62015CJ0625[1]

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. június 8. Schniga GmbH kontra Közösségi Növényfajta-hivatal. Fellebbezés - A növényfajták közösségi oltalma - Közösségi oltalmi bejelentés - »Gala Schnitzer« almafajta - Szakmai szempontok szerinti vizsgálat - A Közösségi Növényfajta - hivatal (CPVO) igazgatási tanácsa által megfogalmazott vizsgálati iránymutatások - 1239/95/EK rendelet - A 23. cikk (1) bekezdése - A CPVO elnökének jogkörei - A szakmai szempontok szerinti vizsgálatot követően megkülönböztető jellemző bevezetése - A jellemző két termesztési ciklus alatti állandósága. C-625/15. P. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2017. június 8. ( *1 )

"Fellebbezés - A növényfajták közösségi oltalma - Közösségi oltalmi bejelentés - »Gala Schnitzer« almafajta - Szakmai szempontok szerinti vizsgálat - A Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) igazgatási tanácsa által megfogalmazott vizsgálati iránymutatások - 1239/95/EK rendelet - A 23. cikk (1) bekezdése - A CPVO elnökének jogkörei - A szakmai szempontok szerinti vizsgálatot követően megkülönböztető jellemző bevezetése - A jellemző két termesztési ciklus alatti állandósága"

A C-625/15. P. sz. ügyben,

a Schniga GmbH (székhelye: Bolzano [Olaszország], képviselik: R. Kunze és G. Würtenberger Rechtsanwälte)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2015. november 23-án benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) (képviselik: M. Ekvad és F. Mattina, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

a Brookfield New Zealand Ltd (székhelye: Havelbock North [Új-Zéland]),

az Elaris SNC (székhelye: Angers [Franciaország])

(képviseli őket: M. Eller avvocato)

beavatkozó felek az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: J. L. da Cruz Vilaça tanácselnök, M. Berger, A. Borg Barthet, E. Levits (előadó) és F. Biltgen bírák,

főtanácsnok: M. Campos Sánchez-Bordona,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2016. november 24-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2017. január 18-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Fellebbezésével a Schniga GmbH az Európai Unió Törvényszéke 2015. szeptember 10-iSchniga kontra CPVO - Brookfield New Zealand és Elaris (Gala Schnitzer) ítéletének (T-91/14 és T-92/14, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2015:624) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék elutasította a Közösségi növényfajta-hivatal (CPVO) fellebbezési tanácsa által 2013. szeptember 20-án a Gala Schnitzer almafajta számára a növényfajták közösségi oltalmának megadása tárgyában hozott két határozat (A 003/2007. és A 004/2007. sz. ügy, a továbbiakban: vitatott határozatok) megsemmisítésére irányuló kereseteiket.

Jogi háttér

Az uniós jog

2. A közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 227., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 16. kötet, 390. o.; a továbbiakban: alaprendelet) 6. cikke értelmében azok a fajták részesülhetnek közösségi növényfajta-oltalomban, amelyek megkülönböztethetőek, egyneműek, állandóak és újak.

3. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint valamely fajtát megkülönböztethetőnek kell tekinteni, ha egy adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben egyértelműen eltér bármely más, a bejelentési napon közismert fajtától.

4. Az egyneműség, az állandóság és az újdonság kritériumát a rendelet 8., 9., illetve 10. cikke határozza meg.

5. Ugyanezen rendelet 50. cikke (1) bekezdésének f) pontja kifejti, hogy a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a fajta szakmai leírását.

6. Azt a kérdést, hogy a megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság kritériuma (a továbbiakban: DUS-kritériumok) az adott esetben teljesül-e, az alaprendelet 55. és 56. cikke szerint folytatott szakmai szempontok szerinti vizsgálat keretében kell vizsgálni.

7. Ugyanezen rendelet 55. cikkének (1) bekezdése szerint:

"Ha a [CPVO] az 53. és 54. cikk szerinti vizsgálat során nem talált olyan akadályt, amely a közösségi növényfajta-oltalom megadásának útjában állna, akkor intézkedik arról, hogy a [DUS-kritériumok] meglétére irányuló vizsgálatot az adott fajhoz tartozó fajták vizsgálatával [a CPVO] igazgatási tanács[a] által megbízott illetékes hivatal vagy hivatalok (a továbbiakban: vizsgáló hivatalok) legalább egy tagállamban elvégezzék."

8. Az említett rendelet 56. cikkének (2) bekezdése értelmében a szakmai szempontok szerinti vizsgálatokat a CPVO igazgatási tanácsa (a továbbiakban: igazgatási tanács) által kiadott iránymutatásoknak, valamint a CPVO utasításainak megfelelően kell elvégezni. Ezen iránymutatások többek között ismertetik a szakmai szempontok szerinti vizsgálathoz szükséges növényi anyagokat, a kísérletek módjait, az alkalmazandó módszereket, a benyújtandó észrevételeket, a kísérletben foglalt növényfajta-csoportokat, valamint a vizsgálandó jellemzők táblázatát. A szakmai szempontok szerinti vizsgálat során az érintett fajta növényeit azon fajta növényei mellett termesztik, amelyeket a CPVO és a kijelölt vizsgálati központ a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés részét képező szakmai szempontú leírásban szereplő leírása alapján a bejelentett fajtához a legközelebb álló fajtának tekint.

9. Ugyanezen rendelet 59. cikke (3) bekezdésének a) pontja így rendelkezik:

"[A közösségi oltalom megadásával szembeni] kifogás csak arra alapítható, hogy[:]

a) a 7-11. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek".

10. Az alaprendelet 72. cikke értelmében:

"A fellebbezési tanács a fellebbezésről a 71. cikknek megfelelően lefolytatott vizsgálat alapján dönt. A fellebbezési tanács a [CPVO] hatáskörébe tartozó bármely jogkört gyakorolhat, vagy az ügyet a [CPVO] illetékes testületéhez utalhatja további intézkedés céljából. Az utóbbi testület - azonos tényállás esetén - a fellebbezési tanács ratio decidendi-jéhez kötve van."

11. A Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94 rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. május 31-i 1239/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995. L 121, 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 17. kötet, 327. o., a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében a közösségi oltalmi bejelentés más információk mellett tartalmazza a fajta jellemzőit, amelyek a kérelmező véleménye szerint egyértelműen megkülönböztetik azt más, a vizsgálathoz referenciafajtaként szintén megnevezendő fajtáktól (ha ilyenek vannak).

