238/B/1992. AB határozat
a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 27. § alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 27. § alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó véleménye szerint alkotmányellenes, a jogállamiság elveivel nem egyeztethető össze, a piacgazdaság kialakítását sem szolgálja, a köztulajdon és a magántulajdon megosztottságát hozza létre a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező 1992. évi II. törvény 27. §-a. E szerint a részarány-tulajdonos tulajdoni részarányának kiadása esetén a föld önálló ingatlanná alakításának költsége és a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésének eljárási illetéke a tulajdonost terheli.
Álláspontja szerint ez a rendelkezés nincs összhangban a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (kárpótlási törvény) módosított 25. § (2) bekezdésével sem, amely kimondja, hogy a megvásárolt föld kimérési és telekkönyvezési költségei az állami költségvetést terhelik. Mindkét esetben elvett föld visszaadásáról van szó, tehát indokolatlan a visszaadással járó költségek viselésének eltérő szabályozása.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványt nem tartotta megalapozottnak.
Sem a kárpótlási törvény sem a szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény nem "elvett földek visszaadásáról" rendelkezik. A kárpótlási törvényben az állam - a jogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíróképességét egyaránt figyelembe véve vállalta az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslását részleges kárpótlás nyújtásával. Az Alkotmánybíróság 28/1991. (VI. 3.) AB határozatának indokolása részletesen kifejti, hogy ez a kötelezettségvállalás a kötelezettség olyan megújítására vonatkozik, amely kizárja a régi jogcímekre való hivatkozást, tehát nincs szó a földek visszaadásáról, - ez nem reprivatizáció.
Az önkéntes felelősségvállalás keretében az állam jogosult volt eldönteni azt is, hogy a kárpótlás keretében vásárolt ingatlanok műszaki kialakításának és nyilvántartásába vételének költségeit is magára vállalja.
A szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény alapján a szövetkezeti tag, akinek tulajdonjoga a szövetkezetbe való belépéssel nem szűnt meg, illetve a szövetkezeti törvény alapján most keletkezik, jogosult eldönteni, hogy földtulajdonán továbbra is a szövetkezet keretei között vagy önállóan kíván gazdálkodni. Ha nem kíván a szövetkezetben maradni és a földjét kikéri, akkor nem "elvett" földjét kapja vissza, hanem meglévő földtulajdonával rendelkezik. Ennek szükségszerű következménye, hogy műszakilag el kell a szövetkezet tulajdonát többi földjétől különíteni és az önállósult ingatlant a nyilvántartásba is be kell vezetni. A költségek az önálló vállalkozóvá válás szükségszerű költségei. Nem következik az Alkotmány 9. §-ából, hogy a költségeket a jogalkotó akár az állami költségvetésre, akár a szövetkezet terhére róni köteles.
Az indítvány által támadott törvényi rendelkezés nincs ellentétben az Alkotmánynak sem a 2. §-ával, sem a 9. §-ával, - ezért az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
Budapest, 1992. július 9.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
dr. Zlinszky János s. k.,
előadó alkotmánybíró