretrendszer 2.4. pontjának első albekezdése szerint, Franciaország vitatja az UOP azon állítását, amely szerint ezek a források (24) működési támogatásnak minősülnek.

(99) Harmadsorban az UOP szerint az IFP-nek nyújtott állami támogatás majdnem egésze piacorientált tevékenységek finanszírozására szolgált, és ebből kiindulva az 1996. évi K+F keretrendszer nem alkalmazható. Franciaország vitatja ezt az állítást, és emlékeztet arra, hogy az IFP mindenekelőtt közfeladatot lát el, amelynek középpontjában az alapkutatás és az eredmények, valamint az ismeretek oktatása és terjesztése hasznosítása áll, ami nem keverhető össze az olyan magánszereplők által követett szigorú kereskedelmi célokkal, mint amilyen az UOP és az Axens.

(100) Ezenfelül az IFP által az Axens javára az ipari kutatási szerződés keretében folytatott kutatómunka egyfelől műszaki megvalósíthatósági tanulmány, másfelől pedig ipari kutatómunka. Az IFP nem folytat prekompetitív kutatómunkát az Axens számára, e tevékenységeket egyedül az Axens végzi és finanszírozza. A Franciaország által 2006. februári észrevételeivel átadott pénzügyi táblázatok alapján, amelyek tanúsítják, hogy az IFP teljes mértékben tiszteletben tartotta a 80/723/EGK irányelv rendelkezéseit, Franciaország úgy véli, hogy a költségvetési juttatást éppen a közfeladat sikeres teljesítésére és az 1996. évi K+F keretrendszer szerinti K+F tevékenységek finanszírozására fordították.

(101) Negyedsorban az UOP szerint az elővásárlási jog előnyhöz juttatja az Axens-t, amely nem fizeti meg e jog piaci árát. Franciaország hangsúlyozza, hogy az Axens által az IFP-nek kifizetett díjazás teljes gazdasági eredményét kell értékelni. Ezen (az elővásárlási jog címén kifizetett díjakból, valamint a keretlicencia- és terméklicencia-szerződések címén kifizetett díjakból álló) átfogó díjazás elemeit - az osztalékoktól eltekintve - 2001-ben gazdasági logikát követve határozták meg. E logika célja annak biztosítása, hogy az Axens ne jusson gazdasági előnyhöz az IFP-vel fenntartott kapcsolatából, és annak biztosítása, hogy az IFP évről évre olyan méltányos és állandó ellentételezésben részesüljön, amely kellően független az Axens azonnali értékesítéseiből származó kombinációtól, hogy elkerülhető legyen a források túl nagy hullámzásának kockázata az IFP-nél.

(102) Franciaország fenntartja, hogy csak ezt a ténylegesen az Axens által fizetett, az összforgalmára vonatkoztatott, átfogó díjazást helyénvaló elemezni a piaci feltételek tekintetében. Mindezen tények ismeretében az elővásárlási jog nem juttatja versenyelőnyhöz az Axens-t, és nem torzítja a versenyt.

(103) Végül Franciaország vitatja azt az állítást is, amely szerint az IFP/Axens egység állítólagos jogellenes állami támogatásának megléte kárt okozott volna a versenytársaknak, és fékezte volna az innováció dinamizmusát. Franciaország megjegyzi, hogy az UOP Limited a számos versenytárs közül az egyetlen, amely észrevételeit közölte a Bizottsággal. Franciaország hangsúlyozza, hogy ezenfelül ezeket az állítólagos károkat semmivel nem bizonyították.

(104) Végezetül Franciaország úgy véli, hogy az innováció dinamizmusa nem akadályozott a finomítási és petrokémiai piacon. E tekintetben, a piaci részesedések elemzése a technológialicenciák és katalizátorok piacán az UOP csoport egyértelmű dominanciájára utal. Ha van is piaci hatalom, Franciaország szerint az az UOP, és nem az Axens tekintetében áll fenn. Hozzáteszi, hogy még ha az UOP piaci részesedése gyengült is volna, ez a gyengülés származhatott az UOP saját stratégiai hibáiból is, különösen a kéntelenítés piacán, ahol az UOP elállt a befektetéstől, és ezért távol maradt egy erőteljesen jövedelmező tevékenységtől.

6.2. Az anonim panaszra válaszul

(105) Franciaország először is megerősíti, hogy az IFP tevékenységeinek átszervezését igenis bejelentette a Bizottságnak. A 2001. évi levelek, amelyekben tájékoztatta a Bizottságot arról a belső átszervezési tervről, amelyet az IFP kereskedelmi tevékenységeinek leányvállalatokhoz történő kiszervezésére alkalmazott, a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének értelmében vett bejelentéseknek minősülnek.

(106) Másodszor, Franciaország emlékeztet az észrevételeiben (lásd a 4.3. pontot) és az UOP megjegyzéseire válaszul (lásd a (95) és azt követő preambulumbekezdéseket) felhozott érvekre, amelyek ellentmondanak annak a megállapításnak, amely szerint az IFP és az Axens egyetlen gazdasági egységnek minősül.

(107) Harmadszor, Franciaország azt állítja, hogy az IFP által a "finomítás-petrokémia" eredményközpont keretében végzett kutatómunkák hasznából különböző államokból származó különböző partnerek részesülnek [...] (15), nem csak az Axens, amint azt a panaszos állítja.

(108) Negyedszer, ellentétben a panaszos azon állításával, amely szerint az Axens bevételének több mint fele az eljárási licenciák értékesítéséből és a kapcsolódó szolgáltatásnyújtásból származik, Franciaország rámutat, hogy a technológiaengedélyezési tevékenység (process licensing) részesedése az Axens 2003., 2004. és 2005. évi forgalmából 36 %, 38 %, illetve 31 % volt.

(109) Ötödször, Franciaország vitatja a panaszos azon állítását, amely szerint az Axens nem rendelkezik saját kutatási lehetőségekkel. Éppen ellenkezőleg, az Axens rendelkezik saját humán- és anyagi erőforrásokkal, hogy prekompetitív fejlesztési tevékenységeit sikeresen végezze a következő termékek forgalomba hozatal előtti típusjóváhagyása céljából: méretezési szoftverek, eljárások szimulációjára szolgáló eszközök, a katalizátorok és abszorbensek értékelésére szolgáló készülékek, valamint a katalizátorok kifejlesztésére és az egységes szakaszok összekapcsolódásának ipar alkalmazás előtti szimulációjára irányuló kísérleti létesítmények. Az Axens forrásai lehetővé tették a számára egyébként, hogy véglegesítse az IFP-n kívüli harmadik személyek által kínált eljárások és termékek kifejlesztését.

(110) Hatodszor, Franciaország megerősíti, hogy az IFP-t feladatánál és tevékenységénél fogva még mindig nonprofit intézetként lehet jellemezni, amely teljes mértékben az állam által ráruházott közfeladatot látja el. Ezt az elemzést erősíti meg az IFP és leányvállalatainak szervezete és működése, amennyiben az IFP biztosította, hogy a kereskedelmi leányvállalatai teljes mértékben autonómok és függetlenek legyenek. Franciaország úgy véli tehát, hogy az IFP mint nonprofit szervezet finanszírozása nem minősül állami támogatásnak az 1996. évi K+F keretrendszer 2.4. pontja első albekezdésének megfelelően.

(111) Hetedszer, Franciaország különösen azt a pontot cáfolja, amely szerint az IFP kutatási tevékenységét egy, a kereskedelmi társaságok által ipari termelésükhöz közvetlenül felhasználható "technológiai eljárás" (technology process) egyszerű kidolgozásához kellene hasonlítani. E tekintetben részletes információkat szolgáltat az eljárások és termékek fejlesztési ciklusairól.

(112) Nyolcadszor, Franciaország visszautal az eljárás megindítását követően átadott, a panaszos azon állításáról szóló észrevételeire, amely állítás szerint az IFP által az Axens javára végzett kutatómunkák díjazása nem felel meg a piaci feltételeknek (lásd a (60) prembulumbekezdést).

(113) Kilencedszer, Franciaország vitatja azt az állítást, amely szerint az Axens-nak nyújtott esetleges támogatás összege 50 millió EUR-t tett ki 2003-ban, és e tekintetben az átadott pénzügyi táblázatokra hivatkozik.

(114) Végül Franciaország úgy véli, hogy a panaszos állításával ellentétben az Axens versenytársai meglehetősen általánosan részesülnek (közvetett és közvetlen) állami támogatásokban, K+F tevékenységeik sikeres folytatása érdekében. Például az UOP-nak a National Institute of Standards and Technologies (NIST) nyújt finanszírozást a belső K+F programjaihoz. Ezenfelül kutatását részben kiszervezi az intézetekkel, kutatólaboratóriumokkal vagy egyetemekkel fenntartott partnerségek útján, és ezek az intézmények saját maguk is részesülnek állami forrásokban. Az UOP ily módon működik együtt a Pacific Northwest National Laboratoryval, az Argonne National Laboratoryval, a Delaware-i Egyetem Synchrotron Catalysis Consortiumával, valamint az Urbana Champaignban található Illinois-i Egyetem College of Engineering intézményével vagy a norvég SINTEF-fel.

7. ÉRTÉKELÉS

7.1. Az állami támogatás megléte

7.1.1. A lehetséges kedvezményezettek azonosítása

(115) Az 1996. és 1998. évi határozataiban a Bizottság úgy vélte, hogy az IFP K+F tevékenységeihez nyújtott állami támogatás nem tartozik a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe, minthogy az IFP nonprofit kutatóintézet, amely nem vesz részt kereskedelmi folyamatokban.

(116) Mindazonáltal az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság az e határozat 37 preambulumbekezdésében foglalt okokból részben megkérdőjelezte ezt az elemzést. Úgy vélte különösen, hogy az IFP leányvállalatain, az Axens-on, a Beicip-Franlabon és a Prosernat-n keresztül gazdasági tevékenységekben vett részt a finomítási és petrokémiai technológiák piacán, illetve a kőolajmezők kitermelésével kapcsolatos tanácsadás és a kőolaj-kitermelésben alkalmazott szoftverek szolgáltatásának piacán, valamint a gázfeldolgozás és kénmentesítés technológiáinak piacán (a továbbiakban "az érintett piacok"). Ennélfogva helyénvaló azt vizsgálni, hogy az IFP-nek juttatott állami támogatás nem minősül-e állami támogatásnak az érintett piacokon.

