319/B/1995. AB végzés

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVlII. törvény XIV. fejezetének "Jogkövetkezmények" című része alkotmányellenességének tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVlII. törvény XIV. fejezetének "Jogkövetkezmények" című részére vonatkozó, az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó álláspontja szerint a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) XIV. fejezetének "Jogkövetkezmények" című része alkotmányellenes, a jogbiztonság követelményét sérti az alábbi indokok alapján:

- A Jszt 66. § (2) bekezdése a kétszeres értékelés tilalmába ütközik és korlátozza a "Ne bis in idem" elvét, mert jövedéki bírság kiszabása mellett a cselekmény súlyától függően szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezését is előírja.

- A Jszt. 69. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott jövedéki bírság csak a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék mennyiségétől függ, más tárgyi vagy alanyi körülmény nem befolyásolja.

- A Jszt. 70. § (5) bekezdése kizárja a méltányosság gyakorlását.

- Meghatározhatatlan az említett részben kialakított felelősségi rendszer, továbbá a jogalkalmazó hatóságok objektív felelősségi mércét alkalmaznak a jövedéki alanyokkal szemben, akik így a szándékon túli eredményért és vis maior esetében is felelnek, felelősségük nem vétkességi felelősség.

Az indítványozó ezért kérte a Jszt. XIV. fejezete "Jogkövetkezmények" című részének megsemmisítését.

2. A Jszt.-t - olyan módosításokat követően, amelyek a szankciókra vonatkozó szabályokat is érintették - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CILI. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 84. §-ának (7) bekezdése 1998. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.

Az Alkotmánybíróság több korábbi döntésében [így például: 973/B/1990. AB végzés, ABH 1991, 886.; 10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72., 76.] utalt rá, hogy utólagos normakontroll-eljárásban a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálatára általában nincs lehetőség. A már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányossági vizsgálata akkor lehetséges, ha az ilyen jogszabály vizsgálatát egyedi esetben, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján bíró kezdeményezi az előtte folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóság kérdésében [34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170., 172.], illetve akkor, ha a már nem hatályos jogszabály alkalmazhatóságának kérdése alkotmányjogi panasz (Abtv. 48. §) esetében merül fel.

Miután az indítvány tárgyát utólagos normakontrollra irányuló eljárás képezte, a fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

Budapest, 2000. március 27.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró