Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

1320/B/1990/3. AB határozat

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (1) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelem vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványa tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (1) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

INDOKOLÁS

Indítványozó kérelme a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (1) bekezdés e) pontja, - amely a tanácsi, illetőleg a tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében lévő állami bérlakásokat az önkormányzatok tulajdonába adja - alkotmányellenességének megállapítására irányul mert:

- az sérti az Alkotmány 10. § (1) bekezdését, amely szerint az állami tulajdon nemzeti vagyon, az önkormányzat pedig helyi közösség és miután - indítványozó szerint - az 1990.évi LXV. tv. 107. § (1) bekezdés e. pontja alapvető jogot határoz meg, amelynek lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja, így a hivatkozott jogszabályhely az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével is ellentétes;

- az állami bérlakások önkormányzati tulajdonba adása folytán kiüresedtek az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló 32/1969 (IX. 30.) Korm. rendeletnek a bérlők érdekeit védő rendelkezései, ezáltal lehetővé vált, hogy eladják a "bérlő feje felől a tetőt"; és az állami bérlakásnak az önkormányzatok tulajdonába adása megszüntette a lehetőséget, hogy a bérlők előnyös feltételek mellett megvásárolják bérleményüket, ami hátrányos megkülönböztetés és így sérti az Alkotmány 70/A.§-át.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 10. § (1) bekezdése nem állampolgári alapjogokról rendelkezik. Nem sérti az állami tulajdon nemzeti vagyon - jellegét az, ha az állami tulajdon kizárólagos tárgyai (Alkotmány 10. § (2) bek.) közé nem tartozó egyes javak kikerülnek az állam tulajdonából.

Ebből következik, hogy az Alkotmány 8. § (1) bekezdése, amely az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogairól szól és a (2) bekezdés, amely e jogok lényeges korlátozását tiltja, nincs közvetlen összefüggésben a 10. § (1) bekezdéssel, már csak azért sem, mert a 10. § (1) bekezdésben a tulajdon alanya maga az állam, ami kizárja az alapjogi jelleget, minthogy az állam alkotmányos alapjog alanya nem lehet. Az emberi, illetve állampolgári alapjogokról szóló tételek majd az ezeket rögzítő alkotmányok és más jogszabályok egyik célja éppen az, hogy az egyén jogait garantálják az állam hatalmával szemben.

Mindezek alapján - alapjog sérelme hiányában - alkotmányellenesség nem állapítható meg.

Indítványozónak a 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendeletre utaló álláspontja szintén megalapozatlan.

Az 1990. évi LXXXIII. törvénynek a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 13. § (1) és (2) bekezdése a következőket tartalmazza:

"Az állam tulajdonából a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakásokra, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre - a törvény eltérő rendelkezéséig - a lakás jellege szerint továbbra is a tanácsi bérlakásokra, a szolgálati lakásokra, vagy a vállalati bérlakásokra, illetőleg az állami tulajdonú helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Kormány az önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakásokra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó törvényjavaslatot 1991. április 30-áig terjessze az Országgyűlés elé."

A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1991. március 18.

Dr. Sólyom László s. k.

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék