BH 2010.1.22 Az átszervezés keretében történt, az egy munkakörbe tartozó feladatok szétosztásával megvalósuló munkakör-megszüntetést nem cáfolja a feladatok megmaradása [Ktv. 17. §].

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben kérte az alperes 2005. február 15-én kelt, az SZMSZ módosítás alapján a felperes munkakörét érintő átszervezéssel és megfelelő üres munkakör hiányával indokolt felmentése jogellenességének megállapítását, az eredeti munkakörbe visszahelyezését, és elmaradt anyagi juttatásai megfizetését.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes, aki biológus egyetemi diplomát és menedzser gazdasági végzettséget szerzett, az alperes K. és K. Hivatalánál állt közszolgálati jogviszonyban főtanácsos beosztásban felsőfokú ügyintézőként. Az alperes 2005. év elején a szervezeti egységek számának csökkentésével járó átszervezést hajtott végre, melynek során - egyebek között - a K. és K. Hivataltól státuszt vontak el, ennek keretében a felperes munkakörét megszüntetve a feladatait szétosztották.

A munkaügyi bíróság a perbeli bizonyítékok alapján a felmentés indokát valósnak és okszerűnek ítélte, az átszervezés bizonyítottan megvalósult, a felperes munkakörében új köztisztviselőt nem alkalmaztak. Az alperesnél fennálló üres státuszok vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy azok a felperes számára nem voltak felajánlhatók, minthogy az adott feladatkörhöz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkezett.

A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú bíróság a kiegészített tényállás alapján az elsőfokú ítéleti jogi álláspontot helytállónak ítélte. A másodfokú bíróság egyetértett a felperes munkakörét is érintő átszervezésre vonatkozó következtetéssel és azzal, hogy az alperes nem szegte meg a másik megfelelő munkakör felajánlására vonatkozó kötelezettségét, amelynek vizsgálata során a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet alapján a felperes felsőfokú alapképzésben szerzett biológus diplomáját lehetett figyelembe venni, a másik iskolai végzettsége szakirányú továbbképzésnek minősült.

A másodfokú bíróság alaptalannak találta az elsőfokú perköltség mértéket sérelmező fellebbezést is.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az első- és a másodfokú perköltség 50 000 forint + áfa összegre mérséklését kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a másik munkakör felajánlása tekintetében megsértették a Ktv. 17. § (4) bekezdését és a közigazgatásban a szükséges szakképzettségeket előíró 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében szabályozottakat, valamint a felsőoktatásról szóló, 2005-ben hatályos 1993. évi LXXX. törvény 99. § 3. pontját. Azzal érvelt, hogy a felmentésekor S. K. üres munkakörét fel kellett volna a részére ajánlani, hiszen ezt korábban betöltötte, és akkor az alperes az iskolai végzettségeit megfelelőnek elismerte. Közgazdasági szakmai végzettsége megfelelősége bizonyítására csatolt egy igazolást, és ennek alapján vitatta az alapképzettségre és a szakirányú képzettségre vonatkozó különbségtételt. Megítélése szerint részére további státuszok is felajánlhatók lettek volna. Előadta, hogy a felmentésben megfogalmazott indok nem felelt meg a Ktv. 17. § (3) bekezdésében előírtaknak, az SZMSZ módosításból nem következik semmiféle feladatátcsoportosítás, így az indokolás nem valós, és nem világos, a feladatai nem váltak feleslegessé. A felmentési indok helyes értelmezése alátámasztásaként utalt a perben csatolt szakvéleményre. Kérte továbbá az első- és a másodfokú perköltség összegének mérséklését 250 000 forint és 60 000 forint helyett 40 000 forint és

10 000 forint + áfa összegre, utalva a méltányossági szempontokra.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 272. § (1) és (2) bekezdéséből következően, minthogy a jogerős határozat közlésétől 60 napon belül benyújtandó felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölése mellett a kérelem indokát is, az ezt meghaladó, határidőn túl előterjesztett felülvizsgálati kérelem kiegészítések nem voltak értékelhetőek. A felülvizsgálati eljárásban továbbá nincs helye újabb bizonyítékok előterjesztésének [Pp. 275. § (1) bekezdés].