BH 2004.1.16 Eleget tesz a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének a közfeladatot ellátó szerv, ha a kezelésében levő közérdekű adatot nyilvánosságra hozza (közzéteszi), vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé teszi; egyéni kérelem alapján közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető [1992. évi LXIII. tv. 1. §, 20. § (1) bek., 19. § (1) bek., 21. § (4) bek., 1993. évi LXXX. tv. 57. § (1) bek., 61. § (3) bek., 1983. évi 3. tvr. 2. § (1) bek. a) pont, 7. § (1) bek., 28/1995. (III. 24.) Korm. r. 2. § (1) bek., 269/2000. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (1) bek., Pp. 67. § (1) bek.].

A felperes 2000. október 17-én megkereste az egyetem Karát közérdekű adatok közlése érdekében. Kérdéseit 11 pontban foglalta össze, melyekben választ várt többek között a 2000. évi felvételi adatokra, valamint arra, hogy 2001-ben milyen címen adható többletpont, lesz-e alkalmassági vizsga, milyen szakokon változnak a felvételi követelmények. Kérdései között szerepelt az is, hogy milyen változásokat terveznek a 2002-es felvételin.

A Kar dékánja a 2000. november 21-én kelt válaszában a felperest arról tájékoztatta, hogy az Oktatási Minisztériummal közlik a felvételi feltételeket, ezért azokat a felperes onnan beszerezheti.

Miután a felperes kérdéseire nem kapott választ, a Karral szemben előterjesztett keresetében az alperes kötelezését kérte annak közlésére, hogy 2001-ben és 2002-ben változik-e a felvételi követelmény az előző évihez képest, és hogy az alperes adja meg ezeket a követelményeket. Kérte továbbá a 2000. évi felvételi adatoknak (felvételi ponthatár, felvettek száma, első helyen jelentkezettek száma, felvételire behívott, de ott meg nem jelent pályázók száma), valamint a 2001-re felvehetők számának a közlését.

Az elsőfokú bíróság az egyetemet tekintette a per alperesének és a képviseletében eljáró jogtanácsos ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Jogerős ítéletének indokolásában a másodfokú bíróság megállapította, hogy a jogképességgel nem rendelkező egyetemi kar az 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Ávt.) 21. §-ának (4) bekezdése értelmében perbeli jogképességgel rendelkezik, ezért az egyetem kara a felperes perbevonására tekintettel alperesnek minősül. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 57. §-ának (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője az intézmény törvényes képviselője, ezért az alperest a perben a rektor meghatalmazása alapján az egyetem képviseli, ebből következően az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen tüntette fel a képviselőt alperesként.

A jogerős ítélet a felperes keresetét azért találta alaptalannak, mert a közfeladatot ellátó szerv az adatszolgáltatási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az adat bárki számára hozzáférhető lelőhelyét megjelöli. Miután az alperes a 2000. november 21-én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a kért adatokat a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés szerint az Oktatási Minisztériummal közölte, az adatok onnan beszerezhetők, adatközlési kötelezettségének eleget tett. Abban az esetben, ha a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának módját, hozzáférhetőségét jogszabály rendezi, az adatkezelő nem kötelezhető arra, hogy kérelemre a kérelmezők részére közvetlenül is tájékoztatást adjon.

A jogerős ítélet ellen - annak megváltoztatása és a keresetének való helytadás érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az egyetem karát a felsőoktatási törvény 61. §-ának (3) bekezdése értelmében a dékán képviseli, az intézmény vezetője a karnak nem képviselője, ezért a perben nem járt el az alperes, a tárgyalásokon nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő.

Kifejtette továbbá, hogy az Ávt. 20. §-ába ütközik a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy abban az esetben, ha a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának módját jogszabály rendezi, az adatkezelő nem kötelezhető tájékoztatás nyújtására. Ezt az értelmezést jogszabály nem támasztja alá, másrészt az ellentétben áll az Ávt. szó szerinti szövegével. Álláspontja szerint az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az adatközlés megtagadása jogszerűen történt. Az alperes ezt nem bizonyította, ezért a bíróság törvénysértően járt el, amikor nem kötelezte az alperest állításai bizonyítására. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az adatkérés időpontjában az alperes az adatokat még nem közölte az Oktatási Minisztériummal, ezért az Ávt. 20. §-a szerinti 15 napos határidőben a kért adatokhoz nem juthatott volna hozzá. A felperes a 2002. évi felvételi követelmények változását is kérte közölni, mely adatok a 2001-es felvételi tájékoztatóban nem jelennek meg. Ebből is az következik, hogy az alperes az adatközlést nem tagadhatta volna meg.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.