12. E rendeletnek a "Határozat a vizsgálati irányelvekről [helyesen: iránymutatásokról]" című 22. cikke kifejti:

"(1) Az igazgatási tanács a [CPVO] elnökének javaslata alapján határozatot hoz a vizsgálati irányelvekről [helyesen: iránymutatásokról]. A határozatban szereplő határidőket és növényfajtákat az e rendelet 87. cikkében említett Hivatalos Lapban teszik közzé.

(2) Az igazgatási tanácsnak a vizsgálati irányelvekre [helyesen: iránymutatásokra] vonatkozó határozata hiányában a [CPVO] elnöke hozhat ideiglenes határozatot a tárgyban. Az ideiglenes határozat az igazgatási tanács határozata hatálybalépésének napján hatályát veszti. Ha a [CPVO] elnökének ideiglenes határozata az igazgatási tanács határozatától eltér, az az igazgatási tanács határozatát megelőzően megkezdett szakmai szempontok szerinti vizsgálatot nem érinti; ha a körülmények úgy kívánják, az igazgatási tanács eltérően is rendelkezhet."

13. Az említett rendeletnek "A [CPVO] elnökére ruházott jogkör" című 23. cikke értelmében:

"(1) Ha az igazgatási tanács határozatot hoz a vizsgálati irányelvekről, a határozat részét képezi a [CPVO] elnökének az a jogköre is, hogy egy fajtára vonatkozóan további jellemzőket és azok megjelölését is kérheti [helyesen: Ha az igazgatási tanács határozatot hoz a vizsgálati iránymutatásokról, a {CPVO} elnöke jogosult arra, hogy valamely fajtára vonatkozóan további jellemzőket és azok megjelölését bevezesse].

(2) Ha a Hivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét gyakorolja, a 22. cikk (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó."

14. A CPVO-nak a növényfajták (alma) megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának vizsgálatáról szóló, 2003. március 27-i TP/14/1. sz. jegyzőkönyve (a továbbiakban: CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv) megállapítja a Malus Mill faj almafajtáinak szakmai szempontok szerinti vizsgálatára vonatkozó iránymutatásokat. E jegyzőkönyv elfogadása előtt nem léteztek az alaprendelet értelmében vett iránymutatások és általános utasítások az említett fajtákra vonatkozóan. A szakmai vizsgálatok terén fennálló állandó gyakorlatnak megfelelően a CPVO a Növényfajták Nemzetközi Oltalmi Uniójának (a továbbiakban: UPOV) - amely a növényfajták oltalmára létesült, 1961. december 2-án Párizsban elfogadott nemzetközi egyezménnyel (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) létrehozott kormányközi szervezet - általános és szakmai iránymutatásai alapján értékelte a fajták DUS-kritériumait.

15. A CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv III. 3 pontja szerint "a DUS-vizsgálatok és a leírások kidolgozása során az 1. mellékletben említett jellemzőket kell alkalmazni."

16. Ezzel szemben, a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv III. 5 pontja alapján "[a] kísérletek minimális időtartama (önálló vegetációs ciklusok) szokás szerint legalább két, kielégítő gyümölcstermési időszaknak kell, hogy megfeleljen." Az említett jegyzőkönyv IV. pontja hozzáteszi, hogy "[a] bejelentett fajták két termesztési idényt követően is eleget tehetnek a DUS-kritériumoknak, bizonyos esetekben azonban három idényre is szükség lehet."

17. A CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv III. 6 pontja értelmében:

"[...] a kérelmezők - akár a szakmai kérdőívben, akár a kísérlet során - hivatkozhatnak arra, hogy valamely bejelentett fajta hasznos jelleggel bír a megkülönböztethetőség megállapítása céljából. Erre irányuló kérelemmel és ezt megalapozó megbízható adatok szolgáltatásával elvégezhető a vizsgálat, feltéve hogy kidolgozható egy szakmai szempontból megbízható kísérleti eljárás. Ezenkívül a CPVO elnökének egyetértésével külön kísérletek is elvégezhetők, ha kevéssé valószínű, hogy a megkülönböztethetőség kizárólag a jegyzőkönyvben felsorolt jellemzők felhasználásával is bizonyítható."

A nemzetközi jog

18. Az UPOV, amelynek az Európai Közösség 2005. július 29-én lett tagja, a jelen jogvita szempontjából releváns iránymutatásokat fogadott el, amelyek jegyzőkönyvekben szerepelnek.

19. Először is a megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság vizsgálatának lefolytatására irányuló, 1995. október 20-i TG/14/8. sz. iránymutatásról van szó, amelyeket az UPOV a Malus Mill faj almafajtáira írt elő (a továbbiakban: UPOV TG/14/8. sz. jegyzőkönyv).

20. Ezt követően az UPOV által 2002. április 19-én kiadott, "A megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság vizsgálatára és a növényfajták harmonizált leírásának kidolgozására vonatkozó általános bevezetés" című, UPOV TG/1/3. sz. dokumentumot (a továbbiakban: UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyv) kell megemlíteni, amely a DUS-kritériumok vizsgálatára (a továbbiakban: DUS-vizsgálat) vonatkozó valamennyi UPOV-iránymutatás alapját képezi.

21. A UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyv 1.3 pontja értelmében "[a]z [UPOV-] tagokra irányadó egyedüli kötelezettségeket az UPOV Egyezmény szövege tartalmazza, és a jelen dokumentumot úgy kell értelmezni, hogy az összhangban legyen az adott [UPOV-] tagra vonatkozó jogszabályokkal". E jegyzőkönyv célja "a DUS-vizsgálat alapjául szolgáló elvek meghatározása", és kimondja, hogy "az új növényfajták vizsgálata mindegyik [UPOV-] tagállamban harmonizálható."

22. Az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyv 4.2.3 pontja értelmében "[a] vizsgálati iránymutatásokban foglalt egyedi jellemzők nem feltétlenül kimerítő jellegűek, és amennyiben hasznosnak minősülnek, valamint megfelelnek a fent kifejtett feltételeknek, további jellemzők vezethetők be."

23. Az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyv 5.3.3.1.1 pontja szerint:

"Az egyik módszer, amellyel bizonyítható a termesztett mintában vizsgált jellemzőbeli különbség kellő reprodukálhatósága, a jellemző legalább két önálló helyzetben történő vizsgálatából áll. E vizsgálat elvégezhető mind az egynyári, mind pedig az évelő fajták két különböző évszakban, vagy az évelő fajták esetén egyszeri ültetést követően két különböző évszakban történő megfigyelése révén. Más eszközök, például az ugyanazon évben két különböző környezetben végzett kísérletek alkalmazásának lehetőségeiről »A megkülönböztethetőség vizsgálata« című, TGP/9. sz. dokumentum ad iránymutatást."

