BH 2012.9.221 Amennyiben a megbízó bizonyítja, hogy a megbízottal szemben a bizalma ténylegesen megingott, ez a megbízási szerződés felmondásához alapos okot szolgáltat akkor is, ha a megbízott részéről nem történt szerződésszegő magatartás [Ptk. 483. § (1) és (3) bekezdés].

2005-ben az alperes önkormányzat közbeszerzési pályázatot írt ki óvoda átalakítás és bővítés tárgyú beruházáshoz kapcsolódó lebonyolítói és szaktanácsadói tevékenység ellátására. A felperes az Ny. Bt.-vel 2005. augusztus 1-jén konzorciális szerződést kötött az alperes által kiírt pályázaton való közös ajánlat benyújtására. 2005. október 1-jén az alperes mint megbízó, és a felperes, valamint a Ny. Bt. mint megbízott között megbízási szerződés megkötésére került sor az óvoda átalakítása és bővítése tárgyú beruházásnál kifejtendő lebonyolítási és teljes körű szaktanácsadási tevékenységre bruttó 7 680 000 forint megbízási díjért.

2006. augusztus 24-én az alperes vállalkozási szerződést kötött az A. Kft.-vel az óvoda bővítési és rekonstrukciós munkálatainak kivitelezésére bruttó 835 000 000 forint vállalkozói díj ellenében. A szerződésben rögzítették, hogy az alperes képviseletében műszaki ellenőrként a felperes és az Ny. Bt. jár el azzal, hogy a műszaki ellenőri szervezetet Cs. Z., valamint az általa meghatalmazott szakági felelős műszaki ellenőrök képviselik. A kivitelezési munka megkezdésére 2006. augusztus 30-án került sor. A kivitelezés során kéthetente koordinációs megbeszéléseket tartottak az alperes, a vállalkozó, a felperes továbbá más érintett személyek részvételével. A 2006 őszi önkormányzati választásokat követően az új képviselő testület a költségek átcsoportosítására, a műszaki tartalom módosítására vonatkozó javaslatok kidolgozását várta el a felperestől, és az önkormányzat részéről igény merült fel arra is, hogy a felperes mérje fel a kivitelező cég által igénybe vett alvállalkozói kört.

A polgármester előterjesztésére az alperes képviselő testülete 2006. december 13-án tartott ülésén határozattal a felperessel és az Ny. Bt.-vel kötött megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondta. Az alperes 2006. december 15-én kelt okiratában tájékoztatta a felperest és az Ny. Bt.-t a határozatban foglaltakról. Ezen okiratban a felmondás indokaként a polgármesteri előterjesztésben megfogalmazott adatszolgáltatási hiányokat jelölte meg. Az alperes képviselő testületének 2007. január 09-én tartott ülésén meghozott határozata azt tartalmazta, hogy a felperessel és az Ny. Bt.-vel kötött szerződés felmondására nem azonnali hatállyal, hanem 50 napos rendes felmondással kerül sor, így a megbízási szerződés 2007. február 06. napján szűnik meg. 2007. január 19-én a felperes arról tájékoztatta az alperest, hogy 2007. február 06-ig a szerződés szerinti feladatait ellátja, kifejtette továbbá, hogy a felmondás jogellenesen történt, emiatt kártérítési igényt jelentett be. Az alperes a felmondásig folytatott tevékenység ellenértékeként 2 325 000 forintot fizetett meg a felperesnek.

A felperes keresetében 2 000 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest elmaradt haszon címén.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozva vitatta a felperes keresetét, hogy a megkötött szerződésben foglalt rendes felmondás jogával élt a szerződésben meghatározott felmondási idő betartásával.

Az alperest a felperes javára 2 000 000 forint és járulékai megfizetésére kötelező elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet értelmében a felmondás érvényességét a perben nem vitatták, és a szerződés 2007. február 6. napjával - a szerződésben megjelölt 50 napos felmondási határidő elteltével - szűnt meg azzal, hogy ezen időszakig járó díjat az alperes a felperesnek megfizette.

A másodfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, miszerint az alperes nem alapos okkal mondta fel a megbízási szerződést. A jogerős ítélet értelmében az alperes a megbízási szerződésekre a jogszabályban biztosított általános felmondási jogát gyakorolta, és nem a szerződésszegésre hivatkozva mondott fel. A másodfokú ítélet szerint azon körülmény vizsgálata, hogy a felmondás alapos okkal történt-e vagy sem nem korlátozódhat csupán arra, hogy a megbízott szerződésszegést követett el, vagy sem. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a felperes is elismerte, hogy az alperesi elvárásnak a szerződés teljesítése körében csak részben tudott eleget tenni. A jogerős ítélet szerint az alperes részéről a bizalom megingása a jogviszony speciális jellegére figyelemmel a felmondáshoz alapos okot szolgáltatott akkor is, ha a felperes nem tanúsított szerződést szegő magatartást.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 483. § (3) bekezdését és a 474. § (2) bekezdését.

A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak és ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.