993/E/2000. AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-ával kapcsolatosan

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-ával kapcsolatos - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló - indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól arra hivatkozással, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-a nem tartalmaz "eljárási garanciát" a jogsérelem orvoslására, ha "az alkotmányellenesség felismerése" az alkotmányjogi panasz előterjesztésére rendelkezésre álló 60 napos határidő elteltével következik be. A "sérelem orvoslására" vonatkozó "eljárási garancia" hiányában az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét látja. Arra hivatkozott ugyanis, hogy "az alkotmányellenesség objektív állapot, de az, hogy ki és mikor ismeri fel ezt, teljességgel bizonytalan".

II.

1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."

2. Az Abtv. érintett rendelkezése:

"48. § (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárására a 40-43. §-ban foglaltak az irányadók."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

Az alkotmányjogi panasz intézményével kapcsolatban az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában rámutatott arra, hogy az Abtv. 49. §-a szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására "akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet - a jogi szabályozás iránti igény - annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 231.]." [4/1999. (III. 31.) AB határozat ABH 1999, 52, 56.]

A jelen esetben az indítványozó az Abtv. 48. §-ával kapcsolatban kezdeményezte a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását, s indítványában a jogállamiság elvére hivatkozott. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban már többször foglalkozott a jogállamiság elvének értelmezésével. Ennek során kifejtette, hogy "a jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából." [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 85.]

Az Abtv. 48. §-a egyértelmű, jól követhető és kiszámítható szabályokat állapít meg az alkotmányjogi panasz tekintetében. Az alkotmányjogi panaszok elbírálására a jog által megállapított működési rendben, megismerhető és kiszámítható szabályoknak megfelelően kerül sor.

Az alkotmányjogi panasz intézményének kiszámítható működését szolgálja a kezdeményezés határidejének konkrét és eltérést meg nem engedő módon történő meghatározása is. Az Alkotmánybíróság korábban rámutatott arra, hogy a "jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik. A jogállamiság lényeges eleme, hogy a törvénynek egyértelműen meg kell határoznia, mikor támadható meg egy bírósági határozat rendes fellebbviteli jogorvoslattal, illetve, hogy a jogerőssé vált határozat megtámadására milyen feltételek alapján van lehetőség, s hogy mikor következik be az az állapot, amikor a jogerős határozat már semmiféle jogorvoslattal nem támadható." [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 66.]

A "jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához" fűződő alkotmányos érdekeknek megfelelően a jogalkotónak a jogérvényesítés eljárási szabályait is meg kell határoznia. Az alkotmányjogi panasz tárgyában hozott döntés jogerős határozatot is érint. Az alkotmányjogi panasz korlátlan kezdeményezésének következtében a jogviszonyok lezáratlansága, a jogok és kötelezettségek elvben bármikori megváltoztathatósága nagyfokú kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot eredményezne a jogerős határozatokra vonatkozóan. Szükséges tehát az alkotmányjogi panasz kezdeményezésére nyitva álló határidő rögzítése. Az Abtv.-ben előírt - megfelelően hosszú - határidő ugyanakkor alkalmas arra, hogy annak keretei között az alkotmányjogi panaszt kezdeményezzék és annak alapján az eljáráshoz való jog érvényesüljön.

A fentiek alapján az Abtv. 48. §-ában az alkotmányjogi panasz kezdeményezésére vonatkozó, eltérést nem engedő határidő megállapítása, illetve ebből következően a határidőn túl előterjesztett alkotmányjogi panaszok elbírálására vonatkozó szabályozás hiánya nem ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével.

Az alkotmányjogi panasz intézményével szemben a jogállamiság elvéből levezethető eljárási garanciákon kívül az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglaltaknak is érvényesülniük kell, hiszen az Alkotmánybíróság már korábban rámutatott arra, hogy az "Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerinti jogorvoslatnak minősül". [23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998, 182, 185.] A jogviták ésszerű határidőn belül történő lezárása érdekében alkotmányos követelmény a jogorvoslatok, így az alkotmányjogi panasz benyújtásának határidőhöz kötése. logorvoslatnak nem minősülő utólagos normakontroll keretében viszont az alkotmányellenes jogszabály felülvizsgálatát bárki határidő nélkül indítványozhatja.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-ával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2003. szeptember 2.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró