1983. évi 3. törvényerejű rendelet

a jogtanácsosi tevékenységről

Társadalmi életünkben a törvényesség fokozottabb érvényre juttatása, a népgazdaságban folyó jogi munka továbbfejlesztése, a gazdálkodó szervezetek jogi segítség iránti igényének teljesebb kielégítése, valamint a jogtanácsosi tevékenység egységes jogpolitikai irányítása érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) A jogtanácsos feladata, hogy a jog eszközével elősegítse az általa képviselt szervezetek működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez.

(2)[1] A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében - a jogszabályok keretei között - jogi képviseletet lát el, jogi segítői tevékenységet végez, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében.

(3) A jogtanácsos kötelessége az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívni és azok megszüntetése érdekében javaslatot tenni.

(4) A jogtanácsos nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák, vagy a joggal bármely módon visszaéljenek.

(5) A jogtanácsos - ha e törvényerejű rendelet eltérően nem rendelkezik - a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység (a továbbiakban: jogi tevékenység) ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el. A jogtanácsos a büntető eljárásban védőként nem járhat el.

(6)[2] A jogtanácsos - külön jogszabályban meghatározott - egyéb tevékenységre is jogosult.

2. § (1) A jogtanácsos a jogi tevékenységet

a)[3] gazdasági társaságnál, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepénél, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseleténél, európai részvénytársaságnál, egyesülésnél, európai gazdasági egyesülésnél, európai területi együttműködési csoportosulásnál, szövetkezetnél, lakásszövetkezetnél, európai szövetkezetnél, vízgazdálkodási társulatnál, erdőbirtokossági társulatnál, állami vállalatnál, egyes jogi személyek vállalatánál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, egyéni cégnél, egyéni vállalkozónál, továbbá helyi önkormányzatnál, költségvetési szervnél, egyesületnél, köztestületnél, valamint alapítványnál (a továbbiakban együtt: szervezet) munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony),

b)[4]

c)[5]

fejti ki.

(2) Ha a jogtanácsos megbízás alapján jár el, a megbízást - a tanácsadást kivéve - írásba kell foglalni.

3. § (1)[6] Jogtanácsos az lehet, akit a törvényszék által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyeztek.

(2)[7] A névjegyzékbe - kérelemre - be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és külön jogszabály szerint magyar jogi szakvizsgát tett.

(3) Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.

(4) A jogtanácsosi névjegyzékből törölni kell azt a jogtanácsost,

a) aki ezt kéri;

b) aki nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;

c) akit a bíróság a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltott;

d) aki meghalt.

(5) A bíróságnak a névjegyzékbe való bejegyzésre, illetőleg törlésre irányuló eljárására a polgári nemperes eljárás szabályait kell alkalmazni.

4. §[8] A jogtanácsos annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amelynél korábban bíró vagy ügyész volt, e foglalkozásának megszűnésétől számított két éven belül jogi képviselőként nem járhat el.

Jogtanácsosi tevékenység munkaviszonyban

5. § (1) A munkaviszonyban álló jogtanácsos az 1. §-ban meghatározott feladatokon túlmenően a szervezet működésének elősegítése érdekében:

a) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában;

b) közreműködik a szervezet szerződéseinek előkészítésében, megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint a szervezet jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében;

c) részt vesz a szervezet belső szabályzatainak kidolgozásában;

d) ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik.

(2) A jogtanácsos a tevékenységéért felelősséggel tartozik; véleményeltérés esetén jogosult az álláspontját írásba foglalni.

(3) A jogtanácsos jogosult részt venni a gazdálkodó szervezet vezető testületeinek az olyan ülésein, amelyeken a feladatkörébe tartozó kérdéseket tárgyalnak. Ezekre az ülésekre a jogtanácsost meg kell hívni.

6. § A jogtanácsos, több jogtanácsos esetén a vezető jogtanácsos, a szervezet vezetőjének közvetlen felügyelete alatt végzi tevékenységét.

7. § (1) A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.

(2) A jogtanácsos a szervezet dolgozójának képviseletét is elláthatja azokban a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, amelyekben a szervezet és a dolgozó között nincs érdekellentét, és a képviselet ellátásához a szervezet vezetője előzetesen hozzájárult. A jogtanácsos ilyen esetben a képviselt személy meghatalmazása alapján jár el.

(3)[9] A jogi segítő szervezet jogtanácsosa - az 1. § (5) bekezdésben foglaltak betartása mellett - a jogi segítségnyújtási tevékenységet olyan ügyekben végezheti, amelyekben a jogi segítő szervezet és a fél között nincs érdekellentét, és a fél részére történő jogi segítség nyújtására a jogi segítő szervezettől utasítást kapott. A jogtanácsos ilyen esetben a támogatást engedélyező határozat alapján jár el.

(4) A szövetkezetek jogi ügyeinek az ellátásáról, vagy ennek megszervezéséről - a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok keretei között - a szövetkezetek illetékes érdekképviseleti szervei is gondoskodhatnak.

(5) A jogtanácsos nem járhat el jogi képviselőként olyan szervezettel szemben, amellyel munkaviszonyban áll.

[10]

8. §

[11]

9. §

10. §[12]

11. §[13]

12. §[14]

13. §[15]

14. §[16]

15. §[17]

Jogi előadó

16. § (1)[18] Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.

(2) A jogi előadó munkaviszonyban áll. A munkaközösségben dolgozó jogi előadó a munkaközösség alkalmazottja.

(3) A jogi előadó feladata - a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett - a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása és a jogtanácsos munkájának segítése. A jogi előadóra a jogtanácsosra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

[19]

17. §[20]

A jogtanácsosi tevékenység állami felügyelete és irányítása

18. § A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) iránymutatásokkal, ajánlásokkal segíti a felügyelete alá tartozó szervezetek jogi munkáját; elősegíti és támogatja a jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai képzését és továbbképzését.

19. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának felső szintű összehangolásáról; ennek érdekében együttműködik más miniszterekkel, országos hatáskörű és országos érdekképviseleti szervek vezetőivel.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának összehangolása érdekében iránymutatást és ajánlást adhat ki.

20. §

Záró rendelkezések

21. § (1) Jogtanácsos az 1984. évi december hó 31. napját követően csak a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzett személy lehet.

(2) Aki a korábbi jogszabályok szerint jogtanácsosi munkakör betöltésére jogosult volt, azt - kérelmére - az e törvényerejű rendeletben meghatározott feltételek hiányában is be kell jegyezni a jogtanácsosi névjegyzékbe.

22. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat - ideértve a munkaközösség által felszámítható díjakra vonatkozó szabályokat is - megállapítsa.

(3)

Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. § Ez a törvényerejű rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.