24. Az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyv 6.2 pontja szerint:

"[...] Az adott fajta releváns jellemzői közé tartozik legalább minden olyan jellemző, amelyet a DUS-vizsgálat során alapként használnak, vagy amelyek az e fajta tekintetében az oltalom megadásának időpontjában kidolgozott fajtaleírásba tartoznak. Ezért bármely nyilvánvaló jellemző relevánsnak minősülhet, függetlenül attól, hogy a vizsgálati irányelvben szerepel-e, vagy sem."

25. Az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyv 7.2 pontja szerint:

"A releváns vagy alapvető jellemzők között található legalább minden olyan jellemző, amelyet a DUS-vizsgálatra használnak, vagy amelyeket az említett fajta tekintetében az oltalom megadásának időpontjában megállapított fajtaleírás tartalmaz. Ezért minden nyilvánvaló jellemzőt figyelembe lehet venni, függetlenül attól, hogy a vizsgálati iránymutatásban szerepel-e, vagy sem."

26. Végül az UPOV 2005. április 6-án új iránymutatást fogadott el az almafajták megkülönböztethetősége, egyneműsége és állandósága vizsgálatának elvégzésére vonatkozóan az UPOV TG/14/9. sz. dokumentumban (a továbbiakban: UPOV TG/14/9. sz. jegyzőkönyv). Az UPOV TG/14/9. sz. jegyzőkönyvben foglalt, jellemzőkről szóló táblázat tartalmazza a "Gyümölcs: sávok szélessége" című 40. sz. jellemzőt, amely nem szerepelt az UPOV TG/14/8. sz. jegyzőkönyvhöz csatolt, jellemzőkre vonatkozó táblázatban.

A jogvita előzményei

27. A Törvényszék a megtámadott ítélet 22-43. pontjában a következőképpen foglalta össze a jogvita előzményeit:

"22 1999. január 18-án a Konsortium Südtiroler Baumschuler (KSB), amelynek a [Schniga] a jogutódja, a[z alaprendelet] alapján növényfajtaoltalmi bejelentést tett a CPVO-nál [...]. A kérelmet 1999/0033. számon vették nyilvántartásba. A bejelentett növényfajta, amelyre oltalmat igényeltek, a Malus Mill faj Gala Schnitzer elnevezésű almafajtája (a továbbiakban: bejelentett fajta).

23. 1999 februárjában a CPVO felkérte a wurzeni (Németország) székhelyű Bundessortenamt (német szövetségi növényfajta-hivatal, a továbbiakban: BSA) vizsgálati központját, hogy a[z alaprendelet] 55. cikkének (1) bekezdése szerint végezze el a bejelentett fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatát. E vizsgálat szempontjából a Baigent fajtát (a továbbiakban: referenciafajta), a bejelentett fajtához legközelebbinek tekintett fajtát használta összehasonlítási fajtaként.

24. 2001-ben bebizonyosodott, hogy a Schniga által a szakmai szempontok szerinti vizsgálatra benyújtott növényi anyag vírushordozó volt. E vizsgálatot ezért felfüggesztették, majd 2002 tavaszán folytatták, miután a CPVO engedélyezte, hogy a Schniga a bejelentett fajta nem fertőzött új anyagát nyújtsa be. E vizsgálatra 2003 és 2004 folyamán került sor [...].

25. 2005. január 18-i levelében BSA a következőkről tájékoztatta a CPVO-t:

»A [CPVO] nevében 2005. január 13-án megküldtük Önöknek a [bejelentett] fajta DUS-vizsgálatára vonatkozó időszakos jelentést. Megítélésünk szerint a bejelentett fajta egy olyan jellemző alapján különbözik a [referenciafajtától], amely jelenleg nem szerepel a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyvben: 'virág: elszíneződés a porzószálak alján (a portok kinyílását követően) [...].

[...] Bizonyítékokat nyújtottak be annak alátámasztására, hogy e jellemző kellően egynemű, reprodukálható, és bizonyítja a fajták közötti kellő különbséget, ezért lehetővé teszi a megkülönböztethetőség megállapítását [...].

Ezzel összefüggésben az [UPOV TG/14/9. sz. jegyzőkönyv] felülvizsgálata során javasolták a szóban forgó jellemző feltételét, azonban ezt a javaslatot - a jellemzők észszerű számára való csökkentése érdekében - elutasították.

Szándékunk támogatásra talált, és azt a javaslatot kaptuk, hogy az időszakos jelentéssel együtt küldjünk kérelmet e jellemző - mint a CPVO TP/14/1. sz. [jegyzőkönyv] [III. 3] pontja szerinti új jellemző - használatának engedélyezésére«.

26. A CPVO 2005. február 7-én új kiegészítő időszakos jelentést küldött a Schnigának »különösebb megjegyzések nélkül« észrevétellel.

27. 2005. december 19-én a BSA megküldte a CPVO-nak és a Schnigának a szakmai vizsgálatról szóló végleges jelentést (a továbbiakban: végleges vizsgálati jelentés), amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett fajta egynemű, állandó és a »Gyümölcs: sávok szélessége« jellemző alapján megkülönböztethető a referenciafajtától.

28. A végleges vizsgálati jelentés 9. pontjának »A nemzeti vizsgálatra vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentum időpontja és/vagy száma« rovata a »2003-03-27 CPVO TP/14/1« megjegyzést tartalmazza.

29. A végleges vizsgálati jelentésnek a bejelentett fajta és a referenciafajta összehasonlítására vonatkozó 16. és 17. pontjából kitűnik, hogy a bejelentett fajtán széles sávok jelennek meg (7. megjegyzés), a referenciafajtán pedig keskeny vagy közepes szélességű sávok (4. megjegyzés), e megállapítás a »Gyümölcs: sávok szélessége« további jellemző értékelésén alapult, amely a 2005. április 6-i UPOV TG/14/9. sz. jegyzőkönyv 40. jellemzőjének fel meg (a továbbiakban: vitatott további jellemző). A CPVO e tekintetben megjegyezte, hogy az említett vitatott további jellemző nem szerepel sem a [CPVO TP/14/1. sz.] jegyzőkönyvben, sem pedig az [UPOV TG/14/8. sz.] jegyzőkönyvben.