(117) A Bizottság annak érdekében, hogy megállapítsa az állami támogatás meglétét, megpróbálta azonosítani a lehetséges kedvezményezetteket. A Bizottság úgy véli, hogy egy versenyjogi elemzésben az IFP-t és leányvállalatait, az Axens-t, a Beicip-Franlabot és Prosernat-t nem lehet különálló gazdasági szereplőknek tekinteni. A Bizottság először is arra alapozza érvelését, hogy az IFP 100 %-ban, közvetlenül rendelkezik az Axens tőkéjével, 100 %-ban rendelkezik a Beicip-Franlab tőkéjével, és közvetve 100 %-ban rendelkezik a Prosernat tőkéjével.

(118) A Bizottság versenyjogi elemzéseiben általánosan alkalmazza a tőkestruktúrát a vállalkozások függetlenségének mutatójaként. E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a tőkestruktúra kritériumának figyelembe vétele, amint azt a kkv-ajánlás melléklete 3. cikkének (3) bekezdése meghatározza, lehetővé teszi az olyan vállalkozáscsoportok kizárását a kkv-minősítésből, amelyek gazdasági ereje meghaladja egy kkv-ét. A kkv-ajánlás úgy véli, hogy a vállalkozások akkor "kapcsoltak", ha az egyik vállalkozás egy másik vállalkozás részvényesei szavazati jogának többségével rendelkezik. Ezt az ajánlást egyébként más bizottsági közlemények is alkalmazzák egy adott vállalkozás függetlenségnek meghatározására, különösen a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (25). A tőkestruktúrára hivatkozik a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (26) 5. cikke (4) bekezdésének b) pontja és a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2004. április 27-i 772/2004/EK bizottsági rendelet (27) 1. cikkének (2) bekezdése.

(119) A tőkestruktúra kritériumán kívül a Bizottság több tényezőt is figyelembe vesz, amelyek együttesen megerősítik a Bizottság azon elemzését, amely szerint az IFP és leányvállalatai az ügyfelek és az érintett piacon tevékenykedő versenytársak szempontjából nem különálló vállalkozások. Amint az az Európai Közösségek Bíróságának az SA Intermills ügyben hozott ítéletéből (28) következik: "annak ellenére, hogy a három ipari társaság a korábbi Intermills társaságtól elkülönített jogalanyisággal rendelkezik, e társaságok együtt egyetlen csoportot alkotnak, legalábbis a belga hatóságok által odaítélt támogatás tekintetében. A Bizottság tehát indokoltan vélte úgy, hogy a csoport együttesen egyetlen »vállalkozásnak« minősül a Szerződés 92. cikkének alkalmazása tekintetében."

(120) Az IFP és leányvállalatai feladatai és tevékenységei tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy még ha az IFP fő célja és jogállása el is tér leányvállalatainak céljaitól és jogállásától, az IFP K+F eredményeinek piaci értékesítése azonban az állam által meghatározott prioritások között szerepel az IFP-vel kötött teljesítményszerződésben, és az IFP fejlesztési stratégiájának része. Itt valójában a "K+F kiadásai pénzügyi ellentételezésének megszerzéséről" van szó, "amely megerősíti kutatási törekvéseit", azáltal, hogy él a piac kínálta lehetőségekkel:

- a "finomítás-petrokémia" területén a teljesítményszerződés kimondja, hogy "az IFP törekvése a folyamatban lévő évtizedben, hogy kibővítse beavatkozási területét és növelje piaci részesedéseit, hogy világszinten megkerülhetetlen szereplővé váljon. (...) (Arról van szó, hogy) meg kell erősíteni az IFP ipari igazgatósága és a Procatalyse (Axens) által létrehozott új pólust, amelynek célja a licenciaértékesítésekhez társuló vonzó erő kihasználása és az IFP K+F potenciáljának lehető legjobb hasznosítása e területen.",

- a "feltárás-gyártás" területén "helyénvaló esetről esetre a »kompetenciacsoportok« lehető legjobb felhasználása, különösen a közvetlen leányvállalatok kompetenciacsoportjaié, és az ezen eszközből származó valamennyi lehetséges összhatás elérése, a lehető leghatékonyabb piaci lefedettség biztosítása érdekében." (29)

(121) Ami a leányvállalatok tényleges ellenőrzését illeti, a Bizottság egyrészt az IFP vezetősége tagjainak a leányvállalatok döntéshozatali fórumaiban való részvételét vette figyelembe, másrészt a stratégiai iránymutatások és alapvető döntések döntésközpontjait:

- Axens: 2005. november 10-én az igazgatóság kilenc tagjából hat tisztviselő az IFP vezetőségének is tagja, ezenfelül öt képviselő az IFP végrehajtó bizottságának is tagja. Egyedül az igazgatóság jogosult az Axens költségvetésének, befektetési tervének és éves finanszírozási tervének az elfogadására, továbbá az igazgatóságnak kell jóváhagynia a 762 000 EUR-t meghaladó beruházási költségeket,

- Beicip-Franlab: 2003. január 1-jén a Beicip-Franlab felügyelőbizottságának hét tagjából három az IFP vezetőségének is tagja. A Beicip-Franlab létesítő okirata értelmében a felügyelőbizottság állandó ellenőrzést gyakorol az igazgatóság által ellátott ügyvezetés felett,

- Prosernat: 2003. január 1-jén a Prosernat igazgatóságának öt tagjából három az IFP végrehajtó bizottságának is tagja. A Prosernat igazgatósága dönt a stratégiai tervekről, az éves költségvetésről, új tevékenységek kialakításáról és a közös vállalkozások megállapodásairól.

(122) A Bizottság megjegyzi, hogy a kizárólagos megállapodásokra mint szabályozott megállapodásokra olyan pontos szabályok vonatkoznak, amelyek szerint az IFP igazgatósági képviselője nem vesz részt a kizárólagos megállapodásokat érintő kérdésekről szóló szavazásban. A dolgok ilyen állása mellett, még ha az IFP képviselője nem is vesz részt a szavazásban, az igazgatóság más tagjai, akik egyúttal az IFP vezetői is, részt vesznek benne.

(123) A Bizottság elfogadja, hogy a kizárólagos megállapodások önmagukban nem utalnak a vállalkozások autonómiájának hiányára. A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy e szerződések a leányvállalatok gazdasági tevékenysége szempontjából elengedhetetlenek.

(124) Figyelembe veszi azt a tényt is, hogy a más vállalkozásokkal a leányvállalatok tevékenységei területén folytatott közös kutatás lehetőségeit a kizárólagos megállapodások szigorúan szabályozzák. Így az IFP csak akkor kezdeményezhet projektet az érintett leányvállalatok tevékenységi területein, ha e leányvállalatok nem kívánják a kutatási projektet megvalósítani, azaz elővásárlási jogukkal nem élnek (30). Ugyanígy, az IFP elővásárlási joggal rendelkezik az érintett leányvállalatok által folytatni kívánt valamennyi kutatómunka tekintetében. Csak az elővásárlási jog IFP általi gyakorlását követően van lehetőségük a leányvállalatoknak arra, hogy a kutatási projektet más vállalkozásoknak is felkínálják (31). A Bizottság úgy véli, hogy e megszorítások az IFP és az érintett leányvállalatok szoros gazdasági integrációjára utalnak.

(125) Ezenfelül a Bizottság figyelembe vette különösen a helyiségek és a személyzet rendelkezésre bocsátásáról szóló szerződéseket is:

- az Axens tekintetében: helyiségek, étkeztetés, személyzet, adminisztratív szolgáltatások,

- a Beicip-Franlab tekintetében: pénztár, személyzet,

- a Prosernat tekintetében: jogi és pénzügyi szolgáltatások.

(126) Ami az IFP és leányvállalati megítélését illeti az érintett piacon, a Bizottság vélemény szerint több tényező utal arra, hogy az IFP-ről és az érintett leányvállalatokról közös és együttes kép alakult ki az ügyfélkörben és a versenytársak körében. Azon kívül, hogy az Axens és a Prosernat logóiban megjelenik az "IFP Group Technologies", közvetlen linkek találhatók az érintett leányvállalatok honlapja és az IFP honlapja között. Ezenfelül az Axens és a Prosernat honlapjukon az IFP K+F törekvéseire hivatkoznak saját tevékenységi területükön (32). Ugyanígy, a Beicip-Franlab bahreini irodája az "IFP Middle East Consulting" nevet viseli. Ezenfelül az IFP és az Axens együtt vesznek részt különböző konferenciákon (33). A Bizottság több, az IFP/Axens egységességére utaló hivatkozást is felfedett a reklámokban és kiadványokban (34) és az ágazati szereplők honlapján (35).

(127) Végül a Bizottság egyeztetést tapasztalt az IFP és leányvállalatai, az Axens, a Beicip-Franlab és a Prosernat tevékenységi területei között, ami megerősíti azt az elgondolást, hogy az IFP-csoportot egyetlen vállalkozásnak kell tekinteni.

(128) Következésképpen a K+F eredmények hasznosítása áll az IFP fejlesztési stratégiájának középpontjában, amint azt az állammal kötött teljesítményszerződés meghatározza. Ezenfelül a leányvállalatok tőkéjéből való részesedés és az IFP vezető tisztségviselőinek a leányvállalatok vezetőségében való részvétele arra utal, hogy az IFP jogi és tényleges ellenőrzést gyakorol az érintett leányvállalatok felett. Végül az IFP és az érintett leányvállalatok közötti, tevékenységük lényeges területein kötött kizárólagos megállapodások tanúsítják az eljárással érintett jogalanyok gazdasági integrációját. Másfelől az IFP és leányvállalatainak közös megjelenése az érintett piacon és a róluk ott kialakult közös kép is alátámasztja a fentieket. Ebből következően a Bizottság úgy véli, hogy határozathozatali gyakorlatára és a Bíróság ítélkezési gyakorlatára tekintettel, a szóban forgó leányvállalatok az érintett piacokon nem tekinthetők anyavállalatuktól, az IFP-től független gazdasági szereplőnek.

