BH 1991.12.480 I. Szőlőtelepítés csak az általa elfoglalt földterülettel együtt vehető birtokba, ezért a szőlőültetvény - a földtulajdon (kezelői jog) átadása nélkül - nem apportálható [Ptk. 94. § (1) bek., 95. § (1) bek., 126. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 21. § (1) bek. d) pont, 22. § (1)-(2) bek., 56. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (1)-(2) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § c) pont].

II. Közkereseti társaság üzletvezetéssel és képviseleti joggal csak a saját tagját bízhatja meg, alkalmazottját vagy kívülálló személyt azonban nem [Gt. 21. § (1) bek. e) pont, 64. § (1) bek., 72. § (1) bek.].

Az A. Mezőgazdasági Szakszövetkezet és a Sz-i Állami Gazdaság gazdálkodó szervezetek 1989. december 20-án társasági szerződés elnevezésű írásbeli megállapodást kötöttek, mely szerint a "jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot - figyelembe véve az 1988. évi VI. tv rendelkezéseit - 1990. január 1. napjától kezdődően közkereseti társasággá alakítják".

A szerződő felek a l-i székhelyű gazdasági társaság nevét H. Sz. Közkereseti Társaság elnevezésben határozták meg. A társasági szerződés 3. pontjában írtak szerint "A társasági vagyon 5 000 000 Ft értékű vagyontárgy, mely 184 ha szőlő, és az 1/0 tulajdonú lapon: 0710/8., 0718., 0721/5., 0755/14., 0757/6. hrsz. alatt található".

A tagok vagyoni hozzájárulását a társasági szerződés 4. pontja a következők szerint rögzíti:

"a) A Mg. Szakszövetkezet 3 000 000 Ft értéknek megfelelő telepített szőlővel,

b) a Sz-i Állami Gazdaság 2 000 000 Ft értéknek megfelelő telepített szőlővel járul a kkt. vagyonához".

A társasági szerződés 7. pontja kimondja: a társaság képviseletére az üzletvezető jogosult, aki a 6. pontban meghatározottak szerint B. T-né l-i lakos.

Az elsőfokú bíróság a cég 1990. január 24-én előterjesztett bejegyzés iránti kérelmének megvizsgálását követően hiánypótlást rendelt el. A társaság ennek keretében csatolta az A. Mg. Szakszövetkezet elnökének és főkönyvelőjének a vezetőség "nevében" tett, 1990. május 8-án keltezett írásbeli nyilatkozatát, mely szerint a társasági szerződés 3. pontjában felsorolt hrsz. alatti "184,3 ha szőlőültetvényt adjuk csak a Kkt tulajdonába, a föld tulajdonának változatlanul hagyása mellett". A mellékletként csatolt tulajdoni lap I. részéből csupán a földrészletek megnevezése és területe állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság - a rendelkezésre álló adatok alapján a társaság kérelmének helyt adva - a cégbejegyzést elrendelte.

A jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvást, indítványa a hatályon kívül helyezésre irányult. A legfőbb ügyész óvásában kifejtette, hogy a társasági szerződés semmis, mert a társaság tulajdonába adott növényi kultúra csak a földdel együtt forgalomképes. Az A. Mezőgazdasági Szakszövetkezet vezetőinek írásbeli nyilatkozatában felsorolt ingatlanrészletek helyrajzi száma és összterülete azonos a társasági szerződés 3. pontjában társasági tulajdonként meghatározott vagyontömeggel. Ezekkel az adatokkal hozzájárulásának mibenléte nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna az ellentmondást és hiánypótlási felhívással tisztázni az eltéréseket. Ennek elmaradása miatt a cégbejegyzés megalapozatlan.

Az 1989. évi 23. tvr (a továbbiakban: Ctvr.) végrehajtására kiadott 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 8. §-ának c) pontja szerint a bejegyzést kérőnek csatolnia kell a társaság tulajdonába adott vagy egyéb jogcímen rendelkezésére bocsátott ingatlan tulajdoni lapjának másolatát. A jelen esetben rendelkezésre álló tulajdoni lap I. részének fénymásolatai alapján a tulajdonos személye, rendelkezési joga és az ingatlan tehermentessége nem állapítható meg, ezért a cégbejegyzést elrendelő végzés megalapozatlan.

Az óvás kiegészítése szerint a társasági szerződés 6-7. pontja a gazdasági társaságokról szóló törvénybe ütközik, ennek következtében érvénytelen.

A cég az óvás elutasítását kérte.

Az óvás alapos.

A gazdasági társaságokról szóló törvény II. és III. fejezetének rendelkezései egymással az általános és különös viszonyában állanak. A Gt. alapításra vonatkozó 21. §-a (1) bekezdésének e) pontja ezt a szerkezeti koncepciót tételesen is rögzíti annak kimondásával, hogy a társasági szerződésben az a)-d) pontokon túlmenően meg kell határozni mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

A Gt. közkereseti társaságok alapítására vonatkozó 56. §-a előírja, hogy a társasági szerződésben - mint speciális tartalmi elemet - meg kell határozni a tagok vagyoni hozzájárulásának formáját, értékét és személyes közreműködésük módját.