30. 2006. január 24-i levelében a CPVO tájékoztatta a BSA-t, hogy téves iránymutatásokra hivatkozott a végleges vizsgálati jelentésében, és hogy a vizsgálati jelentés alapjaként nem a (2003 márciusában elfogadott) CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyvet kellett volna használni, hanem az (1995-ben elfogadott) UPOV TG/14/8. sz. jegyzőkönyvet, mivel ez volt hatályos a bejelentett fajta vizsgálatára irányuló határozat elfogadásának időpontjában, azaz 1999 januárjában.

31. 2006. február 9-én a BSA megküldte a végleges vizsgálati jelentés módosított változatát. E változat 17. pontja kifejti:

»[A] fajtát az [UPOV TG/14/8. sz. jegyzőkönyvnek] megfelelően vizsgáltuk. A fajta leírására a 2003. március 27-i CPVO TP/14/1. sz. [jegyzőkönyv] jellemzőkre vonatkozó táblázata alapján került sor, amely a kísérleti időszak során lépett hatályba. Ennek következtében a [bejelentett] fajta a későbbi elsőbbséggel a fajták referenciagyűjteményének részét képezheti. A fajta a két [jegyzőkönyv] értelmében megkülönböztethető, állandó és egynemű«.

32. A beavatkozók, a Brookfield New Zealand Ltd és az Elaris SNC, amelyek a referenciafajta oltalmi jogához kapcsolódó hasznosítási engedély, illetve e jog jogosultja, 2006. május 5-én a[z alaprendelet] 59. cikkének alapján kifogást nyújtott be a CPVO-hoz a bejelentett fajta számára igényelt oltalmi jog megadásával szemben. E kifogások a referenciafajta korábbi oltalmi jogán alapultak.

33. A kifogás alátámasztására egyrészt a[z alaprendelet] 61. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt okok szolgálnak, mivel annak, hogy a Schniga nem teljesítette a szakmai szempontok szerinti vizsgálatra szánt anyag benyújtására vonatkozó, a CPVO által meghatározott feltételeket, az oltalmi bejelentés elutasítását kellett volna eredményeznie, másrészt az említett rendelet 7. cikkében foglalt okok, mivel a bejelentett fajta nem megkülönböztethető a referenciafajtától.

34. A CPVO elnöke - a 2007. február 5-i helyesbítést követően - 2006. december 14-i határozatával engedélyezte a vitatott további jellemző használatát a bejelentett fajta és referenciafajta közötti különbségtétel céljából. E határozat viszont nem említi a végleges vizsgálati jelentésben is említett, »elszíneződés a porzószálak alján« további jellemzőt. A kérdéses határozat kifejezetten [a végrehajtási] rendelet 23. cikkén alapult.

35. A 2007. február 26-i határozatával a CPVO-nak a közösségi növényfajta-oltalom megadásával szemben benyújtott kifogások tárgyában döntő illetékes bizottsága megadta a bejelentett fajta számára igényelt oltalmat (a továbbiakban: oltalmi jogot megadó határozat), és elutasította a kifogásokat (a továbbiakban: kifogásokat elutasító határozat). E határozatok különösen azon a körülményen alapultak, hogy »szakmai okok alapján« igazolt volt a jogvita tárgyát képező további jellemző figyelembevétele, annak ellenére, hogy az oltalmi bejelentés időpontjában hatályos vizsgálati irányelvek nem említik azt.

36. 2007. április 11-én a beavatkozók a[z alaprendelet] 67-72. cikke alapján fellebbezést nyújtottak be a CPVO fellebbezési tanácsához [(a továbbiakban: fellebbezési tanács)] az oltalmi jogot megadó határozat és a kifogásokat elutasító határozat ellen.

37. Az A 003/2007. és A 004/2007. sz. egyesített ügyekben 2007. november 21-i határozatában a fellebbezési tanács helyt adott e fellebbezéseknek, és hatályon kívül helyezte az oltalmi jogot megadó és a kifogásokat elutasító határozatot, és a fenti 33. pontban összefoglalt két jogalap közül csak az elsőről határozott [...]

38. A Schniga által a Törvényszékhez benyújtott megsemmisítés iránti keresetet követően a Törvényszék a 2010. szeptember 13-iSchniga kontra CPVO- Elaris és Brookfield New Zealand (Gala Schnitzer) ítéletben (T-135/08, [...] EU:T:2010:397) megsemmisítette a fellebbezési tanács 2007. november 21-i határozatát. Az ezen ítélet ellen benyújtott fellebbezést a 2012. december 19-iBrookfield New Zealand és Elaris kontra CPVO és Schniga ítélet (C-534/10 P, [...] EU:C:2012:813) elutasította.

39. A fellebbezési tanács ezért újból megvizsgálta a beavatkozó által benyújtott fellebbezést azon, a fenti 33. pontban összefoglalt második jogalap alapján, amely azt rótta fel a CPVO-nak, hogy nem megkülönböztethető fajta számára biztosította az igényelt oltalmat. A [...] [vitatott] határozatokban újból hatályon kívül helyezte az oltalmi jogot megadó és a kifogásokat elutasító határozatot, és elutasította az oltalmi bejelentést.

40. Másfelől a[z alaprendelet] 56. cikkének (2) bekezdése, valamint [a végrehajtási rendelet] 22. és 23. cikke alapján a fellebbezési tanács lényegében megállapította, hogy:

- a szakmai szempontok szerinti vizsgálatra vonatkozó, hatályos jegyzőkönyv és iránymutatás mindvégig az [...] UPOV TG/14/8. sz. jegyzőkönyv és a [...] CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv volt (a [vitatott] határozatok 19. pontja);

- az említett jegyzőkönyvek nem említik a vitatott további jellemzőt;

- a Schniga szakmai kérdőívben és a vizsgálati időszak alatt sem nyújtott be kérelmet a vitatott további jellemzőnek a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv III. 6 pontja szerinti figyelembevételére (a [vitatott] határozatok 21. pontja);

- a vitatott további jellemzőt nem említi a BSA a CPVO-nak 2005. január 18-án küldött levelében, és a BSA nem intézett kérelmet CPVO-hoz erre vonatkozóan, azt először a végleges vizsgálati jelentés, majd a CPVO elnökének az e jellemző alkalmazását engedélyező 2006. december 14-i határozata említi (a [vitatott] határozatok 22. pontja);

- e körülmények között az, hogy a BSA a szakmai szempontok szerinti vizsgálat során az akkor hatályos CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyvben nem szereplő, további jellemzőt vett figyelembe, az említett jegyzőkönyv III. 3 pontja megsértésének minősül (a [vitatott] határozatok 25. pontja);

- a CPVO elnökének 2006. december 14-i határozata, amely engedélyezte az említett további jellemző visszamenőleges alkalmazását a szakmai szempontok szerinti vizsgálat keretében, alapvető hibát tartalmazott, mivel az említett határozatot csak 12 hónappal a végleges vizsgálati jelentést követően hozták meg, és e határozat nem igazolható különösen [a végrehajtási rendelet] 22. cikkének (2) bekezdése alapján (a [vitatott] határozatok 26. pontja).