(129) A fentiek ismeretében a Bizottság úgy véli, hogy egy esetleges állami támogatás kedvezményezettjei az IFP, az Axens, a Beicip-Franlab és a Prosernat a finomítási és petrokémiai piacon, a kőolajmezők kitermelésével kapcsolatos tanácsadás és a kőolaj-kitermelésben alkalmazott szoftverek szolgáltatásának piacán, valamint a gázfeldolgozás és a kénmentesítés piacán folytatott tevékenységük tekintetében.

7.1.2. Az állami forrásokból finanszírozott szelektív előny meghatározása

(130) Amennyiben beigazolódik, hogy az IFP a leányvállalatainak, az Axens-nak, a Beicip-Franlabnak és Prosernat-nak a közvetítésével gazdasági tevékenységet folytat, az IFP-nek a három leányvállalat tevékenységi területén nyújtott állami támogatás adott esetben a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá tartozhat.

(131) A kérdés, amelyet a Bizottságnak meg kell válaszolnia, mielőtt a versenyelőnyt megállapítaná, az, hogy az IFP-nek nyújtott állami finanszírozásban e társaság gazdasági tevékenységei is részesülnek-e az érintett piacon. E tekintetben a Bizottság a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások új, 2006. évi közösségi keretrendszerében (36) - amely tükrözi a Bizottságnak a témával kapcsolatos álláspontját - kifejtette az állami támogatás fogalmának arra az esetre szóló értelmezését, ha egy és ugyanazon jogalany mind gazdasági, mind nem gazdasági tevékenységet is folytat: "Amennyiben ugyanazon szervezet gazdasági és nem gazdasági jellegű tevékenységeket egyaránt végez, a gazdasági tevékenység kereszttámogatásának elkerülése érdekében a nem gazdasági tevékenységek állami finanszírozása nem tartozik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá, amennyiben a két tevékenység jellege, költségei és finanszírozása egyértelműen elkülöníthető. A költségek megfelelő megosztásának bizonyítékai közé tartozhatnak az egyetemek és kutatási szervezetek éves pénzügyi kimutatásai." (37)

(132) Vagyis a Bizottságnak meg kell határoznia, hogy fennáll-e a gazdasági tevékenységeknek az IFP nem gazdasági tevékenységeihez nyújtott állami finanszírozás útján történő kereszttámogatása. Ennek érdekében a Bizottság megvizsgálta az IFP elszámolásait, hogy meghatározza a kereskedelmi tevékenységekhez nyújtott állami támogatás esetleges összegét. Mivel ugyanis az IFP és az érintett leányvállalatok különálló jogalanyok, elszámolásaik is elkülönítettek. A Bizottság úgy véli, hogy amennyiben a gazdasági tevékenységek támogatottak, az az érintett leányvállalatok által az anyavállalat felé kifizetett díjazás szintjéből következik, és tükröződnie kell az IFP elszámolásaiban.

(133) Először is a Bizottság tudomásul veszi, hogy az IFP költségvetését tevékenységi típusonként, hét eredményközpont szerint állapítják meg, ami lehetővé teszi az IFP K+F, képzési, ismeretterjesztési és portfoliókezelési tevékenységének hatékony elkülönítését a könyvelés szempontjából.

(134) Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a vizsgálata szempontjából releváns elszámolások a "finomítási-petrokémiai" eredményközpont elszámolásai a finomítási és petrokémiai technológiák és a kénmentesítési technológiák területén folytatott tevékenységek tekintetében, valamint a "feltárás-gyártás" eredményközpont elszámolásai a kőolajmezők kitermelésével kapcsolatos tanácsadás és a kőolaj-kitermelésben alkalmazott szoftverek szolgáltatásának területén folytatott tevékenységek, valamint a gázfeldolgozási technológiák területén folytatott tevékenységek tekintetében. A Bizottság úgy véli, hogy a "felderítő kutatás" jogcímének keretében folytatott projektek állami finanszírozása nem képezi vizsgálatának tárgyát, amennyiben e projektek az alapkutatás részének tekinthetők az 1996. évi K+F keretrendszer I. mellékletének értelmében, valamint nagy kockázatot képviselnek, és nem egy adott leányvállalatra irányulnak.

(135) Másodsorban, a Bizottság úgy véli, hogy az IFP-ben megvalósított analitikus könyvelési rendszer ténylegesen lehetővé teszi az (állami költségvetési juttatáson kívüli) bevételek és kiadások egyes eredményközpontokhoz rendelését. E tekintetben megjegyzi, hogy az IFP analitikus könyvelése a projekt fogalmán alapul. A projekteket eredményközpontonként csoportosítják. Az egyes eredményközpontokon belül a projektek katalogizálása szegmensenként vagy típusonként történik. Az egyes eredményközpontokon belül a bevételek és költségek megállapítására projektenként kerül sor. Ezenfelül a Bizottság megjegyzi, hogy az IFP költségvetését és éves beszámolóit két külső, független könyvvizsgáló ellenőrzi.

(136) Harmadsorban, a Bizottság megjegyzi, hogy az eredményközpontok saját bevétellel rendelkeznek, és az állami költségvetési juttatást analitikusan nem rendelik hozzá az eredményközpontokhoz. Ebből adott esetben elszámolási hiány keletkezik a központok számára megállapított bevételek és költségek között. A saját bevételek közé tartoznak a szolgáltatásokért fizetett díjazások, a licencdíjak és a leányvállalatok által kifizetett osztalék.

(137) Negyedsorban, a Bizottság megállapítja, hogy az IFP-nél egy adott projekt tekintetében felmerült összes költséget figyelembe veszik, és az nem csak a projektnek tulajdonítható közvetlen költségekre terjed ki (projektspecifikus fogyóeszközök, és kisebb, amortizálódó felszerelések beszerzése, külső szolgáltatások, költözések, biztosítások, dokumentáció, karbantartás és bérlet), hanem a közvetett költségekre is (a személyzet bére és társadalombiztosítási járulékai, a tárgyi eszközök és immateriális javak amortizációja, általános költségek). A közvetett költségeket a személyek száma × óra arányban rendelik a projekthez az érintett személyzeti kategóriára (mérnökök, technikusok stb.) kiszámított órabér függvényében. A Bizottság úgy véli, hogy a hozzárendelés e módszere könyvelési szempontból objektív és releváns az érintett tevékenységek tekintetében.

(138) Ötödsorban, a Bizottság megjegyzi, hogy az eredményközpontokban folytatott horizontális projekteknek a "szakfelszerelések" és "támogatási tevékenységek" szegmensével kapcsolatos költségét szintén az egyes projektek szintjén állapítják meg, akár közvetlenül, akár a rá vonatkozó szegmens (kompetenciaszerzés vagy ipari kutatás) összköltségének arányában.

(139) Végezetül a Bizottság tudomásul veszi, hogy a 125 preambulumbekezdésben említett kiegészítő rendelkezésre bocsátások az IFP és az érintett leányvállalatok közötti szerződések tárgyát képezik. Ezeket a szolgáltatásokat az IFP a teljes költsége alapján számlázza ki, és az érintett eredményközponthoz rendeli.

(140) A Bizottság tehát arra a következtésre juthat, hogy a "finomítás-petrokémia" és a "feltárás-gyártás" eredményközpontok költségei ténylegesen az IFP érintett piacokon folytatott tevékenységeinek összköltségét tükrözik.

(141) A dolgok ilyen állása mellett a Bizottság tudomásul veszi, hogy egyrészről a "finomítás-petrokémia" és a "feltárás-gyártás" eredményközpontok és másrészről az érintett leányvállalatok tevékenységi területei nem felelnek meg egy az egyben egymásnak. Más szavakkal, a kutatási szerződésekben alkalmazott terminológiával élve, az eredményközpontok magukban foglalnak kizárólagosan a leányvállalatok területéhez tartozó tevékenységeket, de a nem kizárólagosan az azok területén folytatott tevékenységeket is.

(142) Egyrészt a "finomítás-petrokémia" eredményközpont magában foglalja az IFP kénmentesítési technológiákkal kapcsolatos K+F tevékenységeit, amely tevékenység eredményeit a Prosernat leányvállalat hasznosítja, a finomítási technológiai, petrokémiai, GTL-lel (gas to liquid), és a gázolajhoz felhasznált növényi olajok észtereivel kapcsolatos K+F tevékenységeket, amelyek eredményeit az Axens leányvállalat hasznosítja, valamint a CTL-lel (coal to liquid), a biomasszával (a gázolajhoz használt növényi olajok észterein kívül) és a hidrogéntermeléssel kapcsolatos K+F tevékenységeket, amelyek eredményeit más ipari partnerekkel együttműködve hasznosítanak.

(143) Másrészt a "feltárás-gyártás" eredményközpont magában foglalja az IFP K+F tevékenységeit a kőolajmezők kitermelésével kapcsolatos tanácsadás és a kőolaj-kitermelésben alkalmazott szoftverek szolgáltatása területén, amelynek eredményeit a Beicip-Franlab leányvállalat hasznosítja, valamint a gázfeldolgozás területén, amelynek eredményeit a Prosernat leányvállalat hasznosítja, emellett a CO2-hasznosítás és hidrogénszállítás területén, amelyek eredményeit más ipari partnerekkel együttműködve hasznosítják.

(144) Ezenfelül a Bizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy a "finomítás-petrokémia" és a "feltárás-gyártás" eredményközpontok "kompetenciaszerzés" szegmensével kapcsolatban folytatott több projekt alapkutatásnak minősül az 1996. évi K+F keretrendszer I. mellékletének értelmében, és hogy e projektek eredményeit széles körben, megkülönböztetésmentesen terjesztik a közösségi vállalkozások között. E projektek célja az új elgondolások előmozdítása egy meglehetősen korai szakaszban végzett kreatív kutatás révén, valamint a kompetenciák kifejlesztése. Franciaország a Bizottság rendelkezésére bocsátotta az e szegmensekben folytatott projektek listáját és a bemutató anyagokat. Ezenfelül a Bizottság tudomásul veszi, hogy az IFP e tevékenységek eredményeit számos eszközzel terjeszti, mint például a saját tudományos folyóirata, az Oil & Gas Science and Technology révén, vagy ingyenes online hozzáférés biztosításával, konferenciák szervezésével és az azokon való részvétellel, munkák kiadásával, más kutatóközpontokkal fenntartott partnerségekkel és doktori képzéssel.

