BH 2020.2.36 A súlyosítási tilalom törvénysértő büntetés kiszabása esetén is érvényesül. A másodfokú bíróság ezért - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - nem szabhat ki végrehajtandó szabadságvesztés-büntetést akkor sem, ha az elsőfokú bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. Ilyen esetben csak felülvizsgálati eljárásban lehet a törvénysértést korrigálni [Btk. 86. § (1) bek. a) pont; Be. 595. § (1) bek., (4) bek. c) pont, 649. § (1) bek. c) pont].

Pertörténet:

Szigetszentmiklósi Járásbíróság B.158/2018/2., Budapest Környéki Törvényszék Bf.559/2018/6., Kúria Bfv.456/2019/9. (*BH 2020.2.36*)

***********

[1] A járásbíróság a 2018. április 25. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bek.].

[2] Ezért őt - mint visszaesőt, halmazati büntetésül - két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, egyben megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt a büntetés háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költség viseléséről.

[3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a védő által bejelentett fellebbezés folytán a törvényszék a 2018. december 11. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a szabadságvesztés-büntetés tartamát egy év tíz hónapra enyhítette és mellőzte annak próbaidőre történő felfüggesztését; a büntetést a terhelttel mint többszörös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak; a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára vonatkozó rendelkezésből mellőzte a "szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén", illetve a "legkevesebb 3 hónap kitöltésére" vonatkozó részt; egyebekben a járásbíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott okból.

[5] Felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy a járásbíróság a büntetés kiszabása során nem vette figyelembe, hogy a terhelt cselekményét az R.-i Járásbíróság, illetve a B. K.-i Törvényszék határozatával jogerősen kiszabott 2 év 10 hónap - mint többszörös visszaesővel szemben kiszabott - fegyházbüntetés kiszabása után, úgy követte el, hogy a büntetés kitöltésétől számított 3 év nem telt el, így a terhelt többszörös visszaesőnek minősül. Így az elsőfokú bíróság ítéletében a Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kizáró rendelkezés ellenére került sor a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére.

[6] A törvényszék a járásbíróság törvénysértően kiszabott büntetését észlelte, ezért - a szabadságvesztés-büntetés tartamának kisebb mértékű enyhítése mellett - a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte.

[7] A törvényszék által kiszabott büntetés a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a Be. 595. § (4) bekezdés c) pontja értelmében súlyosítási tilalomba ütközik.

[8] A megyei főügyészség hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság álláspontjával szemben a súlyosítási tilalom a törvénysértő büntetés esetén is irányadó, az kizárólag felülvizsgálati eljárásban orvosolható.

[9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (2) bekezdése alapján a törvényszék ítéletét változtassa meg és a terheltet a Btk. 46. § (1) bekezdése alapján ítélje elzárásra, egyebekben a támadott ítéletet hatályában tartsa fenn.

[10] A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség indítványát fenntartotta, azzal a pontosítással, hogy az irányadó tényállásra vonatkozó részből a kilégzett levegőalkoholt mérő berendezés által mért értékek felsorolásából mellőzte az "ezrelék" feltüntetését. Egyben indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint a megtámadott határozatokat változtassa meg, egyebekben azokat hatályukban tartsa fenn.

[11] A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség indítványára nem tett észrevételt.

[12] A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos.

[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe.

[14] A Be. 648. § b) pontjára tekintettel a Be. 649. § (2) bekezdése kimerítő jelleggel felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak.

[15] A Be. 649. § (2) bekezdés e) pontja értelmében felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.

[16] A felülvizsgálati indítványt főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. § (2) bek.]. Az elsőfokú ítélet meghozatalakor az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.), míg a másodfokú bíróság felülbírálatakor (tanácsülés időpontjában) a 2017. évi XC. törvény (Be.) volt hatályos.

[17] A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt által elkövetett bűncselekmények elkövetési ideje 2018. március 29. és 2018. március 30. napja.

[18] A Kúria az eljárás iratai alapján azt észlelte, hogy a terheltet az R.-i Járásbíróság 2014. november 25. napján meghozott ítéletével, illetve a B. K.-i Törvényszék 2015. március 18. napján meghozott és jogerőre emelkedett határozatával - mint többszörös visszaesőt - lopás bűntette és más bűncselekmények miatt két év tíz hónap fegyházbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt a szabadságvesztés-büntetésből 2017. február 10. napján szabadult. Erre figyelemmel törvénysértően szabott ki az elsőfokú bíróság végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést; míg a másodfokú bíróság ugyancsak törvénysértéssel súlyosította azt végrehajtandó szabadságvesztésre.

[19] A súlyosítási tilalom alapszabályát a Be. 595. § (1) bekezdése tartalmazza: eszerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A súlyosítási tilalomra vonatkozó szabályozás keretében a Be. 595. § (4) bekezdése tételes, kimerítő jellegű, negatív felsorolással határozza meg - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - az elsőfokú ítélet által alkalmazott szankció megváltoztatásának korlátját (EBH 2018.B14.).

[20] A súlyosítási tilalom a büntetőeljárás garanciális szabálya, amely - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - a másodfokú bíróság számára kötelezően előírja, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetőjogi szankcióval mit nem tehet, ezzel biztosítva, hogy a terhelt és a védő ügyészi fellebbezés hiányában kockázat nélkül élhessen a jogorvoslati jogával.