41. A [vitatott] határozatok 27. pontjában a fellebbezési tanács e tekintetben az A 010/2008. sz. (JEWEL) ügyben 2009. október 8-án hozott határozatára hivatkozott, amelynek értelmében a további jellemző alkalmazása a jogbiztonság, az oltalmi bejelentések tárgyilagos elbírálása és a részt vevő felek magatartásának kiszámíthatósága érdekében a CPVO elnökének előzetes jóváhagyását igényli.

42. Másfelől a fellebbezési tanács a [vitatott] határozatok 28. és 29. pontjában úgy ítélte meg, hogy a vitatott további jellemző alapján végzett szakmai szempontok szerinti vizsgálat ráadásul mindenképpen hibás volt, mivel csupán egy évig, nevezetesen 2005 folyamán zajlott, amint azt a BSA elismerte, míg az összes többi jellemzőt két egymást követő vegetációs ciklus során, 2004-ben és 2005-ben vizsgálták. Véleménye szerint ez az adott esetben alkalmazandó jegyzőkönyvek és irányelvek, nevezetesen az UPOV TG/1/3. és UPOV TG/14/8. sz. jegyzőkönyv nyilvánvaló megsértését jelenti, amelyek az almafajták esetén az egyneműség és az állandóság megállapítása céljából legalább két vegetációs ciklus során végzett vizsgálatot követelnek meg.

43. Következésképpen a fellebbezési tanács a [vitatott] határozatok 30. és 31. pontjában megállapította, hogy a bejelentett fajta a jogszabály szerint nem tekinthető megkülönböztethetőnek a referenciafajtától."

A Törvényszék előtti kereset és a megtámadott ítélet

28. A Törvényszék Hivatalához 2014. február 10-én benyújtott két keresetlevelével a Schniga a vitatott határozatok megsemmisítésére irányuló keresetet kezdeményezett.

29. Keresetének alátámasztására a Schniga egyetlen, két részből álló jogalapot hozott fel, az elsőt arra alapította, hogy a fellebbezési tanács megállapításával szemben a CPVO támaszkodhatott a vitatott további jellemzőre a szakmai szempontok szerinti vizsgálat során, a másodikat pedig arra, hogy a fellebbezési tanács tévesen ítélte meg úgy, hogy e szakmai szempontok szerinti vizsgálat eredményei pusztán azért tévesek, mert a vitatott további jellemző esetében egyetlen termesztési ciklusra vonatkozott, és ezáltal sértik az alkalmazandó iránymutatásokat.

30. A megtámadott ítéletben a Törvényszék a kereseteket elutasította.

31. Az egyetlen jogalap első részét illetően a Törvényszék legelőször is a megtámadott ítélet 76. pontjában kimondta, hogy a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv eljárási rendelkezései alkalmazandók a bejelentett fajta közösségi oltalmának megadása iránti kérelemre. Ezt követően az említett ítélet 80. pontjában elismerte a CPVO által elfogadott jegyzőkönyveknek az UPOV által elfogadott jegyzőkönyvek feletti elsőbbségét.

32. A Törvényszék a megtámadott ítélet 81. és 82. pontjában továbbá emlékeztetett arra, hogy a CPVO széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik valamely fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatának lefolytatása során, és a végrehajtási rendelet különösen biztosítja a CPVO elnökének azon jogkört, hogy egy fajtára vonatkozóan további jellemzőket és azok megjelölését vezesse be, ha az igazgatási tanács határozatot hozott a vizsgálati iránymutatásokról. Az említett ítélet 83. pontjában lényegében hozzáfűzte, hogy e mérlegelési jogkört a jegyzőkönyvek és az igazgatási tanács által meghatározott vizsgálati irányelvek határolják le, amelyeknek kötelező erejűek rá nézve.

33. A Törvényszék végezetül lényegében arra a következtetésre jutott a megtámadott ítélet 86. pontjában, hogy a CPVO elnöke valamely fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálata során nem jogosult engedélyezni a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyvben nem szereplő jellemző figyelembevételét, és következésképpen elutasította az egyetlen jogalap első részét.

34. Az egyetlen jogalap második részét a Törvényszék mint hatástalant elutasította, miután megállapította, hogy a fellebbezési tanács által a vitatott határozatokban felhozott első indok - nevezetesen az, hogy a CPVO nem támaszkodhatott helyesen a vitatott további jellemzőre a bejelentett fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálata keretében - nem volt jogellenes, és elegendő volt e határozatok jogszabály szerinti igazolására. A Törvényszék mindazonáltal kiemelte, hogy mivel e szakmai szempontok szerinti vizsgálat mindössze egy évig tartott, nevezetesen 2005 folyamán, az nyilvánvalóan megsértette a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyvet, valamint az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyvet, és így mindenképpen el kell utasítani a keresetet.

A felek kérelmei

35. A Schniga azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, valamint

- a CPVO-t és a beavatkozókat kötelezze a költségek viselésére.

36. A CPVO azt kéri, hogy a Bíróság:

- adjon helyt a fellebbezésnek, és

- a feleket kötelezze saját költségeik viselésére.

37. A Brookfield New Zealand és az Elaris azt kéri, hogy a Bíróság:

- utasítsa el a fellebbezést, és

- a Schnigát kötelezze a költségek viselésére.

A fellebbezésről

A felek érvei

38. A Schniga által benyújtott fellebbezés egyetlen jogalapon alapul, amely szerint a megtámadott ítélet megsértette az alaprendeletnek a végrehajtási rendelet 22. és 23. cikkével összefüggésben értelmezett 7. és 56. cikkét.

39. Az első kifogás keretében a Schniga, amelyet lényegében a CPVO támogat, azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a növényfajták oltalmi jogának megadására vonatkozó jegyzőkönyvek és iránymutatások kötelező erejűek a CPVO-ra nézve.

40. A Brookfield New Zealand és az Elaris megítélése szerint a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy azok az eljárási szabályok, amelyeket maga a CPVO ír elő, mindenképpen kötelezőek, és hogy azok megelőzik az UPOV szabályait. Még erősebb a valamely igazgatási szerv által a maga számára előírt magatartási szabályok kötelező jellege, amennyiben e szerv széles diszkrecionális jogkörrel rendelkezik.