(145) Figyelembe véve a (133)-(139) preambulumbekezdésben foglalt tényeket, a Bizottság úgy véli, hogy az IFP analitikus könyvelési rendszere lehetővé teszi a felmerült költségek és a gazdasági tevékenységek címén beszedett díjak egészének nyomon követését. A Bizottság mindazonáltal megállapítja, hogy az IFP elszámolásainak jelenlegi szerkezete alapján a gazdasági és nem gazdasági tevékenységek közötti különbségtételhez az eredményközpontok elszámolásainak aprólékos, projektenkénti elemzésére van szükség. Ennélfogva úgy véli, hogy a jövőre nézve az IFP-nek oly módon kell összeállítania és közzétennie elszámolásait, hogy gazdasági és nem gazdasági tevékenységei egyértelműbben elhatárolhatók legyenek, például a gazdasági tevékenységeket egyetlen eredményközpontra összpontosítva, a 2006/111/EK irányelvben megállapított elvekkel összhangban.

(146) Az IFP eredményközpontjai elszámolásainak vizsgálatát követően a Bizottság már meg tudja állapítani a K+F projektek költségeinek összegét, valamint az IFP saját forrásait az Axens és a Prosernat kizárólagos tevékenységi területein, azaz a finomítási és petrokémiai technológiák, a GTL és a gázolajhoz használt növényi olajok észterei területén, valamint a gázfeldolgozási és kénmentesítési technológiák területén. 1. táblázat

(147) Mivel ezek az adatok könyvelési hiányt mutatnak, az IFP-nek a finomítási és petrokémiai technológiák, a GTL és a gázolajhoz használt növényi olajok észterei területén, valamint a gázfeldolgozási és kénmentesítési technológiák területén folytatott kereskedelmi tevékenységeit nem teljes mértékben finanszírozzák saját forrásokból, és ezek ilyen módon részesülnek az IFP-nek nyújtott állami finanszírozásban. Ez állami forrásokból finanszírozott szelektív előnynek minősül.

(148) A 2003 és 2006 közötti időszakra vonatkozó halmozott hiány a két érintett piacon tehát (kevesebb, mint 50 millió EUR) (15). Ez az összeg mindazonáltal egyértelműen kisebb az UOP által állított összegnél.

(149) Meg kell említeni az IFP-nek a kőolajmezők kitermelésével kapcsolatos tanácsadás és a kőolaj-kitermelésben alkalmazott szoftverek szolgáltatásának területén folytatott tevékenységeit is. A Bizottság megjegyzi ugyanis, hogy az IFP és leányvállalata, a Beicip-Franlab közötti - a 2005. december 16-án aláírt módosító rendelkezéssel módosított - 2005. január 1-jétől hatályos fejlesztési megállapodás előírja, hogy a Beicip-Franlab teljes mértékben megtéríti az IFP-nek a Beicip-Franlab tevékenységi területein végzett munkái költségeit a jogszabályban előírt kamattal terhelten, beleértve az algoritmusokkal, modellekkel és módszerekkel kapcsolatos kutatómunka költségeit is. Ezenfelül a Bizottság ellenőrizte a Beicip-Franlab által az IFP-nek 2003-ban és 2004-ben kifizetett díjazást, és megállapítja, hogy ezek nagymértékben fedezik az IFP által a leányvállalata kizárólagos területén folytatott tevékenységek költségeit.

(150) A Bizottság ennélfogva megállapítja, hogy az IFP és a Beicip-Franlab tevékenységeit teljes mértékben a kőolajmezők kitermelésével kapcsolatos tanácsadás és a kőolaj-kitermelésben alkalmazott szoftverek szolgáltatásának piacán szerzett bevételből finanszírozzák. Ezen a piacon az IFP és a Beicip-Franlab tehát nem rendelkezik versenyelőnnyel.

7.1.3. A támogatás meglétével kapcsolatos következtetés

(151) Következésképpen az IFP egyes tevékenységei nem tartoznak a nem gazdasági tevékenységek körébe, amennyiben azokat a leányvállalatok kereskedelmileg hasznosítják. A Bizottság ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az érintett leányvállalatok nem tekinthetők az anyavállalatukhoz képest autonóm gazdasági szereplőnek, minthogy tevékenységeik az IFP fejlesztési stratégiájába illeszkednek, az IFP nem csak jogi, hanem tényleges ellenőrzést is gyakorol, a kizárólagos megállapodások erőteljes gazdasági integrációról tanúskodnak, és az IFP-ről és az érintett leányvállalatokról közös kép alakult ki az érintett ágazatok piaci szereplői körében.

(152) Ezenfelül az IFP kereskedelmi tevékenységei tekintetében, a Beicip-Franlab leányvállalat tevékenységi területeit kivéve, részleges állami finanszírozásban részesül, ami szelektív előnyt jelent, amennyiben az csak egyetlen vállalkozást illet. Ezenfelül ez a finanszírozás az államnak tudható be.

(153) A Bizottság úgy véli, hogy az Axens és a Prosernat tevékenységi területén a támogatás meglétének egyéb kritériumai is teljesülnek.

(154) A Bizottság úgy véli, hogy az Axens és a Prosernat tevékenységi területein folytatott tevékenységekhez való bármely hozzájárulás erősíti az IFP és leányvállalatai versenypozícióját és potenciális versenytorzuláshoz vezet.

(155) Ami az IFP és az Axens tevékenységi területeit illeti, a Bizottság tudomásul veszi a Franciaország által közölt információkat, amelyeket az Axens is megismételt észrevételeiben, és amelyek azt igyekeztek bizonyítani, hogy az Axens - különösen az ágazat más vállalkozásaihoz képest - nagy összegben finanszírozza a kutatás többletköltségeit saját forrásaiból. A dolgok ilyen állása mellett a Bizottság úgy véli, hogy az előny hiánya nem vezethető le ebből a nagyobb összegből, minthogy az IFP elszámolásainak elemzése egyértelműen könyvelési hiányt mutatott a költségek és a források között az Axens tevékenységi területén.

(156) Ami az IFP és a Prosernat tevékenységi területét illeti, a Bizottság tudomásul veszi Franciaország azon észrevételeit, amelyek szerint az olajkutatási és feltárási projektek nagy többségében folytatott együttműködés megkülönböztetésmentesen áll nyitva számos ipari partner előtt. Mindazonáltal egyes projektekre az IFP és a Prosernat közötti kizárólagos megállapodás vonatkozik, és így a más ipari partnerekkel folytatott együttműködés szigorúan szabályozott és korlátozott. Ebből tehát a Prosernat-nál megjelenő, állami forrásból finanszírozott szelektív előny következik.

(157) Ezenfelül ez a versenytorzulás hatással lehet a Közösségen belüli kereskedelemre, minthogy az érintett leányvállalatok tevékenységi ágazatai világszintű versenypiacok. A finomítási és petrokémiai technológiai piac világpiac, amely az 1950-es évektől nyitott a verseny számára. Az IFP és az Axens e piacon működő versenytársai főként az UOP, a Chevron, a Lummus, a Shell, az ExxonMobil, a Haldor Topsoe és a ConocoPhillips. A gázfeldolgozási és kénmentesítési technológiák piacán az IFP és a Prosernat gázfeldolgozó berendezések beszállítóival versenyez, így a KCC, a KPS, a SIIRTEC-NIGI, a Hanover Maloney, a Frames, a TDE és a GPS társasággal, illetve a gáz-kéntelenítési technológiák licenciaadóival, mint amilyen az UOP, az ExxonMobil, a Shell Global Solutions, a BASF, az Eneos és a Huntsman, valamint kénspecialistákkal, mint amilyen a Jacobs, a Black & Veath Pritchard, a Lurgi, a Parsons, a Technip-KTI, a SIIRTEC-NIGI vagy a CBI & TPA.

(158) Ebből következően a Bizottság cáfolja Franciaország azon érvét, amely szerint nem áll fenn az összes ahhoz szükséges tényező, hogy az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat számára nyújtott állami támogatást a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatássá lehessen minősíteni.

(159) Végül a Bizottság kifejti, hogy az IFP új EPIC jogállásából (38) és az e jogállással együtt járó esetleges korlátlan állami garanciából eredő további, a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás külön bizottsági vizsgálat tárgyát képezi egy másik eljárás (NN11/08) keretében. E külön vizsgálatra különösen az ezen új EPIC-jogállásnak az e határozatban vizsgált intézkedésekhez viszonyított viszonylagos újdonsága miatt kerülhetett sor.

7.2. A támogatás jogszerűsége

(160) A Bizottság bizonyította, hogy az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat állami forrásból finanszírozott szelektív előnyt szereztek. Ez az előny abból ered, hogy nem saját forrásaikból fedezik az Axens és a Prosernat tevékenységi területein folytatott K+F tevékenységet. Az, hogy nem fedezik az IFP-nek az Axens és a Prosernat területein felmerült költségeit, a csoporton belüli átruházási mechanizmusokból következik, amint azokat az IFP és az Axens, illetve az IFP és a Prosernat közötti kizárólagos megállapodások meghatározzák. A Bizottság ennek következtében úgy véli, hogy a támogatás megléte a kereskedelmi leányvállalatok létezésének és az e leányvállalatok és az anyavállalat közötti kizárólagos megállapodások megkötésének együttes fennállásából következik, minthogy e leányvállalatok nem garantálják az IFP által a számukra végzett munka költségeinek teljes fedezetét. Emlékeztetőül, az IFP és az Axens közötti megállapodás 2001. január 1. óta, az IFP és a Prosernat közötti megállapodás 2002. január 1. óta hatályos.

(161) A Bizottság tudomásul veszi a Franciaország által benyújtott és a 4.1. pontban összefoglalt észrevételeket. A Bizottság figyelembe veszi különösen, hogy Franciaország saját meglátása szerint 2001-ben bejelentette a Bizottságnak a strukturális és szerződéses változások lényegét. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy az IFP kereskedelmi tevékenységének 2001 óta, leányvállalatai révén bekövetkezett fejlődése olyan nagymértékű, amely jelentősen befolyásol minden előzetes gazdasági és jogi értékelést. Így a Bizottság fenntartja az eljárás megindításáról szóló határozat 3.2. pontjában kifejtett értékelését, amely a támogatás jogellenességére vonatkozik, és amelynek értelmében a szóban forgó támogatást az 1998. évi határozat hatályvesztésétől, azaz 2003. január 1-jétől jogellenesnek kell tekinteni.

(162) A Bizottság tudomásul veszi Franciaország és az Axens észrevételeit a kedvezményezettek részéről tapasztalható jogos elvárással kapcsolatban. A dolgok ilyetén állása mellett - tekintettel a következőkben bemutatandó tényekre, azaz hogy a Bizottság megállapítja, hogy az IFP-nek és a leányvállalatainak nyújtott támogatás összeegyeztethető a közös piaccal - nem szükséges, hogy a Bizottság e kérdésben nyilatkozzon.

7.3. A felfüggesztő rendelkezés iránti kérelem

(163) A Bizottság nem fogadta el az UOP olyan határozat meghozatalára irányuló kérelmét, amely arra kötelezné Franciaországot, hogy függessze fel a jogellenes támogatások kifizetését. Egyrészt ugyanis az IFP-nek nyújtott állami támogatás az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat gazdasági tevékenységein kívüli tevékenységek fő finanszírozási forrását jelentik, amely tevékenységek például a képzés, az alapkutatás és a közös K+F, valamint a K+F eredményeinek közzététele, amelyeket a Bizottság elvben nem tekint gazdasági tevékenységeknek, és amelyek az IFP-nek nyújtott állami támogatás több mint 90 %-át teszik ki. Másrészt a Bizottság úgy vélte, hogy ez a határozat nem helyénvaló, minthogy ésszerűen előre látható a támogatás legalább egy részének összeegyeztethetővé nyilvánítása.

7.4. A támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos vizsgálat alapja

(164) Az 1996. évi K+F keretrendszerben meghatározott kutatási szakaszok vizsgálata előtt a Bizottságnak meg kell határoznia, hogy az IFP által folytatott és állami támogatással érintett tevékenységek ténylegesen a kutatás és fejlesztés körébe tartoznak-e. E tekintetben a Bizottság a Frascati-kézikönyvre (39) hivatkozik, amely meghatározza a K+F fogalmát és az azt alkotó tevékenységek besorolását.

(165) Ez a kézikönyv olyan kritériumokat határoz meg, amelyek alapján különbséget lehet tenni a K+F és más kapcsolódó tudományos, technológiai és ipari tevékenység között. A kézikönyv által elfogadott alapkritérium a K+F tekintetében a nem elhanyagolható újszerűség megléte és tudományos és/vagy technológiai bizonytalanság feloldása.

(166) A további kritériumok különösen a következőkre vonatkoznak: a projektek céljai, a projekt középpontjában álló jelenség, struktúra vagy összefüggés ismeretlen volta, a már meglévő ismeretanyag vagy technikák alkalmazásának újszerűsége, annak nagy valószínűsége, hogy a projekt eredményei több intézmény számára is a jelenségek, összefüggések és manipulatív érdekelvek új (szélesebb körű és mélyebb) megértését szolgálják, az a tény, hogy az eredmények szabadalmaztathatók, a projektekhez rendelt személyzeti kör, az alkalmazott módszerek, a következtetések és eredmények általános volta, és adott esetben a projekt szokásosan más tevékenységi kategóriákba sorolása.

(167) Végül a Frascati-kézikönyv kifejti, hogy "Ha az elsődleges cél valamely termék vagy eljárás további műszaki fejlesztése, akkor az a K+F meghatározás szerinti körbe tartozik. Ha azonban az adott termék, eljárás vagy megközelítési mód már véglegesnek tekinthető, és célja már a piac bővítése, a termelést közvetlenül megelőző tervezés vagy a termelési vagy ellenőrzési rendszer zökkenőmentes bevezetése, már nem K+F tevékenység."

(168) A Bizottság megjegyzi, hogy az IFP-nek leányvállalatával, az Axens-nal együttműködésben folytatott tevékenységei új eljárások és új termékek (katalizátorok, abszorbensek) kifejlesztésére irányulnak, üzemanyagoknak, tüzelőanyagoknak és petrokémiai közbenső termékeknek a lehető legalacsonyabb költségen és a környezetet szem előtt tartva, valamennyi rendelkezésre álló szénforrásból történő előállítása céljából. A Bizottság megjegyzi, hogy az IFP-nek a leányvállalatával, a Prosernat-val együttműködésben folytatott tevékenységei új eljárások és berendezések kifejlesztésére irányulnak a gázfeldolgozás és a kénmentesítés területén.

(169) Ezzel összefüggésben a projektek újszerűsége az eljárások vagy céltermékek összetevőiben, összefüggéseiben és/vagy jellemzőiben rejlik. Minden egyes projekt tekintetében azonosították a hátráltató tényezőket. Példaképpen, az IFP olyan projektet vezetett, amelynek a célja magas oktánszámú paraffin-alapanyagoknak az eddig kezelteknél nehezebb anyagokból történő előállításával kapcsolatos új eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a benzin-összetétel aromásszénhidrogén-tartalmának csökkentésével kapcsolatos probléma megoldását.

(170) Ezenfelül a Bizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy az állami támogatással érintett tevékenységek megelőzik az eljárások és termékek típusjóváhagyását. Megjegyzi másfelől, hogy a projektek eredményei széles kört érintenek és szabadalmaztatottak, hogy az e projektekhez rendelt személyzet főként kutatókból és technikusokból áll, és hogy az alkalmazott módszerek kísérleten, értelmezésen és modellezésen alapulnak. Végül a Bizottság megállapítja, hogy az ágazat más szereplői által folytatott ilyen típusú tevékenységeket általában a kutatási tevékenységek közé szokás sorolni (40).

(171) Következésképpen a Bizottság nem fogadja el a panaszos azon érvelését, amely szerint az ezen eljárásban érintett tevékenységek nem minősíthetők K+F tevékenységeknek. A Bizottság ezzel szemben úgy véli, hogy az IFP-nek a leányvállalataival együttműködésben folytatott tevékenységei valójában a K+F körébe tartoznak.

(172) Mivel K+F tevékenységekhez nyújtott állami támogatásról van szó, az összeegyeztethetőség vizsgálatára vonatkozó szabályok a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatással kapcsolatos szabályok. Mivel a támogatás, amely azon kereskedelmi leányvállalatok létezésének eredménye, amelyekkel az IFP kizárólagos megállapodást kötött 2001. január 1-je és 2003. január 1-je között, 2003. január 1-jétől jogellenesnek tekinthető, az összeegyeztethetőség vizsgálatára az 1996. évi K+F keretrendszert kell alkalmazni.

7.5. A támogatás összeegyeztethetősége

7.5.1. A kutatás szakaszai

(173) Az 1996. évi K+F keretrendszer I. melléklete meghatározza az ipari kutatás és a prekompetitív fejlesztési tevékenységek fogalmát:

a) az ipari kutatás új ismeretek megszerzésére irányuló megtervezett kutatás, illetve kritikai vizsgálat, "amelynek célja, hogy ezek az ismeretek hasznosíthatók legyenek új termékek, eljárások, illetve szolgáltatások kifejlesztésénél, vagy a meglévő termékek, eljárások, illetve szolgáltatások jelentős továbbfejlesztésénél";

b) a kísérleti (prekompetitív) fejlesztési tevékenység célja "az ipari kutatás eredményeinek új, megváltoztatott vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, illetve szolgáltatások tervébe, vázlatába, illetve tervrajzába való beillesztése, függetlenül attól, hogy értékesítésre vagy felhasználásra szánják-e őket, ideértve olyan kezdeti prototípus létrehozását, amely kereskedelmi célokra nem használható fel. Ez magában foglalhatja más termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi kidolgozását és megtervezését, valamint az induló demonstrációs projekteket, illetve kísérleti projekteket is, feltéve hogy ezek a projektek ipari alkalmazásokra, illetve kereskedelmi felhasználásra nem alakíthatók át, illetve nem alkalmazhatók. Nem foglalja magában a termékeken, gyártósorokon, gyártási eljárásokon, meglévő szolgáltatásokon és egyéb, folyamatban lévő műveleteken végrehajtott szokásos, illetve időközönkénti változtatásokat, még akkor sem, ha ezek a változtatások továbbfejlesztést jelentenek".

(174) Ezzel összefüggésben a Bizottság megvizsgálta az IFP és leányvállalata, az Axens közötti ipari kutatási szerződés szerinti tevékenységek ciklusát és megosztását, valamint a 2003 és 2006 között vezetett projektek teljes listáját és a vonatkozó információs anyagokat, amelyeket Franciaország adott át.

(175) Az IFP kutatási tevékenységet folytat. Az ilyen tevékenység célja egy előállítási mód megvalósíthatóságának ellenőrzése, és ez az 1996. évi K+F keretrendszer értelmében vett ipari kutatómunkát megelőző megvalósíthatósági tanulmánynak felel meg:

a) egy katalizátor tekintetében: csekély mennyiségű (gramm nagyságrendű), gyakran por formában megjelenő minták készítése és tesztelése a kémiai reakciók tanulmányozása érdekében. Ez a szakasz egy operatív mód leírásához vezet, amely lehetővé teszi olyan katalizátorminta elkészítését, amely az aktivitást és/vagy a kutatott szelektivitást mutatja;

b) egy technológia vagy eljárás tekintetében: a megvalósíthatóságot numerikus szimulációk, sémák elméleti tanulmányozása és koncepciók kikísérletezése révén állapítják meg.

(176) Ezenfelül előzetesen vizsgálják a szabadalommal kapcsolatos helyzetet, hogy meggyőződjenek a kutatás innovatív jellegéről. E tevékenységek végeztével az IFP átad leányvállalatának egy tudományos és műszaki dokumentációt, és ez a leányvállalat gyakorolja az elővásárlási jogát.

