BH 2024.12.305 Közigazgatási jog általi szabályozottság hiányában a jogvita nem tekinthető a Kp. 4. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási jogvitának [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 48. § (1) bek. b) pont].

A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Egyetem Etikai Bizottsága a felperes bejelentésére indult etikai eljárásban hozott, R/26/27/2023. számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) megállapította, hogy a perben nem álló eljárás alá vont személy etikai vétséget követett el, ezért etikai büntetésként a munkáltatói jogkör gyakorlójának fegyelmi eljárás lefolytatására tett javaslatot.

[2] Az eljárás alá vont személy fellebbezése folytán, másodfokon eljárt alperes az R/26-31/2023. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és az eljárás alá vont személy ellen az etikai eljárást megszüntette, mert az etikai vétség általa történt elkövetése nem volt bizonyítható. Az alperes határozata - jogszabályi hivatkozást nem tartalmazó - jogorvoslati tájékoztatása szerint a közléstől számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálata kérhető.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes - közvetlenül az elsőfokú bíróságon - előterjesztett keresetében elsődlegesen az elsőfokú határozat megváltoztatását, másodlagosan megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Perindítási jogát arra alapította, hogy az etikai eljárás az általa oktatott tantárgy vizsgáját érintette, az ő bejelentésére indult, továbbá egyetemi polgárként joga van ahhoz, hogy az Egyetem által lefolytatott etikai eljárások jogszerű döntéssel záruljanak.

[4] Az alperes védiratában elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés b) és c) pontjai, valamint 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetését, másodlagosan a Kp. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság végzése

[5] Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasította.

[6] Megállapította, hogy az alperes határozata, mint a közigazgatási szerv döntése nem a közigazgatási jog által szabályozott cselekménynek minősül. Rámutatott, hogy az Alaptörvény T) cikk (1)-(2) bekezdéseire, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 11. § (1) bekezdésére, valamint 2. melléklet II. pontjában foglaltakra tekintettel az Etikai Kódex nem jogszabály vagy jogi norma, és nincs olyan közigazgatási jogi norma sem, amely kötelezővé tenné a felsőoktatási intézmények számára az oktatókra vonatkozó etikai szabályzat megállapítását. Utalt a BH 2022.310. számon közzétett eseti döntésre (Kúria Kpkf.III.39.413/2022/2), amely szerint jogszabályi kötelezés nélkül elfogadott köztestületi határozat által szabályozott etikai eljárásban hozott döntés ellen a közigazgatási bírói út nem biztosított. A közigazgatási bírói út igénybevétele lehetőségének általános kizártsága miatt a felperes perindítási és kereshetőségi jogának vizsgálatát fogalmilag kizártnak tartotta.

A fellebbezés és az észrevétel

[7] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az elsőfokú végzést a Kp. 4. § (1) és (4) bekezdéseit sértőnek tartotta, mivel az ügy tárgya nyilvánvalóan közigazgatási jogvita. Álláspontja szerint jogállami követelmény, hogy valamennyi, tág értelemben vett közigazgatási aktus felett szükséges a független bírói kontroll megteremtése, ami alól csak szűk körben tehető kivétel. Az elsőfokú bíróság értelmezését szükségtelenül szűkítőnek tartotta, amikor a közigazgatási jog általi szabályozottságot azzal azonosította, hogy a közigazgatási jognak kötelezően kell előírnia valamely norma elfogadását. Véleménye szerint minden olyan cselekmény, amire a közigazgatási jog jogalapot teremt, illetve amelynek a kereteit meghatározza, közigazgatási jog által szabályozott cselekménynek minősül. Álláspontja szerint az alkalmazandó egyetemi szabályzatok a Kp. 4. § (3) bekezdés c) pontja alapján is közigazgatási cselekménynek minősülnek. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság elvonta az etikai eljárásokban született döntésekkel szembeni jogorvoslat lehetőségét, továbbá ez alapján még fegyelmi ügyekben sem vezethető le a bírósági felülvizsgálat lehetősége. A Kúria Köf.5.001/2023/4. számú végzésének felhívásával sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú végzés meghozatalára a keresetlevél visszautasításra nyitva álló nyolc napos törvényi határidő jelentős túllépésével került sor, amikor legfeljebb az eljárás megszüntetésének lehetett volna helye.

[8] Nézete szerint az elsőfokú bíróság jogértelmezésének elfogadása esetén az az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében biztosított bírói úthoz, illetve jogorvoslathoz való jogát sértené, ezért kérte, hogy a másodfokú bíróság bírói kezdeményezéssel forduljon az Alkotmánybírósághoz.

[9] Az alperes észrevételében elsődlegesen a fellebbezés elkésettség miatti visszautasítását, másodlagosan az elsőfokú végzés "hatályában fenntartását" kérte. Nem tartotta relevánsnak a visszautasításra nyitva álló határidőt. Az Etikai Kódex nem minősül a közigazgatási jog által szabályozottnak, továbbá az Nftv. felsorolja azokat a felsőoktatási ügyeket, amelyek közigazgatási bírósági útra tartoznak, az alperes határozatának felülvizsgálata nem tartozik ezek közé. Relevánsnak tartotta viszont a BH 2022.310. számú eseti döntést. Álláspontja szerint a felperes a per megindítására a Kp. 17. § a) pontjára figyelemmel nem volt jogosult, mert a határozat közvetlenül jogát vagy jogos érdekét nem érinti.

A felülvizsgálni kért jogerős végzés

[10] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[11] Megállapította, hogy a fellebbezés nem késett el, ezért annak visszautasítására nem volt mód. Rámutatott, hogy Kp. 45. § (1) bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításával összefüggő feltételek vizsgálatára 8 napos - nem jogvesztő - határidőt ír elő, azonban lehetséges, hogy csak további intézkedések megtétele után kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy a pergátló akadály(ok) fennállásáról megalapozott döntést hozzon.

[12] A jogerős végzés szerint az elsőfokú bíróság helytállóan indult ki a közigazgatási jogvita fogalmából, amelynek három konjunktív fogalmi eleme, hogy a vitatott tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a vitatott tevékenység a közigazgatási jog által szabályozott, és a tevékenység joghatást vált ki. Hangsúlyozta, hogy a "közigazgatási jog általi szabályozottság" megállapításához konkrétan magára a felülvizsgáltatni kért döntés alapjául szolgáló eljárásra kell a közigazgatási jognak felhatalmazást adnia, illetőleg annak kereteit, szabályait kell meghatároznia, kötelező közigazgatási jogi szabályozás hiányában egy, az egyetem által autonóm jogkörében elfogadott, etikai jellegű szabályozás nem minősül a közigazgatási jog által szabályozottnak. Rámutatott, hogy ugyanezen megállapításra jutott a Kúria az elsőfokú bíróság által is hivatkozott BH 2022.310. számú döntésében.