41. A második kifogásában a Schniga azt állítja egyfelől, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv alkalmazható volt az e jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően benyújtott oltalmi bejelentésre.

42. Ami másfelől a CPVO elnökének azon lehetőségét illeti, hogy valamely fajtára vonatkozóan további jellemzőket vezessen be, a Schniga azt állítja, hogy sem az alaprendeletnek, sem pedig a végrehajtási rendeletnek a rendelkezéseivel nem ellentétes, hogy ezek bevezetésére a szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatását követően kerüljön sor.

43. Így a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdése értelmében a CPVO elnöke jogosult arra is, hogy figyelembe vegye a vizsgált fajta valamennyi megkülönböztető jellegét, még ha e jellemző nem is szerepel az oltalmi bejelentésben.

44. A Brookfield New Zealand és az Elaris szerint nem az oltalmi bejelentés benyújtásának időpontja azon döntő időpont, amely meghatározza a közösségi oltalom megadása iránti kérelemre alkalmazandó eljárási szabályokat, hanem azon időpont, amikor ténylegesen lefolytatják a szakmai szempontok szerinti vizsgálatot. Márpedig a jogbiztonság garantálása érdekében a DUS-vizsgálat során nem vehető figyelembe a szakmai szempontok szerinti vizsgálatot követően benyújtott megkülönböztető jellemzők.

A Bíróság álláspontja

45. Legelőször az egyetlen jogalap második kifogását kell megvizsgálni, különösen az arra alapított érvet, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg a megtámadott ítélet 87-93. pontjában, hogy a CPVO elnöke nem volt jogosult a vitatott további jellemzőt bevezetni a bejelentett fajtára vonatkozóan.

46. Előzetesen emlékeztetni kell először is arra, hogy a CPVO feladatköre a közösségi növényfajtaoltalmi bejelentések vizsgálata feltételeinek tudományos és szakmai összetettségével jellemezhető, így ezen feladatainak gyakorlása során széles mérlegelési jogkört kell számára elismerni (lásd ebben az értelemben: 2012. december 19-iBrookfield New Zealand és Elaris kontra CPVO és Schniga ítélet, C-534/10 P, EU:C:2012:813, 50. pont). E széles mérlegelési jogkör különösen kiterjed valamely fajtának az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti megkülönböztethetőségének értékelésére (lásd ebben az értelemben: 2010. április 15-iSchräder kontra CPVO ítélet, C-38/09 P, EU:C:2010:196, 77. pont).

47. Másodsorban a CPVO mint európai uniós szerv alá van vetve a gondos ügyintézés elvének, amelynek értelmében gondosan és pártatlanul kell megvizsgálnia minden, a közösségi oltalmi bejelentéssel kapcsolatos tényt, és össze kell gyűjtenie a mérlegelési jogkörének gyakorlásához szükséges valamennyi ténybeli és jogi elemet. Biztosítania kell továbbá az általa folytatott eljárások jó lefolyását és hatékonyságát (2012. december 19-iBrookfield New Zealand és Elaris kontra CPVO és Schniga ítélet, C-534/10 P, EU:C:2012:813, 51. pont).

48. Ezen összefüggésben kell tehát értékelni, hogy a Törvényszék - amint azt a Schniga és a CPVO állítja - tévesen értelmezte-e az alaprendeletnek és a végrehajtási rendeletnek a CPVO elnöke számára biztosított jogkörökre vonatkozó rendelkezéseit.

49. Az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése értelmében a szakmai szempontok szerinti vizsgálatokat az igazgatási tanácsa által kiadott iránymutatásoknak, valamint a CPVO utasításainak megfelelően kell elvégezni.

50. Ezzel kapcsolatban legelőször is, a végrehajtási rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján az igazgatási tanács a CPVO elnökének javaslata alapján határozatot hoz a vizsgálati iránymutatásokról. E rendelet 22. cikkének (2) bekezdése kifejti, hogy az említett igazgatási tanácsnak a vizsgálati iránymutatásokra vonatkozó határozata hiányában a CPVO elnöke ideiglenes határozatot hozhat a tárgyban.

51. Emellett, a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha az igazgatási tanács határozatot hoz a vizsgálati iránymutatásokról, a CPVO elnöke jogosult arra, hogy valamely fajtára vonatkozóan további jellemzőket és azok megjelölését bevezesse.

52. Következésképpen, feltéve akár, hogy a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv volt alkalmazandó a vitatott eljárásra, a CPVO elnöke mindképpen jogosult volt arra, hogy a bejelentett fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálata céljából új jellemzőt, a jelen esetben a "sávok szélességét" bevezesse.

53. A CPVO elnöke különösen a végrehajtási rendelet 23. cikkéből következő jogkörének kizárólag ezen értelmezése magyarázhatja a növényfajták közösségi oltalma megadása céljának és az erre irányuló eljárásnak a sajátosságait.

54. Amint azt a főtanácsnok indítványa 97. pontjában lényegében megjegyezte, valamely növényfajta jellemzőinek értékelése ugyanis mindenképpen bizonyos esetlegességet hordoz magában, a szakmai szempontok szerinti vizsgálat tárgyának, vagyis a növényfajtának magának a jellemzőiből, valamint az e vizsgálathoz szükséges időből adódóan.

55. E körülményekre tekintettel önmagában azon rugalmasság, amelyet a CPVO elnöke számára a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alapján elismert azon lehetőség hordoz magában, hogy valamely fajta tekintetében új jellemzőket vezessen be, már maga biztosítja a közösségi oltalom megadására irányuló eljárás tárgyilagosságát. Így a közösségi oltalmi bejelentés nem utasítható el kizárólag azzal az indokkal, hogy a vizsgált fajta - szakmai szempontok szerinti vizsgálata során megállapított és annak más fajtákhoz képesti megkülönböztethetőségének értékelése során meghatározó - jellemzőjét nem említi a bejelentő által kitöltött szakmai kérdőív, valamint a releváns iránymutatások és jegyzőkönyvek sem.

56. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a CPVO számára elismert széles mérlegelési jogkörre tekintettel a CPVO, amennyiben szükségesnek tartja, figyelembe veheti a késedelmesen előterjesztett vagy benyújtott tényeket és bizonyítékokat (lásd ebben az értelemben: 2012. december 19-iBrookfield New Zealand és Elaris kontra CPVO és Schniga ítélet, C-534/10 P, EU:C:2012:813, 50. pont).

57. E lehetőséget még inkább el kell ismerni a számára, amennyiben - amint a jelen esetben - valamely fajta megkülönböztethetőségének vizsgálatához szükséges releváns elemeket azon objektív eljárás során állapították meg, amely a CPVO által gondosan lefolytatott és valamely nemzeti vizsgálóhivatal által végzett szakmai szempontok szerinti vizsgálatból áll.