(177) Amennyiben az Axens kutatást kíván folytatni e dokumentáció alapján, az IFP ipari kutatómunkát végez, "amelynek célja olyan új ismeretek megszerzése vagy olyan továbbfejlesztések, amelyek révén új termékek, eljárások és technológiák fejleszthetők ki, vagy a meglévők továbbfejleszthetők" (41). E tevékenységek abban állnak, hogy az ipari alkalmazás szintjét nem érintve új előállítási módokat tanulmányoznak vagy azokat továbbfejlesztik. A Bizottság úgy véli, hogy ezek célja a koncepciók hitelesítése, és hogy ezek az 1996. évi K+F keretrendszer szerinti ipari kutatás fogalma alá tartoznak:

a) egy katalizátor tekintetében: ez a szakasz új előállítási módok kikísérletezésében áll. A kutatómunka során meghatározott képletet kilogramm nagyságrendű részeken vizsgálják, a lépték ilyen megváltoztatása legtöbbször a struktúra és a tulajdonságok megváltozásához vezet. A katalizátor által előállított szennyvizet részletesen vizsgálják és elemzik, és tanulmányozzák az inhibitor vegyületek és mérgek hatásait;

b) egy eljárás tekintetében: az ipari kutatómunka célja a technológiák alapelemeinek, a katalizátor kivitelezéséhez szükséges megfelelő feltételeknek és a reakciórendszer méretezési tényezőinek vizsgálata. Numerikus modellt dolgoznak ki a generált folyamatok térképe alapján.

(178) Az ipari kutatómunka végeztével az IFP leszállítja a katalizátorral vagy eljárással kapcsolatos dokumentációt leányvállalatának. Ebben a szakaszban az Axens arról dönt, hogy az iparosítás előkészítése érdekében esetleg folytassa-e a fejlesztést a prekompetitív fejlesztési tevékenységekkel. Ebben a szakaszban a tevékenységek a 177 preambulumbekezdésben bemutatott szakasz tevékenységeinek eredményét tesztelik és konszolidálják a gyártósorra jellemző prototípusokon:

a) a katalizátor tekintetében elkészítik a termék próbaegységét a gyártósorra jellemző méretben, az ipari kutatómunkából eredő működési módok kiigazításával. Ez a kiigazítás adott esetben az alapanyagok megváltoztatásához vezethet költségvetési, higiéniai, biztonsági vagy környezetvédelmi okokból. A prototípusokat referenciatöltettel tesztelik, és a kívánt teljesítmény elérése érdekében módosítják. Vizsgálatokat folytatnak annak érdekében, hogy kiegészítsék a katalizátor teljesítménytérképét. Kizárólag ebben a szakaszban kell végleg kiválasztani az analizátorokat és a berendezéseket;

b) egy eljárás tekintetében: kockázatelemzést végeznek; elkészül az eljárások vagy az eljárások kombinációjának ipari modellje és az események irányítását meghatározó eljárási fehér könyv.

(179) Ezen kívül szakértői bizottságot jelölnek ki a termék vagy az eljárás típus-jóváhagyási szakaszainak meghatározására és hitelesítésére. Csak a környezeti és biztonsági követelmények figyelembevételének ellenőrzését lehetővé tevő típusjóváhagyást követően születik döntés arról, hogy az eljárást és/vagy a terméket forgalomba hozzák-e, és hogy a termék és/vagy eljárás első ipari alkalmazására sor kerülhet-e (42). Így az ilyen tevékenységekből származó termékek és eljárások csak a típusjóváhagyásukat követően kerülnek forgalomba, és ilyen tevékenységek keretében nem kerül sor első ipari alkalmazásukra.

(180) A Bizottság úgy véli, hogy ezek a tevékenységek nem hasonlíthatók a gyártósoron végzett szokásos műveletekhez, különösen mivel nem tartoznak az ipari felhasználás keretébe. A Bizottság megállapítja, hogy ezek a tevékenységek az 1996. évi K+F keretrendszer szerinti prekompetitív fejlesztési tevékenységek körébe tartoznak. Másfelől megjegyzi, hogy az ilyen tevékenységek költségeit minden esetben az Axens finanszírozza saját forrásaiból.

(181) Ami az IFP és leányvállalata, a Prosernat együttműködésben folytatott tevékenységeit illeti, a Bizottság megállapítja, hogy az IFP és leányvállalata, a Prosernat közötti munkák ciklusát és megosztását ipari kutatási szerződés szabályozza, amely a gázfeldolgozási és kénmentesítési technológiákra vonatkozik, és amely ugyanazt a modellt követi, mint az IFP és az Axens közötti ipari kutatási szerződés. Ezt az elemzést megerősíti a Franciaország által átadott, a 2003 és 2006 között vezetett projektekre vonatkozó teljes lista és információs anyagok.

(182) Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az állami forrásokból finanszírozott tevékenységek ténylegesen megfelelnek az 1996. évi K+F keretrendszer I. mellékletében meghatározott kutatási szakaszoknak. Megjegyzi, hogy a leginkább piacközeli tevékenységeket, azaz a prekompetitív fejlesztési tevékenységeket és a kereskedelmi fejlesztéseket minden esetben a leányvállalatok finanszírozták saját forrásaikból, a piacon szerzett bevételükből, és hogy az állami támogatás csak az ipari kutatási szakaszt érintette. A Bizottság ennélfogva nem fogadja el az UOP azon érvelését, amely szerint az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat gazdasági tevékenységeihez nyújtott állami támogatás működési támogatás lenne.

7.5.2. Elszámolható költségek

(183) Az 1996. évi K+F keretrendszer II. melléklete meghatározza a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás intenzitásának kiszámítása során figyelembe vehető kiadásokat:

- személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok, és más kisegítő személyzet, akiket kizárólag a kutatási tevékenységre alkalmaznak),

- a kizárólag és állandóan (kivéve a kereskedelmi alapon történő megszakítás esetét) a kutatási tevékenységre használt eszközök, anyagok, földterületek és helyiségek költsége,

- a kizárólag a kutatási tevékenységhez igénybe vett tanácsadási szolgáltatások és az azokkal egyenértékű szolgáltatások költsége, beleértve a külső forrásból beszerzett kutatást, műszaki ismereteket, szabadalmakat stb.,

- további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel,

- egyéb működési költségek (például anyagköltségek, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségei), amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.

(184) Az 1996. évi K+F keretrendszer II. melléklete ezenfelül meghatározza, hogy amennyiben a költségek más tevékenységből, különösen más kutatási és fejlesztési tevékenységből is adódnak, azokat fel kell osztani a támogatott kutatási és fejlesztési tevékenység és más tevékenységek között.

(185) A Bizottság egyrészt megjegyzi, hogy a közvetlenül a projektnek tulajdonítható költségek az alvállalkozással, a költözéssel, a biztosításokkal és a dokumentációval, valamint a fogyóeszközökkel és kisebb felszerelésekkel kapcsolatosak. Ezek a tanácsadási szolgáltatások és azokkal egyenértékű szolgáltatások költségeinek, a további általános költségeknek, illetve az egyéb működési költségeknek felelnek meg. A Bizottság megállapítja, hogy ezeket a költségeket közvetlenül és kizárólag a kutatási tevékenység következtében kell viselni.

(186) Másrészt a Bizottság megjegyzi, hogy a projekteknek tulajdonítható más költségek a kutató személyzet költségei, a tárgyi eszközök és immateriális javak amortizációja, valamint egyéb általános költségek, és ezek a személyi jellegű költségeknek, az eszközök, anyagok, földterületek és helyiségek költségének, valamint a további általános költségeknek felelnek meg. Ezeket a költségeket közvetlenül a kutatási tevékenység következtében kell viselni, és azokat a különböző kutatási projektek között a kutató személyzetnek az egyes projektekre fordított ideje arányában osztják meg.

(187) Másfelől a horizontális K+F projekteknek a más K+F projektekben használt módszerekre és berendezésekre vonatkozó költségei hasonlóak a közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként felmerülő további általános költségekhez. Az ilyen horizontális projektek költségei az egyes K+F projektek költségeinek arányában oszlanak meg. A Bizottság úgy véli, hogy a hozzárendelésre alkalmazott módszerek megfelelőek.

(188) A Bizottság megállapítja, hogy a projektek költségei megfelelnek az 1996. évi K+F keretrendszer II. mellékletében meghatározott elszámolható költségeknek.

7.5.3. A támogatási intenzitás

(189) Az 1996. évi K+F keretrendszer 5.4. pontjának megfelelően az ipari kutatási projekteket megelőző műszaki megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 75 %-ot. Az említett keretrendszer 5.3. pontjának megfelelően az ipari kutatási projektek tekintetében a megengedett legnagyobb támogatási intenzitás 50 %. Az említett keretrendszer 5.5. pontjának megfelelően a prekompetitív fejlesztési projektek tekintetében a megengedett legnagyobb támogatási intenzitás 25 %. Az említett keretrendszer 5.9. pontjának megfelelően az egyidejűleg ipari kutatást és prekompetitív fejlesztési tevékenységet is magában foglaló tevékenység tekintetében a megengedett legnagyobb intenzitás az e két típusú kutatás tekintetében megengedett támogatási intenzitás súlyozott átlaga.

(190) A Bizottság először is megjegyzi, hogy az IFP - a leányvállalatai által kifizetett díjazásoknak köszönhetően - saját forrásaiból és az állam beavatkozása nélkül finanszírozta a műszaki megvalósíthatósági tanulmányai és ipari kutatómunkái költségének több mint 50 %-át 2003 és 2006 között. A Bizottság megjegyzi, hogy a megengedhető intenzitás magasabb lehet 50 %-nál, ha figyelembe veszi, hogy a műszaki megvalósíthatósági tanulmányok 75 %-os támogatási intenzitásra jogosultak. A Bizottság a következő táblázatot állította össze a projektenkénti és kutatási szakaszonkénti éves költségeket részletesen bemutató projektlista, valamint az IFP forrásainak kimutatása alapján. Ennek során a Bizottság konzervatív megközelítést alkalmazott, és figyelembe vett minden, közvetlenül vagy közvetve (43) az Axens és a Prosernat kizárólagos tevékenységi területével összefüggő költséget, és kizárt minden más, nem az Axens-tól és a Prosernat-tól származó bevételt (44). 2. táblázat

(191) Másodszor a Bizottság megjegyzi, hogy az IFP és leányvállalatai kutatási tevékenységeinek saját forrásból történő finanszírozása lehet nagyobb is, ha figyelembe veszi a prekompetitív fejlesztési tevékenységeket, amelyek 25 %-os támogatási intenzitásra jogosultak. A prekompetitív fejlesztési tevékenységeket ugyanis teljes mértékben az Axens és a Prosernat finanszírozza saját forrásaiból, az állam vagy az IFP pénzügyi beavatkozása nélkül.

