BH+ 2015.6.241 A nyomozás során esetleg megvalósult eljárási szabálysértések felülvizsgálati okot nem képeznek [Be. 416. § (1) bek. c) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Ajkai Járásbíróság B.160/2011/85., Veszprémi Törvényszék Bf.653/2013/4., Kúria Bfv.1087/2014/5. (BH 2015.6.149, *BH+ 2015.6.241*)

***********

Az I. rendű terheltet a Járásbíróság a 2013. július 10. napján kelt, illetőleg a Törvényszék a 2014. április 17. napján jogerős ítéletével a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 365. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző rablás bűntette miatt 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a Városi Bíróság ítéletével kiszabott 3 hónapi, 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg.

2010. december 25-én az esti órákban az I. és a II. r. terhelt felszállt az autóbuszra, és mindketten leültek a sértett mellé, akit felszólítottak, hogy adjon 500 forintot. A kérésnek a sértett eleget tett, majd ezt követően közölték vele, hogy adjon még pénzt, mert "vér fog folyni". A fenyegetés hatására a sértett további 1000 forintot adott át az I. r. terheltnek, aki azt továbbadta a II. r. terheltnek.

Az I. r. terhelt ismét felszólította a sértettet, hogy adjon még pénzt, aki kijelentette, hogy nincs több pénz nála. Ezek után az I. r. terhelt a sértettet ruhájánál fogva megemelte és nadrágjának hátsó zsebéből elvette a pénztárcáját, abból kivette a benne lévő 3500 forintot, majd a pénztárcát visszaadta a sértettnek.

Miután a busz megérkezett, a terheltek és a sértett is leszálltak a buszról, majd a sértett a rendőrségre ment és feljelentést tett a terheltek ellen.

A terheltek a cselekményükkel 4500 forint kárt okoztak, amelyet megtérítettek.

A jogerős határozat ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítványban a védő arra hivatkozott, hogy a sértett, mivel Hollandiában él, a magyar nyelvet csak "alapszinten" ismeri, viszont a kihallgatásáról készült nyomozati jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy a magyar nyelvet anyanyelvi szinten ismerő testvére tolmács minőségben jelen lett volna, ezért kizárólag az a tárgyalási vallomása vehető figyelembe, amelyben kifejtette, hogy az I. r. terhelt semmiféle erőszakot nem alkalmazott vele szemben.

A felülvizsgálati indítvány súlyos eljárási szabálysértésként értékeli a helyszíni kihallgatás mellőzését, mivel nem nyert egyértelmű tisztázást az, hogy a buszon a bűncselekmény elkövetésekor melyik terhelt pontosan hol helyezkedett el.

A védő álláspontja szerint a sértett vallomása alapján a fizikai erőszak, az "előrerántás, pofon vagy a kényszerítő szavak", nevezetesen, hogy "vér fog folyni" egyértelműen kizárható, annál is inkább, mert a buszvezető sem észlelt semmi különöset, amely rablásra utalt volna, sőt a sértett a busz utasaitól sem kért segítséget, holott erre lehetősége lett volna.

Indokai szerint a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján legfeljebb a Btk. 367. § (1) bekezdésében meghatározott zsarolás bűntettének elkövetésére lehetne következtetni, ugyanis a fenyegetés nem közvetlenül a sértett élete vagy testi épsége ellen irányult, és nem volt akaratot bénító sem.

Mindezek alapján a cselekmény minősítésének megváltoztatását, és lényegesen enyhébb büntetés kiszabását, illetve a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben pedig nem alapos.

Törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány azon részében, amelyben a sértett vallomását felülmérlegelve vitatta, illetve zárta ki azokat a tényeket, amelyeket viszont az irányadó tényállás rögzített.

A Be. 423. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint ugyanis a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve, a bizonyítékok értékelésén keresztül nem támadható.

A felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdések, nevezetesen a bűncselekmény helyes minősítése kizárólag változatlan tényállás mellett válaszolhatók meg.

A Btk. 365. § (1) bekezdése szerint rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Azt, hogy az erőszak vagy fenyegetés kizárhatta-e a sértett ellenállását, mindig a konkrét körülmények figyelembevételével, a terhelt és a sértett viszonylatában kell vizsgálni. A jelen ügyben a cselekményre karácsonykor, az esti órákban került sor, a sértett egyedül, míg a terheltek egy kisebb társasággal szálltak fel a buszra. Az I. r. terhelt a sértett mellé ült le úgy, hogy a II. r. terhelt mellettük állt. Ilyen módon a sértett beszorított helyzetbe került, s nem tudhatta, hogy a terheltek társaságából ki fog még közbeavatkozni. A jelzett körülmények között az I. r. terhelt azon fenyegetése, hogy adjon pénzt, mert különben "vér fog folyni", közvetlen és akarat-megtörő hatású volt, hiszen a fizikai erőszak ellen - nevezetesen, amikor az I. r. terhelt őt a ruhájánál fogva megemelte, s a pénzét eltulajdonította - már nem mert ellenállást tanúsítani.

Az irányadó tényállás alapján az alapügyben eljárt bíróságok a bűnösség kérdésében, a cselekmény minősítését illetően ekként helytálló jogi érvek alapján törvényesen foglaltak állást, és ezzel kapcsolatosan indokolási kötelezettségüket is teljesítették.

A felülvizsgálati eljárásban pedig anyagi jogszabálysértés hiányában a törvényes büntetési keretben kiszabott büntetés enyhítésére nincs lehetőség.

A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bűncselekmény törvénysértő minősítése egyébként önmagában nem is lenne elégséges ok arra, hogy a Kúria - a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva - a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot megváltoztassa.

Erre ugyanis csak akkor kerülhetne sor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése egyszersmind törvénysértő büntetéskiszabást eredményezett, vagy törvénysértő intézkedés alkalmazásához vezetett (BH 2013.36.).

A jelen ügyben a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rablás bűntettének büntetési tétele két évtől nyolc évig, míg a Btk. 367. § (1) bekezdésébe ütköző zsarolás bűntettének egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, következésképpen az I. rendű terhelttel szemben kiszabott 2 év 6 hónapi szabadságvesztés a cselekmény esetlegesen eltérő minősítésére figyelemmel sem jelentene törvénysértő büntetést.

A felülvizsgálati indítvány a sértett vallomásának hitelt érdemlőségét annak alapján is kétségbe vonta, hogy a feljelentés megtételekor, illetve a sértett kihallgatásakor a magyar nyelvet csak alapszinten ismerő sértett esetében a nyomozó hatóság tolmács alkalmazása nélkül járt el.