58. Ezenfelül a CPVO elnöke jogköreinek ilyen értelmezését alátámasztja az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyv, amelynek 4.2.3 pontja különösen kifejti, hogy a vizsgálati iránymutatásokban szereplő jellemzők nem kimerítő jellegűek, és ha szükséges, további jellemzők vezethetők be.

59. Ráadásul, mivel a CPVO elnökének jogköreit az alaprendelet és a végrehajtási rendelet rögzíti, a CPVO igazgatási tanácsa által meghatározott iránymutatásoknak és jegyzőkönyveknek nem célja és hatása ezen előjogok korlátozása.

60. Ezért a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyv III. 6 pontjában szereplő, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 93. pontjában említett eljárás, amely azon esetekre vonatkozik, amikor az új jellemző bevezetését a közösségi oltalom bejelentője kéri, nem akadályozhatja meg a CPVO elnökét, hogy hivatalból új jellemzőt vezessen be valamely fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatára.

61. Ami azon időpontot illeti, amikor a CPVO elnöke gyakorolhatja a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogkört, sem e rendeletnek, sem az alaprendeletnek a rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely új jellemző bevezetésére a szakmai szempontok szerinti vizsgálatot követően kerüljön sor, amennyiben e jellemzőt e vizsgálat során állapították meg.

62. Így egyfelől, az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyvnek a Törvényszék által a megtámadott ítélet 77. pontjában hivatkozott 6.2 és 7.2 pontja alapján a DUS-kritériumok vizsgálata céljából releváns jellemzők a bejelentett "oltalom megadásának időpontjában" megállapított fajtaleírásra való hivatkozással, és nem a bejelentés benyújtásának időpontjában megállapított fajtaleírásra való hivatkozással határozhatók meg.

63. A bejelentett fajtának az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének f) pontjában, valamint a végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megkövetelt szakmai leírása ezért a CPVO elnöke által az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdéséből eredő előjogának gyakorlása tekintetében csak jelzés értékű lehet.

64. Másfelől e megoldás nem összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.

65. Amennyiben ugyanis azon harmadik felek, amelyek oltalom alatt álló fajtáját a szakmai szempontok szerinti vizsgálat céljából referenciaként használandó fajtaként fogadták el, jogosultak kifogást előterjeszteni a közösségi oltalom megadásával szemben, e kifogásoknak az alaprendelet 59. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján annak bizonyítására kell irányulniuk, hogy a DUS-kritériumok nem teljesülnek.

66. Ennélfogva az, hogy a CPVO elnöke olyan új jellemzőt vezet be, amelynek jelenlétét csak a fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatakor állapították meg, önmagában nem sértheti a jogbiztonság elvét azon harmadik személyekre tekintettel, amelyek oltalom alatt álló fajtáját e vizsgálat céljából referenciaként használandó fajtaként fogadták el. Az ugyanis az említett vizsgálat terjedelme és a vizsgált megkülönböztető jellemzők jellege tekintetében nem hivatkozhat jogos érdekekre.

67. A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdése nem biztosít a CPVO elnöke számára hatáskört arra, hogy valamely fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatát követően új jellemzőt vezessen be e fajta tekintetében, amennyiben e jellemzőt nem említi a bejelentő által kitöltött szakmai kérdőív, valamint az alkalmazandó iránymutatások és jegyzőkönyvek sem.

68. Következésképpen helyt kell adni a Schniga érvének, és anélkül, hogy meg kellene vizsgálni a többi fellebbezési kifogást, hatályon kívül kell helyezni a megtámadott ítéletet azon részében, amennyiben az helyben hagyta a CPVO határozatának fellebbezési tanács általi hatályon kívül helyezését azzal az indokkal, hogy a "sávok szélességére" vonatkozó megkülönböztető jellemzőt a CPVO elnöke vezette be.

A Törvényszék előtti keresetekről

69. Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata értelmében a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

70. A jelen esetben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Schniga által benyújtott, a vitatott határozatok megsemmisítésére irányuló keresetek tekintetében a per állása megengedi azok eldöntését, és ezért keresetekről érdemben kell döntenie.

71. E tekintetben az a körülmény, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 103. és 104. pontjában csak mellékesen válaszolt a Schniga egyetlen jogalapjának második részére, nem döntő jellegű, mivel a feleknek volt lehetőségük arra, hogy a Törvényszék és a Bíróság előtt részletesen ismertessék e második részre vonatkozó érveiket.

72. Erre tekintettel legelőször is a jelen ítélet 46-68. pontjában kifejtett indokok miatt helyt kell adni a fellebbező által kereseteinek alátámasztására felhozott egyetlen jogalap első részének.

73. Ami ezt követően az említett egyetlen jogalap második részét illeti, a fellebbezési tanács azzal az indokkal helyezte hatályon kívül az oltalmi jogot megadó és a kifogásokat elutasító határozatot, hogy a vitatott további jellemzőre vonatkozó szakmai szempontok szerinti vizsgálat csupán egy évig, mégpedig 2005-ben folyt, és nem két egymást követő vegetációs ciklus során.

74. A Schniga és a CPVO gyakorlatilag azt állítja, hogy a BSA maga állapította meg, hogy a vitatott további jellemzőt 2005 után vizsgálták, nevezetesen 2006 és 2007 során. Mindenestre a fellebbezési tanácsnak, miután kijavítható eljárási hibával szembesült, vissza kellett volna utalnia az ügyet a CPVO illetékes testületeinek, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket.

75. A Brookfield New Zealand és az Elaris azt állítja, hogy a Schniga az eljárás egyetlen szakaszában sem kérte a megállapított szabálytalanság kijavítását.

76. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2006. december 14-i határozatában a CPVO elnöke jóváhagyta a vitatott további jellemzőnek a bejelentett fajta és a referenciafajta közötti különbség megállapítása céljából történő használatát, és hogy a 2007. február 26-i határozatában a CPVO közösségi oltalmat adott a Schniga részére a bejelentett fajta számára.

77. Márpedig nem vitatott, hogy abban az időpontban, amikor elfogadta az oltalmi jogot megadó és a kifogásokat elutasító határozatot, vagyis 2007. február 26-án, a CPVO csak a BSA által 2005. december 19-én elfogadott és 2006. február 9-én módosított végleges vizsgálati jelentéssel rendelkezett, amely azt tartalmazta, hogy e jellemzőt a 2005. évi vegetációs ciklus során állapították meg. A BSA csak 2008. augusztus 8-án tájékoztatta a CPVO-t arról, hogy az említett jellemzőt a 2006. és 2007. évi vegetációs ciklus során is megállapította.