(192) Harmadszor a Bizottság a kutatási szakaszonként megengedett intenzitások betartásáról a 2003 és 2006 közötti projektek éves listája alapján győződött meg. Az azt követő évek tekintetében Franciaországnak új éves jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, hogy az meg tudjon győződni arról, hogy a kutatási szakaszonkénti és projektenkénti támogatási intenzitásokat is tiszteletben tartották. E jelentésben ismertetni kell az Axens és a Prosernat tevékenységi területein vezetett összes projektet, kutatási szakaszonkénti költségüket, az állami finanszírozás és az IFP és leányvállalatai által a projektekhez rendelt saját források összegét. A Bizottság úgy véli, hogy a támogatási rész nem haladhatja meg az 50 %-ot a megengedett intenzitások tiszteletben tartása érdekében.

(193) Végül a Bizottság megállapítja, hogy az intenzitások tiszteletben tartása nagymértékben a saját források azon összegétől függ, amellyel az IFP az érintett területeken a projektjei tekintetében rendelkezik. E saját források elsődlegesen az Axens és a Prosernat leányvállalatok által az IFP-nek kifizetett díjazásokból állnak. A Bizottság ennek következtében úgy véli, hogy az e díjazásokat szabályozó kizárólagos megállapodásokba záradékot kell beiktatni, amely biztosítaná, hogy a leányvállat az anyavállalatnak minimális, nem átalány jellegű díjat fizet, amely az ipari kutatómunkát megelőző megvalósíthatósági tanulmányok költségeinek minimum 25 %-át, az ipari kutatás költségeinek 50 %-át, és adott estben a prekompetitív fejlesztési tevékenységek költségeinek 75 %-át fedezné, amely tevékenységeket az IFP lát el a leányvállalatok tevékenységi területein (47).

(194) Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az 1996. évi K+F keretrendszer által engedélyezett támogatási intenzitásokat tiszteletben tartják, amennyiben a (192) és (193) preambulumbekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

7.5.4. Halmozódás

(195) Az 1996. évi K+F keretrendszernek az 5.12. pontjában meghatározott, halmozódással kapcsolatos rendelkezéseit betartják. A Bizottság ugyanis az állami finanszírozás teljes összegét annak eredetétől függetlenül számította ki.

7.5.5. Ösztönző hatás

(196) A Bizottság először is megjegyzi, hogy az IFP és leányvállalatainak kutatási tevékenységeit az államtól eredő azon logika vezérli, hogy hosszú távon biztosítani kell az energiaellátás biztonságát. A szénhidrogének ugyanis stratégiai jelentőségűek a tagállamok jelenlegi gazdasága szempontjából, különösen a közlekedésben és a vegyészetben betöltött döntő súlyuk miatt. Az IFP és leányvállalatainak tevékenysége az energiakeresletnek a mobilitás és a kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséből eredő növekedésének, a kőolaj- és gáztartalékok fokozatos apadásának és az üvegházhatású gázkibocsátások kezelésének hármas összefüggésébe illeszkedik. A Bizottság megjegyzi, hogy az IFP és leányvállalatainak kutatása különösen a következő prioritásokra összpontosít:

a) a tartalékok megújítása és a kőolaj- és gáztermelés növelése. Itt nem csak arról van szó, hogy növelik a sikeres telepfeltárások arányát és a telepek hasznosításának arányát, hanem arról is, hogy lehetővé teszik a nem hagyományos erőforrások (ultramély offshore, extra nehéz olajok, aszfalthomok stb.) kitermelését. Példaképpen, az ezen irányvonal egyik legfőbb intézkedése egy magas H2S- és CO2-tartalmú gázokra alkalmazandó eljárás;

b) saját és nagy hatékonyságú finomítási eljárások kialakítása. Itt a tüzelőanyagok és petrokémiai alapanyagok gyártásának optimalizálásáról van szó, a finomítóipar és a petrokémia környezetre gyakorolt hatásának csökkentésével. Ezenfelül a nem hagyományos telepek kihasználása konverziós technológiák kifejlesztésével jár. Ez az irányvonal különösen a hidrokrakkolással kapcsolatos kutatást érinti;

c) innovatív tüzelőanyagok és motortechnológiák kifejlesztése a járművek kibocsátásának és fogyasztásának csökkentése érdekében. E tekintetben a magas hidrogéntartalmú gázüzemanyagok használata minősül a kérdés egyik fő irányvonalának;

d) az energiaforrások változatossá tétele az üzemanyaggyártás tekintetében. E tekintetben a különböző energiaforrásokból (biomassza, gáz vagy szén) előállított szintetikus üzemanyagok termelése minősül prioritásnak.

(197) A Bizottság megjegyzi, hogy az IFP kutatási programjait műszaki bizottságok vizsgálják, amelyek személyi összetételét és beavatkozási szabályait a felügyeletet ellátó miniszter szabályozza, és amelyek lehetővé teszik e prioritások hatékony nyomon követésének biztosítását.

(198) Másodszor, a Bizottság megjegyzi, hogy ezen új energiatechnológiák kifejlesztése, amelyek közé sorolhatók különösen a bioüzemanyagok és a gázvisszanyerés, a Közösség kutatási, energiapolitikai és környezetvédelmi politikai prioritásai között szerepelnek.

(199) Harmadszor, a Bizottság megjegyzi, hogy az állami támogatásnak köszönhetően az IFP és leányvállalatai olyan kiegészítő kutatási tevékenységeket is sikerrel folytattak, amelyeket nem végezhettek volna el a technológiai kockázatok vagy a befektetések megtérülésének nagyon bizonytalan volta miatt. Ugyanis, különösen a finomítási és petrokémiai technológiák területén, az első ipari egységekkel kapcsolatos jelentős kockázat arra kényszeríti az e piacon aktív vállalkozásokat, hogy nagymértékben válogassák meg a K+F projekteket. Példaképpen az IFP és az Axens a következő projekteket valósíthatták meg: új katalizátorok és technológiák az átlagos párlatok hidrogénezése területén, nagyobb teljesítményű abszorbensek és technológiák a paraxilén-termelésben, új eljárás az LNG területén, amely a hűtés területéről származó új koncepciók és technológiák alkalmazásán alapul, tisztább és nagyobb teljesítményű eljárás a biodízelnek a növényi olajok észterezése révén történő előállítása tekintetében.

(200) Negyedszer, a Bizottság 2002 óta az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat által folytatott K+F különböző teljesítménymutatóinak pozitív alakulását tapasztalja. Az e leányvállalatok kizárólagos tevékenységi területein folytatott K+F-hez az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat által rendelt költségek és személyzet növekedett, míg az állami támogatás 41 %-kal csökkent a 2003 és 2006 közötti időszakban: 3. táblázat

(201) Ötödször, a Bizottság megjegyzi, hogy a K+F kiadások különösen nagy részt tesznek ki a forgalomból. A Prosernat tevékenységi területén ez 9 % volt 2006-ban. Az Axens tevékenységi területén ez a részesedés 13 % volt 2006-ban, ami egyértelműen meghaladja az ágazatban tapasztalható számadatokat. Ugyanis az Axens tevékenységi területein működő négy referenciatársaság tekintetében a K+F költségek forgalomból való részesedése 2,3 és 10 % között változik (48).

(202) Hatodszor, a Bizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy az IFP-nek és leányvállalatainak a kutatásaik alkalmazási területén a földrajzi zónák szerint különböző és folyamatosan változó szabályoknak kell megfelelniük. Különösen a finomítási ágazat 2000 óta egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal néz szembe. A K+F projektek eleve meglévő tudományos és technológiai kockázataihoz így még jelentős szabályozási kockázatok is társulnak. Ezenfelül az IFP és leányvállalatai által folytatott kutatások eredményeit nehéz védeni, egyrészt amiatt, hogy sok országban hasznosítják ezeket az eredményeket, másrészt amiatt, hogy a különböző államokban alkalmazandó szabadalmi jogszabályok is sokfélék.

(203) Hetedszer, a Bizottság úgy véli, hogy - az UOP állításaival ellentétben - az IFP-nek és leányvállalatának, az Axens-nak nyújtott állami támogatás jellegénél vagy mértékénél fogva nem tudja korlátozni a finomítási technológiai piacok dinamikus ösztönzőit. A Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy ezen a piacon igen differenciált a kínálat, az ügyfelek száma pedig korlátozott. Így a 2005-ben üzemelő finomítási vagy petrokémiai létesítmények világszintű értékelése az eljárások hét típusát határozta meg. Ezenfelül az ügyfelek különböző kritériumokra tekintettel választanak ki egy adott technológiát, amely kritériumok közül egyesek, mint például a beszerelés járulékos költsége és a befektetés jövedelmezősége kritikusnak tekinthetők, de teljes mértékben külsődlegesek a támogatott kutatáshoz viszonyítva. Végül a Bizottság megállapítja, hogy az IFP és az Axens egyes versenytársai erőteljes versenypozícióval rendelkeznek, ami révén K+F terveiket meg tudják tartani a piacon. Így az UOP világpiaci részesedése a meglévő engedélyezett finomítási létesítmények értékének 57 %-át képviseli, míg az IFP és az Axens részesedése 7 %.

(204) Utoljára a Bizottság megjegyzi, hogy az Európai Unió kereskedelmi partnerei is jelentős költségvetést rendelnek az energia területén folytatott kutatás finanszírozásához. Így az amerikai energiaügyi minisztérium 2005-ben 5,794 milliárd dolláros költségvetéssel rendelkezett, amely összeg mintegy tizenöt éve folyamatosan növekszik. E minisztérium számos kutatási programot támogat, különösen a biodízel területén. A Bizottság megjegyzi, hogy az IFP és az Axens versenytársai szintén jelentős állami támogatásban részesülnek. Ez különösen az UOP-re igaz, amely a National Institute of Standards and Technology-tól kap támogatást a katalizátorok területén folytatott kutatómunkájához (49). Az UOP emellett közvetett támogatásban is részesül a kutatóintézetekkel és egyetemekkel fenntartott számos partnerségnek köszönhetően.