78. Ennélfogva a Schniga anélkül kapott közösségi oltalmat a bejelentett fajta tekintetében, hogy a CPVO rendelkezett volna azon adatokkal, amelyek bizonyítják, hogy a vitatott további jellemzőt két vegetációs ciklus során vizsgálták, ezáltal megsértették a CPVO TP/14/1. sz. jegyzőkönyvet és az UPOV TG/1/3. sz. jegyzőkönyvet is.

79. E tekintetben azon, a jelen ítélet 46. pontjában felidézett széles mérlegelési jogkör, amellyel a CPVO a feladatai ellátása során rendelkezik, nem teszi lehetővé számára, hogy figyelmen kívül hagyja a szakmai szempontok szerinti vizsgálatok lefolytatására vonatkozó szakmai szabályokat, anélkül hogy ne sértené meg a megfelelő ügyintézés kötelezettségét, valamint az őt terhelő gondossági és pártatlansági kötelezettséget. Ezen túlmenően e szabályoknak - a CPVO-ra nézve is - kötelező jellegét megerősíti az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése, amely előírja, hogy a szakmai szempontok szerinti vizsgálatokat ezeknek megfelelően kell lefolytatni.

80. Ezért a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a CPVO szabálytalan szakmai szempontok szerinti vizsgálat alapján részesítette közösségi oltalomban a bejelentett fajtát.

81. Ebből következik, hogy az első fokon felhozott egyetlen jogalap második része megalapozatlan.

82. Következésképpen a vitatott határozatokat helyben kell hagyni.

83. Az alaprendelet 72. cikke alapján azonban a fellebbezési tanács a CPVO hatáskörébe tartozó bármely jogkört gyakorolhat, vagy az ügyet a CPVO illetékes testületéhez utalhatja további intézkedés céljából.

84. Noha a fellebbezési tanács mérlegelési jogkörrel rendelkezik, hogy célszerű-e, hogy maga határozzon a kérelemről, vagy visszautalja azt a CPVO illetékes testületéhez, amennyiben mégis úgy határoz, hogy a CPVO hatásköreit gyakorolja, gondosan és pártatlanul kell megvizsgálnia minden, a közösségi oltalmi bejelentéssel kapcsolatos körülményt, és össze kell gyűjtenie a mérlegelési jogkörének gyakorlásához szükséges valamennyi ténybeli és jogi elemet, amint az a jelen ítélet 47. pontjában felidézésre került.

85. Márpedig a CPVO hatásköreit gyakorló fellebbezési tanács megállapította, hogy a bejelentett fajta még akkor is részesülhet az igényelt közösségi oltalomban, ha nem biztos abban, hogy a "sávok szélességére" vonatkozó jellemző nem reprodukálható két termesztési ciklus során.

86. Tekintettel egyrészt arra, hogy az oltalmi jogot megadó és a kifogásokat elutasító határozat fellebbezési tanács általi hatályon kívül helyezését eredményező hiba nem a bejelentőnek volt betudható, másrészt pedig arra, hogy az oltalmi bejelentés megalapozottságát semmiképp nem önmagában e szabálytalanság határozza meg, a CPVO illetékes testületéhez a szakmai szempontok szerinti vizsgálat annak biztosítása érdekében történő lefolytatása céljából való visszautalás, hogy a vitatott további jellemző megfelel-e a reproduktivitás követelményének, lehetővé tette volna a CPVO számára, hogy a bejelentett fajta számára adott közösségi oltalom érvényességének értékelése szempontjából valamennyi releváns információval rendelkezzen, és egyúttal a bejelentő jogainak nagyobb fokú biztosítását is eredményezte volna.

87. Azon körülményre, hogy a Schniga nem kérte e hiánypótlást, nem lehet eredményesen hivatkozni annak igazolása érdekében, hogy a fellebbezési tanács nem utalta vissza az ügyet a CPVO illetékes testületéhez, mivel a közösségi oltalom bejelentőjétől, aki megkapta ezen oltalmat, nem követelhető meg, hogy maga vitassa a számára elismert jog puszta érvényességét.

88. Ennélfogva meg kell semmisíteni a vitatott határozatokat, amennyiben azokban a fellebbezési tanács egyfelől megállapította, hogy a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdése nem biztosít a CPVO elnöke számára hatáskört arra, hogy valamely fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatát követően e fajta tekintetében jellemzőt vezessen be, amennyiben e jellemzőt nem említi a bejelentő által kitöltött szakmai kérdőív, valamint az alkalmazandó irányelvek és jegyzőkönyvek sem, másfelől amennyiben e határozatok anélkül semmisítették meg az oltalmi jogot megadó és a kifogásokat elutasító határozatot, hogy az alaprendelet 72. cikke alapján előzetesen visszautalták volna az ügyet a CPVO illetékes testületéhez, hogy az valamennyi releváns információval rendelkezzen a megadott közösségi oltalom érvényességének értékelése céljából.

A költségekről

89. A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint - amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó - a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Végül a Bíróság eljárási szabályzata 140. cikkének (3) bekezdése szerint, amelyet ezen eljárási szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján szintén alkalmazni kell a fellebbezési eljárásra, a Bíróság elrendelheti, hogy a tagállamnak vagy intézménynek nem minősülő valamely beavatkozó fél maga viselje a saját költségeit.

90. Mivel a jelen esetben a CPVO részben pervesztes lett, a Schniga kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeinek viselésén kívül a Schniga részéről felmerült költségek viselésére, amennyiben a jogvita neki betudható hiba miatt keletkezett. Emellett a Brookfield New Zealandot és az Elarist saját költségeik viselésére kell kötelezni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság hatályon kívül helyezi az Európai Unió Törvényszéke 2015. szeptember 10-iSchniga kontra CPVO - Brookfield New Zealand és Elaris (Gala Schnitzer) ítéletét (T-91/14 és T-92/14, nem tették közzé, EU:T:2015:624).

2) A Bíróság megsemmisíti a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által 2013. szeptember 20-án a Gala Schnitzer almafajta közösségi növényfajta-oltalmának megadása tárgyában hozott határozatokat (A 003/2007. és A 004/2007. sz. ügy).

3) A Közösségi Növényfajta-hivatal viseli saját költségeit, valamint a Schniga GmbH részéről felmerült költségeket.

4) A Brookfield New Zealand Ltd és az Elaris SNC maga viseli saját költségeit.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.