(205) Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az IFP-nek és leányvállalatainak, az Axens-nak és a Prosernat-nak nyújtott támogatás ösztönző jellegű, tekintettel a kutatások stratégiai területeire, a kutatási erőfeszítések minőségi és mennyiségi növekedésére, valamint az érintett tevékenységi ágazatok kockázataira és nehézségeire. Ezenfelül úgy véli, hogy a támogatás nem fékezi a piaci innováció dinamizmusát. Ezenfelül tudomásul veszi a más államok által az IFP versenytársainak juttatott támogatást.

(206) A Franciaország által a Bizottsághoz az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat közötti kizárólagos megállapodások lejártáig benyújtandó éves jelentésben igazolni kell, hogy a támogatás ösztönző hatásáról mindig meggyőződnek.

7.6. Következtetés

(207) Tekintettel a fenti tényezőkre, a Bizottság megállapítja, hogy az IFP-nek és leányvállalatainak, az Axens-nak és a Prosernat-nak nyújtott támogatás megfelel az 1996. évi K+F keretrendszer rendelkezéseinek, a (192), (193) és (206) preambulumbekezdésben foglalt feltételekre is figyelemmel,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Franciaország által az Institut Français du Pétrole (IFP) és leányvállalata, a Beicip-Franlab javára hozott intézkedés nem minősül a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett támogatásnak.

2. cikk

(1) A Franciaország által az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat javára hozott intézkedés állami támogatásnak minősül a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében.

(2) E támogatás összeegyeztethető a közös piaccal a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében, az e határozat 3-6. cikkében előírt feltételek mellett.

3. cikk

(1) Ez a határozat az IFP és leányvállalatai, az Axens és a Prosernat között létrejött, az e határozat kelte napján hatályos kizárólagos megállapodások (a továbbiakban: a kizárólagos megállapodások) megszűnéséig érvényes.

(2) A kizárólagos megállapodások meghosszabbítását vagy módosítását be kell jelenteni a Bizottságnak.

4. cikk

(1) Az IFP oly módon alakítja ki és teszi közzé elszámolásait, hogy gazdasági és nem gazdasági tevékenységei egyértelműen elhatárolhatók legyenek.

(2) A kizárólagos megállapodások lejártának napjáig Franciaország évente pénzügyi jelentést küld a Bizottságnak, hogy az ellenőrizhesse az IFP tevékenységeihez az Axens és a Prosernat kizárólagos tevékenységi területein nyújtott állami források összegét.

5. cikk

(1) A kizárólagos megállapodások lejártáig Franciaország részletes éves jelentést nyújt be a Bizottsághoz az IFP által az Axens és a Prosernat kizárólagos tevékenységi területein vezetett projektekről, amelyben projektenként meghatározzák a kutatási szakaszokra eső költségeket, a kiutalt állami forrásokat és a támogatás ösztönző hatását.

(2) Franciaország egyenként bejelenti a Bizottságnak a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásról szóló 2006. évi közösségi keretrendszerben előírt felső határokat meghaladó összegű támogatásokat.

6. cikk

A kizárólagos megállapodásokat oly módon kell módosítani, hogy biztosított legyen az IFP Axens és Prosernat által fizetendő minimális díjazása, amely a kizárólagos megállapodások területén az IFP által folytatott tevékenységek tekintetében a következőket fedezi: az ipari kutatómunkát megelőző megvalósíthatósági tanulmányok költségének legalább 25 %-a, az ipari kutatás költségeinek 50 %-a és a prekompetitív fejlesztés költségeinek 75 %-a.

7. cikk

Franciaország az e határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedéseiről.

8. cikk

Ennek a határozatnak a Francia Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 16-án.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 42., 2006.2.18., 5. o.

(2) Lásd az oldal alján található 1. lábjegyzetet.

(3) A szakmai érdekek kezeléséről szóló, 1943. november 17-i 43-612. sz. törvény értelmében.

(4) A 2003. március 5-i 2003-204. sz. rendelet és az 1955. május 26-i 55-733. sz. rendelet.

(5) Forrás: Az IFP pénzügyi jelentése, 2006.

(6) Forrás: Az Axens összevont elszámolásai, 2006.

(7) Forrás: Az Axens összevont elszámolásai, 2006.

(8) Forrás: A francia hatóságok által közölt adatok.

(9) Forrás: A Beicip-Franlab összevont elszámolásai, 2006.

(10) Forrás: A Prosernat beszámolói, 2006.

(11) HL L 272., 1996.10.25., 53. o.

(12) HL C 45., 1996.2.17., 5. o.

(13) HL C 192., 1998.6.19., 4. o.

(14) Szakmai titokvédelem alatt álló információ körülírása.

(15) Szakmai titokvédelem alatt álló információ.

(16) HL L 195., 1980.7.29., 35. o. A 2006/111/EK irányelvvel (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.) hatályon kívül helyezett irányelv.

(17) A bejelentőlap 8. oldalán a következő szerepel: "a francia állam ezzel a bejelentéssel tájékoztatja Önt arról, hogy az IFP tevékenységeinek átszervezését tervezi a csoportján belül a finomítás/petrokémia területén."

(18) A Bizottság és Franciaország közötti értekezletre 2001. május 4-én került sor.

(19) Franciaország 2001. május 18-án kelt levele kiegészítő információkat tartalmazott az elővásárlási jogról és a behozatalnak az IFP javára bevezetett illeték alá rendeléséről.

(20) Ez az átvételi elismervény megjegyzi, hogy "a mellékletben egyébként szerepel a tervezett intézkedések ismertetése, a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében a bejelentésre előírt formában".

(21) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(22) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(23) Angolul "proof of principle".

(24) Ez az összeg az UOP szerint a legutóbbi három évben 555 millió EUR-t tett ki, Franciaország szerint pedig az IFP által költségvetési juttatás címén 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben szerzett összegeknek felel meg (ami a valóságban pontosan 507 millió EUR).

(25) HL C 244., 2004.10.1., 2. o., 22. lábjegyzet.

(26) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(27) HL L 123., 2004.4.27., 11. o.

(28) A 323/82. sz. ügyben 1984. november 14-én hozott ítélet (EBHT, 3809. o.).

(29) Teljesítményszerződés, 2001-2005.,3. o.

(30) [...] (**)

(31) [...] (**)

(32) Részlet az Axens honlapjáról : (Az Axens a finomítási, petrokémiai és földgáz piacon aktív vállalkozás, amely piacvezető termékeket kínál, ideértve eljárásokat, katalizátorokat, abszorbenseket és berendezéseket, és ezek mögött majdnem ötvenévnyi K+F és ipari siker áll). Részlet a Prosernat honlapjáról : A Prosernat anyavállalata, az IFP tudományos szakértelmének és fejlesztési know-howjának a Prosernat ipari tapasztalataival való ötvözése egyedülálló lehetőséget kínál az innovatív elgondolások ipari megvalósításához.

(33) Például : lásd az IFP/Axens egységes képviseletét a Société Française de Génie des Procédés 10. konferenciáján (http://inpact.inp-toulouse.fr/SFGP/pageaccueil.html).

(34) Lásd különösen "Liquefin, developed and commercialised by IFP-Axens", in: New liquefaction process promises lower costs, Oil & Gas Journal, 2002/8/19, "IFP is the world's second largest process licensor in refining and petrochemicals (via its subsidiary Axens) and is an internationally center of excellence in exploration and production." (Az IFP a második legnagyobb licenciaadó a finomítási és petrokémiai eljárások területén [leányvállalatán, az Axens-on keresztül] és nemzetközi szinten elismert kiválósági központ a feltárás és termelés területén), www.tmcnet.com, 2005. december 15.

(35) Lásd különösen a www.topsoe.com oldalon, ahol az "IFP/Axens" által engedélyezett egységekre történik hivatkozás az energiaágazatban tanácsadóként tevékenykedő Nexant honlapját, amely az "IFP/Axens"-ra hivatkozik (http://nexant.ecnext.com/coms2/summary_0255-3019_ITM), lásd még a GTL Eni-IFP/Axens projekt bemutatását a http://gcceu-conference.epu.ntua.gr oldalon.

(36) HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

(37) 3.1.1. pont, első albekezdés.

(38) Lásd az eljárás megindításáról szóló, 2007. november 29-i határozatot, a postának nyújtott korlátlan állami garancia (C 56/2007).

(39) Szerkesztette a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, 2002.

(40) Lásd e tekintetben a SINTEF honlapját: http://www.sintef.no/default.aspx?id=490

(41) Az ipari kutatási megállapodás 1-22. cikke.

(42) Az első ipari alkalmazás az eljárásra vonatkozó, harmadik személynek szóló allicencia keretében kidolgozott első kereskedelmi egység vagy egy alkalmazott termék első kereskedelmi bevetése.

(43) Beleértve a horizontális projektek költségeit, lásd a (138) preambulumbekezdést.

(44) A saját források az osztalékokból és díjakból, valamint más bevételekből, például az IFP által benyújtott szabadalmak bevételeiből származnak. A Bizottság csak az Axens és a Prosernat által kifizetett díjazásokat vette figyelembe vizsgálatában.

(45) Egyes projektek több évre szólnak. A teljesség igényével: a "projektek száma" alatt az adott évben folyamatban lévő projektek számát kell érteni. Az összegeket adott évre, nem halmozottan számolják el.

(46) Az ipari kutatás és a megvalósíthatósági tanulmányok tekintetében megengedett támogatási intenzitások súlyozott átlaga az 1996. évi K+F keretrendszer 5.9. pontjának megfelelően.

(47) E százalékos arányok megfelelnek az ipari kutatómunkát megelőző megvalósíthatósági tanulmányok költségeinek 75 %-át, az ipari kutatások költségeinek 50 %-át és a prekompetitív fejlesztési tevékenységek költségeinek 25 %-át képviselő támogatásoknak.

(48) Forrás: Yahoo finance.

(49) Forrás: az UOP és a NIST sajtóközleményei.